48/2010. (IV. 27.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet és a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet módosításáról1
2010.05.12.
„I. FEJEZET
A TULAJDONI LAP”
„1. A tulajdoni lap részei”
„2. § A tulajdoni lap I. része az alábbi adatokat tartalmazza: a) a művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezése, alrészlet jele,
b) a minőségi osztály, kataszteri tisztajövedelem,
c) az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),
d) utalás az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetve földhasználati jogra,
e) az ingatlan jogi jellege,
f) a település neve, ahol az ingatlan fekszik,
g) az ingatlan helyrajzi száma, fekvésének (belterület, külterület) megjelölése és területnagysága,
h) a zártkert megjelölés a termőföldről szóló törvény hatálybalépése előtt zártkertinek minősülő ingatlanok esetében
i) belterületen – és amennyiben rendelkezésre áll – külterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) neve és a házszám (helyrajzi szám),
j) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat,
k) bejegyzés sorszáma,
l) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
m) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
n) törölt bejegyzésre való utalás,
o) kiegészítő szöveges bejegyzés.”
„3. § A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára, illetve a vagyonkezelői jog jogosultjára, továbbá az ingatlanra vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza: a) a bejegyzés sorszáma,
b) a tulajdonost megillető tulajdoni hányad,
c) a tulajdonszerzés jogcíme,
d) tulajdonosi jogállás,
e) a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme, kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezés ténye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
f) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezése vagy személy neve,
g) a vagyonkezelő megnevezése, székhelye (telephelye), és a vagyonkezelői jogállás, a vagyonkezelő kezelésében lévő hányad vagy terület,
h) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
i) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
j) törölt bejegyzésre való utalás,
k) kiegészítő szöveges bejegyzés.”
„4. § (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza: a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,
b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,
d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,
e) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
f) tartási és életjáradéki jog,
g) jelzálogjog (önálló zálogjog) és végrehajtási jog.
(2) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:
1. a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezésének ténye,
2. a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás ténye az ügyszám megjelölésével,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
6. kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának ténye,
7. ingatlanügyi hatósági döntéssel szembeni fellebbezés, illetve bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának ténye,
8. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának ténye,
9. elidegenítési és terhelési tilalom,
10. a tv. 64. §-ában meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása, 11. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,
12. a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,
13. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
14. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
15. a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, a ranghellyel való rendelkezés jogáról való lemondás, valamint jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
16. ranghely megváltoztatása,
17. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,
18. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
19. az épület létesítésének vagy lebontásának ténye,
20. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdés szerinti, a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, a módosítás időpontja, vagy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdés szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti alapító okirat módosítása, a módosítás időpontja, 21. földminősítési mintatér megjelölése,
22. olyan egyéb jog vagy tény, amelynek bejegyzését vagy feljegyzését törvény elrendeli.
(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.
a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;
b) a jog, tény megnevezése;
c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;
d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
g) törölt bejegyzésre való utalás,
h) kiegészítő szöveges bejegyzés.
(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.
(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.”
„4/A. § (1) Az 1–4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza: a) az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal neve és címe,
b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,
c) tulajdoni lap megnevezés,
d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),
e) dátumként:
ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;
eb) elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat esetén a lekérdezés dátuma;
ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,
f) a megrendelés száma,
g) záradékként:
ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;
gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott a) hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés,
b) nem hiteles tulajdonilap-másolaton a nem hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés, valamint a másolat minden oldalán – tartalmának olvashatóságát nem korlátozó formában – átlósan elhelyezve a „bizonyító erővel nem rendelkezik” felirat
szerepel.
(3) Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat oldalképe nyomtatható, amely az (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltakon túl nem térhet el az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat oldalképétől. (5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.”
„2. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon”
„(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.”
8. § Az Inyvhr. 6. §-át megelőző Fejezetcím, valamint alcím helyébe a következő Fejezetcím és alcím lép:
„II. FEJEZET
JOGOK BEJEGYZÉSE
2. Tulajdonjog”
„4. Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog”
„9. Közérdekű használati jogok”
„10. Elő- és visszavásárlási jog”
18. § Az Inyvhr. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„12. Tartási és életjáradéki jog
16. § Tartási és életjáradéki jogot az átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.”
„(3) A vagyont terhelő zálogjog a kielégítési jog megnyíltával akkor alakul át ingatlant terhelő jelzálogjoggá, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A bejegyzéshez szükséges a felek közötti alapszerződésen kívül a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott alakban tett nyilatkozata a vagyont terhelő zálogjog jogosultjának arról, hogy a vagyont terhelő zálogjogot ingatlan jelzálogjoggá alakította át, valamint annak igazolása, hogy ezt az átalakító nyilatkozatot a zálogjogosult a zálogkötelezettel közölte (tértivevény, átvételi elismervény stb.). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az elzálogosított vagyon – kielégítést veszélyeztető mértékű – csökkenése miatt a zálogjogosult az átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt teszi meg.”
23. § Az Inyvhr. 21/A. §-át megelőző Fejezetcím, valamint alcím helyébe a következő Fejezetcím és alcím lép:
„III. FEJEZET
TÉNYEK FELJEGYZÉSE
16. A jogosult kiskorúsága, illetve gondnokság alá helyezése”
„17. Felszámolási eljárás, végelszámolás”
„18. Tulajdoni korlátozás”
„19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás”
„20. Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása”
29. § Az Inyvhr. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„22. Bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem
27. § Bírósági jogorvoslati kérelemre, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági döntés ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni annak a döntésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a bírósági jogorvoslati kérelmet vagy a felülvizsgálati kérelmet benyújtották.”
„23. Elidegenítési és terhelési tilalom”
33. § Az Inyvhr. 31. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„26. Zárlat
31. § (1) A zárlatot, a zár alá vételt, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényét az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. (2) A zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényének feljegyzése után jogokat – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogok kivételével – csak a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.”
„27. Tulajdonjog fenntartással történt eladás”
„28. Kérelem elutasítása”
„29. Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása”
„30. Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása”
„31. A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai”
„32. Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról”
40. § Az Inyvhr. 38. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, valamint a 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. Ranghely megváltoztatása
38. § A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni. A feljegyzésben utalni kell a megváltozott ranghelyű bejegyzések sorszámára. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges.”
„34. Tartós környezetkárosodás”
42. § Az Inyvhr. 39/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„35. Jogi jelleg
39/A. § (1) Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető a társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, műemlék, műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet), tanya, helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, régészeti lelőhely, kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely, – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület is, továbbá olyan egyéb, a tulajdonjog közérdekű korlátozásával járó tény, amelynek ingatlan-nyilvántartási feljegyzését törvény elrendeli. Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni. (2) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg feljegyzése vagy törlése az erdészeti hatóság megkeresésére, annak jogerős határozata alapján történik.
(3) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletre nem jegyezhető fel.
(4) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg az 1 hektárnál kisebb belterületi földrészleten csak az egész ingatlanra jegyezhető fel.”
43. § Az Inyvhr. 39/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„36. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye
39/B. § Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésekor annak időtartamát is fel kell tüntetni, vagy utalni kell arra, hogy a felfüggesztés az eljáró hatóság döntésének jogerőre emelkedéséig tart. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének törléséről a földhivatalnak legkésőbb a feljegyzésben meghatározott időpontban, vagy az eljáró hatóság jogerős döntésének földhivatali beérkezését követően hozott döntésében kell rendelkeznie.”
44. § (1) Az Inyvhr. 40. §-át megelőző Fejezetcím, és alcím helyébe a következő Fejezetcím és alcím lép:
„IV. FEJEZET
A MŰVELÉSI ÁGAK
37. Szántó”
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési ágban kell nyilvántartani még]
„b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett, valamint a gyepszőnyeg előállítására szolgáló területet,”
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően legelő művelési ágban kell nyilvántartani még az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti fás legelő és vadföld területét.”
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kert művelési ágban kell nyilvántartani még: a) a komló ültetvényeket,
b) a fóliasátrak, valamint a melegágyak és a palántanevelő telepek területét,
c) az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül az erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területet, d) faiskolát, csemetekertet.”
51. § Az Inyvhr. 47. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„44. Erdő
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően erdő művelési ágban kell nyilvántartani az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül a) a tisztást,
b) a kopárt,
c) az erdei farakodó és készletező helyet,
d) az erdészeti létesítményhez tartozó területet,
e) a 6 méternél szélesebb nyiladékot és tűzpásztát.”
52. § Az Inyvhr. 48. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„45. Fásított terület
48. § (1) Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a) a nem erdei fafajokkal borított területet,
b) a település külterületén az arborétum által elfoglalt területet,
c) az üzemmel, majorral, közüzemi létesítményekkel, továbbá úttal, vasúttal, töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő
ca) olyan fával borított területet, amelynek területnagysága egy hektárnál kisebb vagy
cb) olyan egy hektár vagy annál nagyobb fával borított sáv területét, amelynek kiterjedése – a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint – átlagosan húsz méternél keskenyebb,
d) az Evt.-ben meghatározott da) szabad rendelkezésű erdő területét,
db) facsoport és fasor (fásítások) által elfoglalt területet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani még a hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvényt.”
„47. A művelés alól kivett területek”
„(3) A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:
a) az üzemek telepei, beruházási terület, meddőhányók és egyéb lerakóhelyek,
b) a felszíni művelésű, működő vagy felhagyott bányák és bányatavak,
c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek,
d) a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),
e) a szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),
f) az állandó jellegű mezőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.),
g) az állandó jellegű növényházak által elfoglalt területek,
h) a szennyvíz természetközeli tisztítására vagy utótisztítására szolgáló területek,
i) állati hulladéktemető, készenléti dögterek,
j) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek,
k) a 400 m2 -t elérő kiterjedésű, az Evt. szerinti erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és az ahhoz tartozó terület, l) a vásárterek és a kiállítási területek,
m) a temető céljára kijelölt területek,
n) kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője,
o) állandó jellegű, bezárt vagy működő hulladéklerakó.”
[A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek:]
„d) honvédelmi, illetve rendészeti célból feleslegessé nyilvánított olyan terület, amelynek a szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése igazolt módon nem történt meg.”
„(1) A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m2.”
„49. Társasház nyilvántartása”
„50. A szövetkezeti ház nyilvántartása”
„51. Önálló épület nyilvántartása”
59. § Az Inyvhr. 60. §-a és az azt megelőző Fejezetcím, és alcím helyébe a következő Fejezetcím, alcím és rendelkezés lép:
„V. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS
52. Az eljárás megindítása
60. § (1) A kérelmet – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottakon túl az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal – a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján. A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik. (2) A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelmet – a Ket.-ben meghatározottakon túl a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal – a körzeti földhivatal részére kell megküldeni. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján. (3) A megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső szerv nevét, címét, az érintett ingatlan fekvése szerinti település nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzésére, feljegyzésére vagy átvezetésére a megkeresés irányul.”
„61. § A kérelem, a megkeresés visszavonása esetén a körzeti földhivatal az eljárást megszüntető végzésével együtt a kérelem, illetve a megkeresés összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek, illetve a megkeresőnek.”
„(2) Művelési ág változásnak minősül, ha a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik, vagy a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át, továbbá az is, ha a terület végleges más hasznosításának megvalósításához szükséges jogerős engedélyeket beszerezték (62/A. §), vagy a terület végleges más célú hasznosítását megkezdték (62/B. §), vagy megvalósították (62/C. §), vagy ha a művelés alól kivett területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tették, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri. Ha a földrészleten belül a művelési ágat azért nem tartották nyilván, mert területe nem érte el az alrészlet legkisebb területi mértékét, de a művelési ág határvonalának megváltoztatása következtében eléri vagy meghaladja azt, a változást művelési ág változásnak kell tekinteni.”
„62/C. § (1) A termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges: a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése, és
c) az a) pont szerinti határozatban megjelölt termőföld hasznosítási céllal összhangban álló olyan jogerős hatósági engedély, amely annak jogosultját a megvalósult létesítmény használatbavételére, üzemeltetésére, vagy az engedélyezett tevékenység végzésére jogosítja.
(2) Ha a termőföld igénybevételével járó tevékenység végzése, vagy létesítmény elhelyezése nem engedélyköteles tevékenység, a termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:
a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező jogerős határozat,
b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése,
c) a tevékenység jogszerű végzését, vagy a létesítmény jogszerű elhelyezését igazoló hatósági bizonyítvány, és
d) a körzeti földhivatal által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedély és a c) pontban foglalt hatósági bizonyítvány szerint a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították.”
„53. Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok”
„(3) Erdő és a 48. § (1) bekezdés d) pont szerinti fásított terület művelési ág, valamint az Evt. szerint fás legelő és vadföld megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az erdészeti hatóság jogerős határozata, illetve az általa kiállított hatósági bizonyítvány, halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén pedig a vízügyi hatóság jogerős üzemeltetési engedélye szükséges.”
„(3a) A bejelentés-köteles épületváltozás, továbbá az építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmód változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi hatóság által kiállított – az épület rendeltetését megjelölő – hatósági bizonyítvány szükséges.”
„(4) Az épület feltüntetésére vonatkozó változási vázrajzot a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a földhivatalhoz.
(5) Helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg feljegyzéséhez a (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz helyett az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán elkészített olyan helyszínrajz is elfogadható, amelyen a megkereső hatóság megjelöli az ingatlan érintett részét, egyben megadja annak nagyságát négyzetméter pontossággal. A terület nagyságának ellenőrzéséhez a határoló vonal koordinátáit EOV rendszerben kell megadni. (6) Egyéb önálló ingatlanokat, valamint társasháznál a közös tulajdonban, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészeket érintő telki szolgalmi és egyéb jog bejegyzése vagy jogilag jelentős tény feljegyzése céljából benyújtott okirathoz a tv. 21. § (4) bekezdésében meghatározott alaprajz másolatán elkészített helyszínrajzot kell mellékelni, amelyen a bejegyzendő joggal, feljegyzendő ténnyel érintett területet meg kell jelölni.”
„(2) A honvédelmi és rendészeti célokat szolgáló, illetve e célokból feleslegessé nyilvánított ingatlanokat érintő változások helyszíni ellenőrzésének lefolytatására az ezen ellenőrzésekre vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadók.”
„54. Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok”
„55. Az okiratok kellékei”
[Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:]
„f) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdés alapján, a tulajdonostársak erre irányuló megállapodása esetén a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést, vagy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdés szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást.”
69. § Az Inyvhr. 77. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„56. Több körzeti földhivatalt érintő beadvány benyújtása
77. § (1) Ha a csereszerződés alapján több körzeti földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, az a körzeti földhivatal, amelyhez az okiratot benyújtották (a továbbiakban: megkereső körzeti földhivatal), ha nála a bejegyzésnek nincs akadálya, az eljárást felfüggeszti, és – az okirat megküldésével – megkeresi a többi körzeti földhivatalt (a továbbiakban: megkeresett körzeti földhivatal). Ha a megkeresett körzeti földhivatalnál sincs akadálya a bejegyzésnek, a tulajdonjogot bejegyzi és a fellebbezési határidő eredménytelen leteltét, illetve a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozat beérkezését követően határozatának két példányával visszaküldi az okiratot a megkereső körzeti földhivatalnak, amely ekkor jegyzi be a változást. A megkereső körzeti földhivatal az illeték kiszabáshoz szükséges iratokat az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak továbbítja. (2) Ha a megkereső körzeti földhivatal elutasítja a kérelmet, erről a fellebbezési határidő eredménytelen leteltét, illetve a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozat beérkezését követően döntése megküldésével értesíti a megkeresett körzeti földhivatalt, amely az eljárást megszünteti.
(3) Ha a megkeresett körzeti földhivatalnál van akadálya a bejegyzésnek, és ez a körzeti földhivatal utasítja el a kérelmet, erről a fellebbezési határidő eredménytelen leteltét, illetve a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozat beérkezését követően döntése megküldésével értesíti a megkereső körzeti földhivatalt, amely az eljárást megszünteti.”
„57. Közbenső intézkedések”
„(2) Soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a körzeti földhivatal vezetője a kérelmet záradékolja.”
„(1) A bejegyzésről szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a jogosult tulajdonilap-másolaton szereplő adatait, továbbá a település nevét, az ingatlan fekvését és helyrajzi számát.”
„(1) A közigazgatási határváltozás átvezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a csökkenő település nevét, az átcsatolt ingatlanok helyrajzi számát, továbbá a növekvő területű település nevét. Ezt a határozatot csak az érintett települések önkormányzatának kell kézbesíteni.”
„60. A döntés kézbesítése”
„61. A határozat, illetve a bejegyzés kijavítása”
„102. § A fellebbezés visszavonása esetén a megyei földhivatal eljárást megszüntető végzése alapján a körzeti földhivatal törli a fellebbezés benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.”
„106. § A körzeti földhivatal a fellebbezést iratjegyzékkel terjeszti fel a megyei földhivatalhoz.”
„(1) A körzeti földhivatal a jogerős bírósági határozat alapján szükséges bejegyzéssel, vagy feljegyzéssel egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést és erről az érdekelteket értesíti.”
82. § Az Inyvhr. 111. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„64. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás
111. § Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatnak e rendelet rendelkezései szerint különböznie kell a papír alapon kiállított hiteles másolattól, és az elektronikusan hitelesített másolattól.”
„111/A. § (1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet – a Ket-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal – a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján. (2) A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelmet – a Ket-ben meghatározottakon túl a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal – a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján”
„114. § A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet – Ket-ben meghatározottakon túl az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján.”
„118. § (1) Kérelemre a település egész területére vagy annak egy részére (fekvés) vonatkozó, az ingatlanok (3) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó földkönyv, illetve legalább tíz ingatlanra vonatkozó földkönyvi kivonat készíthető. (2) A földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatása számítástechnikai adathordozón vagy kinyomtatott formában történhet.
(3) A földkönyv vagy földkönyvi kivonat tartalmazza az ingatlanok címét, helyrajzi számát, és alrészletenkénti bontásban azok területnagyságát, művelési ágát, minőségi osztályát, valamint aranykorona értékét.
(4) A tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza a tulajdonos nevét és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímét.”
„65. Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása”
„(3) A felszólalásban foglaltakat a körzeti földhivatalnak soron kívül meg kell vizsgálnia és határozatot kell hoznia.”
„(5) Az ingatlan-nyilvántartás átalakításáról szóló határozat – a (2) bekezdés szerinti felszólalástól és a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésétől függetlenül – a közszemle utolsó napját követő napon hatályba lép.”
„66. Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás”
„VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK”
„126. § Ahol e rendelet hatósági határozatot vagy hatósági megkeresést említ, azon a közjegyzőnek a nemperes eljárásban hozott határozatát, valamint a közjegyzőnek a nemperes eljárásban a földhivatalhoz intézett megkeresését, továbbá a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján tett intézkedését és a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a földhivatalhoz intézett megkeresését is érteni kell.”
92. § A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet (Díjvhr.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatásáért beszedett igazgatási szolgáltatási díj azon részét, amely nem a körzeti földhivatal saját illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozó adatszolgáltatásból származik, a megyei földhivatalok – a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint – kötelesek a tárgyhónap utolsó napját követő 15 napon belül átutalni az adatszolgáltatásban érintett ingatlanok fekvése szerint illetékes megyei földhivatal, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) számlájára. (2) A megyei földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlant érintő adatszolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti díjbevétel 65%-a a megyei földhivatalt, 35%-a a FÖMI-t illeti meg. (3) A megyei földhivatal illetékességi területén kívül fekvő ingatlant érintő adatszolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti díjbevétel 32,5%-a az adatszolgáltatás helye szerint illetékes megyei földhivatalt, 32,5%-a az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei földhivatalt, 35%-a pedig a FÖMI-t illeti meg.”
44. x) 121. §-át az Mr. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
„(4) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet módosításáról szóló 48/2010. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: Mr.) b) 96. §-ával módosított 8. §-át a Mr. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
95. § Az Inyvhr. 5. § (3) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a 26. §-ában a „földhivatali határozat” szövegrész helyébe „földhivatali döntés” szöveg, és a „megtámadott határozat” szövegrész helyébe „megtámadott döntés” szöveg, az 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdésében” szöveg, a 62/A. § (1) bekezdésében az „a 62. § (2) bekezdésében meghatározott – a terület végleges más célú hasznosításával összefüggő – művelési ág változás átvezetéséhez (a továbbiakban: beruházási területre történő átvezetés) szükséges:” szövegrész helyébe az „a terület végleges más célú hasznosításával összefüggő, beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:” szöveg, a 62/B. § c) pontjában az „az illetékes földhivatal” szövegrész helyébe az „a körzeti földhivatal” szöveg, a 65. § (1) bekezdésében a „záradékolt” szövegrész helyébe a „hatályos záradékkal ellátott” szöveg, a 65. § (2) bekezdésében a „záradékolt” szövegrész helyébe a „hatályos záradékkal ellátott” szöveg, a „feltüntetéséhez” szövegrész helyébe a „feljegyzéséhez” szöveg, a 65. § (3) bekezdésében a „záradékolt” szövegrész helyébe a „hatályos záradékkal ellátott” szöveg, a 67. §-ában az „1996. évi LXXVI. törvény 12. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „törvény vonatkozó rendelkezései” szöveg, a 68. § (2) bekezdésében az „öröklési bizonyítvány” szövegrész helyébe a „hagyatéki leltár, más hagyatéki vagyontárgyra vonatkozó hagyatékátadó végzés” szöveg, a 75. § (1) bekezdésében a „– (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével –„szövegrész helyébe „– ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –” szöveg, a 78. §-ában az „illetékhivatalnak” szövegrész helyébe az „állami adóhatóságnak” szöveg, a 79. § (2) bekezdésében a „15 napos” szövegrész helyébe a „10 munkanapos” szöveg, a „15 nappal” szövegrész helyébe a „10 munkanappal” szöveg, a 83/A. § (3) bekezdésében az „érdemi döntést” szövegrész helyébe a „határozatot vagy eljárást megszüntető végzést” szöveg, a 87. §-ában a „tulajdoni igényt” szövegrészt helyébe a „a tulajdonjog bejegyzése iránti kötelmi igényt” szöveg, a 92. § (2) bekezdésében a „bírósági határozat” szövegrész helyébe a „bírósági vagy hatósági határozat” szöveg, a 99. §-ában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, és a „határozatnak” szövegrész helyébe a „döntésnek” szöveg, a 108. §-ában a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg, a 109. § (2) bekezdésében az „a kérelmezőt” szövegrész helyébe az „az érdekelteket” szöveg, a 117. §-ában a „földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter” szöveg, a 119/C. § (1) bekezdésében az „az érdekeltek meghallgatásával szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel kell megállapítani” szövegrész helyébe az „a földhivatal megvizsgálja” szöveg, a 119/F. § (1) bekezdésében az „az illetékes földhivatal” szövegrész helyébe az „a földhivatal” szöveg, a 120. § (1) bekezdésében az „eljárást megelőzően” szövegrész helyébe az „eljárás során” szöveg, a 121. §-ában a „magánokiratra” szövegrész helyébe a „teljes bizonyító erejű magánokiratra” szöveg lép.
96. § A Díjvhr. 8. §-ában az „a jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályokban” szöveg lép.
97. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Inyvhr. bevezető részét megelőző alcím, az 57. § (1) bekezdésében a „vagy a tagok közös” szövegrész, a 62/A. § (3) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, a 64. § (4) bekezdése, a 66. § (3) bekezdése, a 79. § (1) bekezdése, a 84. §-t megelőző alcím, a 98. §, a 103. §, a 108. §-ában az „az érintett ingatlan tulajdoni lapjának másolatával” szövegrész, 109. § (2) bekezdésében az „erről a kérelmezőt külön nem értesíti” szövegrész, a 119. § (1) bekezdése, a 119/F. § (4) bekezdése és a 123. § (2) bekezdése.
99. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
100. § E rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.
1. melléklet a 48/2010. (IV. 27.) FVM rendelethez
1. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem első része az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. a kérelmező értesítési címe, ügyintézőjének neve;
1.2. a kérelmező személyi azonosítója, illetve statisztikai számjele;
1.3. a kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószám;
1.4. a változással érintett ingatlanok darabszáma;
1.5. a kérelmező soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
1.6. az egyes ingatlanokra is tekintettel fizetendő összes igazgatási szolgáltatási díj megjelölése;
1.7. fizetés módjának megjelölése (készpénzbefizetés, készpénz-átutalási megbízás, átutalási megbízás);
1.8. egyéb megjegyzés;
1.10. a kérelem keltének helye és ideje;
1.11. a kérelmező, vagy képviselő aláírása;
1.12. készpénzbefizetés vagy bankkártyával történő fizetés esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata;
1.13. az ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálatával kapcsolatos földhivatali megállapítások.
2. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem második része a változással érintett ingatlan (ingatlanok) tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. sorszámszerű megjelölés;
2.2. település megnevezése;
2.3. helyrajzi szám megjelölése;
2.4. a kérelem tárgyának meghatározása;
2.5. személyes vagy tárgyi mentességre vonatkozó nyilatkozat;
2.6. a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének megjelölése;
2.7. a kérelmező, vagy képviselő aláírása.”
2. melléklet a 48/2010. (IV. 27.) FVM rendelethez
A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:
1. tulajdoni lap másolatot igénylő természetes személy anyja születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét;
2. amennyiben a tulajdoni lap másolatot igénylő jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevében jár el, akkor a fenti adatokon túl fel kell tüntetni a jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet statisztikai számjelét, bélyegzőjének lenyomatát;
3. a költségviselő adatainak megjelölése: költségviselő neve, vagy megnevezése, költségviselő címe, vagy székhelye;
4. a kérelemmel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma, másolat típusa (hiteles, teljes, szemle), igényelt másolatok száma;
5. a kérelem keltének helye és ideje;
6. a kérelmező aláírása;
7. személyazonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma;
8. a kérelemben megjelölt – a személyazonosságot, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló – adatok ellenőrzésére vonatkozó ügyintézői záradék;
9. a kérelmező tulajdonilap-másolat átvételét igazoló aláírása.”
3. melléklet 48/2010. (IV. 27.) FVM rendelethez
A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:
1. a betekintő természetes személy anyja születési családi- és utónevét, születési helyét, születési idejét;
2. amennyiben a betekintő jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevében jár el, akkor a fenti adatokon túl fel kell tüntetni a jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet statisztikai számjelét, bélyegzőjének lenyomatát;
3. a betekintéssel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma;
4. a kérelem keltének helye és ideje;
5. a kérelmező aláírása;
6. személyazonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma;
7. a betekintő betekintés megtörténtét igazoló aláírása.”
4. melléklet a 48/2010. (IV. 27.) FVM rendelethez
1. A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem természetes személy kérelmező esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. az igénylő anyja születési családi- és utóneve, igénylő születési neve, születési hely, születési idő;
1.2. az igénylő tevékenységének jellege (például: közjegyző, ügyvéd, bírósági végrehajtó stb.);
1.3. kamarai tagság kezdete;
1.4. érvényes kamarai tagság száma;
1.5. igénylő értesítési címe;
1.6. a költségviselő neve és címe, amennyiben személye nem egyezik az igénylővel;
1.7. a kérelem indoklása;
1.9. a kérelem keltének helye és ideje;
1.10. az igénylő aláírása, és bélyegzőjének lenyomata.
2. A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem jogi személy vagy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet kérelmező esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. az igénylő tevékenységének jellege (például: bank, önkormányzat, ingatlaniroda stb.);
2.2. az igénylő képviseletében eljáró személy beosztása;
2.3. a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet igénylő esetén annak statisztikai számjele;
2.4. az igénylő értesítési címe;
2.5. az igénylő telephelye;
2.6. a kérelem indoklása;
2.8. a kérelem keltének helye és ideje;
2.9. az igénylő szabályszerű aláírása.”
5. melléklet a 48/2010. (IV. 27.) FVM rendelethez
1. A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelem természetes személy kérelmező esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. a kérelemmel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma;
1.2. a kérelem tárgyának megjelölése;
1.3. a kérelemhez kapcsolódó, korábban a földhivatalhoz benyújtott kérelmek, beadványok iktatószámának megjelölése;
1.4. a kérelem keltének helye és ideje.
2. A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelem jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kérelmező esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet kérelmező esetén statisztikai számjel;
2.2. a kérelemmel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma;
2.3. a kérelem tárgyának megjelölése;
2.4. a kérelemhez kapcsolódó, korábban a földhivatalhoz benyújtott kérelmek, beadványok iktatószámának megjelölése;
2.5. a kérelem keltének helye és ideje.”
