373/D/2010. AB határozat

373/D/2010. AB határozat^*

2010.08.31.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvény 21. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.544/2009/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárást megszünteti.

I n d o k o l á s

Az indítványozó a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.544/2009/2. számú, a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító végzésében alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Ppmód.) 22. § (2) bekezdésével szemben terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Másodlagosan utólagos normakontroll iránti kérelemként is kérte indítványa elbírálását.

A Ppmód. 22. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat (így az indítványozó saját ügyében azt a szabályt, mely szerint a felülvizsgálat szomszédjogi perekben kizárt) a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság a törvény hatálybalépésekor még nem hozott jogerős határozatot. Mivel az indítványozó ügyében a jogerős határozat a Ppmód. hatályba lépését (2006. január 1.) követően, 2009. február 26-án született, ezért a felülvizsgálat kizártságára vonatkozó szabályokat alkalmazni kellett, így a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.

Az indítványozó szerint ez sérti a jogállamiság elvéből levezetett jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] követelményét, ezen belül a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Álláspontja szerint „az alkotmányellenesség nem attól függ, hogy az ítéletet mikor hozták”. A rendkívüli jogorvoslat e formájának megszüntetése – vélte az indítványozó – ugyanis a jogosultak számára „kedvezőtlen változást eredményez”.

Ugyanezen indokok alapján a törvény 2006. január 1-jén történő hatályba lépéséről rendelkező Ppmód. 21. § (1) bekezdését is támadta az indítványozó.

II.

1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

2. A Ppmód.-nak az indítvánnyal támadott rendelkezései:

„21. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit – a 22. §-ban meghatározott kivételekkel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

„22. § (2) Az 1. § és a 14. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság a törvény hatálybalépésekor még nem hozott jogerős határozatot. Ha a jogerős határozatot a bíróság a törvény hatálybalépése előtt már meghozta, úgy a felülvizsgálatra a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a 86/D/2007. AB határozatában (ABH 2008, 2657.; a továbbiakban: Abh.) már vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító végzés ellen előterjeszthető-e alkotmányjogi panasz. Mivel az indítvány előterjeszthetőségének vizsgálatáról van szó, így nyilvánvalóan nincs helye res iudicata megállapításának, ugyanakkor a fenti Abh.-ban foglaltakkal egyezően az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasszal összefüggésben az alábbiakat állapította meg.

Az Abtv. 48. § (1) bekezdése kimondja: Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezéseket (feltételeket) az alkotmányjogi panasz elbírálása során együttesen kell értelmezni és figyelembe venni. [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361–362.; 41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.; 663/D/2000., ABH 2003, 1223, 1228.]

Az Alkotmánybíróság az 1173/D/2007. AB határozatban azzal összefüggésben, hogy a felülvizsgálati kérelmeket elutasító bírósági végzés általánosságban lehet-e alkotmányjogi panasz tárgya, a következőket állapította meg.

„Az Alkotmánybíróság arra vonatkozó álláspontját, hogy milyen jogerős határozatok támadhatók alkotmányjogi panasszal, a 99/D/2006. AB végzésben a következőképpen foglalta össze: »Az alkotmányjogi panasz – fő szabályként – a jogerős ügydöntő határozatokkal szemben terjeszthető elő [lásd: 1492/B/2007. AB határozat, ABK 2008. június, 24.]. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében esetről esetre, az alapjául fekvő jogerős határozat tartalma alapján ítéli meg azt, hogy a vizsgált ügyben a panasszal támadott határozat olyan érdemi határozatnak tekinthető-e, mellyel szemben helye van az alkotmányos jogorvoslatnak. Ugyanez a határozat – utalva az 57/1991. (XI. 8.) AB határozatra, melyben először mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy az alkotmányjogi panasz jogorvoslat – megerősítette az Alkotmánybíróság 22/1995. (III. 31.) AB határozatában (ABH 1995, 108, 109.) foglaltakat: az ’alkotmánybírósági eljárásban a jogorvoslathoz való alapvető jog szempontjából valamely döntés érdemi, ügydöntő volta a tételes jogok által ilyennek tartott döntésekhez képest viszonylagos: a vizsgált döntés tárgya és személyekre gyakorolt hatása által meghatározott (ABH 1992, 515, 516.; ABH 1993, 48, 74–75.).’ A 22/1995. (III. 31.) AB határozat kifejtette továbbá, hogy a jogorvoslat másik fogalmi eleme, hogy a döntés jogot vagy jogos érdeket sértsen, ugyanakkor a jogorvoslat igénybevételének nem előfeltétele a tényleges sérelem igazolása, elég arra hivatkozni. Ahhoz van joga a személynek, hogy állítsa a döntés jogos érdeket vagy jogot sértő voltát. (ABH 1995, 108, 110.)« (ABK 2009. június, 825, 826.)

Az Alkotmánybíróság a 943/D/2006. AB határozatában arra is rámutatott, hogy a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító jogerős döntése általában nem minősül érdemi, ügydöntő határozatnak. »Ugyanakkor több ügyben az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszként bírált el olyan indítványokat, amelyek szintén a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság – a törvényi feltételek hiányán alapuló – elutasító végzései ellen irányultak. A büntetőeljárásbeli felülvizsgálat kizártságának alkotmányossági következményeit meghatározó 23/1995. (IV. 5.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította: ’Az Alkotmánybíróság a 23/1991. (V. 18.) AB végzésben (ABH 1991, 311.) úgy foglalt állást, hogy az alkotmányjogi panaszra megállapított határidő számítása szempontjából a rendkívüli jogorvoslatokat figyelmen kívül kell hagyni. A határidő számítása szempontjából azóta is következetesen érvényesített álláspont azonban nem jelenti azt, hogy a rendkívüli jogorvoslatoknak, így a felülvizsgálat intézményének jogi szabályozását ne lehetne alkotmányjogi panasz keretében sérelmezni. Az alkotmányjogi panasz benyújtására megszabott törvényi határidő ilyen esetben a felülvizsgálat tárgyában hozott határozat kézbesítésétől számított hatvan nap.’ (ABH 1995, 115, 118–119.; ugyanez: 1320/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 683, 684.) A polgári perbeli felülvizsgálatot elutasító végzések elleni alkotmányjogi panaszokat bírált el érdemben az Alkotmánybíróság a 787/D/1999. AB határozatban (ABH 2001, 1090.), a 42/2004. (XI. 9.) AB határozatban (ABH 2004, 551.), a 44/2005. (XII. 7.) AB határozatban (ABH 2005, 565.), legutóbb pedig a 702/D/2004. AB határozatban (ABK 2007. november, 1139., 1146–1147.). (...) Így sem az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezések (feltételek) együttes értelmezése és figyelembevétele (...) alapján, sem pedig az Alkotmánybíróság gyakorlatából nem lehet olyan következtetést levonni, hogy a rendkívüli jogorvoslatok szabályai csak utólagos normakontroll keretében lehetnek az alkotmányossági vizsgálat tárgyai, és alkalmazásuk miatt nem lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani. (ABH 2008, 2504, 2507.) « (ABK 2010. március, 332, 333–334.)”

Mivel jelen ügyben az indítványozó a felülvizsgálat egyik kizáró feltételét kifogásolta, a fentiek szerint az e tárgyban hozott végzés ellen – amennyiben annak további törvényi feltételei fennállnak – helye van alkotmányjogi panasznak. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy az indítványozó egyrészt a törvényes határidőn belül nyújtotta-e be az alkotmányjogi panaszát, másrészt, hogy abban a bíróság a sérelmesnek tekintett jogszabályi rendelkezést ténylegesen alkalmazta-e.

A Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.544/2009/2. számú végzése 2010. január 5. napján érkezett a kézbesítésre kötelezett Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra. Az indítványozó a panaszát 2010. február 12. napján, azaz a hatvan napos határidőn belül adta postára (a határidő számítására lásd a 41/1998. (X. 2.) AB határozatot, ABH 1998, 306.).

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz elbírálhatóságához megállapította azt is, hogy a Legfelsőbb Bírósági végzése tartalmazza a Ppmód. 22. § (2) bekezdését, mint támadott jogszabályi rendelkezést.

Ezt követően az Alkotmánybíróság azt vizsgálta meg, hogy a Ppmód. 22. § (2) bekezdése sérti-e az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, ezen belül a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.

Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezést a 702/D/2004. AB határozatában (ABH 2007, 1681.; a továbbiakban: Abh2.) már vizsgálta. Az Alkotmánybíróságnak az indítvánnyal összefüggésben mindenekelőtt azt kellett tehát áttekintenie, hogy az indítvány tárgya nem minősül-e ítélt dolognak. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABK 2009. január, 3.) értelmében ítélt dolog címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor res iudicata, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) Ha az újabb indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 17/1999. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1999, 131, 133.; 5/2002. (II. 22.) AB határozat, ABH 2002, 78, 81.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911.]

Az Alkotmánybíróság az Abh2.-ben kimondta, hogy nem esik alkotmányossági kifogás alá – a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog szempontjából – az, hogy csak a törvény hatályba lépését követően jogerőre emelkedett határozatok esetén van helye a felülvizsgálat új szabályai alkalmazásának (ABH 2007, 1681, 1706.), azaz jelen esetben a felülvizsgálat kizártságának.

Vagyis az Alkotmánybíróság a Ppmód. 22. § (2) bekezdésével összefüggésben már kimondta, hogy az arról rendelkezik, hogy a felülvizsgálat lehetősége csak azokban az ügyekben kizárt, amelyekben az eljárások még folyamatban vannak. Azaz a jogalkotó nem már lezárt jogviszonyokat tesz utólag terhesebbé, hanem a folyamatban levő ügyekben alkalmaz olyan eljárási szabályváltozást, mely az indítványozó által sérelmesnek tartott helyzetet eredményezte. Önmagában azonban az eljárási szabályok ilyen jellegű megváltoztatása – mivel a jogerősen lezárt ügyeket nem érinti – nem eredményez visszaható hatályú jogalkotást.

Mivel az Alkotmánybíróság az Abh2.-ben a Ppmód. 22. § (2) bekezdését azonos okból (visszaható hatályú jogalkotás) már vizsgálta, jelen esetben tehát ítélt dologról van szó, ezért az eljárást az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette.

2. Ezt követően az Alkotmánybíróság az utólagos normakontroll iránti kérelmeket vizsgálta meg.

2.1. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Ppmód. 21. § (1) bekezdése (a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit – a 22. §-ban meghatározott kivételekkel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell) sérti a jogbiztonság követelményét.

2.1.1. Az Alkotmánybíróság – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogbiztonság követelményének sérelmével összefüggésben – számos határozatában kifejtette, hogy a jogállam alapvető, nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A 26/1992. (IV. 30.) AB határozatában az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon (ABH 1992, 135, 142.).

Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a támadott jogszabály világos, érthető és megfelelően értelmezhető, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordoz, a jogbiztonság alkotmányos követelménye nem sérül, ezért a jogbiztonság sérelmének megállapítására irányuló indítványt a Ppmód. 21. § (1) bekezdése vonatkozásában elutasította.

2.1.2. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg:

Az indítványozó a 21. § (1) bekezdésének megsemmisítésére irányuló kérelmét a 22. § (2) bekezdésére vonatkozó indítvánnyal szoros összefüggésben – ugyanazon indokokra tekintettel – kérte megvizsgálni. A 21. § (1) bekezdése azonban a 22. §-t [így a 22. § (2) bekezdését is] éppen kivételként nevesíti. [Maga a 22. § (2) bekezdése a Ppmód. felülvizsgálatra vonatkozó szabályainak a hatálybalépéséről szól, a 21. § (1) bekezdése pedig a Ppmód. egyéb rendelkezéseit lépteti hatályba]. Erre tekintettel a Ppmód. 21. § (1) bekezdésére vonatkozó indítvány az indítványozó által felhozott érvek alapján a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésbe nem hozható. Az alkotmányos összefüggés hiánya az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523–524.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.] az indítvány elutasítását eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a tekintetben is elutasította.

2.2. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a Ppmód. 22. § (2) bekezdésének az alkotmányossági vizsgálatát jelen határozat indokolásának 1. pontjában az alkotmányjogi panasz elbírálása keretében elvégezte, ezért az ugyanerre irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálatát mellőzte.

Budapest, 2010. augusztus 31.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

			Dr. Balogh Elemér s. k.,			Dr. Bihari Mihály s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

		Dr. Bragyova András s. k.,				Dr. Holló András s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

				Dr. Kiss László s. k.,		Dr. Kovács Péter s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

	Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,					Dr. Lévay Miklós s. k.,
				előadó alkotmánybíró			alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek