326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról¹

2011.01.01.

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a 3. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) ) pontjában

a 4. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, valamint a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. § (6) bekezdésében,

az 5. § tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) bekezdésében és 41. §-ában,

a 6. § tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény. 73. § a) pontjában,

a 7. § tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés a) és g) pontjában,

a 8. § tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontjában

a 11. § (3) bekezdés k) pontja tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A Hatóság székhelye: Budapest.

(2) A Hatóság élén az elnök áll.

(3) A Hatóság a feladatait a – jogi személyiséggel nem rendelkező – központi szerve és különös hatáskörű országos illetékességű elsőfokú szervei (a továbbiakban: Hatóság elsőfokú szerve) útján látja el.

(4) A Hatóság központi szerve a Központ, amelyet a Hatóság elnöke közvetlenül vezet.

(5) A Hatóság elsőfokú szervei

a) a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, amelyet a közúti gépjármű-közlekedési elnök-helyettes vezet,

b) az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, amelyet az útügyi, vasúti és hajózási elnök-helyettes vezet,

c) a Légügyi Hivatal, amelyet a légügyi elnök-helyettes vezet.

(6) A Központ és a Hatóság első fokú szervei országos illetékességgel járnak el, székhelyük Budapest.

(7) A Hatóság első fokú szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. A Hatóság első fokú szervének vezetője (elnök-helyettes) gyakorolja a Hatóság első fokú szervéhez telepített hatáskört és eljár az első fokú szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban.

(8) A Hatóság elnöke vagy más kormánytisztviselője a Hatóság első fokú szervének vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(9) A Hatóság első fokú szerve által hozott döntés elleni fellebbezést másodfokon – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Központ bírálja el.”

2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elnök

a) munkáltatói jogkört gyakorol a Központ kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett, valamint

b) kinevezi, felmenti az első fokú szervek kormánytisztviselőit, kormányzati ügykezelőit és munkavállalóit, valamint

c) a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező kormánytisztviselők felett fegyelmi jogkört gyakorol.

(2) Az első fokú szervet vezető elnök-helyettes a kinevezés, a felmentés és a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező kormánytisztviselők feletti fegyelmi jogkör kivételével gyakorolja a munkáltatói jogkört az első fokú szerv alkalmazottai felett.

(3) Az elnök és a Központ más kormánytisztviselője az első fokú szerv vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.”

3. § Az R. a 3. §-t követően a következő alcímmel és 3/A. §-sal egészül ki:

„A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek jogállása

3/A. § (1) A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szervei.

(2) A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hatóság elnöke.

(3) A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek által első fokon hozott döntés elleni fellebbezést a Hatóság bírálja el.”

4. § Az R. 4. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közlekedési hatóságok kijelölése

4. § (1) A Kormány közlekedési hatóságként

a) a (2)–(3) bekezdés szerinti ügyekben a Hatóságot,

b) a (4) bekezdés szerinti ügyekben a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – jegyzőjét,

c) az (5) bekezdés szerinti ügyekben a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőséget

jelöli ki.

(2) Közlekedési hatóságként első fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el:

a) a gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése, valamint a 17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása,

b) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei és műtárgyai, továbbá útépítési engedélyezési eljáráshoz nem köthető, önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabadnyílást meghaladó híd építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos, valamint ezek tekintetében a Kkt. 29/A. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, a 34. § (2) bekezdésében, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek,

c), a transzeurópai közúthálózat részét képező, 500 méter hosszt meghaladó alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása,

d) a gyorsforgalmi úti beruházáshoz kapcsolódó szintbeli csomópont kialakításával kapcsolatban a b) pont szerinti hatáskör gyakorlása, ha az alsóbbrendű út egyéb szakasza nem érintett,

e) az országos közúthálózatba tartozó autópályán és autóúton a levegőterhelés mérséklése érdekében szükséges forgalomkorlátozó intézkedések elrendelése,

f) az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak építéséhez szükséges ideiglenes forgalomszabályozási tervek jóváhagyása,

g) az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulási hatáskör gyakorlása,

h) vasúti átjáró – az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

i) a vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó, a megyei és a fővárosi közlekedési felügyelőségek által vezetett nyilvántartások alapján országos összesítő nyilvántartás vezetése

során.

(3) Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el:

1. az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. § (1)–(2) bekezdései szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

2. közúti járművek típusbizonyítványaival, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

3. a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjének elvégzése, az azonosító jelzés hitelesítése, annak használatának szabályozása, az alkalmassági bizonyítványának kiadása, és a külföldi vizsgálati eredmények honosítása,

4. a nem közúti mozgógépekbe építendő belső égésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása,

5. a közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására,

6. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatával és a jóváhagyási jellel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

7. a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

8. a rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

9. a kísérleti jármű, pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

10. a muzeális jellegű járművek karbantartásához az előírt követelményeket nem teljesítő festék- és fényező termékek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

11. a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági szerződés megkötése, valamint a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységének ellenőrzése, és azok tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyelete, közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben bírság kiszabása,

12. a típusvizsgáló tanúsító szervezetnek, valamint az autóbusz fenntartónak az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára vonatkozó feljogosítása, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartás és műszaki adatbázis kezelése,

13. a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerződés megkötése, valamint a vizsgáló állomások tevékenységének ellenőrzése, a vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyelete,

14. a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személy engedélyezésével, és a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személy engedélyéről nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

15. a gépjármű fenntartó szervezetekről nyilvántartás vezetése, járműbontókkal közreműködői megállapodások megkötése,

16. a közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

17. az úthasználati díj ellenőrzése,

18. az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és kibocsátási adatainak gyűjtése, adatok összesítése és felterjesztése, az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és széndioxid kibocsátási adatainak nyilvántartása és közzététele,

19. a közúti szállítást végző járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzése,

20. a veszélyes árut közúton szállító járművek közlekedésének ellenőrzése,

21. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése,

22. a nemzetközi kombinált áruszállítás során a fuvarokmány meglétének, tartalmának és érvényességének ellenőrzése,

23. a közúti járművek közlekedésbiztonsági ellenőrzése,

24. a közúti ellenőrzés keretében a közúti járműveknél a veszélyes áruk szállításához előírt különleges feltételek ellenőrzése (ADR),

25. a közúti ellenőrzés keretében a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzése,

26. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemeltetése szabályszerűségének, valamint a jármű üzemeltetésére vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzése országos közúton, ideértve az adott tevékenységhez előírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenőrzését,

27. a radioaktív anyagok szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzése,

28. a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadók hatósági nyilvántartásának vezetése,

29. a gépkocsik által kibocsátott kipufogógázok szennyezőanyag tartalmának közúti ellenőrzése,

30. a gépkocsik környezetvédelmi alkalmasságának és plakettjének közúti forgalomban való ellenőrzése, a plakett eltávolítása,

31. a gépkocsik környezetvédelmi jellemzői ellenőrzése,

32. a Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben az ellenőrzéshez szükséges tachográfkártyákkal (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzembentartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása,

33. a digitális tachográf beépítését, üzembe helyezését, aktiválását, illesztését, ellenőrzését vagy javítását végző műhely gépjárműfenntartó tevékenységére vonatkozó bejelentések fogadása, a tevékenység ellenőrzése, tachográf gyártók hazai képviselőjének elismerése,

34. a digitális tachográf kártyák kiadása, érvénytelenítése, cseréje, pótlása, visszavonása,

35. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával (vizsgakötelezettség alóli mentesítésével), a vizsgabiztosi, szakoktatói és iskolavezetői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása, tansegédletek meghatározása,

36. a közúti járművezetők előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata, valamint a vizsgálat lefolytatásába jogszabály alapján bevont szervezet tevékenységének irányítása és ellenőrzése,

37. a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatok ellátása,

38. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos, a Hatóság hatáskörébe tartozó feladatok ellátása

során.

(4) Közlekedési hatóságként

a) a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak és azok műtárgyai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatban

aa) első fokon a fővárosi főjegyző,

ab) másodfokon a Fővárosi Közlekedési Felügyelőség,

b) járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatban (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést)

ba) első fokon az illetékes települési – a fővárosban a kerületi – önkormányzat jegyzője, összeférhetetlenség esetén az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség által kérelemre kijelölt települési (kerületi) önkormányzat jegyzője,

bb) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség

jár el.

(5) A (2)–(4) bekezdésben nem szabályozott ügyekben közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség jár el.

(6) A (3) bekezdés 13, 15. pontjában, 17. pontjában, 19–27. pontjában, 29–34. pontjában meghatározott feladatok ellátásában és ellenőrzési eljárásokban a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség a tényállás tisztázásában külön jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik.

(7) Ha a tervezett építmény több azonos hatáskörű közlekedési hatóság illetékességi területét érinti, az a közlekedési hatóság jár el az építmény egészére vonatkozóan, amelynek területén a hosszabb útszakasz van, ha pedig azok egyenlő hosszúságúak, az a közlekedési hatóság jár el, amelyhez a kérelmet korábban benyújtották.

(8) A Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatokat

a) a menetíró készülék (a továbbiakban: tachográf), az adatrögzítő lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyása tekintetében a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal,

b) a tachográf-kártyák kibocsátása tekintetében a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, valamint a Központ,

c) a tachográfok beépítését, javítását és felülvizsgálatát (illesztését) végző szervezetekre, továbbá a tachográffal felszerelt gépjármű üzemeltetőjére és vezetőjére vonatkozó ellenőrzés, nyilvántartásba vétel és adatkezelés tekintetében a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, továbbá

d) a tachográf-kártya nyilvántartás központi adatkezelési és nemzetközi adatcsere feladatait a Központ

látja el.

(9) A Kormány a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott szakhatóságként azokban az eljárásokban, ahol első fokon

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, az első fokú eljárásban a Békés Megyei Közlekedési Felügyelőséget, a másodfokú eljárásban a Központot,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, az első fokú eljárásban a Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelőséget, a másodfokú eljárásban a Központot, és

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, az első fokú eljárásban a Vas Megyei Közlekedési Felügyelőséget, a másodfokú eljárásban a Központot

jelöli ki.

(10) A Kormány

a) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott ügyekben első fokú szakhatóságként a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalt, másodfokú szakhatóságként a Központot, valamint

b) a közlekedési igazgatási hatóságnak az erre a célra rendszeresített, zárt közúti halottszállító jármű forgalmi engedélyének a kiadására irányuló közigazgatási hatósági eljárásában – a jármű rakodóterében szállítható halottak forgalmi engedélybe bejegyezhető számának meghatározása kérdésében – első fokú szakhatóságként az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőséget, másodfokú szakhatóságként a Központot

jelöli ki.

(11) Gyorsforgalmi utak kivételével országos, a helyi közutak, és a közforgalom elől el nem zárt magánutak engedélyezése során ezen utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású műtárgyai, valamint alagútjai műszaki engedélyezésében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal első fokon szakhatóságként jár el.

(12) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a közlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében:

a) a közúti járművezetők vizsgáztatása és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, az e képzésekkel és vizsgáztatásokkal összefüggő iskolavezetői, szakoktatói és vizsgabiztosi tevékenység,

b) a Kkt. 16/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,

c) a Kkt. 24/A. § (2) bekezdése szerint engedélyezett vizsgáló állomás tevékenysége,

d) a Kkt. 24/A. § (6) bekezdése szerint engedélyezett műszaki vizsgabiztosi tevékenység, valamint

e) a veszélyes áru szállítási, biztonsági tanácsadói tevékenység.”

5. § Az R. a 4. §-át követően a következő alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:

„A közúti jármű előzetes eredetiségvizsgálata során közreműködő szervezeteket engedélyező hatóság kijelölése

4/A. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyező hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyekben első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, másodfokon a Központ jár el.”

6. § (1) Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A légiközlekedési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben első fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a Központ jár el.”

(2) Az R. 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalt ügyekben első fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a honvédelmi miniszter jár el. Amennyiben az eljárásban a légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság egyaránt érintett, első fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a honvédelmi miniszter jár el azzal, hogy a másodfokú eljárásba a Központot szakhatóságként be kell vonni.”

7. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány

a) a b) pontban foglaltak kivételével a Hatóságot,

b) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók első fokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint – a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítását kivéve – az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot

jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vasúti közlekedési hatósági ügyekben – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – első fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.

(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti szakemberek vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását a Hatóság elnöke által kinevezett Szakmai Vizsgabizottság végzi.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben első fokon eljáró Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság döntése elleni fellebbezést másodfokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal bírálja el.”

8. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Hajózási hatóságként a Kormány

a) a (2)–(3) bekezdés szerinti ügyekben a Hatóságot,

b) a Vkt. 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselőjét,

c) a nemzeti víziút használatának idegen állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény részére való engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a közlekedésért felelős minisztert

jelöli ki.

(2) Hajózási hatóságként első fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el

1. az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének képesítésével,

2. a hajózási üzemeltetési vezetői és hajózásbiztonsági ellenőri képesítéssel,

3. a révkalauzok és hajózási szakértők nyilvántartásának vezetésével,

4. a vizsgabiztosok névjegyzékének vezetésével,

5. az úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának, biztonságának, élet- és munkakörülményeinek ellenőrzésével,

6. a víziutat érintő munkavégzés engedélyezésével,

7. a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések engedélyezésével,

8. a kikötőn kívül rakomány átrakásának, továbbá utasok be- és kiszállásának engedélyezésével,

9. a hajózás korlátozásának és a hajóút felszabadításának elrendelésével, a hajóútban fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítménnyel összefüggő intézkedésekkel,

10. a hajózási létesítmény létesítésével, használatba vételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatainak jóváhagyásával,

11. a víziúton búvártevékenység engedélyezésével,

12. az úszólétesítmények lajstromozásával, nemzetközi jeleinek, hivatalos hajószámának kiadásával,

13. a hajózási bírság kiszabásával,

14. az úszólétesítmények, azok berendezéseinek, felszereléseinek, a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokban alkalmazott RIS terminál, hálózati berendezés és szoftveralkalmazás típusjóváhagyásával,

15. az úszólétesítmények építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával,

16. az úszólétesítmény üzemképességének megállapításával és tanúsításával,

17. a szállítótartályok (konténerek) műszaki felügyeletével, gyártó, javító üzemeinek jóváhagyásával,

18. a tengeri és belvízi úszólétesítmények hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, környezetvédelmi és motornaplójának, valamint felszerelési jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,

19. a belvízi és tengeri hajók köbözésével, köböző hatóságként (jele: NKH-HU),

20. a veszélyes vagy szennyező árut szállító hajók jóváhagyási, illetve alkalmassági bizonyítványának kiállításával,

21. a hajózási tevékenység, a belső égésű motorral hajtott kishajók és csónakok korlátozás alá eső területen való üzemeltetése, a kabotázs, a harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezésével, valamint egyedi engedély kiadásával,

22. a különleges szállítások, valamint személyszállító hajóval történő vontatás, tolás, illetve mellévett alakzatban való továbbítás engedélyezésével,

23. az úszólétesítmények részére kiegészítő jelzés viselésének engedélyezésével,

24. a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések jóváhagyásával,

25. a hajózási gyakorlati idő mérséklésének engedélyezésével, továbbá jogszabályban meghatározott gyakorlat, gyakorlati idő igazolásával és elfogadásával,

26. a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadásával,

27. az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásával,

28. a vízi sportpálya kijelölésével,

29. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezésével

kapcsolatos ügyekben.

(3) Hajózási igazgatási feladatkörében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal ellátja

a) a víziutak nyilvántartásával,

b) a hajóút kijelölésével és kitűzésével való egyetértéssel, továbbá a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggő elhelyezésének elrendelésével,

c) a víziút-fenntartási terv jóváhagyásával való egyetértéssel,

d) a hajózási képesítések, valamint úszó létesítmények okmányainak kiállításával és nyilvántartásával,

e) a hajósoknak és tengerészeknek szóló hirdetmények kiadásával,

f) a jóváhagyott képzések nyilvántartásával,

g) a hajós és tengerész szolgálati könyv kiállításával, vezetésével, hitelesítésével és nyilvántartásával, ellenőrzésével,

h) a tengeri kedvtelési célú kishajók jachtnaplójának és személyzeti jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,

i) a tengeri hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmasságának orvosi vizsgálatára orvosszakértő kijelölésével,

j) elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az úszólétesítmények ideiglenes igénybevételével,

k) a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselőjének a hajóokmányok érvényességének ideiglenes meghosszabbítására való felkérésével,

l) az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az elismerést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá az elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenőrzésével,

m) a veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajók ellenőrzésével, bejelentkezési, illetve tájékoztatásadási kötelezettségből származó adatok nyilvántartásával,

n) a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések ellenőrzésével,

o) a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésével,

p) az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá a kijelölt szervezet tevékenységének ellenőrzésével,

q) a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésével,

r) a hajózási képesítések nyilvántartásával, ideértve az elektronikus nyilvántartást is

kapcsolatos feladatokat.

(4) A Vkt. 48/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott folyami információs szolgáltatás működtetéséhez, ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal végzi.

(5) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a hajózási hatóság jár el a következő tevékenységek tekintetében:

a) a Vkt. 6/A. §-a szerinti szakértői tevékenység,

b) a révkalauzi tevékenység, valamint

c) a Vkt.-ben előírt képesítési követelményekkel összefüggő képzési és vizsgáztatási tevékenységek.”

9. § Az R. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § (1) A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a (2)–(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában a Hatóságot jelöli ki.

(2) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként

a) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak, valamint az alagutak tekintetében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó közúti közlekedési építmények vonatkozásában a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség

jár el.

(3) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a légiközlekedési építmények vonatkozásában – az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a Légügyi Hivatal jár el.

(4) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a vasúti közlekedési építmények vonatkozásában az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.

(5) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a víziközlekedési építmények vonatkozásában az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.

(6) A (2)–(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában másodfokú építésfelügyeleti hatóságként a Központ jár el.”

10. § Az R. 8. § (1) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:

[(1) A Hatóság elnöke:]

„h) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és mindezek vizsgáztatásának tekintetében a képzési vagy vizsgáztatási követelményrendszer figyelembevételével meghatározza

ha) a tantárgyakat és tantervi óraszámaikat,

hb) a vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat,

hc) a képzések tanterveit,

hd) az e-learning minősítésének és tanúsításának módját a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,

he) az ügyviteli rendet,

hf) a vizsgák lebonyolításának rendjét és módszereit,

hg) a képzés és a vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelményeket,

hh) és ellenőrzi, felügyeli a közúti közlekedési szakemberek képzését, továbbképzését és vizsgáztatását, valamint a közúti járművezetők vizsgáztatását,

hi) az egyes tantárgyak hallgatása, illetve vizsgatárgyak teljesítése alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét,

i) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és mindezek vizsgáztatásának tekintetében a külön jogszabályban meghatározott képzési vagy vizsgáztatási követelményrendszer figyelembevételével engedélyezi és tanúsítvánnyal látja el

ia) az alkalmazható tansegédleteket,

ib) az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszereket,

j) működteti a Közlekedési Szakértői Testületet.”

11. § Az R. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében 2011. január 1-jét megelőzően az NKH területi szerveként működő regionális igazgatóság jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint az a korábbi illetékességi területén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé – megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve – e rendelet hatálybalépésével válik. Ahol alapító okirat szerint a regionális igazgatóság korábbi feladatainak részleges átvevője az NKH, a feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közlekedési felügyelőség jogutódjának az NKH tekintendő.”

12. § Az R. 10. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet]

„c) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-ei 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének”

[való megfelelést szolgálja.]

13. § Az R. 3. melléklete e rendelet 1. melléklete, az R. 4. melléklete e rendelet 2. melléklete, az R. 5. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

14. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R.

a) 3. §-át megelőző alcím,

b) 8. § (1) bekezdésének d) pontjában az „és az Autóvezető szaklap kiadásával összefüggő feladatokat,” szövegrész, valamint

c) 2. melléklete.

(3) Az R.

a) 5/B. § (2) bekezdésében a „Légiközlekedési Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Légügyi Hivatal” szöveg, a „Központi Hivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,

b) 6/A. § (2) bekezdésében és 8. § (4) bekezdésében a „Központi Hivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,

c) 6/A. § (3) bekezdésében a „Vtv.” szövegrész helyébe a „vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. (a továbbiakban: Vtv.)” szöveg,

d) 8. § (2) bekezdésében a „Légiközlekedési Igazgatóság vezetője” szövegrész helyébe a „légügyi elnök-helyettes” szöveg,

e) 8. § (3) bekezdésében a „Hatóság területileg illetékes regionális igazgatóságát” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőséget” szöveg, a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központot” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt” szöveg, a „Központi Hivatalát” szövegrész helyébe „Központját” szöveg,

f) 8/A. § (4) bekezdés a) pontjában, 8/B. § (2) bekezdés e) pontjában, 8/B. § (5) bekezdés a) pontjában, 8/B. § (6) bekezdés a) pontjában, 8/F. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét” szövegrész helyébe az „a megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét” szöveg,

g) 8/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát” szöveg,

h) 8/B. § (2) bekezdés e) pontjában, 8/B. § (5) bekezdés a) pontjában az „az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét” szövegrész helyébe az „a megyei, fővárosi kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét” szöveg,

i) 8/B. § (2) bekezdés g) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóságát” szöveg,

j) 8/B. § (2) bekezdés hb) pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szöveg,

k) 8/B. § (2) bekezdésének i) pontjában a „regionális államigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,

l) 8/D. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt” szöveg,

m) 8/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szöveg,

n) 8/D. § (1) bekezdés h) pontjában a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt” szöveg,

o) 8/D. § (1) bekezdés g) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg

lép

(4) Hatályát veszti a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §-a, 3. § (1)–(2) bekezdése, 4. § (1)–(2) bekezdése és 5. §-a.

15. § (1) Ez a rendelet – a Kkt. 48. § (3) bekezdés 19. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási jogszabállyal együtt – megállapítja a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

(2) E rendelet a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-ei 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) 3. mellékletének módosítása

(1) Az R. 3. mellékletének

a) 3. sorában „A termőföld mennyiségi védelme követelményei, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében” szövegrész helyébe „A termőföld mennyiségi védelme követelményei kérdésében” szöveg, a „megyei földhivatal, a fővárosban a fővárosi földhivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala” szöveg, a „földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „földügyért felelős miniszter” szöveg,

b) 4. sorában a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szövegrész, a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szöveg,

c) 10. sorában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

d) 10. pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv”, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve” szövegrész helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg

lép.

(2) Az R. 7. sora helyébe az alábbi sor lép

	(Bevonás és közreműködés feltétele)	(Szakkérdés)	(Első fokú eljárásban)	(Másodfokú eljárásban)
7.	Gyorsforgalmi út esetén.	Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.	az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség	Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

(2) Az R. 3. mellékletet az alábbi 11. sorral egészül ki:

	(Bevonás és közreműködés feltétele)	(Szakkérdés)	(Első fokú eljárásban)	(Másodfokú eljárásban)
11.	Minden esetben.	A településrendezési eszközökkel való megfelelőség vizsgálata.	építésügyi hatóság	fővárosi és megyei kormányhivatal

2. melléklet a 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) 4. mellékletének módosítása

Az R. 4. mellékletének 5. pontjában a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szövegrész, a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szövegrész lép.

3. melléklet a 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez²

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló
263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) 5. mellékletének módosítása

Az R. 5 mellékletének

a) az I. táblázat 4. pontjában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézete” és az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézet” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének kistérségi (fővárosi kerületi) intézete” szöveg,

b) az I. táblázat 6. pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve” szövegrész helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg,

c) az I. táblázat 4 pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

d) a III. táblázat 2 pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

e) a III. táblázat 5. pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hivatala” szövegrész helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg,

f) a IV. táblázat 4. pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hivatala” szövegrész helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg

lép.

A rendeletet a 222/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 281. pontja hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 1. §-át.

A 3. melléklet a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 290. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek