BÜ BH 2010/4
BÜ BH 2010/4
2010.01.01.
I. Felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a terhelt terhére megállapított lőfegyverrel visszaélés bűntette elkövetési tárgyának a meghatározása körében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan [Be. 373. § (1) bek. III. a) pont, 416. § (1) bek. c) pont, 428. § (2) bek., Btk. 263/A. § (1) bek. c) pont, 2004. évi XXIV. tv. (Ltv.), 253/2004. (VIII. 31.) Korm. r.].
II. Alkalmatlan tárgyra elkövetett kísérlet esetén a törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartás megvalósul, elkövetési tárgy hiányában azonban a jogi tárgy sérelme nem következik be [Btk. 17. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2007. március hó 20. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lőfegyverrel visszaélés bűntettében. Ezért őt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság korábbi ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását elrendelte.
A megállapított tényállás lényege szerint a terheltet a bíróság a 2002. április 8-án jogerőre emelkedett ítéletével 2 rb. önbíráskodás bűntette és más bűncselekmény miatt végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte.
A terhelt fegyvertartási engedéllyel nem rendelkezik, és gyűjti a légfegyvereket. 2004-ben, pontosan meg nem határozható körülmények között a birtokába került 1 db 4,5 milliméter kaliberű, Tex márkajelzésű, 5,6 milliméter kaliberű töltények befogadására és működtetésére átalakított légpisztoly. A terhelt azt a lakásában tartotta.
Az általa kifúrt légpisztoly a lövés leadásához szükséges alkatrészeket tartalmazza, azok megfelelően mozgathatók.
Az átalakított légpisztoly működőképes, azonban jelenlegi állapotában, mivel az ütőszeg nem éri el a töltény fenékrészét, lövés leadására nem alkalmas.
Az átalakított légpisztolyból az utolsó tisztítást követően adtak le lövést, amelynek időpontja azonban nem állapítható meg.
A terhelt lakásában a rendőrség által 2005. március 19. napján megtartott házkutatás során lefoglalt átalakított légpisztoly a 2004. évi XXIV. tv. értelmében lőfegyvernek minősül.
A bizonyítékok értékelése körében a bíróság rögzítette: a terhelt a nyomozati vallomásában előadta, hogy a megfúrt csövű légfegyvert 2004-ben vásárolta és utólag derült ki, hogy az nem jó. Egyszer ki is próbálta a pisztolyt, abba lőszert tett, de az nem sült el. Ezt követően a pisztolyt a szekrény mögé tette.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt bíróság a 2008. január hó 15. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a kiszabott börtönbüntetés tartamát 1 évre enyhítette.
A másodfokú bíróság bizonyítást vett fel és meghallgatta az igazságügyi fegyverszakértőt. Annak alapján megállapította, hogy lövés leadására alkalmatlan állapotban lévő működőképes lőfegyver lefoglalására került sor. Az ütőszeg korrigálásával, meghosszabbításával a fegyver lövés leadására alkalmas.
Ugyanakkor az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a terhelt fúrta ki a légpisztolyt.
A megyei bíróság álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a gyanúsítottként előadott vádlotti vallomást fogadta el, mely szerint megfúrt fegyverként vásárolta a lőfegyvert, amelynek a kipróbálására is kísérletet tett. Nem vitathatóan a terhelt megszerezte, és engedély nélkül tartotta a birtokában a lőfegyvernek minősülő átalakított légpisztolyt, amelynek lefoglalására sor került.
A terhelt ténybeli tévedésre hivatkozásának az elfogadhatóságát a nyomozás során tett beismerő vallomása, az alkalmatlan kísérlet megállapíthatóságát pedig a terhére megállapított bűncselekmény befejezettsége kizárja.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt – a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – mert álláspontja szerint bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.
A fegyverszakértő véleményével egyező tényállás szerint az eljárás tárgyát képező légfegyver működésképtelen volt, ezért birtoklása nem valósított meg bűncselekményt.
Olyan légpisztoly tartása miatt ítélték el, amely emberi élet kioltására alkalmatlan. Ezért azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a marasztaló jogerős döntést helyezze hatályon kívül.
A Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaposnak, a Legfőbb Ügyészség indítványát alaptalannak találta.
Az elkövetéskor hatályos Btk. 263/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettét az követi el, aki lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz.
A Btk. 263/A. §-ában meghatározott lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés különös részi tényállása ún. kerettényállás, amelynek egyes elemeit más jogszabályok konkretizálják. Ilyen más jogszabály a 2004. szeptember hó 3. napjáig hatályban volt 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről, a 2004. május hó 1. napján hatályba lépett 2004. évi XXIV. törvény (Ltv.) a lőfegyverekről és lőszerekről, valamint a 2004. szeptember hó 3. napján hatályba lépett 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (R.) a fegyverekről és a lőszerekről. E jogszabályok azok az igazgatási normák, amelyek meghatározzák és konkretizálják a büntetőjogi keretdiszpozíció egyes elemeinek a tartalmát.
Anélkül, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt külön vizsgálná, hogy 2004. május hó 1. napjától két jogszabály (115/1991. Korm. rend. és az Ltv.) és részben eltérően határozta meg a lőfegyver fogalmát 2004. szeptember hó 3. napjáig, csupán annak a megállapítására szorítkozik, hogy e kérdésnek a felülvizsgálati indítvány elbírálása szempontjából nincs jelentősége. A jogerős ítéletben megállapított elkövetési idő 2004. évtől, de ezen belül közelebbről meg nem határozott időponttól 2005. március hó 19. napjáig terjedt. A terhelt az aznap megtartott házkutatásig tartotta engedély nélkül birtokában az átalakított, megfúrt légpisztolyt.
Ennek megfelelően az bizonyos, hogy esetében az Ltv. és az R. szabályait kell alkalmazni. Miután az ítéletben nincs adat arra vonatkozóan, hogy a terhelt 2004. szeptember hó 3. napját megelőzően is engedély nélkül tartotta volna az eljárás tárgyát képező légfegyvert, az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott a korábban hatályban volt 115/1991. számú kormányrendelet szabályaira.
Az Ltv. 2. §-ának 16. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. Az eljárás során igénybe vett igazságügyi fegyverszakértőknek e rendelkezésre figyelemmel kellett minősíteniük a terhelttől lefoglalt légfegyvert lőfegyvernek.
Sem a nyomozás során beszerzett és a bírósági eljárás anyagává tett fegyverszakértői vélemény, sem a fegyverszakértőnek az elsőfokú és a másodfokú tárgyaláson előadott véleménye nem tartalmaz adatot arra, hogy a lefoglalt légfegyver továbbra is légfegyvernek vagy netán már tűzfegyvernek minősül.
Sem az ítéletek, sem az eljárás iratanyaga nem tartalmazza, hogy a lefoglalt légfegyverből milyen csőtorkolati energiájú és milyen típusú „lőszer” lőhető ki.
E körben az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüket olymértékben elmulasztották, hogy emiatt a jogerős ítélet a felülbírálatra alkalmatlan.
Az Ltv. 2. §-ának 16. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerinti lőfegyverfogalom törvényi ismérve, hogy a tűzfegyverből vagy a légfegyverből szilárd anyagú lövedék lőhető ki.
Az eljárás tárgyát képező légfegyverből azonban lövedék nem lőhető ki, a lefoglalt légfegyver ugyanis lövés leadására alkalmatlan.
A másodfokú bíróság is észlelte azt a nyilvánvaló ellentmondást, hogy a légpisztoly működőképes, de lövés leadására nem alkalmas. Éppen ezért rendelte el a bizonyítás kiegészítését és hallgatta meg ismét az igazságügyi fegyverszakértőt. Ezután még kevéssé magyarázható, miért rögzítette mégis, hogy az elkövetés tárgya „lövés leadásra alkalmatlan állapotban lévő működőképes lőfegyver”.
A szavak köznapi értelme szerint működőképes az a lőfegyver, amelyből lövés adható le.
Abban az esetben, ha a valamely jogi fogalom tartalma netán eltér annak a köznapi értelmétől, akkor a bíróság kötelessége, hogy erről az eltérésről az indokolási kötelezettségének a teljesítése körében számot adjon. Az eljárt bíróságok azonban indokolási kötelezettségüket e tekintetben is elmulasztották.
A másodfokon eljárt bíróság jogi indokolása téves a tekintetben, hogy az alkalmatlan kísérlet megállapíthatóságát a bűncselekmény befejezettsége kizárttá teszi. Az alkalmatlan tárgyra elkövetett kísérletet ugyanis éppen az jellemzi, hogy bár a törvényi tényállásban megkövetelt elkövetési magatartás maradéktalanul megvalósult, elkövetési tárgy hiányában a jogi tárgy sérelme mégsem következik be.
A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
A Be. 373. §-a (1) bekezdésének III/a) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
Amint a Legfelsőbb Bíróság fentebb már kifejtette, az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüket a terhelt terhére megállapított lőfegyverrel visszaélés bűntette elkövetési tárgyának a meghatározása körében oly mértékben megsértették, hogy emiatt a jogerős határozat a felülbírálatra és a felülvizsgálatra alkalmatlan.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. Az első, illetve a másodfokú bíróság ítéletét – a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
(Legf. Bír. Bfv. II. 410/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás