6/2010. (VII. 30.) NFM rendelet

1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya a

(2) A mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatokra e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a mélyfúrás túlnyomásos (nem hidrosztatikus nyomású), vagy 60 °C-nál magasabb réteghőmérsékletű, vagy szénhidrogén tartalmú réteget harántol, akkor a Szabályzat V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A Szabályzat rendelkezései szempontjából nem tekintendő mélyfúrásnak:

2. § E Szabályzat alkalmazásában:

3. § A mélyfúró berendezés biztonságos üzemeltetéséhez szükséges személyzet létszámát, szakmai képesítését az üzemeltetőnek utasításban kell megállapítania.

4. § (1) A mélyfúró berendezés egyes telepített egységeinek, valamint az üzemeltetéshez szükséges eszközök helyének kijelölésére az üzemeltető berendezés típusonként telepítési vázlatot köteles készíttetni.

(2) A fúrótorony esetleges dőléséből fakadó veszélyek megelőzésére az üzemeltető köteles intézkedéseket tenni.

5. § (1) A fúrási telephelyet (a továbbiakban: telephely) úgy kell kialakítani, hogy a kiömlő, vagy tartályban vagy gödörben tárolt folyadék a felszíni és felszín alatti vízkészleteket, továbbá a mezőgazdasági rendeltetésű földeket ne szennyezze.

(2) A telephelyen keletkező szennyező anyagokat felszíni víz medrébe, partjára, folyó vagy vízfolyás hullámterébe elhelyezni nem szabad.

(3) A telephely határán – az odavezető utak mentén – az idegenek számára táblával kell jelezni a telephelyre való belépés tilalmát.

(4) Lakott területen belül a telephelyet körül kell keríteni, és az erre figyelmeztető táblákkal meg kell jelölni.

(5) A telephelyen gondoskodni kell a rendszeres járásra szolgáló útvonalakat keresztező csővezetékek, kábelek mechanikai védelméről.

(6) A telephelyen minden 0,25 m-nél mélyebb gödör, árok esetében gondoskodni kell a véletlen belépés, -beesés elleni védelemről.

(7) A mélyfúró berendezés elszállítását követően a gödröket fel kell tölteni, és a terepet eredeti jellegének megfelelően helyre kell állítani.

6. § (1) A fúrási, lyukbefejezési és kútjavítási tevékenységeknél csak a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet szerinti megfelelőségi nyilatkozattal vagy az e rendelet mellékletében előírt vizsgálatok alapján kiadott mélyfúrási alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező mélyfúró berendezést szabad használni.

(2) A fúrási, lyukbefejezési és kútjavítási tevékenységeknél használt eszközöket, berendezéseket úgy kell méretezni, kiválasztani, hogy a rendeltetésszerű használatuk során fellépő igénybevételeknek biztonsággal megfeleljenek.

(3) A fúrótorony felbillenés elleni biztonságának – kikötés nélkül – 33 m/s talajszinti szélsebességet feltételezve, 1,5-szeresnek kell lennie. A kikötőelemek az ún. kihorgonyzott típusú fúrótorony esetében a felbillenés elleni biztonság számításánál figyelembe vehetők.

7. § (1) A fúrótorony mellett, a toronykapu felőli oldalon – ha munkapadozaton dolgoznak – csőpadot és a csövek behúzatására csőhidat kell készíteni. 2 m-nél magasabb munkapadozat esetén a csőhíd ferde szakaszán, ha azon a feljárás megengedett, keresztléces járórészt kell kiképezni, és a feljárót a közlekedési oldalon kétsoros védőkorláttal és 0,1 m magas lábléccel kell ellátni.

(2) A csöveket elgurulás ellen biztosítani kell.

8. § (1) A mélyfúró berendezés villamos berendezéseinek kiválasztására, telepítésére, felújítására vagy bővítésére villamos kivitelezési tervet (a továbbiakban: VT) kell készíteni.

(2) Villamos berendezést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az üzemeltető által jóváhagyott – terv alapján szabad létesíteni, telepítését megkezdeni.

(3) A megfelelőség tanúsítására keletkezett dokumentumokat az üzemeltetőnek villamos berendezés és a villamos szerkezet teljes élettartam alatt meg kell őriznie.

(4) Az üzemeltetőnek a villamos berendezés üzemeltetésére utasítást kell készíteni, amely tartalmazza a villamos berendezés műszaki leírását, az üzemeltetéshez szükséges dokumentáció felsorolását és az ezek elhelyezésére vonatkozó előírásokat. Az utasításban rögzíteni kell a kezelés, az üzem közbeni és az ellenőrzések során elvégzendő tevékenységek részletezését, menetét, gyakoriságát, valamint ezek személyi és tárgyi feltételeit, fel kell sorolni a villamos berendezés karbantartásakor, meghibásodásakor elvégzendő tevékenységeket és magatartási szabályokat.

(5) A villamosbiztonsági felülvizsgálatot és a szerelői ellenőrzést olyan személy végezheti, aki erre az üzemeltetőtől megbízást kapott.

(6) A villamosbiztonsági felülvizsgálatokról, valamint a szerelői ellenőrzésekről készített jegyzőkönyveket az üzemeltetőnek a berendezés teljes élettartama alatt meg kell őriznie.

(7) Szükségvilágításként hordozható, a VT-ben meghatározott védelmi módú villamos kézilámpák is alkalmazhatók.

(8) A fúrótorony villámvédelmét biztosítani kell.

(9) Az üzemeltető a tevékenység tűzvédelmére köteles tűzvédelmi utasítást készíttetni, azt az érdekelteknek kiadni, és annak végrehajtását ellenőriztetni.

9. § (1) A koronacsigasort elmozdulás ellen rögzíteni kell.

(2) A használatos kötél átmérője feleljen meg a korona- és szállítócsigasor kötéltárcsája horonyméretének.

(3) A teherviselő elemeket úgy kell megválasztani, hogy a névleges teherbírás a kivételesen megengedett terhelésnek legalább 1,25-szorosa legyen.

(4) Csak minőségi bizonyítvánnyal (műbizonylattal) ellátott teherviselő elemeket szabad használni.

(5) Az emelőmű fékberendezésének statikus és dinamikus körülmények között is bármely helyzetben meg kell tartania a fúrócső és a béléscső-oszlop maximális súlyát, és alkalmasnak kell lennie a fokozatos fúróterhelés biztosítására.

10. § (1) A gépkulcsot kiakadás ellen biztosítottan, legalább 12 mm átmérőjű, műbizonylattal rendelkező acélsodronykötélre kell felfüggeszteni, és ellensúllyal ki kell egyensúlyozni, vagy egyéb módon kell biztosítani a gépkulcs függőleges mozgathatóságát. Hidraulikus vagy levegős mozgatás esetén az alsó állásban a gépkulcs nem közelítheti meg 20 cm-nél jobban a padlózatot.

(2) A gépkulcs ellensúlyának szabad mozgása legfeljebb 2 m lehet. Az ellensúlyt körül kell keríteni, vagy vezetőcsőben kell elhelyezni.

(3) A gépkulcsot egymástól eltérő hosszúságú, kettős acélsodrony ellenkötéllel vagy lánccal ki kell kötni a toronylábhoz, vagy más erre a célra kialakított rögzítési ponthoz. Az ellenkötél vagy lánc szakítóereje nagyobb kell, hogy legyen, mint a gépkulcs-kötélé.

(4) A véletlen érintés veszélyének kitett mozgó géprészeket – az emelőmű orsója, a forgató-asztal, a forgatófej és a fúrószerszám kivételével – burkolni kell, vagy korláttal kell elkeríteni.

11. § (1) A fúrókötelet az emelőmű dobjához kötélvég-rögzítővel rögzíteni kell. Az emelőmű dobján a szállítócsigasor legalsó állásakor 30 kN húzóerőig legalább 4 kötélmenetnek, 50 kN húzóerőig legalább 6 kötélmenetnek, 50 kN húzóerő felett legalább 8 kötélmenetnek kell lennie.

(2) A holtkötélágat törésmentesen kell hozzáerősíteni a toronylábhoz vagy a rögzített holtkötéldobhoz. Toronylábhoz való rögzítés esetén legalább 6 szorítókengyelt, holtkötéldob alkalmazása esetén két tartalék kötélmenet mellett befogófejet, vagy legalább 3 szorítókengyelt kell használni úgy, hogy a kötél feszes ága azok vájatában feküdjön.

(3) A holtkötélág lekötését úgy kell végezni, hogy a fúrókötél üzem közben ne érjen a fúrótorony fém-, és fa alkatrészeihez.

(4) Mozgócsigasor nélküli fúróberendezésnél, törésmentesen 50 kN kötél-húzóerőig a kötélvéget legalább 3,50 kN felett legalább 6 db szorítókengyellel, vagy műbizonylattal ellátott kötélvég-rögzítővel kell a teherviselő szerszámokhoz erősíteni.

12. § (1) Az emelőhorog, és a szállítószék biztonsági reteszét az összekapcsolás után azonnal zárni kell.

(2) Az emelőművet csak akkor szabad üzemben tartani, ha

(3) Emelőművel személyt szállítani nem szabad.

(4) Nem szabad az emelőmű kenését, javítását üzemeltetés közben végezni.

13. § (1) Fúrókötélként műbizonylattal rendelkező acél sodronykötelet kell használni.

(2) A fúrókötél névleges szakítóereje a normális üzemmenetben megengedett legnagyobb statikai terhelésnek legalább 3,0-szorosa, az esetenkénti (kivételes) csúcsterheléskor várható legnagyobb sztatikai terhelésnek legalább 2-szerese kell, hogy legyen.

(3) A fúrókötelet le kell cserélni, ha a kötélen maradó alakváltozást, pászmakinyomódást, hirtelen keresztmetszet változást észleltek vagy a kötél bármely 1 m-es szakaszán

14. § (1) Behúzó-kötélként műbizonylattal rendelkező növényi rost- vagy műszálkötelet kell használni.

(2) A behúzó-kötél névleges szakítóereje legalább 6-szorosa kell, hogy legyen a megemelt vagy vontatott tárgy súlyának.

(3) Új növényi rost- vagy műanyag behúzó-kötél a vele legalább azonos teherbírású acélsodronykötéllel meghosszabbít- ható. Az összekapcsolásnál mindkét kötélben kötélszívet kell alkalmazni, és a két kötélvéget vissza kell fonni. Az így toldott kötelet terhelési próbának kell alávetni.

(4) Mind a behúzató, mind a gépkulcs-kötél és lánc csomómentes kell, hogy legyen.

(5) Ki kell cserélni

15. § (1) A szivattyú mozgó alkatrészeit (lendkerék, ékszíjtárcsa, ékszíjak vagy láncok) a véletlen érintés ellen védőburkolattal vagy korláttal kell ellátni.

(2) Szivattyút indítani csak akkor szabad, ha a kezelő meggyőződött arról, hogy a szivattyú mozgó részeinek közelében senki sem tartózkodik.

(3) Működő szivattyún javítást végezni – a tömszelence utánhúzását kivéve – nem szabad.

16. § (1) A szivattyú nyomócsonkja után biztonsági szelepet kell felszerelni, amelynek teherbírása nem haladhatja meg az alkalmazott hengerbetétre megengedett legnagyobb nyomásból számított értéket.

(2) A hidraulikus meghajtású iszapszivattyúknál a hidraulikus rendszer biztonsági szelepe helyettesítheti a szivattyú nyomócsonkja után beépítendő biztonsági szelepet.

(3) A biztonsági szelepet rögzített lefúvató vezetékkel kell felszerelni, és úgy kell elhelyezni, hogy a lefúvó folyadéksugár senkit ne veszélyeztessen.

17. § (1) Az öblítőrendszert úgy kell kialakítani, hogy névleges nyomása a használni tervezett szivattyúval létesíthető legnagyobb üzemnyomásnak legalább 1,25-szorosa legyen.

(2) A nyomóvezetéket rögzíteni kell.

(3) Az öblítőtömlő egyik végét toronyfőtartóhoz (toronyláb, toronygyertya) vagy a berendezés alvázához, a másik végét pedig az öblítőfej testéhez kell rögzíteni, amit 60 bar maximális nyomás alatt 6 mm-es lánccal, 60 bar feletti maximális nyomásnál 9,5 mm-es lánccal, vagy legalább 10 mm átmérőjű acélsodronykötéllel kell végezni.

(4) Toldott vagy meghibásodott tömlőt használni nem szabad.

18. § (1) Az öblítőrendszerbe technikailag indokolt helyeken elzáró szerelvényt, nyomásmérőt, 60 bar üzemi nyomás felett nyomáskiegyenlítőt kell beépíteni. A nyomásmérőt úgy kell elhelyezni, hogy a fúrómester álláshelyéről leolvasható legyen.

(2) A mélyfúrás megkezdése előtt a berendezés iszapszivattyúit és az öblítőrendszert – ha az öblítőnyomás a 60 bar értéket meghaladja – az iszapszivattyúval létesíthető legnagyobb nyomással 10 percen keresztül víznyomáspróbának kell alávetni. A nyomáspróba eredményét fel kell jegyezni a fúróberendezés naplójába.

(3) A víznyomáspróbát követő nyomásmentesítést csak szabályozható elzáró szerkezeten keresztül szabad végezni. Nyomás alatt álló rendszert megbontani nem szabad.

19. § (1) A fúró-, lyukbefejező- és kútjavító berendezések műszereinek karbantartását, javítását arra kioktatott személy végezheti.

(2) Nyomásmérésre a szivattyú nyomókörében uralkodó maximális nyomásnak megfelelő, műbizonylattal rendelkező nyomásmérőt kell használni.

(3) A nyomásmérő olyan méréshatárú legyen, hogy az engedélyezési nyomás a műszer méréshatárának kb. 2/3 részébe essék.

20. § (1) A mélyfúrás kivitelezéséhez szükséges fúrási alapgeológiai, műszaki-biztonsági adatokat, követelményeket a geológiai-műszaki tervben (a továbbiakban: geo-műszakiterv) kell meghatározni.

(2) A geo-műszakitervnek tartalmaznia kell különösen:

(3) Béléscsövezett furat esetén a cementpalástot a rétegek közötti átfejtődés kizárására figyelemmel úgy kell tervezni, hogy:

(4) Béléscső elhelyezése nélküli furat esetén meg kell határozni a furatot teljes hosszában feltöltő tömítő anyag összetételét és elhelyezésének módját.

21. § A lyukmélységnek a fúrószerszám ültetési szintjéhez viszonyítva állandóan ismertnek kell lennie.

22. § (1) Fúrócsőkötéseket forgatóasztallal meghúzni vagy bontani csak olyan berendezéseknél szabad, ahol a gépkönyv szerint a berendezés erre alkalmas.

(2) Fúrócső emeléssel vagy süllyesztéssel egyidejűleg menetet bontani vagy meghúzni nem szabad.

(3) Ha a forgatóasztal nem üzemel, a forgórészét elfordulás ellen biztosítani kell, vagy ha nincsen a helyén, a nyílást le kell fedni.

23. § (1) Gépkulccsal a forgatóasztal felett csak az ellensúly szabad mozgása által lehetővé tett magasságig szabad dolgozni. 160 cm-nél nagyobb magasságban való munkavégzéshez a munkapadozatot fel kell magasítani.

(2) A csőkötés bontásakor és meghúzásakor a gépkulcs-kar ellenkötéllel nem védett hatósugarában tartózkodni nem szabad.

(3) Az üzemen kívüli gépkulcsot ki kell kötni.

(4) Kézi csőkulcsot csak kézi erővel szabad meghúzni.

24. § (1) A csúsztatott csővéget menetvédővel kell ellátni, vagy a csőmegakadás ellen alkalmas eszközt kell biztosítani. A csőhídon csöveket tárolni nem szabad.

(2) A fúró- és termelőcső beépítésekor – fagyveszély esetén – ellenőrizni kell, hogy a csőben jégdugó nem képződött-e. Olyan csövet, amelyben jégdugó van, beépíteni nem szabad.

(3) A fúrólyukba csak olyan szerszám építhető be, amelynek mérete és anyagminősége ismert, és amelyhez megfelelő mentőszerszám rendelkezésre áll, vagy készíthető.

25. § (1) A fúrólyukban a szelvényezést csak a fúrólyuk nyugalmi állapotában szabad megkezdeni.

(2) Ha a szelvényezés közben a fúrólyuk gázosodni kezd, és egyensúlya megbomlik, a szelvényezést haladéktalanul abba kell hagyni és a műveleti utasításban előírtak szerint kell eljárni.

(3) A műszer leeresztése és felhúzása közben – a kábel hosszának mérését kivéve – a csörlő és a fúrólyuk között tartózkodni nem szabad.

(4) A fúrólyukba csak olyan geofizikai eszközt szabad leengedni, amelynek a mentőszerszámhoz való csatlakoztatása biztosított.

26. § (1) Mentési munkálatoknál csak a mentéshez szükséges személyzet lehet jelen.

(2) Ha a megszorult szerszámot a berendezés mozgócsigasorával kifejtett húzással akarják menteni, a mentési munka megkezdése előtt terhelésmérőt kell felszerelni.

(3) Fúró- és mentőcső kézi szerszámmal való összecsavarásánál a lecsavaró kulcsot úgy kell a mentőcső-toldatra helyezni, hogy a kulcs esetleges visszapördülésekor az ott dolgozókat ne veszélyeztesse.

27. § (1) Az üzemeltető az üzemzavarok bekövetkezése esetén elvégzendő feladatokat utasításban köteles szabályozni. Az utasítás alapján a munkavállalókat ki kell oktatni, és meg kell határozni az üzemzavar elhárítási gyakorlatok intervallumát, a jelentésük rendjét.

(2) A mentési munkákat csak az üzemeltető által megbízott, mentési gyakorlattal rendelkező felügyelő személy irányíthatja. A mentési munkák során a mentéssel kapcsolatos utasítás csak a mentést irányító felügyelő személy tudtával adható ki.

(3) Az üzemzavar bekövetkezését, körülményeit, a felszámolás érdekében tett intézkedéseket, azok végrehajtását a kivitelezési naplóban (napi jelentés) rögzíteni kell.

28. § (1) Ha a mélyfúrás során a fúrólyuk nyugalmi állapota megbomlott, a mélyfúrást azonnal abba kell hagyni, és meg kell kísérelni a lyukegyensúly helyreállítását.

(2) Szénhidrogén beáramlás esetén a fúrólyuk biztonságba helyezését követően a Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzat előírásai szerint lehet a munkát folytatni.

29. § (1) A kút kiképzése után a kútkörzetet úgy kell kialakítani, hogy az a későbbiek során mélyfúró berendezéssel megközelíthető legyen.

(2) Az engedélyes köteles gondoskodni a kutak biztonságos állapotának megőrzéséről, az illetéktelen beavatkozás (fizikai) megakadályozásáról.

(3) Az ideiglenesen felhagyott, nem üzemelő kutak biztonságba helyezését és rendszeres ellenőrzését az engedélyes által jóváhagyott terv alapján kell kivitelezni, és dokumentálni.

30. § (1) A telephelyet és a mélyfúró berendezés állapotát, működését rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzések rendjét, terjedelmét, módját, szintjét és gyakoriságát az üzemeltető utasításban köteles megállapítani.

(2) A fúrást és a kútmunkálatokat csak akkor szabad megkezdeni, ha az üzemeltető által megbízott felügyelő személy (továbbiakban: felügyeletet gyakorló személy) a mélyfúró berendezést felülvizsgálta, és megállapította, hogy az a vonatkozó előírásoknak és engedélyekben foglaltaknak megfelel, és ezt a napi jelentésbe, építési engedélyhez kötött tevékenység esetén az építési naplóba (a továbbiakban: napi jelentés) bejegyezte, aláírásával igazolta.

(3) A berendezéseket a felügyeletet gyakorló személy negyedévenként legalább egyszer ellenőrizni köteles.

(4) A felügyeletet gyakorló személynek

(5) Az ellenőrzések eredményét a napi jelentésbe be kell jegyezni. A helyszínen meg nem szüntethető hiányosságokat a felügyeletet végző személy jelenti az üzemeltetőnek.

31. § (1) Az üzemeltetőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzésről dokumentációt kell vezetnie.

(2) A létesítési engedélyt, az engedélyezett tervet, az (1) bekezdésben meghatározott dokumentációt, a geo-műszaki tervet és a 6. § (1) bekezdés szerinti okiratot a munkavégzés helyszínén kell tartani.

32. § (1) Az üzemeltető köteles gondoskodni a napi jelentés naprakész vezetéséről.

(2) A napi jelentésben a mélyfúrással, kútmunkálattal, vagy a mélyfúró berendezéssel kapcsolatos minden műveletet, fontos eseményt, intézkedést és adatot rögzíteni kell.

(3) A mélyfúró berendezés felügyeletét ellátó személy minden általa végzett ellenőrzés, felülvizsgálat tényét és eredményét, az általa tett műszaki és egyéb intézkedést, köteles bevezetni a napi jelentésbe, és a bejegyzést aláírásukkal kötelesek hitelesíteni.

(4) A napi jelentésbe tett első bejegyzéssel rögzíteni kell az alkalmazott fúróberendezés és tartozékainak főbb adatait.

(5) A napi jelentést az üzemeltető által kijelölt felügyeletet gyakorló személy a helyszíni ellenőrzésekor, de legalább havonta egyszer köteles felülvizsgálni és aláírni.

(6) A Szabályzatban előírt minőségi bizonyítványokat az üzemeltető köteles megőrizni a berendezés üzembentartásáig.

33. § (1) Az engedélyes köteles a megvalósult fúrásokról, a lefúrt kutakról, az elvégzett kútmunkálatokról dokumentációs rendszert működtetni. A mélyfúrás/kút dokumentációja legalább a következőket kell, hogy tartalmazza:

(2) Béléscsövezetlen fúrások esetében az (1) bekezdés c), d) és e) pontokban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A mélyfúrás dokumentációját a mélyfúrás felszámolásáig az engedélyesnek meg kell őriznie.

34. § A geo-műszakitervnek a 20. §-ban előírtakon túlmenően tartalmaznia kell:

35. § (1) Túlnyomásos (nem hidrosztatikus), vagy 60 °C-nál magasabb réteghőmérsékletű, vagy szénhidrogén tartalmú rétegek harántolásához használandó lyukelzáró szerkezetek horgonyzására biztonsági, a tárolórétegek végleges biztosítására termelési béléscsőoszlopot kell beépíteni.

(2) Amennyiben a biztonsági béléscsőoszlop alatti nyitott lyukszakasz hossza vagy állékonysága, a fedőrétegek nyomásviszonyai (vagy műszaki nehézségek) azt indokolják, technikai béléscsőoszlopot kell alkalmazni.

(3) Ismert területen a biztonsági béléscsőoszlop beépítésének mélységét a tényleges földtani és műszaki viszonyokat figyelembe véve kell meghatározni úgy, hogy a beépített béléscsőoszlop biztosítsa a harántolt rétegsor védelmét, valamint a fúrás zavarmentes továbbmélyítését.

(4) Ismeretlen területen a biztonsági-, vagy a technikai béléscsőoszlopot úgy kell beépíteni, hogy alsó vége

(5) A béléscsőoszlopot háromtengelyű – húzás, külső- és belső nyomás – feszültségi állapotra kell méretezni. Ennek során legalább a következő biztonsági tényezőkkel kell számolni:

(6) A cementpalástot az II. fejezetben előírtakon túlmenően úgy kell tervezni, hogy amennyiben a béléscsőoszlop túlnyomásos, vagy 60 °C-nál magasabb hőmérsékletű, vagy szénhidrogéneket tartalmazó réteget zár ki, és a rétegeket cementpalásttal különítik el, a cementpalást legalább 100 m-rel a legfelső tároló réteg fölé érjen.

(7) A fúrólyukat a biztonsági béléscsőoszlop és minden további béléscsőoszlop elhelyezése után lyukfejszerelvénnyel kell biztosítani. A lyukfejszerelvényt úgy kell kiképezni, hogy alkalmas legyen a fúrólyuk elzárására, lefúvatására, feltöltésére, valamint a csőközben fellépő nyomások mérésére és szabályozására. Ha a biztonsági és termelő béléscsőrakat azonos, a béléscsőrakatot sarutól felszínig folyamatos cementpalásttal kell ellátni.

36. § (1) Az öblítőfolyadéknak (öblítő közegnek) olyan sűrűségűnek kell lennie, hogy statikus és dinamikus körülmények között is biztonsággal ellensúlyozza a rétegnyomást. Alul- és kiegyensúlyozott fúrásra az üzemeltető külön utasítást köteles készíteni.

(2) Az öblítőfolyadék sűrűségét és viszkozitását műszakonként legalább háromszor, a 60 °C-nál magasabb hőmérsékletű hévizet, vagy szénhidrogéneket tároló réteg harántolása előtt, és ilyen réteg észlelése esetén óránként kell mérni. A mérés eredményét a napi jelentésbe be kell jegyezni.

37. § (1) Kútmunkálatokat kútmunkálati kiviteli terv alapján szabad végezni.

(2) A kútmunkálati kiviteli tervnek tartalmaznia kell:

(3) A kútmunkálatok megkezdése előtt a termelőcsőben, a csőközben, valamint a kútfejre szerelt vezetékekben uralkodó nyomást ellenőrizni kell. A kútfejszerelvényt megbontani csak a termelő-, és béléscső-terek nyomásmentesítése után, vagy a kút elfojtását követően szabad.

38. § (1) Az üzemeltető kitörésvédelmi utasítást köteles készíteni, amelyben rendelkezni kell a fúrólyuk-, vagy a kútegyensúly megbomlása esetén követendő szabályokról, elvégzendő műveletekről, valamint a különböző kútfej nyomásokhoz és tevékenységekhez tartozó kitörésgátló rendszerek kialakításáról. Az utasítás alapján a munkavállalókat ki kell oktatni, és a teendőket a mélyfúró berendezés felszerelése után, és a kitörésgátló felszerelését követően gyakoroltatni kell.

(2) Az engedélyes, vagy az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a kitörések megelőzésére, felszámolására (és a kutak eloltására) a feltételek adottak legyenek.

39. § (1) A fúrólyukból vagy kútból felszínre kerülő gázos folyadékot vagy gázt leválasztó berendezésen (szeparátor) keresztül és fáklya igénybevételével kell termeltetni, lefúvatni a gázt és – amennyiben éghető – fáklyán kell elégetni.

(2) Ha a gáz elégetése a környezetre tűzveszélyt jelent, az üzemeltető utasítása szerint kell eljárni.

40. § A mélyfúrás (kút) dokumentációja a 33. §-ban meghatározottakon túl legalább a következőket kell, hogy tartalmazza:

41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.