BÜ BH 2010/30
BÜ BH 2010/30
2010.02.01.
I. A közvetítői eljáráshoz kapcsolódó tevékeny megbánás csak akkor állapítható meg, ha az érintett a törvényben meghatározott bűncselekményekkel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette (Btk. 36. §).
II. Közvetítői eljárás lefolytatása érdekében történő eljárás felfüggesztése, illetve annak mellőzése miatt nincs helye felülvizsgálatnak [Be. 221/A. §, 257. § (1) bek., 266. § (3) bek. c) pont, 307. §, 416. § (1) bek.].
A városi bíróság a 2007. március 19-én kihirdetett ítéletével a terhelt bűnösségét közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapította meg, ezért őt 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 250 forintban állapította meg.
Az indokolásból megállapítható, hogy a terhelttel szemben korábban a városi bíróság 2006 novemberében tárgyalás mellőzésével hozott végzésével közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 50 000 forint pénzbüntetést és 1 évi közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. A terhelt védője az ügyben tárgyalás tartását kérte. A városi bíróság 2007. január 10-én hozott végzésével a büntetőeljárást 6 hónapi időtartamra felfüggesztette és az ügyet közvetítői eljárásra utalta. Ügyészi fellebbezés folytán e végzést a másodfokú bíróság felülbírálta és 2007. február 7-én kelt végzésével a büntetőeljárást felfüggesztő és az ügyet közvetítői eljárásra utaló végzést hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította.
A felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletek az ekként folytatott eljárásban születtek.
Az ítéleti tényállás szerint 2006. július 29-én, amikor a terhelt a járművével a F. úti kereszteződéshez ért, ,,Állj! Elsőbbségadás kötelező!'' jelzőtábla ellenére lassítás nélkül haladt be a kereszteződésbe és összeütközött a védett úton közlekedő, hozzá képest balról érkező, egyenesen haladó személygépkocsival, amit a sértett vezetett. A sértett autójában foglalt helyet M. E., míg a terhelt mellett ült felesége. Az ütközés következtében mindkét gépkocsi nekicsapódott a kereszteződésben balra kanyarodási szándékkal várakozó Ikarusz autóbusznak. M. E. koponyazúzódást, külsebzéseket, felkar nyílt sebzését és 8 napon túl gyógyuló, 50 nap tényleges gyógytartamú kulcscsonttörést szenvedett, míg a sértett és a terhelt felesége 8 napon belüli sérülést szenvedett el. Rögzíti az ítélet, hogy a baleset a terhelt hibájából azért következett be, mert megszegte a KRESZ 28. § (2) bekezdés b) pontjában írt rendelkezést, és ezzel megvalósította Btk. 187. § (1) bekezdésében ütköző és aszerint minősülő közúti baleset gondatlan okozásának vétségét.
A másodfokú bíróság a 2007. augusztus 28-án jogerős ítéletében az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy mellékbüntetésül a terheltet 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra is ítélte.
A jogerős másodfokú ítélet ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a büntető anyagi szabályok megsértését sérelmezte. Indítványa indokolásában azonban utalt arra, hogy a közvetítői eljárással kapcsolatos bírósági eljárásban a másodfokú bíróság törvénysértően járt el: miután a védő vélekedése szerint a megyei bíróság a közvetítői eljárás lefolytatására vonatkozó első bírói végzést téves indokokkal helyezte hatályon kívül. Mindemellett jogszerűtlen volt a másodfokú bíróság azon eljárása is, melynek során a végzés ellen benyújtott fellebbezést – mint törvényben kizártat – maga utasította el.
Anyagi jogi szabálysértésként kifogásolta a védő a Btk. 36. §-ának mellőzését, továbbá elsősorban azt, hogy a terhelttel szemben másodfokon kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás törvénysértő és indokolatlan, a terhelt személyi és családi körülményeit figyelembe véve súlyosan méltánytalan.
A védő a megyei bíróság ítéletének a sérelmezett törvénysértések kiküszöbölésével történő megváltoztatását indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában a sérelmezett másodfokú ítélet hatályban tartását indítványozta. Okfejtése szerint a védőnek a közvetítői eljárásra utalással, illetve az ezt érintő megyei bírósági határozattal kapcsolatos kifogásai alaptalanok, a másodfokú bíróság e körben kifogásolt határozatai törvényesek. A Legfőbb Ügyészség érvelése szerint a kiszabott büntetés nem törvénysértő, miután annak alkalmazása során a büntető anyagi jog szabályainak megsértésére nem került sor.
A Legfelsőbb Bíróság a védő indítványában foglalt jogi érvelést tekintetbe véve a sérelmezett jogerős bírói határozat érdemi felülvizsgálatára törvényi alapot nem talált.
A közvetítői eljárásra utalással összefüggésben kifejtettek olyan – alapvetően eljárásjogi – szabálysértéseket sérelmeznek, melyek – megvalósulásuk esetén sem – vonhatók a Be. 416. § (1) bekezdés c), illetve d) pontjában foglalt felülvizsgálati okok körébe. A hivatkozott törvényhelyek jelölik meg azokat az eljárásjogi természetű törvényi okokat, amelyek alapján a sérelmezett jogerős bírói határozat érdemi felülvizsgálatára lehetőség van. Sem a közvetítői eljárás elrendelése, sem annak mellőzése nem tartozik ezen okok körébe, ennek kapcsán a felülvizsgálati eljárásban az e kérdéssel összefüggő más bírói döntések sem képezhetik a felülvizsgálat tárgyát. Mindemellett e határozatok felülvizsgálatát kizárja a Be. 416. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel is: e rendkívüli jogorvoslat csak ügydöntő határozat kapcsán alkalmazható, márpedig az eljárás folyamatában elhatározott – és a terhelt bűnösségének kapcsán érdemi döntést nem tartalmazó – közvetítői eljárással összefüggő végzések ilyen ügydöntő határozatnak nem tekinthetők.
Nem nyújtott alapot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a védőnek az a kifogása sem, amely szerint törvénysértően történt a Btk. 36. § (1) bekezdésében szabályozott tevékeny megbánás, mint büntethetőséget megszüntető ok alkalmazásának mellőzése.
Felülvizsgálati eljárás törvényi indoka lehet, ha a terhelt bűnösségének megállapítására anyagi jogsértéssel kerül sor, és nem kétséges, hogy anyagi jogsértés valósul meg, ha a terhelt bűnösségét a bíróság valamely büntethetőséget megszüntető ok ellenére állapítja meg.
Ám a Btk. 36. §-ában szabályozott büntethetőséget megszüntető ok: a tevékeny megbánás speciális, a közvetítői eljárás lefolytatásához kapcsolódó esete csak akkor jöhet szóba, ha a terhelt ,,a kárt a közvetítői eljárás keretében a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette''. Minthogy azonban a terhelt ügyében közvetítői eljárás sem folyt, a csupán ennek eredményeként értékelhető tevékeny megbánás, mint büntethetőséget megszüntető ok bűnösségének törvényes megállapítását nem érintette.
Végül nem képezhette felülvizsgálat alapját a mellékbüntetés kiszabását sérelmező védői érvelés sem. A Btk. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében csak az anyagi jogszabálysértéssel kiszabott büntetés jelenthet felülvizsgálati okot. Ha tehát a ténylegesen kiszabott büntetés a terheltnek felrótt bűncselekményre kiszabható büntetés tételkeretén belül van – mint az a jelen esetben megállapítható –, a büntetés mértéke a felülvizsgálati eljárásban (kizárólag a bírói mérlegelés tárgykörébe tartozó súlyosító vagy enyhítő körülmények eltérő értékelése alapján) nem kifogásolható.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította tehát, hogy a védő felülvizsgálati indítványában olyan jogi indokokra hivatkozott, amelyek nem tartoznak a törvényileg elismert felülvizsgálati okok körébe, ezért az indítványt a Be. 421. § (2) bekezdése értelmében, mint a törvényben kizártat elutasította.
(Legf. Bír. Bfv. II. 979/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás