45/2010. (IV. 22.) AB határozat
45/2010. (IV. 22.) AB határozat1
2010.04.22.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 401/2009. (X. 8.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
Az indítványozók országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létszáma a jelenlegi 15 tag mellett további 6 taggal – a bírósági ülnököket képviselő 2 taggal, a választópolgárokat képviselő 2 taggal és a jogtanácsosokat képviselő 2 taggal – kiegészülve 21 főből álljon?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 401/2009. (X. 8.) OVB (a továbbiakban: OVBh.) határozatával megtagadta.
Az OVB a döntését arra az alkotmányi rendelkezésre alapította, mely szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről [Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése d) pontja]. Az OVB értelmezése szerint „az Országgyűlés szervezetalakító hatalma kiterjed a szervezeten kívüli egyes intézmények szabályozására. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § a) pontja szerint az Országgyűlés törvényben állapítja meg a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja nemcsak a belső, hanem és a külső szervezetalakítás (-átalakítás, megszüntetés) tekintetében is kizárja az országos népszavazást.
A testület álláspontja szerint eredményes népszavazás esetén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) eredeti alkotmányos funkciója megváltozna. A szervezet ilyen jellegű bővítése alapvetően átformálná a testület összetételét és ezáltal a szervezet funkciójának kiüresítését, idézné elő. A módosítás struktúraváltást is jelentene, a szervezet funkciója eredeti rendeltetésétől eltérne.”
Az indítványozók a törvényben előírt határidőn belül kifogást terjesztettek elő az OVB határozatával szemben. A kifogástevők véleménye szerint az OVB indokolása jogszabálysértő, ezért kérik az OVB határozat megsemmisítését és az OVB új eljárásra való utasítását. Álláspontjuk szerint, mivel az OIT működését, szervezetét nem szabályozza az Alkotmány, ezért az az Országgyűlés „szabad, törvényalkotási” hatáskörébe tartozik, mely népszavazással korlátozható, illetve bővíthető. A Jat. 2. § a) pontja csak arra utal, hogy ezen tárgykörben a köztársasági elnök nem alkothat törvényerejű rendeletet. A törvényi szabályozás követelménye nem jelenti azt, hogy ezekben a kérdésekben ne lenne helye népszavazásnak. A kifogástevők szerint az OVB azon véleménye, mely szerint eredményes népszavazás esetén az OIT eredeti alkotmányos funkciója megváltozna nem reális. Véleményük szerint az OIT-ban az állampolgárok (mint az igazságszolgáltatást igénybe vevők) képviseletét is biztosítani kell. Kifejtik, hogy az Alkotmánynak a diszkrimináció tilalmát kimondó 70/A. § (1) bekezdésébe ütközik, hogy a bírák mellett a nem hivatásos bírák (bírósági ülnökök) képviselete nem biztosított, továbbá a bíróságon az ügyvédek mellett a jogtanácsosok is ellátnak képviseletet, mégsem vehetnek részt az OIT munkájában. Mivel – értelmezésük szerint – az OIT nem a bírák szervezete, hanem az igazságszolgáltatás ellenőrzését végző független irányító szervezet, létszámának bővülése esetén nem sérülne függetlensége.
Ezért kérték, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és az OVB-t kötelezze új eljárás lefolytatására.
II.
Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján vizsgálta meg:
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezése:
„28/C (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
(...)
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
(...)”
„50. § (4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek.”
2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény vonatkozó rendelkezései:
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
(...)
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,”
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) vizsgálatba bevont rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, valamint a 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
A kifogás a törvényi feltételeknek megfelel, ezért azt az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el.
2. Ezt követően az Alkotmánybíróság áttért az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés vizsgálatára, és azt vizsgálta – a kifogást tevők indítványa alapján –, hogy tartható-e népszavazás a kezdeményezés szerinti tárgyban.
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja szerint nem tartható országos népszavazás az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről. Az Alkotmánybíróság több határozata értelmezte az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontját.
A 25/2004. (VII. 7.) AB határozat megállapította: „Az Alkotmány szabálya szerint már nem csak személyi kérdésekben való döntésekről nem lehet országos népszavazást tartani, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási (szervezet-átalakítási, szervezetmegszüntetési) kérdésekről sem. Olyan következtetésre nem lehet jutni az Alkotmány szövege alapján, hogy a tilalom csupán valamely szerv belső szervezetének átalakítását érintő kérdésre vonatkozik. Az Alkotmány szervezetalakítás alatt nem csupán valamely szerv belső szervezetének megállapítását érti, hanem a szerv létrehozását vagy átalakítását is. Az OVB-nek, illetve az Alkotmánybíróságnak ezért esetről esetre kell eldöntenie, hogy a népszavazást kezdeményező által megfogalmazott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés-e.” (ABH 2004, 381, 384.)
Jelen esetben a népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy eredményes népszavazás esetén az OIT összetétele további 6 külső (tehát nem bíró) taggal bővüljön. Jelenleg a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi) 35. § (1) bekezdése határozza meg az OIT összetételét.
Minthogy a kezdeményezés tárgyában eredményes népszavazás esetén a kifogástevők által javasolt 21 tagú OIT-ban a bíró-tagok kisebbségben kerülnének, az Alkotmánybíróság megállapítása szerint ez olyan jellegű és mérvű szervezetátalakításra kötelezné az Országgyűlést egy, az Alkotmány által létrehozott szerv vonatkozásában, amely – az OVBh. indokolásában kifejtettekkel megegyezően – megváltoztathatja az OIT eredeti alkotmányos funkcióját. Ennek megfelelően a népszavazási kezdeményezés tárgya ütközik az Alkotmány 28/C. § d) pontjába, s így az OVBh.-t – az abban foglalt indokok helyességére tekintettel – helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1112/H/2009.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás