Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról1

2011.01.01.

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c), d) pontjaiban,

a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdés a)–c) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)–b) pontjában,

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) Ingatlanügyi hatóságként a Kormány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a földhivatali szervezet-rendszernek a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti szerveit jelöli ki.
(2) A földhivatali szervezet-rendszer
a) megyei földhivatalokból, Budapesten a fővárosi földhivatalból (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal),
b) körzeti földhivatalokból és kirendeltségekből,
c) a Földmérési és Távérzékelési Intézetből (a továbbiakban: FÖMI)
áll.
(3) A FÖMI központi hivatal, amelyet az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányít.
(4) A földhivatali szervezet-rendszer
a) területi szervei: a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti szervek,
b) helyi szervei: a (2) bekezdés b) pontja szerinti szervek.
(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kirendeltségek önálló hatósági jogkörrel nem rendelkeznek.
(6) A megyei földhivatal tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a miniszter.”

2. § Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A földhivatal a rendelkezésre álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységén kívül, megrendelők részére egyéb – a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában foglalt – szolgáltatási tevékenységet is végezhet, ha az hatósági feladatainak ellátását nem veszélyezteti.”

3. § (1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyei földhivatal a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve.”

(2) Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A körzeti földhivatal a megyei földhivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A körzeti földhivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a körzeti földhivatal vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A megyei földhivatal vezetője vagy más kormánytisztviselője a körzeti földhivatal vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.”

4. § (1) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A FÖMI önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.”

(2) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A FÖMI-t a miniszter által kinevezett főigazgató vezeti.”

(3) Az R. 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A FÖMI – egyedi megállapodás alapján – a földhivatali nyilvántartások adatbázisából adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatósági ellenőrzések teljesítéséhez, valamint több földhivatal illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén adatleválogatást és adattovábbítást végezhet.”

(4) Az R. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A FÖMI a rendelkezésére álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységén kívül, megrendelők részére egyéb – alapító okiratában foglalt – szolgáltatási tevékenységet is végezhet, ha az alaptevékenysége feladatainak ellátását nem veszélyezteti.”

5. § Az R. 7. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a csereszerződés alapján több körzeti földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, a döntés meghozatalára az a körzeti földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották.
(5) Az Inytv. 16/A. §-ban meghatározott fedezetcsere esetén – ideértve a forint alapú jelzálogjog fedezetéül szolgáló ingatlanokat is –, ha a kérelem több körzeti földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, a döntés meghozatalára az a körzeti földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelynek illetékességi területén fekvő ingatlanra a jelzálogjog bejegyzést kérik. Ha több – különböző körzeti földhivatal illetékességi területén fekvő – ingatlanra kérik a jelzálogjog bejegyzését, az a körzeti földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották.”

6. § Az R. második 7/B. §-ának számozása 7/C. §-ra változik.

7. § Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 7. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetekben az eredeti okiratot csak a döntés meghozatalára jogosult körzeti földhivatalhoz kell benyújtani. A többi körzeti földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a szükséges hatósági engedélyt (jóváhagyást) is. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be.”

8. § (1) Az R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/E–F. §-ai szerinti eljárással érintett földrészleten belül az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó erdő alrészlet található – ide nem értve a fásítást –, úgy azt önálló földrészletté kell alakítani még akkor is, ha az nem éri el az Fkbt. szerinti területi minimumot. E földrészlet továbbra is a – megosztás előtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett – tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában marad. Spontán beerdősülés esetében, valamint akkor, ha kérdéses, hogy az érintett földterület erdőnek minősül-e, a földhivatal belföldi jogsegély keretében megkeresi a megyei kormányhivatal Erdészeti igazgatóságát.”

(2) Az R. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése tárgyában hozott határozatot a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel is közölni kell, ha az érintett ingatlan védett természeti terület vagy Natura 2000 terület.”

9. § Az R. 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Fttv. 29. §-ának (5) bekezdésével összhangban a Térképellátási Koordinációs Bizottságba egy-egy tagot delegáló miniszterként a Kormány a területrendezésért, a területfejlesztésért, a közlekedésért, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodásért, az államháztartásért, az e-közigazgatásért, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős minisztert jelöli ki.”

10. § Az R. a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § 2011. január 1-jével a megelőzően működött fővárosi és megyei földhivatal általános és egyetemes jogutóda:
a) a Baranya Megyei Földhivatal esetében a Baranya Megyei Kormányhivatal,
b) a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal esetében a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal,
c) a Békés Megyei Földhivatal esetében a Békés Megyei Kormányhivatal,
d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal,
e) a Csongrád Megyei Földhivatal esetében a Csongrád Megyei Kormányhivatal,
f) a Fejér Megyei Földhivatal esetében a Fejér Megyei Kormányhivatal,
g) a Fővárosi Földhivatal esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala,
h) a Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal esetében a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal,
i) a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal esetében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,
j) a Heves Megyei Földhivatal esetében a Heves Megyei Kormányhivatal,
k) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal,
l) a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal esetében a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal,
m) a Nógrád Megyei Földhivatal esetében a Nógrád Megyei Kormányhivatal,
n) a Pest Megyei Földhivatal esetében a Pest Megyei Kormányhivatal,
o) a Somogy Megyei Földhivatal esetében a Somogy Megyei Kormányhivatal,
p) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal,
q) a Tolna Megyei Földhivatal esetében a Tolna Megyei Kormányhivatal,
r) a Vas Megyei Földhivatal esetében a Vas Megyei Kormányhivatal,
s) a Veszprém Megyei Földhivatal esetében a Veszprém Megyei Kormányhivatal,
t) a Zala Megyei Földhivatal esetében a Zala Megyei Kormányhivatal.”

11. § (1) Az R. 7. §-ának (2) bekezdésében a „visszavonása” szövegrész helyébe a „visszavonása vagy felfüggesztése” szöveg lép.

(2) Az R. 7. §-ának (3) bekezdésében a „visszavonására” szövegrész helyébe a „visszavonására vagy felfüggesztésére” szöveg lép.

(3) Az R. 4. § (2) bekezdés b) pontjában a „földhivatali dolgozók” szövegrész helyébe a földhivatal kormánytiszviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói” szöveg lép.

12. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) Az R. 1. melléklete az e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint módosul.

(3) Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 2. mellékletében foglalt melléklet, az R. 4. melléklete helyébe e rendelet 3. mellékletében foglalt melléklet lép.

(4) Hatályát veszti

a) az R. 4. § (2) bekezdésének a) pontja, ezzel egyidejűleg a b)–c) pont számozása a)–b)-re módosul,

1. melléklet a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról
és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. mellékletének módosítása
1. Az R. 1. mellékletének 1. pontjában a „FŐVÁROSI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALÁNAK FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
2. Az R. 1. melléklete 1. pontjának 1/2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/2. Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal (székhelye: Budapest, XIV. ker.)
Budapest IV. kerület
Budapest V. kerület
Budapest VI. kerület
Budapest VII. kerület
Budapest XIII. kerület
Budapest XIV. kerület
Budapest XV. kerület
Budapest XVI. kerület”
3. Az R. 1. mellékletének 2. pontjában a „BARANYA MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
4. Az R. 1. mellékletének 3. pontjában a „BÁCS-KISKUN MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
5. Az R. 1. mellékletének 4. pontjában a „BÉKÉS MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
6. Az R. 1. mellékletének 5. pontjában a „BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
7. Az R. 1. mellékletének 6. pontjában a „CSONGRÁD MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
8. Az R. 1. melléklete 6. pontjának 6/4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/4. Mórahalmi Körzeti Földhivatal
Ásotthalom
Bordány
Forráskút
Mórahalom
Öttömös
Pusztamérges
Ruzsa
Üllés
Zákányszék”
9. Az R. 1. mellékletének 7. pontjában a „FEJÉR MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
10. Az R. 1. mellékletének 8. pontjában a „GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
11. Az R. 1. melléklete 8. pontjának 8/5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/5. Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal
Ásványráró
Bezenye
Darnózseli
Dunakiliti
Dunaremete
Dunasziget
Feketeerdő
Halászi
Hegyeshalom
Hédervár
Jánossomorja
Károlyháza
Kimle
Kisbodak
Levél
Lébény
Lipót
Máriakálnok
Mecsér
Mosonmagyaróvár
Mosonszentmiklós
Mosonszolnok
Mosonudvar
Püski
Rajka
Újrónafő
Várbalog”
12. Az R. 1. mellékletének 9. pontjában a „HAJDÚ-BIHAR MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
13. Az R. 1. mellékletének 10. pontjában a „HEVES MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
14. Az R. 1. mellékletének 11. pontjában a „JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
15. Az R. 1. mellékletének 11/7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/7. Karcagi Körzeti Földhivatal
Berekfürdő
Karcag
Kunmadaras”
16. Az R. 1. mellékletének 12. pontjában a „KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
17. Az R. 1. mellékletének 13. pontjában a „NÓGRÁD MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
18. Az R. 1. mellékletének 14. pontjában a „PEST MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
19. Az R. 1. mellékletének 15. pontjában a „SOMOGY MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
20. Az R. 1. mellékletének 16. pontjában a „SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
21. Az R. 1. mellékletének 17. pontjában a „TOLNA MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
22. Az R. 1. mellékletének 18. pontjában a „VAS MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
23. Az R. 1. mellékletének 19. pontjában a „VESZPRÉM MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
24. Az R. 1. mellékletének 20. pontjában a „ZALA MEGYEI FÖLDHIVATAL” szövegrész helyébe a „ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA” szövegrész lép.
25. Az R. 1. melléklete 20. pontjának 20/6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/6. Zalaszentgróti Körzeti Földhivatal
Almásháza
Batyk
Döbröce
Dötk
Kallósd
Kehidakustány
Kisgörbő
Kisvásárhely
Ligetfalva
Mihályfa
Nagygörbő
Óhid
Pakod
Sénye
Sümegcsehi
Szalapa
Tekenye
Tilaj
Türje
Vindornyaszőlős
Zalabér
Zalacsány
Zalaszentgrót
Zalaszentlászló
Zalavég”
26. Hatályát veszti az R 1. melléklete 1. pontjának 1/3. alpontja.

2. melléklet a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A földhivatal eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

 

1.

2.

3.

4.

 

I. Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített terv ingatlanügyi hatóság által történő
jóváhagyására vonatkozó eljárásban közreműködő szakhatóságok

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Minden esetben.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.

megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

3.

Ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az újrahasznosításra készített terv
a) a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
b) folyó parti sávjában, vízvédelmi területen a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok állapotának védelmére vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodási feladatok ellátására, a vizek kártételeinek elhárítására, valamint az árvíz és a jég levonulására vonatkozó feltételeknek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

Ha az újrahasznosítást olyan földrészleten valósítják meg, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve vagy amelynek helyrajzi száma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az újrahasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

 

II. A földhivatal termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban
közreműködő szakhatóságok

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Minden esetben.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.

megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

3.

Ha a termőföld vízvédelmi területen, az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a végleges más célú hasznosítás
a) a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
b) folyó parti sávjában, vízvédelmi területen a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok állapotának védelmére vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodási feladatok ellátására, a vizek kártételeinek elhárítására, valamint az árvíz és a jég levonulására vonatkozó feltételeknek, valamint
c) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző

fővárosi és megyei kormányhivatal

5.

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve vagy amelynek helyrajzi száma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

 

III. A földhivatal termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó
engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Minden esetben

A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.

megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

3.

Ha a termőföld vízvédelmi területen, az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a végleges más célú hasznosítás
a) a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
b) folyó parti sávjában, vízvédelmi területen a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok állapotának védelmére vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodási feladatok ellátására, a vizek kártételeinek elhárítására, valamint az árvíz és a jég levonulására vonatkozó feltételeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző

fővárosi és megyei kormányhivatal

5.

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve vagy amelynek helyrajzi száma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

 

IV. A földhivatal engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a más célú hasznosításhoz való
hozzájárulás megadására irányuló eljárásban közreműködő szakhatóságok

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Minden esetben.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.

megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

3.

Ha a termőföld vízvédelmi területen, az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a végleges más célú hasznosítás
a) a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
b) folyó parti sávjában, vízvédelmi területen a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok állapotának védelmére vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodási feladatok ellátására, a vizek kártételeinek elhárítására, valamint az árvíz és a jég levonulására vonatkozó feltételeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

Ha a termőföld az
ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző

fővárosi és megyei kormányhivatal

5.

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten valósították meg, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve vagy amelynek helyrajzi száma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
”

3. melléklet a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő szakhatóságok

 

1.

2.

3.

4.

 

Bevonás és közreműködés
feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén.

A helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés.

az egyéb (nem telekalakítási) építésügyi hatósági ügyekben első fokon eljáró építésügyi hatóság

az egyéb (nem telekalakítási) építésügyi hatósági ügyekben másodfokon eljáró építésügyi hatóság

2.

Telekosztás és telekhatár-rendezés esetén, ha a telekalakítást követően keletkező telkek közül a szomszédos telkeken a közös határvonal felől az építési helyen kívül eső épület áll.

Az épület helykijelölésére vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása, valamint a szomszédos telkeken álló épületek között tartandó tűztávolság mértékének, ennek hiányában a kialakítás, telekalakítás feltételeinek meghatározása.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

3.

Polgári védelmi építmény, óvóhely telkének kialakítása esetén.

A jogszabályban előírt polgári védelmi követelmények érvényre juttatása érdekében.

a telekalakítás helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

4.

Ha a telekalakítás
a) bányatelket,
b) szénhidrogén-szállító és gázelosztó vezeték, valamint propán-bután töltőtelep biztonsági övezetét,
c) megszűnt földalatti bányák nyitva maradó területének jogszabályban meghatározott hatásterületét,
d) a nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon előfordulását vagy szénhidrogén földalatti tárolására szolgáló földtani szerkezetet érint.

Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a műszaki biztonság, az ásványvagyon-
gazdálkodás követelményeinek, valamint a földtani követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

5.1.

Ha a telekalakításra a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli övezetben kerül sor, és engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás – a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.2.

Ha a telekalakítással új útterület jön létre.

A tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása.

a telekalakítás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.3.

Ha a telekalakítás meglévő út területében változást eredményez és az érintett közútkezelő hozzájárulásának megtagadását vagy a hozzájárulásában foglalt feltételeket az engedélykérő sérelmesnek tartja.

A tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás felülbírálása.

a telekalakítás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.4.

Állandó, ideiglenes működésű repülőterek, le- és felszállóhelyek környezetét érintő telekalakítás esetében.

A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

6.

A víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érintő telekalakítás esetén.

A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

7.

Erdő megosztása.

A fenntartható erdőgazdálkodás vizsgálata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján.

megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

8.

Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, illetve műemléki terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
”
1

A rendelet a 12. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. január 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére