GÜ BH 2010/335
GÜ BH 2010/335
2010.12.01.
A felszámoló által nyilvántartásba nem vett hitelező a gazdálkodó szervezet által indított perben nem érvényesítheti beszámítási kifogás útján a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követelését. A perben eljáró bíróságot köti a hitelezői minőség kérdésében a felszámolási eljárásban hozott jogerős határozat [1991. évi XLIX. tv. 3. § (1) bek. c) pont, 38. § (3) bek., Pp. 229. §].
A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:
A felek között éveken keresztül mezőgazdasági termeltetési szerződéses jogviszony állt fenn.
A felperes felszámolását a megyei bíróság indította meg 2005. június 24-i kezdőnappal. A felszámolás kezdő időpontját követően a felperes egyeztetésre felhívó levelére az alperes közölte a felperessel, hogy nem tartozik a részére. Az alperes a felperes felé fennálló tartozását beszámította a felperesnek az alperessel szemben fennálló tartozásába, mely jóval nagyobb összegű.
A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 18 225 750 Ft tőkét és ennek kamatait, valamint a perköltséget a felperesnek.
A bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes követelésével szemben az alperes beszámítási kifogással élt, azonban a felperes felszámolója a beszámítási kifogás elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy az alperes a felszámolási eljárásában nem vált hitelezővé.
Az alperes a felszámolási eljárásban kifogást terjesztett elő a felszámoló mulasztása miatt arra hivatkozva, hogy a felszámoló nem igazolta vissza az általa szabályszerűen bejelentett hitelezői igényt. A felszámolási eljárást lefolytató megyei bíróság jogerőre emelkedett végzésével elutasította a kifogást, megállapítva, hogy az alperes nem hitelező az eljárásban, ugyanis nem jelentette be az igényét szabályszerűen a felszámolónak.
Tekintettel arra, hogy az alperes így nem minősül hitelezőnek a felperes felszámolási eljárásában, s a peres bíróság a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a hitelezői minőség tekintetében ítélt dolognak minősülő megállapítását nem bírálhatja felül, mert köti az anyagi jogerő, ezért a beszámításra az alperes a felperes felszámolására irányadó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. § (3) bekezdése alapján nem jogosult. Miután az alperes a tartozását egyébként nem vitatta, az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően kötelezte az összeg megfizetésére.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a Cstv. 38. § (3) bekezdése szerint ahhoz, hogy az adós által indított peres eljárásban az alperes beszámítási kifogással jogszerűen élhessen, szükség van arra, hogy hitelezővé váljon a felszámolási eljárásban. Tekintettel arra, hogy a felszámolási eljárást lefolytató bíróság jogerősen megállapította, az alperes nem vált a felszámolás alatt levő felperes (adós) hitelezőjévé, ezért annak vizsgálatára, hogy az adós társaság igénybejelentéskori magatartása jogszerű volt-e, illetve, hogy mennyiben sértette a polgári jog alapelvi rendelkezéseit, jelen eljárásban már nincs lehetőség.
A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, illetve másodlagosan az ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljáró bíróságok utasítását új eljárás lefolytatására.
Lényegében megismételte az eljárásban már kifejtett jogi álláspontját, a Cstv. 38. § (3) bekezdésének téves alkalmazását jelölve meg jogszabálysértésként. Állította, hogy 2005. július 5-én a felperes felszámolóbiztosa részére megtette a hitelezői igénybejelentést, melyre a felszámolóbiztos azóta sem válaszolt, s emiatt nem tudott kifogást előterjeszteni a felszámoló mulasztásával szemben. A nyilvántartásba vételi díj késedelmes megfizetése pedig nem eshet az alperes terhére, mert a Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntései alapján kialakult gyakorlat szerint erre lehetősége volt.
Rámutatott arra, hogy a hitelezői igény bejelentésekor a felperes már felszámolás alatt állt, ezért annak, hogy a felperes címére küldte meg a hitelezői igénybejelentését és nem a felszámolónak, nyilvánvalóan nincs jelentősége, miután ettől kezdődően a gazdasági társasággal szembeni hitelezői követelések, beszámítási igények tekintetében való döntés a felszámoló hatáskörébe tartozik. Az a körülmény, hogy a bejelentés nem jutott el a felszámoló kezéhez, nem az alperes érdekkörébe tartozó mulasztás, ezért ennek jogkövetkezményeit nem lehet rá áthárítani, az alperes a felperes jogszerű hitelezőjének minősül.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a jogerős ítéletben kifejtett jogi állásponttal. Annak a kérdésnek az elbírálása, hogy az adóssal szembeni követelés jogosultja hitelezővé vált-e a felszámolási eljárásban, a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatáskörébe tartozik.
Amennyiben a felszámoló vitatja a hitelező igényét, úgy a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján azt a felszámolási eljárást lefolytató bírósághoz kell beterjesztenie elbírálás végett. Ha a felszámolóval szemben a Cstv. 51. § (1) bekezdésében szabályozott kifogást nyújtanak be a hitelezői igény nyilvántartásba vétele kapcsán elkövetett jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt, abban az esetben szintén a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak van hatásköre határozatot hozni, s megállapítani, elkövetett-e jogszabálysértő intézkedést, vagy mulasztást a felszámoló.
Jelen esetben az alperes állította, hogy hitelezővé vált a felszámolási eljárásban, és felülvizsgálati kérelmében is ezzel kapcsolatos álláspontját fejtette ki. A peres eljárásban azonban – a fent kifejtettek miatt – az eljáró bíróság nem vehette figyelembe az alperes által a hitelezői minőségével kapcsolatosan felhozott érveket, nem vizsgálhatta felül a felszámolási eljárás során hozott jogerős végzést, melyben a bíróság arra a jogi következtetésre jutott, hogy az alperes nem vált hitelezőjévé a felperesnek.
A Cstv. 38. §-ának (3) bekezdése pedig egyértelműen akként rendelkezik, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet által indított perben a hitelező érvényesítheti beszámítási kifogásként a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennállott követelését. Jelen perben az alperes – a hitelezői minőség hiányában – jogszerűen nem élhetett beszámítási kifogással.
Miután az alperes a felperes felé fennálló tartozását elismerte, saját követelése tekintetében azonban beszámítással jogszerűen nem tudott élni, az őt marasztaló jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.290/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás