345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet
a pénz- és tőkepiaci szervezetek, az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek (éves) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról1
2011.05.31.
I. Fejezet
„(13) A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szervezetek különadójaként fizetendő, bevallott adót az egyéb ráfordítások között számolja el annak az évnek az eredménye terhére, amelyre az a külön jogszabály szerint vonatkozik és az üzleti éven belül – a 12. § (2) bekezdése szerinti évközi zárlati munkálatok során – időarányosan mutatja be az eredményben az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben. (14) A hitelintézet a hitelintézeti különadót a társasági adóval azonos módon, attól elkülönítetten és közvetlenül azt megelőzően számolja el az eredmény terhére, továbbá az eredménykimutatásban az adófizetési kötelezettség soron mutatja be.”
II. Fejezet
„(2) A rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámolóból áll.”
„(4) A pénztár az éves pénztári beszámolót e rendeletben meghatározott formában és tartalommal készíti el.”
„10. § Az éves pénztári beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni.” „(2) Működési céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségek (ideértve az igénybe vett likviditási és kockázati tartalék, valamint az Alapból a pénztár helyett teljesített kifizetések visszapótlása, valamint a működési célra igénybevett pénzeszközök visszatérítése miatti kötelezettséget is) fedezetére képzett céltartalékot, amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a pénztár a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.”
„(12) Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell negyedév végén, illetve a mérleg fordulónapján megképezni és a mérlegben kimutatni a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgynegyedévet megillető, de a tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgyévet megillető, de a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően:
a) működési célú tagdíjak tartalékaként,
b) fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és
c) likviditási és kockázati célú tagdíjak tartalékaként kell megképezni.”
[A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:]
„i) Egyéb bevételek: a 24. § (2) bekezdése szerint képzett előző évi működési céltartalékok felhasználásának összege. Itt kell továbbá kimutatni a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekkel kapcsolatosan a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig megkapott kötbérek, késedelmi kamatok – ideértve a tagdíjak késedelmes befizetése miatt kapott késedelmi kamatok, önellenőrzési pótlékok –, kártérítések összegét és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések működést megillető összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását. Egyéb bevételként kell kimutatni az immateriális javak, működtetett ingatlanok és a működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 68/A. §-ának (8) bekezdése szerinti egyedi portfólióváltással összefüggő költségek pénztártag által megtérített összegét. Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell kimutatni a tagok által fizetett rendkívüli működési hozzájárulás összegét, valamint az Alap pénzeszközeiből, visszatérítés terhe mellett – a Felügyelet engedélyével – működési célra igénybevett összeget.” [Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel, valamint az Alappal kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.]
„a) Felügyelettel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a fizetett felügyeleti díjak, valamint a bírságok és egyéb befizetések összegét.”
„A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos könyvvezetési előírások
42/B. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a pénztártag kilépésekor vagy tagsági jogviszonyának egyéb módon történő megszűnésekor érvényes elszámolási szabályok szerint kell eljárni a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a fedezeti tartalékot csökkenteni kell a tag egyéni számlán lévő követelésének a taggal szembeni kötelezettségek számlára átvezetett összegével.
(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a taggal szembeni kötelezettség megszüntetéseként (kiegyenlítéseként) kell elszámolni a tag követelésének
a) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére átutalt összegét,
b) a tag részére közvetlenül kifizetett összegét,
c) az önkéntes pénztárba átutalt összegét
d) a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalt összegét.
(4) Ha a tag követelésének (3) bekezdés szerinti megszüntetésére nem pénz átutalásával, hanem – pénztől eltérő – eszközök (a tag egyéni számlájához tartozó befektetések) átadásával kerül sor, akkor az eszköz átadására – jellegétől függően – az értékesítés elszámolási szabályait kell alkalmazni. Az átadott eszköz kivezetett könyv szerinti értékét és értékelési különbözetét ráfordításként, beszámítási értékét bevételként és az átvevővel szembeni követelésként kell elszámolni. A taggal szembeni kötelezettséget és az átvevővel szembeni követelést beszámítással kell megszüntetni. A beszámítást követően fennmaradó különbözetet pénzügyileg rendezik a felek. (5) A (4) bekezdés szerinti eszközátadás értékesítésként történő elszámolását megelőzően az átadásra kerülő eszközök külön jogszabály szerinti elszámolás fordulónapjára vonatkozóan végrehajtott piaci értékelését az általános szabályok szerint kell elszámolni. (6) A (4) bekezdés szerinti eszközátadás értékesítésként történő elszámolásakor az eszközök beszámítási értékének (eladási árának) az átadott eszközöknek az elszámolás fordulónapjára vonatkozóan végrehajtott és elszámolt piaci érékelés szerinti értéke minősül.” „46/A. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár üzleti év végi portfólió állományának könyv szerinti értékét és piaci értékét, továbbá a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.” III. Fejezet
„(2) A rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámolóból áll.”
„(4) A pénztár az éves pénztári beszámolót, valamint az egyesített (összesített) éves beszámolót e rendeletben meghatározott tartalommal és formában készíti el.”
„(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) beszámoló formájában történő teljesítésekor a mérleget és az eredménykimutatást az önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan külön-külön, valamint egyesített (összesített) formában is köteles elkészíteni.”
„10. § Az éves pénztári beszámolóban, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni.” „46/A. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár üzleti év végi portfólió állományának könyv szerinti értékét és piaci értékét, továbbá a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.” 17. § Az Övhr. 8. §-ának (2) és (8) bekezdése, 9. §-ának (2) és (5) bekezdése, 34. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „14. számú melléklet szerint számított és bevallott összegét” szövegrész, 37., 37/A. §-ai, valamint 7., 8., 10., 11., 12., 13. és 14., számú melléklete hatályát veszti.
IV. Fejezet
AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉG ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRAK BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI
ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 252/2000. (XII. 24.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA
„(2) A rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámolóból áll.”
„10. § Az éves pénztári beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni.” „(13) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a portfólió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti értékét, a taglétszám korévenkénti alakulását és a szolgáltatást igénybe vevők létszámának korévenkénti alakulását.”
21. § Az Evhr. 8. §-ának (2) és (5) bekezdése, 9. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (9) bekezdésének f) pontjában a „, 14. számú melléklet szerint számított és bevallott” szövegrész, 30., 31., 31/A. §-ai, valamint 3., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. számú melléklete hatályát veszti.
V. Fejezet
[A tagpénztárakkal szembeni követeléseken belül:]
„h) működési célra átadott pénzeszköz miatti követelésként kell kimutatni a felügyelet engedélyével, visszatérítési kötelezettség mellett működési célra rendelkezésre bocsátott összeget.”
[Garanciális ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni]
„e) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra jutó, garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszköz jogszabály szerint átutalt összegét.”
VI. Fejezet
[E rendelet alkalmazásában]
„14. monetáris célból tartott értékpapír: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának megvalósítása céljából vásárolt értékpapír;”
„(6) A monetáris céllal vásárolt állampapírok és a piaci értéken nyilvántartott követelések kivételével a veszteségek kockázatának mértékével arányos értékvesztést kell elszámolni a követelések és az értékpapírok után az MNB elnöke által jóváhagyott belső szabályzat alapján.”
VII. Fejezet
AZ EGYES PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI SZOLGÁLTATÁSOKAT IS VÉGZŐ EGYÉB VÁLLALKOZÁSOK
ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ
327/2009. (XII. 29.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA
[E rendelet hatálya kiterjed]
[E rendelet alkalmazásában]
„10. elektronikus pénz kibocsátása: a Hpt-ben ilyen címen nevesített pénzügyi szolgáltatás;
11. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése: a Hpt-ben meghatározott fogalom;
12. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: a Hpt-ben meghatározott intézmény;
13. pénzügyi szolgáltatást közvetítő: a Hpt-ben meghatározott közvetítő.”
ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI
ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
17/A. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Tv. előírásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni. (2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások vonatkozásában értelemszerűen köteles alkalmazni az I. fejezetben foglalt előírásokat. (3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 17/C. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. (4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően
a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában az elektronikus pénz kibocsátásával összefüggésben, valamint az elektronikus pénz kibocsátásához kapcsolódóan, vagy attól függetlenül a Hpt. szerint végzett más pénzügyi szolgáltatások (ideértve a pénzforgalmi szolgáltatást is) miatt keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint, hogy milyen módszertant alkalmaz azon tételek megosztásához, amelyek az elektronikus pénz kibocsátásához, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás nyújtásához és az attól eltérő tevékenységekhez egyaránt hozzárendelhetők; b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot;
c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot – amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül –, amelyben rendelkezni kell többek között arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. előírásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Hitkr. 26. §-a (10) bekezdésének ba)–bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját; d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Hitkr. 3. §-a (10) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül. (5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) információs igényeit.
(6) Az (5) bekezdéssel összhangban biztosítani kell, hogy a Hpt. szerinti rendelkezésre álló szavatoló tőke levezetésénél, valamint a szavatoló tőke Hpt.-ben meghatározott minimális szintjének megállapításánál figyelembevett források és eszközök értéke a számviteli nyilvántartásokban bármikor megállapítható legyen. (7) A Hpt. szerinti tőkekövetelmény meghatározása érdekében a kibocsátott (kinn lévő) és még vissza nem váltott elektronikus pénz állományáról és az abban bekövetkezett változásokról folyamatosan nyilvántartást kell vezetni. 17/B. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy az elektronikuspénz kibocsátásából, illetve a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a más tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek. (2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani az elektronikus pénz kibocsátásával összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben, külön kiemelve azon belül az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszközöket a 17/A. § (7) bekezdésében foglalt követelménnyel összhangban. (3) Az ügyfelekkel szemben elektronikus pénz kibocsátásából adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani.
(4) Az elektronikus pénz kibocsátásáért, valamint a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásokért felszámított különböző díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítetten kell bemutatni elektronikus pénz kibocsátásának díjbevétele és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások díjbevétele jogcímen.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a kamatjellegű jutalékot, a kamatjellegű bevételt a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között, az elektronikus pénz kibocsátásából, illetve a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatással összefüggő kamatként és kamatjellegű bevételként elkülönítetten kell nyilvántartani. E tekintetben kamatjellegű jutaléknak, illetve kamatjellegű bevételnek minősül a Hitkr. 10. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdése szerint meghatározott jutalék, illetve bevétel. 17/C. § Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia: a) az elektronikus pénz kibocsátásából, valamint a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó(an)
aa) eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, a Hpt. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét, valamint a Hpt. 76/A. §-a alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyú kitettségnek minősülő eszközbe helyezett összeget, ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a fizetési számla kapcsán az ügyféllel szemben fennálló tartozást, a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat,
ac) bevételeit, értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei – külön kiemelve abból a kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket –, rendkívüli bevételek bontásban,
ad) ráfordításai közül a költségeket, külön kiemelve az értékesítés közvetlen önköltségét, az értékesítés közvetett költségét, továbbá bemutatva azokat – költségnemenként is – anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenés részletezésben,
ae) további ráfordításait egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordítása, ebből fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások, rendkívüli ráfordítások bontásban,
af) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit,
ag) harmadik felek által az elektronikuspénz-kibocsátó kötelezettségéért vállalt garanciát, kezességet,
ah) kapott fedezeteket, biztosítékokat,
ai) be nem folyt kamatokat;
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁST KÖZVETÍTŐK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI
ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
17/D. § (1) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő a Tv. előírásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni. (2) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 17/E. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. (3) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően
a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában a pénzügyi szolgáltatás közvetítésével összefüggésben keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint, hogy milyen módszertant alkalmaz azon tételek megosztásához, amelyek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységhez és az attól eltérő tevékenységekhez egyaránt hozzárendelhetők;
b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot;
c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot – amennyiben a pénzügyi szolgáltatást közvetítő (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül –, amelyben rendelkezni kell többek között arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. előírásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Hitkr. 26. §-a (10) bekezdésének ba)–bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy a pénzügyi szolgáltatást közvetítő a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját; d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Hitkr. 3. §-a (10) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy a pénzügyi szolgáltatást közvetítő külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül. (4) A pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) információs igényeit.
(5) A (4) bekezdéssel összhangban biztosítani kell, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítésével összefüggésben keletkező források és eszközök értéke a számviteli nyilvántartásokban bármikor megállapítható legyen. (6) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből, illetve a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a más tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(7) A pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani a közvetítői tevékenységgel összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben. A kötelezettséget a pénz jogosult felé történő továbbításakor kell a könyvekből kivezetni.
(8) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő a közvetített szolgáltatást nem számolhatja el a saját számlás ügyletekre vonatkozó szabályok szerint.
(9) Az ügyfelekkel szemben pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani.
(10) A pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért, valamint a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásokért felszámított különböző díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítetten kell bemutatni pénzügyi szolgáltatás közvetítésének díjbevétele és egyéb pénzügyi szolgáltatások díjbevétele jogcímen.
17/E. § A pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia: a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből, és külön a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó(an)
aa) eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, a Hpt. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét, valamint a Hpt. 76/A. §-a alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyú kitettségnek minősülő eszközbe helyezett összeget, ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a fizetési számla kapcsán az ügyféllel szemben fennálló tartozást, a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat,
ac) bevételeit, értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei – külön kiemelve abból a kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket –, rendkívüli bevételek bontásban,
ad) ráfordításai közül a költségeket, külön kiemelve az értékesítés közvetlen önköltségét, az értékesítés közvetett költségét, továbbá bemutatva azokat – költségnemenként is – anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenés részletezésben,
ae) további ráfordításait egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordítása, ebből fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások, rendkívüli ráfordítások bontásban,
af) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit,
ag) harmadik felek által az elektronikuspénz-kibocsátó kötelezettségéért vállalt garanciát, kezességet,
ah) kapott fedezeteket, biztosítékokat,
ai) be nem folyt kamatokat;
33. § A Pkr. 1. §-ának a) pontjában a „pénzforgalmi intézményre, a pénzügyi szolgáltatást közvetítőre” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi intézményre, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és a pénzügyi szolgáltatást közvetítőre” szöveg lép.
VIII. Fejezet
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI EGYES EGYÉB SZERVEZETEK BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI
ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 224/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA
„c) a társadalmi szervezetre (ideértve a sportszövetségeket),”
„h) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra,”
„(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium.” „(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak, a víziközmű társulatnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.” „(8) Az e rendelet 3. számú melléklete szerinti közhasznú egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének összeállításánál a tájékoztató adatok E. pontjában szereplő és az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának összeállításánál a tájékoztató adatok B. pontjában szereplő támogatásként a közhasznú egyéb szervezet által nyújtott, ráfordításként érvényesíthető kiadások vagy egyéb- és rendkívüli ráfordítások között ilyen címen elszámolt tételek együttes összegét kell érteni.” „(2) Amennyiben az átalakulás során az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet él az (1) bekezdés szerint a vagyonátértékelés lehetőségével, a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) a Tv. előírásai szerinti független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie.” 39. § Az Eszr. 3. számú mellékletének címében „A közhasznú egyszerűsített beszámoló közhasznú eredménylevezetésének” szövegrész helyébe „A közhasznú egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének” szöveg lép.
IX. Fejezet
„(1) E rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján működő biztosítóra (ideértve a biztosítóként működő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is), valamint minden a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) alapján működő viszontbiztosítóra (ideértve a viszontbiztosítóként működő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) (a továbbiakban együtt: biztosító).” X. Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
1. melléklet a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelethez
Az eredménykimutatás 08. sora a következőképpen módosul:
„08. Egyéb garanciális ráfordítások
Ebből: – Alapra átszállt követelések behajtásával kapcsolatos ráfordítások
– társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő tagot a garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközből megillető összeg miatti ráfordítások”
