31/2010. (XI. 18.) VM rendelet
az egyes állatvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról1
2010.12.03.
[A rendelet hatálya nem terjed ki:]
„a) a vadon élő állatokra, valamint a Magyarországon vadászható állatfajok vadaskertben vagy vadasparkban tartott egyedeire,”
3. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában a) állat: az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, és a Magyarországon nem vadászható, vadon élő fajok mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, valamint a Magyarországon vadászható, vadon élő fajok élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, továbbá a fogoly, fácán, tőkés réce zárt térben, szárnyasvad állomány utánpótlás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit,
b) állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ,
c) zárt térben tartás: fogoly, fácán, tőkés réce esetében a tojótörzs teleltetése, a törzsállomány tojatása, valamint a szárnyasvad elő és középnevelése fedetten zárt körülmények között, ide nem értve ezen fajok vad és félvad tenyésztését, vadászterületen történő utónevelését, kibocsátóhelyen történő tartását, valamint a természetes állomány repatriációját, vérfrissítés céljából való kihelyezését, a vadászterületen történő visszavadítási folyamatot,
d) baromfi: a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló 2009/158/EK (2009. november 30.) tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontja szerinti baromfi, kivéve a vadászható madárfajokat (ide nem értve a fácánt, foglyot és tőkés récét).”
[Az állattartó az állat tartása során köteles a megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel:]
„f) az állatnak szükségtelen fájdalom, sérülés vagy szenvedés okozását elkerülni.”
„3/A. § Az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, melynek elmulasztásával az állat egészsége károsodhat.”
„11/A. § (1) Annak az állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább ötszáz hústermelés céljából tartott csirkét tart, az állatok jólétéért felelős személyt (továbbiakban: állatjóléti felelős) kell kijelölnie. (2) Az állatjóléti felelős feladata, hogy
a) felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását,
b) ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással,
c) évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére, valamint új dolgozó belépése esetén a munkakezdést megelőzően, mely elvégzett állatvédelmi oktatásokat dokumentálnia kell.
(3) Az állattartó által kijelölt állatjóléti felelősnek a kijelölést követő fél éven belül állatvédelmi képzésen kell részt vennie, és képesítési bizonyítványt kell szereznie.
(4) Az állatvédelmi képzés iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. A képzést és a vizsgáztatást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) szervezi, végzi, eredményes vizsgát követően képesítési bizonyítványt ad ki, a kiadott képesítési bizonyítványokat nyilvántartja.
(5) A képesítési bizonyítványt megszerző személy valamennyi állattartó telepen végezhet állatjóléti felelősi tevékenységet. A képesítési bizonyítványt annak kiadásától számított 5 éven belül meg kell újítani, új állatvédelmi képzésen kell részt venni.
(6) Amennyiben állatjóléti felelőssel rendelkező állattartó telepen az MgSzH területi szerve az állatvédelmi jogszabályokban leírtak súlyos vagy ismétlődő megszegését tapasztalja, az állatjóléti felelőst új képzés elvégzésére kötelezheti.
(7) A képesítési bizonyítvány formailag egységes, meg kell felelnie a 11. számú melléklet szerinti követelményeknek. (8) Az oktatási anyagot, az oktatás és vizsgáztatás módját és a vizsgafeladatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) hagyja jóvá.
(9) Az állatvédelmi képzés anyagának magában kell foglalnia az alábbiakat:
a) az állatok jólétének jellemzői és etikai vonatkozásai;
b) az állatok élettani, állathigiéniai, különösen itatási és etetési szükségletei;
c) a stressz fogalma, stresszorok az állattartásban, azok hatása az állatok jólétére, a termelés mennyiségére és minőségére;
d) az állatok viselkedése, a diszkomfort megnyilvánulásának jelei és fokozatai;
e) a gazdaságokban alkalmazandó technikai és környezeti követelmények;
f) az állatok gondos kezelésének – megfogásuknak, rakodásuknak, szállításuknak – gyakorlati szempontjai;
g) az állatok sürgősségi ellátása, sürgősségi leölése és selejtezése;
h) járványügyi megelőző intézkedések, az állattartó telepek járványvédelme;
i) az állatok jólétével kapcsolatos jogszabályok előírásai.
(10) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által szerzett, a (9) bekezdés követelményeit magába foglaló, képesítési bizonyítvánnyal igazolt képesítés a (3) bekezdés szerinti állatvédelmi képzésen való részvétellel egyenértékűnek minősül, melynek elismerésére az MgSzH területi szerve képesítési bizonyítványt ad ki. A más tagállamban szerzett képesítési bizonyítványt annak kiadásától számított 5 éven belül meg kell újítani, új állatvédelmi képzésen kell részt venni.”
„11/A. § (1) Annak az állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább a) ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét,
b) harminc lovat,
c) ötven szarvasmarhát,
d) száz sertést,
e) száz futómadarat,
f) száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt,
g) kétszáz juhot,
h) kétszáz kecskét,
i) kétszázötven anyanyulat,
j) kétszázötven prémesállatot,
k) háromszázötven tojótyúkot,
l) ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét,
m) ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben,
n) ezer hízónyulat, vagy
o) ötezer fácánt zárt térben
tart, az állatok jólétéért felelős személyt (a továbbiakban: állatjóléti felelős) kell kijelölnie.”
„(3) Azt a személyt lehet állatjóléti felelősnek kijelölni, aki a kijelölést megelőzően állatvédelmi képzésen részt vett, és képesítési bizonyítványt szerzett.”
„(5) A képesítési bizonyítványt megszerző személy valamennyi állattartó telepen végezhet állatjóléti felelősi tevékenységet, állatfajtól és állatlétszámtól függetlenül. A képesítési bizonyítványt annak kiadásától számított 5 éven belül meg kell újítani, új állatvédelmi képzésen kell részt venni.”
„(9) Az állatvédelmi képzés anyagának magában kell foglalnia az alábbiakat, valamennyi állatfaj tekintetében:
a) az állatok jólétének jellemzői és etikai vonatkozásai;
b) az állatok élettani, állathigiéniai, különösen itatási és etetési szükségletei;
c) a stressz fogalma, stresszorok az állattartásban, azok hatása az állatok jólétére, a termelés mennyiségére és minőségére;
d) az állatok viselkedése, a diszkomfort megnyilvánulásának jelei és fokozatai;
e) a gazdaságokban alkalmazandó technikai és környezeti követelmények;
f) az állatok gondos kezelésének – megfogásuknak, rakodásuknak, szállításuknak – gyakorlati szempontjai;
g) az állatok sürgősségi ellátása, sürgősségi leölése és selejtezése;
h) járványügyi megelőző intézkedések, az állattartó telepek járványvédelme;
i) az állatok jólétével kapcsolatos jogszabályok előírásai.”
8. § Az R. 13/A. § (3) bekezdésében az „A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ)” szövegrész helyébe az „Az MgSzH Központ” szöveg lép.
3. Az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelmére vonatkozó 1/2005/EK rendelet végrehajtásáról szóló 88/2008. (VII. 18.) FVM rendelet módosítása
„3. § (1) Az 1/2005/EK rendelet 17. cikke szerinti képzés iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. A képzést és a vizsgáztatást az állategészségügyi hatóság szervezi, végzi, eredményes vizsgát követően képesítési bizonyítványt ad ki, a kiadott képesítési bizonyítványokat nyilvántartja. (2) A képesítési bizonyítványt annak kiadásától számított 5 éven belül meg kell újítani, új képzésen kell részt venni.
(3) Amennyiben az állategészségügyi hatóság a képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személy tevékenysége során az állatvédelmi jogszabályokban leírtak súlyos vagy ismétlődő megszegését tapasztalja, a képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személyt új képzés elvégzésére kötelezheti.
(4) A képesítési bizonyítvány formailag egységes, meg kell felelnie az 1/2005/EK rendelet 17. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(5) Az oktatási anyagot, az oktatás és vizsgáztatás módját és a vizsgafeladatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja hagyja jóvá.”
(3) A 7. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet 2013. január 2-án hatályát veszti.
13. § Ez a rendelet a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló 2007/43/EK (2007. június 28.) tanácsi irányelv 4. cikkéneknek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 31/2010. (XI. 18.) VM rendelethez
„2.3.1.2. Ha az állatokat egyenként kábítják el, a kábítóberendezést
a) el kell látni egy olyan műszerrel, amely méri a terhelés impedanciáját (ellenállását), és megakadályozza a berendezés működését, ha a minimálisan előírt áram nem tud áthaladni,
b) el kell látni egy olyan műszerrel, amely az egyes állatoknál fény- vagy hanghatással jelzi a berendezés működési időtartamát,
c) el kell látni egy olyan műszerrel, amely jelzi a terhelés alatti feszültséget és az áramerősséget,
d) úgy kell elhelyezni, hogy az a)–c) pontban felsorolt műszerek kijelzőjét a kezelőszemély jól láthassa.”
2. melléklet a 31/2010. (XI. 18.) VM rendelethez
„5. A takarmányt és az itatóvizet mennyiségben és időben – különösen az utónevelési időszakban – úgy kell megállapítani, hogy a tömés időszakára az állatok a szervezetet megterhelő nagyobb takarmányadagok befogadását minél kisebb nehézséggel tudják elviselni.”
„5/A. A táplálás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a takarmány bejuttatására használt cső elérje a nyelőcsövet, ugyanakkor ne érje el a mirigyes gyomor bejáratát. A cső kizárólag gumiból, vagy hasonló rugalmas anyagból készülhet, átmérője legfeljebb 22 mm lehet.”
3. melléklet a 31/2010. (XI. 18.) VM rendelethez
[E melléklet alkalmazásában:]
„e) levágás: emberi fogyasztásra szánt hal leölése.”
„2.1. A halak tárolására szolgáló víztestet kötelező átfolyó vízzel vagy vízvisszaforgatással folyamatosan frissíteni. A víz frissítését úgy kell kivitelezni, hogy az oxigéndús levegő finom buborékok formájában, porlasztva jusson a vízbe. A víz be- és kiáramlását úgy kell szabályozni, hogy az oxigéndús víz a medence minden részében elkeveredjen. Az oxigénben gazdag vizet a medence alján vagy az attól függőlegesen számított 30 cm-en belül kell bevezetni.”
4. melléklet a 31/2010. (XI. 18.) VM rendelethez
Bizonyítvány a hatósági állatvédelmi képzésen való vizsgatételről
1. A hatósági állatvédelmi képzésen vizsgát tett személy |
1.1. Vezetéknév
1.2. Utónevek
1.3. Születési hely (ország, város), születési idő
|
2. A bizonyítvány |
2.1. Bizonyítvány száma
2.2. Bizonyítvány megújításának határideje
|
3. A bizonyítványt kiállító szerv |
3.1. A bizonyítványt kiállító szerv neve és címe
3.2. A bizonyítványt kiállító szerv elérhetőségei (telefon, fax, e-mail)
|
3.3. Dokumentum kelte
|
3.4. Név és aláírás
|
3.5. Bélyegző |
”
