• Tartalom
Oldalmenü

A 2010. évi XLIII. törvény indokolása

a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

2010.05.29.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar közigazgatás olyan állapotban van, mint az ország – elvész a felelősség, a teljesítményt nem ismerik el, a közérdeket a magánérdek váltja fel. A politika, ahelyett, hogy a működést segítő környezetet biztosított volna a közigazgatás számára, a saját érdekeit szem előtt tartva gátolta, rontotta hatékonyságát. A magyar közigazgatás ma súlyos funkciózavaroktól szenved, nem tudja ellátni feladatát, koordinációs zavarai miatt pedig az állampolgárok joggal érzékelik úgy: az általuk fizetett adóból fenntartott rendszer képtelen legalapvetőbb feladatainak ellátására. A rendszerből eltűnt a teljesítményelv, a szakmai munkát háttérbe szorították a magánérdekek, nyoma sincs a kiszámíthatóságnak, stabilitásnak és életpálya-lehetőségnek. Ezek híján a magyar közigazgatás működésképtelenségre van ítélve: egy átláthatatlan, drága, alacsony hatékonysággal működő tehertétel az állam és polgárai számára.
Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy kifejezetten és minden szempontból árt a közigazgatásnak, ha politikai célok kiszolgálójává züllesztik. Fel kell szabadítani a magyar közigazgatás a politika közvetlen érdekeinek szolgálata alól, vissza kell adni a szakmai irányítást, és fordítva: a közigazgatásban dolgozókat sem lehet a politika térfelére kényszeríteni.
Az Alkotmány 35. § (1) bekezdése, valamint 40. § (3) bekezdése biztosítja a Kormány szervezetalakítási szabadságát. Az Alkotmánybíróság számos határozatában, így például az 50/1998. (XI. 27.) AB határozatban is megerősítette, hogy az Alkotmány rendelkezései szerint a kormányzati struktúra kialakításában a kormányzat nagyfokú szabadsággal rendelkezik. [ABH 1998, 387., 405.] Jelen javaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyrészről az új, hatékonyabb kormányzati struktúra kialakításának érdekében, másrészről pedig a közigazgatás szakmai vezetésének visszaállítása érdekében alakítja át a minisztériumok rendszerét, szervezetét, valamint az állami vezetők jogállását.
Az egyik legjelentősebb változást a szakmai alapon működő közigazgatási államtitkári tisztség visszaállítása jelenti, amely lehetővé teszi, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől.
A Javaslat a korábban óriásira duzzasztott Miniszterelnöki Hivatal helyett egy kisebb, de hatékonyabb Miniszterelnökség létrehozását teszi lehetővé.
Csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótolhat a jogalkotó a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény hatályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, felsorolva a hatálya alá tartozó szervek egyes típusait is.
A 2–4. §-hoz
Az irányítási és a felügyeleti hatáskörök tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
Az 5. §-hoz
A központi államigazgatási szervekre vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmaz.
A 6–7. §-hoz
A Javaslat visszaállítja a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár tisztségét az állami vezetők között, de azokat a köztisztviselői szférába helyezi, következetesen elválasztva őket a politikai vezetőktől.
A 8–15. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a politikai vezetőkre vonatkozó közös szabályokat, ideértve a felelősségükre, összeférhetetlenségükre és a jogviszony megszűnése esetére járó juttatás szabályozását. A Javaslat a ki nem vett szabadság felhalmozódásából eredő, általában a politikai vezető jogviszonyának megszűnését követően egy összegben kifizetett milliós juttatásokat megszűnteti azzal, hogy a tárgyévet követő év március 31-ig ki nem vett szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Nem kaphat továbbá külön szabadidőt a politikai vezető a rendkívüli munkavégzése után.
A 16–17. §-hoz
A Kormány feladatkörének, illetve a kormányülések dokumentálásának szabályait határozza meg.
A 18–27. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a miniszterelnök jogállására vonatkozó szabályokat. E rendelkezések között található a helyettesítést ellátó miniszterelnök-helyettesekre vonatkozó szabályozás is.
A 28–30. §-hoz
A Kormány feladatainak ellátása érdekében kabineteket, kormánybizottságokat és egyéb javaslattevő, véleményező testületeket hozhat létre.
A 31–33. §-hoz
A Javaslat elválasztja a Kormány, illetve a miniszterelnök feladatkörébe tartozó, külön intézkedést igénylő feladatokat és az előbbiekre teszi lehetővé kormánybiztos, míg a miniszterelnöki feladatokra miniszterelnöki biztos kinevezését. A Javaslat kifejezetten lehetővé teszi, hogy központi államigazgatási szervek egyesítésének előkészítése érdekében az egyesítésre kerülő szervek egyikének vezetője kormánybiztosi kinevezést kaphasson és e tisztségének ellátása során, a kinevezés szerinti feladatkörében az egyesítésre kerülő másik szerv vezetőjének tevékenységét is irányíthassa.
A 34–35. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a minisztérium és a miniszter feladatköréről. A tárca nélküli minisztert a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium apparátusa segíti.
A Miniszterelnökség a korábban a Miniszterelnöki Hivatal által ellátott feladatoknak a miniszterelnökhöz közvetlenül kapcsolódó részét látja el államtitkár vezetésével.
A 37. §-hoz
A minisztert főszabály szerint államtitkára helyettesíti, a tárca nélküli minisztert a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztérium kijelölt államtitkára helyettesíti.
A 38–48. §-hoz
A miniszteri biztos és a miniszter jogállására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 49–58. §-hoz
Az államtitkár jogállására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ezek között rögzíti szakpolitikai irányító tevékenységét azáltal, hogy biztosítja számára az utasításadást a minisztert helyettesítő, illetve a miniszter által átruházott hatáskörökben a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok irányába.
Az 59. §-hoz
A Miniszterelnökséget vezető államtitkárra vonatkozó speciális rendelkezéseket tartalmazza.
A 60–68. §-hoz
A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár vezeti a miniszter irányítása alatt, tekintettel az államtitkár szakpolitikai vezető tevékenységére is. A közigazgatási államtitkár alatti vezetői szintet a helyettes államtitkárok alkotják, akik tevékenységüket a közigazgatási államtitkár igazgatási irányítása mellett, az államtitkárok szakpolitikai utasításai alapján végzik. A közigazgatási államtitkár a személyzeti igazgatáshoz szükséges jogosítványokkal rendelkezik, illetve kiemelt szerephez jut – az egységes és minőségi személyzetpolitika érvényesülése érdekében – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára.
A 69. § -hoz
A minisztériumok szervezetéhez képest a Miniszterelnökségre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza. A Miniszterelnökséget államtitkár vezeti, rajta kívül helyettes államtitkárok működhetnek a szervezetben, amely főosztályokra és osztályokra tagozódik.
A 70–73. §-hoz
A kormányhivatalok és a központi hivatalok jogállását, irányítását és szervezetükre vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza.
A 74. §-hoz
A Javaslat tartalmazza ugyan a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére vonatkozó szabályokat, de 2010. szeptember 1-jével egy évek óta tartó alkotmányos mulasztást kíván pótolni, amikor visszaállítja a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokat, ezért ezzel egyidejűleg a Javaslat 74. §-át is hatályon kívül helyezi.
A 75–76. §-hoz
Felhatalmazó és a hatálybalépésről szóló rendelkezéseket tartalmazza.
A 77. §-hoz
Az önkormányzati törvény módosításával a Javaslat visszaállítja a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalokat.
A 78. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselői törvény módosításával helyezi el a közigazgatási államtitkárt és a helyettes államtitkárt a közszolgálati jogviszonyban állók között, szabályozza jogállásukat. Ezen túl a jövőre nézve határozatlan idejű vezetői megbízásokra ad lehetőséget.
A Javaslat a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabályi rendelkezések között jeleníti meg a közigazgatási és a helyettes államtitkár ilyen irányú kötelezettségét, továbbá szélesíti a vagyonnyilatkozatra vonatkozó ellenőrzés lefolytatásának lehetőségét.
A 80–91. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosításokkal érintett törvényi rendelkezések átvezetését, illetve átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
_