• Tartalom

32/2010. (V. 13.) EüM rendelet

32/2010. (V. 13.) EüM rendelet

a XXI. Egészségügyi Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2010. évi felhasználásának szabályairól1

2010.05.21.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont n) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú melléklet XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok címe szerinti előirányzatok, valamint a 2009. évi előirányzat maradványok (a továbbiakban együtt: előirányzatok) felhasználására, a 17. § hatálya továbbá a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet 1. cím 2. EüM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal alcíme szerinti előirányzatban szereplő, a rezidensképzési rendszer finanszírozására elkülönített keret felhasználására terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. csekély összegű támogatás: az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti támogatás;

2. egyéb kötelezettségvállalás: előirányzatok terhére lebonyolított beszerzés, beleértve a felhalmozási típusú kiadásokat is;

3. gazdálkodó szervezet: az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, a költségvetési szerv, a köztestület, az egyházi jogi személy, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda és az egyéni vállalkozó;

4. kedvezményezett: támogatást elnyert pályázó vagy kérelmező;

5. pályázati felhívás: a pályázati úton elnyerhető támogatások felhasználásának feltételeit és a hozzájuk rendelt támogatási mértékeket tartalmazó nyilvános felhívás;

6. szabályzat: az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) azon belső szabályzatai, amelyek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9)–(10) bekezdése szerinti részletszabályokat tartalmazzák;

7. támogatási szerződés: a polgári jog általános szabályai szerint megkötött, támogatási jogviszonyt létrehozó magánjogi szerződés;

8. támogató: közvetlenül nyújtott támogatás esetén az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter), közvetett felhasználás esetén a 17. § (1) bekezdésében felsorolt valamely kezelő szerv.

2. Az előirányzatok felhasználása

3. § (1) Az előirányzatok felhasználási rendjét e rendelet szabályozza azzal, hogy a jogszabályi rendelkezést nem igénylő részletszabályokat szabályzatban kell meghatározni.

(2) A felhasználás keretében kötelezettség a tárgyévi előirányzat mértékéig vállalható. Kötelezettség legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-i pénzügyi teljesítéssel akkor vállalható, ha a feladat megvalósítása a tárgyévben megkezdődik, de a szakmai-műszaki teljesítés a tárgyévben nem oldható meg.

(3) Az előirányzatok támogatásokra és egyéb kötelezettségvállalásokra használhatók fel.

(4) A támogatás folyósítása a Magyar Államkincstár által visszaigazolt kötelezettségvállalásra történhet a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt mértékben és időpontokban, ha a szükséges fedezet az előirányzat-felhasználási és a finanszírozási tervnek megfelelően rendelkezésre áll.

4. § (1) A támogatások egyaránt nyújthatók elő- és utófinanszírozással, vagy támogatási előlegfolyósítással, az egyéb kötelezettségvállalások ellenértékének folyósítása kizárólag utófinanszírozással történhet.

(2) Előfinanszírozás formájában támogatások a következő esetekben folyósíthatók:

a) ha az adott támogatás teljes összege a 2 millió forintot nem haladja meg,

b) ha az adott támogatás nyújtására a 10. cím 2. Egészségügyi ágazati célelőirányzatok alcím, a 10. cím 15. Köztestületek és egyéb társadalmi szervek támogatásai alcím, a 10. cím. Alapítványok támogatása alcím vagy a 10. cím 20. alcím 10. Magyar Vöröskereszt támogatása jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzatokból kerül sor, vagy

c) pályázati úton nyújtott támogatás esetén, ha a pályázati felhívás, ennek hiányában a miniszter egyedi engedélye azt kifejezetten előírja.

(3) Utófinanszírozás esetén – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a támogatások összegének vagy az egyéb kötelezettségvállalások ellenértékének folyósítása teljesítésarányosan utólag, a benyújtott részszámlák és részelszámolások, valamint a végelszámolás elfogadását követően történik.

(4) Utófinanszírozás esetén támogatási előleg folyósítására abban az esetben kerülhet sor, ha erről a pályázati felhívásban vagy az egyedi támogatásról szóló döntésben külön rendelkezés történt. A folyósított előleg mértéke legfeljebb a támogatási összeg 50%-a lehet.

(5) Az előirányzatokból természetes személyek és gazdálkodó szervezetek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére egyaránt nyújthatók támogatások, az Áht. 100/F. §-a szerinti korlátozással.

(6) Az előirányzatokból támogatásként részben vagy egészben vissza nem térítendő, illetve visszatérítési kötelezettséggel terhelt támogatás egyaránt nyújtható.

5. § (1) A támogatások kedvezményezettje – a 17. §-ban meghatározott kivétellel – továbbtámogatás folyósítására nem jogosult.

(2) A támogatások nyújtása pályázati úton és egyedi kérelmek alapján történhet.

(3) Az államháztartás alrendszerein kívüli szervezetek részére – a költségvetési törvényben név szerint szereplő szervezetek kivételével – kizárólag csekély összegű támogatás nyújtható.

(4) A támogatásokból ugyanabban az évben visszafizetett valamennyi forrás újabb miniszteri döntéssel, a visszafizetéssel érintett támogatással azonos jogcímen felhasználható.

(5) A vissza nem térítendő céllal nyújtott támogatások esetén bármely okból visszafizetésre kötelezett kedvezményezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére a miniszter részletfizetési kedvezményt adhat. A részletekben történő visszafizetés időtartama a 10 millió forintot el nem érő kötelezettségek esetén a 12 hónapot, a 10 millió forint összegű és az a feletti kötelezettségek esetén a 36 hónapot nem haladhatja meg. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet.

(6) A támogatások kedvezményezettje az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 120. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben legfeljebb 3 évre zárható ki a jelen rendeletben meghatározott támogatási rendszerből.

3. A támogatási szerződés megkötése és a megkötéséhez szükséges nyilatkozatok, dokumentumok

6. § A támogatás nyújtásának részletes feltételeiről – különösen a támogatás kifizetéséről, valamint esetleges visszafizetésének szabályairól, a pályázatban vagy kérelemben vállaltak megvalósítási üteméről, határidejéről, a támogatással való elszámolásról, a beszámolás rendjéről és határidejéről, a felhasználás ellenőrzéséről, a szerződésszegés jogkövetkezményeiről – a támogató és a kedvezményezett a támogatási szerződésben állapodik meg.

7. § (1) A kedvezményezettnek a támogatóhoz az Ámr.-ben meghatározottakon túlmenően a támogatási szerződés megkötéséhez a következő dokumentumokat kell benyújtania:

a) gazdálkodó szervezet esetén a létezését igazoló hiteles okirat – különösen cégkivonat, nyilvántartásba vételről szóló igazolás –, valamint – ahol a működéshez jogszabály előírja – a működési engedély hiteles másolata;

b) a gazdálkodó szervezet képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya;

c) a létezését igazoló okiratban meghatározott képviselőtől eltérő képviselet esetén a gazdálkodó szervezet képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló – közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő – okirat és

d) a rendelkezésére álló saját forrást, valamint a várható kifizetések ütemezését is tartalmazó részletes költségterv.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti dokumentumok nem lehetnek a támogató által meghatározott naptól, ennek hiányában az igényelt támogatáshoz történő benyújtásuk napjától számított 60 napnál régebbiek.

(3) Ha a támogatás kedvezményezettje

a) a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv,

b) az Ámr. 55. § (6) bekezdése alapján más fejezet,

c) – ha a miniszter a támogató – olyan gazdasági társaság, amelynek vonatkozásában a miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol vagy

d) – ha a miniszter a támogató – olyan közalapítvány, alapítvány, amely tekintetében a miniszter alapítói jogokat gyakorol,

az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania.

(4) Ha a támogatás kedvezményezettje

a) helyi önkormányzat vagy országos kisebbségi önkormányzat vagy

b) olyan egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét az egyházak nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 11/1990. (VI. 13.) IM rendelet 3. §-a alapján rendelték el,

az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania.

(5) Ha a támogatás kedvezményezettje olyan egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály nem teszi kötelezővé, a kedvezményezettnek a nyilvántartásba vett egyház által kiadott igazolást kell a támogató részére benyújtania az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okiratként.

(6) Ha a (3) és (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó kedvezményezettről a Magyar Államkincstár törvényben meghatározott közhiteles és nyilvános nyilvántartást vezet, a létesítését igazoló dokumentumot nem kell benyújtania, a kedvezményezett létezését a támogató ellenőrzi a Magyar Államkincstár nyilvántartásban.

8. § (1) Ha a támogatás kedvezményezettje a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, a támogatási szerződés megkötéséhez aláírási címpéldányt nem kell benyújtania.

(2) Nem magyarországi székhelyű kedvezményezett esetén a támogató a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentum helyett – ha a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni – elfogadhat a kedvezményezett képviselőjének aláírásképét megfelelően igazoló más, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított dokumentumot is.

9. § (1) A kedvezményezett a támogatás szükség szerinti visszafizetésének biztosítékaként köteles benyújtani a támogatóhoz valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozóan a támogató javára szóló, csak a támogató írásbeli hozzájárulásával visszavonható beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozatát pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt. Több fizetési számla esetén a kedvezményezettnek meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is.

(2) A kifizetés a támogatási szerződés alapján sem rendelhető el és nem teljesíthető, ha a kedvezményezettnek az utalványozás időpontját megelőzően történt ellenőrzése során nem igazolható a köztartozásmentessége. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes pénzügyi kifizetések folyósítását a köztartozásmentesség igazolásáig.

II. Fejezet

AZ ELŐIRÁNYZATOK TÁMOGATÁSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁNAK PÁLYÁZATI RENDSZEREN KÍVÜLI MÓDJAI

4. Támogatás nyújtása pályázati rendszeren kívül

10. § (1) Egyedi kérelemre abban az esetben biztosítható támogatás, ha a kérelem tartalmazza

a) a kérelmező azonosító adatait,

b) támogatásra vonatkozó határozott kérelmet, amely megjelöli az igényelt támogatás jogcímét, összegét, felhasználásának tervezett módját és ütemét és

c) a támogatandó program leírását, megvalósítási helyét és időtartamát, a kérelmező saját hozzájárulásának mértékét, a megvalósítást szolgáló eszközök és módszerek részletes leírását.

(2) A támogatás biztosításáról a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a miniszter dönt.

11. § Alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek részére működésre szolgáló, egyedi kérelemre nyújtott támogatást havi vagy negyedéves ütemezésben, a kifizetések esedékessége alapján lehet folyósítani.

12. § (1) Azon nonprofit gazdasági társaságok esetében, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, a miniszter által – pályázati rendszeren kívül – támogatott közhasznú feladatokat közhasznú keretszerződésben kell rögzíteni, amelyben meg kell határozni a közhasznú keretszerződés időbeli hatályát. A közhasznú keretszerződés alapján megkötött támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a közhasznú keretszerződésre és az abban meghatározott, a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra.

(2) Azon nonprofit gazdasági társaságok részére, amelyek felett a tulajdonosi jogokat nem a miniszter gyakorolja, egyedi kérelemre csak az alapító okiratban, társasági szerződésben meghatározott közhasznú feladatokhoz nyújtható támogatás. A támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra.

(3) A nonprofit gazdasági társaságok részére közhasznú keretszerződésük alapján a szerződésben foglalt feltételekkel, valamint az olyan egyéb gazdasági társaságok részére, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, a velük kötött keret-megállapodás alapján az abban foglalt feltételekkel az év elejei indulással járó pénzügyi nehézségek áthidalása érdekében – kérelemre – áthidaló támogatás adható. Az áthidaló támogatás legfeljebb három hónapra nyújtható, a tárgyévet megelőző évben nyújtott támogatás egy hónapra eső összegének figyelembevételével. Az áthidaló támogatás a tárgyévi közhasznú támogatás részét képezi.

5. Az egyéb kötelezettségvállalások

13. § (1) Az egyéb kötelezettségvállalásokról a miniszter dönt.

(2) Egyéb kötelezettségvállalások keretében megbízási és vállalkozási szerződés nem köthető harmadik személy javára.

(3) Egyéb kötelezettségvállalások keretében kizárólag olyan tartalmú szerződés köthető, amely biztosítékot tartalmaz a beszerzés szerződésszerű teljesítésre.

(4) Egyéb kötelezettségvállalások keretében létrejött szerződésből nem szerződésszerű teljesítés vagy egyéb ok miatt felszabaduló forrás újabb miniszteri döntéssel felhasználható.

(5) Az egyéb kötelezettségvállalások vonatkozásában az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a költségvetési szervek beszerzéseire vonatkozó jogszabályok és a polgári jog szabályai az irányadók.

III. Fejezet

A PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

6. Támogatás nyújtása pályázati úton

14. § Az előirányzatokból pályázati úton nyújtott támogatások tekintetében az I. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

15. § (1) A pályázati felhívást a miniszter teszi közzé.

(2) A pályázati felhívásban a pályázaton résztvevők köre a 4. § (5) bekezdésében meghatározottakhoz képest szűkíthető.

(3) A pályázati felhívást legalább a minisztérium honlapján, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az Egészségügyi Közlönyben, valamint a minisztérium ügyfélszolgálati irodáján kell közzétenni.

(4) A pályázat regisztrációs díjának összegét a miniszter állapítja meg azzal, hogy a díj összege pályázatonként nem haladhatja meg a 10 ezer forintot.

(5) A pályázati felhívás a döntéshozatalra 25 munkanapnál hosszabb határidőt nem állapíthat meg.

16. § (1) A pályázatokat – a pályázat tárgykörének megfelelő szakértelemmel rendelkező tagokból álló – eseti bíráló bizottság értékeli és rangsorolja, melynek tagjait a miniszter jelöli ki.

(2) A támogatás odaítéléséről az eseti bíráló bizottság javaslata alapján a pályázati felhívásban megjelölt határidőn belül a miniszter dönt.

(3) Ha a támogatási igény meghaladja a pályázati keretet, a pályázati felhívásnak megfelelő pályázatok – valamennyi pályázatra nézve azonos módon – versenyeztethetők, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el, továbbá a versenyeztetés, rangsorolás eredményeként a forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók.

(4) Ha a beérkezett pályázatok szerinti támogatási igény nem éri el a támogatásra szánt keretösszeget, a maradvány a miniszter újabb döntésével, az adott pályázattal azonos célra, mind pályázati úton, mind egyedi kérelemre nyújtandó támogatás útján felhasználható.

IV. Fejezet

TÁMOGATÁS NYÚJTÁSA KEZELŐ SZERVEK IGÉNYBEVÉTELÉVEL

7. Kezelő szervek igénybevétele

17. § (1) Támogatások

a) a 10. cím 2. alcím 2. jogcímcsoport 13. „Ágazati kutatásfejlesztés” fejezeti kezelésű előirányzat e célra elkülönített kerete vonatkozásában az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet ETT Pályázati Irodája,

b) a 10. cím 2. alcím 2. jogcímcsoport 20. „Népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok” fejezeti kezelésű előirányzat e célra elkülönített kerete vonatkozásában az Országos Egészségfejlesztési Intézet, valamint az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet,

c) az 1. cím 2. alcím előirányzat „rezidensképzési rendszer finanszírozására” elkülönített kerete vonatkozásában az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal és

d) a légimentéssel kapcsolatos feladatok vonatkozásában az Országos Mentőszolgálat

mint kezelő szervezet útján is nyújthatóak.

(2) A kezelő szerv a kedvezményezett felé – a (4) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározottak szerint – továbbtámogatás folyósítására jogosult.

(3) A kezelő szerv a részére átadott forrás keretösszege tekintetében a következőkre jogosult és köteles:

a) a pályázat kiírása,

b) a támogatási szerződés megkötése,

c) a támogatási szerződés szükség szerinti módosítása, felmondása, attól történő elállás,

d) utalványozás,

e) beszámoltatás,

f) a felhasználás ellenőrzése,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése és

h) könyvvezetési, beszámolási kötelezettségek teljesítése.

(4) A kezelő szerv részére átadott forrás keretösszegeiről és a tevékenységük részletszabályairól a kezelő szerv és a miniszter megállapodást köt.

(5) A kezelő szervnek a (4) bekezdés szerinti megállapodás szerinti támogatási rendszer működtetésével, a pályázatok és kérelmek kezelésével kapcsolatos költségeire a vonatkozó előirányzat összegének legfeljebb 5%-a, valamint a regisztrációs díjból befolyt összeg fordítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül támogatások nem nyújthatók kezelő szervek útján.

V. Fejezet

A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, A KEDVEZMÉNYEZETTEK BESZÁMOLTATÁSA, ELLENŐRZÉSE, A MARADVÁNYOK JÓVÁHAGYÁSA

8. A támogatási szerződés módosítása

18. § A támogatási szerződés módosítását – a támogatás összege tekintetében is – bármelyik fél az eredeti támogatási szerződésben a támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő leteltéig írásban, indoklással ellátva kezdeményezheti.

9. Beszámoltatás és ellenőrzés

19. § (1) A támogatás felhasználásáról szóló beszámolót a támogató a beérkezését követő 60 napon belül megvizsgálja, és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A támogató döntéséről, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettségről a döntést követő 3 munkanapon belül írásban értesíti a kedvezményezettet. A támogató a beszámoló elbírálására vonatkozó határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 munkanappal meghosszabbíthatja hiánypótlás, kiegészítés kérése esetén.

(2) A beszámoló határidejének módosítása a 18. §-ban meghatározott módon kezdeményezhető az eredeti támogatási szerződésben meghatározott beszámolási határidő leteltéig.

(3) A beszámoló elfogadása vagy el nem fogadása nem érinti a 20–21. § szerinti ellenőrzési kötelezettséget.

20. § (1) A támogatással vagy egyéb kötelezettségvállalások ellenértékeként nyújtott forrás biztosításának feltételéül vállalt kötelezettségek teljesítése, valamint a rendeltetésszerű és a vonatkozó szerződésnek megfelelő forrásfelhasználás

a) a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés keretében és

b) utóellenőrzés formájában

ellenőrzésre kerül.

(2) Az ellenőrzésre dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzés formájában kerülhet sor.

(3) Az ellenőrzés céljából a kedvezményezett köteles a támogatás forrásainak felhasználását elkülönítetten nyilvántartani.

(4) Az ellenőrzéseket a támogató, a támogatási szerződésben meghatározottak, valamint a jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek végzik.

21. § (1) A támogatások vonatkozásában a támogató ellenőrzi

a) a támogatási szerződés megkötése előtt a kedvezményezett támogatásra való jogosultsága feltételeinek fennállását és

b) utófinanszírozás esetén valamennyi pénzügyi teljesítést megelőzően, egyéb esetben az elszámolás elfogadását megelőzően – szakmai beszámolók, bizonylatok és hatósági nyilatkozatok áttekintésével – a támogatott program megvalósításának szerződésszerű megtörténtét.

(2) Egyéb kötelezettségvállalások vonatkozásában ellenőrizni kell

a) szerződéskötést megelőzően azt, hogy a jogviszony létrejötte megfelel-e jelen rendelet előírásainak és a költségvetési szervek beszerzéseire vonatkozó egyéb jogszabályoknak és

b) a pénzügyi teljesítést megelőzően a szerződésszerű teljesítés megtörténtét.

(3) A kedvezményezett köteles az ellenőrzéshez szükséges minden felvilágosítást megadni és az ellenőrzést végzővel együttműködni.

(4) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás befejezését követően köteles a támogató részére benyújtani azon dokumentumokat, amelyek alapján ellenőrizhető, hogy a kedvezményezett a támogatás felhasználása során a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait betartotta-e.

10. A kifogás

22. § (1) A támogatási rendszerrel kapcsolatos kifogás írásban nyújtható be.

(2) Kifogás

a) a pályázati eljárással,

b) a támogatási igény befogadásával,

c) a támogatási döntés meghozatalával,

d) a támogatói okiratok kiadásával,

e) a támogatási szerződések megkötésével,

f) a támogatás folyósításával vagy

g) a támogatás visszakövetelésével

kapcsolatban nyújtható be.

(3) A kifogásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a kifogást tevő adatai (név, székhely vagy lakcím, képviselő),

b) a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény vagy támogatás azonosítása – így különösen a pályázat címe, a támogatás célja, a támogatási szerződés száma –, valamint a támogató meghatározása,

c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározása,

d) a kifogás alapjául szolgáló tények,

e) a kifogás célja és

f) a kifogást tevő, illetve nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének saját kezű aláírása.

(4) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 napon belül lehet benyújtani.

(5) Ha – az előirányzat közvetett felhasználása esetén – a támogatás nyújtására irányuló eljárásban a 17. § (1) bekezdésében felsorolt valamely kezelő szerv működik közre és a kifogást tevő a kifogást a kezelő szervhez nyújtja be, a kezelő szerv köteles azt a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül, a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal és javaslatával együtt továbbítani a miniszter részére. Ha a kifogást tevő a kifogást a (4) bekezdésben meghatározott határidőben benyújtotta a kezelő szervnek, az nem tekinthető elkésettnek.

23. § (1) A miniszter a kifogást megvizsgálja és a döntéséről a kifogás beérkezésétől számított 15 munkanapon belül értesíti a kifogást tevőt.

(2) Ha a miniszter a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a kifogással érintett egyedi támogatási igényt, pályázat esetén az eredményes kifogásolás következtében előnyös helyzetbe kerülő támogatási igényt figyelembe kell venni, ha azonos célra felhasználható forrás felszabadul.

11. Az előirányzatok maradványainak jóváhagyása és éven túli felhasználása

24. § (1) Előirányzatok maradványait terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

(2) Az előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt maradványa terhére – ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb lesz az előirányzottnál – újabb kötelezettség csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével vállalható.

(3) A korábbi években kifizetett, de visszatérített, fel nem használt támogatás, támogatási előleg terhére a tárgyévben – a miniszter engedélyével – új kötelezettség vállalható.

(4) A miniszter az államháztartásért felelős miniszter részére a tárgyévet követő év június 30-ig összefoglalást készít a pénzügyileg nem teljesült előirányzatok fel nem használt maradványai nagyságáról, okairól és további javasolt sorsáról.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 27. § 2011. január 1-jén lép hatályba.

26. § E rendeletet a hatálybalépését követően igényelt támogatások és meghirdetett pályázatok tekintetében kell alkalmazni.

27. §2 (1) Hatályát veszti az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 47/2009. (XII. 28.) EüM rendelet.

(2) Ez a § 2011. január 2-án hatályát veszti.

1

A rendeletet az 54/2011. (IX. 1.) NEFMI rendelet 26. §-a hatályon kívül helyezte 2011. szeptember 4. napjával.

2

A 27. § a (2) bekezdés alapján hatályát veszti 2011. január 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére