31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet
31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet
a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról1
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet határozza meg a vasúti járművek
a) üzembehelyezésével kapcsolatos hatósági engedélyekre,
b)2 időszakos és rendkívüli vizsgálatára, valamint
c) hatósági nyilvántartására
vonatkozó szabályokat.
(2)3 E rendelet hatálya a vasúti pályahálózaton közlekedő, következő járművekre és berendezésekre terjed ki:
a) motorvonatok, motorkocsik,
b) vontatójárművek,
c) személykocsik,
d) teherkocsik, ideértve a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket,
e) a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések,
f) segély- és mentőszerelvényekbe sorozott járművek.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. alapvető követelmények: a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben részletezett azon feltételek, amelyeknek a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük;
2. alrendszer: a vasúti rendszer – a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott – strukturális és működési egysége;
3. alvázszám: a vasúti jármű azonosítására szolgáló, a jármű alvázáról roncsolásmentes eljárással el nem távolítató jelölés, amely lehet a vasúti jármű pályaszámából képzett vagy a vasúti jármű gyártója által meghatározott egyedi azonosító;
4. ÁME: kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírás;
5. beszerzés: a vasúti jármű tulajdonjogának vagy üzembentartói jogának megszerzésére irányuló eljárás, amely megvalósulhat közbeszerzési eljárás, adás-vételi, lízing, bérleti vagy egyéb szerződés keretében;
6. európai azonosító szám (a továbbiakban: EASZ): az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által rendszeresített összehangolt számozási rendszerben a biztonsági tanúsítványokhoz és egyéb dokumentumokhoz használt kód;
7. hatósági járművizsga: a vasúti jármű műszaki állapotának megállapítására irányuló, a jármű üzembehelyezési engedélyezési eljárásához kapcsolódó vizsgálat, amely hatósági álló-, illetve szükség szerint futópróbából áll;
8. jármű: a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jármű, amely egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll;
8a.4 jármű korszerűsítés: az a folyamat, amely során a jármű eredeti szerkezeti egységeit új, nagyobb műszaki/üzleti teljesítményű egységekkel helyettesítik.
9. járműtípus: azon vasúti járművek összessége, amelyeknek valamennyi típusmeghatározó adata megegyezik;
10.5 karbantartásért felelős szervezet: a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba felvett, a vasúti jármű karbantartásért felelős olyan szervezet, amelynek a tevékenységére vonatkozó előírásokat a 25. § tartalmazza;
11. kétéltű vasúti jármű: olyan vasúti jármű, amelyet közúti járműből, közúti munkagépből, vagy mezőgazdasági vontatóból segédszerkezet beépítésével tesznek alkalmassá vasúti pályán történő közlekedésre;
12. különleges menet: vasúti járművek eseti közlekedtetése, ide nem értve a rendkívüli küldeményeket;
13. nullszéria: prototípus járművekből álló gyártási sorozat, amelynek darabszáma a gyártani tervezett darabszám legfeljebb 10%-a, de tíz darabnál több nem lehet;
14. pályaszám: a vasúti jármű egyedi azonosítására szolgáló hatósági jelzés;
15.6 prototípus jármű: az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély alapján gyártott, átalakított jármű vagy járművek, amelyek a típusvizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükségesek;
16. prototípus- vagy típusvizsgálat: új gyártású vagy átalakított vasúti jármű vasúti közlekedésben való részvétele alkalmasságának igazolására irányuló, bejelentett szervezet és a vasúti közlekedési hatóság által felügyelt mérések és próbák;
17. rendkívüli küldemény: olyan küldemény, amelyben a rakomány külső méretei, tömege vagy kialakítása miatt – a vasúti berendezésekre vagy kocsira tekintettel – a továbbítás csak különleges műszaki és forgalmi feltételek mellett engedhető meg, valamint a széles nyomtávolságú tengelyátszerelt (nyomtávváltós) vasúti járművek;
18. széria: több, egyazon típusú, azonos jármű;
19. típus-meghatározó adat: a vasúti jármű 1. melléklet táblázataiban *-gal jelzett jellemzőjére vonatkozó adat;
20. üzemeltető: a vasúti járművel közlekedni jogosult vasúti társaság;
21. üzembentartó: vasúti jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által üzemeltetésre átadott, szerződésben felhatalmazott jogi vagy természetes személy vagy szervezet, amely a jármű közlekedés- és üzletbiztonsági állapotáért felelős, amely a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott.
21a.7 vizsgaciklus: a 26. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam, amelyen belül – a vasúti jármű üzembehelyezését követően – az üzembentartó kötelezettsége az időszakos vizsgálat elvégzése, vagy elvégeztetése;
22.8 történelmi, muzeális vasúti jármű: az a közszolgáltatásban részt nem vevő vasúti jármű, amelyet muzeális intézmény nyilvántartásba vett, vagy amelynek gyártása 50 évnél régebben történt;
23.9 szériavizsgálat: az egy szériába tartozó vasúti járműveken a vonatkozó ÁME-nak megfelelő alrendszerre (részegység, alkatrész) irányuló, a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezése során elvégzendő vizsgálat.
VASÚTI JÁRMŰVEK ENGEDÉLYEZÉSE
3. A vasúti járművekre vonatkozó hatósági engedélyek
3. § (1)10 Vasúti jármű gyártásához, beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásához, belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott
a) 4. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben elvi előzetes típusengedély,
b) előzetes típusengedély,
c) típusengedély,
d) üzembehelyezési engedély,
e) átalakítási engedély
szükséges.
(2) Nem szükséges
a)11 előzetes típusengedély valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely állam, vagy a Svájci Államszövetség (a továbbiakban együtt: EGT állam) által kiadott típusengedéllyel rendelkező, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren már közlekedő vasúti jármű beszerzése esetén,
b) üzembehelyezési engedély
ba) a nemzetközi szerződés alapján közlekedő,
bb) a nem magyarországi pályaszámú, TEN, RIV vagy RIC jellel – kivéve az e rendelet előírásai szerint különleges RIV vagy RIC jelet – ellátott,
bc)12
bd) a rendkívüli küldeményként közlekedő
vasúti jármű belföldi vasúti hálózaton való közlekedetéséhez.
(3)13 Az engedélyező hatóság indokolt esetben további dokumentumok csatolását is elrendelheti, amelyek igazolják, hogy a vasúti jármű megfelel a működési helye szerinti pályahálózatnak és a helyhez kötött berendezéseknek, többek között az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a jelző-, irányító- és vezérlőrendszernek, a nyomtávnak és a pályahálózatra jellemző szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és egyéb hálózati kikötéseknek. A dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani.
(4)14 Ha a hatóság a vasúti járműre vonatkozóan engedélyezési eljárást folytatott le korábban, akkor meghatározott dokumentumok benyújtását mellőzheti.
4. Elvi előzetes típusengedély
4. § (1)15 Vasúti jármű beszerzésére vagy átalakítására vonatkozó közbeszerzési eljárás elvi előzetes típusengedély birtokában folytatható le. A vasúti jármű beszerzésére vagy átalakítására vonatkozó szállítási előszerződés műszaki feltételei alapján elvi előzetes típusengedély iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz. Ha a hatóság elvi előzetes típusengedélyt adott ki, az előzetes típusengedély kiadása iránti eljárásban annak alapján határoz.
(2) Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelmet a megrendelő (ajánlatkérő) nyújtja be a hatósághoz.
(3) Az elvi előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 2. pontjában megjelölt dokumentumokat, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
5. § (1)16 Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentumokban megfogalmazott feltételek szerint beszerzésre vagy átalakításra kerülő járműtípust leíró feltételrendszer (feltétfüzet) megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott, továbbá a jármű üzemeltetési követelményeinek.
(2) Közbeszerzési eljárás esetén a hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az elvi előzetes típusengedélyben meghatározza azokat a feltételeket,
a)17 amelyekkel a közbeszerzési eljárás (szállítási előszerződés) műszaki dokumentációját ki kell egészíteni annak érdekében, hogy a beszerzésre vagy átalakításra kerülő jármű megfeleljen a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek,
b)18 amelyeket a szállítónak teljesítenie kell ahhoz, hogy a beszerzésre vagy átalakításra kerülő jármű megfeleljen a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek.
6. § (1)19 Az elvi előzetes típusengedély a határozat véglegessé válását követő két évig hatályos.
(2) Az elvi előzetes típusengedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását – az elvi előzetes típusengedély hatályának fennállása alatt – legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.
(3) Az elvi előzetes típusengedély a hatályának lejártát követően előzetes típusengedély kiadása iránti eljárásban nem vehető figyelembe. Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok csak akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, a megrendelő és megfelelőségértékelő szervezetekről szóló miniszteri rendelet szerint kijelölt független megfelelőségértékelő szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet), vagy a közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja.
5. Előzetes típusengedély
7. § (1)20 A belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetésre szánt, típusengedéllyel nem rendelkező járműtípusba tartozó első, prototípus jellegű vasúti jármű gyártása, valamint valamely EGT-állam által kiadott típusengedéllyel rendelkező, de a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren még nem közlekedő vasúti jármű beszerzése akkor kezdhető meg, ha a hatóság az adott járműtípusra előzetes típusengedélyt adott ki.
(2) Az előzetes típusengedély iránti kérelmet
a) belföldön gyártásra kerülő vasúti jármű esetében a vasúti jármű gyártója,
b) külföldről beszerzésre kerülő új vasúti jármű esetében a vasúti jármű gyártója vagy forgalmazója
a megrendelő ellenjegyzésével nyújthatja be.
(3) Az előzetes típusengedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 1. pontjában megjelölt dokumentumokat, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
8. § (1) Az előzetes típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság
a) a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok, valamint
b) – amennyiben ilyen kiadásra került – az elvi előzetes típusengedély
alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott, továbbá az üzemeltetési követelményeknek.
(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az előzetes típusengedélyben meghatározza
a) a járműtípus sorozatjelét és pályaszám-csoportját,
b) a prototípus jármű gyártásának feltételeit, az elvégzendő prototípus-vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket,
c) a prototípus járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit,
d) a prototípus-vizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükséges prototípus járművek darabszámát,
e)21 a szériavizsgálat tartalmát és feltételeit.
(3) A hatóság az előzetes típusengedélyben előírhatja, hogy az engedélyezési dokumentációt a gyártónak a megrendelővel jóvá kell hagyatnia, valamint azt, hogy típusengedélyezési eljárás csak a jóváhagyás után kezdődhet el.
9. § (1)22 Az előzetes típusengedély a határozat véglegessé válásától számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a prototípus jármű vagy nullszéria legyártását, továbbá a teljes körű prototípusvizsgálatot, valamint a 8. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján meghatározott vizsgálatokat sikeres eredménnyel el kell végezni.
(2) Az előzetes típusengedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását – az előzetes típusengedély hatályának fennállása alatt – legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.
(3) Az előzetes típusengedély – ideértve az azok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeit is – a hatályának lejártát követően a típusengedély kiadása iránt eljárásban nem vehető figyelembe.
(4)23 Amennyiben az előzetes típusengedély hatálya alatt a prototípus jármű nem készül el vagy annak vizsgálata nem zárul le teljes körűen, úgy típusengedély csak újabb előzetes típusengedély alapján adható ki. Az előzetes típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok, valamint a korábbi engedély alapján végzett vizsgálatok eredményei csak akkor használhatók fel, ha a hatályos előírásoknak való megfelelésüket a gyártó, és a hatóság által elfogadott független tanúsító szervezet, vagy a közösségi vasúti rendszeren közlekedő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja.
6. Típusengedély
10. § (1) A hatóság a típusengedély iránti kérelmet teljes körű típusengedélyezési eljárásban bírálja el azon járműtípus esetében, amelyre az EGT-államokban még nem került típusengedély kiadásra.
(2)24 A hatóság a típusengedélyt az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély és a prototípusvizsgálatok eredményei alapján adja ki.
(3) Az engedélyezés során alkalmazott ÁME-k és jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek változása esetén, az érintett típusengedélyeket a hatóság az erre irányuló kérelemre megújítja. A típusengedély megújítása során a hatóság kizárólag a változással érintett követelmények és megváltozott szabályok érvényesülését vizsgálja.
(4) A típusengedély megújítása a korábban engedélyezett típusok alapján kiadott járműengedélyeket nem érinti.
(5) Teljes körű típusengedélyezési eljárás megindítása iránti kérelmet a 7. § (2) bekezdése szerinti kell benyújtani.
(6)25 Ha a kérelmező egyidejűleg több EGT-államban típusengedély iránti kérelmet terjeszt elő, akkor a közlekedési hatóság az eljárás egyszerűsítése érdekében a többi EGT-állam nemzeti vasútbiztonsági hatóságával együttműködni köteles.
11. § (1)26 A hatóság valamely EGT-államban már engedélyezett típusnak megfelelő járművet a kérelmező által benyújtott típus-megfelelőségi nyilatkozat alapján egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban engedélyezi, további ellenőrzés nélkül. A magyarországi vasúti pályahálózat kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó, ÁME-ban meghatározott nemzeti sajátosságokat a hatóság az üzembehelyezési engedély kiadása iránti eljárás során vizsgálja.
(2) Egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban vizsgálandó járműtípusra vonatkozóan a típusengedély iránti kérelmet
a) a vasúti jármű magyarországi forgalmazója,
b) EGT-államok valamelyikében érvényes üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti jármű esetén a tulajdonos vagy magyarországi meghatalmazottja
nyújthatja be.
12. § (1)27 A nem magyarországi pályaszámú, TEN, RIV vagy RIC jellel nem rendelkező járművekre vonatkozó típusengedély iránti kérelmet a hatóság kérelemre honosítási eljárásban bírálja el. A vezetőállással vagy segéd-vezetőállással rendelkező járműre, a helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton közlekedő és a különleges vasúti járműre – kivéve a kétéltű vasúti járművet – honosítási eljárás keretében típusengedély nem adható ki.
(2)28 Honosítási eljárásban elbírálandó típusengedély iránti kérelmet a jármű tulajdonosa vagy annak meghatalmazott képviselője nyújthat be, amelyhez mellékelni kell a 2. melléklet 4. pontjában felsorolt dokumentumokat.
(3) A hatóság a honosítási eljárás keretében vizsgálja, hogy a jármű kialakítása és műszaki állapota alapján a jármű belföldi közlekedésre alkalmas-e.
(4) A honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély előírásokat és korlátozásokat tartalmazhat a jármű magyarországi tervszerű megelőző karbantartására vonatkozóan.
(5) Honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély alapján üzembe helyezett jármű átalakítása esetén a járműre csak teljes körű típusengedélyezési eljárásban kiadott új típusengedély alapján szerezhető üzembehelyezési engedély.
13. § (1)29 A típusengedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) előzetes típusengedéllyel rendelkező jármű esetében a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt dokumentumokat és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
b) előzetes típusengedéllyel nem rendelkező jármű esetében az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, valamint a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt dokumentumokat.
(2)30 A típusengedélyezési eljárás keretében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint az előzetes típusengedélyben, az átalakítási engedélyben foglalt feltételek alapján
a) megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, valamint a nemzeti sajátosságok szerint meghatározott követelményeknek,
b) megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a tervezett működési helye szerinti pályahálózat és a helyhez kötött berendezések, a jelző-, irányító- és vezérlőrendszer követelményeinek,
c) különleges próbaüzemet rendelhet el.
(3)31 A kérelmező által kiadott típus-megfelelőségi nyilatkozatot a 201/2011/EU bizottsági rendelet szerinti formában kell kiállítani.
(4) A hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján a típusengedélyben meghatározza
a) a járműtípus adott gyártóműnél történő sorozatgyártásának, sorozatban történő átalakításának feltételeit,
b) az üzembehelyezés feltételeit, és az üzembehelyezési eljárás rendjét,
c) a jármű üzemeltetésének általános szabályait, feltételeit – ideértve a reklámhordozók járművön való elhelyezésének szabályait is – és szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el,
d)32 a szériavizsgálatok tartalmát és feltételeit, amennyiben az előzetes típusengedélyben vagy az átalakítási engedélyben nem került meghatározásra.
(5) A típusengedély alapján megkezdhető
a) a járműtípus gyártása, átalakítása, vagy magyarországi beszerzése,
b) a sorozatban gyártott járművek üzembehelyezési engedélyezési eljárása,
c) a járműtípus javítására, karbantartására a járműjavító üzemek felkészítése, tanúsítása és hatósági engedélyezési eljárása a vasúti járművek, a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok gyártását, javítását, minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző személyek, szervezetek működési feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott feltételekkel.
14. § (1)33 A hatóság a típusengedélyt hivatalból felülvizsgálja, ha – különösen vasúti baleset tapasztalatai alapján – kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a járműtípus műszaki jellemzői megfelelnek-e a jogszabályokban, valamint a típus- vagy üzembehelyezési engedélyben meghatározott követelményeknek. A jármű tulajdonosa, üzembentartója és a karbantartásért felelős szervezet köteles tájékoztatni a hatóságot, ha egy járműtípus azonos rendszerelemre vonatkozó és rendszeresen bekövetkező meghibásodását tapasztalja.
(2) A típusengedély felülvizsgálata során a hatóság a típusengedély jogosultját, vagy gyártóját a járműtípussal kapcsolatos műszaki vizsgálatok elvégzésére kötelezheti.
(3) Ha a típusengedély felülvizsgálatának eredményeképpen a hatóság azt állapítja meg, hogy a járműtípus az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeknek nem felel meg,
a) az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeknek való megfelelés érdekében a típusengedélyt módosítja, vagy
b) ha az a) pontban foglaltak teljesítése nem lehetséges, a típusengedélyt visszavonja.
(4) A hatóság a (3) bekezdés szerinti határozatát kézbesíti az adott járműtípusba tartozó vasúti járművek üzembentartói részére.
(5)34 Az új típusengedély alapján a járműtípus műszaki adatait a hatóság rögzíti a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban.
(6) A típusengedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról a hatóság értesíti az Ügynökséget, azok európai nyilvántartásban történő rögzítése érdekében.
14/A. §35 (1) A hatóság a típusengedélyt módosíthatja
a) a jogszabályokban, valamint a típus- vagy üzembehelyezési engedélyben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében a típusengedélyezési eljárás lefolytatását követően,
b) az átalakítási engedélyezési eljárás lefolytatását követően,
c) a típusengedély jogosultjának vagy a jármű gyártójának kérelmére.
(2) A típusengedély módosítási eljárás lefolytatása során a hatóság megvizsgálja
a) a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak való megfelelőséget,
b) azt, hogy szükséges-e új sorozatjel és pályaszám-csoport meghatározása.
(3) A hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján módosított típusengedélyben meghatározza
a) az adott járműtípus sorozatjárműveinek a módosított típusengedélynek való megfelelésének feltételeit,
b) az üzembehelyezés feltételeit és az üzembehelyezési eljárás rendjét,
c) a jármű üzemeltetésének általános szabályait, feltételeit, szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el.
7. Üzembehelyezési engedély
15. § (1)36 Vasúti jármű belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez a hatóság által kiadott üzembehelyezési engedély szükséges, kivéve a külföldi pályaszámú történelmi, muzeális, valamint bemutató és vizsgálat céljából a vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműveket, amelyekre különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz. Különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz a magyar pályaszámú vasúti járművekre, amennyiben azok üzembehelyezési engedéllyel rendelkeznek, de az üzembentartó a járműben az utasok mozgását vagy elhelyezkedését befolyásoló tárgyat, berendezést, vagy a jármű külső felületén a típusengedélyben nem szereplő berendezést, kiegészítő elemet, ideiglenes berendezést, a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit befolyásoló díszítést – beleértve a jármű reklámmal, illetve fóliával történő ellátását – kíván elhelyezni legfeljebb 3 hónap időtartamra. A 3 hónapnál hosszabb időtartamra elhelyezni tervezett kiegészítő elem, ideiglenes berendezés, a díszítés esetén átalakítási engedély iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz.
(2) Az üzembentartó köteles gondoskodni arról, hogy a vasúti jármű mindenkor megfeleljen a jármű üzemeltetésére vonatkozó jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban és az üzembehelyezési engedélyben meghatározott feltételeknek.
(3)37 Üzembehelyezési engedély a hatóság által kiadott típusengedéllyel, átalakítási engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező járműtípusba tartozó vasúti járműre adható ki. Az üzembehelyezési engedély nem sértheti a vasúti társaságok számára a vasúti pályahálózaton működtetett vasúti járművek tekintetében megállapított egyéb jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt feltételeket. Ha az üzembehelyezési engedély kiadása iránti kérelemben szereplő vasúti jármű nem rendelkezik a hatóság által kiadott típusengedéllyel, átalakítási engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel, akkor a hatóság az adott járműtípus engedélyezését az üzembehelyezési engedélyezési eljárás során bírálja el és adja ki a típusengedélyt.
(4) Üzembehelyezési engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa, az üzembentartó vagy az írásbeli hozzájárulásuk alapján a vasúti jármű üzemeltetője nyújthat be.
(5) Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 6. pontjában – különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedély esetében a 2. melléklet 8. pontjában – meghatározott dokumentumokat, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(6) A honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély hatálya alá tartozó vasúti járművek üzembehelyezési engedélye több azonos típusú járműre összevontan is kiadható.
(7)38
(8)39 Amennyiben az üzembentartó üzembehelyezési engedély módosítása iránti kérelmet a hatósági jelzés változása miatt nyújtja be, a kérelemben ennek indokait be kell mutatni és mellékelni kell a tulajdonos hozzájárulását, valamint a karbantartásért felelős szervezetnek a jármű műszaki állapotára vonatkozó nyilatkozatát.
(9)40 Az üzembehelyezési eljárás során a vasúti járművel hatósági járművizsgát kell tartani.
(10)41 A (9) bekezdés szerinti hatósági járművizsgát kell tartani az átalakítási engedélyköteles járművek esetében is. A hatósági járművizsga során a hatóság a megváltozott jellemzők mellett a jármű általános műszaki állapotát is vizsgálja.
(11)42 E rendelet a 2008. július 19. előtt – és különösen a RIC és RIV értelmében – kibocsátott üzembehelyezési engedélyek hatályát nem érinti.
8. Az ÁME-nak megfelelő járművek üzembehelyezésének első engedélyezése
16. § (1) Az üzembe helyezés idején hatályos valamennyi vonatkozó ÁME-nak megfelelő vasúti jármű első üzembehelyezési engedélyét – amennyiben az alapvető fontosságú követelményeket az ÁME tartalmazza, valamint az ÁME hatályos és alkalmazandó a járműre – a hatóság a (2) és (3) bekezdés szerint adja meg.
(2) Ha a vasúti jármű valamennyi strukturális alrendszerét a 10–14. § rendelkezéseinek figyelembevételével engedélyezték, az üzembehelyezési engedélyt minden további ellenőrzés nélkül meg kell adni.
(3) Az EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező vasúti jármű üzembehelyezési engedélyének kiadása során a hatóság – kizárólag a felsoroltakra kiterjedő – további ellenőrzést végezhet:
a) a jármű releváns alrendszerei közötti műszaki összeegyeztethetőség,
b) a jármű vasúti rendszerbe történő biztonságos integrációja,
c) a jármű és az adott vasúti pályahálózat műszaki összeegyeztethetősége,
d) az alkalmazandó nemzeti sajátosságokra és eltérésekre vonatkozó szabályok
vizsgálata érdekében.
9. Az ÁME-nak megfelelő járművek további üzembehelyezési engedélyei
17. § (1) Az egyéb EGT tagállamban elsőként üzembehelyezett, az ÁME-nak teljes mértékben megfelelő járművek Magyarországon történő további üzembehelyezését nem kell további engedélyhez kötni, ha a jármű kizárólag az ÁME-nak megfelelő nemzeti vasúti pályahálózaton közlekedik, és az igénybe venni szándékozott pályahálózat és a jármű műszaki és biztonsági összeegyeztethetőségét egyedi esetek és az ÁME-tól eltérő nemzeti műszaki előírások nem befolyásolják.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő járművek további üzembehelyezési engedélyét a hatóság adja ki, a (3)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével.
(3) A hálózaton való tervezett közlekedés megjelölésével a kérelmező benyújtja a hatóság részére a vasúti jármű vagy jármű-típus dokumentációját. A dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) a vasúti jármű egyéb EGT államban történő első üzembe helyezéséről szóló okirat másolatát és idegen nyelvű okmány esetén annak magyar nyelvű fordítását (a továbbiakban: másolat),
b) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben felsorolt műszaki követelmények másolatát; adatrögzítővel felszerelt járművek esetében mellékelni kell az adatrögzítő berendezés leolvasását és értékelését lehetővé tevő eljárás dokumentációját, valamint az adatrögzítő leolvasásához szükséges eszközöket, programokat, berendezéseket,
c) a jármű korábbi karbantartására vonatkozó nyilvántartásokat, és az első engedélyezés után végzett, hatósági engedélyhez nem kötött műszaki módosítások dokumentációját,
d) a működési hely szerinti infrastruktúráknak és helyhez kötött berendezéseknek, az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a vezérlő- és jelzőrendszernek, a nyomtávnak és az infrastrukturális szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és az egyéb hálózati kikötéseknek való megfelelés műszaki és működési dokumentációját.
(4) Az engedélyezési eljárás során a hatóság ellenőrzése kizárólag:
a) a jármű és az érintett vasúti pályahálózat műszaki összeegyeztethetőségére, ideértve az összeegyeztethetőség biztosításához szükséges, valamint alkalmazandó jogszabályokban meghatározott feltételek, és
b) a vonatkozó ÁME-ban meghatározott különleges esetekben alkalmazandó szabályok
vizsgálatára terjed ki.
(5) A hatóság az engedélyezendő jármű üzembe helyezésével kapcsolatos, valamint a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzését szolgáló mérések elvégzése érdekében további információkat kérhet. A hatóság – a kérelmezővel folytatott konzultációt követően – meghatározza a további információk, kockázatelemzések, valamint vizsgálatok terjedelmét és tartalmát. A további vizsgálatok helye szerinti vasúti pályahálózat-működtető – a kérelmezővel egyeztetve – köteles a kérést követő három hónapon belül a vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állni.
(6) A hatóság az (5) bekezdésben megállapított ellenőrzésekre csak a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló 2009. november 30-i bizottsági 2009/965/EK határozatban meghatározott referencia-dokumentumban szereplő B. vagy C. csoporthoz tartozó nemzeti szabályok keretein belül jogosult.
(7) Ha a hatóság határozatát a vasúti közlekedésről szóló törvényben erre az eljárásra előírt határidőn belül nem hozza meg, a vasúti jármű üzembe helyezését a határidő lejártát követő három hónap után engedélyezettnek kell tekinteni, azzal, hogy az engedély kizárólag arra a hálózatra érvényes, amelynek tekintetében a hatóság az előírt határidőn belül nem hozott határozatot.
10. Az ÁME-nak nem megfelelő, a hagyományos, vagy nagysebességű vasúti rendszeren közlekedő vasúti járművek üzembe helyezésének első engedélyezése
18. § (1) Az üzembe helyezés idején hatályos valamennyi vonatkozó ÁME-nak nem megfelelő vasúti jármű első üzembehelyezési engedélyét – ideértve az eltérés tárgyát képező járművek engedélyezését, és az alapvető követelmények vonatkozó ÁME-kban történő részleges vagy hiányos meghatározását is – a hatóság a következők szerint adja meg.
(2) A valamely ÁME által szabályozott műszaki szempontnak való megfelelőség vizsgálatánál az EK-hitelesítési eljárást kell alkalmazni.
(3)43 Az egyéb műszaki szempontok vizsgálatánál a hatóság az üzembe helyezési eljárása során a tanúsító szervezet által kiállított megfelelőségértékelési tanúsítás alapján jár el.
(4)44 A 9. § (4) bekezdése és a 24. § (4) bekezdése szerinti eljárások esetén az egyéb műszaki szempontok vizsgálatánál a hatóság a bejelentett szervezet által igazolt előírásokat alkalmazza.
11. További engedélyek az ÁME-nak nem megfelelő, a hagyományos, vagy nagysebességű vasúti rendszeren közlekedő vasúti járművek üzembe helyezésére
19. § (1) Az egyéb EGT tagállamban elsőként üzembe helyezett, az ÁME-nak nem megfelelő járművek Magyarországon történő további üzembe helyezéséhez szükséges további üzembehelyezési engedély szükségességéről a hatóság dönt.
(2) A hálózaton való tervezett közlekedés megjelölésével a kérelmező nyújtja be a hatóságnak a vasúti jármű vagy járműtípus műszaki dokumentációját, amelynek tartalmaznia kell:
a) a vasúti jármű egyéb EGT államban történő eredeti üzembe helyezési engedélyének másolatát,
b) a vasúti jármű hatályos biztonsági előírásoknak való megfelelését igazoló, követendő eljárásról szóló dokumentációt, ideértve az eredeti engedélyező hatóság járműre vonatkozó, engedélyezett eltéréseket tartalmazó igazolását,
c) a járműre vonatkozó műszaki adatok, karbantartási program és működési jellemzők dokumentációját; adatrögzítővel felszerelt járművek esetében mellékelni kell az adatrögzítő berendezés leolvasását és értékelését lehetővé tevő eljárás dokumentációját, valamint az adatrögzítő leolvasásához szükséges eszközöket, programokat, berendezéseket,
d) a jármű korábbi üzemeltetésével és karbantartásával, valamint az első engedélyezés utáni, hatósági engedélyhez nem kötött műszaki módosításokkal kapcsolatos nyilvántartásokat,
e) a működési hely szerinti vasúti pályának, pályahálózatnak és tartozékainak és a helyhez kötött berendezéseknek, az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a vezérlő- és jelzőrendszernek, a nyomtávnak és az infrastrukturális szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és az egyéb hálózati kikötéseknek való megfelelés műszaki és működési dokumentációját.
(3) Az engedélyezési eljárás során a hatóság, a (2) bekezdés a)–c) pontjainak megfelelő, valamely EGT-állam által kibocsátott dokumentációban foglalt adatokat kizárólag a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető kockázatok szempontjából bírálhatja felül.
(4) A hatóság az engedélyezendő jármű üzembe helyezésével kapcsolatos, valamint a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzését szolgáló mérések elvégzése érdekében további információkat kérhet. A hatóság – a kérelmezővel folytatott konzultációt követően – meghatározza a további információk, kockázatelemzések, továbbá a vizsgálatok terjedelmét és tartalmát. A további vizsgálatok helye szerinti vasúti pályahálózat-működtető – a kérelmezővel egyeztetve – köteles a kérést követő három hónapon belül a vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állni.
(5) A hatóság a (4) bekezdésben megállapított ellenőrzésekre csak a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló 2009. november 30-i bizottsági 2009/965/EK határozatban meghatározott referencia-dokumentumban szereplő B. vagy C. csoporthoz tartozó nemzeti szabályok keretein belül jogosult.
20. § (1) Az üzembehelyezési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság a 15. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumok, a vasúti jármű hatósági járművizsgája, valamint a típusengedélyben, vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői változása esetén az átalakítási engedélyben foglalt feltételek alapján
a) megvizsgálja, hogy a jármű megfelel-e a jogszabályokban, műszaki előírásokban meghatározott, továbbá a típusengedélyben foglalt előírásoknak,
b) elvégzi a vasúti jármű azonosítását és ellenőrzi a hatósági jelzések megfelelőségét,
c) ellenőrzi, hogy a vasúti jármű megfelel-e a típusengedélyben meghatározott típusazonosító adatoknak.
(2) A vasúti jármű üzembentartója biztosítja az üzembehelyezési engedélyhez szükséges hatósági járművizsga feltételeit és viseli annak költségeit.
(3) A hatóság az üzembehelyezési engedélyben igazolja a típusengedély alapján gyártott, beszerzett vagy átalakított vasúti jármű típusazonosságát és a vasúti jármű közlekedésre való műszaki alkalmasságát. A hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján az üzembehelyezési engedélyben meghatározza a vasúti jármű üzemeltetésének feltételeit és szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el.
(4)45 A szériavizsgálat során a hatóság azon alrendszer, részegység vagy alkatrész vizsgálatát végzi, amely az adott járműbe való beépítésével, integrációjával együtt megfelel a vonatkozó ÁME előírásainak és EC tanúsítással rendelkezik. Szériavizsgálat keretében a prototípus járműnél teljes körű vizsgálatot követően a széria járművek hatóság által meghatározott számánál egyszerűsített vizsgálatot kell elvégezni az előzetes típusengedélyben, átalakítási engedélyben, illetve típusengedélyben foglaltaknak megfelelően.
21. § (1) Az üzembehelyezési engedély – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – határozatlan időre szól.
(2) Az üzembehelyezési engedély hatályát veszti
a)46
b) pályaszám (hatósági jelzés) változása esetén,
c) a vasúti jármű járműtípusára vonatkozó típusengedély módosítása vagy visszavonása esetén, a hatóság erre vonatkozó határozatában meghatározott időpontban,
d) a vasúti járműre vonatkozó átalakítási engedélynek megfelelő átalakítás elvégzésével,
e) a járműnek a nemzeti járműnyilvántartásból való visszavonása esetén [34. § (3)–(4) bekezdése],
f) ha a hatóság a vasúti jármű forgalomból való kivonását rendeli el,
g)47
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eset az üzembehelyezési engedély hatálya nem érinti az időszakos vizsga hatályát, a vizsgaciklust.
(4) A különleges menetet lebonyolító vasúti járműre a hatóság a különleges menet időtartamára szóló, határozott időre adja ki az üzembehelyezési engedélyt.
(5)48 A hatóság az üzembehelyezési engedélyt felfüggeszti, ha a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban vezetett üzembentartó, karbantartásért felelős szervezet adatainak változása esetén az előző üzembentartó, karbantartásért felelős szervezet nyilvántartásból való törlésének időpontjáig új üzembentartó, karbantartásért felelős szervezet nem ismeri el üzembentartói, karbantartásért felelős szervezeti jogállását.
(6)49 A jármű üzembentartója vagy annak meghatalmazottja köteles a karbantartásért felelős szervezetnek bejelenteni a jogosultság első napját megelőző 8 napon belül, hogy a járművel ki jogosult Magyarországon közlekedni.
12. Átalakítási engedély
22. § (1) Átalakítási engedély szükséges a magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakításához, amelynek során a vasúti járműtípus-meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak.
(2) A vasúti jármű üzembentartója az üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti jármű bármilyen átalakítására vonatkozó szándékát köteles előzetesen bejelenteni a hatóság részére. A hatóság a bejelentés alapján tájékoztatja az üzembentartót, hogy a tervezett átalakításhoz szükség van-e átalakítási engedélyre, vagy típusvizsgálatok elvégzésére, vagy az átalakítás mértékére tekintettel új típusengedélyre, vagy a típusengedély módosítására.
(3) Ugyanazon járműtípushoz tartozó vasúti járművek azonos jellemzők szerinti átalakítása egy átalakítási engedély alapján végezhető.
(4)50 Amennyiben a hatóság döntése szerint az átalakítás átalakítási engedélyköteles és új típusengedély kiadása vagy a típusengedély módosítása szükséges, az átalakítás elvégzését követően a vasúti jármű az új üzembehelyezési engedély kiadását követően közlekedtethető.
(5)51 Az átalakítási engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával a jármű üzembentartója nyújthat be.
(6) Az átalakítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 5. pontjában megjelölt dokumentumokat, továbbá a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
23. § (1) Az átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság
a) a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok, valamint
b) az átalakítandó jármű típusengedélye
alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott követelményeknek.
(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az átalakítási engedélyben meghatározza:
a) a járműtípus sorozatjelét és pályaszám-csoportját,
b) a jármű átalakításának feltételeit, az elvégzendő vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket,
c) az átalakított járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit,
d)52 a szériavizsgálatok tartalmát és feltételeit.
24. § (1)53 Az átalakítási engedély a határozat véglegessé válásától számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a jármű átalakítását, valamint a 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott vizsgálatokat sikeres eredménnyel kell elvégezni.
(2) Az átalakítási engedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását – az átalakítási engedély hatályának fennállása alatt – legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.
(3) Az átalakítási engedély – ideértve az azok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeit is – a hatályának lejártát követően a típusengedély kiadása iránt eljárásban nem vehető figyelembe. A típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, a közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja.
(4) Amennyiben az átalakítási engedély hatálya alatt a prototípus jármű nem készül el vagy annak vizsgálatai sikeres eredménnyel nem zárulnak le, úgy típusengedély vagy üzembehelyezési engedély csak újabb átalakítási engedély alapján adható ki. Az átalakítási engedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok, valamint a korábbi engedély alapján végzett vizsgálatok eredményei csak akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja.
(5)54 A hatóság az átalakítást követő új típusengedély iránti kérelmet egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban bírálja el.
13. 55 Karbantartásért felelős szervezet
25. § (1) Az üzembehelyezés vagy a hálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell egy karbantartásért felelős szervezettel, amelyet a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban nyilvántartásba kell venni.
(2) A karbantartásért felelős szervezet vasúti társaság, a vasúti jármű gyártója, a vasúti jármű üzembentartója vagy az üzembentartó által megbízott szervezet lehet.
(2a)56 Minden nem tehervagon karbantartásáért felelős szervezetnek karbantartási rendszerrel kell rendelkeznie, amely kiterjed a karbantartás irányítására, fejlesztésére, a járműállomány karbantartásának irányítására és a karbantartás végrehajtására. A karbantartási rendszer akkor megfelelő, ha eleget tesz a 7. mellékletben meghatározottaknak.
(3) A karbantartásért felelős szervezet karbantartási rendszere révén biztosítja, hogy az általa karbantartott járművek biztonságos üzemi állapotban legyenek. Ennek érdekében biztosítja, hogy a járművek karbantartása az alábbiakkal összhangban történjen:
a) az egyes járművek karbantartását igazoló dokumentumok;
b) a jogszabályok.
A karbantartást a karbantartásért felelős szervezet saját maga, vagy a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek tevékenységének engedélyezéséről szóló jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelő alvállalkozóként igénybe vett karbantartó műhelyek segítségével végzi.
(4)57 Ha a karbantartásért felelős szervezet vasúti társaság és nem tartozik a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 445/2011/EU bizottsági rendelet) hatálya alá, akkor a hatóság ellenőrzi a karbantartási rendszerét és a (2a) bekezdés alapján dönt a vasúti társaság ezzel kiegészített vasútbiztonsági tanúsítványának elfogadásáról. Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet nem vasúti társaság és nem esik a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatálya alá, akkor a karbantartási rendszerének jóváhagyásáról – a (2a) bekezdés alapján – a hatóság dönt.
(5) Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet változik, erről az üzembentartó az 5. melléklet szerinti űrlapon tájékoztatja a hatóságot a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban szereplő adatok módosításáról. A karbantartásért felelős előző szervezetet a hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartásból való törlését követően mentesíti a felelősségei alól.
(6)58 Az (1) bekezdéstől eltérően kizárólag a saját célú pályahálózaton, iparvágányon, keskeny nyomtávú pályahálózaton és múzeumvasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműveknek nem kell karbantartásért felelős szervezettel rendelkezniük, azonban kizárólag a saját célú pályahálózaton, iparvágányon, keskeny nyomtávú pályahálózaton és múzeumvasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járművek üzembentartóját a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott, legkésőbb a tárgyévet követő év január 15. napjáig történő adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az üzembentartó az első adatszolgáltatást 2017. január 15. napjáig teljesíti.
25/A. §59 (1)60 A karbantartásért felelős szervezet a vasúti járművön végzett műhelyi felújításokról és javításokról a közlekedési hatóságnak évente, a tárgyévet követő év február 28. napjáig adatokat szolgáltat a pályaszám, javítási nem (futójavítás vagy fővizsgálat), valamint a javítás jellegének megjelölésével. A közlekedési hatóság az elektronikus adatszolgáltatást előírhatja. A karbantartásért felelős szervezet a közlekedési hatóság részére először 2019. február 28. napjáig köteles adatokat szolgáltatni.
(2) Ha a karbantartásért felelős szervezet nem a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott szervezet, vagy a vasúti jármű tényleges karbantartását végző műhely nem a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozik, akkor az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a jármű üzembentartóját terheli.
14. 61 A vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálata
26. § (1) Az üzembentartó a magyar pályaszámú vasúti jármű időszakos vizsgálatát az üzembehelyezést követően
a) a vontató, a személyszállító, valamint a veszélyes anyagot szállító jármű esetén legalább 4 évente,
b)62 a városi vasúti jármű és az egyéb vasúti jármű esetében legalább 6 évente
elvégezteti.
(2) A magyar pályaszámú vasúti jármű üzembentartója legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembehelyezési engedély felfüggesztését. A felfüggesztés időtartama alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzembentartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű a felfüggesztést követően az időszakos vizsgálat elvégzését követően üzemeltethető ismét.
(3)63 Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén – ha az üzembentartó nem kérte az üzembehelyezési engedély felfüggesztését – a vasúti jármű az időszakos vizsgálat elvégzéséig vasúti pályahálózaton csak a közlekedési hatóság külön engedélyével közlekedhet, egyszeri alkalommal az időszakos műszaki vizsgálatot végző műhely telephelyére.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a csak saját célú pályahálózaton és iparvágányon közlekedő vontatójárművek esetében az időszakos vizsgaciklus 6 év.
(5) Vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálatát a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti műhely végezheti.
(6) Az időszakos és rendkívüli vizsgálat során a vizsgálattal megbízott szervezet a 8. melléklet szerinti vizsgálati módszereket alkalmazza.
27. § (1) Az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet felhívására mellékelni kell a 2. melléklet 7. pontjában felsorolt dokumentumokat.
(2) Az időszakos vizsgálat során a vizsgálattal megbízott szervezet az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint műhelyi vizsgálat alapján
a) vizsgálja, hogy a jármű üzemben tartója és a jármű teljesíti-e a jármű típus- és üzembehelyezési engedélyében, a jogszabályokban, műszaki előírásokban meghatározott követelményeket,
b) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusengedélyben meghatározott típusmeghatározó adatoknak, és
c) ellenőrzi a vasúti jármű pályaszámát és alvázszámát.
(3) Az időszakos vizsgálat eredményeinek megküldése mellett a vizsgálattal megbízott szervezet
a) tájékoztatja a közlekedési hatóságot, hogy a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok megfelelő eredménnyel zárultak,
b) ha a vasúti jármű műszaki állapota indokolja, javasolja a hatóságnak a jármű további üzemeltetésének feltételeit meghatározni, továbbá a soron következő időszakos vizsgálat határidejének a 26. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb időszakra korlátozását, valamint a jármű javításának vagy átalakításának elrendelését,
c) javasolja a hatóságnak a vasúti jármű javításának vagy átalakításának végrehajtásáig a vasúti jármű üzemben tartásának felfüggesztését,
d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányosság, valamint ha a vasúti jármű tényleges és nyilvántartott pályaszámában vagy alvázszámában eltérés, illetve azokon megváltoztatásra vagy olvashatatlanná tételre irányuló beavatkozás észlelhető, javasolja a hatóságnak a vasúti jármű forgalomból történő azonnali kivonását.
(4) Ha az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet nem a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott szervezet, vagy a vasúti jármű tényleges karbantartását végző műhely nem a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozik, akkor a (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a jármű üzembentartóját terheli.
27/A. § (1) A vasúti közlekedési hatóság a vasúti jármű rendkívüli járművizsgálatát rendeli el, ha hatósági ellenőrzés alapján tény, adat merül fel arra,
hogy
a) a vasúti jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
b) a vasúti járművet engedély nélkül átalakították, illetve átalakítás előtt a közlekedési hatóságnál nem jelentették be, vagy az átalakítás a bejelentéstől, illetve engedélytől eltérő módon történt, vagy
c)64 a vasúti jármű karbantartását, javítását nem az előírásoknak megfelelően végezték.
(2) A közlekedési hatóság a vasúti jármű rendkívüli vizsgálatát elrendelő határozatban rendelkezik még:
a) szükség esetén a megrakott vagy utasokat szállító jármű kiürítéséről,
b) a jármű műhelybe történő vontatása kapcsán szükséges intézkedésekről,
c) szükség esetén a jármű ideiglenes tárolásáról.
(3) Az (1) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre a vasúti járművizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) Ha a rendkívüli járművizsgálat során a vizsgálatot végző műhely az (1) bekezdés a)–c) pontjában szabályozott szabálytalanságot állapít meg, a jogszabályban meghatározott szolgáltatási díjat és a rendkívüli vizsgálatot elrendelő határozatban elrendelt intézkedések költségét az üzembentartó viseli.
VASÚTI JÁRMŰVEK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA
15. A vasúti járművek azonosítása
28. § (1) A vasúti jármű azonosítására a pályaszám és az alvázszám szolgál.
(2)65 A vasúti járművek pályaszámát a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló, 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozatban meghatározottak szerint, valamint a vasúti vontatójárművek és a helyi, városi, elővárosi, valamint keskeny-nyomközű pályahálózaton közlekedő járművek esetében a 6. melléklet szerint kell képezni.
(3) Prototípus jármű esetében a pályaszám iránti kérelmet az előzetes típusengedéllyel egyidejűleg, a prototípus vizsgálatok elvégzéséhez a gyártómű által javasolt darabszám meghatározásával, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolásával egyidejűleg kell benyújtani a hatósághoz.
(4) Sorozatban gyártott, átalakított vagy beszerzett vasúti jármű esetében a pályaszám iránti kérelmet a honosítási vagy típusengedéllyel egyidejűleg, a gyártani, átalakítani vagy beszerezni kívánt jármű darabszám meghatározásával, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolásával kell benyújtani a hatósághoz.
29. § (1) A vasúti jármű gyártása, javítása során keletkező, a jármű megfelelőségének igazolására szolgáló, mérési és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokon – mint azonosító jelet – a jármű pályaszámát vagy – ha a jármű rendelkezik vele – alvázszámát kell feltüntetni.
(2) Amennyiben a gyártást, vagy javítást végző szervezet más – a pályaszámtól, vagy alvázszámtól eltérő, a járművek azonosítására szolgáló – jelölési rendszert alkalmaz, akkor annak olyannak kell lennie, hogy a jármű és a dokumentációja utólag is, pontosan és hitelt érdemlően azonosítható legyen és a pályaszámmal, vagy – ha a jármű rendelkezik vele – alvázszámmal egyértelműen összerendelhető legyen.
(3) A vasúti jármű pályaszámának közelében tilos olyan feliratot, jelet vagy reklámot elhelyezni, amely a pályaszámot eltakarja, vagy annak tartalma miatt azzal összetéveszthető.
(4) A vasúti jármű alvázszámát a jármű alvázának legalább két átellenes helyén, jól azonosíthatóan és olyan módon kell elhelyezni, hogy az roncsolásmentes eljárással ne legyen eltávolítható.
(5)66
16. Az üzembentartó által vezetett járműnyilvántartás, rendszeres adatszolgáltatás
30. §67 (1) Az üzembentartó köteles az általa üzemben tartott vasúti járművekről a (2) bekezdésben, valamint a 37. § (7) bekezdésében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezetni.
(2) Az üzembentartó minden év július 31-ig a vasúti pályaszám szerint azonosított vasúti járműnek az 1. mellékletben meghatározott műszaki adatai közül csak azokat kell bejelentenie a hatóságnak, amelyekben az utolsó adatközlés óta változás állt be.
17. Nemzeti vasúti járműnyilvántartás
31. § (1) A hatóság
a) belföldön üzembehelyezett, közösségi vasúti rendszeren közlekedő vontató- és önjáró,
b) az EGT-államok közül első alkalommal belföldön üzembehelyezett, közösségi vasúti rendszeren közlekedő teher- és személyszállító vontatott, valamint
c) a belföldön üzembehelyezett, a közösségi vasúti rendszer körébe nem tartozó vasúti pályahálózaton közlekedő
vasúti járművekről az 1. melléklet szerinti adattartalommal hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: nemzeti járműnyilvántartás) vezet és gondoskodik annak naprakész állapotáról.
(2) A hatóság együttműködik az Ügynökséggel, valamint az EGT-államok járműnyilvántartást vezető szerveivel és vasútbiztonsági hatóságaival, és a részükre a nemzeti járműnyilvántartásból adatot szolgáltat.
(3)68 A hatóság a 2007/756/EK bizottsági határozat melléklet 3.3. pontjában felsorolt szervezetek részére az ott meghatározott hozzáférési jogosultságot biztosítja a nemzeti járműnyilvántartáshoz.
(4) Ameddig az Ügynökség által működtetett virtuális járműnyilvántartás és annak valamennyi nemzeti járműnyilvántartással való összeköttetése nem működik teljes mértékben, a hatóság a más EGT-államok nyilvántartást vezető szerveivel való információcserével biztosítja az érintett járművel kapcsolatos adatszolgáltatást.
(5) A nemzeti járműnyilvántartásba bejegyzett minden adatot – ideértve az időközben módosított vagy törölt adatokat is – az adott vasúti járműnyilvántartásból való törlését követő 10 évig meg kell őrizni. Az adatoknak legalább az első három évben online elérhetőeknek kell lenniük. Három év elteltével az adatok akár elektronikus formában, akár papíron, vagy bármely más archiválási rendszerben tárolhatók. Ha e 10 éves időszak alatt bármikor a járművel kapcsolatban vizsgálat kezdődik, szükség esetén a járműre vonatkozó adatokat további 10 évig meg kell őrizni.
(6)69 A vasúti járműnyilvántartásnak meg kell felelnie a 2011/107/EU bizottsági határozat, valamint a 665/2011/EU bizottsági határozat előírásainak.
(7)70 A hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartás adatait a 665/2011/EU bizottsági határozatban meghatározott tartalommal és módon szolgáltatja az Európai Vasúti Ügynökség részére.
32. § (1)71 A vasúti járművek üzembe helyezésének első engedélyezésekor a hatóság valamennyi engedélyezett járművet a 2007/756/EK bizottsági határozat melléklet 2. függeléke szerint képzett európai járműszámmal lát el. Az európai járműszámozás alkalmazott rendszerét a forgalmi szolgálati és forgalomirányításról szóló ÁME tartalmazza.
(2) Az első engedély kérelmezője felelős az engedélyezett járművön az ahhoz rendelt európai járműszám feltüntetéséért.
(3)72 A hatóság a vasúti járművet az üzembentartó vagy az üzemeltetőnek az üzembentartó hozzájárulásával benyújtott kérelmére veszi nyilvántartásba.
(4)73 Az üzembehelyezési engedély iránti kérelem benyújtása nyilvántartásba vételi iránti kérelemnek is minősül. A nyilvántartásba való felvételhez a 35. § (1) és (3) bekezdésében előírt, a járműtípusra vonatkozó adatlapokat kell benyújtani, amely adatlapokat az üzembehelyezési engedély kézhezvételét követő 30 napon belül az üzembehelyezési engedély adatai alapján kell kitölteni.
(5)74 A valamely EGT-államban már korábban üzembehelyezett és nyilvántartásba vett, belföldön üzembehelyezett járműre vonatkozóan csak a 2007/756/EK bizottsági határozat melléklet 1. pontja szerinti táblázat 1., 2., 6., 11., 12. és 13. alpontjához tartozó adatokat kell a nemzeti járműnyilvántartásban rögzíteni.
(6)75 Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az országos jelentőségű vasútvonalak nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó harmadik ország és Magyarország között közlekedő széles nyomtávú kocsik esetében. Az érintett járművek engedélyezése során a hatóság dönt az adott járműre alkalmazandó, annak egyértelmű azonosítását biztosító kódrendszerről.
33. § (1) Amennyiben az üzembentartó személye megváltozik, az addig bejegyzett üzembentartó ezt haladéktalanul bejelenti a hatóság részére. A hatóság a bejelentésről értesíti az üzembentartóként megjelölt szervezetet, és felhívja, hogy bejelentésben foglaltakra 10 munkanapon belül nyilatkozzon. A hatóság akkor törli az előző üzembentartót a nemzeti járműnyilvántartásból, ha az új üzembentartó a bejelentésben foglaltakat megerősítette.
(2) Amennyiben a tulajdonos személye változik, az addig bejegyzett tulajdonos ezt haladéktalanul bejelenti a hatóság részére, aki ez alapján törli az előző tulajdonost a nemzeti járműnyilvántartásból. A hatóság az új tulajdonost kérelemre jegyzi be a nemzeti járműnyilvántartásba.
(3) A módosítások rögzítését követően a hatóság új EASZ-t ad ki.
34. § (1) A vasúti jármű üzembentartója köteles bejelenti a hatóság részére a nemzeti nyilvántartásba bejegyzett vasúti járműnek a nyilvántartásban szereplő bármely adatában változás állt be, valamint ha a jármű megsemmisült.
(2) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a vasúti jármű nyilvántartásának felfüggesztését, ha a jármű átmenetileg üzemképtelen, vagy üzemképes állapotban, inaktív vagy stratégiai tartalékként szándékozik tárolni.
(3) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a közösségi vasúti rendszeren közlekedő vasúti jármű nyilvántartásból való visszavonását, ha
a) a vasúti jármű selejtezéséről döntött,
b) a járművet jelentősebb kölcsönösen átjárható rendszerelemek, modulok, pótalkatrészek pótlásának céljára vagy nagyobb átépítésre szánja,
c) a járművet a továbbiakban az európai vasúthálózaton kívül kívánja vasúti járműként használni,
d) ha járműnek a közösségi vasúti rendszeren kívüli használatáról, elszigetelt hálózaton műemlék gördülő állományként történő üzemeltetéséről, vagy helyben történő kiállításáról döntött.
(4) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a közösségi vasúti rendszer részét nem képező vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműnyilvántartásból való visszavonását, ha
a) a vasúti jármű selejtezéséről döntött,
b)76 a járművet a továbbiakban Magyarország területén kívül, az európai vasúthálózat részét nem képező vasúti pályahálózaton kívánja vasúti járműként használni,
c) ha járműnek helyben történő kiállításáról döntött.
(5) A nyilvántartásba vétel visszavonását kérelmező szervezet az 5. melléklet szerinti űrlapon megjelöli a „Visszavonás” rovatot, kitölti a 10. tételt és benyújtja a hatóság, valamint minden olyan EGT-állam nyilvántartást vezető szervéhez, ahol a járművet nyilvántartásba vették.
35. § (1) Az 5. melléklet szerinti mintának megfelelő űrlapon kell előterjeszteni
a) a nyilvántartásba vétel
b) a nyilvántartás tartalmának módosítása, valamint
c) a nyilvántartásból való visszavonás
iránti kérelmet.
(2) Azonos járműtípusba tartozó járművek esetén az (1) bekezdés iránti kérelmek azonos tartalommal összevontan is előterjeszthetők, ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a járművek pályaszámának listáját.
(3)77 Az első nyilvántartásba vételhez kiállított kérelemmel együtt be kell nyújtani a magyar pályaszámmal rendelkező járművekről pályaszámonként kiállított, az 1. melléklet szerinti, a járműtípusra vonatkozó adatlapot is.
(4) A hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az általa a nemzeti járműnyilvántartásban rögzített adatok helyességének biztosítására; e célból információt kérhet más EGT-államok nemzeti járműnyilvántartását vezető szervektől, különösen olyan esetben, ha a kérelmező belföldön nem rendelkezik székhellyel.
(5) A hatóság a vasúti jármű nyilvántartott adatainak változását – a 33. §-ban, valamint a 34. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott kivételekkel –
a) a vasúti járművel kapcsolatban hozott határozatai,
b) a más EGT-államok nyilvántartás vezető szerveinek és biztonsági hatóságainak adatközlése, és
c) az üzembentartó a 30. § és 34. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatása alapján hivatalból vezeti át.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
37. § (1)78 A 445/2011/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó karbantartásért felelős szervezetnek legkésőbb 2018. január 1-jétől kezdődően az érvényes vasútbiztonsági tanúsítvány lejártát követően kell jelen rendelet 7. mellékletében foglaltaknak megfelelni.
(2)79 Az e rendeletnek az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 7. §-ával megállapított 14. alcímében foglalt időszakos vizsgálatra vonatkozó előírásoknak 2018. január 1-jétől kell megfelelni.
(3)80 E rendeletnek az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 18. § (3) és (4) bekezdését, valamint 2. mellékletének 6. pont 6.2. alpontját a Módr. hatálybalépésekor81 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(4)–(5)82
(6)83
(7) Az első adatközlés alkalmával vasúti járművenként, pályaszám szerint kell a vasúti jármű tulajdonosának és üzembetartójának adatait (név, székhely, levelezési cím, elektronikus postafiók címe, telefon- és faxszám) és az 1. melléklet szerinti adatokat, valamint a tervszerű megelőző karbantartás szerint sorra kerülő karbantartási és javítási munkákra vonatkozó adatokat – a hely és az időpont feltüntetésével – a hatóság részére szolgáltatni.
(8)84
(9) Az 1984. július 1-je előtt üzembehelyezett, típusengedéllyel nem rendelkező járművek esetén a hatóság a tulajdonos, vagy üzembentartó kérelmére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból típusengedélyt ad ki. Az eljárás illetékét az illetékekről szóló törvény szerint kell leróni.
(10)85 Az e rendelet hatálya alá tartozó vasúti járműveknek a 26. §-ban meghatározott időszakos vizsgálat előírásainak 2015. július 1-jétől kell megfelelniük.
(11)86 A 2012. március 31-ig a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba bejelentett keskeny-nyomközű járművekre a hatóság a 12 jegyű pályaszámot hivatalból kiadja, ha az adott jármű még nem rendelkezik azzal, vagy a pályaszám nem felel meg a 6. mellékletben foglalt előírásoknak.
(12)87 Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet hatálybalépése előtt a 15. § (7) bekezdése alapján bérleti szerződés alapján határozott időre – legfeljebb 2 éves időtartamra – kiadott üzembehelyezési engedély az engedélyben megállapított határidő lejártáig hatályban marad.
(13)88 Az e rendelet hatálya alá tartozó vasúti járművek a 26. §-ban meghatározott első időszakos vizsgálatának esedékességét az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet hatálybalépését89 követő első, az időszakos vizsgálat e rendelet 26. §-ában meghatározott gyakoriságához legközelebb álló gyakoriságú műhelyi javítás befejezésétől, vagy ha azt annál magasabb ciklusú műhelyi javítás megelőzi, akkor annak befejezésétől kezdődően kell számolni.
38. §90 (1) Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt – a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk, 8. cikk, 21–26. cikk, 32–33. cikk és a 34. cikk (3) bekezdés,
c) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2., 8. és 9. pontja.
(2) Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt –
a) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti jármű nyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló, 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozat,
b) a nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2011. február 10-i 2011/107/EU bizottsági határozat,
c) engedélyezett vasúti jármű típusmegfelelőségi nyilatkozatának modelljéről szóló, 2011. március 1-i 201/2011/EU bizottsági rendelet,
d) az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról szóló, 2011. október 4-i 665/2011/EU bizottsági határozat,
e) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló, 2009. november 30-i 2009/965/EK bizottsági határozat,
f)91 az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló,
2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat,
g)92 az Európai Unió vasúti rendszere „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 321/2013/EU bizottsági rendelet,
h)93 az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a társasági jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika, a halászat, a közlekedéspolitika, az energiaügy, az adózás, a statisztika, a szociálpolitika és foglalkoztatás, a környezetvédelem, a vámunió, a külkapcsolatok, valamint a kül-, biztonsági és védelmi politika területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak Horvátország csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló,
2013. február 21-i 519/2013/EU bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
39. §94
1. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez95
|
1. táblázat Teherkocsi |
||||||||
|
1. |
* |
Sorozat betűjele: |
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
Törzsszám: |
|
|
|
|
|
|
|
3. |
|
Pályaszám / bevert pályaszám: |
|
|
|
|
|
|
|
3.1. |
|
Korábbi pályaszámok: |
|
|
|
|
|
|
|
4. |
|
Tulajdonos: |
|
|
|
|
|
|
|
5. |
|
Üzembentartó: |
|
|
|
|
|
|
|
6. |
|
Regisztráló állam: |
|
|
|
|
|
|
|
7. |
|
Üzembehelyezés dátuma: |
|
|
|
|
|
|
|
8. |
|
EC tanúsítás dátuma: |
|
|
|
|
|
|
|
9. |
(*) |
Tanúsító szervezet megnevezése: |
|
|
|
|
|
|
|
10. |
|
A járműre felszerelt interoperábilis alkatrészek jegyzéke, IC azonosító, IC és EC tanúsítvány száma, valamint az EC tanúsítvány kelte, és a bejelentett (NB) szervezet neve: |
megnevezés |
IC azonosító |
IC / EC tanúsítvány száma |
IC / EC tanúsítvány kelte |
Bejelentett szervezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
11. |
(*) |
Jellegterv száma: |
|
|
|
|
|
|
|
12. |
|
Gyártó pontos neve: |
|
|
|
|
|
|
|
13. |
|
Gyártási szám: |
|
|
Gyártási év: |
|
|
|
|
14. |
* |
Nyomtáv:1 |
|
|
mm |
|
|
|
|
14.1. |
* |
Nyomtáv: |
|
|
mm |
|
|
|
|
14.2. |
* |
Nyomtáv: |
|
|
mm |
|
|
|
|
15. |
* |
Szerkesztési szelvény: |
|
|
|
|
|
|
|
16. |
* |
Legnagyobb sebesség üresen: |
|
km/h |
|
|
|
|
|
17. |
* |
Legnagyobb sebesség rakottan: |
|
km/h |
Elegytömeg: |
t |
||
|
18. |
* |
Ütközők közötti hossz: |
|
|
|
|
|
mm |
|
18.1. |
|
Többrészes kocsi egységeinek ütközők közötti hossza |
|
|
mm |
|||
|
19. |
* |
Alváz hossza: |
|
|
|
|
|
mm |
|
19.1. |
|
Többrészes kocsi egységeinek alvázhossza |
|
|
|
mm |
||
|
20. |
* |
Legnagyobb szélesség: |
|
|
|
|
|
mm |
|
21. |
* |
Legnagyobb magasság: |
|
|
|
|
|
mm |
|
22. |
* |
Ütköző magasság: |
|
|
|
|
|
mm |
|
23. |
* |
Padlómagasság: |
|
|
|
|
|
mm |
|
24. |
|
Rakfelület nagysága: |
|
|
|
|
|
m2 |
|
25. |
|
Raktérfogat: |
|
|
|
|
|
m3 |
|
26. |
|
Futó és hordmű jellemzői: |
|
|
|
|
|
|
|
26.1. |
* |
Tengelyek száma: |
|
|
|
db |
||
|
26.2. |
|
Tengelyek gyártási száma: |
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
26.3. |
* |
Forgóváz típusa: |
|
|
|
|
|
|
|
26.3.1. |
|
Forgóváz gyártási száma: |
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
26.4. |
* |
Forgócsaptáv: |
|
|
|
|
|
mm |
|
26.5. |
* |
Tengelytáv forgóvázon belül: |
|
|
|
|
mm |
|
|
26.6. |
* |
Tengelytávolság: |
|
|
|
|
|
mm |
|
26.7. |
* |
Szélső tengelyek távolsága: |
|
|
|
|
mm |
|
|
26.8. |
* |
Belső tengelytávolság: |
|
|
|
|
|
mm |
|
26.9. |
|
Kerékpár típusa: |
|
|
Kerék tárcsa anyaga: |
|
|
|
|
26.10. |
|
Kerékprofil: |
|
|
|
|
|
|
|
26.11. |
* |
Kerék névleges átmérője: |
|
|
|
|
|
mm |
|
26.11.1. |
Kerékátmérő - új: |
|
|
|
|
|
mm |
|
|
26.11.2. |
Kerékátmérő - kopott: |
|
|
|
|
|
mm |
|
|
26.12. |
* |
Rugó típusa (UIC szerint): |
Primer: |
|
|
Sekunder: |
|
|
|
27. |
|
Fékrendszer jellemzői: |
|
|
|
|
|
|
|
27.1. |
* |
Típusa: |
|
|
|
|
|
|
|
27.2. |
* |
Kormányszelep típusa: |
Típus: |
|
|
|
|
db |
|
27.3. |
* |
Raksúlyfékszelep: |
Típus: |
|
|
|
|
db |
|
27.4. |
* |
Mérlegszelep: |
Típus: |
|
|
|
|
db |
|
27.5. |
* |
Rudazatállító: |
Típus: |
|
|
|
|
db |
|
27.6. |
* |
Fékhenger: |
Típus: |
|
|
db |
Méret: " |
|
|
27.7. |
|
Féktuskó: |
Típus: |
|
|
|
|
db |
|
27.8.1. |
|
Féktárcsa: |
Típus: |
|
|
|
|
db |
|
27.8.2. |
|
Fékbetét: |
Típus: |
|
|
|
|
db |
|
27.9. |
* |
Féksúly / Féksúly %: |
Üres: t |
% |
Rakott: t |
% |
||
|
|
G |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
P |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átállítási elegytömeg: |
|
|
|
|
|
t |
|
|
28. |
* |
Rögzítőfék/kézifék: |
Típus: |
|
|
Féksúly: |
|
t |
|
29. |
|
Vonókészülék: |
|
|
|
|
|
|
|
29.1. |
* |
Jellege2: |
|
|
|
|
|
|
|
29.2. |
|
Gyártómű neve: |
|
|
|
|
|
|
|
29.3. |
|
Típusa: |
|
|
|
|
|
|
|
30. |
|
Ütközőkészülék: |
|
|
|
|
|
|
|
30.1. |
|
Típusa3: |
|
|
|
|
|
|
|
30.2. |
* |
Lökete: |
|
|
|
|
|
mm |
|
30.3. |
* |
Munkaemésztő képessége: |
|
|
|
|
kJ |
|
|
31. |
* |
Bejárható legkisebb pályaívsugár: |
|
|
|
|
|
|
|
31.1. |
* |
Vonatban: |
|
|
|
|
|
m |
|
31.2. |
* |
Laza csavarkapoccsal: |
|
|
|
|
|
m |
|
32. |
* |
Saját tömeg (névleges): |
|
|
|
|
|
t |
|
33. |
* |
Max. tengelyterhelés: |
|
|
|
|
|
t |
|
34. |
* |
Terhelési határtáblázat: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A |
B1 |
B2 |
C2 |
C3 |
C4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D2 |
D3 |
D4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SS |
|
|
|
|
|
|
|
35. |
|
Tartály jellemzők |
|
|
|
|
|
|
|
35.1. |
(*) |
Tartály gyártója: |
|
|
|
|
|
|
|
35.2. |
|
Tartály gyártási száma: |
|
|
|
|
|
|
|
35.3. |
(*) |
Tartály anyaga: |
|
|
|
|
|
|
|
35.4. |
(*) |
Tartály falvastagsága min.: |
gyártási: |
|
mm |
üzemi: |
|
mm |
|
35.5. |
(*) |
Tartály max. üzemi nyomás: |
|
|
|
|
bar |
|
|
35.6. |
(*) |
Tartály max. próbanyomás: |
|
|
|
|
bar |
|
|
35.7. |
(*) |
Tartály térfogat: (névleges) |
|
|
|
|
m3 |
|
|
35.8. |
(*) |
Szállítható anyagok (RID): |
* Megnevezés |
* UN szám: |
Töltési fok: |
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
% |
|
|
36.1. |
* |
Koncentrált és megoszló terhelések (2 m-es támaszközzel): |
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
m |
|
t |
|
|
|
|
|
|
a-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
b-b |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
c-c |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
d-d |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
e-e |
|
|
|
|
|
|
36.2. |
* |
Koncentrált és megoszló terhelések (1,2 m-es támaszközzel): |
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
m |
|
t |
|
|
|
|
|
|
a-a |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
b-b |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
c-c |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
d-d |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
e-e |
|
|
|
|
|
|
37. |
|
Különleges jelölések |
|
|
|
|
|
|
|
37.1. |
|
Tolatási korlátozások: |
|
|
|
|
|
|
|
37.1.1. |
|
Gurítódomb: |
Gurítás, szalasztás tilos (igen / nem): |
|
|
|
||
|
37.1.2. |
|
|
Sínfék alkalmazása tilos (igen / nem): |
|
|
|
||
|
37.1.3. |
|
Függőleges ív (> 250 m ) |
|
|
|
|
|
m |
|
37.2. |
|
Komprajárási szög: |
|
|
|
|
|
o |
|
38. |
|
Egyéb különleges adatok: |
|
|
|
|
|
|
|
38.1. |
|
Különleges RIV jel(ek): |
|
|
|
|
|
|
|
38.2. |
|
Földrajzi határok: |
|
|
|
|
|
|
|
38.3. |
|
Környezeti határok: |
|
|
|
|
|
|
|
38.3.1. |
|
Hőmérséklet (Tn; Ts; TRIV;; Tn+Ts): |
|
|
|
|
oC |
|
|
38.3.2. |
|
Egyéb: |
|
|
|
|
|
|
|
38.4. |
|
Hűtési rendszer: |
|
|
|
|
|
|
|
38.5. |
|
Válaszfalak száma: |
|
|
|
|
|
|
|
38.6. |
|
Fenntartva: |
|
|
|
|
|
db |
|
39. |
|
Karbantartási terv száma: |
|
|
|
|
|
|
|
39.1. |
|
EC tanúsítás (van/nincs): |
Száma: |
|
Kelte: |
|
|
|
|
|
Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. |
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A kiállító szervezet megnevezése és pontos címe |
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
helység |
év |
hó |
nap |
aláírás |
|
|
|
P.H. |
|
|
|
|||||
|
név |
|
|||||||
|
|
|
|
||||||
|
beosztás |
|
|||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
||||||
|
1 |
|
Amennyiben nyomtávváltós kerékpárral/forgóvázzal szerelték a járművet, akkor az alapnyomtáv mellett értelemszerűen meg kell adni a 14.1. és 14.2. pontokban a további nyomtávok értékeit is. |
||||||
|
2 |
|
átmenő; nem átmenő; csavarkapcsos; gumirugós; gyűrűrugós; központi; levegős kapcsolat; elektronikus kapcsolat; automata; félautomata; behajtható; rövid; merev; stb. |
||||||
|
3 |
|
gumirugós; gyűrűrugós; A; B; C; stb. |
|
|
|
|
|
|
|
(*) |
|
a vonatkozó ÁME hatálybalépését követően gyártott kocsik esetében típusmeghatározó adat |
||||||
A rendeletet a 412/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet 44. §-a hatályon kívül helyezte 2020. október 31. napjával.
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (2) bekezdése, a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § 8a. pontját a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 10. pontja a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 15. pontja a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 21a. pontját a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 22. pontját a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 2. § 23. pontját a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés a) pontja a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontját a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. § (3) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 3. § (4) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 4. § (1) bekezdése a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés a) pontja a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 43. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés e) pontját a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 4. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdése az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 43. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (6) bekezdését az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 9. §-a iktatta be.
A 11. § (1) bekezdése az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdés d) pontját a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (1) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14/A. §-t a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 7. §-a iktatta be.
A 15. § (1) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (7) bekezdését az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (8) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (9) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (10) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (11) bekezdését az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 12. §-a iktatta be.
A 18. § (3) bekezdése a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdését a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (4) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 9. §-a iktatta be.
A 21. § (2) bekezdés a) pontját az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (2) bekezdés g) pontját az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (5) bekezdését a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (6) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 10. § (3) bekezdése iktatta be.
A 22. § (4) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdés d) pontját a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 12. §-a iktatta be.
A 24. § (1) bekezdése az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 43. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (5) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 13. §-a iktatta be.
A 13. alcím (25. §) a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2a) bekezdését a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 25. § (4) bekezdése a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (6) bekezdését a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 25/A. §-t a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 6. §-a iktatta be.
A 25/A. § (1) bekezdése az 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 14. alcím (26–27/A. §) a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés b) pontja az 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése az 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 27/A. § (1) bekezdés c) pontja az 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 16. §-ával megállapított, a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (5) bekezdését a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 30. § a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (3) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (6) bekezdését a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 9. §-a iktatta be.
A 31. § (7) bekezdését a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 9. §-a iktatta be.
A 32. § (1) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § (4) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (5) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (6) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés b) pontja a 91/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 73. §-a szerint módosított szöveg.
A 35. § (3) bekezdése a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 24. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 8. §-a iktatta be, szövege az 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (2) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 24. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 8. §-a iktatta be, szövege az 59/2016. (XII. 28.) NFM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (3) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 24. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 5. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. június 25.
A 37. § (4)–(5) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 24. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (6) bekezdését az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (8) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 24. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (10) bekezdése a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. § (1) bekezdése, a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 23. § j) pontja, a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (11) bekezdését a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 20. §-a iktatta be.
A 37. § (12) bekezdését az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet 13. §-a iktatta be.
A 37. § (13) bekezdését az 54/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 4. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. december 30.
A 38. § a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdés f) pontját a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 21. §-a iktatta be.
A 38. § (2) bekezdés g) pontját a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 21. §-a iktatta be.
A 38. § (2) bekezdés h) pontját a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 21. §-a iktatta be.
A 39. § a (2) bekezdés alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet 13. § (1) bekezdése, a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 22. § (2) bekezdése és 24. § b) pontja, a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 10. § c) pontja, a 46/2016. (XI. 17.) NFM rendelet 3. § a) pontja, a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. mellékletet a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 24. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Ezen űrlapot elektronikus formában is be lehet nyújtani.
Első nyilvántartásba vételkor nem kell kitölteni.
A 6. melléklet a 82/2013. (XII. 29.) NFM rendelet 22. § (3) bekezdésével megállapított, a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 13. § d)–f) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. mellékletet a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. melléklet 4. pont f) alpontja a 46/2016. (XI. 17.) NFM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. mellékletet a 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás