299/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
299/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.12.31.
A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában
1. adományelem: a kötött segélyhitel névértékének egy összegben elengedésre kerülő, a hitel tőketörlesztéseként vissza nem térítendő része;
2. de minimis hitel: olyan kötött segélyhitel, amelynek névértéke 2 millió SDR-nél kisebb, a hitel nem képezi részét kapcsolt finanszírozásnak, és formáját tekintve nem vegyes hitel;
3. forrásszerzési költség: az Eximbank által a két éven túli finanszírozáshoz igénybe vett források az adott devizanemre vonatkozó tárgynegyedévi 6 havi LIBOR átlagával megegyező báziskamatláb feletti felárának és a forrásbevonás során felmerült költségeknek negyedévente, a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-ig megállapított százalékos mértéke, ahol az átlagolásnál alkalmazott LIBOR a REUTERS LIBOR01 és a REUTERS FRASETT oldalán naponta megjelenő fixingek átlaga a legközelebbi 1/16-ra felkerekítve;
4. kedvezményezettség mértéke: a segélyhitel névértéke és a hitelfelvevő által a jövőben fizetendő adósságszolgálat diszkontált jelenértéke közötti különbség, a segélyhitel névértékének százalékában kifejezve;
5. kötött segélyhitel: közvetlen hitelnyújtás, valamint finanszírozás, refinanszírozás, kamattámogatás, garanciavállalás vagy biztosítás útján állami támogatásban részesülő, a támogatást nyújtó országból történő áruk és szolgáltatások beszerzéséhez kötött vegyes hitel;
6. kötött segélyhitel névértéke: a kötött segélyhitel keretében finanszírozott projekt teljes értéke a hitel-visszafizetés kockázati díjával együtt, kamatok nélkül;
7. magas kedvezményezettségű hitel: olyan kötött segélyhitel, amelyben a kedvezményezettséget tartalmazó elemek összességében 80%-ot meghaladó kedvezményezettségi szintet adnak;
8. projekt: az a legkisebb, fizikailag és műszakilag összefüggő egészet alkotó beruházási egység, amely teljes mértékben felhasználja a finanszírozást és a hozzá kapcsolódó pénzügyi kedvezményeket, azaz olyan részegységek és értéktöbbletet hordozó tevékenységek együttese, amely magasabb hozzáadott értékű végterméket eredményez;
9. szubszuverén tagállami garancia: az egyes hitelszerződések biztosítékaként kibocsátott készfizető kezességgel egyenértékű olyan kötelezettségvállalás, amely – saját önálló költségvetésének terhére – külföldi államszövetség tagállamát terheli;
10. szubszuverén tagállami garanciát nyújtó: a hiteladós fizetési kötelezettsége teljesítéséért, a külföldi államszövetség tagállamának nevében, annak belső jogrendje szerint szubszuverén tagállami garancia kibocsátására jogosult;
11. szuverén garancia: az egyes hitelszerződések biztosítékaként a külföldi állam által kibocsátott készfizető kezességgel egyenértékű kötelezettségvállalás;
12. szuverén garanciát nyújtó: a hiteladós fizetési kötelezettsége teljesítéséért, a külföldi állam nevében, annak belső jogrendje szerint szuverén garancia kibocsátására jogosult;
13. vegyes hitel: olyan kötött segélyhitel, melyben a kedvezményes kamatozású hitelelemek és adományelem összekapcsolása együttesen biztosítja a kedvezményezettség mértékét.”
2. § (1) Az R. 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § A kötött segélyhitelezés alanyai:]
„a) a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) mint a kötött segélyhitelezési program működtetője és az állami támogatás finanszírozója,”
(2) Az R. 3. §-a a következő b) ponttal egészül ki:
[3. § A kötött segélyhitelezés alanyai:]
„b) Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoport, mint a kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítője,”
(3) Az R. 3. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § A kötött segélyhitelezés alanyai:]
„f) külföldi hitelfelvevő, valamint
g) szuverén garanciát nyújtó vagy szubszuverén tagállami garanciát nyújtó.”
3. § Az R. a következő 4. §-sal egészül ki:
„4. § (1) A miniszter a kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítése céljából a külgazdaságért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter, az Eximbank és a Mehib Zrt. által delegált képviselők bevonásával Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoportot (a továbbiakban: Szakértői Munkacsoport) hoz létre.
(2) A Szakértői Munkacsoport elnökét a miniszter a Szakértői Munkacsoport tagjai közül jelöli ki.
(3) A Szakértői Munkacsoport a nemzetközi fejlesztési együttműködési politikának és stratégiának megfelelő segélyhitelezési gyakorlat érvényre juttatásával, a relációk és a segélyhitelre jogosult projektek kiválasztásával, a segélyhitelnyújtás feltételeire vonatkozó döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat lát el.
(4) A Szakértői Munkacsoport ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.
(5) A Szakértői Munkacsoport a javaslatairól egyszerű többséggel határoz, és tevékenységéről évente tájékoztatja a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottságot.”
4. § Az R. 5–7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. § (1) Kötött segélyhitel nyújtását a Szakértői Munkacsoport hatásvizsgálattal alátámasztott javaslata alapján a miniszter kezdeményezi.
(2) Kötött segélyhitel nyújtásában minden, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) irányadó besorolása szerinti ország részesíthető az OECD által meghatározott korlátozások figyelembevételével.
(3) A segélyhitel felajánlásához – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a miniszter javaslata alapján a Kormány jóváhagyása szükséges. A Kormány az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat adatainak figyelembevételével nyilvános, egyedi ügyben hozott határozatával dönt a segélyhitel felajánlásának jóváhagyásáról.
(4) Ha a kötött segélyhitel felajánlása külföldi versenytárgyaláson történő ajánlattételhez szükséges, a támogatási ígérvény kiadására 20 millió EUR-nak megfelelő projekt összegig a miniszter a Szakértői Munkacsoport hatásvizsgálattal alátámasztott javaslatának figyelembevételével jogosult.
6. § (1) Kötött segélyhitelek nyújtásáról a kedvezményezett országokkal nemzetközi szerződésekben kell megállapodni. A kötött segélyhitelek feltételeit rögzítő nemzetközi szerződések előkészítéséről és végrehajtásáról a miniszter gondoskodik.
(2) A kötött segélyhitelek 5. § (1) és (3) bekezdése alapján történő felajánlásának, valamint a kötött segélyhitelek nyújtására vonatkozó nemzetközi szerződéseknek az OECD-nél és az Európai Uniónál az előírt adattartalommal és határidőben történő bejelentéséért a miniszter, az egyes hitelügyletek bejelentéséért pedig az Eximbank felelős.
7. § (1) A segélyhitelhez kapcsolódó kedvezményezettség mértékét az OECD hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodása (a továbbiakban: OECD Megállapodás) szerinti kalkulációs módszereket alkalmazva az Eximbank és a Mehib Zrt. számítja ki, és arról a Szakértői Munkacsoportot, az OECD-t és az Európai Uniót tájékoztatja.
(2) A kötött segélyhitelekre vonatkozó hitelszerződések a kedvezményezett országokkal létrejött hatályos nemzetközi szerződések alapján köthetők meg. A kötött segélyhitel folyósításáról szóló szerződést a kedvezményezett ország által arra felhatalmazott szervvel vagy hitelintézettel az Eximbank köti meg. Az OECD és az Európai Unió által előírt bejelentési, jóváhagyási és konzultációs eljárásokat minden egyes projekt esetében a Mehib Zrt.-vel együttműködve az Eximbank folytatja le.
(3) Valamely államszövetség, tagállam esetében a szubszuverén tagállami garancia biztosítékként történő kivételes elfogadását a miniszter a Szakértői Munkacsoport javaslata alapján kezdeményezi a Kormánynál. A Szakértői Munkacsoport ügyrendje szerint a Szakértői Munkacsoport a makrogazdasági és külgazdasági prioritásokra tekintettel, az Eximbank és a Mehib Zrt. együttes szakmai döntés-előkészítő információinak figyelembevételével eseti elbírálás alapján készíti el javaslatát.
(4) A miniszter a Szakértői Munkacsoport támogató előkészítő javaslata alapján előkészítő tárgyalásokat kezdeményezhet a 35%-osnál kötelezően magasabb minimális kedvezményezettség mértékkel rendelkező célországok kötött segélyhitelezésére.”
5. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Kötött segélyhitel nem nyújtható olyan állami vagy magánprojekthez, amely piaci vagy az OECD Megállapodásban foglalt feltételekkel finanszírozva, üzleti alapon megvalósítható. E rendelkezés nem vonatkozik
a) a de minimis hitellel,
b) az ENSZ által a világ legelmaradottabb államai körébe sorolt országok részére nyújtott kötött segélyhitellel, valamint
c) a magas kedvezményezettségű hitellel
finanszírozott projektre, amely esetén a projekt jogosultságának vizsgálatát nem kell elvégezni.
(2) Kötött segélyhitelre csak az (1) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő projekt jogosult, amely esetében az OECD Megállapodás aláírói az OECD Megállapodás jóváhagyási rendje szerint nem emeltek kifogást.
(3) Kötött segélyhitel-konstrukcióban a kedvezményezett ország nemzeti fejlesztési programjaival, prioritást élvező célkitűzéseivel összhangban lévő projektek finanszírozhatók.
(4) A kötött segélyhitelhez kapcsolódó kedvezményezettség mértékének el kell érnie
a) az OECD Megállapodásban rögzített 35%-os, vagy az ENSZ által a világ legelmaradottabb államai körébe sorolt országok esetében 50%-os minimumok, vagy
b) az OECD Fenntartható Hitelezés Elveiről Szóló Egyezményben előírt minimumok
közül a szigorúbb küszöbértéket.
(5) A segélyhitelügyletben részt vevőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy az OECD „Vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatban foglaltak értelmében nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról. Jelen rendelet alapján segélyhitel abban az esetben folyósítható, ha az Eximbank által az OECD „Államilag támogatott exporthitelek közös környezetvédelmi szemléletéről” szóló Ajánlásának megfelelően előzetesen elvégzett környezeti célú átvilágítás és a környezeti hatástanulmány alapján a finanszírozott ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak.”
6. § Az R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (2) A magyar származás megállapítására és igazolására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 48. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a kötött segélyhitelre vonatkozó biztosítási szerződés a kereskedelmi szerződés teljesítését megelőzően keletkező követelésből származó kockázatokat is lefed, a magyar származás megállapítására és igazolására a Mehib Zrt. üzletszabályzatában rögzített eljárási szabályokat kell alkalmazni.”
7. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11. § A kötött segélyhitelügyletek hitelszerződéseinek hatálybalépési feltételei között szerepelnie kell az alábbiaknak:
a) amennyiben a külföldi hitelfelvevő nem szuverén vagy szubszuverén tagállami kockázatúnak minősül, a 2. § 9. és 11. pontjában foglaltak szerinti, a szuverén garanciát vagy szubszuverén tagállami garanciát nyújtó állam vagy tagállam belső jogrendje szerint érvényes garanciájának megléte, valamint
b) az Eximbanknak a Mehib Zrt.-vel a segélyhitelre megkötött hitelbiztosítási szerződése.”
8. § Az R. 12–13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„12. § A kötött segélyhiteleket saját forrásaiból az Eximbank nyújtja. A kötött segélyhitelek nem piacképes kockázat elleni hitelbiztosítását a Mehib Zrt. végzi.
13. § (1) A kötött segélyhitelekben a kapcsolódó állami támogatás a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: NGM) költségvetési fejezetében szereplő „Kötött segélyhitelezés” megnevezésű előirányzatból nyújtott kamattámogatás és adományelem.
(2) E rendelet alapján folyósított segélyhitelekhez kapcsolódó kedvezményezettség mértékének a 9. § (4) bekezdés szerinti mértékét vegyes hitelek esetén a kamattámogatás és az adományelem együttesen, de minimis hitelek esetén csak a kamattámogatás teljesíti. Az adományelem a hitelbiztosítási díjjal azonos vagy annál kisebb.
(3) A kamattámogatás mértéke legfeljebb a forrásszerzési költség és a kedvezményes kamatszint különbsége alapján számított összeg.”
9. § Az R. 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„18. § Az Eximbank segélyhitel-szerződésekre vonatkozóan szerződésenként megállapítja a segélyhitel-szerződés szerinti, fix kamatlábbal számított, a tárgynegyedévben időarányosan járó kamatokat, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó forrásszerzési költsége alkalmazásával számított, azonos időszakra vonatkozó összeget. Amennyiben a forrásszerzési költség figyelembevételével számított összeg nagyobb az időarányosan járó kamatoknál, a különbözet a segélyhitel tárgynegyedévi kamattámogatási igénye, ellenkező esetben a kamatkülönbözet befizetési kötelezettsége.”
10. § Az R. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Az Eximbank a kamattámogatási igényt és kamatkülönbözet-befizetési kötelezettséget a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a vonatkozó szerződésszámok és az azokhoz kapcsolódó összegek feltüntetésével jelenti a miniszternek. A miniszter a jelentés szerinti kamattámogatási igény NGM 10032000–01220139–50000005 számú „NGM Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla” terhére történő folyósításáról a jelentés beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik. Az elszámolás szerint mutatkozó kamatkülönbözet befizetési kötelezettség összegét az Eximbank a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig átutalja az NGM 10032000-01220139-50000005 számú „NGM Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla” javára.”
11. § Az R. 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„21. § Az Eximbank a segélyhitelekre vonatkozóan megkötött hitelbiztosítási szerződések alapján a Mehib Zrt. által az Eximbanknak a 22. § szerint kiszámlázott hitelbiztosítási díjból a központi költségvetés által adományelemként átvállalásra kerülő rész összegéről, devizaneméről és fizetési esedékességének értéknapjáról értesíti a minisztert, és egyidejűleg – számlaszámának megjelölésével – kéri az összeg költségvetésből történő átutalását. A miniszter az igénylés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül megküldi a Magyar Államkincstár részére az adományelem összegét tartalmazó utalványt. Az utalványon szereplő összeget a Magyar Államkincstár átutalja az Eximbank által megjelölt devizanemben, értéknapra és számla javára.”
12. § Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Ha a hiteladós nem tesz eleget a hitelszerződésben foglalt azon kötelezettségeinek, amelyek megszegése miatt kárveszély áll fenn, illetve átütemezés vagy 5 munkanapon túli nem fizetés esete következik be, az Eximbank haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a minisztert, a Mehib Zrt.-t és a Magyar Államkincstárt. Átütemezés esetén a Mehib Zrt.-t átütemezési díj a miniszternek a Szakértői Munkacsoport javaslata alapján meghozott döntése esetén illeti meg.”
13. § Az R. 25. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az Eximbank a 2010. negyedik negyedévi időszakra vonatkozó elszámolásában az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 299/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával és 10. §-ával megállapított 18. § és 20. §, valamint a 19. § szerint rendezi a költségvetéssel azt a kamattámogatási igényt vagy kamatkülönbözet-befizetési kötelezettséget, amely 2010. év második és harmadik negyedévében kamatfizetési esedékességű ügyletekhez kapcsolódik, és amit az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 299/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó elszámolások alapján a költségvetéssel pénzügyileg nem rendezett.”
14. § (1) Az R. 14. §-ában a „GKM” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
(2) Az R. 15. §-ában és 16. §-ában a „GKM-nek” szövegrész helyébe a „miniszternek” szöveg lép.
(3) Az R. 17. §-ában a „GKM-mel” szövegrész helyébe a „miniszterrel” szöveg lép.
(4) Az R. 23. §-ában a „GKM” szövegrészek helyébe az „NGM” szöveg lép.
(5) Az R. 1. §-ában a „Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib)” szövegrész helyébe a „Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Zrt.)” szöveg lép.
(6) Az R. 3. § d) pontjában, 16. §-ában, 22. § (2) bekezdésében és 23. §-ában a „Mehib” szövegrészek helyébe a „Mehib Zrt.” szöveg lép.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
16. § Hatályát veszti a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó költségvetési fejezetek kiadásainak és bevételeinek 2011–2013. évi tervezett összegéről, valamint a 2011–2013. évekre vonatkozó kötelezettségvállalási korlátokról szóló 73/2010. (III. 24.) Korm. rendelet.
1
A rendelet a 15. § alapján hatályát vesztette 2011. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás