3/2010. (IV. 28.) FVM utasítás

1. § A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal szervezetének, működésének és ügyrendjének szabályozása érdekében a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát ezen utasítás mellékleteként kiadom.

2. § Ez az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2007. november 22-én kelt Szervezeti és Működési Szabályzata.

1. § (1) A hazai élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett állami szervezetek tevékenységének koordinálása, valamint az európai uniós adatszolgáltatási feladatok ellátása érdekében a Magyar Köztársaság Kormánya 66/2003. (V. 15.) Korm. rendeletével (a továbbiakban: kormányrendelet) döntött a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) létrehozásáról.

(2) A Hivatal az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, információs, koordináló, az Európai Unió központi szerveivel és a tagállamok élelmiszer-biztonsági szerveivel kapcsolattartást végző szervezet.

(3) A Hivatal önálló jogi személyiségű, önállóan működő, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező központi közhatalmi költségvetési szerv, melynek felügyeletét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A Hivatal költségvetése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetén belül szerepel. A pénzügyi-gazdasági tevékenységét az Alapító Okirat valamint a miniszter által jóváhagyott megállapodás szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) látja el.

(4) Feladatairól, hatáskörére, szervezetére és működésére vonatkozó fontosabb részletszabályokról az előzőekben hivatkozott, időközben a 333/2004. (XII. 11.) Korm., a 302/2005. (XII. 25.) Korm. és a 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendeletekkel módosított kormányrendelet, valamint a 2008. évi XLVI. törvény, illetve a Hivatal Alapító Okirata rendelkeznek.

2. § A Hivatal hivatalos elnevezése: Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal

A Hivatal angol neve: Hungarian Food Safety Office

A Hivatal rövidített neve: MÉBiH

A Hivatal rövidített angol neve: HFSO

A Hivatal székhelye: 1097 Budapest, Gyáli út 2–6.

A Hivatal alapító okiratának kelte és száma:

Eredeti alapító okirat: 2003. július 1.; 20273/4/2003.,

Az alapító okirat módosításai: 2005. január 1-jén, 41322-1/2004-0004 JKF számon, 2007. október 4-én 47900/5/2007 számon.

A jelenleg hatályos alapító okirat kelte: 2009. szeptember 23., száma: 31653/2009.

Az alapító okiratban foglaltak alapján az ellátandó és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek:

– 841122 Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység

– 842151 Nemzetközi tudományos együttműködés

– 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

– 581900 Egyéb kiadói tevékenység

– 749050 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

– 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

– 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás

A Hivatal törzsszáma: 597638

A Hivatal jelzőszámai:

Pénzforgalmi jelzőszám: 10032000-00285908-00000000

Adószám: 15597638-1-41

Statisztikai számjel: 15597638-7514-31201

A Hivatal működését 2003. július 1-jén kezdte meg, működése határozatlan időtartamú.

A Hivatal jelenlegi engedélyezett létszáma: 18 fő.

A Hivatal tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat nem gyakorol.

A Hivatalnak nincsenek olyan nem jogi személyiségű szervezeti egységei, ezzel kapcsolatosan jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el.

3. § (1) A Hivatal felügyeletét a kormányrendelet keretei között a miniszter látja el.

(2) A Hivatalt a főigazgató vezeti. A főigazgatót a miniszter nevezi ki és ő menti fel. A főigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(3) A Hivatal főigazgató-helyettesét – a főigazgató javaslatára – a miniszter nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. A kinevezés határozatlan időtartamra szól. A főigazgató-helyettes felett az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

4. § (1) A főigazgató mellett Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület) működik. A Testület a miniszter felkérésére véleményt ad a Hivatal feladatkörébe tartozó, illetve működésével kapcsolatos kérdésekről, a főigazgató felkérésére szakvéleményt, tanulmányokat készít, tudományos kérdésekben véleményt nyilvánít és javaslatot tesz.

(2) A Testület ülésezése: üléseit szükség szerint, a jogszabályban meghatározott gyakorisággal a főigazgató hívja össze. A főigazgató köteles összehívni a Testület üléseit a tagok kétharmadának írásbeli kérésére.

(3) A Testület működésének részletes szabályait a tagok által elfogadott, a főigazgató által jóváhagyott ügyrend szabályozza.

5. § (1) A főigazgató a jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően vezeti a Hivatalt.

(2) A főigazgató felelős a Hivatal jogszabályokban, valamint a Hivatal alapító okiratában meghatározott feladatainak ellátásáért, valamint a Hivatal gazdálkodása során a szakmaiság, a gazdaságosság, a törvényesség és a hatékonyság biztosításáért.

(3) A főigazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató-helyettes, vagy eseti írásbeli megbízás alapján a főigazgató által kijelölt vezető helyettesíti.

(4) A főigazgató feladatai:

– kialakítja a Hivatal szervezeti felépítését, az önálló szervezeti egységek feladatkörét és működésük főbb szabályait;

– a jogszabályokban meghatározott módon vezeti és ellenőrzi a Hivatal szervezetét, biztosítja a működés feltételeit;

– kialakítja a Hivatal belső munkarendjét és külső kapcsolatrendszerét;

– közvetlenül irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét;

– irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó főigazgatói titkárságot;

– elkészíti és jóváhagyásra benyújtja a SzMSz-t;

– feladatkörében kiadja a Hivatal tevékenységét szabályozó egyéb belső szabályzatokat (főigazgatói utasításokat), tájékoztatókat, illetve egyéb intézkedéseket;

– a Hivatal gazdálkodásával kapcsolatban gondoskodik a vonatkozó jogszabályok és a Hivatal gazdálkodási szabályzatában meghatározott feladatok ellátásáról;

– biztosítja az együttműködést a Hivatal tevékenységi körében a hazai és nemzetközi intézményekkel, ennek keretében gondoskodik arról, hogy a Hivatal a tevékenységét az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett hatóságokkal, intézményekkel, szervezetekkel együttműködve végezze;

– az SzMSz vonatkozó rendelkezései alapján gyakorolja a kiadmányozási jogkört;

– képviseli a Hivatalt a minisztériumok, egyéb szervek és a sajtó felé, illetve a nemzetközi fórumokon;

– gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal alkalmazottai felett;

– megállapítja a Kjt., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai és a Hivatal jóváhagyott költségvetését figyelembe véve a közalkalmazottak és a munkavállalók illetményét, jutalmazásának mértékét és gyakoriságát;

– rendelkezik a vezetői értekezlet összehívásáról, napirendjének megállapításáról, vezeti az üléseket, dönt a megvitatott kérdésekben;

– elkészíti a Hivatal éves munkatervét és beszámolóját;

– a felügyeleti szerv megkeresésére információt nyújt a Hivatal tevékenységéről;

– dönt a saját hatáskörében fenntartott ügyekben (pl. fegyelmi, humánpolitikai és kötelezettségvállalásra vonatkozó ügyekben);

– az intézkedés jogát – a jogszabályok keretei között – bármely ügyben magához vonhatja;

– a Hivatal bármely alkalmazottját egyedi feladatok ellátásával bízhatja meg (melyről tájékoztatja az alkalmazott felettesét), és az ügyintézés módjáról is utasítást adhat;

– ellát minden olyan további feladatot, amelyet jogszabály a feladatkörébe utal.

6. § (1) A főigazgató-helyettes a főigazgató általános helyettese.

(2) A Hivatal főigazgató-helyettesét – a főigazgató javaslatára – a miniszter nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. A kinevezés határozatlan időtartamra szól. A főigazgató-helyettes felett más munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

(3) A főigazgató-helyettes – munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően – közreműködik a főigazgató feladatainak ellátásában; irányítja az SzMSz alapján közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységét.

(4) A főigazgató-helyettes a főigazgató akadályoztatása esetén vagy távollétében minden intézkedés meghozatalára jogosult, kivéve amelyeket a főigazgató kizárólagos hatáskörében tart fenn. Mindezeken túl ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a főigazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(5) A főigazgató által rábízott feladatok teljesítéséről rendszeresen, a főigazgató helyettesítése körében alkalmazott eljárásáról a főigazgató akadályoztatásának megszűnését követően haladéktalanul beszámol a főigazgatónak.

(6) Távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt szervezeti egység vezetője, ennek hiányában a főigazgató által kijelölt szervezeti egység vezetője helyettesíti.

7. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak alapján a Hivatal vezető beosztású alkalmazottainak minősülnek a szervezeti egységek (főosztály, osztály) vezetői és kinevezett helyetteseik, valamint a tervezett szervezeti egységek feladatait az egység kialakításáig személyre szóló megbízatással, egy személyben ellátó közalkalmazottak.

(2) A szervezeti egységek vezetői – az irányításuk alá tartozó szervezeti egység, illetve szakmai tevékenység tekintetében – a főigazgató, illetve a közvetlen felettesük irányításával, önállóan és a felettesüknek felelősen, azok rendelkezései alapján végzik tevékenységüket, vezetik a rájuk bízott szervezeti egységet. A jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek, a szervezeti egység ügyrendjének és a munkaköri leírásoknak megfelelően döntenek a feladatkörükbe utalt ügyekben.

(3) Feladataik:

– felelősek a vezetésük alatt álló szervezeti egység működéséért, illetve a feladatköreikbe utalt feladatok elvégzéséért és ellenőrzéséért;

– szervezik és ellenőrzik az irányításuk alá tartozó szervezeti egység munkáját, a feladatok végrehajtását a főigazgató által meghatározott irányelvek szerint végzik;

– elkészítik szervezeti egységük munkatervét és indokolt esetben az ügyrendet; – a Hivatal jóváhagyott munkaprogramjának megfelelően figyelemmel kísérik és szervezik a szervezeti egység munkatervi és egyéb feladatainak végrehajtását és elkészítik az erről szóló jelentéseket;

– gyakorolják az irányításuk alá tartozó alkalmazottak vonatkozásában az utasítási és ellenőrzési jogot, ennek keretében biztosítják az ügyintézés szakszerűségét, ellenőrzik a határidők betartását, a vezetői irányítás és ellenőrzés keretében munkatársaikat rendszeresen beszámoltatják a szervezeti egységnél végzett munkáról;

– határoznak azokban az ügyekben, amelyek előkészítése a felügyelt szervezeti egység feladatkörébe tartozik;

– a feladatkörükbe tartozó ügyekben gyakorolják a kiadmányozási jogkört;

– gondoskodnak arról, hogy beosztottaik betartsák a hivatali fegyelmet;

– javaslatot tesznek a főigazgatónak a szervezeti egység munkatársainak munkaköreire, a munkaköri leírásokra;

– javaslatot tesznek bérfejlesztésre, kitüntetésre, jutalmazásra;

– javaslatot tesznek a szabadság kiadására;

– segítik a szervezeti egység alkalmazottainak szakmai fejlődését, javaslatot tesznek képzéseken való részvételre;

– javaslatot tesznek a szervezeti egység munkáját érintő körben a Hivatalra vonatkozó jogi szabályozásra, fejlesztésre, beruházásra;

– rendszeresen szakmai értekezletet hívnak össze az irányításuk alá tartozó szervezeti egység tevékenységi körében felmerült legfontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények megismerése, megismertetése, illetve a szakmai tevékenység irányítása céljából;

– ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel felelős vezetőjük megbízza, valamint eseti írásbeli megbízás alapján helyettesítik felettesüket;

– a szervezeti egységüket érintő ügyekben egyeztetnek a Hivatal egyéb szervezeti egységeivel, biztosítják azok együttműködését;

– tevékenységükről felettes vezetőjüket folyamatosan tájékoztatják.

(4) A szervezeti egységek vezetőit távollétük vagy akadályoztatásuk esetén kinevezett helyettesük, ennek hiányában az általuk írásban kijelölt munkatársuk helyettesíti.

8. § (1) A Hivatal alkalmazottai közül ide tartoznak a Kjt. F-J osztályba besorolható közalkalmazottak. Munkakörüket a Kjt. végrehajtási rendelete alapján határozzák meg. Ezen alkalmazottak a munkakörükbe utalt ügyeket érdemi döntésre készítik elő. Feladatuk minden olyan ügy felelősségteljes és önálló ellátása, amelyet a munkaköri leírásuk, valamint a felettes vezetőjük a feladatkörükbe utal.

(2) Az ügyintéző feladatait a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzatai megtartásával, valamint munkatársaival együttműködve a kapott utasítások és határidők figyelembevételével köteles végrehajtani. A hatáskörébe utalt ügyek menetét köteles figyelemmel kísérni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

(3) Az ügyintézőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott, illetve a felettese által kijelölt másik ügyintéző helyettesíti.

9. § (1) Ide tartoznak a Kjt. A-E osztályba besorolható alkalmazottak. Az ügykezelő gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezeteknek a felettes vezetők, illetve az ügyintézők útmutatásai szerinti leírásáról, sokszorosításáról, továbbításáról, illetve kezeléséről.

(2) Ellátja mindazokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel felettese és az egyes konkrét ügyek intézése során az ügyintéző megbízza.

10. § (1) A fizikai alkalmazott kisegítő munkát végez, tevékenységével segíti az ügyintézőt, valamint az ügykezelői feladatok ellátását. Ennek keretében ellátja a hivatali épület, a technikai eszközök fenntartásával, működtetésével kapcsolatos tevékenységet, a vezetők melletti hivatalsegédi feladatokat.

(2) Feladataikat a rájuk vonatkozó jogszabályoknak és a vezető utasításainak megfelelően kötelesek ellátni.

11. § (1) A közalkalmazottak, tevékenységüket a vonatkozó jogszabályok (különös tekintettel a Kjt.-re), valamint a Hivatal egyéb belső szabályzatainak (különös tekintettel a közalkalmazotti szabályzatra) rendelkezései alapján, legjobb tudásuk szerint, önállóan, munkatársaikkal együttműködve végzik.

(2) A közalkalmazottra bízott feladatok elvégzéséért, az ügy elintézéséért az ügyintéző és a kiadmányozó egyaránt felelős. Ha az ügyintéző a kiadmányozó álláspontjával nem ért egyet, arról az illetékes vezetőt tájékoztathatja, vagy azt az ügyiraton feltüntetheti.

12. § (1) A Hivatal szervezete főosztályokra és önálló osztályra tagozódik.

(2) A főosztály élén főosztályvezető, az önálló osztály élén osztályvezető áll.

(3) A Hivatal szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza, melynek alapján a Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:

Főigazgatói titkárság

Igazgatási és Szervezési Főosztály

Kommunikációs Önálló Osztály

Koordinációs Főosztály

Kockázatbecslési Főosztály

Laboratóriumi és Projekt Koordinációs Főosztály

13. § (1) A főigazgató tevékenységét, munkáját segítő, döntéseit előkészítő, igazgatási, szervezési, adminisztratív feladatokat ellátó szervezeti egység, amelyet a főigazgató közvetlenül irányít.

(2) A titkárság feladatai:

14. § (1) Az Igazgatási és Szervezési Főosztály feladatai:

(2) Az Igazgatási és Szervezési Főosztály az alábbi szakterületekre tagozódik:

(1) A főigazgató az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a gazdasági, pénzügyi feladatok ellátására – az MgSzH és a Hivatal között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint – felelős személy(eke)t jelöl ki.

(2) A Hivatal gazdálkodási és pénzügyi feladatai:

15. § A Kommunikációs Önálló Osztály feladata:

– A Hivatal külső és belső kommunikációjának szervezése, koordinálása;

– a Hivatal tevékenységi körében kiadott állásfoglalások közvetítése;

– a médiával való napi kapcsolattartás, a közvélemény megfelelő tájékoztatása, megfelelő kép kialakítás a Hivatalról a sajtó útján és egyéb PR-eszközök igénybevételével;

– a Hivatal külső és belső rendezvényeinek lebonyolítása során a kommunikációs feladatok végzése;

– a szakmai szervezeti egységektől bekért és/vagy más forrásokból származó információk alapján elkészíti a munkatervek, jelentések, beszámolók, tájékoztatók tervezeteit, (kivéve, ha azok egy bizonyos szervezeti egység kizárólagos hatáskörébe tartoznak);

– a Hivatal tevékenységét, feladatait bemutató, megismertető szakmai és felvilágosító jellegű kiadványok készítése, sokszorosítása, terjesztése;

– a Hivatal egységes arculati megjelenésének megvalósítása a Hivatal honlapján, információs kiadványok, elkészítésének megszervezése;

– a Hivatal protokollesemény-naptárának és protokoll-listájának elkészítése;

– sajtótájékoztatók, egyéb sajtóesemények és -rendezvények megszervezése és lebonyolítása, a főigazgatói és egyéb nyilatkozatok előkészítése, szervezése;

– a külföldi sajtómegkeresésekkel kapcsolatos feladatok ellátása a nemzetközi referenssel való egyeztetés alapján;

– szóvivői feladatok ellátása, nyilatkozattétel főigazgatói felhatalmazás alapján, interjúk és háttérinformációk adása a Hivatal álláspontjáról a Hivatalt érintő kérdésekben;

– háttérinformációk gyűjtése, háttéranyagok elkészítése és napi hírfigyelés, folyamatos tájékoztatás nyújtása a Hivatal vezetőinek;

– részvétel a Hivatallal kapcsolatban álló szakmai és társadalmi szervezetekkel történő együttműködés kialakításában és a velük való kapcsolattartásban, különös tekintettel a közvélemény hatékony tájékoztatására.

16. § Feladata az élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatok megelőzésével, kezelésével összefüggő szakmai és koordinációs feladatok végzése.

Feladatkörében elvégzi az alábbi tevékenységeket:

(1) A hatáskörébe eső területeken kapcsolatot tart az élelmiszer- és takarmánybiztonságban érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel.

(2) Figyelemmel kíséri és követi az élelmiszer- és takarmánybiztonság területét érintő hazai és európai uniós jogszabályok változásait. Véleményezi az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintő jogszabályok tervezeteit, indokolt esetben javaslatot tesz új jogszabályok megalkotására, hatályos jogszabályok módosítására.

(3) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok és intézményeik által rendelkezésére bocsátott ellenőrzéseknek, felméréseknek eredményeit elemzi és értékeli, elkészíti a szükséges jelentéseket és tájékoztatásokat, és javaslatot tesz a további ellenőrzési prioritásokra, nemzeti célokra.

(4) Tudományos célból adatokat gyűjt és elemez az élelmiszerek okozta megbetegedésekről.

(5) Javaslatot tesz az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzésében részt vevő szervezeteknek a kiemelten vizsgálandó témákra, és részt vesz az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi tervek kidolgozásában.

(6) A Hivatal az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerének (RASFF – Rapid Alert System for Food and Feed) kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja. Ennek keretében a főosztály felelős a Hivatalhoz a gyors vészjelző rendszeren keresztül érkező uniós információk és riasztások, valamint a Magyarország területéről érkező élelmiszer-biztonságot érintő információk megfelelő kezeléséért, továbbításáért, az eseményekkel kapcsolatos intézkedések figyelemmel kíséréséért, a gyors vészjelző rendszerre vonatkozó ügyrendnek megfelelően.

(7) A nemzetközi és hazai élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-minőségi, takarmánybiztonsági, továbbá a géntechnológia felhasználására vonatkozó információkat, ismereteket, követelményeket összegyűjti, elemezi, értékeli és ezekről tájékoztatja az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzésben részt vevő állat-egészségügyi, közegészségügyi, növényvédelmi és fogyasztóvédelmi hatóságokat, valamint az érdekelteket.

(8) Feladatkörébe eső szakmai területen közreműködik a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika kidolgozásában és megvalósításában.

(9) Az érintett hatóságokkal egyeztetve részt vesz az éves és középtávú élelmiszer- és takarmányellenőrzési programok kidolgozásában, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

(10) A főosztály feladatai ellátása során együttműködik a többi szervezeti egységgel.

(11) Elvégzi a Nemzeti Válságkezelési Terv kidolgozását, aktualizálását. Az élelmiszer-ellenőrző hatóság megkeresésére részt vesz a szimulációs gyakorlatok tervezésében, lebonyolításában.

17. § (1) Feladata, hogy a nemzetközi és hazai tudományos információk és adatok alapján kialakítsa és koordinálja a nemzeti vonatkozású tudományos kockázatbecslési tevékenységet. Határozza meg a kockázatbecsléshez szükséges és még hiányzó adatok, információk körét, és kezdeményezze, segítse elő azok létrehozását/megszerzését. Adjon tudományosan megalapozott véleményt a fennálló élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatok jellegéről, mértékéről, azonosítva a nagy, közepes és kis kockázatú tevékenységeket, termékcsoportokat. A kockázatbecslés alapján készítsen javaslatot a kockázatkezelés eszközrendszerének hatékonyabb alkalmazására.

(2) Feladatai megvalósítása során:

18. § (1) Az élelmiszer- és takarmánybiztonság érdekében végzett hatósági és monitoring vizsgálatok eredményeit a vizsgálatra jogosult laboratóriumoktól bekéri, elemzi és szükség esetén közzéteszi.

(2) Felméri, harmonizálja és folyamatosan figyelemmel kíséri a laboratóriumi kapacitásokat, és javaslatot tesz annak fejlesztésére. Figyelemmel kíséri, koordinálja, irányítja a Hivatal projekt jellegű feladatait.

(3) A főosztály feladatait az érintett szakmai egységekkel együttműködve, azok szükség szerinti bevonásával végzi. Tevékenysége során tájékoztatja a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőt, különösen a nemzetközi vonatkozású pályázatok, megkeresések vonatkozásában.

(4) Feladata:

(5) A főosztály vezetőjét távolléte esetén a Kockázatbecslési Főosztály vezetője, vagy más, a főigazgató által kijelölt vezető beosztású közalkalmazott helyettesíti.

19. § A belső ellenőrzés szervezeti egységhez nem besorolt, a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó tevékenység.

Feladatai:

(1) Ellátja a Hivatal belső ellenőrzési feladatait a vonatkozó jogszabályok [így különösen a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltak] és a Hivatal belső szabályzatai alapján. Ennek keretében a belső ellenőrzést végző személy:

(2) A belső ellenőrzést végző személy befolyástól mentesen állítja össze jelentését az általa tett megállapításokkal, következtetésekkel és javaslatokkal, annak tartalmáért felelősséggel tartozik.

(3) A belső ellenőrzést végző személy közvetlenül a főigazgató irányítása alá tartozik, és az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

20. § (1) A hivatali értekezletet a főigazgató hívja össze. A főigazgató köteles összehívni a hivatali értekezletet, ha azt a Hivatal közalkalmazottainak több mint 50%-a írásban kéri.

(2) Évente egy alkalommal kötelező a hivatali értekezlet összehívása, amelynek tárgya az alkalmazottak tájékoztatása a Hivatal feladatairól, az elvégzett feladatokról, illetve egyéb, a Hivatal egészét érintő kérdésekről.

(3) A hivatali értekezletről emlékeztető készül.

21. § (1) A főigazgató a Hivatal munkaprogramjában vagy belső szabályzatában meghatározott vagy kiemelten fontos ügyek megvitatására, az operatív feladatok megbeszélése, a vezetők tájékoztatása és beszámoltatása érdekében rendszeresen értekezletet tart.

(2) A vezetői értekezletet a főigazgató, távollétében, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt vezető vezeti.

(3) Résztvevői a főigazgató-helyettes, a Hivatal vezető beosztású munkatársai, valamint a főigazgató által esetenként vagy állandó jelleggel meghívott személyek.

(4) Az egyes résztvevőket indokolt távollétük esetén az általuk kijelölt személy helyettesíti.

(5) Az értekezletről emlékeztető készül, amely tartalmazza a meghozott döntéseket, a határidőket, és a feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egységeket/személyeket.

22. § (1) A szervezeti egységek összehívása munkájának elősegítése, az aktuális kérdések megvitatása, a szervezeti egység alkalmazottainak tájékoztatása céljából szükség szerint, de legalább havonta történik.

(2) A szervezeti egységek értekezletét az adott szervezetei egység vezetője hívja össze és vezeti.

(3) Az értekezletről emlékeztető készül.

23. § (1) A főigazgató, felkért külső szakértőkből álló állandó tudományos szakbizottságokat, illetve ad hoc bizottságokat hozhat létre a különleges szakértelmet igénylő kérdések elbírálására, szakvélemények elkészítésére.

(2) A bizottság a főigazgató elé terjeszti az adott ügyben kialakított álláspontját.

(3) A bizottság eljárási és működési rendjének részletes szabályait az általa megállapított és a főigazgató által jóváhagyott ügyrend rögzíti.

24. § (1) Több szervezeti egységet érintő feladat elvégzésére a főigazgató, illetve az érintett szervezeti egység vezetője a Hivatal dolgozóiból munkacsoportot hozhat létre.

(2) A munkacsoport vezetőjét a főigazgató/szervezeti egység vezetője jelöli ki. A munkacsoport vezetője a közvetlen munkahelyi vezetővel történt egyeztetést követően jelöli ki a munkacsoport tagjait.

(3) A munkacsoport által elvégzendő feladatokat a főigazgató/szervezeti egység vezetője jelöli ki, egyúttal meghatározva az alkalmazottak eredeti munkakörükben tartozó feladatok ellátása alóli részbeni vagy teljes felmentését, a munkacsoportban való részvétel tartamát.

25. § (1) A Hivatal a főigazgató által jóváhagyott munkaterv alapján végzi a tevékenységét.

(2) Az éves munkaterv tervezetét a vezetői értekezlet vitatja meg, a szervezeti egységek által összeállított javaslatok alapján.

(3) A munkaterv tartalmazza a Hivatal feladatait, a feladat elvégzéséért első helyen felelős szervezeti egységet és személyt, a társfelelős (közreműködő) szervezeti egységeket, a feladat végrehajtásának határidejét.

(4) A munkaterv egyes szervezeti egységeket érintő feladatait, azok végrehajtása céljából a főigazgató adja ki.

(5) Amennyiben a munkatervben megjelölt feladat elvégzése akadályba ütközik, és az előírt határidő betartása nem lehetséges, a feladatelvégzésért elsősorban felelős szervezeti egység a határidő lejárta előtt köteles tájékoztatni a főigazgatót az akadály okáról.

(6) A főigazgató a munkaterven kívüli feladat elvégzését is előírhatja.

26. § (1) A Hivatal feladatkörébe tartozó ügyeket az a szervezeti egység köteles intézni, amelynek a jelen SzMSz-ben foglaltak alapján az adott ügy a feladatkörébe tartozik. Amennyiben kétséges, hogy valamely ügy elintézése mely szervezeti egység feladatkörébe tartozik, a főigazgató jelöli ki az ügy elintézésért felelős szervezeti egységet.

(2) A szervezeti egységek közalkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott információkat ahhoz a szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra az adott feladat elvégzése érdekében szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján köteles eljárni, illetve eljárást kezdeményezni.

(3) Amennyiben a feladat megoldásában több szervezeti egység érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kijelölt szervezeti egység felelős. Ezen szervezeti egység köteles gondoskodni arról, hogy a feladat végrehajtásában/megoldásában a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Véleményeltérés esetén a szervezeti egységek kötelesek egymás között egyeztetni, ennek eredménytelensége esetén a közös felettes vezető dönt.

(4) A szervezeti egység alapvetően saját alkalmazottaival köteles ellátni feladatait. A feladat szakszerű megoldásához külső szakértőt vehet igénybe, illetve külső szervtől szakvéleményt kérhet.

(5) A feladatok elintézését a vonatkozó jogszabályokban meghatározott határidőre kell elintézni. A sürgős minősítésű iratokat soron kívül és haladéktalanul – legfeljebb 3 napon belül – kell elintézni. A sürgősséget a kiadmányozást végző személy tünteti fel. Más szerv hatáskörébe tartozó ügyben a Hivatalhoz érkezett iratot, megkeresést haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes szervhez.

27. § (1) A kiadmányozás az arra jogosult személynek az ügy érdemi elintézésére irányuló cselekménye. A kiadmányozási jog magába foglalja a döntés kialakításának, az érdemi döntésnek, valamint az ügyirat irattárba helyezésének jogát. Kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni.

(2) A kiadmányozási jog a főigazgatót, a főigazgató-helyettest, a szervezeti egységek vezetőjét és a főigazgató által erre írásban felhatalmazott egyéb vezető beosztású alkalmazottat illeti meg.

(3) A kiadmányozás rendje:

A főigazgató kiadmányozza:

– a felsőbb állami szervek, az Európai Unió, illetve a nemzetközi szervezetek vezető tisztségviselői, Magyarország illetve más országok politikai és állami vezetői részére készített anyagokat,

– a főigazgatói utasítást,

– a jogszabályok által a hatáskörébe utalt és át nem ruházott döntést,

– a munkáltatói jogkörben és egyéb jogkörökben magának fenntartott, illetve számára biztosított döntéseket.

A főigazgató-helyettes kiadmányozza:

– a főigazgató által írásban feladatkörébe utalt, valamint

– a feladatkörébe tartozó ügyekben hozott döntéseket.

(4) A szervezeti egységek vezetői, valamint a főigazgató által erre írásban felhatalmazott egyéb vezető beosztású alkalmazottai kiadmányozzák a főigazgató, és a főigazgató-helyettes által írásban átruházott, valamint a szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyeket.

(5) A gazdálkodási jellegű, vagy a Hivatal kötelezettségvállalásával járó ügyekben a kiadmányozási, a kötelezettségvállalási, az utalványozási jog a Hivatal vonatkozó belső szabályzataiban foglaltak megtartásával gyakorolható.

(6) A kiadmányozási jog részletes szabályairól a Hivatal Iratkezelési Szabályzata rendelkezik.

28. § (1) A Hivatalt a minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél stb. (ide értve a nemzetközi kapcsolattartást is) – a partnerek képviseleti szintjének, valamint a téma súlyának, fontosságának megfelelően – a főigazgató, illetve a feladatkör szerinti szervezeti egységek vezetői képviselik. A főigazgató vezetőnek nem minősülő alkalmazottat is kijelölhet a képviseletre. Az ügyintézés körében felmerült ügyekben a Hivatal képviseletét a feladat szerint érdekelt szervezeti egység látja el.

(2) A Hivatal képviseletét ellátó személy köteles az előzetesen egyeztetett álláspontot képviselni.

29. § (1) A Hivatal saját működésére, gazdálkodására, az alkalmazottakra, az iratkezelésre, valamint a Hivatal vezetése által lényegesnek minősített egyéb kérdések rendezésére vonatkozóan a főigazgató utasítást, körlevelet ad ki.

30. § (1) A Hivatal közalkalmazottai felett a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlásának módját, valamint a munkavégzésre irányadó további részletszabályokat a Hivatal Közalkalmazotti Szabályzata szabályozza.

(2) A munkáltatói jog tartalma

Munkáltatói jogok alatt értendő különösen:

(3) A munkaköri leírás

A Hivatal közalkalmazottainak feladatait – a jogszabályokban, az SzMSz-ben foglaltakon és a felettes vezetők utasításain túl – a munkaköri leírások tartalmazzák.

A munkaköri leírás tartalmazza az egyes munkakörök leírását, az ellátandó tevékenységi kört, a hozzájuk szükséges képességeket, ismereteket, gyakorlatot, illetve a munkakörellátáshoz tartozó feladatokat, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, a jogokat és kötelezettségeket, a kiadmányozási jogosultságot, a helyettesítés rendjét.

A Hivatal közalkalmazottai munkaköri leírásának egységesítése és a Hivatal belső szabályzataival történő összhangba hozása a humánpolitika feladata.

(4) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony bejelentése

A Hivatal valamennyi alkalmazottja köteles előzetesen írásban bejelenteni a főigazgatónak, ha a Hivatallal fennálló jogviszonyának időtartama alatt munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján munkakörével összeférhetetlen.

A főigazgató, a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítéséhez nem járul hozzá, illetve ilyen tevékenység megszüntetésére kötelezheti a közalkalmazottat, ha annak fennállása a Hivatal jogos érdekeit veszélyezteti.

(5) A munkakörök átadás-átvétele

A munkakörök átadás-átvételét az egyes munkakörökben bekövetkező személyi változások, valamint tartós távollét (várhatóan több hónapot meghaladó) esetén kell végrehajtani.

A munkakört a munkakör ellátására kinevezett vagy a munkakör helyettesítésével megbízott személynek, ennek hiányában a közvetlen vezetőnek kell átadnia. Az átadásnál illetve átvételnél, mint jogi aktusnál jelen kell lennie az átadónak vagy elkerülhetetlen esetben írásbeli meghatalmazottjának (ennek hiányában a főigazgató által az átadó helyettesítésére írásban kijelölt személynek), az átvevőnek, valamint a közvetlen felettesnek, annak akadályoztatása esetén helyettesének, vagy megbízottjának. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

– az átadás-átvétel helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját, tárgyát, a jelenlevő személyek nevét, beosztását,

– az átadandó munkakör szakmai feladatainak és ügyeinek helyzetét, különös tekintettel a folyamatban lévő ügyekre,

– továbbá a dokumentációk (ideértve az átadó által használt számítástechnikai eszközökön elektronikus formában tárolt adatokat, információkat, dokumentumokat is), az irattári anyagok, eszközök és felszerelések átadására utaló nyilatkozatot, illetve ezek jegyzékét,

– az átadónak és az átvevőnek a jegyzőkönyv tartalmával, megállapításaival kapcsolatos esetleges észrevételeit, megállapításait,

– továbbá az átadó azon nyilatkozatát, amely szerint a munkakörrel kapcsolatos minden lényeges ügyben tájékoztatást adott.

A munkakört átadó felelőssége a teendők átadásával nem szűnik meg, az általa tett intézkedésért a jogszabályban meghatározott ideig felel. A munkakört átvevő felelőssége a teendők átvételével egyidejűleg kezdődik.

A munkaköri átadásról készült jegyzőkönyvet úgy kell elkészíteni, hogy 1-1 példányt kapjon az átadó, az átvevő, a közvetlen felettes, valamint a humánpolitikai referens. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő, valamint közvetlen felettes vezetőjük írja alá.

31. § (1) A munkaidő heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig reggel 8 órától 16.30 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig tart. A főigazgató a heti munkaidőkeret betartásával és az ellenőrizhetőség biztosításával rugalmas munkaidő-beosztást engedélyezhet, rendkívüli esetben, meghatározott időtartamra otthoni munkavégzéshez hozzájárulhat.

(2) Az alkalmazott a munkahelyről munkaidőben történő eltávozást, illetve visszatérést köteles felettesének, illetve – annak akadályoztatása esetén – felettese helyettesének, valamint közvetlen munkatársának bejelenteni. A Hivatal alkalmazottai a munkahelyen kívüli feladataikat, kiküldetésüket úgy kötelesek megszervezni és ellátni, hogy távollétük idején a helyettesítésükkel megbízott alkalmazott a Hivatalban tartózkodjon.

(3) A közalkalmazott köteles

32. § (1) A hivatali titoktartási kötelezettség a Hivatal valamennyi közalkalmazottját, munkavállalóját, megbízottját, egyéb közreműködőjét (a továbbiakban együtt: alkalmazott) terheli.

(2) A Hivatal alkalmazottai tevékenységük során hozzáférhetnek olyan információkhoz, illetve más szerveknek, hatóságoknak olyan írásbeli és szóbeli információkat adnak, amelyek bizalmas, illetve bizalmas jellegűnek minősülő információkat tartalmaznak.

(3) Bizalmas információnak minősül bármilyen adat, dokumentáció, tény, elemzés, koncepció, elv, eljárás, közlés vagy értesülés, amelyek írásban vagy szóban (az írásos dokumentumok feldolgozása, illetve a beszélgetések, konzultációk során) a Hivatal alkalmazottainak tudomására jutnak, valamint azon bizalmas információk, amelyeket a Hivatal alkalmazottai más hatóságok képviselőivel (munkatársaival, alkalmazottaival, megbízottaival, tanácsadóival, illetve egyéb közreműködőivel) – megjelölve az információ bizalmas jellegét – közölnek.

(4) Nem minősülnek bizalmas információnak azok, amelyek

(5) A Hivatal alkalmazottai kötelesek munkájuk ellátása során a tudomásukra jutó bármely bizalmas információt bizalmasan kezelni, azokat csak a feladatuk teljesítéséhez indokolt mértékben és esetben használhatják fel. A Hivatal alkalmazottai a közvetlenül vagy közvetve tudomásukra jutott bizalmas információkat felettes vezetőjük előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül

(6) A Hivatal alkalmazottai kötelesek felettes vezetőjüket haladéktalanul értesíteni, ha bármelyikük a titoktartási szabályok megsértéséről tudomást szerzett.

(7) A Hivatal megtesz minden (szabályozási, technikai stb.) intézkedést, hogy ezen bizalmasnak minősített adatokhoz, információkhoz kizárólag felhatalmazott munkatársai, alkalmazottai, megbízottjai, tanácsadói, illetve egyéb közreműködői (ide értve valamely testületi szervének tagjait is) tudjanak hozzáférni, egyben tájékoztatja ezen személyeket az információ bizalmas jellegéről. A Hivatal köteles az ezen pont alapján fennálló kötelezettségét a fentiekben megjelölt személyek által betartatni abban az esetben is, ha azok már nem állnak a Hivatallal jogviszonyban (pl. közalkalmazotti jogviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban stb.).

(8) A Hivatal, számítógépes információs rendszerének szabályozása keretében biztosítani kell az információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát és a működtetés rendjét. A fizikai biztonság érdekében az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiséget úgy kell kialakítani, hogy biztonságot nyújtson illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen.

(9) A Hivatal feladatainak ellátása során keletkezett dokumentumok nyilvánosságra hozataláról, illetve az ezekhez való hozzáférésről, a titoktartásra vonatkozó egyéb részletszabályokról, különös tekintettel az adatbázisok kezelésére, az adatszolgáltatásért felelős személy megnevezésére, az adathordozók tárolására, a hozzáférésre (betekintésre) jogosult személyek körére, a bizalmas információk külső szervtől történő átvételére, az iratok iktatására, a Hivatalon belüli továbbítására (átadás, átvétel), a munkaidő befejezése utáni elhelyezésére, a hatóságok és a Hivatal közötti adatszolgáltatás menetére, a bizalmas információ külföldre történő továbbítására és a selejtezésre vonatkozó rendelkezések részletes szabályait a Titoktartási és Adatvédelmi Szabályzat rögzíti.

(10) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletében meghatározott közzétételi listában szereplő adatok közzétételéről a Hivatal saját honlapján gondoskodik.

33. § (1) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata hatálya kiterjed a Hivatal valamennyi szervezeti egységére, illetve közalkalmazottjára.

(2) Az SzMSz elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek: