3/2010. (I. 21.) AB határozat
3/2010. (I. 21.) AB határozat1
2010.01.21.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 71/2009. (II. 27.) OVB számú határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 71/2009. (II. 27.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
Az OVBh.-val az OVB hitelesítette azon aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az eddig a Kormány hatáskörébe tartozó, rendeleti szinten szabályozott, a felsőoktatásban hallgatók által igénybe vehető tanulmányi ösztöndíjakkal kapcsolatos feltételeket az Országgyűlés törvényi szinten szabályozza?” Az OVBh. indokolása szerint az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs.
2. A kifogástevő álláspontja szerint az OVBh. indoklása nem helytálló.
Egyrészt azért, mert értelmezése szerint „ez a kérdés azért nem lehet országos népszavazás tárgya, mert nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe”, mivel a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Fot.) 51. § (3) bekezdése a kormány számára ad felhatalmazását a kérdésben szereplő ösztöndíjak szabályozására. (Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Fot. hivatkozott rendelkezése alapján valójában a Fot. 153. § (1) bekezdésének 12. pontja értelmében kapja a kormány a felhatalmazást a kérdéses rendelet-szintű szabályozásra.) A kormány a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) eleget is tett jogalkotási kötelezettségének.
Másrészt azért, mert szerinte a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. Az egyértelműség hiányát a kifogástevő abban látja, hogy nem világos, hogy a kezdeményezés mely ösztöndíjakra vonatkozik, hiszen a kérdés megfogalmazása szó szerint a Kr.-nek a tanulmányi és a doktorandusz ösztöndíjat szabályozó 13–14. §-ait megelőző alcímre utal, ugyanakkor a Kr. rendelkezik a teljesítmény alapú, a szociális alapú, továbbá a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíjak feltételeinek a szabályozásáról, ami mind a választópolgárokat (a kérdés megválaszolásában), mind a címzett jogalkotót (eredményes népszavazás esetén) zavarhatja meg. A kifogástevő szerint bizonytalanságot okoz az is, hogy a kérdés nem ad iránymutatást az Országgyűlés számára abban sem, hogy eredményes népszavazás esetén „a feltételeket pontosan milyen tartalommal szabályozza”, vagy elegendő lesz a kormányrendeleti szabályozás szó szerinti törvényi szintre emelése.
Mindennek alapján a kifogástevő kérte, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg.
II.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul:
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése:
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
A Ve. alkalmazott szabályai:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. […]
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfelel a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi – így az egyértelműségi – követelményeknek.
Az Alkotmánybíróság a Ve. 130. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva – jogorvoslati fórumként – az OVB kifogással támadott határozatát vizsgálja felül. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 71/2009. (II. 27.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 330/H/2009.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás