2010. évi LII. törvény

az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról¹

2011.01.01.

Az Országgyűlés az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében a következő törvényt alkotja:

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

1. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1–3. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. § (1) E törvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást.

(2) E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:

a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,

c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés,

d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.

(3) Külön törvény rendelkezik:

a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),

b) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. működéséről.

(4) Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnal kapcsolatosan e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás útján, vagy a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapokból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket).

(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv, ennek intézménye, továbbá a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak a Magyar Állam általi elfogadására.

(7) E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra törvény vagy a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

2. § (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő – az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő – hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is).

(2) A központi költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg.

3. § (1) Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Magyar Fejlesztési Bank, illetve a (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló szervezet útján látja el.

(2) A miniszter e törvény felhatalmazása alapján – a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra – e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával – az (1) bekezdés alapján őt megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját az Áht. szerinti központi költségvetési szervek, ezek intézménye, továbbá a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közül kijelölheti.

(3) Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2) bekezdés alapján a Magyar Állam nevében gyakorló szervezet e tevékenységét a jelen törvény és a végrehajtási rendelete, valamint a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelet szabályai szerint végezheti.

(4) Az állami vagyon feletti – a 3. § (1)–(2) bekezdése szerinti – tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.”

2. § A Vtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet.

(2) Kincstári vagyon minden vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához szükséges, valamint amelyet törvény – ideértve e törvény mellékletét is – kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít.”

3. § A Vtv. 17–21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„17. § (1) Az MNV Zrt.:

a) előkészíti és végrehajtja a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,

b) nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása – ideértve a 3. § (1) bekezdése alapján a miniszter által vagy külön törvény alapján gyakorolt, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján jogszabály útján átadott tulajdonosi joggyakorlást is – alá tartozó az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt,

c) a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja,

d) rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,

e) az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – képviseli a Magyar Államot,

f) ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt, a vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését,

g) közreműködik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelvek és az Éves Nemzeti Vagyongazdálkodási Program előkészítésében,

h) az állami feladatok ellátása során a költségvetési szervek, illetve az egyéb, az állami vagyont használó természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére a működésükhöz szükséges állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat (üzemeltetés, beszerzés) nyújt.

(2) Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek.

18. § (1) Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapító okiratának elfogadása és módosítása a miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.

(2) Az MNV Zrt. alapítására és működésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell alkalmazni.

(3) Az MNV Zrt. alapító okiratát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

19. § (1) Az MNV Zrt.-ben a Magyar Állam részvényesi jogait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.

(2) Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottságra a Gt. 38–39. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A Kormány az MNV Zrt. működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról évente, a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.

Az MNV Zrt. szervezete

Igazgatóság

20. § (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el.

(2) Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3) Az Igazgatóság elnökévé, tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A 20/B. § rendelkezéseit az Igazgatóság elnöke és tagja esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Gt.-ben foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik

a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos irányelvekre vonatkozó javaslat kialakítása a miniszter részére,

b) döntés az állami vagyon elidegenítésével – ideértve a cserét is – kapcsolatos döntés, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke (könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, értékbecslés) eléri vagy meghaladja a nettó 500 millió forintot,

c) döntés az állami vagyon b) pont alá nem tartozó hasznosításáról, illetve megterheléséről, ha az ügylet rendelkezésre álló értéke (aktualizált nyilvántartási érték, értékbecslés, ajánlati ár, szerződéses ár) eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, vagy – a központi költségvetési szervek javára történő hasznosítás kivételével – a hasznosítás határozott időtartamra szól és az meghaladja a 10 évet,

d) döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakításáról (mandátum kiadás), a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha

– a társaság kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozik,

– a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak – a Gt. 186. § (1) bekezdése alapján – a többletjogok vonatkozásában,

– a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,

e) – ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – döntés a zártkörű pályázat kiírásáról, vagy a versenyeztetés mellőzéséről, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot,

f) gazdasági társaság alapítása, abban részesedés szerzése, átalakítása, megszüntetése, részére állami vagyon nem vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben az apport értéke meghaladja a 200 millió forintot,

g) ingyenes vagyonátadásra vonatkozó javaslat kialakítása a döntéshozó részére,

h) az éves költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel, döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról,

i) az Áht. 109. § (8)–(9) bekezdésének figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel, kölcsön és támogatás nyújtásáról, tőkeemelésről,

j) döntés a b) pontba nem tartozó kötelezettségvállalásokról, ha a kötelezettség mértéke, annak járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,

k) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

l) döntés az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadásáról,

m) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése,

n) a felügyelő bizottság részére beszámoló készítése,

o) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés 100 millió forint értékhatár felett,

p) a miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettes feletti munkáltatói jogok gyakorlása.

(5) Az Igazgatóság a (4) bekezdés alapján a hatáskörébe nem tartozó bármely ügyet magához vonhat. A (4) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörök jogosultjának megállapításához az értéket (ügyletértéket) vagyonelemenként kell figyelembe venni azzal, hogy amennyiben a döntés több vagyonelem együttes értékesítésére, hasznosítására irányul a döntési hatáskört a vagyonelemek, illetve az azokhoz kapcsolódó ügyletek együttes értéke alapján kell meghatározni.

(6) Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve.

(8) A részvényesi jogokat gyakorló miniszter az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (9)–(10) bekezdésben foglalt felelősség alól.

(9) Az Igazgatóság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az Igazgatóság tagjai – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi jogokat gyakorló miniszter által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.

(10) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(11) Az Igazgatóság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter dönt.

(12) Az Igazgatóság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja.

(13) Az Igazgatóság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(14) Az Igazgatóság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(15) Az Igazgatóság határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(16) Az Igazgatóság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek az Igazgatóság működése során nincs helye.

(17) Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok az ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(18) Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a miniszter, illetve képviselője és a Felügyelő Bizottság tagja.

Felügyelő Bizottság

20/A. § (1) Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelő Bizottság végzi.

(2) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3) Megszűnik a Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) elhalálozással.

20/B. § (1) A Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának – a kinevezését megelőzően az érintettnek – a miniszter részére hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy vele szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerint előzetesen nem igazolja, hogy vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Felügyelő Bizottság elnökévé, illetve tagjává nem nevezhető ki.

(3) A Felügyelő Bizottság tagját – megbízatása időtartama alatt – a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyelő Bizottság tagja igazolja, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti.

(5) Ha a miniszter megállapítja, hogy

a) a Felügyelő Bizottság tagjával szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok fennáll, vagy

b) a Felügyelő Bizottság tagja az igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget,

a Felügyelő Bizottság tagját visszahívja és intézkedik az új személy kinevezéséről.

(6) A miniszter a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli

a) a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának jelölt személy, illetőleg

b) a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

20/C. § (1) A Felügyelő Bizottság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja.

(2) A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(3) A Felügyelő Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(4) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5) A Felügyelő Bizottság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Felügyelő Bizottság működése során nincs helye.

20/D. § (1) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a Felügyelő Bizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(2) A Felügyelő Bizottság ülésén állandó meghívottként – tanácskozási joggal – részt vesz az Igazgatóság elnöke, vagy az általa kijelölt tag. A Felügyelő Bizottság ülésére továbbá meg kell hívni a miniszter képviselőjét és a vezérigazgatót.

(3) A Felügyelő Bizottság, illetve annak tagja a Felügyelő Bizottság elnöke útján az Igazgatóságtól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az MNV Zrt. alapító okiratában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. A Felügyelő Bizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait – szükség esetén szakértők bevonásával – megvizsgálhatja.

(4) Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(5) Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az Igazgatóság, a vezérigazgató, illetve az MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a részvényesi joggyakorló miniszter határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam vagy az MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek.

(6) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(7) A Felügyelő Bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelő Bizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség

20/E. § Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.

20/F. § (1) Az Igazgatóság, illetőleg a Felügyelő Bizottság tagja nem lehet

a) országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester;

b) aki büntetett előéletű;

c) aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

d) gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

(2) Az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja a Felügyelő Bizottságnak. Az Igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai a Felügyelő Bizottságnak.

(3) Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az MNV Zrt.-vel nem köthet.

(4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.

(5) Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt a Magyar Államtól társasági részesedést szerzett.

Az MNV Zrt. munkaszervezete

20/G. § (1) Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapító okirata, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti.

(2) Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató – és az MNV Zrt. szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogkörben – a vezérigazgató általános helyettese képviseli harmadik személyekkel szemben.

(3) A vezérigazgató és a vezérigazgató általános helyettese felett az alapvető munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése és megszüntetése, javadalmazás megállapítása) a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.

(4) Az MNV Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a vezérigazgató gyakorolja.

(5) Az MNV Zrt. vezérigazgatója és általános vezérigazgató-helyettese alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek a Felügyelő Bizottság tagjai.

21. § (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – területi szervezeti egységei útján látja el.

(2) Az MNV Zrt. alkalmazottaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény előírásai irányadók.

(3) A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A 20/F. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.

(5) Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve a – közvetlenül vagy közvetetten – állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelő bizottsági tagot jelölni.”

4. § A Vtv. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből eredő bevételeket az MNV Zrt. – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a rábízott vagyon értékének megőrzésére, gyarapítására, a vagyon célszerinti működtetésére, illetve a rábízott vagyon hasznosítására fordítja.”

5. § A Vtv. 24. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(2) Mellőzhető a versenyeztetés, ha:]

„e) társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.”

6. § (1) A Vtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására – ha törvény, illetőleg a miniszter a 3. § (2) bekezdése szerint eltérően nem rendelkezik – a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.”

(2) A Vtv. 29. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény, illetve a miniszter 3. § (2) bekezdése szerinti rendelete vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat.

(6) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felett a tulajdonosi jogokat e törvény és a Magyar Fejlesztési Bankról szóló külön törvény alapján a miniszter gyakorolja.”

7. § A Vtv. 35. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:]

„n) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.”

8. § (1) A Vtv. 36. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható]

„e) külön törvény szerinti kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, vagy az általa átvállalt állami közfeladat ellátásának elősegítése érdekében.”

(2) A Vtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról a Kormány nyilvános határozattal dönt. Az ingyenesen átruházott vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”

9. § A Vtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Áht. e törvénnyel megállapított 12/B. §-ának (1) és (3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően indított azon eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az ott említett kötelezettségvállalást eredményezik.”

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

10. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MFB Zrt. részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam tulajdonában van. A részvények elidegenítése, biztosítékul adása semmis.”

(2) Az MFB tv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Zrt. jegyzett tőkéje legalább 100.000.000.000,– Ft, azaz százmilliárd forint.”

11. § (1) Az MFB tv. 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenység körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

„b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások (így különösen az infrastrukturális, agrár, környezetvédelmi, munkahelyteremtő, oktatási, turisztikai, sport és szabadidős célú, valamint a strukturális és regionális különbségek kiegyenlítését, illetőleg vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkóztatást szolgáló), továbbá az ezekhez kapcsolódó más fejlesztések, beruházások, illetve az ezek bővítéséhez szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában;”

(2) Az MFB tv. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá kiegészül a következő l) ponttal:

„k) a Kormány határozata alapján – a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében – gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok részére éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek és kölcsönök finanszírozásában, továbbá éven túli lejáratú forgóeszköz hitelekre és kölcsönökre vonatkozó készfizető kezesség vagy bankgarancia vállalásában, amelyeknek elsősorban a piaci elégtelenségek miatt kárt szenvedő, termelő tevékenységet folytató piaci szereplők forráshoz jutását kell biztosítania;

l) a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásában törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség javítása érdekében, különös tekintettel az agrárpiac fejlesztésének, a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének, az agrár-innováció elősegítésének, az agrárfoglalkoztatás növelésének, a gazdálkodók integrációs együttműködésének biztosítására.”

12. § (1) Az MFB tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonos jogait – e törvény erejénél fogva – a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja (tulajdonosi jogok gyakorlása). A tulajdonosi jogok gyakorlására a Gt. és a Ptk. rendelkezéseit e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedések tulajdonjogát az MFB Zrt. nem ruházhatja át, a részesedésekre vételi jogot, elővásárlási jogot szerződéssel nem alapíthat, biztosítékul azokat nem adhatja és más módon meg nem terhelheti, a gazdálkodó szervezetet végelszámolással nem szüntetheti meg.”

(2) Az MFB tv. 3. §-a a következő (6)–(15) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott társasági részesedések tulajdonjogának – az erre feljogosított szervezet által történő – átruházása, biztosítékul adása vagy más módon történő megterhelése, a részesedésekre vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítása, illetve a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetése esetén kell az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint annak végrehajtására kiadott más jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott társasági részesedések elidegenítésére, biztosítékul adására vagy más módon történő megterhelésére, a részesedésekre vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, illetve a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetésére az erre feljogosított szervezet és az MFB Zrt. közötti egyeztetést követően kerül sor.

(8) Az (5) bekezdésben meghatározott, az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdálkodó szervezet részére az MFB Zrt. által – a Magyar Állam nevében – hitelt, (tulajdonosi) kölcsönt, tőkeemelést, és támogatást nyújtani, továbbá hitelt, kölcsönt átütemezni csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes jóváhagyásával lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, ha a hitelt, kölcsönt az MFB Zrt. saját jogán nyújtja, vagy ha az MFB Zrt. ilyen hitel, kölcsön átütemezéséről dönt.

(9) Az MFB Zrt. saját vagyonát, illetve annak nyilvántartását el kell különíteni annak a vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett e törvény erejénél fogva a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat (rábízott vagyon).

(10) Az MFB Zrt. a tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó állami vagyont (rábízott vagyon) az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő módon naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván.

(11) Az értéken történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

(12) Az (5) bekezdésben meghatározott állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik.

(13) Az (5) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.

(14) Az MFB Zrt.

a) közreműködik a rábízott vagyonnal – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – kapcsolatos bevételek és kiadások tervezésében,

b) a Magyar Állam nevében és képviseletében – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a rábízott vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint,

c) a zárszámadás elkészítéséhez beszámol – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek kiadások teljesüléséről.

(15) A (14) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és kiadásokra alkalmazni kell.”

13. § (1) Az MFB tv. 4. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az MFB Zrt. éven belüli lejáratú, valamint egy évet meghaladó (különösen közép- és hosszú lejáratú) fejlesztési célú hitelt, illetőleg kölcsönt nyújthat, valamint csak ilyen hitelre, illetőleg kölcsönre vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.

(3) Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése, megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján, illetőleg a rendelkezésre álló fedezetekre tekintettel biztosított, figyelemmel a 2. §-ban felsorolt feladatok teljesíthetőségére.”

(2) Az MFB tv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés alkalmazásában fejlesztési célú hitelnek, illetőleg kölcsönnek minősül:

a) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszközigény tartós finanszírozására,

b) a beruházást terhelő általános forgalmi adó finanszírozására,

c) a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok részére a beruházási hitel futamideje alatt a forgóeszközigény éven túli lejáratú refinanszírozására, és

d) az e törvény mellékleteiben meghatározott gazdasági társaságok részére az MFB Zrt. mint tulajdonos, vagy mint tulajdonosi jogok gyakorlója által nyújtott hitel, illetőleg kölcsön is.”

14. § Az MFB tv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Zrt. idegen devizában meghatározott, éven túli lejáratú forrásbevonását az államháztartásért felelős miniszterrel és a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterrel egyeztetve végzi.”

15. § Az MFB tv. 8. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az MFB Zrt. kizárólag

a) pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, befektetési alapkezelőben, tőzsdében, biztosítóban, viszontbiztosítóban, járulékos vállalkozásban, illetve nemzetközi pénzügyi szervezetben,

b) az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetben,

c) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban,

d) átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében jogi személyiségű gazdasági társaságban, vagy

e) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából magyarországi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaságban [Gt. 2. § (2) bekezdés]

közvetlenül vagy közvetve szerezhet tulajdonrészt.

(4) Az MFB Zrt. egy gazdasági társaságban – a (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott társaságok kivételével – közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 50% –1 szavazat mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.

(5) Az MFB Zrt. által egy gazdasági társaságba, illetve a társaság által ellenőrzött más gazdasági társaságba befektetett fejlesztési tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.”

16. § (1) Az MFB tv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MFB Zrt.-ben a Magyar Államot mint egyszemélyes tulajdonost az állami vagyonért felelős miniszter képviseli.”

(2) Az MFB tv. a következő 13/A. §–13/B. §-okkal egészül ki:

„13/A. § (1) A Hpt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges az MFB Zrt. vezető állású személyének, illetve ügyvezetőjének megválasztásához, illetve kinevezéséhez.

(2) Vezető állású személynek, illetve ügyvezetőnek az a személy választható meg, illetve nevezhető ki, aki megfelel a Hpt. 44. §-ában, illetve a 68. §-ában meghatározott feltételeknek azzal, hogy ügyvezetővé az a személy is megválasztható, illetve kinevezhető, aki rendelkezik hitelintézetnél, vagy szakosított hitelintézetnél szerzett legalább 10 éves szakirányú vezetői gyakorlattal.

(3) Vezető állású személy, illetve ügyvezető megválasztását, illetve kinevezését az MFB Zrt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésre a Hpt. 68. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(4) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott, illetve kinevezett személy nem felel meg e törvényben, valamint a Hpt. 44. §-ában és 68. §-ában meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását, illetve a kinevezett személy felmentését.

13/B. § Kizárólag a tulajdonosi jogok gyakorlójának engedélye szükséges az MFB Zrt. alapító okiratának módosításához a következő esetekben:

a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,

b) az igazgatóság jogkörének módosítása.”

17. § Az MFB tv. 14. § (3)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az igazgatóság tagja és az igazgatóság tagjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] nem lehet európai parlamenti, országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő.

(4) Az igazgatóság 5–7 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója – öt éves időtartamra – választja meg és hívja vissza.”

18. § Az MFB tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Az MFB Zrt. munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló vezérigazgató áll.

(2) A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés jogával együtt – a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja. A vezérigazgató az igazgatóság tagja és elnöke, aki jogosult az elnök-vezérigazgató cím használatára.

(3) Amennyiben az igazgatóság tagja, vagy a vezérigazgató a megválasztása, illetve munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapon belül a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja volt, úgy rá a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII.törvény 58/B. §-ban hivatkozott 58. § (7) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

19. § Az MFB tv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza azzal, hogy a felügyelőbizottság elnökének megválasztására nem kell alkalmazni a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. § (3) bekezdését.”

20. § Az MFB tv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § Az MFB Zrt. könyvvizsgálóját a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg, határozott időtartamra.”

21. § Az MFB tv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Zrt. feladatkörét érintő ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól az MFB Zrt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója adhatja meg.”

22. § Az MFB tv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha

a) az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,

b) a gazdasági társaságban az állam tulajdoni részesedéssel rendelkezik.”

23. § (1) Az MFB tv. e törvény 1. számú mellékletével egészül ki.

(2) Az MFB tv. melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.

A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának kormánybiztos irányítása alá helyezése

24–25. §²

Hatálybalépés

26. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)³

(3)⁴

(4) A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve a Vtv. 3. §-a alapján fennálló, az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó jogköre, valamint az Ellenőrző Bizottság, illetve a Vtv. 12. § (1) bekezdése alapján fennálló, az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésére vonatkozó jogköre e törvény hatálybalépésének napján megszűnik.

(5)⁵ Ahol jogszabály Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, vagy az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságát említi, ott e törvény hatálybalépését követően az MNV Zrt.-t vagy annak Igazgatóságát, illetőleg az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságát kell érteni.

(6) Az e törvény alapján meghozott kormányhatározatban foglalt döntésnek az MNV Zrt. általi végrehajtásáról a miniszter – a kormányhatározatban előírt tartalommal és határidőben – részvényesi joggyakorlóként kiadott határozattal gondoskodik.

Módosuló jogszabályok

27. § (1) A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank-nál és a Mehib Rt.-nél igazgatóság választására nem kerül sor és az igazgatóság Gt.-ben meghatározott jogait egy vezető tisztségviselő (vezérigazgató) gyakorolja (Gt. 247. §).”

(2) Az Eximtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezetének élén a vezérigazgató áll (Gt. 247. §). A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.”

(3) Az Eximtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.”

28. § Az Eximbank és a Mehib Rt. e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül köteles módosítani alapszabályát, valamint szervezeti és működési szabályzatát.

29. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett]

„a) a 6. § (2) bekezdés kivételével a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,”

(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást, vagy feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezését, megbízását vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.”

30. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.”

(2) A Ptk. 685. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[685. § E törvény alkalmazásában:]

„a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 28. § (1) bekezdése tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendelete; a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 305. § (1) bekezdése, a 434. § (3)–(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében valamennyi jogszabály;”

31. § (1)–(6)⁶

32. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E törvény alkalmazásában]

„d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, köztisztviselőként foglalkoztatott személy is minősülhet;”

(2) A Hszt. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel. A Vám- és Pénzügyőrségnél tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét már betöltött személlyel is.”

(3) A Hszt. 64. § (1) bekezdés harmadik mondatában a „legfeljebb egy alkalommal” szövegrész helyébe a „legfeljebb két alkalommal” szöveg lép.

33. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (5) bekezdésében az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg helyébe az „állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter” szöveg lép.

(2) Az Ftv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági tanács a szenátusnál, annak eredménytelensége esetén a fenntartónál jelzéssel élhet, ha megítélése szerint a felsőoktatási intézmény a gazdálkodásával, a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntésével veszélyezteti a felsőoktatási intézmény működését. Állami felsőoktatási intézmény esetében e bekezdés vonatkozásában fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni.”

(3) Az Ftv. 115. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[115. § (2) A fenntartó]

„g) a rektor javaslatára megbízza a gazdasági vezetőt – költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjét –, illetve a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonja a megbízását. Állami felsőoktatási intézmény esetében e pont vonatkozásában fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni.”

(4) Az Ftv. 122. § (2) bekezdés c) pontjában a „miniszter” szöveg helyébe az „állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter” szöveg lép.

(5) Az Ftv. 122/A. § (2) bekezdésének utolsó mondatában az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg helyébe az „állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter” szöveg lép.

34. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „34–36. § és a 49/N. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „34–36. §, 47–48/A. § és a 49/N. § (3) bekezdése” szöveg lép.

Hatályukat vesztő jogszabályok

35. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vtv. II. fejezete, valamint 32. §-a, és az azt megelőző cím.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MFB tv. 4. § (4) bekezdése.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Eximtv. 14. § (2) bekezdése és 17. § (1) bekezdése.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. §-a.

Átmeneti rendelkezések

36. § (1) Központi költségvetési szerv vagy más személy és az MNV Zrt. között e törvény 1. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetekben fennálló állami tulajdonú társasági részesedések vagyonkezelésére kötött szerződések e törvény hatálybalépésével megszűnnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett vagyonkezelési szerződések szerinti állami vagyon használója az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor köteles az állami vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a szerződés szerint az MNV Zrt., valamint az MFB Zrt. felé egyaránt elszámolni.

37. § A 36. § (1) bekezdésében meghatározott társasági részesedések e törvény hatálybalépésével kerülnek az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá. A tulajdonosi jogok gyakorlására törvény, illetve a 36. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján korábban jogosult személy, e törvény hatálybalépését követő három napon belül köteles a részesedések vonatkozásában a Gt., a cégjogi, valamint a számviteli jogszabályoknak megfelelő átadás-átvételi eljárást megkezdeni az MFB Zrt. részére.

38. § (1) Az MFB Zrt.-nek az MFB tv. 1. § (3) bekezdésében előírt minimális jegyzett tőke összeggel legkésőbb 2010. december 31. napján kell rendelkeznie.

(2) Az MFB Zrt. az MFB tv. 10. § (1) bekezdése szerinti beszámolóit 2010. évben legkésőbb augusztus 31-ig köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszteni.

(3) A Magyar Államot mint tulajdonost képviselő miniszter az MFB tv. 6. § (1) bekezdése szerinti beszámolót 2010. évben legkésőbb október 15-ig köteles a Kormány elé terjeszteni.

39. § (1)⁷

(2)⁸

40. § Az MFB tv. 13/A. § rendelkezéseit e törvény mellékleteiben felsorolt, a Felügyelet alá tartozó gazdálkodó szervezetekre is alkalmazni kell.

41. § Az MFB tv. 16 § (3) bekezdés rendelkezéseit e törvény mellékleteiben meghatározott gazdálkodó szervezetekre is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 2010. évi LII. törvényhez

„1. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez

Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében a következő gazdálkodó szervezetekben gyakorol tulajdonosi jogokat:

Magyar Export-import Bank Zrt.

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Diákhitel Központ Zrt.

Állami Autópálya Kezelő Zrt.

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.

Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.

Magyar Turizmus Zrt.

Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.

Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft.

Nemzeti Lóverseny Kft.

Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.

Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.

ITD Hungary Zrt.

Hungarofest Nonprofit Kft.

Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.

Északerdő Erdőgazdasági Zrt.

Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Zrt.

GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.

Ipoly Erdő Zrt.

Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt.

KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

EGERERDŐ Erdészeti Zrt.

Mecseki Erdészeti Zrt.

NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Pilisi Parkerdő Zrt.

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

TAEG Erdőgazdasági Zrt.

VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.

Zalaerdő Erdészeti Zrt.

HM Budapesti Erdőgazdasági Zrt.

HM Kaszó Erdőgazdasági Zrt.

HM VERGA Erdőgazdasági Zrt.”

2. számú melléklet a 2010. évi LII. törvényhez

„2. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez

Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:

Beszállítói Befektetői Zrt.

Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.

MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítő Zrt.

Magyar Export-import Bank Zrt.

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

Magyar Követeléskezelő Zrt.

MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.

KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történő tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás 3. cikke szerint létrehozott gazdasági társaság.”

A törvényt az Országgyűlés a 2010. június 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. június 14. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés 189. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.

A 24–25. §-t a 2010: CXXII. törvény 172. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

A 26. § (2) bekezdését a 2010: XC. törvény 138. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴

A 26. § (3) bekezdését a 2010: XC. törvény 138. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵

A 26. § (5) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

⁶

A 31. § (1)–(6) bekezdését a 2010: CXXII. törvény 15. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

A 39. § (1) bekezdését a 2010: XC. törvény 138. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸

A 39. § (2) bekezdése, amely a 26. § (2) bekezdése alapján 2010. október 1. napján lépett volna hatályba, a 2010: XC. törvény 138. § (5) bekezdése alapján nem lép hatályba.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek