42/2010. (II. 26.) Korm. rendelet
az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet, valamint a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.03.13.
„A kibocsátási egység kereskedelmi rendszerbe 2013-tól bekapcsolódó létesítményekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség
2/A. § (1) E rendelet 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője a 2005–2008-as évekre vonatkozóan a tüzelőanyag-felhasználás és a technológiai adatok alapján kiszámítja az erre az időszakra vonatkozó üvegházhatású gáz kibocsátási adatokat, és azokat 2010. április 30-ig a környezetvédelmi hatóságnak elektronikus adathordozón vagy elektronikus levélben benyújtja. A kibocsátási adatokhoz mellékelni kell az azok kiszámításához felhasznált dokumentumokra, adatokra és az alkalmazott számítási módszerre vonatkozó tájékoztatást. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kibocsátási adatok azért nem állapíthatók meg, mert az azok kiszámításához szükséges adatok nem állnak az üzemeltető rendelkezésre, az üzemeltető az erre vonatkozó nyilatkozatát 2010. április 30-ig megküldi a környezetvédelmi hatóságnak. (3) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a benyújtott adatok megalapozottak, 2010. június 30-ig megküldi azokat az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).”
„11. § (1) Azok az üzemeltetők, akik a Kiosztási Terv szerint az új belépő tartalékból kibocsátási egységekben részesülhetnek, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó esemény évének december 1-jétől az azt követő év január 5-ig, utána pedig évente a tárgyév december 1-jétől a tárgyévet követő év január 5-ig kérhetik a minisztertől. Ezen határidők elmulasztása jogvesztő. (2) A kérelemhez mellékelni kell az 5. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával a) a kérelem első benyújtása esetén a 6. mellékletében szereplő adatokat és dokumentumokat, b) a kérelem első benyújtását követő években a 6. melléklet 2. c) és d) alpontjában szereplő dokumentumokat. (3) Ha a kérelmező a 6. melléklet 2. a) vagy b) alpontjában szereplő adatokat nem igazolja, a miniszter adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz. (4) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy a korábbi új belépő eljárás alapjául szolgáló körülményekhez képest – ide nem értve a termelési, tüzelőanyag-felhasználási és kibocsátási mennyiségeket – történt-e változás. Ha változás következett be, vagy a környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy a kibocsátási engedély módosításra vagy visszavonásra került, meg kell adni a változással érintett adatokat, és az arra vonatkozó dokumentumokat mellékelni kell. (5) A miniszter a tárgyévet követő év február 28-ig – a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint az energiapolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével – a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét, a Kiosztási Tervben az új belépő tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően, a rendelkezésre álló tartalékmennyiségből, évente határozatban állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti határozatot a miniszter közli a jegyzékkezelővel. (7) A jegyzékkezelő, a miniszter e tárgyban hozott határozata szerint, annak közlését követő 5 munkanapon belül írja jóvá az új belépő tartalék terhére kiosztott éves mennyiséget az üzemeltető számláján.”
„(2) A létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a bezárás napjától számított tizenöt napon belül, köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és annak igazolására alkalmas dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.”
„(5) Amennyiben a környezetvédelmi hatóság az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint benyújtott hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt kötelezi a 9. § (1) bekezdés alapján kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszaadására. E rendelkezést első alkalommal a 2010. évről készített hitelesített jelentések alapján kell alkalmazni. (6) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi.
a) elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt – e kötelezettsége teljesítéséig – az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére kötelezi, és b) ha a mulasztás a bezárt létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi a bezárt létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, melyekre egyébként az üzemeltető a létesítmény bezárása következtében már nem lett volna jogosult, a környezetvédelmi hatóság az a) pontban meghatározott bírság megfizetésén felül az üzemeltetőt kötelezi, hogy
ba) az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget adja vissza, az erről szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül,
bb) amennyiben a jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget nem adja vissza a ba) pontban meghatározott időpontig, minden egyes jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírságot fizessen meg.
(8) Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.”
„(9) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
(10) Az (1) bekezdésben, valamint a (3)–(8) bekezdésekben szabályozott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.”
(2) A miniszter 2011. szeptember 30-ig közleményben közzéteszi a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a minisztérium honlapján, valamint megküldi a Bizottságnak e rendelet 1. és 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmények listáját és a részükre ingyenesen kiosztani tervezett kibocsátásiegység- mennyiséget.”
„1.3. Tevékenységi adatok
Mennyiségmérés hitelessége
Tömegmérési eredményeken alapuló számítás esetében az üzemeltető köteles gondoskodni a mérőberendezés használatbavétele előtt, majd használata közben rendszeres időközönként történő hitelesítéséről. A hitelesítést a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) által kiadott tanúsítvánnyal köteles igazolni a környezetvédelmi hatóság felé. Ahol a mérőberendezés hitelesítése műszakilag nem lehetséges, az üzemeltető köteles a mérőberendezés alkalmasságát független akkreditált szervezet által történő kalibrálással biztosítani.
Gáztechnikai normál állapot (N)
A gáztérfogatot minden esetben a gáztechnikai normál állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni (gáztechnikai normál állapot értékei: T = 15 °C; p = 101325 Pa, ahol T: hőmérséklet; p: nyomás).
Felhasznált forrásanyagok mennyisége
A tárgyévben felhasználásra kerülő gáz halmazállapotú forrásanyagok mennyiségét gáztechnikai normál állapotban kell megadni (Nm3). A tárgyévben felhasználásra került szilárd és folyékony forrásanyagok mennyiségét, valamint valamennyi tevékenységspecifikus kibocsátási változót száraz állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni.”
„(5) Nem részesedhet az új belépő tartalékból:
a) a jóváhagyott együttes végrehajtási projekt;
b) a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó, a Kiosztási Listában feltűntetett, meglévő létesítmény berendezéseinek új üzemeltetőhöz kerülése esetén, e berendezésekre tekintettel az új üzemeltető;
c) az az üzemeltető, akinek az üzemeltetésében lévő létesítmény kibocsátása a (3) bekezdés szerinti lényeges változásnak minősülő esemény következtében sem haladja meg az azt megelőző év kibocsátását.”
„(3) A 7. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti kapacitásnövekedés esetén, amennyiben a 6. mellékletben foglalt képlet nem alkalmazható, mivel a bázisadat meghatározására szolgáló adat nem áll rendelkezésre, és az 5. melléklet 3–13. pontjaiban szereplő szabályok szerint sem adható meg, akkor az új belépő létesítmény bázisadatának meghatározása, a Kiosztási Listában a létesítmény kibocsátási egységmennyiségének alapjául szolgáló bázisadat kapacitásbővítéssel arányos növelésével történik. (4) A (3) bekezdés szerinti – a kapacitásbővítést is magába foglaló – tárgyévi éves kibocsátás évente utólag, a ténylegesen megvalósult termelés alapján kerül megállapításra.”
„13. § (1) A kibocsátás-kereskedelemben részt vevő létesítmények üzemeltetői az együttes végrehajtási és a tiszta fejlesztési mechanizmus projektekből származó kibocsátás-csökkentési egységeket és igazolt kibocsátás-csökkentési egységeket az Üht. 11. §-a szerinti visszaadás során az Üht. 14. §-a szerinti beszámítás keretében felhasználhatják, létesítményenként a kereskedési időszakban kiosztott kibocsátási egységek mennyiségének legfeljebb 10%-áig. (2) Az Üht. 11. §-a szerinti visszaadás során a tárgyévi kiosztott kibocsátási egységmennyiség legfeljebb 10%-a mértékéig használható fel kibocsátás-csökkentési egység vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egység. (3) A (2) bekezdés szerinti visszaadás során, amennyiben az üzemeltető a tárgyévet megelőző évben vagy években a kiosztott kibocsátási egységmennyisége 10%-ánál kevesebb kibocsátás-csökkentési egységet vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet számolt el, akkor a tárgyévben, vagy az azt követő években a megelőző években fel nem használt mennyiséggel növelt mennyiségben számolhat el kibocsátás-csökkentési egységet vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet.”
11. § Az Üht. vhr. 1. § (6) bekezdésének első mondatában a „– a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33. pontja szerinti –„ szövegrész helyébe a „– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – „ szöveg, a 2. § (6) bekezdésének első mondatában a „külön jogszabály szerint hitelesített” szövegrész helyébe a „hitelesített” szöveg, a 4. § (3) bekezdésének első mondatában a „– a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt –„ szövegrész helyébe a „– gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt –„ szöveg, az 5. § (1) bekezdésének első mondatában a „– a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben –„ szövegrész helyébe a „– a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben –„ szöveg, az 5. § (6) bekezdésében a „az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)” szövegrész helyébe a „Bizottság” szöveg, a 8. § (1) bekezdésében a „– gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben –„ szövegrész helyébe a „– a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben –„ szöveg, a 11/A. § (3) bekezdésében a „b)–d) pontjában” szövegrész helyébe a „b)–c) pontjában” szöveg, a 21. § (2) bekezdésében a „19. § (6) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „19. § (8) bekezdés szerinti” szöveg, az 5. melléklet 1.4 alpontjának második mondatában a „3,667 tCO2/tC” szövegrész helyébe a „3,664 tCO2/tC” szöveg, az NKT2 5. melléklete 9. pontjának első mondatában és a 10. pontjának első mondatában a „9. pontban” szövegrész helyébe a „8. pontban” szöveg lép.
12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1. melléklet a 42/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
A 2013. évtől kezdődő kereskedési időszak teljes közösségi kibocsátási egységmennyiségének megállapítása érdekében adatszolgáltatással érintett tevékenységek
Tevékenység |
Üvegházhatású gázok |
1. elsődleges alumínium előállítás |
Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |
2. ásványi gyapot szigetelőanyag előállítás, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással |
Szén-dioxid |
3. salétromsav előállítás |
Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
4. adipinsav előállítás |
Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
5. glioxál és glioxálsav előállítás |
Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
6. ammónia előállítás |
Szén-dioxid |
7. nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítás |
Szén-dioxid |
8. Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperált kohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is |
Szén-dioxid |
9. Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek |
Szén-dioxid |
10. Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek |
Szén-dioxid |
11. Cementklinker … napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása |
Szén-dioxid |
12. dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása |
Szén-dioxid |
13. Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek |
Szén-dioxid |
14. Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek |
Szén-dioxid |
15. Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással |
Szén-dioxid |
16. Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással |
Szén-dioxid |
