2010. évi XL. törvény
egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról1
2011.01.01.
I. Fejezet
„(4) A rendőrségi fogdába történő befogadáskor, amennyiben a rendelkezésre álló adatokra, illetve a befogadás körülményeire vagy a fogvatartott viselkedésére tekintettel alapos okkal feltételezhető, hogy a fogvatartott saját vagy más életének, testi épségének veszélyeztetésére alkalmas tárgyat tart magánál, az élet, testi épség védelme, továbbá a bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott testét, erre vonatkozó előzetes figyelmeztetést követően – a testüregekre is kiterjedően – át kell vizsgálni.
(5) A fogvatartott testének átvizsgálása nem történhet szeméremsértő módon, és az átvizsgálás alatt más fogvatartott, illetve a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem lehet jelen.
(6) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, amelynek során a vizsgálatot végző orvoson kívül a vizsgálat elvégzésében közreműködő egészségügyi dolgozó, valamint a vizsgált személlyel azonos nemű rendőr lehet jelen.”
[A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,]
„g) akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének van helye.”
(2) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszámának és a vízumbirtokos ujjnyomatának együttes ellenőrzésével is végezhet keresést a Vízuminformációs Rendszerben.” „Leplezett figyelés elrendelése
46/B. § A Rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból leplezett figyelést rendelhet el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása
46/C. § (1) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja. (2) A rendőr – a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.
(3) A rendőr a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:
a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
c) az utazás útvonala és az úti cél,
d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,
e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok és
f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.” „(4) Az (1) bekezdés szerinti állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagja a Magyar Köztársaság területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő eszközét, illetve szolgálati fegyverét. a) a Schengeni Információs Rendszerhez, valamint
b) a Vízuminformációs Rendszerhez.”
[A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból:]
„h) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,”
[A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból:]
„u) a központi szabálysértési nyilvántartásból.”
„(7) A Rendőrség a Vízuminformációs Rendszerhez a Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekmény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni. (8) Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (7) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható és b) a betekintés céljából történő hozzáférésre a (7) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség. (9) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (8) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel. (10) A kezdeményezésben a (9) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik: a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,
b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.
(11) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (8)–(10) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a Rendőrség részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók: a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
c) bármely – korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított – vízummal kapcsolatos adat.
(12) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az országos rendőr-főkapitány erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (9) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak – és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell –, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.” „(2) A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár által bemutatott okmányok adatait és e személy ujjnyomatát összeveti a Vízuminformációs Rendszerrel.”
[A Rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából – a külön törvény alapján kezelhető adatokon kívül – kezeli:]
„f) a hozzátartozók közötti erőszak alapján hozott ideiglenes megelőző távoltartó határozattal érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcím adatait, a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósító cselekmény jellemzőit, a hozzátartozók közötti erőszak megállapítását igazoló adatokat, az erre utaló bizonyítékokat, eszközöket az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatályának megszűnésétől számított egy évig.”
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]
„l) állapítsa meg a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat.”
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„k) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [46/B–46/C. §], l) a néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [46/B–46/C. §], m) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. és 16. cikke [91/C. §], „11/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Biztonsági Hivatal tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet. (3) Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott meghatározott időszak elteltével törölni kell. (4) Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a betekintés céljából történő hozzáférés pontos célját, beleértve a konkrét ügyben érintett – 45. § (2) bekezdés szerinti bűncselekmény – megnevezését is, b) a betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló kezdeményezés szerinti ügy ügyiratszámát,
c) a hozzáférés dátumát és pontos időpontját,
d) a sürgős eljárásra történő utalást,
e) a betekintés céljából történő hozzáféréshez szükséges, a kezdeményezésben szereplő adatokat,
f) a megtekintett adatok típusát,
g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot, valamint
h) az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter – a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából – a hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személyek nevéről és azonosító kódjáról.”
„41/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a Rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – az (1) bekezdésben meghatározott esetben – kizárólag a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény 99. cikk (3) bekezdése szerinti konzultációt követően kezdeményezhetik a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.” „(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Biztonsági Hivatal a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő bűncselekmény megelőzése, felderítése – ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja szerinti feladatkört is –, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából, meghatározott egyedi ügyben, betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős miniszterhez kell megtenni. (3) A (2) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (2) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzés érdemben nem biztosítható; b) a betekintés céljából történő hozzáférésre a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzésre irányuló egyedi eljárásban van szükség. (4) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel. (5) A kezdeményezésben a lekérdezésre szolgáló alábbi adatok alapján a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik: a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,
b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a (2)–(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését megelőzően vizsgálni köteles. (7) Kivételesen sürgős esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kezdeményezését is teljesítheti. Ebben az esetben a (2)–(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését követően, a sürgősség indokoltságával együtt kell vizsgálni. (8) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a kérelmező nemzetbiztonsági szolgálat részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók: a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
c) bármely – korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított – vízummal kapcsolatos adat.
(9) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak – és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell –, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.” 16. § Az Nbtv. a következő alcímmel és 80. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
80. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja: a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [41/A. §]; b) a néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [41/A. §]; c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. és 16. cikke [11/A. §, 45. §].” A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
[E törvény alkalmazásában]
„(6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében – meghatározott esetekben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.”
„4. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni. (2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot többszöri beutazásra és az első beutazás napjától számított bármely hat hónapos időszakban három hónapos tartózkodásra jogosítja.”
„20. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (2) A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során a kérelmező törvényes képviselőjének, illetve a törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező, nagykorú cselekvőképes személynek is jelen kell lennie.
(3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.”
„A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ellenőrzése a Vízuminformációs Rendszerben
„(3) Ha az EGT-állampolgár vagy családtagja megszerezte a magyar állampolgárságot, a rá vonatkozó adatokat haladéktalanul törölni kell az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól vezetett résznyilvántartásokból.”
„77/A. § (1) A Vízumkódex VI. fejezete alapján a Magyar Köztársaság közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt – a VIS rendelet 9. cikke alapján – a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye. (2) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.
(3) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.”
„(5) A Vízuminformációs Rendszerhez a VIS rendelet 15–20. cikke szerinti célokból a külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel.” „(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében –
a) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és
b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.”
„(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.” b) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19–20. cikkének [35/A. §, 77/A. §]; végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
[E törvény alkalmazásában]
„8. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.” „9. § (1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében – meghatározott esetekben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki. (2) A központi vízumhatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.
(3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, a vízum megsemmisítése, visszavonása, valamint a vízum meghosszabbítása tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
„A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése a Vízuminformációs Rendszerben
„(3) A Vízumkódex VI. fejezete alapján a Magyar Köztársaság közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja, abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt – a VIS rendelet 9. cikke alapján – a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye. (4) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.
(5) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.”
„(6) A vízumkérelem (1) bekezdés szerinti adatai nem tárolhatóak az idegenrendészeti nyilvántartásban, ha azokat a VIS rendelet 5. cikke alapján a Vízuminformációs Rendszerben kell tárolni.” „(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár megszerezte a magyar állampolgárságot, a rá vonatkozó adatokat haladéktalanul törölni kell az idegenrendészeti résznyilvántartásokból.”
„(3) A Vízuminformációs Rendszerhez a VIS rendelet 15–20. cikke szerinti célokból a külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel.” „(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében –
a) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és
b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.”
„(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük. (8) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.” b) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19–20. cikkei [67/A. §, 95. §]; végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
„(10) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor intézkedik az elismerését kérő arcképmásának, valamint ujjnyomatának rögzítése iránt.”
„(3) Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja
a) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet 4. cikkében foglaltak végrehajtása; (4) A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek. (5) A (4) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel. [E törvény a következő közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg]
„(1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki.
(2) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.”
II. Fejezet
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
[A hivatásos szolgálatra méltatlan az:]
„d) akivel szemben a bíróság – katonai bűntett kivételével – szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával, 2009. december 31-ét követően elkövetett bűntett miatt jogerősen büntetést szabott ki, és a szolgálati viszonya az a)–c) pontban, valamint az 53. § g) pontban foglaltak alapján nem szűnt meg.” „(7) Nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintettre nem szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával elkövetett, hivatalból üldözendő bűntett elkövetése miatt a bíróság jogerősen büntetést szabott ki, ha a bűncselekményt 2009. december 31-ét követően követték el.”
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszerei és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
„(5) A NEBEK a Rendőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: magyar együttműködő szerv) tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.”
„(2) A magyar együttműködő szervnek a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerhez (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a NEBEK útján történő adatszolgáltatást kezdeményező indokolt írásos vagy elektronikus úton továbbított kezdeményezésében az (1) bekezdésben foglaltak mellett fel kell tüntetnie a) a konkrét ügy ügyiratszámát, amelyben szükséges a Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekmény vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében az adatszolgáltatás; b) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a Vízuminformációs Rendszerből történő adatszolgáltatás jelentősen hozzájárulhat az adott bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához;
c) azokat a körülményeket, amelyek megalapozzák a Vízuminformációs Rendszerből történő adatszolgáltatás szükségességét;
d) az a) pont szerinti bűncselekmény minősítését;
e) a betekintéshez szükséges, törvényben meghatározott egyéb adatokat, valamint
f) a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére a magyar együttműködő szerv vezetője által feljogosított személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.
(3) A NEBEK a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kérelem teljesítését megelőzően vizsgálni köteles. (4) Kivételesen sürgős esetben a NEBEK a magyar együttműködő szerv adatszolgáltatás kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kérelmét is teljesítheti. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a kérelem teljesítését követően, a sürgősség indokoltságával együtt kell vizsgálnia.” „(4) A NEBEK a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a Vízuminformációs Rendszerben végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(5) Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott meghatározott időszak elteltével törölni kell. (6) Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a betekintés pontos célja, beleértve a konkrét ügyben érintett – a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti – bűncselekmény megnevezését is; b) a kérelem szerinti ügy ügyiratszámát;
c) a hozzáférés dátumát és pontos időpontját;
e) a betekintéshez szükséges, a kérelemben szereplő adatokat;
f) a megtekintett adatok típusát;
g) a NEBEK által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot; valamint
h) a magyar együttműködő szerv vezetője által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy számára a VIS nemzeti központi hatóság részéről biztosított azonosító kódot.
(7) A NEBEK – a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából – a hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személyek nevéről és azonosító kódjáról.”
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
18. § E törvény a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3–4. és 16. cikkei végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg [3. §, 6. §, 10. §].” „36/A. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint hatáskörébe tartozó, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül az (1) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható, és b) a betekintés céljából történő hozzáférésre az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség. (3) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel. (4) A kezdeményezésben a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik: a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,
b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.
(5) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a Vám- és Pénzügyőrség részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók: a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
c) bármely – korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított – vízummal kapcsolatos adat.
(6) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az országos parancsnok erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (3) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak – és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell –, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.” A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek módosítása
„(5) A SIRENE Iroda a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokkal érintett személyes adatok tekintetében adatkezelő.” [A SIS-be figyelmeztető jelzést kell elhelyezni:]
„e) arról a nem EGT-állampolgár külföldiről, aki beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, kivéve, ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a magyar állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség vissza nem térítése vagy a kiszabott, de meg nem fizetett helyszíni bírság vagy szabálysértési bírság végrehajtásának eredménytelensége miatt került sor,
f) arról a személyről vagy gépjárműről, akivel vagy amellyel kapcsolatban a Rendőrség vagy a Vám- és Pénzügyőrség leplezett figyelést rendelt el,”
„(2) Az 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Rendőrség figyelmeztető jelzést helyez el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére is abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság vagy más, SIS-t alkalmazó külföldi állam nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység elhárítása érdekében az indokolt.” III. Fejezet
52. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 17–20., 25., 27–29., valamint a 34. § 2010. április 5-én lép hatályba.
(4) A 8., 13. és a 15. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.
(5)7 A 42–44. és az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.
(2) Az Szmtv. 3. § (2) és (3) bekezdésében az „érvényes vízummal” szövegrészek helyébe az „érvényes három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal” szöveg, a 73. § (1) bekezdésében az „A vízum kiadására irányuló eljárásban” szövegrész helyébe az „A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárásban” szöveg, 80. § (1) bekezdés b) pontjában a „bejelentett úti okmány típusát és számát” szövegrész helyébe az „eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány, illetve személyazonosító igazolvány típusát és azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét” szöveg lép.
(3) A Harmtv. 100. § (1) bekezdés b) pontjában az „okmány típusa és azonosító adatai” szövegrész helyébe az „okmány, illetve tartózkodási engedély típusa és azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye” szöveg lép.
(5) A NEBEK tv. 1. § (2) bekezdésében az „a Schengeni Információs Rendszer (SIS), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint” szövegrész helyébe az „a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint” szöveg, 3. § (1) bekezdésében az „és nemzeti egységeivel, valamint” szövegrész helyébe az „és nemzeti egységeivel, az Európai Unió jogi aktusával létrehozott információs rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférés során, valamint” szöveg lép.
(6) A Hszt. 37/B. § (2) bekezdésében a „vele szemben a” szövegrész helyébe a „vele szemben – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hivatalosan ismert adatokon túl – a” szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja” szövegrész helyébe az „a szolgálatra méltatlanná vagy a 258. § (4) bekezdés alapján alkalmatlanná vált tagja” szöveg, 258. § (4) bekezdésében a „meg kell szüntetni” szövegrész helyébe a „meg kell szüntetni, kivéve, ha a miniszter az 56. § (7) bekezdése alapján a méltatlanság megállapításától eltekintett” szöveg lép.
54. § (1) Hatályát veszti
55. § E törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 92. cikk (2) bekezdése és 99. cikke;
b) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat;
c) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet;
