3/2010. (I. 14.) OKM rendelet
3/2010. (I. 14.) OKM rendelet
az előadó-művészeti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól, továbbá a zenekarok és énekkarok tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételekről, valamint a fizető nézőszám alsó határáról szóló 7/2009. (III. 4.) OKM rendelet módosításáról1
2010.01.22.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. § Az előadó-művészeti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól, továbbá a zenekarok és énekkarok tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételekről, valamint a fizető nézőszám alsó határáról szóló 7/2009. (III. 4.) OKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A nyilvántartásba vételi és besorolási kérelem adatai az alábbi okiratokkal igazolhatók:
a) az előadó-művészeti szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okirata (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály),
b) a költségvetési szervekről vezetett nyilvántartásból származó, a törzskönyvi nyilvántartási szám igazolására vonatkozó hiteles kivonat,
c) a (köz)alapítványok, társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba bejegyzett, hatályos adatairól – a szervezet képviselőjének kérelmére – kiadott, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalmú, 30 napnál nem régebbi kivonat,
d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó nonprofit gazdasági társaságok esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat.
(2) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt okiratokat – amennyiben azt a kérelmező nem csatolja – a hatóság szerzi be, az illetékes szervhez történő adatszolgáltatási kérelem benyújtásával.
(3) Az igazgatási szolgáltatási díjat a nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás megindítását megelőzően, a külön jogszabály szerint kell megfizetni.
(4) A Tv. 10. §-ának (1)–(6) bekezdésében, valamint a Tv. 11. §-ának (1)–(2) bekezdésében megjelölt előadó- művészeti szervezet fenntartójának, ennek hiányában képviselőjének a besorolási adatokon túl meg kell küldenie a hatóság részére az önkormányzati költségvetési rendeletnek a szervezet fenntartói támogatására vonatkozó részének másolatát, továbbá a közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezet esetén a Tv. szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének időtartama alatt hatályos, önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés fenntartó, illetve támogató önkormányzat által hitelesített másolatát is.”
2. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője minden év március 31-ig az 1. melléklet II. pontjának 1–3.2. alpontja alapján besorolási adatokat – új szervezet esetén nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat is – szolgáltat a hatóságnak a Tv. szerinti központi költségvetési támogatásnak az adatszolgáltatást követő évben (tárgyév) történő igénybevétele érdekében.”
3. § Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A nyilvántartásba vett színházak, bábszínházak, balett- vagy táncegyüttesek tájelőadásainak fizetőnéző számát a besorolási adatok megadásánál a létrehozó és a fogadó előadó-művészeti szervezet is elszámolhatja, azonban a fizető nézőszámnak a Tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott súlyozása kizárólag az előadást létrehozó szervezet esetében alkalmazható.
(2) A székhely településen játszott előadások fizetőnézőinek száma – a produkciós színház kivételével – a szervezet létesítő okirata szerinti székhelyen (játszóhelyen) tartott előadások fizetőnézőinek száma (ideértve a székhellyel azonos helyen lévő telephelyen tartott előadások fizetőnézőinek számát is), valamint a létesítő okiratban szereplő székhelyen (székhellyel azonos helyen lévő telephelyen) kialakított alkalmi játszóhelyen realizált fizetőnézők száma.
(3) A székhely településen kívül játszott előadások (tájelőadás) fizetőnézőinek száma abban az esetben vehető figyelembe, ha az előadást az adott településen a rendszeresen színházi előadások fogadására szolgáló játszóhelyen tartották.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül az alkalmi játszóhelyeken (pl. sportcsarnok, alkalmi szabadtéri rendezvény) játszott előadások fizetőnézői után a Tv.-ben meghatározott művészeti ösztönző részhozzájárulás sem a székhely településen, sem a székhely településen kívül nem vehető igénybe.
(5) Azonos fenntartóval (tulajdonossal) rendelkező színházak az egymás játszóhelyein tartott előadásokat és az azokhoz kapcsolódó fizető nézőszámot a színházak között a produkció megvalósítására létrejött szerződésben foglalt megosztási arány szerint vehetik figyelembe.
(6) A zenekar, énekkar élő közreműködése nélkül játszott zenés színpadi művek (operett, musical, rockopera, daljáték, zenés játék) fizetőnézőinek száma valamennyi olyan zenés előadás fizetőnézőinek a száma, ahol a zenekart vagy énekkart hangfelvétel helyettesíti (playback, fél-playback). Ezeknek az előadásoknak a fizetőnézői nem számítanak be a Tv. 16. § (4) bekezdése alapján súlyozás alkalmazásával figyelembe vett előadástípusok fizetőnézőinek számába.
(7) Az I. kategóriába sorolandó bábszínház által létrehozott vagy bábszínházi játszóhelyen tartott előadás fizető nézőszáma csak a bábelőadásokra vonatkozó súlyozással vehető figyelembe.
(8) A zenekar (énekkar) közreműködése opera, klasszikus operett vagy más zenés színpadi mű színházi előadásában abban az esetben minősül hangversenynek, ha azt a zenekar, énekkar létesítő okirata vagy a színházzal kötött szerződés alapján teljesíti. A zenekari tagok egyéni szerződés alapján történő közreműködése nem tartozik ide.
(9) A zenekar (énekkar) élő közreműködésével tartott színházi előadások fizetőnézőinek számát kizárólag a színház számolhatja el.
(10) Ha a zenekar (énekkar) egy kortárs magyar művet többször is műsorára tűzött, annyiszor kell figyelembe venni a besorolási adatok megadásánál, ahány alkalommal azt a tárgyévben előadták.
(11) Az előadásszám, hangversenyszám és a fizető nézőszám meghatározása során a külföldön tartott előadások, hangversenyek száma és az ehhez kapcsolódó fizetőnézők száma abban az esetben vehető figyelembe, ha az előadó-művészeti szervezet létesítő okirata alapján a külföldi előadások, hangversenyek tartása alapfeladatnak (közhasznú tevékenységnek) minősül.”
4. § Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Ha az előadó-művészeti szervezet előadó-művészeti alaptevékenységét vagy annak egy részét – az érintett szervezetek fenntartói (tulajdonosai), ezek hiányában külön törvény szerinti legfőbb szervének döntése alapján – a továbbiakban más, újonnan létrejött vagy már működő előadó-művészeti szervezet látja el, a feladatot átadó előadó-művészeti szervezet besorolási adatait kell figyelembe venni az ugyanazon feladatot átvevő előadó-művészeti szervezet besorolásánál.
(2) A fenntartó (tulajdonos), illetve a külön törvény szerinti legfőbb szerv (1) bekezdésben meghatározott feladat-átadásra vonatkozó döntését – a működési-szervezeti formához igazodóan – a feladatátadással érintett előadó-művészeti szervezetek megszüntető, létesítő okiratával, az átadott feladat ellátására kötött közszolgálati szerződéssel, továbbá a feladat átadását rögzítő egyéb okirattal kell igazolni.”
5. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A hatóság az előadó-művészeti szervezet támogatója kérelmére a tárgyévet (támogatás évét) követő 60 napon belül kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adókedvezményre jogosító támogatási igazolást.
(2) A kérelem tartalmazza az igazolás felhasználásának célját, a támogató nevét, székhelyét és adószámát. A kérelemhez csatolni kell a támogatási szerződést, valamint a teljesítés igazolását.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében a támogatott előadó-művészeti szervezet a tárgyévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat a hatóság részére az „SZJ 92.31.21.0 Előadó-művészet”-be tartozó színházi előadás, táncelőadás, hangverseny, továbbá az „SZJ 92.34.13.0 Vegyes egyéb szórakoztatás”-ból a bábszínházi előadás általános forgalmi adóval csökkentett tárgyévi tényleges jegy- és bérletbevételéről. E jegybevétel meghatározásánál az előadó-művészeti szervezet külföldi előadásaiból származó, a külföldi szerződő fél által kiállított igazolásban szereplő jegybevételt is figyelembe kell venni.
(4) Az előadó-művészeti szervezet támogatója kérelmére a támogatási igazolás évközben is kiállítható a tárgyévben a támogatás tényleges teljesítéséig időarányosan megvalósult tényleges jegybevétel alapján, több támogató esetén is annak legfeljebb 80%-áig, ha a támogatási kérelemmel egyidejűleg a támogatott szervezet nyilatkozik a támogatásig időarányosan teljesült tárgyévi tényleges jegybevételéről. Ebben az esetben a támogatási kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csatolni kell a támogatott szervezetnek a támogatásig időarányosan realizált tárgyévi tényleges jegybevételéről szóló nyilatkozatát is.
(5) A támogatási igazolás – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti kötelező adattartalom mellett – tartalmazza:
a) a támogatást nyújtó szervezet (adózó) megnevezését, székhelyét,
b) a támogatást nyújtó szervezet adószámát,
c) a támogatott előadó-művészeti szervezet megnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, besorolási kategóriáját,
d) azt a tényt, hogy a támogató szervezet a támogatást az előadó-művészeti szervezet tevékenységéhez juttatta,
e) azt, hogy a támogatásra mikor került sor, valamint
f) az adókedvezményre jogosító támogatás összegét.
(6) A társasági adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatás nem jelenthet vagyoni és nem vagyoni előnyt.
(7) Az előadó-művészeti szervezet köteles a társasági adókedvezményre jogosító támogatást elkülönítetten nyilvántartani, és arról a külön jogszabály szerinti, hatóság részére benyújtott beszámolóban az ott meghatározott módon elszámolni.
(8) A társasági adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatás terhére elszámolható költségek azonosak a központi költségvetési támogatás terhére elszámolható költségekkel. E költségek körét külön jogszabály határozza meg.
(9) A hatóság a kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben birtokába került okiratokat, egyéb dokumentumokat az igazolás kiadásának évét követő 10 évig köteles megőrizni.”
6. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A hatóság az előadó-művészeti szervezet támogatását követő 5 éven át helyszíni ellenőrzést folytathat le, amelynek során vizsgálja különösen a nyilvántartásba vétel és a besorolás alapjául szolgáló adatok, dokumentációk helytállóságát, továbbá a társasági adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló, a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben meghatározott jegybevételt, valamint azt, hogy a besorolás feltételei a támogatás időtartama alatt fennálltak-e.
(2) A támogatás nyújtásának és igénybevételének a közösségi szabályok alapján történő ellenőrzése érdekében a Tv. szerinti központi költségvetési támogatással, továbbá a társasági adókedvezményre jogosító támogatással kapcsolatban keletkezett iratokat az előadó-művészeti szervezet, valamint a társasági adókedvezményt igénybe vevő támogató a támogatást követő 10 évig köteles megőrizni.”
7. § Az R. a 12. §-t követően a következő alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki:
„Értelmező rendelkezések
12/A. § E rendelet alkalmazásában:
a) fogadott előadás: a prózai, zenés, táncos színpadi művek személyes előadóművészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása, nem tekinthető fogadott előadásnak különösen a komoly- vagy könnyűzenei hangverseny, lemezbemutató, vetélkedő, show- és beszélgető műsor, divatbemutató, versenytánc-program, iskolai- és műkedvelő bemutatóvizsga,
b) gyermek-és ifjúsági előadás: a gyermek- és ifjúsági korosztálynak szóló, az általánostól eltérő, kedvezményes helyárral játszott előadások, a bábelőadás nem minősíthető gyermekelőadásnak,
c) közös bemutató: az olyan előadás, amelyet két vagy több nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet költségvetési forrásából hoztak létre, s amelyet valamennyi szervezet játszóhelyén bemutattak, a közös bemutatót a létrehozó valamennyi szervezet saját bemutatónak tekintheti,
d) hangfelvétel: zenekari (énekkari) műnek közönség részvétele nélkül, stúdiókörülmények között készült, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett rögzítése,
e) ifjúsági hangverseny: speciálisan a gyermek-és ifjúsági korosztály számára rendezett, esetenként zenei ismeretterjesztéssel is összekötött hangverseny, amelyen a közönség szervezett formában vesz részt, vagy a jegyeket az általánostól eltérő, kedvezményes helyáron értékesítik.
f) társasági adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatás: az adóévben az előadó-művészeti szervezet tevékenységéhez visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
g) tájelőadás: az előadó-művészeti szervezet alapító okiratában megjelölt székhely településen kívül játszott előadás.”
8. § Az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vételi és besorolási eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 11/2009. (III. 6.) OKM rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság eljárásaiért a díjakat a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01461769-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással kell megfizetni a nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás megindítását megelőzően. Az eljárási díjak befizetése során a banki átutalás „közlemény” rovatában, illetve a készpénz-átutalási megbízás befizető azonosító rovatában – a külön jogszabályokban előírtakon túlmenően – a „Film- és Előadó-művészeti Iroda” megjelölést, továbbá az előadó-művészeti szervezet nevét, és ha már ismert, a nyilvántartási számát is fel kell tüntetni. A díj megfizetését a kérelem papíralapú benyújtása esetén a banki átutalási bizonylat vagy a készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye másolati példányának kérelemhez csatolásával, a kérelem elektronikus benyújtása esetén külön jogszabály szerint kell igazolni.”
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a kihirdetését követő 9. napon hatályát veszti.
1
A rendelet a 9. §-a alapján hatályát vesztette 2010. január 23. napján.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás