30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet
a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról1
2020.09.07.
I. Fejezet
1. § (1)2 E rendelet hatálya Magyarország területén folytatott
a) vasúti közlekedési tevékenységet ellátó,
b) vasúti közlekedési szolgáltatást nyújtó,
c) vasúti közlekedéssel összefüggő vagy a vasúti alrendszerekre vonatkozó tevékenységet végző személyekre és szervezetekre terjed ki.
(2)3 E rendelet hatálya a vasúti rendszer hálózatát képező következő elemekre terjed ki:
a) személyszállítási célú vonalak,
b) vegyes forgalmú vasútvonalak (személyszállítás és árufuvarozás),
c) kizárólag árufuvarozás céljára tervezett vagy korszerűsített vonalak,
d) személyszállítási csomópontok,
e) árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat,
f) az a)–e) pontokban meghatározott elemeket összekötő vonalak.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hálózat magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket, valamint a távolsági személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki berendezéseket, létesítményeket, amelyek biztosítják a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, továbbá a hatékony forgalomirányítást.
(4)4 E rendelet hatálya a vasúti rendszer hálózatán közlekedő, következő járművekre terjed ki:
a) motorvonatok, motorkocsik,
d) teherkocsik, ideértve a közúti járművek szállítására tervezett járműveket,
e) a vasúti pályahálózat építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések, amennyiben azok a vasúti közlekedésben részt vevő vonatként közlekednek.
(5) E rendelet hatálya kiterjed a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer hálózatát képező következő elemekre:
a) a speciális konstrukciójú nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva,
b) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek 200 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva,
c) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani; e kategória magában foglalja azon nagysebességű és hagyományos hálózatok közötti összekapcsoló vonalakat, az állomásokat keresztező vonalakat, a terminálokhoz, raktárokhoz való hozzáférést biztosító vonalakat is, amelyeken hagyományos sebességgel nagysebességű járművek közlekednek,
d) forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszerek, valamint a vasútvonalakon történő szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítmények, amelyek biztosítják a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, és a hatékony forgalomirányítást.
(6) A rendelet hatálya kiterjed a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer olyan járműveire, amelyeket a következő működésre terveztek:
a) legalább 250 km/h sebességgel a speciális konstrukciójú nagysebességű vonalakon, ahol megfelelő körülmények között a 300 km/h-t meghaladó sebesség is elérhető, vagy
b) a 200 km/h vagy azt meghaladó sebességgel az (5) bekezdés szerinti vonalakon, ha ezeknek a vonalaknak a teljesítményszintjével összeegyeztethetők,
c) a 200 km/h alatti legnagyobb sebességgel történő működésre tervezett járművek, amelyek a nagysebességű vasúti rendszer egészén vagy egy részén közlekednek, ha ezen hálózat teljesítményszintjeivel összeegyeztethetők, és eleget tesznek az ezen a hálózaton történő biztonságos üzemeltetési követelményeknek.
(7) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) metrókra, villamosokra és más helyi vasúti rendszerekre;
b) a vasúti rendszer többi részétől működésükben különálló hálózatokra, amelyek csak helyi, városi vagy elővárosi személyszállításra szolgálnak, valamint a kizárólag ilyen hálózatokon működő vasúttársaságokra;
c) magántulajdonban álló vasúti pályahálózatra és az ilyen pályahálózaton használt járművekre, amelyeket kizárólag a tulajdonos használ saját fuvarozási műveleteire;
d) szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai célra használt pályahálózatra és járművekre.
(8) Az egyes alrendszerekre jellemző, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre, a kapcsolódási pontokra és az eljárásokra, valamint a vasutak kölcsönös átjárhatósági képességének megvalósításához szükséges általános összeegyeztethetőségi feltételekre e rendeletet kell alkalmazni.
(9) Az előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő, vagy folyamatban lévő teljesítés alá tartozó projektekre az e rendelet nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) E rendeletet a (2)–(6) bekezdésben felsorolt rendszerelemek és járművek, a vasúti rendszer részeinek tervezésére, kivitelezésére, hitelesítésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet képesítésére, egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkozó feltételekre is alkalmazni kell.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. alapvető követelmények: a 2. mellékletben meghatározott azon feltételek, amelyeknek a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük;
2. alapvető paraméter: az átjárhatósági műszaki előírásokban (a továbbiakban: ÁME) meghatározott, az átjárhatóság szempontjából nélkülözhetetlen szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési követelmény;
3. alrendszer: a vasúti rendszer – 1. mellékletben meghatározott – strukturális vagy funkcionális működési egysége;
4. bejelentett szervezet: a rendszerelemek megfelelőségi, vagy használatra való alkalmassági értékeléséért, valamint az alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának értékeléséért felelős szervezet;
5. egyedi eset: a vasúti rendszer bármely olyan része, amely földrajzi vagy domborzati okból, illetve a városi környezettel vagy a meglévő vasúti rendszerrel való összeegyeztethetőséget korlátozó okok miatt, az ÁME-ban akár ideiglenesen, akár véglegesen különleges rendelkezéseket igényel; ide tartozhat különösen a vasúti rendszer egyéb részétől eltérő nyomtávú, űrszelvényű, illetve vágánytengely-távolságú vasúti rendszer, valamint az EGT-államon kívüli harmadik országból származó, vagy azon országba szánt vasúti jármű;
6. előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt: bármely olyan előrehaladott tervezési vagy kivitelezési szakban lévő projekt, mely műszaki előírásainak módosítása jogi, szerződéses, gazdasági, pénzügyi, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból indokolatlanul megnövelné a projekt meghiúsulásának kockázatát; az akadályoztatást minden esetben megfelelően indokolni kell;
7. európai előírás: nemzeti szabványként bevezetett, harmonizált európai szabvány, közös műszaki előírás vagy európai műszaki engedély;
8. felújítás: az alrendszer általános teljesítményét nem érintő, az alrendszer vagy annak egy részének cseréjére irányuló munkálat;
10. karbantartás keretében történő pótlás: rendszerelemek azonos funkciójú és teljesítményű rendszerelemekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;
11. korszerűsítés: az alrendszer általános teljesítményét javító, az alrendszeren vagy annak egy részén végrehajtott átalakítás;
12. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezeken a pályahálózatokon előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását; ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani;
13. kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek: a vasúti rendszer részét képező minden olyan összetevő, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőket is, amely – közvetlenül vagy közvetve – meghatározza a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát;
14. meglévő vasúti rendszer: a használatban lévő vasúti rendszer vonalaiból és helyhez kötött berendezéseiből álló rendszer, illetve az azon közlekedő járművek;
15. megrendelő: valamely alrendszer tervezését, építését, korszerűsítését, vagy felújítását megrendelő személy; a megrendelő lehet vasúti társaság, pályahálózat-működtető, üzembentartó, vagy egy adott projekt működtetésének koncessziótulajdonosa;
16. transzeurópai vasúti rendszer: az 1. §-ban meghatározott elemekből álló hagyományos és nagysebességű vasúti pálya, a pálya tartozékai és üzemi létesítményei, valamint az ezek használatára tervezett vasúti járművek összessége;
17. üzembe helyezés: valamely alrendszer vagy jármű tervezett üzemállapotba történő helyezéséhez szükséges művelet, beleértve a vasúti építmények használatbavételét.
II. Fejezet
A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELRENDSZERE
3. Alapvető követelmények és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások
3. § (1) A vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, beleértve a kapcsolódási pontokat is, meg kell felelniük a 2. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.
(2) Az alrendszerre egy vagy – szükség esetén – több ÁME vonatkozik. Egy ÁME több alrendszerre is vonatkozhat.
(3) Az alrendszernek meg kell felelnie az üzembe helyezésekor, korszerűsítésekor vagy felújítása idején hatályban lévő ÁME-knek, és ennek a követelménynek az alrendszer teljes használat időtartama alatt eleget kell tennie.
(4)5 Amennyiben egy ÁME felülvizsgálata a követelmények megváltoztatásához vezet, a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) hivatalból vizsgálja az ÁME új változatának a korábbi ÁME-változatok alapján már üzembe helyezett alrendszerekkel való összeegyeztethetőségét. Amennyiben indokolt biztonsági és kölcsönös átjárhatósági okok miatt szükség van az említett alrendszerek újbóli engedélyezésére, felújítására vagy korszerűsítésére, az ÁME-nek való megfelelésre határidő tűzésével engedélyezési eljárása során a hatóság az ügyfelet kötelezi, ha az ÁME nem rendelkezik a megfelelés határidejéről.
(5)6 Az ÁME hatálybalépését követő egy éven belül az előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektek listáját a közlekedési hatóság az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére megküldi.
4. § (1) Egyedi eset hiányában, az ÁME-tól – beleértve a járművekre vonatkozó előírásokat is – abban az esetben lehet eltérni, ha
a) az ÁME közzétételének időpontjában az új alrendszer építése, vagy a meglévő alrendszer felújítása vagy korszerűsítése előrehaladott állapotban van, vagy a vonatkozó szerződések teljesítése már megkezdődött;
b) olyan meglévő alrendszer korszerűsítésére vagy felújítására kerül sor, amelynek az űrszelvénye, a nyomtávja, a vágánytengely-távolsága vagy villamos vontatási áramrendszere nem összeegyeztethető a vonatkozó ÁME előírásaival;
c) a meglévő alrendszer tervezett felújítása, bővítése vagy korszerűsítése során az ÁME alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdaságosságát, vagy akadályozná a vasúti rendszer többi részével történő együttműködést;
d) balesetet, katasztrófát, rendkívüli eseményt, vagy súlyos káreseményt követően, a vasúti rendszer gyors helyreállításának feltételei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME részleges vagy teljes körű alkalmazását;
e) az ÁME-t az EGT-államokon kívüli, az EGT fő vasúti hálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból érkező vagy azokba tartó járművek esetében kell alkalmazni.
(2)7 Az ÁME-től való eltérés engedélyezését – az eltérés és az eltérés okainak megjelölésével – az engedélyt kérő a hatóságnál kérelmezi. Az eltérés iránti kérelemről a hatóság értesíti a Bizottságot. Az értesítéshez csatolni kell a 7. melléklet alapján összeállított dokumentációt, amely ismerteti azt az ÁME-t vagy annak azt a részét, amelyet nem kívánnak alkalmazni, továbbá meg kell jelölni azokat az előírásokat is, amelyeket helyette alkalmazni terveznek.
(3) A Bizottság döntése alapján a hatóság dönt az ÁME-tól történő eltérés engedélyezéséről és az engedélyezés feltételeiről.
4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatala
5. § (1) A rendszerelemet akkor lehet forgalomba hozni, ha az lehetővé teszi a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, ugyanakkor megfelel az alapvető követelményeknek és üzembe helyezése, karbantartása a szándékolt felhasználási területnek megfelelő.
(2) A rendszerelemet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak tervezett felhasználási területén lehet alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmények – amennyiben az arra vonatkozó követelményeknek a rendszerelem megfelel – nem akadályozhatják a rendszerelem más – nem vasúti – alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát.
(4) A kölcsönös átjárhatóságot biztosító alapvető követelményeknek megfelelő rendszerelemnek a vasúti rendszerben történő felhasználás céljából történő forgalomba hozatalát a hatóság nem tilthatja meg, nem korlátozhatja, vagy nem akadályozhatja, így különösen nem írhat elő olyan ellenőrzést, amely a 3. mellékletben rögzített elemeket magában foglaló, a megfelelőséget és alkalmazhatóságot megállapító EK- hitelesítési eljárás során már elvégeztek.
5. Megfelelőség és használatra alkalmasság
6. § (1) Valamennyi kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a vonatkozó ÁME-ben meghatározott megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékelő eljárás hatálya alá tartozik, és ahhoz a megfelelő tanúsítványt kell mellékelni.
(2) Az alapvető követelményeknek megfelelőnek kell tekinteni azt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet, amely rendelkezik az EK megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal, amely bizonyítja, hogy a rendszerelem teljesíti a vonatkozó ÁME-kben megállapított feltételeket vagy az ilyen feltételeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat.
(3) A vonatkozó ÁME hatálybalépésekor már használatban lévő alrendszer alkatrészei az (1) bekezdésben említett eljárás lefolytatása nélkül az adott alrendszerben felszerelhetők.
6. EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozati eljárás
7. § (1) A rendszerelem megfelelőségét vagy alkalmazhatóságát igazoló EK-megfelelőségi nyilatkozat kiadásának feltétele, hogy a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője alkalmazza a vonatkozó ÁME-ban előírt rendelkezéseket.
(2) Amennyiben a vonatkozó ÁME úgy rendelkezik, a rendszerelem megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítására vonatkozó tanúsítási eljárást az a bejelentett szervezet köteles elvégezni, amelyhez a gyártó a kérelmet benyújtotta.
(3) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre egyéb uniós irányelvek alapján megalkotott jogszabályok rendelkezései is vonatkoznak, az EK-megfelelési vagy -használhatósági nyilatkozat az egyéb jogszabályoknak való megfelelést is tartalmazza.
(4) Amennyiben sem a gyártó sem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett képviselője nem teljesítette az (1) és (2) bekezdésből eredő kötelezettségeit, úgy azok teljesítése a rendszerelemet forgalmazóra hárulnak. E rendelet szempontjából ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak mindazokra, akik a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemet vagy azok különböző származású részeit összeszerelik, továbbá kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet gyártanak saját használatra.
7. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem meg nem felelése
az alapvető követelményeknek
8. § (1) Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy az
a) e rendeletnek megfelelően közvetlenül vagy közvetve alkalmazott európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek,
b) az EK-megfelelőségi nyilatkozatot nem megfelelően állították ki, megkeresi a rendszerelem gyártóját vagy a gyártó Európai Gazdasági Térségben letelepedett képviselőjét, hogy a rendszerelem megfelelőségét biztosítsa, vagy
c) az EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott rendszerelem esetében a megfelelőség hiánya tartósan fennáll, így a rendeltetésszerű használat során nem felel meg az alapvető követelményeknek, a rendszerelem alkalmazási területének korlátozására, használatának betiltására vagy forgalomból való kivonására eljárást indít, és haladéktalanul tájékoztatja a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján a Bizottságot.
(2) A miniszter egyetértése esetén a hatóság értesíti a Bizottságot megállapításairól, a döntés indokairól és a megtett intézkedésekről. Az (1) bekezdés szerinti megállapításról szóló tájékoztatásban meg kell jelölni, hogy a rendszerelem
a) az alapvető követelmények be nem tartása,
b) az európai előírások nem megfelelő alkalmazása,
c) az európai előírások elégtelen volta
miatt nem felel meg az alapvető követelményeknek.
(3) Amennyiben az értesítés alapján a Bizottság megállapítja az (1) bekezdés szerinti intézkedés indokoltságát, azt továbbra is fenn kell tartani.
(4) Amennyiben a Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint az (1) bekezdés szerinti intézkedés nem indokolt, az intézkedést a hatóság haladéktalanul megszünteti.
(5) Amennyiben az EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező rendszerelem nem felel meg a rendszerelemre vonatkozó előírásoknak, a hatóság javaslatot tesz a kijelölőnek az EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállító szervezet működésének korlátozására vagy visszavonására. Az intézkedés megtétele előtt a hatóság tájékoztatja a Bizottságot és az EGT-államokat.
III. Fejezet
8. Üzembe helyezési eljárás
9. § (1)8 A vasúti rendszer alrendszere vagy annak része csak abban az esetben helyezhető üzembe, és csak akkor működtethető, ha annak tervezése, kivitelezése, beszerelése és karbantartása biztosítja, hogy az alrendszer és annak bármely része megfeleljen a vonatkozó alapvető követelményeknek a vasúti rendszerbe történő beillesztés során. Az üzembe helyezés engedélyezési alapja a 11. § szerinti EK-hitelesítési eljárás alapján kiadott EK-hitelesítési nyilatkozat.
(1a)9 Az üzembe helyezés engedélyezése során figyelemmel kell lenni
a) az alrendszerek azzal a rendszerrel való műszaki összeegyeztethetőségének ellenőrzésére, amelybe beillesztésre kerülnek,
(2) A hatóság a vonatkozó ÁME-kban megállapított eljárások alkalmazásával az alrendszerek üzembe helyezésekor és azt követően időközönként ellenőrzi, hogy az alrendszerek létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a vonatkozó alapvető követelményeknek.
10. § (1) Az alapvető követelményeknek megfelelő, a vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszer létrehozása, üzembe helyezése és üzemeltetése nem tiltható meg, nem korlátozható és nem akadályozható meg. Nem írható elő olyan ellenőrzés, amelyet már elvégeztek
a) az EK-hitelesítési eljárás részeként, amely eljárás elemeit az 5. melléklet tartalmazza,
b) egy másik tagállamban, azonos működési feltételek melletti azonos követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából.
(2) A vasúti rendszer azon strukturális alrendszere tekinthető kölcsönösen átjárhatónak és a rá vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyik rendelkezik EK-hitelesítési nyilatkozattal.
(3) A vasúti rendszert alkotó valamely strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának EK-hitelesítési eljárását az erre kijelölt, bejelentett szervezet az alapvető követelményekkel összhangban, a vonatkozó ÁME-kra történő hivatkozással végzi el.
(4) Az ÁME-kkal le nem fedett, az ÁME-któl eltérést engedélyező, vagy az ÁME-kban nem található, jogszabályban kihirdetett műszaki előírás alkalmazásáról a hatóság jegyzéket állít össze. A műszaki szabályok jegyzékéről, annak változásáról a hatóság értesíti a Bizottságot. A jegyzékben szereplő műszaki előírásokra vonatkozó hitelesítési eljárásokat az e rendelet szerint kijelölt bejelentett szervezetek folytatják le.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságát nem érintő, kizárólag helyi jellegű szabályok és korlátozások jegyzékét nem kell megküldeni a Bizottságnak. Az ilyen jellegű szabályokat és korlátozásokat a vonatkozó vasúti pályahálózat infrastruktúra-nyilvántartásában kell rögzíteni.
(6) A hatóság a (4) bekezdés szerinti jegyzéket a hatóság hivatalos honlapján közzéteszi, valamint kérésre – térítés ellenében a jegyzékben szereplő műszaki előírást vagy előírásokat – rendelkezésre bocsátja.
(7) Az ÁME-nak nem megfelelő járművek üzembe helyezésével kapcsolatosan ellenőrizendő paraméterek és nemzeti szabályok osztályozását a 6. melléklet tartalmazza.
9. Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítására vonatkozó eljárás
11. § (1) Az alrendszer megfelelőségének tanúsítására az alrendszer létrehozása vagy beszerzése érdekében az alrendszer tervezője, gyártója, kivitelezője vagy a beszerzést végző szervezet, továbbá hivatalos képviselője (a továbbiakban együtt: kérelmező) megbízza az általa kiválasztott, EK-hitelesítési eljárás lefolytatására kijelölt bejelentett szervezetet a 4. melléklet szerinti EK-hitelesítési eljárás elvégzésével.
(2) A bejelentett szervezet tevékenysége a tervezési szakasznál kezdődik és a teljes építési vagy gyártási időszakot magában foglalva az alrendszer üzembe helyezése előtti átvételig tart. Tevékenysége kiterjed továbbá az alrendszernek azzal a rendszerrel való kapcsolódási pontjaira, amelybe az alrendszert integrálják, a vonatkozó ÁME-ban és a műszaki szabályok jegyzékében rendelkezésre álló adatok figyelembevételével, a 15. §-ban megjelölt vasúti pályahálózat nyilvántartás és a nemzeti vasúti járműnyilvántartás alapján.
(3) A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő, a 4. mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentációban szerepelnie kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó minden szükséges dokumentumnak, továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét és alkalmazhatóságát igazoló valamennyi dokumentumnak. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell továbbá a használati feltételekre és korlátozásokra, valamint az időszakos ellenőrzésre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó belső utasításokat.
(4) A bejelentett szervezet az ellenőrzés egyes szakaszaira, vagy az alrendszer bizonyos részeire időközi ellenőrzésekre vonatkozó tanúsítványt adhat ki. Az időközi ellenőrzésekre vonatkozó tanúsítvány kiadására a 4. mellékletben meghatározott eljárást kell alkalmazni.
(5) Amennyiben a vonatkozó ÁME-k megengedik, a bejelentett szervezet alrendszerek egész sorára vagy részeire is kiadhat megfelelőségi tanúsítványt.
10. A meglévő alrendszerek üzembe helyezése felújítás vagy korszerűsítés után
12. § (1) Meglévő alrendszer felújítása vagy korszerűsítése esetén a megrendelő vagy kivitelező köteles megküldeni a beruházást ismertetődokumentációt a hatóságnak, amely az alkalmazandó ÁME-ban feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével, a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján határozza meg, hogy az alrendszert érintő felújítás vagy korszerűsítés szükségessé teszi-e új engedély kiadását az alrendszer üzembe helyezéséhez.
(2) Új engedély szükséges minden olyan esetben, amikor a tervezett munkák hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére. Ha új engedélyre van szükség, a hatóság határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben kell a projektre alkalmazni.
(3) Ha új engedélyre van szükség, és a kivitelezés során az ÁME-k maradéktalan alkalmazása nem valósul meg, a hatóság tájékoztatja a Bizottságot annak indokáról, az ÁME helyett alkalmazott műszaki jellemzőkről, valamint az e műszaki jellemzők alkalmazása kapcsán lefolytatásra kerülő hitelesítési eljárással megbízott bejelentett szervezetről.
11. Bejelentett szervezetek
12. A vasúti pályahálózat nyilvántartása
15. §13 (1) A hatóság által az e rendelet hatálya alá tartozó vasúti pályahálózatról, valamint az előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektekről az e rendelet szerinti nyilvántartásban – figyelemmel a vonatkozó ÁME-k rendelkezéseit – fel kell tüntetni a vasúti pályahálózat, a vasúti pálya, továbbá az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek fő jellemzőit vagy azok viszonyát az ÁME-kben előírt jellemzőkhöz. A nyilvántartáshoz a hatóság – a védett adatok kezelésére vonatkozó szabályok megtartása mellett, kérelemre – mindenki számára hozzáférést biztosít, és erről tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget.
(2)14 A vasúti pályahálózat nyilvántartásnak meg kell felelnie a 2014/880/EU bizottsági végrehajtási határozat előírásainak.
(3)15 A 2014/880/EU bizottsági végrehajtási határozatban szabályozott közös előírások végrehajtására vonatkozó nemzeti végrehajtási tervet és ütemtervet a hatóság készíti el és nyújtja be a Bizottság részére.
IV. Fejezet
16. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
17. §16 (1) Ez a rendelet
a) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének módosításáról szóló, 2009. október 16-i 2009/131/EK bizottsági irányelvnek,
d) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., V. és VI. mellékletének módosításáról szóló, 2011. március 1-jei 2011/18/EU bizottsági irányelvnek,
e) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2013. március 11-i 2013/9/EU bizottsági irányelvnek,
f) a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a zajszennyezés tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 10-i 2014/38/EU bizottsági irányelvnek,
g) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. és VI. mellékletének módosításáról szóló, 2014. december 5-i 2014/106/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2011/633/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. november 26-i 2014/880/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez18
1. Az alrendszerek felsorolása
E rendeletnek az alkalmazásában a vasúti rendszert alkotó rendszert a következő alrendszerekre lehet bontani:
a) strukturális területek:
ac) pályamenti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer,
ad) fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer,
b) funkcionális területek:
ba) forgalomüzemeltetés és -irányítás,
bc) telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára.
2. Az alrendszerek ismertetése
A vonatkozó ÁME tervezetének kidolgozása során az Európai Vasúti Ügynökség javaslatot tesz az átjárhatósággal kapcsolatos rendszerelemek és szempontok listájára minden egyes alrendszer vagy alrendszerrész tekintetében. Az átjárhatósághoz kapcsolódó szempontok és rendszerelemek kiválasztásának, illetve az ÁME-kbe történő bevonásuk sorrendjének érintése nélkül az alrendszerek a következőket foglalják magukban:
Pálya, váltók, mérnöki létesítmények (hidak, alagutak stb.), kapcsolódó állomási infrastruktúra (peronok, megközelítési zónák, ideértve a mozgáskorlátozott személyek igényeit stb.), biztonsági és védelmi berendezések.
A villamosítási rendszer, a felsővezetékeket és a villamos fogyasztásmérő rendszer pályamenti elemeit is beleértve.
2.3. Pályamenti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer
A biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi pályamenti berendezés.
2.4. Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer
A biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi fedélzeti berendezés.
2.5. Forgalomüzemeltetés és -irányítás
A különböző strukturális alrendszerek összehangolt üzemeltetését biztosító eljárások és a kapcsolódó berendezések, a rendes és a korlátozott üzemmód esetére egyaránt, különösen a vonatösszeállítás, valamint a vonatvezetés, a forgalomtervezés és a forgalomirányítás terén.
A határátlépéssel járó szolgáltatások végzéséhez szükséges szakképesítés.
2.6. Telematikai alkalmazások
Ez az alrendszer két elemből áll:
a) személyszállítási alkalmazások, egyebek között az utasok utazás előtti és utazás alatti tájékoztatására szolgáló rendszerek, jegyfoglalási és fizetési rendszerek, poggyászkezelés és a vonatok vagy más utazási formák közötti csatlakozások kezelése;
b) árufuvarozási alkalmazások, egyebek között információs rendszerek (fuvarok és szerelvények valós idejű ellenőrzése), kocsirendezési és elosztási rendszerek, foglalási, fizetési és számlázási rendszerek, más közlekedési formákkal való csatlakozások kezelése és elektronikus kísérőokmányok készítése.
Struktúra, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, áramszedők, vontató és energiaátalakító egységek, fedélzeti villamos fogyasztásmérő készülék, fékmű, kapcsolókészülék és futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép kapcsolódási pontok (mozdonyvezető, utazószemélyzet és utasok, tekintettel a mozgáskorlátozott személyek igényeire is), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.
A vasúti rendszer átjárhatóságát biztosító és a szükséges teljesítményt garantáló kötelező javításokat és megelőző karbantartásokat biztosító eljárások, a kapcsolódó berendezések, karbantartási logisztikai központok és tartalékok.
2. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez19
1. Általános követelmények
1.1.1. A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek, főleg a vonatforgalommal kapcsolatos rendszerelemek tervezését, gyártását és összeszerelését, üzemeltetését, karbantartását, felügyeletét és ellenőrzését úgy kell elvégezni, hogy a hálózatra előírt követelményeknek – beleértve egyes korlátozott üzemmódok által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.
1.1.2. A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paraméterek feleljenek meg azoknak a futóstabilitási követelményeknek, amelyek a legnagyobb engedélyezett sebesség alkalmazása esetén is garantálják a biztonságos közlekedést. A fékberendezésre vonatkozó paramétereknek biztosítaniuk kell, hogy a vonat egy megadott féktávolságon belül, a legnagyobb engedélyezett sebességgel történő közlekedés esetén is megálljon.
1.1.3. A felhasznált rendszerelemeknek teljes élettartamuk alatt bírniuk kell a rendszerelem üzeme során fellépő rendes vagy rendkívüli igénybevételt. A véletlen meghibásodásokból eredő, és a biztonságot veszélyeztető rendkívüli események bekövetkezésének kockázatát a megfelelő eszközök alkalmazásával a legkisebbre kell csökkenteni.
1.1.4. A helyhez kötött létesítmények és a járművek tervezése és a felhasznált anyagok kiválasztása során arra kell törekedni, hogy tűz esetén a lehető legnagyobb mértékben korlátozza a tűz és füst keletkezését, terjedését és hatását.
1.1.5. Az utasok által kezelt eszközöket úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy az utasok egészségét és biztonságát, ha előre látható módon, ám a kiadott használati utasításnak nem megfelelően használják őket.
1.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás
A vasúti szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek ellenőrzését és karbantartását úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy az előírt feltételek mellett biztosított legyen a rendszerelemek elvárt szintű üzemkészsége.
1.3.1. A vonatokon és a vasúti infrastruktúra létesítményeiben tilos olyan anyagok felhasználása, amelyek használati módjuknál fogva a hozzáférő személyek életét, testi épségét, egészségét veszélyeztethetik.
1.3.2. Ezeket az anyagokat olyan módon kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, hogy – különösen tűz esetén – korlátozzák az egészségre ártalmas gőzök vagy gázok kibocsátását.
1.4.1. A vasúti rendszer megépítésének és üzemeltetésének környezeti hatásait a rendszer tervezési szakaszában kell felmérni és figyelembe venni, összhangban a hatályos környezetvédelmi előírásokkal.
1.4.2. A vonatokban és az infrastruktúra létesítményeiben felhasznált anyagoknak – különösen tűz esetén – meg kell akadályozniuk a környezetre káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását.
1.4.3. A járműveket és az energiaellátási rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesség szempontjából összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel, köz-, illetve magánhálózatokkal, amelyekkel esetlegesen interferálnának.
1.4.4. Avasúti rendszer konstrukciója és működése nem okozhatja az általa keltett zaj meg nem engedett értékű kibocsátását
a) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012. november 21-i 2012/34/EU irányelv 3. cikkében meghatározott vasúti infrastruktúrákhoz közeli területeken, és
1.4.5. Előírásszerű karbantartási állapot esetén, a vasúti rendszer üzemeltetése nem okozhat a pálya közelében elhelyezkedő területeken megengedhetetlen mértékű talajrezgést.
1.5. Műszaki összeegyeztethetőség
Az infrastruktúra és a helyhez kötött berendezések műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel.
Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain a megfelelőség biztosítása nehezen valósítható meg, a jövőbeni összeegyeztethetőséget lehetővé tevő ideiglenes megoldásokat lehet bevezetni.
1.6. Hozzáférés biztosítása
1.6.1. Az infrastruktúra és járművek alrendszernek hozzáférhetőnek kell lennie a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára, így biztosítva részükre a másokéval egyenlő mértékű hozzáférést előzetes vagy utólagos akadálymentesítéssel és egyéb megfelelő intézkedésekkel. Ezt a mindenki számára hozzáférhető releváns részek tervezésénél, kivitelezésénél, felújításánál, korszerűsítésénél, valamint karbantartásánál és üzemeltetésénél egyaránt érvényesíteni kell.
1.6.2. A működés és telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz alrendszernek rendelkeznie kell azon szükséges funkciókkal, amelyek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára előzetes vagy utólagos akadálymentesítéssel és egyéb megfelelő intézkedésekkel megkönnyítik a másokéval egyenlő mértékű hozzáférést.
2. Az egyes alrendszerekre vonatkozó követelmények
Megfelelő intézkedéseket kell tenni a létesítményekhez való jogosulatlan hozzáférés vagy behatolás megakadályozása érdekében.
Különösen a vonatok állomásokon történő áthaladása esetén, meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a személyi sérülés kockázatával járó veszélyek korlátozására.
A mindenki számára hozzáférhető infrastruktúra berendezéseket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az csökkentse a személyi biztonságot veszélyeztető kockázatokat (stabilitás, tűzvédelem, átjárás, evakuálás, peronok stb.).
Meg kell hozni a szükséges rendelkezéseket a nagyon hosszú alagutak és aluljárók sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevétele érdekében.
2.1.2. Hozzáférés biztosítása
2.1.2.1. Az infrastruktúra mindenki számára hozzáférhető alrendszereinek az 1.6. ponttal összhangban hozzáférhetőknek kell lenniük a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára.
Az energiaellátási rendszer működése, működtetése nem veszélyeztetheti sem a vonatok, sem a személyek (utasok, üzemeltető személyzet, a pálya mellett lakók és harmadik felek) biztonságát.
A villamos- vagy a hőenergia-ellátási rendszerek működése nem terhelheti a környezetet a megengedett határértéken túl.
2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A villamos- és hőenergia-ellátási rendszereknek:
2.2.3.1. biztosítaniuk kell a vonatok számára a meghatározott teljesítményértékek elérését,
2.2.3.2. a villamosenergia-ellátási rendszereknek összhangban kell lenniük a vontató járművek áramszedőivel.
2.3. Ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések
A transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott ellenőrző, -irányító, jelző- és biztosítóberendezések és eljárások tegyék lehetővé, hogy a vonatok a hálózatra meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően közlekedhessenek, és korlátozott üzemmód esetén is biztosítsák a közlekedni engedélyezett vonatok biztonságos áthaladását.
2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség
Az összeegyeztethető ellenőrző, -irányító, jelző- és biztosítóberendezések alkalmazásának elfogadása után gyártott vagy kifejlesztett minden új infrastrukturális elemnek és járműnek meg kell felelnie ezeknek a rendszereknek.
A fedélzeti ellenőrző, -irányító, jelző- és biztosítóberendezéseknek, a transzeurópai vasúti rendszer teljes hálózatán lehetővé kell tenniük a meghatározott feltételek melletti folyamatos üzemeltetést.
A járművek szerkezetét, illetve a járművek közötti kapcsolóberendezéseket úgy kell megtervezni, hogy ütközés vagy kisiklás esetén védjék az utastereket és a vezetőállást.
Az elektromos berendezések nem veszélyeztethetik a biztonságot, az ellenőrző-, jelző- és biztosítóberendezések működését.
A fékezési eljárás és az alkalmazott féknyomás legyen összeegyeztethető a vasúti pályával és műtárgyakkal, és a biztosítóberendezési rendszerekkel.
Intézkedéseket kell hozni a feszültség alatt levő alkatrészekhez történő illetéktelen hozzáférés megakadályozására, a személyi biztonság védelme érdekében.
Biztosítani kell olyan eszközök utasok számára történő rendelkezésre állását, melyek segítségével veszély esetén értesíthetik a járművezetőt és a kísérőszemélyzetet.
A vasúti személykocsik ajtóit az utasok biztonságát garantáló záró- és nyitórendszerrel kell ellátni.
Gondoskodni kell vészkijáratokról és azok jelzéséről.
Megfelelő intézkedéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak és aluljárók különleges biztonsági feltételeinek figyelembevételével.
A vonatokon kötelező a megfelelő fényerejű és működési idejű vészvilágítási rendszer alkalmazása.
A vonatokat fel kell szerelni az utasok – utazószemélyzet által történő – megfelelő tájékoztatására alkalmas hangos utastájékoztató rendszerrel.
2.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás
A járművek létfontosságú berendezéseit, így különösen a futó-, vontató-, fékberendezéseit, szabályozó és vezérlő rendszerét úgy kell megtervezni, hogy a vonat különleges korlátozó feltételek esetén is továbbközlekedhessen, a működőképes berendezések károsítása nélkül.
2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség
Az elektromos berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre az ellenőrző-, irányító- és jelzőberendezésekkel.
Villamos vontatás esetén az áramszedők legyenek alkalmasak a transzeurópai vasúti rendszer különböző energiaellátási rendszerein történő közlekedésre.
A járművek jellemzői – figyelemmel az éghajlati viszonyokra – tegyék lehetővé a közlekedést minden olyan vasúti pályán, amelyen közlekedésüket tervezték.
A vontató járműveket, beleértve a motorvonatok és ingavonati szerelvények vezérlőkocsijait, adatrögzítő berendezéssel kell felszerelni, és gondoskodni kell a berendezés által rögzített adatok egységes feldolgozásáról.
2.4.5. Hozzáférés biztosítása
2.4.5.1. A járművek mindenki számára hozzáférhető alrendszereinek az 1.6. ponttal összhangban hozzáférhetőknek kell lenniük a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára.
2.5.1. Egészségvédelem és biztonság
A karbantartó telepeken, műhelyekben alkalmazott műszaki létesítményeknek és eljárásoknak garantálniuk kell az alrendszer biztonságos működtetését, nem veszélyeztethetik a személyzet és harmadik személyek egészségét és biztonságát.
A karbantartó telepeken, műhelyekben alkalmazott műszaki létesítmények és eljárások által okozott környezeti hatások nem haladhatják meg a megengedett határértékeket. Fokozott figyelmet kell fordítani a hulladékkezelési követelmények betartására, különös tekintettel a keletkező veszélyes hulladékokra.
2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A járművek karbantartó létesítményei olyanok legyenek, hogy minden olyan járművön tegyék lehetővé a biztonságos, az egészségvédelmi és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkavégzést, amelyekre a létesítményt tervezték.
2.6. Forgalmi szolgálat és üzemirányítás
A hálózatüzemeltetési szabályok összehangolása, valamint a járművezetők, az utazó és a forgalomirányító személyzet képesítése szavatolja a biztonságos üzemeltetést, figyelemmel a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseire.
A karbantartási tevékenységet és annak gyakoriságát, a karbantartó és vizsgálati helyek személyzetének képzését és képesítését, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszert úgy kell kialakítani és alkalmazni, hogy az garantálja a magas szintű üzembiztonságot.
2.6.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás
A magas megbízhatósági és rendelkezésre állási szintet a karbantartó és vizsgálati helyek személyzetének képzésével, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.
2.6.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a járművezetők és az utazószemélyzet, illetve a forgalomirányító személyzet képesítését oly módon kell összehangolni, hogy az biztosítsa a vasúti rendszer hatékony üzemeltetését, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.
2.6.4. Hozzáférés biztosítása
2.6.4.1. Megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy az üzemeltetési szabályok előírják azokat a szükséges funkciókat, amelyekkel a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek részére biztosítható a hozzáférés.
2.7. Telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz
2.7.1. Műszaki összeegyeztethetőség
A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében.
Intézkedéseket kell tenni a következők biztosítása érdekében:
2.7.1.1. az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek fejlesztését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a maximális adatcserét a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését,
2.7.1.2. az információk könnyen hozzáférhetőek legyenek a felhasználók számára.
2.7.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás
Az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli rendszerek használatának, kezelésének, aktualizálásának és karbantartásának biztosítania kell a rendszerek hatékonyságát és a szolgáltatás minőségét.
Az adott rendszerek és felhasználók közötti kapcsolódási pontoknak ki kell elégíteniük a minimális ergonómiai és egészségvédelmi előírásokat.
Garantálni kell az adatok megfelelő integritását és megbízhatóságát a biztonsággal kapcsolatos információk tárolása és továbbítása során.
2.7.5. Hozzáférés biztosítása
2.7.5.1. Megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos telematikai alkalmazások alrendszerei rendelkezzenek azokkal a funkciókkal, amelyekkel a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára biztosítható a hozzáférés.
3. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez
A rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi vagy –alkalmazhatósági nyilatkozat
1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek
A rendszerelemek megfelelőségét vagy alkalmazhatóságát a bejelentett szervezet az általa végzett EK-megfelelőségi és alkalmazhatósági eljárás alapján állapítja meg, és erről EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki.
A vasúti rendszer átjárhatóságát lehetővé tevő rendszerelemek a következők lehetnek:
1.1. Többcélú rendszerelemek
Olyan rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, és mint ilyenek, használhatóak más területeken is.
1.2. Különleges jellemzőkkel rendelkező többcélú rendszerelemek
Olyan rendszerelemek, amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, de amelyeknek vasúti célú felhasználás esetén meghatározott teljesítményszintet kell elérniük.
1.3. Sajátos rendszerelemek
Olyan rendszerelemek, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazásra használnak.
2. Az EK-nyilatkozat hatálya
Az EK-nyilatkozat hatálya:
2.1. a bejelentett szervezet (ek) azon megállapítására terjed ki, amely valamely elkülönítetten vizsgált rendszerelem által teljesítendő műszaki követelménynek való belső megfelelőségét értékeli, vagy
2.2. a bejelentett szervezet(ek) által végzett azon vizsgáltra terjed ki, amely valamely, a vasúti környezeten belül vizsgált rendszerelem alkalmazhatóságát értékeli, különösen azokban az esetekben, amikor a kapcsolódási pontok is érintettek azokkal, az elsősorban funkcionális jellegű műszaki előírásokkal összefüggésben, amelyeket ellenőrizni kell.
A bejelentett szervezetek által a tervezési és a gyártási szakaszokban végzett értékelő eljárások a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK határozatban előírt modulokra épülnek, összhangban az ÁME-kben említett feltételekkel.
3. Az európai közösségi („EK”) nyilatkozat tartalma
Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a következőket tartalmazza:
3.1. irányelvre történő hivatkozások,
3.2. a gyártó vagy az EGT-tagállam területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (kereskedelmi név és teljes cím, illetve a meghatalmazott képviselő megjelölése esetén a gyártó kereskedelmi neve is),
3.3. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),
3.4. a megfelelőség vagy alkalmazhatóság megállapítása érdekében követett eljárás leírása,
3.5. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem által teljesített valamennyi vonatkozó leírás, különösen a használati feltételek,
3.6. a megfelelőség vagy alkalmazhatóság tekintetében folytatott eljárásban részt vevő bejelentett szervezet vagy szervezetek neve és címe, a vizsgálati tanúsítvány keltezése, illetve esettől függően az igazolás érvényességi ideje és feltételei,
3.7. adott esetben hivatkozás az európai előírásokra,
3.8. a gyártó vagy a gyártónak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.
Az EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat keltezéssel kell ellátni, és alá kell írni. A nyilatkozatot a műszaki dokumentáció nyelvével azonos nyelven kell írni.
4. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez20
ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI ELJÁRÁSA
Az EK-hitelesítés egy, a 11. § értelmében vett kérelmező által végrehajtott eljárás, amely azt hivatott kimutatni, hogy egy alrendszer megfelel a vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek, ezen belül a vonatkozó nemzeti szabályoknak, és az alrendszer üzembe helyezése engedélyezhető-e.
2. BEJELENTETT SZERVEZETEK ÁLTAL KIÁLLÍTOTT HITELESÍTÉSI TANÚSÍTVÁNY
Ezen rendelet alkalmazásában az ÁME-kre való hivatkozás alapján történő hitelesítés az az eljárás, amelynek során egy bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME).
Ez nem érinti az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) azon kötelezettségét, hogy megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő más vonatkozó jogszabályoknak, beleértve a más jogszabályok által előírt értékelő szervezet által végzett ellenőrzéseket.
2.2. Közbenső hitelesítési nyilatkozat (ISV)
Az ajánlatkérő vagy gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) kérésére a hitelesítés elkészíthető egy alrendszer részeire, vagy korlátozható a hitelesítési eljárás bizonyos szakaszaira. Ezen esetekben a hitelesítés eredményeit egy, az ajánlatkérő vagy gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) által kiválasztott bejelentett szervezet által kiállított közbenső hitelesítési nyilatkozatban (a továbbiakban: ISV) lehet összefoglalni.
A közbenső hitelesítési nyilatkozatban hivatkozásnak kell szerepelnie azokra az ÁME-kre, amelyek alapján a megfelelőséget értékelték.
2.2.2. Az alrendszer részei
A 11. § értelmében vett kérelmező az alrendszer bármely, általa meghatározott különálló részére kérhet ISV-t. Minden részt minden szakasz során ellenőrizni kell, a 2.2.3. pontban leírtak szerint.
2.2.3. A hitelesítési eljárás szakaszai
Az alrendszeren vagy az alrendszer bizonyos részein a következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:
b) előállítás: az alrendszer kiépítése, ezen belül különösen az építőmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások;
A (11. § értelmében vett) kérelmező a tervezési szakaszban (a típusvizsgálatokat is ideértve) és az előállítási szakaszban kérhet ISV-t az egész alrendszerre, vagy bármely, általa meghatározott különálló részre (lásd 2.2.2. bekezdés).
2.3. Hitelesítési tanúsítvány
2.3.1. A hitelesítésért felelős bejelentett szervezetek értékelik az alrendszer konstrukcióját, előállítását és végső ellenőrzését, valamint kiállítják az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) számára a hitelesítési tanúsítványt, aki kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot. A hitelesítési tanúsítványban hivatkozásnak kell szerepelnie azokra az ÁME-kre, amelyek alapján a megfelelőséget értékelték.
Amennyiben nem vizsgálták egy alrendszer minden vonatkozó ÁME-nek való megfelelését (pl. eltérés, ÁME-k korszerűsítés vagy felújítás céljából történő részletes alkalmazása, ÁME-ben meghatározott különleges eset vagy átmeneti időszak esetén), a hitelesítési tanúsítványnak pontos hivatkozást kell tartalmaznia azon ÁME-kre vagy részeikre, amelyek tekintetében a bejelentett szervezet a hitelesítési eljárás során nem vizsgálta a megfelelést.
2.3.2. Amennyiben ISV-t állítottak ki, az alrendszer hitelesítéséért felelős bejelentett szervezet figyelembe veszi ezeket az ISV-ket, és a hitelesítési tanúsítványának kiadása előtt:
a) ellenőrzi, hogy az ISV-k pontosan kiterjednek-e a vonatkozó ÁME-követelményekre;
b) ellenőrzi az ISV-k által nem lefedett területeket; valamint
c) ellenőrzi a teljes alrendszer végső ellenőrzését.
2.3.3. Egy hitelesítési tanúsítvánnyal már rendelkező alrendszer módosítása esetén a bejelentett szervezet csak a releváns és szükséges vizsgálatokat és teszteket végzi el, vagyis az értékelés csak az alrendszer módosított részeire, illetve azoknak az alrendszer nem módosított részeihez való interfészeire terjed ki.
2.3.4. Minden, egy alrendszer hitelesítésében részt vevő bejelentett szervezet műszaki dokumentációt készít tevékenységeinek köréről.
2.4. Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt a (11. § értelmében vett) kérelmezőnek kell összeállítania, és annak tartalmaznia kell a következőket: a) a tervezéshez kapcsolódó műszaki jellemzők, ezen belül az érintett alrendszerre vonatkozó általános és részletes kivitelezési tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok és a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, az adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása olyan részletességgel, ami elegendő a végrehajtott megfelelőség-ellenőrzés dokumentálására, üzemeltetési és karbantartási dokumentáció stb.;
b) az alrendszerbe beépített, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek listája, c) az alrendszer hitelesítésében részt vevő minden bejelentett szervezet által összeállított műszaki dokumentációk, amelynek a következőket kell tartalmaznia:
– az EK-megfelelőségi nyilatkozatok, valamint adott esetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekhez kiállított EK-alkalmazhatósági nyilatkozat példányai, csatolva hozzá, adott esetben, a vonatkozó számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek,
– ha rendelkezésre áll, a hitelesítési tanúsítványt kísérő ISV, ideértve az ISV érvényességét illetően a bejelentett szervezet által végzett ellenőrzés eredményét is,
– a hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által ellenjegyzett, a megfelelő számítási feljegyzésekkel kísért hitelesítési tanúsítvány, amely igazolja, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó ÁME-k előírásainak, és tartalmazza az esetleges, a tevékenységek végrehajtása során észrevételezett és vissza nem vont fenntartásokat; a hitelesítési tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanezen szervezet által a 2.5.2. és 2.5.3. pontokban meghatározottak szerint saját feladatkörben elkészített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentéseket;
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő egyéb jogszabályokkal összhangban kiadott ellenőrzési tanúsítványok;
e) amennyiben ellenőrizni kell a biztonságos integrációt, a vonatkozó műszaki dokumentációhoz csatolni kell a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekről szóló vizsgálati jelentést.
2.5. Bejelentett szervezetek általi felügyelet
2.5.1. A gyártás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezetnek állandó hozzáférést kell biztosítani minden építési területhez, gyártóüzemhez, raktárterülethez, az esetleges előgyártási műhelyekhez vagy kísérleti berendezésekhez, illetve általánosságban minden olyan helyiséghez, amely esetében ezt szükségesnek ítéli meg feladatának végrehajtásához. Az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) a bejelentett szervezetnek köteles benyújtani az összes, ezt a célt szolgáló dokumentumot, elsősorban az alrendszerre vonatkozó kivitelezési terveket és műszaki dokumentációt.
2.5.2. A vonatkozó ÁME-knek való megfelelés érdekében a megvalósítás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet rendszeresen vizsgálatot köteles végezni. Erről vizsgálati jelentést kell benyújtania a kivitelezésért felelős személyek részére. A szervezetnek az építési műveletek bizonyos szakaszainál jelen kell lennie.
2.5.3. Ezenkívül a bejelentett szervezet előzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges vizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelősei felé ellenőrzési, illetve az esettől függően vizsgálati jelentést kell benyújtania.
2.5.4. A bejelentett szervezetnek nyomon kell tudnia követni azokat az alrendszereket, amelyekre kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet szereltek fel, annak vizsgálata céljából – amennyiben a vonatkozó ÁME így rendelkezik –, hogy az alrendszer alkalmas-e a tervezett vasúti környezetben történő használatra.
2.6. A dokumentáció átadása
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció egy példányát a gyártó vagy az ajánlatkérő (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) az alrendszer teljes élettartama alatt köteles megőrizni. A dokumentációt kérésre bármely tagállam részére el kell juttatni.
Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemben benyújtott dokumentációt azon tagállam nemzeti biztonsági hatóságához kell benyújtani, ahol az engedélyezést kérik. A nemzeti biztonsági hatóság kérheti, hogy az engedéllyel együtt benyújtott dokumentumok egyes részeit lefordítsák a saját nyelvére.
Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következőkről:
a) a hitelesítés és ISV iránti beérkezett kérelmek;
b) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékelés iránti kérelmek;
c) a kiadott vagy elutasított ISV;
d) a kiadott vagy elutasított megfelelőségi nyilatkozatok és a használatra való alkalmasságra vonatkozó EK-tanúsítványok;
e) a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok.
Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos, az EU hivatalos nyelvei között szereplő nyelvén kell elkészíteni, illetve folytatni, ahol az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) letelepedett, vagy pedig az Uniónak az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) által elfogadott valamelyik hivatalos nyelvén.
3. KIJELÖLT SZERVEZET ÁLTAL KIÁLLÍTOTT HITELESÍTÉSI TANÚSÍTVÁNY
Abban az esetben, ha nemzeti szabályok alkalmazandók, a hitelesítés része egy olyan eljárás, amelynek során a kijelölt szervezet (a kijelölt szervezet) ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel e rendelet 10. §-a szerint bejelentett, a hatóság által jegyzékbe foglalt műszaki előírásoknak (a továbbiakban: műszaki előírások).
3.2. Hitelesítési tanúsítvány
A kijelölt szervezet elkészíti az ajánlatkérőnek vagy a gyártónak (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmezőnek) szánt hitelesítési tanúsítványt. A tanúsítvány pontos hivatkozást tartalmaz azon műszaki előírásokra, amelyek megfelelését a kijelölt szervezet a hitelesítési eljárás során megvizsgálta.
Amennyiben a nemzeti szabályok egy járművet alkotó alrendszerekre vonatkoznak, a kijelölt szervezet két részre osztja fel a tanúsítványt: az egyik rész a jármű és a kapcsolódó hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőséghez szigorúan kapcsolódó műszaki előírásokra való hivatkozásokat tartalmazza, a másik pedig az összes többi műszaki előírást.
3.3. Műszaki dokumentáció
A műszaki előírások alkalmazása esetén követendő hitelesítési eljárás tanúsítványát kísérő, a kijelölt szervezet által elkészített műszaki dokumentációnak a 2.4. pontban említett, az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció részét kell képeznie, és tartalmaznia kell az alrendszer műszaki előírásoknak való megfelelésének értékelésére vonatkozó műszaki adatokat.
Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos, az EU hivatalos nyelvei között szereplő nyelvén kell elkészíteni, illetve folytatni, ahol az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) letelepedett, vagy pedig az Uniónak az ajánlatkérő vagy a gyártó (vagyis a 11. § értelmében vett kérelmező) által elfogadott valamelyik hivatalos nyelvén.
4. ALRENDSZEREK RÉSZEINEK HITELESÍTÉSE
Ha egy alrendszer bizonyos részeire vonatkozó hitelesítési tanúsítvány kerül kiállításra, ezen melléklet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók ezen részekre.
5. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez21
ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA
1. ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA
Az alrendszerek EK-hitelesítési nyilatkozata a kérelmező által a 11. § szerint kiállított nyilatkozat, amelyben a kérelmező kizárólagos felelősséggel kijelenti, hogy a releváns hitelesítési eljárások alatt álló kérdéses alrendszer megfelel a vonatkozó uniós jogszabályoknak, beleértve a vonatkozó nemzeti szabályokat is.
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni.
Az EK-hitelesítési nyilatkozatnak az alrendszerekre vonatkozó, a 4. mellékletben meghatározott EK-hitelesítési eljárásból származó információkon kell alapulnia. Azt ugyanazon a nyelven kell írni, mint az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia: a) hivatkozás ezen rendeletre, az átjárhatósági műszaki előírásokra (a továbbiakban: ÁME) és az alkalmazandó nemzeti szabályokra;
b) hivatkozás azon ÁME(k)-re vagy azok részeire, amelyek betartását nem vizsgálták az EK-hitelesítési eljárás során, és azon nemzeti szabályokra, amelyeket egy eltérésnél, az ÁME-k korszerűsítés vagy felújítás céljából történő részleges alkalmazásánál, egy ÁME-ben meghatározott átmeneti időszaknál vagy különleges esetben alkalmaztak;
c) a 11. § értelmében vett kérelmező neve és címe (feltüntetve a kereskedelmi nevét és teljes címét; meghatalmazott képviselő esetében pedig az ajánlatkérő vagy a gyártó kereskedelmi nevét is); d) az alrendszer rövid leírása;
e) azon bejelentett szervezet(ek) neve, címe és azonosító száma, amely(ek) a 11. §-ban említett EK-hitelesítést végezte (végezték); f) azon bejelentett szervezet(ek) neve, címe és azonosító száma, amely(ek) az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő más szabályoknak való megfelelőséget értékelte/értékelték;
g) azon kijelölt szervezet(ek) neve és címe, amely(ek) a nemzeti szabályoknak való megfelelőséget ellenőrizte/ellenőrizték;
h) azon értékelést végző szervezet(ek) neve és címe, amely a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek (CSM) alkalmazásával kapcsolatos biztonsági értékelést készítette, amennyiben ezen rendelet azt előírja;
i) az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban található dokumentumok hivatkozásai;
j) minden olyan vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezés, amelyet az alrendszer tekintetében be kell tartani, ezen belül adott esetben az üzemeltetési korlátozások és feltételek;
k) az aláíró (azaz a nyilatkozatot aláírni jogosult természetes személy vagy személyek) személyazonossága.
Amennyiben a 4. melléklet hivatkozik a közbenső EK-hitelesítési nyilatkozatra (ISV), e szakasz rendelkezései arra a nyilatkozatra is vonatkoznak.
2. ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA MÓDOSÍTÁSOK ESETÉN
EK-hitelesítési nyilatkozat tárgyát képező alrendszert érintő olyan módosítás esetén, amely nem karbantartás keretében történő pótlás, a következő rendelkezések alkalmazandók.
2.1. Ha a módosítás benyújtója igazolja, hogy a módosítás nem érinti az alrendszernek azon alapvető konstrukciós jellemzőit, amelyek az alapvető paraméterekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés szempontjából relevánsak:
a) a módosítás benyújtója aktualizálja az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban található dokumentumok hivatkozásait;
b) nem kell új EK-hitelesítési nyilatkozatot készíteni.
2.2. Ha a módosítás benyújtója igazolja, hogy a módosítás az alrendszernek azon alapvető konstrukciós jellemzőit érinti, amelyek valamely alapvető paraméterre vonatkozó követelményeknek való megfelelés szempontjából relevánsak,
a) a módosítás benyújtója egy kiegészítő EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki, megjelölve az érintett alapvető paramétereket;
b) a kiegészítő EK-hitelesítési nyilatkozathoz listát kell csatolni az eredeti EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő eredeti műszaki dokumentáció azon dokumentumairól, amelyek érvényüket vesztették;
c) az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell annak igazolását, hogy a módosítások hatása az a) pontban említett alapvető paraméterekre korlátozódik;
d) e melléklet 1. szakaszának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a kiegészítő EK-hitelesítési nyilatkozatra;
e) az eredeti EK-hitelesítési nyilatkozat érvényesnek tekintendő azon alapvető paraméterek tekintetében, amelyeket a módosítás nem érint.
3. ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZATA TOVÁBBI VIZSGÁLATOK ESETÉN
Egy alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozata kiegészíthető, ha további vizsgálatokra kerül sor, különösen ha ezek a kiegészítő vizsgálatok egy további üzembehelyezési engedélyhez szükségesek. Ebben az esetben a kiegészítő nyilatkozat hatálya a kiegészítő vizsgálat tárgyára korlátozódik.
6. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez
Az ÁME-nak nem megfelelő járművek üzembe helyezésével kapcsolatosan ellenőrizendő paraméterek
és a nemzeti szabályozások osztályozása
1.1. Általános dokumentáció
Általános jellegű dokumentumok (például az új, felújított vagy korszerűsített járműnek és rendeltetésének a leírása, konstrukciójának ismertetése, a javításával, működésével vagy karbantartásával kapcsolatos információk, műszaki adatlapok stb.)
1.2. Szerkezetek és mechanikus alkatrészek
A járművek mechanikus egysége és kapcsolódási pontjai (köztük az ütközők és vontatókészülékek, átjárók), a járműszerkezet és -szerelvények (pl. ülések) szilárdsága, a terhelhetőség, a passzív biztonság (beleértve a belső és külső törésbiztonságot)
1.3. A vasúti pálya és a jármű kapcsolata, nyomtáv méretezése
A pályahálózathoz való kapcsolódás mechanikus pontjai (például a statikus és dinamikus jellemzők, a térközök és illesztések, nyomtáv, futómű stb.)
Fékezéssel kapcsolatos elemek (például csúszásgátlás, fékszabályozás, fékteljesítmény üzemi fékezéskor, vészfékezéskor és a rögzítőfék használatakor)
1.5. Személyszállítási elemek
Utaskényelmi szolgáltatások és utaskörnyezet (például ablakok, ajtók, csökkent mozgásképességű utasok szállításával kapcsolatos előírások stb.)
1.6. Környezeti feltételek és aerodinamikai hatások
A környezet járműre, illetőleg a jármű környezetre gyakorolt hatása (kitérve az aerodinamikai feltételekre, valamint egyrészt a járműnek és a vasúti rendszer pálya menti szakaszának, másrészt a járműnek és a külső környezetnek a kölcsönhatására)
1.7. Követelmények a külső figyelmeztetésre, jelzésekre, funkciókra és szoftverintegritásra vonatkozóan
Külső figyelmeztetések, jelzések, funkciók és a szoftver integritása, például a vonat működési jellemzőit, köztük az adatsínt befolyásoló biztonsági funkciók
1.8. Fedélzeti tápellátó és vezérlőrendszerek
A meghajtás, energiaellátás és vezérlés fedélzeti rendszerei, valamint a jármű energiaellátó hálózatra való csatlakozásának felülete, az elektromágneses összeférhetőség minden aspektusa
1.9. Személyzeti létesítmények, kezelőfelületek és környezet
A személyzet fedélzeti létesítményei, kezelőfelületei, munkakörülményei, munkakörnyezete (beleértve a vezetőfülkét, a vezető és gép kapcsolódási pontjait)
1.10. Tűzbiztonság és evakuálás
A karbantartás fedélzeti eszközei és kezelőfelületei
1.12. Fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés
A biztonságot szolgáló összes fedélzeti berendezés, valamint a vasúti hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgását és annak pálya menti hatásait ellenőrző és irányító összes berendezés
1.13. Egyedi üzemeltetési követelmények
A járművek üzemeltetésére vonatkozó különleges követelmények (például korlátozott üzemmód, a jármű vontatása stb.)
1.14. Teherszállítási elemek
Teherszállítással kapcsolatos követelmények és környezeti feltételek (köztük a veszélyes áruk szállításához kifejezetten előírt eszközök)
A dőlt betűvel szedett magyarázatok és példák tájékoztató jellegűek, nem a paraméterek fogalommeghatározásai.
2. A szabályok osztályozása
Az 1. pontban megadott paraméterekkel kapcsolatos nemzeti szabályokat az alább meghatározott csoportok egyikébe sorolják. A szigorúan helyi jellegű szabályokat és korlátozásokat nem kell figyelembe venni, azok hitelesítése a vasúti társaságok és a vasúti pályahálózat működtetők közös megegyezésével bevezetendő ellenőrzések tárgya.
Az A. csoportba tartoznak:
a) a nemzetközi szabványok,
b) azok a nemzeti szabályok, amelyek a vasúti közlekedés biztonsága terén a többi EGT-állam nemzeti szabályaival egyenértékűek.
A B. csoportba tartozik valamennyi szabály, amely nem tartozik az A. vagy a C. csoportba, vagy amely még nem lett e csoportba sorolva.
A C. csoportba tartoznak azok a szabályok, amelyek betartása elengedhetetlen és kapcsolódnak a műszaki infrastruktúra jellemzőihez az adott hálózaton történő biztonságos, és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő üzemeltetés biztosítása érdekében (pl. rakszelvény).
7. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez
Eltérés kérelmezésére vonatkozó dokumentáció
Az Európai Bizottság részére benyújtott eltérésre vonatkozó kérelem a következő dokumentumokat tartalmazza:
1. hivatalos levél, melyben a Bizottságot értesítik a tervezett eltérésről;
2. a levélhez csatolt dokumentáció, az alábbi tartalommal:
2.1. az eltérés tárgyát képező munkák, áruk és szolgáltatások leírása; részletezve a kulcsidőpontokat, a földrajzi elhelyezkedést, valamint a funkcionális és műszaki területet,
2.2. azon ÁME-kre (vagy azok részeire) vonatkozó pontos hivatkozás, amely tekintetében eltérést kérelmeztek,
2.3. az alkalmazandó alternatív rendelkezésekre vonatkozó pontos hivatkozás és azok részletei,
2.5. az eltérés indoklása, beleértve a műszaki, gazdasági, kereskedelmi, működési és/vagy adminisztrációs jellemzők főbb okait,
2.6. az eltérést alátámasztó minden egyéb elemet,
2.7. az állam által tervezett intézkedések leírását, melyek az alrendszer végleges átjárhatóságát támogatják (amennyiben csekély eltérésről van szó, nincs szükség e leírásra).
A dokumentációt mind papír, mind elektronikus formában be kell nyújtani.
8. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez22
