6/2010. (X. 19.) NEFMI utasítás

a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata¹

2012.09.08.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésére – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:

1. §² Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) A Szabályzatot, valamint a minisztérium belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténtéről a közigazgatási államtitkár, a felülvizsgálat eredményének egyidejű továbbításával tájékoztatja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát.

3. § A 2. § (1) bekezdésétől eltérően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

a) a közigazgatás fejlesztése okán szükséges szervezeti és működési szabályok, valamint

b) jogszabályváltozás miatt

bármikor kezdeményezheti a Szabályzat 30 napon belül történő módosítását. A módosítás elmulasztása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik a megfelelő módosítás érvényesüléséről és az azzal kapcsolatos intézkedés hatálybalépéséről.

4. § Ez az utasítás a közzétételével egyidejűleg lép hatályba.

5–6. §³

Melléklet a 6/2010. (X. 19.) NEFMI utasításhoz

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szervezeti és Működési Szabályzata⁴

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogállása és alapadatai⁵

1. § (1)⁶ Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, amely – gazdálkodását tekintve – önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv.

(2)⁷ A minisztérium alapadatai a következők:

a) megnevezése: Emberi Erőforrások Minisztériuma,

b) rövidítése: „EMMI”,

c) angol megnevezése: Ministry of Human Resources,

d) német megnevezése: Ministerium für gesellschaftliche Ressourcen,

e) francia megnevezése: Ministère des Ressources Humaines,

f) székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.,

g) telephelyei: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.,

1051 Budapest, Arany János u. 6–8.,

1054 Budapest, Alkotmány utca 3.,

1054 Budapest, Báthory utca 10.,

1054 Budapest, Hold u. 1.,

h) postacíme: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.,

i) postafiók címe: 1884 Budapest, Pf.1,

j) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): emberi erőforrások minisztere,

k) alapítója: Kormány,

l) alapítás dátuma: 2010. május 29.,

m) alapító okirat kelte, száma: 2010. május 29., közzétéve a Hivatalos Értesítő 2010. évi 43. számában,

n) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,

o) gazdálkodás megszervezésének módja: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv,

p) számlavezetője: Magyar Államkincstár,

q) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01425190-00000000,

r) adóigazgatási azonosító száma: 15309271-2-41,

s) PIR törzsszáma: 309271,

t) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége,

u) szakfeladata:

749034 Akkreditációs tevékenység

841211 Egészségügy központi igazgatása és szabályozása

841212 Oktatás központi igazgatása és szabályozása

841213 Kultúra központi igazgatása és szabályozása

841214 Sport, rekreáció központi igazgatása és szabályozása

841218 Szociális szolgáltatások központi igazgatása és szabályozása

841219 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, kisebbségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok központi igazgatása és szabályozása

843011 Nyugdíj-biztosítási szolgáltatások központi igazgatása

843031 Egészségbiztosítási szolgáltatások központi igazgatása

890506 Egyházi közösségi és hitéleti tevékenységek támogatása

890504 Nemzetiségek közösségi kulturális tevékenységek támogatása

(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium kiegészítő, kisegítő vagy vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4)⁸ Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetésének XX. fejezete.

A minisztérium szervezete

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a miniszteri kabinet, az államtitkári kabinet, a titkárság és a főosztály.

(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.

3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.

(3) A minisztérium létszámkeretét – az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszám szerinti bontásban – a 3. függelék tartalmazza.

(4)⁹ A 4. függelék tartalmazza

a) a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szerveket, valamint ezek tekintetében a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, továbbá a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő vezető, illetve szervezeti egység megnevezését,

b) a minisztérium vagyonkezelésében lévő, illetve a miniszter szakmai felügyeleti, közreműködői jogosítványa hatálya alá tartozó gazdasági társaságokat, továbbá a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt lévő alapítványokat, közalapítványokat, valamint – a gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, illetve vagyonkezelői jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzat szerint – a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, illetve a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő vezető megnevezését.

(5) Az egyes munkafolyamatok szabályait és a minisztériumban alkalmazható iratok mintáját az 5. függelék tartalmazza.

(6) A minisztériumban működő miniszteri biztosokat a 6. függelék tartalmazza.

(7) Az oktatási, kulturális és sportágazat tekintetében a közigazgatási hatósági határozatok, valamint egyéb intézkedések kiadmányozási rendjét a 7. függelék tartalmazza.

(8) A munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat a 8. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

6. A miniszter

4. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot.

(2) A miniszter mint a minisztérium vezetője különösen

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a minisztérium működéséhez szükséges szabályzatokat,

b) gondoskodik a minisztérium belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséről, működéséről, az éves ellenőrzési munkatervben meghatározott ellenőrzések elvégzéséről, valamint elrendeli a rendkívüli célvizsgálatot, továbbá gondoskodik a minisztérium belső kontrollrendszerének, és az annak részét képező, folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE), rendszerének kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről,

c) meghatározza és jóváhagyja a minisztérium munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,

d) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

e) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot,

f) meghatározza a személyzeti és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkavégzés, az ügyintézés, az iratkezelés és a titokvédelem előírásait,

g) megállapítja az irányítás és a felügyelet rendjét,

h)¹⁰

i) gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, ennek keretében – a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – át nem ruházható jogkörben határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,

j) gyakorolja az át nem ruházott felügyeleti, tulajdonosi jogokat,

k) kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg,

l) egyetértési jogot gyakorol a szociális és gyámhivatalok vezetőinek kinevezése és felmentése során,

m) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a Kormány nevében

ma) az egészségügyért felelős államtitkár útján ellátja az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) felügyeletét, illetve felügyeli gazdálkodását,

mb) ellátja a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) felügyeletét, illetve felügyeli gazdálkodását,

mc) gyakorolja a Nemzeti Kulturális Alaphoz kapcsolódó át nem ruházott jogköröket,

n) együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával (a továbbiakban: MTA),

o) működteti a Magyar Tanácsadó Bizottságot a kulturális javak nemzetközi védelmének biztosítására, tagjait a kultúráért felelős államtitkár útján a szakma kiemelkedő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező képviselői köréből hívja meg,

p) külön jogszabály szerint tagot delegál a Regionális Fejlesztési Tanácsokba,

q) irányítja a külön jogszabályban meghatározott központi hivatalokat, és a minisztérium alá tartozó költségvetési intézményeket, ennek során gyakorolja a jogszabály alapján át nem ruházható irányítási jogköröket és

r)¹¹ ellátja a társadalmi felzárkózás előmozdításának kormányzati koordinációját,

s)¹² elnökként vezeti a Roma Koordinációs Tanács üléseit,

t)¹³ ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz.

(3)¹⁴ A miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat a jogszabály vagy megállapodás alapján a minisztérium vagyonkezelésében lévő gazdasági társaságok felett.

(4) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.

5. §¹⁵ A miniszter irányítja

a) a közigazgatási államtitkár tevékenységét,

b) a parlamenti államtitkár tevékenységét,

c) az egészségügyért felelős államtitkár tevékenységét,

d) a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tevékenységét,

e) az oktatásért felelős államtitkár tevékenységét,

f) a kultúráért felelős államtitkár tevékenységét,

g) a sportért felelős államtitkár tevékenységét,

h) az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár tevékenységét,

i) a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tevékenységét,

j) a miniszteri biztosok tevékenységét,

k) a Miniszteri Kabinet vezetőjének (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke) tevékenységét,

l) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének tevékenységét,

m) a Sajtó és Kommunikációs Titkárság (Főosztály) vezetőjének tevékenységét,

n) a Nemzetközi Főosztály vezetőjének tevékenységét,

o) a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály vezetőjének tevékenységét,

p) az Értékelési és Monitoring Főosztály vezetőjének tevékenységét,

q) az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának tevékenységét.

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

7. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 37. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva

a) az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a parlamenti államtitkár,

b) az egészségüggyel, az egészségbiztosítással, az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési feladatokkal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az egészségügyért felelős államtitkár,

c) a kultúrával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a kultúráért felelős államtitkár,

d) az oktatással, ennek keretében a közoktatással, a felsőoktatással, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszával és a tudománypolitika koordinációjával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az oktatásért felelős államtitkár,

e) a sportpolitikával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a sportért felelős államtitkár,

f) a családpolitikával, a foglalkoztatási rehabilitációval, a gyermek- és ifjúságpolitikával, a gyermekek és az ifjúság védelmével, a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációs feladatokkal, a szociál- és nyugdíjpolitikával, az önkéntességgel, valamint a társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása keretében különösen a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségének, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdításával kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

g)¹⁶ az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjával, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésével és a nemzetiségpolitikával kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,

h)¹⁷ a társadalmi felzárkózással és a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

helyettesíti.

(2) A minisztert akadályoztatása esetén a Kormány ülésén a parlamenti államtitkár, egyidejű akadályoztatásuk esetén a miniszter által egyedileg kijelölt államtitkár helyettesíti.

(3) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében – az (1) bekezdés a) pontjától eltérően – egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.

6.1. A közigazgatási államtitkár

8. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 61. § (1) bekezdése szerinti – a minisztérium szervezetéhez tartozó, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és állami vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Ksztv. 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat.

9. § (1) A közigazgatási államtitkár

a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők felett,

b) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyja a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét,

c) döntések, jogszabályok kiadását kezdeményezheti a miniszternél és az államtitkárnál,

d) gondoskodik az alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok, illetve szervezeti egységek tekintetében a miniszter, államtitkár irányítási jogkörében hozott döntéseinek végrehajtásáról, valamint a szakmaterülettől független közigazgatási koordinációs kérdésekben a helyettes államtitkárokat közvetlenül irányítja és ellenőrzi,

e) az illetékes államtitkár útján kezdeményezi az államtitkárok, a nem közvetlen alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok szakmai irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, azok végrehajtásának ellenőrzését.

(2)¹⁸

(3) A közigazgatási államtitkár irányítja a minisztérium egységes szempontok alapján történő jogszabály-előkészítési tevékenységét és a közigazgatási feladatok ellátását.

10. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében

a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,

b) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,

c) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

f) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,

g) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért,

h) koordinálja az általa létrehozott munkacsoport működését,

i) felelős a minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért, és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért.

(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,

c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért,

d) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését, és

h) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását.

(3) A közigazgatási államtitkár

a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten,

b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok ésszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,

c) kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt.

11. § A közigazgatási államtitkár irányítja

a)¹⁹ a jogi és személyügyi helyettes államtitkár tevékenységét,

b) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

12. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

13. § (1)²⁰ A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén a jogi és személyügyi helyettes államtitkár helyettesíti.

Az államtitkárok

14. § (1) A minisztériumban

a) parlamenti államtitkár,

b) egészségügyért felelős államtitkár,

c) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár,

d) oktatásért felelős államtitkár,

e) kultúráért felelős államtitkár,

f) sportért felelős államtitkár

g)²¹ egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,

h)²² társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

működik.

15. § Az államtitkárok

a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok, valamint főosztályok tekintetében szakmai politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Ksztv. 3. §-a szerinti hatásköröket, amely hatáskörükben:

aa) részt vesznek az ágazat szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

ab) eljárnak az ágazat szakmapolitikai ügyeiben, meghozzák a miniszteri döntést nem igénylő szakmapolitikai döntéseket, szükség esetén közvetlenül intézkednek vagy a miniszternél intézkedést kezdeményeznek,

ac) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyják a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezetét,

ad) meghatározzák az ágazati költségvetési javaslat kidolgozásának alapelveit és irányítják az ágazati költségvetés tervezésének, a költségvetés végrehajtásának és a költségvetési beszámoló elkészítésének feladatait, továbbá gondoskodnak a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásáról, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásáról,

ae) részt vesznek az ágazattal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásában,

af) részt vesznek az ágazati jogszabályok szakmai előkészítésében, illetve a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében gondoskodnak a feladat ellátásáról,

ag) kialakítják az ágazati gazdasági és gazdálkodási stratégiát,

b) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,

c) a miniszter utasításainak megfelelően ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,

d) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

e) részt vesznek az érdekegyeztetésben és a miniszter által meghatározott tárcaközi bizottságok munkájában,

f) javaslatot tesznek a minisztériumi szervezet kialakítására és módosítására,

g) javaslatot tesznek a miniszter számára díjak, kitüntetések adományozására,

h) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza.

6.2. A parlamenti államtitkár

16. § A parlamenti államtitkár

a) a miniszter általános politikai helyettese,

b) eljár a feladatkörébe tartozó ügyekben, valamint a minisztert helyettesítő, illetve miniszter által rá átruházott ügyekben jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában,

c) közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok fő szakmai, politikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

d) koordinálja a minisztérium országgyűlési megjelenésével kapcsolatos feladatok ellátását.

17. § A parlamenti államtitkár irányítja a Parlamenti Főosztály vezetőjének tevékenységét.

18. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A parlamenti államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

19. § A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az általa kijelölt államtitkár, vagy titkárságának vezetője helyettesíti.

6.3. Az egészségügyért felelős államtitkár

20. § (1) Az egészségügyért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) az egészségügyi és egészségbiztosítási ágazat működésével, hazai és uniós fejlesztésével,

b) az egészségügyi ágazati, valamint az ágazati gazdasági stratégiai tervezéssel,

c) az egészségügyi ágazati informatika kialakításával,

d) a területfejlesztési és területi tervezési folyamatokban való egészségügyi ágazati részvétellel,

e) a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátással,

f) a közvetlen betegellátói tevékenységgel,

g) a népegészségüggyel,

h) az ápolással,

i) az egészségügyi ágazati szakmai képzéssel, a humánerőforrás-fejlesztéssel és

j) az egészségügyi ágazat területén a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal

kapcsolatos feladatok tekintetében.

(2) Az egészségügyért felelős államtitkár a jogszabályok keretei között irányítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tevékenységét, ennek keretében a minisztertől átruházott jogkörben gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyek átruházását jogszabály nem zárja ki.

21. § Az egészségügyért felelős államtitkár irányítja

a) az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét,

b) az egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

21/A. §²³ Az egészségügyért felelős államtitkár irányítja az Egészségügyi Informatikai Programiroda vezetőjének tevékenységét.

22. § (1) Az egészségügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az egészségügyért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

23. § Az egészségügyért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén szakmai ügyekben a feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkár, egyéb esetekben az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

6.4. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

24. § (1) A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a szociál-, család- és nyugdíjpolitika,

b) a gyermek- és ifjúságvédelem,

c) a gyermek- és ifjúságpolitika,

d) a kábítószer-megelőzés és a kábítószerügyi koordináció,

e) az esélyegyenlőség,

f) a fogyatékosságügy,

g) a foglalkozási rehabilitáció,

h) az önkéntességgel kapcsolatos kormányzati politika és

i) a szociális ágazati képzés, továbbképzés és humánerőforrás-fejlesztés

tekintetében.

(2) A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

a) ellátja

aa)²⁴ a Család- és Népesedéspolitikai Tanács,

ab) a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság,

ac) az Országos Fogyatékosügyi Tanács,

ad) a Karitatív Tanács,

ae)²⁵

af) a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács

elnöki feladatait,

b) ellátja az Idősügyi Tanács alelnöki feladatait,

c) kijelöli az országos és regionális módszertani intézeteket,

d) a jogszabályok keretei között irányítja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tevékenységét, ennek keretében a minisztertől átruházott jogkörben gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyek átruházását jogszabály nem zárja ki.

25. §²⁶ A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítja

a) a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét,

b) a család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

26. §²⁷

27. § (1) A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

28. §²⁸ A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén szakmai ügyekben feladatkörében a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár, illetve a család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár, egyéb esetekben a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

6.5. Az oktatásért felelős államtitkár

29. § (1) Az oktatásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a közoktatás,

b) a tankönyvpiac rendje,

c) a felsőoktatás,

d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza,

e) a szakmai és nyelvi célú képzések körébe nem tartozó felnőttképzés,

f) a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerése,

g) a külhoni magyarok oktatása,

h) a társadalmi esélyegyenlőség oktatásban való érvényesítése,

i) az oktatási ágazat működése, hazai és uniós fejlesztése,

j) az oktatás ágazati, valamint az ágazati gazdasági stratégia tervezése,

k) az oktatás ágazat területén a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok

tekintetében.

(2) A helyettes államtitkárok útján, illetve a Határon Túli Magyar Oktatási Tanács, a Határon Túli Magyar Felsőoktatási Tanács és a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács esetében közvetlenül ellátja a miniszter jogszabályban meghatározott, az oktatáspolitikai döntések meghozatala szempontjából hatáskörrel rendelkező testületekkel kapcsolatos feladatait.

(3)²⁹ Az oktatásért felelős államtitkár gyakorolja az állami fenntartású közoktatási intézmények intézményvezetőinek megbízásával, illetve megbízásuk visszavonásával kapcsolatos törvényben meghatározott miniszteri jogosítványokat.

30. § Az oktatásért felelős államtitkár irányítja

a) a közoktatásért felelős helyettes államtitkár tevékenységét,

b) a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

31. § Az oktatásért felelős államtitkár irányítja

a) az Oktatási Nemzetközi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) az Oktatási Fejlesztéspolitikai, Statisztikai és Szervezési Főosztály vezetőjének tevékenységét.

c)³⁰

32. § (1) Az oktatásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A oktatásért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

33. § Az oktatásért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén

a) közoktatással összefüggő hatáskörök tekintetében a közoktatásért felelős helyettes államtitkár,

b) a felsőoktatással és a tudománypolitikával összefüggő hatáskörök tekintetében a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár,

c) a nemzetközi ügyekkel összefüggő hatáskörök tekintetében az Oktatási Nemzetközi Főosztály vezetője,

d) az a), b) és c) pontokban meghatározott személyek akadályoztatása esetén a kabinetfőnök, a kabinetfőnök akadályoztatása esetén az Oktatási Fejlesztéspolitikai Statisztikai és Szervezési Főosztály vezetője

helyettesíti.

6.6. A kultúráért felelős államtitkár

34. § (1) A kultúráért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a muzeális intézményekről, a könyvtárakról, a közművelődésről és a levéltárakról, a művészettámogatásról, a mozgóképszakmáról, a kulturális örökségvédelemről, az új média létrehozásának szabályozásáról, a kultúra finanszírozásáról szóló jogszabályok előkészítése,

b) az új kulturális értékek, kezdeményezések létrehozásával, a nemzeti és egyetemes tárgyi és szellemi kulturális örökség és érték (a továbbiakban együtt: kulturális örökség) megóvásával, tudományos feltárásával és közkinccsé tételével, az új média létrehozásával, valamint a művészeti alkotómunka és előadó-tevékenység állami támogatásával kapcsolatos és a mozgóképszakmai kérdésekkel, valamint a szerzői és szomszédos jogokkal és a sajtóigazgatással összefüggő állami feladatok ellátása,

c) a nemzetközi kulturális kapcsolatok, valamint a magyar kultúra külföldi terjesztésére irányuló tevékenység fejlesztésének irányelvei és programjai meghatározása, ezek végrehajtásának megszervezése, összehangolása, más népek, nemzetek kultúrája magyarországi megismerésének elősegítése, a határokon túl élő magyarok kultúrájának támogatása

tekintetében.

(2)³¹

35. § A kultúráért felelős államtitkár irányítja a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

36. §³²

37. § (1) A kultúráért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A kultúráért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

38. §³³ (1) A kultúráért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén

a) szakmai ügyekben a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

b) egyéb esetekben a kultúráért felelős államtitkár kabinetfőnöke

helyettesíti.

(2) A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kultúráért felelős államtitkárt az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a kultúráért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

6.7. A sportért felelős államtitkár

39. § (1) A sportért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol a sportpolitikai feladatok tekintetében.

(2) A sportért felelős államtitkár

a) közreműködik a sport kormányzati irányítási és intézményrendszerének kialakításában és működtetésében, és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket,

b) javaslatot tesz a miniszter számára a Papp László Budapest Sportaréna állami napjainak odaítélésére.

40. § A sportért felelős államtitkár irányítja a sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

41. § (1) A sportért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A sportért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

42. § A sportért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén szakmai ügyekben a sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár, egyéb esetekben a sportért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

6.8.³⁴ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár

42/A. § (1) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, valamint a nemzetiségpolitika tekintetében.

(2) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja körében

a) irányítja

aa) a Kormány egyházpolitikai döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását,

ab) az egyházakkal kapcsolatos feladatok kormányzati koordinációját, az egyeztetési rendszer kialakítását és működését, valamint az ágazati feladatok végrehajtását,

b) gondoskodik

ba) az egyházakkal való folyamatos kapcsolattartásról, beleértve a rendszeres egyeztetéseket is,

bb) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényben az egyházak elismerésével és nyilvántartásával kapcsolatban a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáról, az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága megkeresésére az egyházi elismerési eljárásokkal összefüggésben adatokat és információkat szolgáltat,

c) előkészíti a szentszéki-magyar vegyes bizottság üléseit és a kormányzati oldal delegáltjaként részt vesz a bizottság munkájában,

d) kapcsolatot tart a határon túli magyar egyházi szervezetekkel,

e) ellátja a kisebbségi vegyes bizottságokban az egyházakkal összefüggő ügyek képviseletét,

f) koordinálja a nemzetközi egyházi kapcsolatokból eredő feladatokat,

g) közreműködik a kistelepüléseken működő egyházak népességmegtartó munkájának elősegítésében,

h) koordinálja az Új Széchenyi Terv egyházakkal összefüggő projektjeit,

i) közreműködik az Európai Duna Stratégia, a regionális fejlesztési, transznacionális és határ menti operatív programok tervezésében,

j) együttműködik a feladat ellátásáért felelős államtitkárral az ágazati közcélú feladatot ellátó egyházi intézményekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység ellátása során.

(3) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése körében

a) összehangolja a Kormány civil társadalmi kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos feladatait,

b) gondoskodik a civil szektort érintő kormányzati elképzelések, valamint döntések összehangolásáról,

c) irányítja

ca) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátását,

cb) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott tevékenységeket,

d) felügyeli

da) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti szakmai monitoring rendszerben rögzített iratok vizsgálatát és jóváhagyását,

db) a Civil Információs Portál működtetését,

dc) a civil szervezetek működését elősegítő hálózatot.

(4) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a nemzetiségpolitika körében

a) koordinálja a nemzetiségi jogok és sajátos nemzetiségi érdekek felmérését és szervezi ezek feltételeinek biztosítását,

b) összehangolja a nemzetiség- és nemzetpolitikai stratégiai szempontokat,

c) kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzetiségi közösségek politikai, érdek-képviseleti, kulturális és más szervezeteivel, képviselőivel,

d) felügyeli az Európa Tanács Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában, továbbá az ugyancsak Strasbourgban 1995. február 1-jén létrehozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményében foglaltak teljesítését,

e) kezdeményezi az Alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztés Országgyűléshez történő benyújtását.

(5) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár feladatkörében együttműködik – a miniszter alapítói joggyakorlása alá tartozó közalapítványok tekintetében – a közalapítványokkal kapcsolatos jogosítványok gyakorlásában.

42/B. § Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítja a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

42/C. § Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítja az Egyházi Kapcsolattartási és Együttműködési Főosztály vezetőjének tevékenységét.

42/D. § (1) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

42/E. § Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén

a) általánosan az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kabinetfőnöke,

b) egyházi szakmai ügyekben az Egyházi Kapcsolattartási és Együttműködési Főosztály vezetője,

c) nemzetiségi és civil szakmai ügyekben a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

helyettesíti.

6.9.³⁵ Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

42/F. § (1) A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol a társadalmi felzárkózási és a romák integrációját szolgáló feladatok tekintetében.

(2) A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

a) biztosítja a mélyszegénységben élők, a romák és a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjához kapcsolódó stratégiák és programok egységes kormányzati koordinációját,

b) meghatározza a társadalmi felzárkózás és a romák társadalmi integrációja fő szakpolitikai elveit, stratégiáját és koncepcióját, részt vesz az ezekre vonatkozó döntési javaslatok és költségvetési javaslatok kidolgozásában,

c) részt vesz azoknak a testületi (tanácsi, bizottsági) döntéseknek az előkészítésében, amely testületekben elnöki, tárca-képviseleti feladatokat lát el,

d) ellátja a Roma Integráció Évtizede Program Magyarország Nemzeti Koordinátori feladatkörét, valamint részt vesz a Nemzetközi Irányító Bizottság munkájában,

e) a társadalmi felzárkózási politika keretében a területi és társadalmi különbségek felszámolását célzó stratégiákat dolgoz ki, programokat irányít,

f) elnökként vezeti a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság üléseit,

g) koordinálja a kormányzati roma társadalmi integrációs program végrehajtását, a romák társadalmi integrációjának fejlesztését szolgáló nemzetközi támogatási programokat, közreműködik az integrációs kormányzati kapcsolatok szervezésében,

h) közreműködik a társadalmi felzárkózást, különösen a romák társadalmi integrációját érintő hazai és uniós programok előkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, koordinálja a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó programok szakmai tartalmának meghatározását, részt vesz a programok ellenőrzésében, nyomon követésében és hatásvizsgálatában,

i) összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modell értékű fejlesztési programokat, a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségét javító programokat, illetve működteti a roma tanulók tanulmányi sikerességét elősegítő ösztöndíjrendszert.

42/G. § A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

6.0.0.1. A miniszter kabinetfőnöke

43. § (1) A Miniszteri Kabinetet főosztályvezetőként a miniszteri kabinetfőnök vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) A miniszter kabinetfőnöke feladatait az állami vezetőkkel és a szervezeti egységekkel szoros együttműködésben látja el, és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival, illetve a miniszter tanácsadó testületeivel.

(3) A miniszter kabinetfőnöke

a) ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat,

b) meghatározza a miniszteri kabinet munkarendjét, közvetlenül vezeti a miniszteri kabinetet,

c) irányítja a miniszteri titkárság, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőjének a tevékenységét,

d) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek az előkészítésében,

e) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét meghatározott ügyekben,

f) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselő-csoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,

g) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében,

h) a miniszter nevében irányítja a miniszteri kommunikációt,

i) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,

j) a miniszterhez érkezett írásbeli megkeresések esetében előzetesen állást foglal a válaszadás módjáról, a miniszteri szintű válaszadás szükségességéről, áttekinti és értékeli a miniszteri válaszok tervezetét.

k)³⁶ jóváhagyja a miniszteri szintű értekezletek napirendjét,

l)³⁷ ellátja a tárca EKTB képviseletét, és ennek keretében irányítja az EU-tagságból következő, a minisztérium több ágazatát érintő feladatok ellátását, a minisztérium egységes álláspontjának kialakítását,

m)³⁸ a Nemzetközi Főosztály bevonásával közvetlenül irányítja a minisztérium több ágazatát érintő, a minisztérium nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködésekkel összefüggő feladatokat,

n)³⁹ a Nemzetközi Főosztály bevonásával biztosítja – a minisztérium által felügyelt EKTB szakértői munkacsoportok és az ágazatok nemzetközi feladatokért felelős szervezeti egységeivel együttműködve – az Európai Unió Tanácsának ülésein, valamint a több ágazatot érintő tárgyalásokon részt vevő tárcaképviselő állami vezető felkészüléséhez szükséges információkat,

o)⁴⁰ a Nemzetközi főosztály bevonásával irányítja a minisztérium munkatársai hivatalos kiküldetéseinek megszervezését, és az állami vezetők fogadásainak protokolláris feladatait.

(2) A miniszter kabinetfőnökét a Miniszteri Kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

Az államtitkár kabinetfőnöke

44. § (1) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár kabinetfőnöke

a) közreműködik az államtitkári döntések előkészítésében, kormányzati megalapozásuk elősegítésében, valamint végrehajtásuk ellenőrzésében,

b) közvetlenül vezeti az államtitkár kabinetjét,

c) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

d) segíti az államtitkárt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos feladatai ellátásában,

e) közreműködik az államtitkár programjainak szervezésében, segíti az államtitkár munkáját,

f) részt vesz az államtitkári döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntés-tervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,

g) általános szakmapolitikai szempontból értékeli az államtitkár ágazatpolitikai irányítása körébe tartozó területeket érintő előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét, és javaslatot tesz az azokban foglalt rendelkezésekkel összefüggő, a végrehajtást elősegítő, a szakmai, társadalmi elfogadást ösztönző szakmai intézkedésekre,

h) közreműködik a parlamenti titkársági, továbbá a sajtó- és kommunikációs tevékenység ellátásában,

i) irányítja a lakossági tájékoztatási és tanácsadási feladatok ellátását, ennek keretében

j) a lakossági tájékoztatási és tanácsadási feladatok ellátása keretében az egészségügyi és szociális ágazat tekintetében

ja) az ágazati szakterületek vonatkozásában válaszol – a minisztérium által előkészített jogszabályok, valamint a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében – a lakosság, illetve az őket segítő intézmények, szervezetek megkereséseire, panaszaira és közérdekű bejelentéseire, továbbá koordinálja a lakossági megkeresésekre történő válaszadást, e körben a megkereséssel érintett szervezeti egységektől, valamint központi hivataloktól szakmai állásfoglalást kér.

jb) összegyűjti a lakosságtól érkező jogalkotási javaslatokat, és ezeket eljuttatja a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységhez,

jd) a lakosság közvetlen, egyedi ügyekben történő tájékoztatása érdekében ügyfélszolgálati irodát működtet, mely gondoskodik a hatályos jogi előírásoknak megfelelő tájékoztatásról, illetőleg a kompetenciájába tartozó kérdéseket megválaszolásáról,

k) összehangolja az ágazati civil kapcsolatok működtetését,

l) munkakapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel és a társtárcákkal,

m) ellátja az államtitkár feladatkörébe tartozó feladatok előkészítését, illetve az előkészítés és a végrehajtás koordinációját, ellenőrzését.

(2) Az államtitkár kabinetfőnöke a feladatait az állami vezetőkkel, a miniszteri kabinetfőnökkel és a szervezeti egységekkel szoros együttműködésben látja el.

45. § (1) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett az államtitkár, az államtitkári kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja.

(2) Az államtitkár kabinetfőnökét az államtitkár kabinetjének az általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

A helyettes államtitkárok

46. §⁴¹ A minisztériumban

a) jogi és személyügyi helyettes államtitkár,

b) gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

c) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

d) egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár,

e) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

f) család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár,

g) közoktatásért felelős helyettes államtitkár,

h) felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár,

i) kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

j) sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

k) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

l) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár

működik.

47. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,

b) szakterületén – a minisztérium ágazati célkitűzései és munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,

c) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

d) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza,

f) feladatkörében részt vesz a szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elvek és stratégiák meghatározásában, és az ágazati informatikai rendszerek kialakításával, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

g) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységét, az általa közvetlenül felügyelt szakterületet, javaslatot tesz az ott felmerült problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, az őt irányító államtitkár útján kezdeményezi más államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, feladatok előkészítését, azok végrehajtásának ellenőrzését,

h) gondoskodik a felelősségi körébe tartozó jogszabályok, döntések szakmai előkészítéséről, továbbá a jogszabályok, irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtásáról,

i) ellátja a fejezet költségvetésének tervezésével, a fejezet költségvetési beszámolójának készítésével és végrehajtásával, valamint az igazgatási költségvetés készítésével és beszámolójának végrehajtásával kapcsolatos jogszabályban és belső szabályzatokban meghatározott – feladatkörébe tartozó – feladatokat, részt vesz a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásában, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásában,

j) a miniszter vagy az államtitkárok megbízása alapján – a feladatkörén túl is – ellátja a minisztérium képviseletét,

k) a hatáskörébe tartozó feladatok előkészítése kapcsán gondoskodik a társadalmi, szakmai kapcsolatok működtetéséről,

l) a g) pontban foglaltaktól eltérően döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás kialakítása céljából más helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységet megkereshet, az irányítási jogkört gyakorló helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.

6.1.1.⁴² A jogi és személyügyi helyettes államtitkár

48. § (1)⁴³ A jogi és személyügyi helyettes államtitkár jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésével kapcsolatos feladatkörében

a) érvényesíti és ellenőrzi a szakmai irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtását, valamint a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működése, az érintett minisztériumokkal történő egyeztetés körében koordinálja a jogszabályok egységes szempontok alapján történő előkészítését a feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkárral együttműködve,

b) koordinálja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítését,

c) koordinálja a minisztériumi munkaterv előkészítését,

d) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit,

f) elősegíti a közigazgatási államtitkár 9. § (3) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátását.

(2)⁴⁴ A jogi és személyügyi helyettes államtitkár irányítja a jogi képviseleti feladatok ellátását.

(3)⁴⁵ A jogi és személyügyi helyettes államtitkár a minisztériumi személyügyi feladatai tekintetében irányítja

a) minisztérium személyügyi politikájának megvalósítását,

b) a miniszter feladatkörébe tartozó ágazati és egyéb személyzeti döntések előkészítését,

c) az emberi erőforrásokkal kapcsolatos közszolgálati feladatok jogszerű ellátását,

d) a minisztérium személyi állománya kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a miniszter által irányított intézményekkel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátását, illetve ezen intézmények személyügyi tevékenységének összehangolását.

(4)⁴⁶

49. §⁴⁷ A jogi és személyügyi helyettes államtitkár irányítja

a) a Jogi Főosztály vezetőjének tevékenységét,

b) a Személyügyi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c)⁴⁸

50. § (1)⁴⁹ A jogi és személyügyi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2)⁵⁰ A jogi és személyügyi helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

51. §⁵¹ A jogi és személyügyi helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a 47. § (1)–(2) bekezdésben foglalt feladatok esetén a Jogi Főosztály főosztályvezetője, a 47. § (3) bekezdés szerinti esetben a Személyügyi Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.

6.1.2. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

52. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) felelős a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért,

b) irányítja a minisztérium igazgatási költségvetés tervezéssel kapcsolatos tevékenységét, továbbá az ágazati államtitkárokkal együttműködve irányítja a szervezeti egységek fejezeti és a minisztérium irányítása, illetve fenntartói irányítása alá tartozó intézeti költségvetés tervezéssel kapcsolatos tevékenységét,

c) gondoskodik a fejezeti költségvetési gazdálkodással összefüggő felügyeleti feladatok ellátásáról,

d) az ágazati államtitkárokkal együttműködve irányítja a makroelemzési feladatok ellátását (jogszabályokat megalapozó és egyéb intézkedéseket alátámasztó makro számítások), koordinálja a minisztérium stratégiai, elemzési tevékenységét, módszertanilag támogatja a szakmapolitikai döntések közgazdasági előkészítését,

e) felelős a minisztérium államivagyon-kezeléséhez kapcsolódó feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért, irányítja a minisztérium vagyongazdálkodási, beruházási és felújítási, valamint beszerzési tevékenységét,

f) támogatja a minisztérium fejlesztéspolitikai, területfejlesztési és ezekkel összefüggő tervezési feladatainak ellátását,

g) gondoskodik a minisztérium belső informatikai feladatainak ellátásáról, elősegíti a minisztérium ágazati informatikai feladatainak ellátását,

h) felügyeleti hatáskörén belül ellenőrzi a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beruházási és felújítási feladatait,

i) irányítja, illetve a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében felügyeli a vagyongazdálkodással és a közbeszerzések lebonyolításával összefüggő feladatok ágazati feladatait,

j) az ágazati államtitkárokkal együttműködve ellátja a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási felügyeletét,

k)⁵² a gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, illetve vagyonkezelői jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint ellátja a 4. függelék II/2. pontja szerinti gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok tekintetében a minisztérium hatáskörébe tartozó tulajdonosi, alapítói jogosítványok gyakorlását,

l) a minisztérium gazdasági vezetőjeként ellátja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat.

53. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Költségvetési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c)⁵³ a Vagyongazdálkodási és Közbeszerzési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) az Informatikai és Dokumentációs Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

54. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

55. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a szakterület szerint illetékes, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

6.3.1. Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár

56. § Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár

a) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel és szakmai kamarákkal,

b) koordinálja a minisztérium irányítása alá tartozó, állami feladatként meghatározott egészségügyi közszolgáltatások nyújtására kötelezett intézmények szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

c) irányítja az egészségügyi ágazat fejlesztéspolitikai, területfejlesztési és ezekkel összefüggő tervezési feladatainak ellátását,

d) gondoskodik az egészségügyi ágazat informatikai feladatainak ellátásáról,

e) koordinálja a Nemzeti Programok Programtanácsának működését, irányítja és koordinálja a nemzeti programok összeállítását és megvalósítását,

f) koordinálja a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló jogszabály szerinti értékelőbizottság működtetését.

57. § Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Egészségpolitikai Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) a Népegészségügyi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

e) az Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

58. § (1) Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

59. § Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a szakterület szerint illetékes, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

6.3.2. Az egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár

60. § (1) Az egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár az egészségügyi ágazat vonatkozásában az európai uniós és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatkörében

a) felügyeli és irányítja az egészségügyért felelős államtitkár feladatkörét érintő, az európai uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó feladatok koordinációját, a magyar álláspont kialakítását, ennek keretében felügyeli az egyes intézmények és szervek ülésein Magyarországot képviselő személyek részvételének és állásfoglalásra való jogosultságának előkészítését,

b) közreműködik az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) munkájában való részvétellel kapcsolatos ágazati feladatok ellátásában, szükség szerint gondoskodik az EKTB munkacsoportjaiban való részvételről,

c) felügyeli és irányítja az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa ülésén történő részvételhez kapcsolódó feladatok ellátását az egészségügyért felelős államtitkár felelősségébe tartozó témák tekintetében,

d) felügyeli a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítését, az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányzati álláspont kialakítását, az Európai Parlament magyar képviselőivel való kapcsolattartást,

e)⁵⁴

f) koordinálja az Egészségügyért Felelős Államtitkárság nemzetközi kapcsolatait, mind a kétoldalú együttműködések, mind a kormányközi, nemzetközi szervezetekkel történő együttműködések tekintetében, ennek keretében gondoskodik különösen az Európa Tanács, az Egészségügyi Világszervezet és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) egészségügyi ágazatot érintő munkájában a kormányzati képviselet biztosításának megszervezéséről,

g) irányítja a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

h) koordinálja a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények, az egészségügyért felelős államtitkár kompetenciájába tartozó egyes nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szakmai és jogi előkészítését, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását,

i) koordinálja az egészségügyért felelős államtitkár kompetenciájába tartozó nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítését.

(2) Az egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár koordinációs feladatkörében

a) e Szabályzat és a jogszabályok keretei között szakmailag irányítja az egészségügyi, illetve egészségbiztosítási ágazatot érintő jogi kodifikációs tevékenységet,

b) ellátja az egészségügyi ágazati humán erőforrás fejlesztésével, valamint az egészségügyi ágazati oktatással és képzéssel kapcsolatos feladatokat.

61. § Az egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztálya vezetőjének a tevékenységét,

b) az Ágazati Humán Erőforrás Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) az Intézményfelügyeleti Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

62. § (1) Az egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

63. § Az egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatkörében az irányítása alá tartozó Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztályának vezetője, koordinációs feladatkörében a Jogi Főosztály egészségpolitikai feladatokat ellátó nem önálló szervezeti egységének vezetője, egyéb esetekben a szakterület szerint illetékes, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

6.4.1. A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

64. § (1) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért, és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai, a költségvetési és az egyéb stratégiai intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért.

(2) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja

a) a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács,

b) az Országos Szociálpolitikai Tanács

elnöki feladatait,

c) részt vesz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában.

65. § A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Segélyek és Támogatások Főosztálya vezetőjének a tevékenységét,

c) a Szociális Stratégiai, Tervezési és Fejlesztési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

e) a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya vezetőjének a tevékenységét.

66. § (1) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

67. § A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a szakterület szerint illetékes, a közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

6.4.2.⁵⁵ Család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár

67/A. § A család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár

67/B. § A család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Fogyatékosságügyi Főosztály vezetőjének tevékenységét,

b) az Esélyegyenlőségi Főosztály vezetőjének tevékenységét,

c) a Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály vezetőjének tevékenységét,

d) a Szociális Európai Uniós és Nemzetközi Főosztály vezetőjének tevékenységét,

e) a Családpolitikai Főosztály vezetőjének tevékenységét,

f) az Ifjúságügyi Főosztály vezetőjének tevékenységét.

67/C. § (1) A család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

67/D. § A család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a szakterület szerint illetékes, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

6.5.1. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár

68. § (1) A közoktatásért felelős helyettes államtitkár

a) irányítja a közoktatást érintő nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő ágazati feladatokat,

b) közreműködik a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében, részt vesz az ország uniós tagságával kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) közreműködik a közoktatási információs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok, valamint a közoktatási ágazattal kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában.

(2) A közoktatásért felelős helyettes államtitkár gondoskodik az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséről, módosításuk kezdeményezéséről, illetve azok végrehajtásáról, továbbá felelős a közoktatási terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai, a költségvetési és az egyéb stratégiai intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért.

(3) A közoktatásért felelős helyettes államtitkár ellátja – az oktatáspolitikai döntések meghozatala szempontjából hatáskörrel rendelkező – a következő testületekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott miniszteri feladatokat:

a) Országos Köznevelési Tanács,

b) Közoktatáspolitikai Tanács,

c) Szülői Érdekegyeztető Fórum,

d) Országos Diákjogi Tanács,

e) Közoktatás Értékelési Tanács,

f) Közoktatási Érdekegyeztető Tanács,

g) Tankönyv Tanács és

h) Országos Kisebbségi Bizottság.

69. § A közoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Közoktatás Irányítási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Közoktatás Fejlesztési Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

70. § (1) A közoktatásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

71. § A közoktatásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Közoktatás Irányítási Főosztály vezetője helyettesíti, a főosztályvezető akadályoztatása esetén a Közoktatás Fejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti.

6.5.2. A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár

72. § (1) A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár

a) koordinálja a minisztérium irányítása alá tartozó, állami feladatként meghatározott az állami felsőoktatási intézmények fenntartói irányításából eredő feladatokat,

b) előkészíti felsőoktatási törvényességi felügyeleti és a felsőoktatási ágazatot érintő személyügyi javaslatokkal kapcsolatos döntéseket,

c) ellátja a felsőoktatásban a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő, valamint az oklevelek, bizonyítványok elismerésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

d) felelős a felsőoktatási felvételi, valamint képzési és képzésfejlesztési eljárásokkal kapcsolatos döntések előkészítéséért,

e) előkészíti és végrehajtja a Kormány tudománypolitikájával és a felsőoktatás tudományos ügyeivel, valamint a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő feladatokat,

f) előkészíti az MTA és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok képviseletével kapcsolatos intézkedéseket,

g) ellátja – az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet koordinálásával – a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács Titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat, működteti a Nemzeti Bologna Bizottságot,

h) irányítja a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő felsőoktatási és tudományos feladatokat,

i) közreműködik a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében,

j) közreműködik a felsőoktatási információs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok és a felsőoktatással kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában,

k) kapcsolatot tart

ka) a felsőoktatási intézmények rektoraival,

kb) a Magyar Rektori Konferenciával,

kc) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal,

kd) a Felsőoktatási és Tudományos Tanáccsal,

ke) az MTA-val,

kf) az Oktatási Hivatallal és

kg) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottságával,

kh) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal.

(2) A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár gondoskodik az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséről, módosításuk kezdeményezéséről, illetve azok végrehajtásáról, továbbá felelős a szakterület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai, a költségvetési és az egyéb stratégiai intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért.

73. § A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Felsőoktatási Fejlesztési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Tudománypolitikai Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

74. § (1) A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

75. § A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a titkárságvezető, a titkárságvezető akadályoztatása esetén a Felsőoktatás Fejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti.

6.6.1. A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár

76. § (1) A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár a kultúráért felelős államtitkár irányításával koordinálja a miniszter kultúráért való felelőssége körébe tartozó feladatainak ellátásához szükséges szakmai munkát, a kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó területeken ellátja a 47. §-ban meghatározott feladatokat.

(2) A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért, és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai, a költségvetési és az egyéb stratégiai intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért.

77. §⁵⁶ A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Művészeti Főosztály vezetőjének tevékenységét,

b) a Közgyűjteményi Főosztály vezetőjének tevékenységét,

c) a Közművelődési Főosztály vezetőjének tevékenységét,

d) a Kulturális Örökségvédelmi Főosztály vezetőjének tevékenységét,

e) a Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének tevékenységét,

f) a Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztály vezetőjének tevékenységét.

78. § (1) A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

79. § A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a szakterület illetékes, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

6.7.1. A sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár

80. § (1) A sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár

c) közreműködik a sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok ellátásában,

d) közreműködik a sporttal kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában,

e) koordinálja a sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkáját.

81. § A sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Sportszakmai Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Sportigazgatási Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

82. § (1) A sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

83. § A sportpolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a szakterület szerint illetékes, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

6.8.1. A nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár⁵⁷

83/A. §⁵⁸ (1) A nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése körében

a) kialakítja a civil szektoron belüli párbeszédet biztosító fórumokat, kidolgozza a civil szektor működését, fejlesztését érintő – más minisztérium, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó – jogszabályok szakmai koncepcióját,

b) működteti és monitorozza a civil szervezetek működését elősegítő hálózatot,

c) irányítja a civil szektorral kapcsolatos támogatások tervezését,

d) dönt a hatáskörébe utalt civil támogatási források felosztásáról,

e) gondoskodik

ea) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátásáról,

eb) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott tevékenységek ellátásáról,

ec) a Civil Információs Portál működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

f) koordinálja az európai uniós intézményekbe történő civil delegáltak kiválasztását, elősegíti a delegált tagok tevékenységét.

(2) A nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a nemzetiségpolitika körében

a) rendszeres kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzetiségi közösségek politikai, érdek-képviseleti, kulturális és más szervezeteivel és azok képviselőivel, ennek során közreműködik a sajátos nemzetiségi igények felmérésében,

b) összehangolja az állami szervek, valamint a hazai nemzetiségek közötti kapcsolattartást, ellátja az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

c) előkészíti a miniszter nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseit, intézkedéseit,

d) előkészíti a nemzetiségek jogaira vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját,

e) felügyeli a magyarországi nemzetiségek kormányzati támogatási rendszerét és annak intézményeit, figyelemmel kíséri az e célra szolgáló költségvetési források felhasználását, azok hatékonyságát és átláthatóságát, továbbá felügyeli a támogatásokat nyilvántartó rendszert,

f) dönt a hatáskörébe utalt nemzetiségi támogatások felhasználásáról,

g) törvény felhatalmazása alapján közreműködik a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat közti feladat- és hatáskör-átadási eljárásban,

h) javaslatot készít, illetve véleményezi a magyarországi nemzetiségi közösségek, illetve azokhoz tartozó személyek állami kitüntetésére tett kezdeményezéseket.

83/B. §⁵⁹ A nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Nemzetiségi Főosztály vezetőjének tevékenységét,

b) a Társadalmi Konzultáció Főosztálya vezetőjének tevékenységét,

c) a Civil Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének tevékenységét.

83/C. §⁶⁰ (1) A nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

83/D. §⁶¹ A nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt akadályozatása esetén a Társadalmi Konzultáció Főosztályának vezetője helyettesíti.

6.9.1.⁶² A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár

83/E. § A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár

a) részt vesz

aa) a társadalmi felzárkózás és a romák társadalmi integrációja tárgyában a Kormány részére készített javaslatok és jelentések kidolgozásában,

ab) a területi, társadalmi hátrányokból és nemzetiségi hovatartozásból fakadó egyenlőtlenségek csökkentése és a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása szakpolitikájának kidolgozásában és megvalósításában,

ac) a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság feladatkörébe tartozó szakmai programok nyomon követésében,

b) működteti a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság titkárságát,

c) dönt – a miniszter által átruházott hatáskörben – az Útravaló-MACIKA esélyegyenlőségi ösztöndíjak keretében benyújtott pályázatokról,

d) kidolgozza

da) a társadalmi felzárkózást szolgáló programokat, együttműködik az Értékelési és Monitoring Főosztállyal a Strukturális Alapokból megvalósított programokra vonatkozó Akciótervek és pályázatok véglegesítésében, valamint a társadalmi felzárkózást támogató programok értékelési és monitoring-rendszerének kialakításában,

db) a társadalmi felzárkózás érvényesítést biztosító horizontális szempontokat és útmutatásokat, melyeket az egyes ágazati programok tervezése és megvalósítása során figyelembe kell venni,

e) felelős a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégai végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, együttműködik az Értékelési és Monitoring Főosztállyal a kapcsolódó értékelések lefolytatásában,

f) felelős – az érintett ágazatok együttműködésével – a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött megállapodásban foglalt célok elérését elősegítő végrehajtási és ösztönző mechanizmusok kialakításának és alkalmazásának nyomon követéséért, a kapcsolódó programok tervezésért, a megállapodásban foglaltak előrehaladásának vizsgálatáért, valamint a bevont személyek számáról, illetve a program eredmény- és hatásindikátorairól, a roma személyek létszámáról legalább évente adatot szolgáltat,

g) figyelemmel kíséri

ga) a szakterületéhez tartozó munkahelyteremtő, munkahelymegőrző, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok kidolgozását, működtetését, valamint közreműködik a közfoglalkoztatási koncepció és az ahhoz kapcsolódó programok társadalmi felzárkózási szempontok figyelembevételével történő kialakításában és végrehajtásában,

gb) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap működését a hátrányos helyzetűek képzésére és foglalkoztatására tervezett programok érdekében,

gc) a minisztérium társadalmi és civil szervezetekkel fenntartott, szakterületet érintő kapcsolatait.

83/F. § A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya vezetőjének tevékenységét,

b) a Stratégiai és Igazgatási Főosztály vezetőjének tevékenységét.

83/G. § (1) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

83/H. § A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya vezetője helyettesíti.

Az Oktatási Jogok Biztosa⁶³

83/I. §⁶⁴ (1) Az oktatási jogok biztosa a minisztériumban működik, jogállásáról, feladatairól és eljárásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(2) Az oktatási jogok biztosa feladatai ellátása során a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

A miniszteri biztos

84. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét – a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A minisztériumban működő miniszteri biztosokat tevékenységük ellátásában – ha a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasítás így rendelkezik – a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti.

Az állami vezető titkársága vezetője

85. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerint állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e Szabályzat így rendelkezik – az állami vezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.

(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában továbbiakban: Titkárságvezető) tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítja.

(3) A Titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét és a munkaköri leírásokat az állami vezető hagyja jóvá.

(4) A Titkárságvezető

a) gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az állami vezető döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, a vezető hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a vezető által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását,

b) részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, szakterületén koordinálja azok előkészítését, továbbá érdemi ügyintézői feladatokat lát el,

c) szervezi, koordinálja az állami vezető által tartott értekezleteket és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról,

d) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal,

e) ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó, az a)–d) pontban nem említett egyéb ügyeket.

(5) A Titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása esetén – a Titkárságnak eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

(6) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár titkársága ellátja a 85. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott feladatokat, valamint elősegíti az államtitkári kabinetfőnök 43. §-ában meghatározott feladatainak ellátását.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

Az önálló szervezeti egység

86. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység létszámát és a szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát – e Szabályzatban meghatározott létszámkereten belül – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.

A szervezeti egységek vezetői

87. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – az e Szabályzat szerint az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól, miniszteri kabinetfőnöktől és az egyéb állami vezetőktől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, e Szabályzat, vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.

88. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,

b) az általa vezetett osztály – amennyiben van ilyen – tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettese az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.

(3) Főosztályonként a főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes nevezhető ki (a továbbiakban: általános főosztályvezető-helyettes).

(4) Az általános főosztályvezető-helyettes

a) a főosztályvezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti, kijelölés alapján teljes jogkörrel látja el a helyettesítési feladatokat,

b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a főosztály feladatellátásának irányításában és ellenőrzésében.

(5) A főosztály ügyrendjében meghatározott esetben az általános főosztályvezető-helyettes feladatait elláthatja osztályt vezető főosztályvezető-helyettes is.

89. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője, vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

(3) Az osztályvezető

a) ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését,

b) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes megbízza,

c) vezetői rendelkezés, illetve az ügyrend alapján helyettesítheti a főosztályvezetőt, illetve a főosztályvezető-helyettest,

d) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére, a főosztályvezetőnek, valamint más, a főosztályvezető hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök gyakorlására.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

Miniszteri értekezlet

90. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével hetente áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.

(3) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő tárcaálláspontra.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, valamint annak keretei között a miniszteri értekezlet megtárgyalja különösen a szakmai vezetői értekezlet által elé utalt kormány-előterjesztéseket, miniszterirendelet-tervezeteket, jelentéstervezeteket, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagokat és azokról politikai vezetői döntést hoz.

(5) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(6) A miniszteri értekezlet során a miniszter tájékoztatást ad a kormányülésen elhangzottakról, és az azokkal kapcsolatos feladatokról.

(7) A miniszteri értekezletre a miniszter eltérő rendelkezése hiányában a kormányülést követően kerül sor. A miniszteri értekezlet pontos időpontjáról az érintetteket írásban tájékoztatják.

(8) A miniszteri értekezletet a miniszter vezeti.

(9) A miniszteri értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a Miniszteri Kabinet feladata.

(10) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszteri biztosok, a miniszter kabinetfőnöke és a sajtófőnök. A miniszteri értekezlet állandó résztvevője továbbá a közigazgatási és igazságügyi miniszter képviselője. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.

(11) Az miniszteri értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

(12) A miniszteri értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri Kabinet emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

Az államtitkári vezetői értekezlet

91. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó

feladatok ellátását.

(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár, vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) Az államtitkári értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.

(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok,

b) az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok.

(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

Szakmai vezetői értekezlet

92. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti az egyes ágazati szakmai feladatok ellátását. A szakmai vezetői értekezlet a minisztérium összehangolt működésének biztosítása érdekében megtárgyalja a kormány-előterjesztéseket, a miniszterirendelet-tervezeteket, a jelentéstervezeteket, valamint – az államtitkárok, a helyettes államtitkárok javaslata, illetve a közigazgatási államtitkár döntése alapján – az egyéb döntés-előkészítő anyagokat. Az értekezlet – politikai vezetői döntést igénylő kérdések kivételével – dönt a szakterületek közötti vitás kérdésekben.

(2) A szakmai vezetői értekezlet dönt a kormány-előterjesztések, miniszterirendelet-tervezetek, jelentéstervezetek, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagok miniszteri értekezletre történő benyújtása kérdésében, illetőleg javaslatot tesz a kormány-előterjesztések, miniszterirendelet-tervezetek, jelentéstervezetek KIM-be előzetes véleményezés céljából történő megküldésére.

(3) A szakmai vezetői értekezlet során a közigazgatási államtitkár tájékoztatást ad a közigazgatási államtitkári értekezleten elhangzottakról, és az azokkal kapcsolatos, valamint az egyéb aktuális feladatokról.

(4) A szakmai vezetői értekezletre a közigazgatási államtitkár eltérő rendelkezése hiányában heti rendszerességgel kerül sor. Az értekezlet pontos időpontjáról az érintetteket írásban tájékoztatják.

(5) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti.

(6) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium valamennyi helyettes államtitkára. Amennyiben az értekezleten valamely államtitkár közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység által előkészített kormány-előterjesztés, miniszterirendelet-tervezet vagy jelentéstervezet kerül megtárgyalásra, az értekezleten az érintett államtitkár is részt vesz. A közigazgatási államtitkár az egyes napirendi pontok tárgyalásához más vezető vagy szakértő jelenlétét is elrendelheti, illetve helyettes államtitkár kezdeményezése alapján engedélyezheti.

(7) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár titkársága készíti elő.

(8) A közigazgatási államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz, vagy iránymutatásokat ad.

(9) A szakmai vezetői értekezletről a közigazgatási államtitkár titkársága emlékeztetőt készít és gondoskodik arról, hogy a szakmai vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kapjanak.

A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet

93. § (1) A kormányülést, a közigazgatási államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő állami vezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.

(2) A felkészítő értekezlet résztvevői a kormányülésre történő felkészülés esetén a miniszter, továbbá valamennyi felkészítő esetén a közigazgatási államtitkár, a Jogi Főosztály képviselője, a miniszter kabinetfőnöke, valamint az érintett államtitkár, helyettes államtitkár, főosztályvezető.

(3) A kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendje beérkezését követően továbbításra kerül eredetiben a miniszter és a közigazgatási államtitkár, másolatban valamennyi állami vezető részére. A napirendek megküldéséről a Koordinációs Osztály gondoskodik.

(4) A Jogi Főosztály a kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket – ide nem értve a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó előterjesztéseket – megérkezésüket követően előzményekkel látja el, majd – amennyiben az előzmény észrevételt tartalmaz – határidő tűzésével a közigazgatási államtitkár megbízásából kijelöli a szakmai véleményt adó helyettes államtitkárt.

(5) A szakmai véleményt tartalmazó feljegyzést a Jogi Főosztály által megadott határidőig kell a Jogi Főosztályra eljuttatni.

(6) A felkészítőt – a (7) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve – a Jogi Főosztály készíti el.

(7) A különös szakértelmet igénylő előterjesztések esetén a Jogi Főosztály kijelölése alapján, az általa meghatározott határidőre a felkészítőt az érintett szakmai szervezeti egység készíti el. A felkészítőt ebben az esetben is a Jogi Főosztály részére kell megküldeni, amely gondoskodik a miniszter, valamint a közigazgatási államtitkár részére történő eljuttatásáról.

(8) Amennyiben a felkészítőhöz beérkező szakmai vélemények nincsenek összhangban egymással, a Jogi Főosztály egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés sikertelensége esetén a közigazgatási államtitkár dönt.

(9) A felkészítő tartalmazza

a) az előzmények leírását, ezen belül az államigazgatási egyeztetés eredményére, illetve a minisztérium álláspontjára vonatkozó információkat, valamint – ha volt ilyen – a korábbi közigazgatási államtitkári értekezlet, kormányülés, kabinetülések döntését,

b) az előterjesztés rövid tartalmi összefoglalását, kiemelve az előterjesztésnek a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő elemeit,

c) a képviselni javasolt álláspontot.

(10) Az egységes formátum biztosítása érdekében a Jogi Főosztály által (mintapéldány megadásával) meghatározott formában kell a felkészítőt elkészíteni.

(11) Saját előterjesztés esetén az előkészítésért szakmailag felelős szervezeti egység a Jogi Főosztállyal szükség szerint egyeztetve készíti el a felkészítőt. Ebben az esetben a (9) bekezdésben meghatározottakon túl a felkészítő utolsó pontjában tájékoztatást kell adni az államigazgatási egyeztetés alapján várhatóan felmerülő kérdésekről és a lehetséges válaszokról.

(12) A kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket, az államigazgatási egyeztetés során elküldött válaszlevél másolatát, továbbá a felkészítőket a Jogi Főosztály a felkészítő elkészültét követően haladéktalanul átadja az ülésen résztvevő állami vezetőnek. Az elkészült felkészítők tájékoztatásul visszamutatásra kerülnek az állami vezetők részére.

A munkacsoport

94. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár, vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

Kiadmányozás

95. § (1) A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) – ha e Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására, vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

(2) A miniszter kiadmányozza

a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,

b)⁶⁵ a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (, egységes javaslat, zárószavazás előtti módosító indítvány, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő, valamint egységes szerkezetű szövegjavaslata),

c) a miniszteri rendeletet, az állami irányítás egyéb jogi eszközét,

d)⁶⁶ a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, , és más országok politikai és állami vezetőinek címzett ügyiratot,

e)⁶⁷

f) e Szabályzatban meghatározott kivételekkel a kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedést, és

g) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

(3) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – az (1) bekezdés c) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek címzett ügyirat kivételével – a feladatkörrel rendelkező államtitkár; a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(4) Az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.

(5) A miniszter a kiadmányozási jogát – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az állami vezetőkre ruházhatja át.

(6) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza

a) a kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavéleményt,

b) munkáltatói jogköreinek gyakorlása során keletkezett személyügyi tárgyú ügyiratokat és

c)⁶⁸ a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során benyújtandó támogatott módosító indítványok listáját,

d)⁶⁹ a feladatkörébe tartozó egyéb ügyiratokat.

(7)⁷⁰ A közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörét akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogi és személyügyi helyettes államtitkár gyakorolja.

(8) A közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogát helyettes államtitkári jogállású személyre ruházhatja át.

(9) A közigazgatási hatósági határozatok kiadmányozását

a) – ha e Szabályzat másként nem rendelkezik – a miniszter nevében eljárva a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkár, vagy az általa kijelölt vezető,

b) az oktatási, kulturális és a sport ágazat tekintetében a 7. függelékben meghatározott vezető látja el.

(10)⁷¹ A sport ágazatban

a) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény alapján a sportcélú ingatlanok elidegenítésével, megterhelésével összefüggő tulajdonosi méltányossági kérelmek elbírálására vonatkozó miniszteri határozatot,

b) az állami vagyon körébe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként megjelölt ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásához, valamint sport célú ingatlanok értékesítéséhez szükséges előzetes sportszakmai egyetértés megadására vagy elutasítására vonatkozó döntést,

c) a sport területén jogszabályban előírt képesítés/szakképzettség megszerzése alóli miniszteri mentesítésre vonatkozó igazolást

– az a) és a b) pont esetében a jogi és személyügyi helyettes államtitkár előzetes egyetértésével – a 7. számú függelékben meghatározott vezető kiadmányozza.

96. § (1)⁷² A szakterület szerint illetékes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével, továbbá

b) feladatkörében az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az alapvető jogok biztosának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének címzett ügyiratok, valamint az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében.

(2) Az államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörét az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár vagy államtitkári kabinetfőnök gyakorolja.

(3) A helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, a közigazgatási államtitkár, valamint a szakterület szerint illetékes államtitkárok kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével.

(4) A helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörét, helyettesítését e Szabályzat szerint ellátó főosztályvezető gyakorolja.

(5) A helyettes államtitkár a kiadmányozási jogát főosztályvezetőre ruházhatja át.

97. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a hatáskörébe tartozó olyan ügyekben gyakorolja a kiadmányozási jogot, amelyekben az nincs a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár(ok), vagy a helyettes államtitkár(ok) részére fenntartva.

(2) A főosztályvezető kiadmányozási jogkörét akadályoztatása vagy távolléte esetén – e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az általános főosztályvezető-helyettes, illetve a főosztály ügyrendjében meghatározott vezető munkakört betöltő kormánytisztviselő gyakorolja.

(3) A főosztályvezető a szervezeti egységén belüli egyéb kiadmányozási jog gyakorlását az ügyrendben, a munkaköri leírás(ok)ban, vagy írásbeli meghatalmazásban szabályozza.

98. § A közigazgatási államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza a nemzetközi szervezetek és intézmények számára valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot.

99. § (1) A miniszter – ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult – a kiadmányozásra jogosult személy, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a szervezeti egység vezetője az ügyrendben határozza meg oly módon, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva legyen a gyors ügyintézés.

(3) Gazdálkodási jellegű, vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetve a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jog a megfelelő szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.

(4) Az ügyiratot irattárba az ügyintéző helyezheti, ha az ügyre vonatkozóan a kiadmányozási jog gyakorlója ezt a jogot magának nem tartotta fenn.

100. § (1) A nemzetközi és európai uniós ügyek kivételével a tárcaközi bizottságokban, vegyes bizottságokban a minisztérium képviseletére kijelölt munkatárs a bizottsági tagságból eredő ügyekben aláírási joggal rendelkezik, a munkahelyi vezető folyamatos tájékoztatása mellett.

(2) Az Európai Unióval összefüggő témákban az iratok kezelése az EUDOK elektronikus rendszer szabályainak megfelelően történik (jelszavas hozzáféréssel, zárt körben).

Az utasítási jog gyakorlásának szabályai

101. § (1) A minisztériumon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.

(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3)⁷³ A miniszteri utasítások kiadását a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője készíti elő, nyilvántartását a jogi és személyügyi helyettes államtitkári titkárság végzi.

A munkaterv készítése

102. § (1) A minisztérium fő feladatait – a Kormány munkatervéhez igazodva – a félévenként összeállított minisztériumi munkaterv foglalja össze.

(2)⁷⁴ A munkaterv tervezetét féléves időszakra a Jogi Főosztály készíti elő. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb, valamint a minisztériumi belső kezdeményezésű feladatokat. A végleges javaslatot a Jogi Főosztály a jogi és személyügyi helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek. A munkatervet a miniszter hagyja jóvá.

(3)⁷⁵ Ha a munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a szakmai előkészítésért feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett szervezeti egység vezetője a Jogi Főosztályt, a felügyeletet ellátó helyettes államtitkárt, a jogi és személyügyi helyettes államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt – a megjelölt határidő lejárta előtt – köteles tájékoztatni.

(4) A szervezeti egységek a minisztériumi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a szervezeti egységet felügyelő vezető hagy jóvá.

A hivatali egyeztetés rendje

Az egyes minisztériumokban (kormányhivatalokban) előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

103. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek (a továbbiakban: tervezet) véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a Jogi Főosztály elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett

a) szervezeti egység, intézmény vezetőjének tevékenységét közvetlenül irányító helyettes államtitkár titkárságának,

b) funkcionális szervezeti egységeknek,

c) – államtitkár által közvetlenül irányított – szakmai szervezeti egységeknek

annak feltüntetésével, hogy a tervezetet egyidejűleg mely további szervezeti egységek, intézmények részére küldte meg. Amennyiben a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a Jogi Főosztálynál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést.

(3) A (2) bekezdésben szereplő előterjesztések – tájékoztatásul – elektronikus úton minden esetben megküldésre kerülnek a miniszter, az államtitkárok és a miniszteri kabinetfőnök vagy az általuk kijelölt személy részére.

(4) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt irányít – döntésétől függően – a Jogi Főosztály – a (2) bekezdéstől eltérően – az államtitkár irányítása alá tartozó, az államtitkár által a kormányzati döntés-előkészítés során kapcsolattartásra kijelölt helyettes államtitkárnak vagy önálló szervezeti egységnek küldi meg a beérkező tervezeteket.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység a beérkező tervezetet – szükség szerint – megküldi az államtitkár irányítása alá tartozó más helyettes államtitkárnak és önálló szervezeti egységeknek.

(6) A véleményező helyettes államtitkárságok szervezeti egységei, az intézmények az észrevételeiket helyettes államtitkárságonként összefoglalva és egyeztetve a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a Jogi Főosztály részére juttatják el a számukra megadott határidőn belül.

(7) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt, vagy szervezeti egységet irányít, az államtitkárság egységes véleményét a (4) bekezdésben megjelölt helyettes államtitkár, vagy önálló szervezeti egység küldi meg a Jogi Főosztálynak.

(8) A Jogi Főosztály a helyettes államtitkárok, az önállóan véleményező szervezeti egységek, intézmények észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a minisztérium véleményét összefoglaló, a közigazgatási államtitkár által küldendő válaszlevél tervezetét.

(9) Ha az egységes állásfoglalás kialakítása során kiderül, hogy a helyettes államtitkárok, önállóan véleményező szervezeti egységek között véleménykülönbség áll fenn, akkor a Jogi Főosztály – előbb ügyintézői, majd vezetői szinten – egyeztetést kezdeményez. Amennyiben a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a több változatban elkészített tárcalevél-tervezetek alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(10) Amennyiben a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, a Jogi Főosztálynak erről és a várható elkészülési időpontról rövid úton tájékoztatnia kell a véleményt kérő minisztériumot (kormányhivatalt). Az esetlegesen késedelmesen elkészült válaszlevelet első lépésként munkapéldányként faxon kell megküldeni a véleményt kérő minisztérium (kormányhivatal) részére.

(11)⁷⁶ Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített válaszlevél tervezetét a Jogi Főosztály a jogi és személyügyi helyettes államtitkáron keresztül eljuttatja a közigazgatási államtitkár részére.

(12) A közigazgatási államtitkár által aláírt válaszlevelet és az előzményeket a közigazgatási államtitkár titkársága a Jogi Főosztálynak küldi vissza, amely gondoskodik a minisztériumi véleménynek a címzett részére történő megküldéséről.

(13) Amennyiben az előterjesztést küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot az észrevételt megfogalmazó helyettes államtitkár, vagy az általa irányított szervezeti egység, vagy önállóan véleményező szervezeti egység szükség szerint a Jogi Főosztállyal együttesen, vagy ha a képviselet más módon nem biztosítható, a Jogi Főosztály koordinációs ügyekért felelős nem önálló szervezeti egysége képviseli, és az egyeztetés eredményéről tájékoztatja az érintetteket.

A minisztériumban előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

104. § (1) A jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: jogszabály) előkészítésére a munkaterv alapján, illetve állami vezető utasítása alapján kerülhet sor.

(2) A minisztériumon belül a jogszabályok előkészítésének az alábbi fő szakaszai vannak:

a) a szakmai koncepció megalkotása,

b) a szakmai koncepció véleményezése,

c) jogszabály kodifikációja a szakmai koncepció alapján,

d) az előterjesztés tárcaközi egyeztetését követő eljárás.

105. § (1) A jogszabály előkészítése érdekében elvi, tartalmi, szervezési kérdésekre is kitérő komplex, átfogó, a szakmai tartalmat kifejező szabályozási koncepciót kell készíteni (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: koncepció), amelyhez mellékelni kell az előkészítés határidős ütemtervét (koncepció véglegesítése, belső egyeztetés, közigazgatási és egyéb egyeztetés, társadalmi egyeztetés módja, közigazgatási államtitkári értekezlet, kormányülés, Országgyűléshez benyújtás időpontja).

(2) A koncepció elkészítéséért, előzetes szakmai egyeztetésének lefolytatásáért, belső egyeztetéséért, valamint tartalmának szakmai, gazdasági helytállóságáért és megvalósíthatóságáért a feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett helyettes államtitkár, annak hiányában államtitkár (a továbbiakban együtt: előkészítésért felelős állami vezető) és a feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: előkészítő) a felelős. A koncepció kidolgozásában résztvevő más szervezeti egységek feladatkörüknek megfelelő mértékben felelnek.

(3) A koncepciónak különösen a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a vonatkozó hatályos szabályozás bemutatását,

b) a hatályos szabályozás módosítására, illetve új szabály megalkotására okot adó körülmények, továbbá a javasolt megoldások részletes ismertetését, az előterjesztő által támogatott megoldás megjelölésével,

c) a szükséges szabályozás szintjét és a szabályozás következményeit,

d) a szabályozással érintettek körét, az intézkedések személyi és szervezési feltételeit,

e) a döntés kapcsolódását más előkészítés alatt álló tervezetekhez, előterjesztésekhez,

f) általános költségértékelést, ide értve a szabályozásnak, illetve a szabályozás elmaradásának pénzügyi, gazdasági, foglalkoztatási és intézményfejlesztési kihatásait,

g) a társadalomra gyakorolt hatásokat és a jelentősebb társadalmi folyamatokat,

h) a koncepció általános szakmapolitikai értékelését,

i) a döntés értékelését etikai és emberjogi szempontból,

j) a döntés értékelését a verseny és annak szabadsága szempontjából,

k) az európai joggal és a nemzetközi normákkal való összefüggés elemzését,

l) a szabályozási hatásvizsgálat elvégzésének módszertanáról szóló 8001/2006. (I. 30.) IM tájékoztató figyelembevételével a javasolt megoldások hatásvizsgálatát,

m) az előzetes szakmai egyeztetés során beérkezett vélemények bemutatását, a figyelembe nem vett javaslatok esetén az elutasítás indokának megjelölésével,

n) javaslatot arra nézve, hogy a koncepció egyeztetésébe mely társadalmi, érdekképviseleti, szakmai szervezeteket indokolt bevonni, illetve mely szakmai érdekegyeztető fórumnak indokolt azt megtárgyalnia.

(4) Kisebb jelentőségű, illetve technikai jellegű módosításokat tartalmazó jogszabály esetén a koncepciónak nem kell tartalmaznia a (3) bekezdés h)–j) és m) pontjában szereplő elemeket.

106. § (1) A belső egyeztetés keretében a koncepciót az egyeztetésre rendelkezésre álló határidő megjelölésével elektronikusan kell megküldeni a minisztérium állami vezetőinek, a miniszter kabinetfőnökének, az érintett szervezeti egységek vezetőinek, valamint a feladatkörüket tekintve érintett háttérintézmények vezetőinek. A belső egyeztetést az előkészítésért felelős állami vezető engedélyezi. A véleményezési határidőt úgy kell meghatározni, hogy a véleményezés érdemben gyakorolható legyen.

(2) A Jogi Főosztállyal az egyeztetés minden esetben kötelező. Ha az előterjesztésnek pénzügyi-gazdasági hatása van, a Költségvetési Főosztállyal, európai uniós kapcsolódás esetén pedig a szakterület szerinti európai uniós és nemzetközi feladatokért felelős főosztállyal az egyeztetés kötelező.

(3)⁷⁷ Amennyiben a koncepció tartalmi hiányosságainál fogva a jogszabály tervezetének elkészítésére (a továbbiakban: kodifikáció) nem alkalmas, a Jogi Főosztály észrevételét a konkrét hiányosságok megjelölésével – a jogi és személyügyi helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – megküldi az előkészítőnek.

(4) Ha a koncepció tartalmát illetően az előkészítő és az érintett szervezeti egység(ek) között érdemi véleményeltérés van, azt két- vagy többoldalú megbeszélés útján kell egyeztetni az előkészítésért felelős állami vezető tájékoztatása mellett.

(5)⁷⁸ A belső egyeztetést követően az előkészítő a kodifikáció elrendelését kezdeményezve a koncepciót a közigazgatási államtitkáron és a jogi és személyügyi helyettes államtitkáron keresztül megküldi a Jogi Főosztálynak.

(6) A tervezett jogszabály tartalma szerint első helyen érintett szakterületet irányító államtitkár indokolt esetben, illetve a szabályozás sürgősségére tekintettel az (5) bekezdés szerinti eljárásrend figyelembevételével szakmai koncepció készítése nélkül is kezdeményezheti a kodifikáció elrendelését a tervezett szabályozás céljának és a koncepció előkészítésének mellőzésére vonatkozó indokainak rövid, de döntésre alkalmas bemutatásával.

107. § (1) A kodifikációt a Jogi Főosztály – a 106. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel – a koncepció alapján, az előkészítővel együttműködve végzi. Ennek keretében a Jogi Főosztály felelős azért, hogy megteremtődjék az összhang az általános jogelvekkel, a hatályos jogszabályokkal, a közösségi és a nemzetközi joggal, az Európai Bíróság esetjogával, továbbá, hogy a tervezet szerkesztési és szövegezési szempontból megfelelő legyen.

(2) A Jogi Főosztály érvényesíti a jogalkotásról szóló törvényben, az egyéb jogszabályokban, valamint a Kormány ügyrendjében meghatározott, a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályokat.

(3) A kodifikációval egyidejűleg a kormány-előterjesztés, a miniszterirendelet-tervezet és a jelentéstervezet (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: előterjesztés) vezetői összefoglalóját és a hatásvizsgálati lapot az előkészítő készíti el.

(4) Az előterjesztés – a minisztérium állami vezetőivel, a miniszter kabinetfőnökével, az érintett szervezeti egységek vezetőivel, valamint a feladatkörüket tekintve érintett háttérintézmények vezetőivel történő – belső egyeztetését a Jogi Főosztály, a 106. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az előkészítő koordinálja. Az egyeztetés elektronikus úton történik. Az ennek során érkezett észrevételeket az előkészítő a Jogi Főosztály bevonásával értékeli. Az elfogadott észrevételeket a normaszöveg tekintetében a Jogi Főosztály, minden más esetben az előkészítő vezeti át.

(5) A Jogi Főosztály az előterjesztést megküldi a Sajtó és Kommunikációs Titkárság részére az előterjesztő által előkészített kommunikációs terv elkészítése érdekében.

(6) A belső egyeztetést követően az előterjesztést a Jogi Főosztály megküldi az előkészítőnek a szakmai vezetői értekezletre történő napirendre vétele és benyújtása érdekében.

(7) A szakmai vezetői értekezlet – a politikai vezetői döntést igénylő kérdések kivételével – dönt az előterjesztéssel kapcsolatos esetleges vitás kérdésekről, illetve az előterjesztés miniszteri értekezletre történő benyújtásáról.

(8) A szakmai vezetői értekezletet követően az előterjesztést az előkészítő megküldi a Sajtó és Kommunikációs Titkárság vezetőjének a kommunikációs terv véglegezése és jóváhagyása érdekében.

(9) Az előterjesztés

a) jóváhagyására,

b) KIM-be előzetes véleményezés céljából történő megküldésére

a szakmai vezetői értekezlet tesz javaslatot.

(10) Amennyiben

a) az előterjesztés politikai döntést igényel, vagy

b) a szakmai vezetői értekezlet az előterjesztést felterjeszti

a (9) bekezdésben foglaltakra miniszteri értekezlet tesz javaslatot.

(11) Az előterjesztés jóváhagyását követően a Jogi Főosztály gondoskodik az előterjesztésnek a KIM-be előzetes véleményezés céljából történő megküldéséről.

108. § (1) Ha a KIM engedélyezte a kormány-előterjesztés, miniszterirendelet-tervezet államigazgatási egyeztetésre bocsátását, vagy elrendelte a jelentéstervezet közigazgatási egyeztetését, az előterjesztés államigazgatási egyeztetésre bocsátását az érintett társadalmi, szakmai szervezetek részére történő egyidejű megküldésével a Jogi Főosztály végzi.

(2) A beérkezett véleményeket az előkészítő a Jogi Főosztállyal együttműködve értékeli. Az elfogadott észrevételeket a Jogi Főosztály vezeti át.

(3) Véleményeltérés esetén az előkészítő a Jogi Főosztály közreműködésével, a szakmai-társadalmi szervezetekkel közvetlenül megkísérli a vitás kérdések tisztázását. A minisztériumok közötti véleményeltérés egyeztetését először ügyintézői, majd főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Ebben az esetben az egyeztetésben az előkészítő és a Jogi Főosztály együttesen vesz részt. Ha azonban az egyeztetés eredménytelen volt, azt helyettes államtitkári, államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni. Ennek kezdeményezése, szükség esetén a szóbeli egyeztetés megszervezése a Jogi Főosztály és az előkészítő feladata.

(4)⁷⁹ A lefolytatott közigazgatási egyeztetést követően az elkészített előterjesztést az előkészítésért felelős állami vezető – a területért felelős államtitkár és a jogi és személyügyi helyettes államtitkár útján – a miniszteri aláírást megelőzően jóváhagyás céljából bemutatja a közigazgatási államtitkárnak. Az előterjesztés miniszteri aláírásáról a Jogi Főosztály gondoskodik.

109. § Az aláírt miniszteri rendelet kihirdetése iránt a Jogi Főosztály intézkedik.

110. § (1) A kormány-előterjesztésnek és a jelentéstervezetnek – a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek, illetve a Kormány általi megtárgyalása céljából – a KIM-hez történő benyújtásáról a Jogi Főosztály gondoskodik.

(2) A kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteire, illetve a Kormányülésre történő felkészítés megszervezéséről a Jogi Főosztály gondoskodik. A felkészítőt az előkészítő a Jogi Főosztállyal együttműködve készíti el.

(3) A kormány-előterjesztéssel és a jelentéstervezettel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó javaslatnak a kormányszóvivő részére történő eljuttatásáról a Sajtó és Kommunikációs Főosztály gondoskodik.

111. § (1) A törvénytervezetet és az országgyűlési határozat tervezetet tartalmazó kormány-előterjesztés alapján a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat kormányülést követő véglegezését, az esetleg szükséges javítások, módosítások átvezetését a Jogi Főosztály, a KIM-hez történő megküldését a Parlamenti Főosztály végzi.

(2) A miniszteri expozé és a zárszó elkészítéséért az előkészítő felelős. A szükséges koordinációt a Parlamenti Főosztály végzi.

(3) Az általános és részletes vita alatt benyújtott képviselői, bizottsági módosító indítványokról, kapcsolódó módosító indítványokról a Parlamenti Főosztály tájékoztatja a területért felelős államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt, az előkészítésért felelős állami vezetőt, az előkészítőt és a Jogi Főosztályt az egységes minisztériumi álláspont kialakítása érdekében. A Jogi Főosztály – a minisztériumi álláspont kialakítását követően – az előkészítővel együttműködve készíti el a Kormány döntését megalapozó kormány-előterjesztést.

(4) Az Országgyűlés bizottságainak ülésein a minisztérium képviseletét a miniszter, illetve a minisztert helyettesítő jogkörében az államtitkár látja el. Az államtitkárt akadályoztatása esetén – kijelölés alapján – a helyettes államtitkár, vagy a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselő helyettesíti.

(5)⁸⁰ A támogatott módosító indítványok jegyzékét (támogatott sor) a Jogi Főosztály állítja össze, és a – közigazgatási államtitkári jóváhagyást követően – a Parlamenti Főosztály juttatja el a KIM-be.

(6) Az egységes javaslatot a Jogi Főosztály készíti el, amelyet a miniszter ellenjegyez. Az egységes javaslat benyújtását a Parlamenti Főosztály koordinálja.

(7) A zárószavazás előtti módosító indítványt a Jogi Főosztály készíti el az előkészítő bevonásával.

(8) A zárószavazást követően az elfogadott, kihirdetendő törvény vagy országgyűlési határozat végleges szövegét a Jogi Főosztály a Parlamenti Főosztály közreműködésével készíti el.

112. § (1) Az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a minisztérium egyéb belső szabályzatainak előkészítése során a 104–107. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szabályzat normaszövegének megalkotására a 106. § (6) bekezdésének alkalmazása nélkül is sor kerülhet előzetes koncepció alkotása nélkül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti azon belső szabályzatok bármely módon történő közzététele – ideértve a minisztérium belső honlapján történő megjelentetést is –, amelyek Hivatalos Értesítőben történő megjelentetésére nem kerül sor, a szabályzat tárgya szerint illetékes helyettes államtitkár javaslatára államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy miniszter engedélye alapján lehetséges.

Ügyintézési határidő

113. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az ügyintézés általános szabályai

114. § (1) A szervezeti egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.

(2) A miniszter, államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a kabinetfőnökök és a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik

a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,

b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,

c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,

d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik, vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.

(3) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:

a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,

b) amennyiben az ügyben más szervezeti egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,

c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi,

d) a parlamenti bizottsági üléseken történtekről rövid összefoglalót készít, és azt a Parlamenti Főosztály útján bocsátja az állami vezetők rendelkezésére,

e) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét,

f) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz,

g) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.

(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztéseket, jelentéseket, feljegyzéseket ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a szakterületért felelős ágazati államtitkár, illetve a kabinetfőnök útján kell felterjeszteni.

(5) A miniszterhez címzett

a) hivatalos megkereséseket a miniszter, a miniszteri kabinetfőnök, vagy a miniszter által megbízott munkatárs szignálja ki az illetékes államtitkárnak, illetve a közigazgatási államtitkárnak;

b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás az illetékes államtitkárnak, közigazgatási államtitkárnak, helyettes államtitkárnak szól.

(6) Az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok nevére érkező ügyiratokat a címzettek központi iktatás után, hatáskörükben szignálják ki az általuk irányított állami vezetőknek, illetve az illetékes szervezeti egységek vezetőjének, vagy keresik meg a válaszadásra feladatköre szerint illetékes államtitkárt. A közvetlenül a szervezeti egységhez címzett ügyiratokkal kapcsolatos teendőket – a központi iktatás után – a főosztályvezetők saját hatáskörükben végzik.

Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

115. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.

(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

Az alapvető jogok biztosával és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökével való kapcsolattartás⁸¹

116. §⁸² (1) Az alapvető jogok biztosa, illetve a NAIH elnöke által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(2) A Jogi Főosztály által az érintett minisztériumi szervezeti egységek bevonásával előkészített, az alapvető jogok biztosának, illetve a NAIH elnökének megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően kell aláírásra felterjeszteni.

(3) A miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek az alapvető jogok biztosának, illetve a NAIH elnökének kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell az irányításukban, illetve felügyeletükben közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, félévente tájékoztatót kell készíteniük a közigazgatási államtitkár részére.

A minisztérium képviselete

117. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók; az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) A képviseleti kapcsolatok irányától függően a munkamegosztási rend a következő:

a) a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, vagy a miniszteri kabinetfőnök, illetve a szakterület szerint érintetten az államtitkár vagy az általuk kijelölt helyettes államtitkár, illetve személy képviseli a minisztériumot;

b) a minisztériumokkal, a központi közigazgatási, valamint az érdek-képviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően a miniszter, a miniszteri kabinetfőnök, a közigazgatási államtitkár, a szakterület szerint érintett államtitkár, a feladatkörével összefüggésben érintett helyettes államtitkár, illetve az érintett főosztályvezető a kapcsolattartás rendje szerint képviselik a minisztériumot;

c) a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter vagy a miniszteri kabinetfőnök, illetve a szakterület szerint érintett államtitkár, továbbá annak kabinetfőnöke által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett helyettes államtitkár, a szervezeti egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint – jelen szabályzat előírásai alapján – érdekelt;

d) az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban a kabinetfőnökök, a szakterület szerint érintett helyettes államtitkárok és szervezeti egység vezetői, illetve az általuk megbízott kormánytisztviselők képviselik a minisztériumot.

(3)⁸³ A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogszabályi keretek között a jogi és személyügyi helyettes államtitkár által meghatalmazott, a Jogi Főosztályon belül működő Képviseleti Osztály képviseleti joggal bíró jogásza látja el.

(4) A hatósági határozatok elleni bírósági felülvizsgálati ügyekben a határozathozatalban részt vevő főosztály vezetője által kijelölt személy a Képviseleti Osztály megkeresésére közreműködik a képviselet ellátásához szükséges felkészülésben.

(5) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.

(6) Az Országgyűlés bizottsága előtti képviseletre a 111. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(7) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról, a képviseletet ellátó vezetők listájával a Parlamenti Főosztályt legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig tájékoztatni kell.

118. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a minisztérium képviseletére a 117. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.

(2)⁸⁴ Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, akkor – a Nemzetközi Főosztály javaslata alapján – a miniszter kabinetfőnöke határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét ezeken az eseményeken, és jelöli ki a résztvevő személyt.

A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

119. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi szervezeti egységek bevonásával a Sajtó és Kommunikációs Titkárság végzi. E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a Sajtó és Kommunikációs Titkárság adhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Sajtó és Kommunikációs Titkárság – a KIM kormányzati kommunikációért felelős államtitkárával történt egyeztetést követően – egyedi esetekben nyilatkozattételre külön jogosult személyt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.

(3) Nyilatkozatot – állami vezető eltérő döntése hiányában – csak a Sajtó és Kommunikációs Titkárság tudomásával (sajtónyilvános esemény) vagy előzetes engedélyével (szervezett sajtómegjelenés) lehet adni, melyet a Sajtó és Kommunikációs Titkárság a KIM kormányzati kommunikáció összehangolásáért felelős osztályával egyeztetni köteles.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai, vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.

(5) A sajtó útján nyilvánosságra hozandó közlemény kiadásáról a Sajtó és Kommunikációs Titkárság gondoskodik a feladatkör szerint illetékes államtitkár, vagy helyettes államtitkár előterjesztését és a KIM kormányzati kommunikációért felelős államtitkára jóváhagyását követően.

(6) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról a Sajtó és Kommunikációs Titkárság gondoskodik az (5) bekezdés szerinti eljárásrendben.

(7) A Sajtó és Kommunikációs Titkársággal – a szakterület szerint illetékes államtitkári kabinetbe kihelyezett sajtó és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakon keresztül – mindig kapcsolatba kell lépni, illetve tájékoztatni kell, ha bármely szervezeti egységtől, felsővezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttér-információt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér, vagy ha a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Sajtó és Kommunikációs Titkársággal. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.

(8) Megkeresés esetében a Sajtó és Kommunikációs Titkárság referál a minisztérium vezetőinek, és a döntésről soron kívül értesíti a megkeresett szervezeti egységet. Rendkívüli nyilatkozattétel esetén – a szakterület szerint illetékes államtitkári kabinetbe kihelyezett sajtó és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakon keresztül – soron kívül tájékoztatni kell a Sajtó és Kommunikációs Titkárságot – a nyilatkozattétel tartalmának lehető legalaposabb ismertetése mellett – annak érdekében, hogy egymásnak ellentmondó információk ne kerüljenek a nyilvánosság elé.

(9) Ha a hírközlő szerveken keresztül a Sajtó és Kommunikációs Titkárság, vagy az Államtitkári Kabinet jut olyan információhoz, amelynek ismeretében azonnal intézkednie kell, akkor a miniszteri kabinetfőnök, vagy a sajtófőnök értesíti a minisztériumban tartózkodó legfelsőbb vezetőt.

(10) A nyilatkozónak hosszabb, elemző nyilatkozattétel, írásbeli interjú esetén joga van kérni a publikálni kívánt anyag megtekintését. A szöveget visszaküldés előtt ellenőrzi a Sajtó és Kommunikációs Titkárság, illetve a KIM. A sajtó számára csak az ellenőrzött anyag kerülhet visszaküldésre.

(11) A Sajtó és Kommunikációs Titkárság a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap.

(12) A minisztérium közleményeit kizárólag a Sajtó és Kommunikációs Titkársággal történt előzetes egyeztetés alapján és a Miniszteri Kabinet fejlécével ellátott hivatalos papíron lehet kiadni.

(13) A sajtótájékoztatók zökkenőmentes lebonyolítása és jó szakmai előkészítése érdekében a sajtótájékoztató tartalmáról, a résztvevők pontos köréről három nappal az esemény előtt értesíteni kell a Sajtó és Kommunikációs Titkárságot. A sajtóanyagot 24 órával az eseményt megelőzően kell megküldeni a Sajtó és Kommunikációs Titkárság részére.

A külföldi kiküldetések engedélyezésének rendje

120. § A kiküldetések engedélyezésére és elrendelésére a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár a következők szerint jogosult:

a) A miniszter engedélyezi és rendeli el az államtitkárok külföldi kiküldetését.

b) A közigazgatási államtitkár látja el (elrendelőként) kézjegyével a miniszter „Kiküldetés engedélyezése” formanyomtatványát. A kormány tájékoztatásáról, a miniszter kiutazásának engedélyeztetéséről a Miniszteri Kabinet gondoskodik.

c) Az ágazati államtitkár kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár engedélyezi és rendeli el a helyettes államtitkárok külföldi kiküldetéseit.

d) A helyettes államtitkár kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár és a szakterületért felelős ágazati államtitkár engedélyezi és rendeli el a külsős személyek, és az előzőekben felsoroltakon kívül, minden további személy külföldi kiküldetését.

Az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos döntések előkészítése

121. § Az E. Alap kezelését végző OEP központi hivatali szervének irányítási jogkörét a miniszter az alábbiak szerint látja el:

a) az egészségügyért felelős államtitkár irányításával az Egészségbiztosítási ás Ágazati Tervezési Főosztály koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az E. Alap költségvetési fejezet az egészségbiztosítási ellátások kiadásainak pénzügyi és járulékbevételeinek tervezésével, végrehajtásával, ezen költségvetési tételek időarányos teljesülésével kapcsolatos feladatokat;

b) a Költségvetési Főosztály a jogszabályokban és a minisztériumi szabályzatokban előírtaknak megfelelően ellátja az E. Alap működési költségvetése tervezésével kapcsolatos feladatokat, illetve koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az E. Alaphoz kapcsolódó vagyongazdálkodással és a közbeszerzéssel kapcsolatos előterjesztéseket;

c) a Költségvetési Főosztály ellátja az E. Alap működési költségvetése végrehajtásával kapcsolatos előirányzat-módosítási feladatokat;

d) a Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztálya koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az egészségbiztosítást érintően már megkötött nemzetközi egyezmények végrehajtását és ellenőrzését;

e) a miniszter irányításával a Belső Ellenőrzési Főosztály végzi – vezetői döntés alapján – az a)–c) pontokban megjelölt, az OEP által ellátott feladatok teljesítésének ellenőrzését.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos döntések előkészítése

122. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság irányítási jogkörét a miniszter az alábbiak szerint látja el:

a) az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály részt vesz az Ny. Alap költségvetésének tervezésében, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását és annak időarányos teljesülését, valamint a jogszabályban meghatározott keretek között javaslatot tesz miniszteri intézkedésre,

b) a Költségvetési Főosztály az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tekintetében – az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály véleményének kikérését követően – ellenjegyzi és miniszteri jóváhagyásra felterjeszti a felügyeleti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításokat,

c) a miniszter irányításával a Belső Ellenőrzési Főosztály végzi – vezetői döntés alapján – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által ellátott feladatok teljesítésének ellenőrzését.

A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészével kapcsolatos döntések előkészítése

123. § A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészével kapcsolatos döntések előkészítését a Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály végzi.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

124. § (1) A miniszter e Szabályzat hatálybalépését követő 60 napon belül kiadja a következő szabályzatokat:

1. a közszolgálati szabályzat,

2. az iratkezelési szabályzat,

3. a biztonsági szabályzat,

4. az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat,

5. a közérdekű adatok közzétételi szabályzata,

6. a választható, béren kívüli juttatásokról szóló szabályzat,

7. a minisztérium beszerzési szabályzata,

8. igazgatás számviteli szabályzatai

8.1. a számviteli politika, amelynek részét képezi a számlatükör, a számlarend,

8.2. leltárkészítési és leltározási szabályzat,

8.3. értékelési szabályzat,

8.4. önköltség-számítási szabályzat,

8.5. pénzkezelési szabályzat,

9. igazgatás gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata,

10. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási, előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási rendjéről szóló szabályzat és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája,

11. a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata,

12. a külföldi ideiglenes kiküldetések esetén követendő eljárás rendjéről szóló szabályzat,

13. az ellenőrzési kézikönyv,

14. az informatikai biztonsági szabályzat,

15. a belső kontrollrendszer elemeiről és működéséről szóló szabályzat,

16. a legfőbb működési folyamatok ellenőrzési nyomvonalainak jegyzéke,

17. kockázatkezelési szabályzat,

18. szabálytalanságok eljárásrendjéről szóló szabályzat,

19. esélyegyenlőségi szabályzat,

20. informatikai rendszerfejlesztési és projektlebonyolítási irányelvek,

21. telefonos veszélyjelző szolgálatról szóló szabályzat,

22. riasztási terv,

23. bombariadó terv,

24. munkavédelmi szabályzat,

25. tűzvédelmi szabályzat,

26. szabályzat a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól,

27. az Országgyűlés tevékenységéhez kapcsolódó egyes minisztériumi feladatok végrehajtásának rendje,

28. eszközgazdálkodási szabályzat,

29. lakáscélú támogatásokról szóló szabályzat,

30. az épületekbe való belépés és benntartózkodás rendjéről szóló intézkedés,

31. az alkalmazásra kerülő kormánytisztviselők, ügykezelők és munkavállalók felvételi folyamatáról szóló szabályzat,

32. szabályzat a KSZF által nyújtott egyes szolgáltatások igénybevételéről,

33.⁸⁵ gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, illetve vagyonkezelői jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzat.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.

(3) A szabályzatok határidőben történő elkészítéséről a szabályzat tárgya szerint illetékes helyettes államtitkár az általa közvetlenül irányított szervezeti egység útján, a miniszter, államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység közvetlenül gondoskodik. Az előkészítésért való felelősséggel kapcsolatos kétség esetén a közigazgatási államtitkár döntése irányadó.

125. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására a Szabályzat hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készítenek.

(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító állami vezető elé terjeszti; majd a jóváhagyott ügyrendet másolatban megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

126. § Ahol e Szabályzat átruházott hatáskörben történő feladatellátást említ, a hatáskör gyakorlására e Szabályzat alapján kerül sor.

1. függelék⁸⁶

Organogram

2. függelék

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezeti egységeinek feladatai⁸⁷

6. A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek

6.0.0.1. Miniszteri Kabinet

a) A Miniszteri Kabinet koordinációs feladatai körében

1. általános társadalompolitikai szempontból értékeli az előkészítés alatt álló jogszabályok, koncepciók tervezetét, és javaslatot tesz a bennük foglalt rendelkezésekkel összefüggő, a végrehajtást elősegítő, a társadalmi elfogadást ösztönző intézkedésekre, illetve parlamenti elfogadtatásának elősegítésével kapcsolatos teendőkre,

2. közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok politikai arculatának kialakításában, formálásában a miniszter és az államtitkárok politikai döntéseinek, továbbá a kormányprogramhoz kapcsolódó miniszteri feladatok végrehajtásának előkészítésében,

3. napi munkakapcsolatot tart az államtitkári kabinetekkel, titkárságokkal és a helyettes államtitkárok titkárságával,

4. ellátja a lobbistákkal és lobbiszervezetekkel kapcsolatos – a lobbisták fogadásának rendjéről szóló külön utasításban meghatározott – adminisztrációs és koordinációs feladatokat,

5.⁸⁸

b)⁸⁹

c) A Miniszteri Kabinet funkcionális feladatai körében

1. az e Szabályzatban meghatározott esetek kivételével a szakterületért felelős államtitkár útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével intézi a miniszteri válaszadást igénylő megkeresések választervezeteinek előkészítését, valamint gondoskodik a miniszter egyes szakmai vagy politikai programjához kapcsolódó beszédek, előadások előkészítő anyagainak összeállításáról,

2–5.⁹⁰

6.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság

A Miniszteri Titkárság funkcionális feladatai körében

1. a miniszterhez érkező iratokat, beadványokat átnézi, szignálásra, illetve aláírásra előkészíti,

2. továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokkal kapcsolatos iratokat, nyilvántartja a határidőket, számon kéri a feladatok végrehajtását,

3. szervezi a miniszter programját, közreműködik az ahhoz kapcsolódó anyagok előkészítésében.

6.0.0.2. Belső Ellenőrzési Főosztály

A Belső Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés keretében a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, szükség szerint koordinálja a minisztérium igazgatási szervezeténél, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál (beleértve a kedvezményezetteket és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteket is) a fejezet felügyelete alá tartozó intézményrendszerben:

1.1. a szabályszerűségi ellenőrzéseket: vizsgálja, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai;

1.2. a pénzügyi ellenőrzéseket: vizsgálja az adott szervezet, program pénzügyi elszámolását, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartásokat;

1.3. a megbízhatósági ellenőrzéseket: vizsgálja a költségvetési szerv által működtetett belső kontrollrendszer megfelelőségét, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségét, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségét minősíti az Áht. 121/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint;

2. a rendszer- és teljesítményellenőrzés keretében a vonatkozó jogszabályok alapján elvégzi, szükség szerint koordinálja a minisztérium igazgatási szervezeténél, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál (beleértve a kedvezményezetteket és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteket is) a fejezet felügyelete alá tartozó intézményrendszerben:

2.1. a rendszerellenőrzéseket: átfogóan vizsgálja a rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési) működését, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre,

2.2. a teljesítmény-ellenőrzéseket: vizsgálja az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét,

2.3. az informatikai rendszerellenőrzéseket: vizsgálja a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megbízhatóságát, biztonságát, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességét, megfelelőségét, szabályosságát és védelmét.

6.0.0.3. Sajtó és Kommunikációs Titkárság (Főosztály)

A Sajtó és Kommunikációs Titkárság funkcionális feladatai körében

1. ellátja a minisztérium sajtóval és kommunikációval kapcsolatos feladat- és hatásköreit,

2. szervezi és összefogja a minisztérium nyomtatott és elektronikus médián keresztül történő tájékoztatási, kommunikációs és PR-tevékenységét,

3. elkészíti a minisztérium heti, havi és éves kommunikációs tervét,

4. koordinálja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények és a minisztérium szervezeti egységeinek sajtó- és kommunikációs munkáját, irányítja az államtitkári kabinetekbe kihelyezett sajtó- és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakat,

5. előkészíti és szervezi a miniszter, valamint a minisztérium vezetőinek sajtószereplését, ellenőrzi és koordinálja az ágazati államtitkárságok vezetőinek és munkatársainak sajtószerepléseit,

6. gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról,

7. biztosítja a minisztérium vezetőinek a napi sajtószemlét,

8. a szervezeti egységek közreműködésével gondoskodik a folyamatos és kiegyenlített kommunikáció megteremtéséről,

9. a szakmai felelősökkel együttműködve elősegíti a minisztériumhoz tartozó bármely ágazatot érintő új jogszabályok megismerését és társadalmi elfogadtatását,

10. megszervezi és lebonyolítja a minisztérium sajtórendezvényeit, a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az újságírók munkáját,

11. szükség szerint kezdeményezi a sajtóval kapcsolatos helyreigazításokat,

12. javaslatot tesz a sajtó-, kommunikációs és PR-tevékenységre vonatkozó döntésekre,

13. ellátja a sajtóprogramokhoz kapcsolódó protokollfeladatokat,

14. megrendeli a minisztérium által feladott hirdetéseket, és formai kérdésekben egyeztet a sajtóval,

15. ellátja a minisztériumnak a médiával való kapcsolattartását, nyilvántartja a feladatköréhez kapcsolódóan megkötött szerződéseket, gondoskodik a minisztériumi igények érvényesüléséről, figyelemmel kíséri a műsorok szerződésszerű előkészítését és megvalósulását,

16. ellátja a minisztérium külső és belső honlapja arculatának és – a szervezeti egységek közreműködésével – tartalmának meghatározásához kapcsolódó feladatokat, szerkeszti a minisztériumi honlapokat,

17. előkészíti a miniszter programjához szükséges beszédek, előadások anyagát a tárgy szerint illetékes szervezeti egységek közreműködésével.

18.⁹¹ figyelemmel kíséri, és szükség szerint koordinálja a minisztériumi rendezvények szervezésének folyamatát,

19.⁹² a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó területeken összehangolja az érdekegyeztetés és a civil szektorral való kapcsolattartás ágazati politikáját, ellenőrzi azok megvalósulását,

20.⁹³ koordinálja a stratégiai partneri megállapodások megkötését, előkészíti a megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntéseket.

6.0.0.4.⁹⁴ Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály

a) A Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály koordinációs feladatai körében

1. összehangolja a miniszter által irányított és felügyelt szervezetek és személyek stratégiai tervezési tevékenységét az EU2020 stratégiában nevesített, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó célok teljesíthetősége és az ezt szolgáló minisztériumi szintű közös szakmai célok kijelölése, az egyes szakpolitikai területek által elkészített stratégiai tervdokumentumok közötti szinergikus hatások kihasználása, továbbá az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában a miniszter aktuális feladat- és hatáskörébe tartózó stratégiai tervdokumentumok kidolgozása érdekében; ennek érdekében

1.1. folyamatosan közvetíti az államtitkárságok felé a 2014–2020 közötti tervezési időszakra vonatkozó keretfeltételeket,

1.2. szakmai egyeztetéseket tart az érintett szervezeti egységekkel és partnerekkel,

1.3. a miniszter számára előkészíti, illetve véleményezi a miniszter által irányított és felügyelt szervezetek és személyek stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

1.4. minisztériumi szinten részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, koordinálja a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakítását, tárcaálláspontot képvisel ezek egyeztetése és jóváhagyása során;

2. összehangolja a szakpolitikai területek stratégiai tervezését a kormányprogrammal;

3. elősegíti az együttműködést a minisztérium stratégiai tervezésért felelős szervezeti egységei között;

4. közreműködik a több államtitkárság feladatkörébe is tartozó stratégiai tervezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában;

5. munkája során együttműködik az államtitkárságok keretében működő, ezen a területen feladatokat ellátó szervezeti egységekkel, illetve tájékoztatást nyújt számukra a szakterületet érintő ügyekben;

6. együttműködik az Értékelési és Monitoring Főosztállyal az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában a miniszter aktuális feladat- és hatáskörébe tartozó 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó akciótervek véglegesítésében.

b) A Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály funkcionális feladatai körében

1. előkészíti az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalásokat, a számára adott mandátum keretei között szakértői egyeztetéseket folytathat az Európai Bizottsággal,

2. felel a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó miniszteri program és intézményi munkaterv kidolgozásáért,

3. felkérés esetén stratégiai kérdésekben a döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket készít összhangban az államtitkárság tevékenységével,

4. előkészíti a 2014–2020 időszakra vonatkozó Operatív Programokat, s ezzel kapcsolatban együttműködik az egyes érintett államtitkárságokkal,

5. jogosult a kapcsolattartásra, illetve a minisztériumi szintű álláspont képviseletére a stratégiai tervezésben érintett kormányzati szervekkel,

6. ellátja a miniszter által meghatározott egyéb feladatokat.

6.0.0.5.⁹⁵ Értékelési és Monitoring Főosztály

Az Értékelési és Monitoring Főosztály funkcionális feladatai körében

1. javaslatot tesz a miniszter számára az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakítására; ennek keretében

1.1. megvizsgálja, milyen információk, adatok állnak rendelkezésre az intézményi és egyéni szintű bemeneti, kimeneti és eredménymutatók mérésére,

1.2. egyeztetést kezdeményez a rendelkezésre álló információs rendszerek adattartalmának elemzése és fejlesztése érdekében,

1.3. együttműködve az egyes szakpolitikai területekkel javaslatot tesz az információk gyűjtésére és feldolgozására,

1.4. javaslatot tesz a jelentéstételi rendszerre;

2. folyamatosan nyomon követi a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósítását; ennek érdekében

2.1. folyamatosan, előre meghatározott adattartalommal információt kap a miniszter feladat- és hatáskörébe eső, a folyamatban levő uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai előrehaladásáról az érintett szervezeti egységektől,

2.2. szakmai egyeztetéseket tart az érintett szervezeti egységekkel és partnerekkel,

2.3. további tájékoztatást kérhet a projektért, programért, pályázatáért szakmailag felelős szervezeti egységtől,

2.4. részt vehet a kapcsolódó áttekintő üléseken és a monitoring látogatásokon,

2.5. a miniszter által felügyelt és irányított szervezetek által megvalósított kiemelt projektek projektgazdáitól közvetlenül információkat kérhet, az érintett szervezeti egységek egyidejű tájékoztatása mellett;

3. az államtitkárságokkal együttműködve, rendszeres időközönként előrehaladási jelentést készít a miniszter számára;

4. előzetesen és utólagosan értékelheti a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projekteket, beavatkozásokat és pályázatokat és azok tervezeteit, illetve azok megvalósulását költséghatékonysági és eredményességi szempontból; ennek érdekében

4.1. előzetes értékelést, előzetes hatásvizsgálatot, közbenső értékelést, utólagos értékelést és hatásvizsgálatot készíthet, vagy annak lefolytatását kérheti a projektért, programért, pályázatért szakmailag felelős szervezeti egységtől,

4.2. javaslatot tehet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé a vonatkozó értékelés lefolytatására,

4.3. részt vehet az értékelésre vonatkozó feladatleírás meghatározásában;

5. az értékelések megállapításaira, a programok végrehajtási tapasztalataira építve, az érintett szakmai területtel együttműködve javaslatot tesz a miniszter számára a tervezési és végrehajtási folyamatok optimalizálása érdekében;

6. együttműködik a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában a miniszter aktuális feladat- és hatáskörébe eső stratégiai tervdokumentumok kidolgozása során;

7. részt vesz az Európai Bizottság által működtetett Bizottságok, munkacsoportok munkájában, különös tekintettel a Foglalkoztatási, Szociális ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatóság által működtetett ESZA Bizottság, illetve Értékelési Partnerség munkájára;

8. a miniszter megbízásából egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság érintett főigazgatóságaival, egyeztetve az érintett államtitkárságokkal;

9. előkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó akcióterveket, szükség esetén a vonatkozó Operatív Program módosítását, együttműködik az egyes államtitkárságokkal az akciótervek tartalmának véglegesítésében és az egyes konstrukciók összhangjának kialakításában, a párhuzamosságok elkerülésében, a miniszter számára jóváhagyásra előkészíti az akciótervvel és pályázatokkal kapcsolatos mandátumok kiadását;

10. a miniszter számára jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívásokat, s egyeztetéseket folytat az érintett államtitkárságokkal a projekt, program, pályázat tartalma, illetve annak módosítása vonatkozásában;

11. az uniós támogatások hatékony és eredményes felhasználása érdekében az előkészítés során megvizsgálja az egyes projektek, programok és pályázatok tartalmát azok összhangjának megerősítése érdekében, valamint az uniós támogatásokra vonatkozó fenntarthatósági követelmények teljesíthetősége szempontjából, továbbá a kettős finanszírozás elkerülése végett; ennek érdekében

11.1. véleményezi a kiemelt projektekre vonatkozóan előkészített miniszteri támogató leveleket, illetve megküldi a miniszter felé jóváhagyásra,

11.2. egyeztetést kezdeményezhet más minisztériumok, kormányzati szervek érintett szervezeti egységeivel,

11.3. az Akciótervekkel, pályázati dokumentációkkal és kiemelt projektekkel kapcsolatban további információkat – beleértve a kapcsolódó hazai forrásokra, programokra vonatkozó információkat – kérhet az érintett szervezeti egységektől, a felügyelt és irányított szervezetektől,

11.4. nyilvántartást vezet a projektekben, programokban, pályázatokban tett fenntarthatósági vállalásokról, követelményekről,

11.5. együttműködik az egyes szakpolitikai területekkel annak feltárásában, hogy a fenntartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges források biztosításához a költségvetési forrásokon túlmutatóan milyen források vonhatók be;

12. ellátja a miniszter által meghatározott egyéb feladatokat.

6.0.0.6.⁹⁶ Nemzetközi Főosztály

a) A Nemzetközi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. kapcsolatot tart – a minisztérium EKTB szakértői munkacsoportjaival együttműködve – az Európai Parlament magyar képviselőivel,

2. koordinálja a minisztérium EKTB-vel összefüggő munkáját, beleértve a tárca által felügyelt EKTB szakértői munkacsoportok munkáját,

3. koordinálja – a minisztérium EKTB szakértői munkacsoportjaival együttműködve – a minisztérium több ágazatát érintő kérdésekben az EKTB ülésein képviselendő egységes álláspont kialakítását,

4. koordinálja – az ágazatok nemzetközi feladatokért felelős szervezeti egységeivel együttműködve – a minisztérium nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő kötelezettségek ellátását, amennyiben azok a minisztérium több ágazatát érintik,

5. koordinálja – az ágazatok nemzetközi feladatokért felelős szervezeti egységeivel együttműködve – a minisztérium nemzetközi szakmai együttműködéseiből eredő feladatokat, amennyiben azok a minisztérium több ágazatát érintik,

6. biztosítja – a minisztérium által felügyelt EKTB szakértői munkacsoportjaival együttműködve – az Európai Unió Tanácsának ülésein részt vevő tárcaképviselő állami vezető felkészüléséhez szükséges információkat,

7. biztosítja – az ágazatok nemzetközi feladatokért felelős szervezeti egységeivel együttműködve – a b) 1. pont szerinti tárgyalásokon részt vevő tárcaképviselő állami vezető felkészüléséhez szükséges felkészítő dokumentumokat,

8. koordinálja és biztosítja a minisztérium szervezeti egységeinek fordítási, tolmácsolási igényeit.

b) A Nemzetközi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. gondoskodik – az ágazatok nemzetközi ügyekért felelős szervezeti egységeivel együttműködve –

a minisztérium több ágazatát érintő, állami vezetői szintű nemzetközi tárgyalásokkal összefüggő feladatok végrehajtásának koordinálásáról,

2. gondoskodik – az ágazatok nemzetközi ügyekért felelős szervezeti egységeivel együttműködve – a minisztérium több ágazatát érintő jelentések megfelelő szervekhez történő eljuttatásáról,

3. szervezi a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a jogi és személyügyi helyettes államtitkár, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, a miniszteri kabinetfőnök és az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, ellátja az állami vezetők fogadásainak protokolláris feladatait, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

4. félévenként kimutatást készít a 3. pont szerinti vezetők és munkatársak kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről,

5. ellátja a Magyar UNESCO Bizottság titkársági feladatait, ennek körében

5.1. kapcsolatot tart az UNESCO szerveivel, más tagországok UNESCO nemzeti bizottságaival, a hazai és nemzetközi tudományos és oktatási kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel,

5.2. ellátja szakmai programok, konferenciák és szemináriumok szervezését, szervezi és irányítja a tárca részvételét UNESCO-ban, ellátja a Magyar UNESCO Bizottság működésével kapcsolatos szervezési, hivatali és reprezentációs teendőket.

6.0.0.7.⁹⁷ Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

a) Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala (jelen pont alkalmazásában a továbbiakban: Hivatal) külön jogszabállyal létrehozott, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, az oktatási jogok biztosa által vezetett önálló szervezeti egység (főosztály).

b) A Hivatal ügyrendjét – amely tartalmazza a Hivatal működését, szervezeti felépítését és külső kapcsolatrendszerét – az oktatási jogok biztosa készíti elő, és a miniszter hagyja jóvá.

c) Az oktatási jogok biztosához érkezett beadványokat kizárólag a Hivatal kezeli. A beadványokban foglaltakat a minisztérium más szervezeti egységei más, a minisztériumon kívülről érkező megismerési kérelmek teljesítésével azonos módon, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint ismerhetik meg. A Hivatal irattára a minisztériumétól elkülönítetten kerül kialakításra.

d) A Hivatal által kezelt ügyekben a kiadmányozás joga az oktatási jogok biztosát illeti meg. A Hivatal által kezelt ügyek tekintetében az oktatási jogok biztosa tart kapcsolatot a sajtóval.

e) Az oktatási jogok biztosa feladatai ellátása során kezdeményezéssel, ajánlással, illetve jogalkotási javaslattal fordulhat a miniszterhez, továbbá a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

6.1. A közigazgatási államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

A Közigazgatási Államtitkári Titkárság a 85. §-ban meghatározott feladatain túl koordinációs feladatai körében

1. folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését;

2. figyelemmel kíséri a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását;

3. figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtását, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket;

4. szervezi a szakmai vezetői értekezleteket,

5. a szakmai vezetői értekezletről emlékeztetőt készít, nyomon követi az értekezleten kiadott feladatok végrehajtását.

6.1.1.⁹⁸ A jogi és személyügyi helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.1.1.1.⁹⁹ Jogi és Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság

A Jogi és Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság a 85. §-ban meghatározott feladatain túl koordinációs feladatai körében¹⁰⁰

1. nyilvántartja a munkatervi feladatok teljesítését, valamint a miniszter és a közigazgatási államtitkár által kiadott feladatok végrehajtását;

2. nyilvántartja a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását;

3. nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat végrehajtását.

6.1.1.2. Jogi Főosztály

a) A Jogi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a jogszabályok és a kormány-előterjesztések tervezetét,

2. részt vesz a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetének előkészítésében az erre vonatkozó munkamegosztás szerint,

3. véleményt nyilvánít a szakmai szervezeti egységek által elkészített szabályozási koncepciókról,

4. közigazgatási egyeztetésre előkészíti és megküldi a jogszabálytervezeteket, kormányelőterjesztés-tervezeteket,

5. az érintett szakmailag felelős szervezeti egységekkel együtt értékeli a beérkezett véleményeket, ügyintézői, főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői szinten egyeztet, illetve javaslatot tesz a felsővezetői szintű egyeztetésre,

6. szükség esetén megszervezi a jogszabálytervezet, kormány-előterjesztés szóbeli egyeztetését,

7. az érintett szakmai szervezeti egységekkel együtt részt vesz a jogszabálytervezetek egyeztetésén,

8. aláírásra előkészíti a jogszabálytervezeteket, kormány-előterjesztéseket,

9. kijelölés alapján – az érintett szakmai szervezeti egység kormánytisztviselője mellett – részt vesz az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában, továbbá az érintett szakmai szervezeti egységgel és a Parlamenti Főosztállyal együttműködve ellátja a törvényjavaslatokhoz benyújtásra kerülő módosító indítványokkal kapcsolatos jogi feladatokat,

10. intézkedik az elfogadott miniszteri rendelet kihirdetése iránt, ellenőrzi a kihirdetett jogszabályok helyességét,

11. előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, kezdeményezi és előkészíti annak módosítását,

12. véleményezi, feladatköre szerint előkészíti a minisztérium egyéb belső szabályzatai, illetve azok módosításának tervezetét,

13 véleményezi az Európai Bíróságnak a minisztériumhoz tartozó szakterületekkel összefüggő ítéleteit, jogeseteit, meghatározza, illetve ellátja az ebből fakadó jogalkotási feladatokat.

b) A Jogi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. előkészíti a minisztériumi jogalkotási munkaterv tervezetét, figyelemmel kíséri a munkaterv végrehajtását,

2. koordinálja, szervezi és végzi a minisztériumok és kormányhivatalok előterjesztéseinek tárcavéleményezését, koordinálja a minisztérium képviseletét ezen előterjesztésekkel kapcsolatos tárcaegyeztetéseken,

3. gondoskodik a minisztériumi előterjesztések továbbításáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba,

4. gondoskodik az állami vezetőknek a kormányülésre és az egyéb állami vezetői értekezletekre való felkészítő feljegyzés elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről, valamint az elkészült felkészítők átadásáról, a szóbeli felkészítő megszervezéséről,

5. közreműködik a minisztériumi munkaterv előkészítésében, figyelemmel kíséri a munkaterv végrehajtását,

6. javaslatot készít a kormányhatározatokban és egyéb, jogszabályokban előírt feladatok végrehajtására kijelölt szervezeti egységekre és határidőkre, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

7. koordinálja a más minisztériumtól érkező együttes előterjesztések miniszteri aláírásra történő előkészítését,

8. figyelemmel kíséri a tárca honlapján kötelezően megjelenítendő tartalmakat és javaslatot tesz e tartalmak frissítésére.

c) A Jogi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. a szakmai szervezeti egység felkérésére jogi szempontból véleményezi a közigazgatási határozatok tervezeteit, illetve kötelező jogi kontrollt gyakorol a szakterületet érintő miniszteri határozatok tervezetei esetén, előkészíti az Oktatási Hivatal által a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések tárgyában hozott másodfokú miniszteri határozatokat,

2. felkérésre véleményezi a szakmai szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, az a) pont alá nem tartozó döntések tervezetét,

3.¹⁰¹ a szakmai főosztályok bevonásával elkészíti a választervezeteket az Alkotmánybíróságtól, az ügyészségtől, valamint az alapvető jogok biztosától és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól érkezett megkeresésekre.

d) A Jogi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, alapítványok és közalapítványok számára,

2. állást foglal a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesíthetősége tekintetében, a feladatköréhez kapcsolódó közérdekű adatigényléseket teljesíti a külön szabályzatban meghatározottak szerint,

3. véleményezi a szakmai szervezeti egységek által előkészített szerződéseket, egyéb megállapodásokat,

4. az érintett szervezeti egységek közreműködésével ellátja a minisztérium felelősségi körébe tartozó alapítványok és költségvetési szervek alapító okiratainak elkészítésével, módosításával kapcsolatos feladatokat,

5. ellátja – az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával – a minisztérium jogi képviseletét,

6. véleményezi és szükség esetén elkészíti a minisztérium által használt szerződésmintákat,

7. elkészíti és jogi ellenjegyzéssel látja el – a jogi szempontú megfelelőséget tanúsítva – a NEFMI Igazgatás költségvetési keret terhére kötendő szerződések tervezeteit, valamint jogi ellenjegyzéssel látja az előzetesen véleményezett, a fejezeti költségvetési keret terhére kötendő szerződések tervezeteit.

e) A Jogi Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a tárcaközlönyök szerkesztési feladatait,

2. külön szabályzatban foglalt munkamegosztás szerint figyelemmel kíséri a tárca honlapján kötelezően megjelenítendő jogi jellegű tartalmakat és javaslatot tesz e tartalmak frissítésére,

3. ellátja a minisztériumban az adatvédelemmel kapcsolatos jogi feladatokat, ellenőrzi a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél az adatkezelés szabályszerűségét.

6.1.1.3 Személyügyi Főosztály

a) A Személyügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti minisztérium ágazataiban foglalkoztatottakat, a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó intézmények, valamint központi hivatalok vezetőit, gazdasági vezetőit érintő, illetve a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak jogállásával kapcsolatos munkajogi tartalmú jogszabályok szakmai koncepcióját,

2. a vonatkozó, hatályos munkajogi előírások minisztériumban történő végrehajtása érdekében előkészíti a szükséges belső szabályzatokat, elkészíti a munkáltatói jogkörök gyakorlásával kapcsolatos szabályozás tervezetét,

3. előkészíti az ágazatokban foglalkoztatottak foglalkoztatási feltételeit és munkajogi helyzetét érintő humánpolitikai intézkedéseket, szabályozási tervezeteket.

b) A Személyügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztérium személyügyi politikája megvalósításának végrehajtását,

2. gondoskodik a minisztériumi vezetők személyzeti döntéseinek előkészítéséről.

c) A Személyügyi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a minisztérium irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények emberierőforrás-gazdálkodási feladatainak ellátásához szakmai, módszertani segítséget nyújt,

2. ellátja a minisztérium által kötendő megbízási szerződések előkészítésének, megkötésének, nyilvántartásának, módosításának és megszüntetésének feladatait,

3. működteti a pályázati rendszert, gondoskodik a pályázatok hivatalos lapokban történő, illetve elektronikus közzétételéről, az előkészítési és bírálati folyamatok határidőre való végrehajtásáról,

4. ellátja a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos feladatokat, előkészíti a periratokat,

5. ellátja a munkajogi tárgyú egyedi megkeresésekkel kapcsolatos koordinációs és ügyintézési feladatokat, megválaszolja a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos leveleket,

6. jogi iránymutatást ad a főosztály valamennyi osztályának munkájához,

7. ellátja a minisztérium teljes állományát érintő munkaügyi feladatokat,

8. ellátja a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó kormánytisztviselők, intézményvezetők, gazdasági vezetők, valamint az államtitkárok és a helyettes államtitkárok kinevezési és egyéb munkáltatói jogkörébe tartozó minisztériumi kormánytisztviselők, közalkalmazottak alkalmazásával, foglalkoztatásával kapcsolatos munkaügyi feladatokat,

9. kiállítja a munkáltatói igazolásokat, előkészíti engedélyezésre a fizetés nélküli szabadságokat,

10. végzi a munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat, biztosítja a jogszerű adatkezelést,

11. kezeli a személyi anyagokat,

12.¹⁰² elkészíti az Állami Számvevőszék, KEHI ellenőrzésekhez kapcsolódó adatszolgáltatásokat,

13. működteti a SZEAT- és a bevezetésre kerülő KSZSZR-rendszereket,

14. kapcsolatot tart a bérszámfejtés munkatársaival,

15. nyomon követi a minisztérium engedélyezett létszáma változásait, havi létszámtáblákat készít, vezeti az üres álláshelyekről szóló kimutatásokat, együttműködik a létszámgazdálkodással,

16. végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez kapcsolódó feladatokat és a titkos adatkezelést,

17. ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat és az ezzel kapcsolatos adatkezelést,

18. működteti a minisztérium minősítési és teljesítményértékelési rendszerét, ennek keretében összeállítja a minisztérium éves teljesítmény-célkitűzéseit és végzi a teljesítményértékeléssel kapcsolatos humánpolitikai feladatokat,

19. részt vesz a cafetériával összefüggő egyes előkészítő feladatokban,

20. felhatalmazás alapján képviseli a munkáltatót az érdekegyeztetések során,

21. részt vesz a szakszervezetekkel történő egyeztetéseken,

22. tervezi és szervezi a kormánytisztviselők közigazgatási és szakmai továbbképzését, a vezetőképzést,

23. elkészíti a minisztérium középtávú, illetve éves képzési tervét,

24. szervezi, koordinálja a szakmai és nyelvi képzésekben való részvételt,

25. végzi a közigazgatási vizsgákkal összefüggő tervezési és szervezési feladatokat, felhatalmazás alapján ellátja a tárca képviseletét képzési feladatokkal összefüggésben,

26. előkészíti a tanulmányi szerződéseket,

27. javaslatot tesz a kitüntetések miniszter általi adományozásának, valamint a javaslattételi rend szabályaira vonatkozóan,

28. végzi a miniszter által javasolható, illetve adományozható állami, ágazati, szakmai kitüntetésekkel, díjakkal kapcsolatos előkészítő tevékenységet,

29. előkészíti, szervezi a kapcsolódó rendezvényeket, ünnepségeket,

30. központi programokat működtet, pl. ösztöndíjas program,

31. ellátja a foglalkoztatottakat érintő szociális ügyeket, kegyeleti feladatokat; kezeli az albérleti támogatásokat, működteti a szociális bizottságot,

32. ellátja a lakáskölcsönök nyújtásával, a munkáltatói kölcsönszerződés előkészítésével kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart a pénzintézettel – mely lebonyolítja a földhivatali ügyintézést – valamint működteti a minisztérium lakáskölcsön bizottságát,

33. koordinálja a foglalkoztatottakkal kapcsolatos szociális és jóléti feladatokat (üdültetés, foglalkozás-egészségügy).

d) A Személyügyi Főosztály egyéb feladatai körében felhatalmazás alapján képviseli a tárcát, munkabizottságokban vesz részt;

6.1.1.4.¹⁰³

6.1.2. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.1.2.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a 85. §-ban meghatározott feladatain túl funkcionális feladatai körében közbeszerzési tevékenységet végez:

1. előkészíti a Minisztérium Közbeszerzési Szabályzatát;

2. közbeszerzési szempontból véleményezi a titkárság részére megküldött szerződéseket;

3. ellátja a közbeszerzési törvényben meghatározottak szerinti ajánlatkérői feladatokat,

4. nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint értékhatár alatti beszerzéseit és a közbeszerzési törvényben kivételi körébe eső egyéb beszerzéseit,

5. koordinálja a minisztérium közbeszerzési eljárásait,

6. előterjesztést készít az éves beszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések engedélyeztetésére,

7. ellátja a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos feladatokat,

8. ellátja a a Központi Kormányzati Monitoring Munkacsoporttal való kapcsolattartás körében felmerülő feladatokat.

6.1.2.2. Költségvetési Főosztály

a) A Költségvetési Főosztály koordinációs feladatai körében véleményezi a költségvetést érintő jogszabályok tervezeteit, közreműködik a fejezet által kezdeményezett – feladatkörébe tartozó – jogszabályok előkészítésében.

b) A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek tekintetében ellátja az alapító okiratok kiadásával, azok módosításának koordinálásával, a szervezeti és működési szabályzatok véleményezésével kapcsolatos – a főosztály hatáskörét érintő – feladatokat,

2. ellátja a fejezet éves költségvetési tervjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

3. a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során elkészíti az elemző számításokat, elősegíti a mindenkori költségvetési és pénzügy-politikai irányelvek érvényesítését,

4. ellátja a fejezet éves zárszámadási törvényjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

5. jogszabályi előírások alapján, illetve hivatali kezdeményezéssel az illetékes szervezeti egységekkel, osztályokkal együttműködve összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos szabályokat, ellátja a főosztály tevékenységi körébe tartozó költségvetési vonatkozású szabályozási feladatokat, együttműködve a szakmai szervezeti egységekkel,

6. ellátja a FEUVE Szabályzatban a főosztály tevékenységét érintő feladatokat,

7. részt vesz a fejezet gazdálkodását érintő tárcaközi egyeztetéseken,

8. figyelemmel kíséri az intézmények tartozásállományának alakulását, a szakmai szervezeti egységekkel együttműködve javaslatot tesz annak felszámolására,

9. gazdasági – pénzügyi szempontból véleményezi a szakmai főosztályok által elkészített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,

10. ellátja a fejezet gazdálkodását érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

11. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodás keretében a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési feladatait,

12. a belső szabályzatok által meghatározott – összeférhetetlenséget kizáró – hatáskörök szerint utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jogkört gyakorol, a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: MÁK) a NEFMI fejezet részére megnyitott számlák esetében a MÁK-hoz bejelentett módon aláírási jogosultsággal rendelkezik,

13. feladatainak ellátása során kapcsolatot tart külső szervezetekkel, minisztériumi szervezeti egységekkel, irányított intézményekkel,

14. kidolgozza a fejezet számviteli politikáját, számlarendjét, vizsgálja és figyelemmel kíséri a szabályozás hatását,

15. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok éves pénz/előirányzat-maradvány elszámolását, végzi a fejezeti szintű összesítést és a jóváhagyással összefüggő feladatokat,

16. működteti a fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi információs rendszerét, a fejezeti nyilvántartó programokat,

17. összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatásokat,

18. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek teljesítési (pénzügyi, előirányzat átadási) feladatait,

19. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos évközi számviteli pénzellátási feladatokat, illetve az erre vonatkozó pénzügyi-szakmai irányítási teendőket, kezeli és ellenőrzi a számviteli – gazdálkodási adatszolgáltatásokat. Ennek keretében elkészíti és nyomon követi a fejezeti kezelésű előirányzatok, bevételek és kiadások várható alakulása havi és negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségeit és egyéb eseti adatszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggő feladatokat, végzi a fejezeti szintű összesítést,

20. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos főkönyvi és analitikus könyvelést;

21. elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetését, a mérlegjelentéseket, az évközi és éves számszaki beszámolót,

22. naprakész nyilvántartást vezet (a fejezeti nyilvántartó rendszer működtetésével) az érvényes kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről meghatározott időnként, illetve szükség esetén egyeztetést végez az előirányzatot kezelő szakmai szervezeti egységekkel,

23. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok keretnyitási – finanszírozási feladatait, koordinálja a szakmai szervezeti egységek előirányzat-finanszírozási tervi adatszolgáltatását, összeállítja az időszaki adatszolgáltatási kötelezettségeket és továbbítja a MÁK felé,

24. kezeli a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákat és a fejezet egyéb kincstári számláit,

25. feldolgozza a fejezeti számlákhoz kapcsolódó banki bizonylatokat és végrehajtja a főkönyvi könyvelést,

26. kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást, koordinálja a fejezeti címrend változásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

27. nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatok éven túli kötelezettségvállalásait, koordinálja az éven túli kötelezettségvállalás-bejelentés intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatok adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését, végrehajtja a MÁK részére történő továbbítását,

28. a szakmai szervezeti egységek és az ágazati költségvetési osztályok bevonásával irányítja a fejezethez tartozó intézmények tervező munkáját,

29. nyilvántartja a fejezethez tartozó intézmények előirányzatait, előirányzat-módosításait,

30. értesíti az intézményeket a jóváhagyott költségvetési előirányzataikról a részletes, elemi költségvetés összeállítása érdekében,

31. ellátja a központilag előírt felméréseket, ellenőrzi az intézmények adatszolgáltatásait, összesíti azokat az előírások szerint,

32. koordinációs munkakapcsolatot tart az intézmények gazdasági vezetőivel az előirányzat-nyilvántartás, a keretnyitás, a pénzellátás végrehajtása, egyeztetése érdekében, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez,

33. végzi a nem intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási feladatok végrehajtását az intézményi szektorra vonatkozóan,

34. javaslatot tesz az intézmények létszámának meghatározására, fejezeten belüli átcsoportosítására, és egyéb módon történő változtatására,

35. felügyeli az intézmények jóváhagyott költségvetésének szabályszerű végrehajtását, és végzi a tárca felügyeleti jogköréből adódó előirányzat gazdálkodási (előirányzat-nyitási, -módosítási, -átcsoportosítási) feladatokat,

36. koordinálja az intézmények éves pénz/előirányzat-maradvány elszámoltatását, valamint a maradvány felhasználáshoz kapcsolódó eseti adatszolgáltatást.

37.¹⁰⁴ a gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, illetve vagyonkezelői jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint előkészíti az MNV Zrt.-vel – vagyonkezelési vagy egyéb tulajdonosi, vagy szakmai felügyeleti joggal kapcsolatban – kötött szerződéssel érintett, a kultúráért felelős államtitkár felelősségi körén kívül eső gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntéseket, javaslatokat,

38.¹⁰⁵ előkészíti a 4. függelék II/2. pontja szerinti, a minisztérium vagyonkezelésében, vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságok, illetve alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok tekintetében a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár – gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, illetve vagyonkezelői jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzat szerinti – döntéseit, illetve javaslatait.

6.1.2.3. Gazdálkodási Főosztály

a) A Gazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti és aktualizálja a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat – nem számítva a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos szabályozást.

b) A Gazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzést végző szervezetek – különös tekintettel az Állami Számvevőszékre – részére, illetve biztosítja a gazdálkodási dokumentumokba való betekintés lehetőségét;

2. közreműködik a Jogi Főosztállyal a feladatkörében szükségessé váló szerződések, megállapodások előkészítésében;

3. közreműködik a folyamatba épített vezetői ellenőrzési rendszer összehangolásában, szabálytalanságok kezelésének rendje és kockázatkezelési rend kialakításában.

c) A Gazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a NEFMI Igazgatás cím éves intézményi költségvetés tervezését, a hatáskörébe tartozó előirányzatok módosítását,

2. pénzügyileg bonyolítja a NEFMI Igazgatás és az átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzatok és egyéb (pl. EU, UNESCO) forrásból származó pénzeszközök felhasználását;

3. ellátja az EU-s projektek társfinanszírozásával kapcsolatos feladatokat,

4. ellátja a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, nyilvántartását és a pénzügyi teljesítések utalványozását, ellenjegyzését, érvényesítését,

5. nyilvántartja a kötelezettségvállalásokat, szerződéseket,

6. ellátja a pénzkezelési feladatokat (készpénzkezelés, valutakezelés, deviza-, forint- és kártyafedezeti kincstári bankszámlák, cafeteriaelemek kezelése és nyilvántartása);

7. biztosítja az adatszolgáltatást a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez,

8. teljesíti a jogszabályi előírások alapján a likviditási, pénzellátási és egyéb adatszolgáltatásokat,

9. üzemelteti a házipénztárakat (forint és valuta),

10. elkészíti az adóbevallásokat (általános forgalmi adó, rehabilitációs hozzájárulás, cégautó adó, személyi jövedelemadó),

11. ellátja az értékesítéssel, szolgáltatással kapcsolatos számlázási feladatokat, illetve kezdeményezi a követelések behajtását,

12. igényli és nyilvántartja a VIP-kártyákat és intézményi kártyákat,

13. vezeti a szállítói és vevői analitikus nyilvántartásokat,

14. kapcsolatot tart a MÁK-kal, a szakmai szervezeti egységekkel,

15. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzésre jogosult – különös tekintettel a minisztérium belső ellenőrzését ellátó szervezeti egységre és az Állami Számvevőszékre – szervezeteknek, illetve biztosítja az Igazgatás gazdálkodására vonatkozó dokumentumokba való betekintést,

16. gondoskodik a beruházási terv összeállításáról,

17. vezeti és egyezteti a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat,

18. teljesíti a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettséget (éves és féléves beszámoló);

19. teljesíti az időközi mérlegjelentéseket,

20. nyilvántartja és leltározza a minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközöket;

21. vezeti a raktárral kapcsolatos analitikus nyilvántartásokat,

22. gondoskodik az éves beszámoló leltárral való alátámasztásáról,

23. ellátja a lakáskölcsön-állomány név szerinti analitikus és főkönyvi nyilvántartását,

24. teljesíti a vagyongazdálkodással összefüggő adatszolgáltatási, statisztikai kötelezettségeket,

25. lebonyolítja a kezelésében lévő eszközök hasznosítását, selejtezését,

26. ellátja a havi, negyedéves és éves zárlati teendőket,

27. teljesíti a rendszeres személyi juttatásokhoz kapcsolódó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeket,

28. számfejti a nem rendszeres és külső személyi juttatásokat, teljesíti azok GIRO-ban történő átutalását,

29. elvégzi a bérgazdálkodási feladatokat, adatot szolgáltat az intézményi költségvetés és beszámoló személyi juttatások és létszámadatainak összeállításához,

30. végzi a különböző jogviszonyban foglalkoztatottakat (pl. prémiumévek programban részt vevők, ösztöndíjasok) megillető juttatások elszámolását, teljesíti az ezzel összefüggő adatszolgáltatásokat,

31. közreműködve a MÁK-kal végzi a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségpénztári, adóval összefüggő bevallások, adatszolgáltatások teljesítését,

32. koordinálja a foglalkoztatottakat megillető cafeteriajuttatások választását; gondoskodik a foglalkoztatottakat megillető cafeteriajuttatások megrendeléséről, havi feladásáról az illetményszámfejtő hely részére,

33. elkészíti a jutalmazási tervjavaslatot, gondoskodik a kifizetendő jutalmak számfejtéséről, nyilvántartásáról,

34. folyamatosan kapcsolatot tart és egyeztet a MÁK Illetményszámfejtési Irodájával,

35. kapcsolatot tart a KSZF munkatársaival a minisztérium és a KSzF közötti szolgáltatási megállapodás feltételeinek és folyamatainak betartása és betartatása érdekében,

36. biztosítja az igénybe vehető szolgáltatások nyújtásához szükséges információkat, engedélyezi az ellátottak igényeit és a KSZF felé továbbítja azokat,

37. a minisztérium kezdeményezése esetén előkészíti a szolgáltatási megállapodás kiegészítését, részt vesz a KSZF által kezdeményezett megállapodáskiegészítések előkészítésében, egyedi megállapodásokat készít elő,

38. kezeli a szolgáltatással kapcsolatban felmerült problémákat.

6.1.2.4.¹⁰⁶ Vagyongazdálkodási és Közbeszerzési Főosztály

a) A Vagyongazdálkodási és Közbeszerzési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti

1. a beruházások előkészítésére, jóváhagyására és ellenőrzésére vonatkozó szabályzatokat, ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását,

2. a Minisztérium Közbeszerzési Szabályzatát.

b) A Vagyongazdálkodási és Közbeszerzési Főosztály funkcionális feladatai:

1. a műszaki-tervezési programok elkészítésének irányítása, felügyelete,

2. az év közben rendkívüli sürgősséggel felmerülő, a beruházási tartalékkeret terhére elvégezhető feladatok jóváhagyására vonatkozó vezetői előterjesztések előkészítése,

3. részvétel az egyes beruházások helyszíni ellenőrzésében,

4. a minisztérium vagyongazdálkodási koncepciójának kialakítása és végrehajtásának irányítása,

5. a fejezeti vagyonkataszter adatbázisának kialakítása, a feldolgozások tartalmi elemeinek megválasztása,

6. átfogó vagyonhasznosítási projektek kereteinek kijelölése, a szükséges felsővezetői jóváhagyások (vezetői előterjesztések) előkészítése,

7. a központi intézetek körében tervezett átalakítási tervek vagyonjogi és általános közgazdasági megalapozása,

8. a kialakult gyakorlatnak megfelelően az átalakulás vagyonjogi, illetve közgazdasági elemzéseinek értékelésében való részvétel,

9. előkészíti a tárca költségvetésén belül a beruházási és felújítási tárgyú döntéseket,

10. közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a Közbeszerzési Osztályra megküldött szerződéseket és szabályzatokat, a minisztérium szervezeti egységeinek megkeresése alapján közbeszerzési jogi szakmai állásfoglalásokat készít,

11. ellátja a közbeszerzési törvényben meghatározottak szerinti ajánlatkérői feladatokat,

12. nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint értékhatár alatti beszerzéseit és a közbeszerzési törvényben kivételi körébe eső egyéb beszerzéseit,

13. bonyolítja és koordinálja a minisztérium közbeszerzési eljárásait,

14. előterjesztést készít az éves beszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések engedélyeztetésére,

15. ellátja a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos feladatokat,

16. együttműködik és a közbeszerzések előzetes engedélyezési eljárása során kapcsolatot tart a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.

6.1.2.5. Informatikai és Dokumentációs Főosztály

Az Informatikai és Dokumentációs Főosztály funkcionális feladatai körében

1. gondoskodik a belső információs és kommunikációs rendszer működtetéséről és fejlesztéséről,

2. ellátja a minisztérium informatikai szolgáltatásainak (pl.: honlapok, informatikai alkalmazások stb.), működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos műveleteket,

3. rendszeres igényfelmérés alapján gondoskodik a minisztérium által felhasznált informatikai rendszerek és szolgáltatások működéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges tervszerű eszközgazdálkodásról,

4. közreműködik a minisztérium kezelésében lévő informatikai és telekommunikációs eszközök használatból történő kivonása eljárásának szakszerű előkészítésében, lefolytatásában, valamint a felesleges eszközök hasznosítási folyamatának szabályszerű lebonyolításában,

5. közreműködik a fejezet gazdálkodásával összefüggő informatikai rendszerek fejlesztésében, a döntés-előkészítő és vezetői információs rendszerek kialakításában,

6. kidolgozza az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai szakterület tekintetében a hivatali egységek egészét érintő szabványokat, normatívákat, ajánlásokat, rendszertechnológiai irányelveket,

7. szakértőként közreműködik az ágazatot érintő nemzetközi és kormányzati szintű fejlesztésekben az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszerekre vonatkozóan, a hivatali egységek érdekeit, valamint döntés-előkészítő tevékenységet lát el,

8. ellátja, koordinálja és ellenőrzi a minisztérium ügyiratkezelési és titkos ügyiratkezelési feladatait;

9. elkészíti és folyamatosan karbantartja a minisztérium iratkezelési szabályzatát, annak mellékleteit és az irattári tervet,

10. ellátja az elektronikus dokumentumkezelő rendszer – számítógépes iktatóprogram(ok) szakmai felügyeletét,

11. ellenőrzi az iratkezelési szabályzat és irattári terv szervezeti egységenkénti betartását,

12. gondoskodik az ügyiratok házon belüli és postai úton történő továbbításáról,

13. ellátja a minősített iratok kezelésével kapcsolatos teendőket, elkészíti és aktualizálja a minisztérium titokvédelmi szabályzatát, felügyeli a minisztérium és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeteknél az ezzel kapcsolatos tevékenységet,

14. a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények alapító okiratairól hiteles másolatot állít ki,

15. ellenőrzi az Iratkezelési Szabályzat és az Irattári Terv betartását a minisztériumban és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél,

16. megszervezi a minisztériumi hivatali kapu és ügyfélkapu működtetésével kapcsolatos feladatait,

17. megszervezi és szakmailag ellenőrzi az iratállomány selejtezését és levéltárba adását,

18. koordinálja a dokumentáció kezelésével kapcsolatos postai és egyéb szerződésekkel összefüggő feladatokat,

19. megszervezi és biztosítja a minisztérium telephelyei közötti ügyirat-továbbítást,

20. a minisztérium biztonsági vezetőjével együttműködve részt vesz a titkos ügykezeléssel kapcsolatos feladatok megszervezésében,

21. a minisztérium egyes telephelyein

21.1. a ügyirat-kezelési feladatokat lát el,

21.2. felügyeli az iktató programokat,

21.3. működteti az irattárakat,

21.4. működteti a TÜK irodát.

6.2. A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

6.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság

A Parlamenti Államtitkári Titkárság a 83. §-ban meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében közreműködik az Országgyűlés frakcióival (a frakciók munkabizottságaival) történő kapcsolattartás megszervezésében, valamint elősegíti a parlamenti államtitkár parlamenti, érdekegyeztetési, döntés-előkészítő tevékenységét.

6.2.0.2. Parlamenti Főosztály

A Parlamenti Főosztály koordinációs feladatai körében

1. támogatja a miniszter és az államtitkárok parlamenti munkáját,

2. ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések benyújtásával, tárgyalásával kapcsolatos szervezési és operatív feladatokat,

3. figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények, kötelező nyilatkozatok elkészíttetéséről,

4. gondoskodik a plenáris ülések minisztériumot érintő napirendi anyagainak elkészíttetéséről,

5. elkészíti a miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre adandó válasz tervezetét, a tárgy szerint illetékes szervezeti egység bevonásával,

6. részt vesz a képviselők és a minisztérium vezetői megbeszéléseinek megszervezésében, közreműködik a szükséges háttéranyagok előkészítésében,

7. ellátja a képviselők megkereséseire adandó válaszok tervezeteinek elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

8. gondoskodik a miniszter, illetve az államtitkár részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein,

9. gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, illetve a bizottsági üléseken rendszeresen részt vevő minisztériumi vezetők állandó parlamenti belépőjéről, továbbá a kijelölt szakértők eseti belépőjéről,

10. havonta elektronikus tájékoztatót készít a minisztérium adott hónapban folytatott tevékenységéről a kormánypárti képviselőcsoportok tagjai számára,

11. gondoskodik a bizottságok tagjai, továbbá – szükség szerint – a képviselőcsoportok szakmai tájékoztatásának megszervezéséről,

12. gondoskodik a minisztérium képviseletét ellátó szakértői állandó bizottságok, ideiglenes bizottságok, albizottságok ülésein való részvételéről, a kirendelt szakértők rendelkezésére bocsátja a napirenden szereplő anyagokat,

13. közreműködik a bizottsági, albizottsági üléseken elhangzott – a minisztériumot érintő – felvetések tisztázásában, megválaszolásában,

14. tájékoztatást ad az Országgyűlés plenáris ülésein elhangzott legfontosabb, valamint minisztériumot érintő témakörökről,

15. rendelkezésre bocsátja az előterjesztett indítványokat,

16. tájékoztatást ad az állandó, al- és ideiglenes bizottságok ülésein elhangzott, minisztériumot érintő témákról,

17. tájékoztatást ad a házszabályról és az ügyrendi állásfoglalásokról, valamint az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről,

18. az egyes ülésszakokat követően tájékoztatót ad ki az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről.

6.3. Az egészségügyért felelős államtitkár által irányított szervezeti egység

6.3.0.1. Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet

a) Az Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet a 43. §-ban meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében

1. közreműködik az egészségügyi ágazat politikai arculatának kialakításában, az államtitkár politikai döntéseinek, a kormányprogramhoz kapcsolódó államtitkári program végrehajtásának előkészítésében;

2. általános szakmapolitikai szempontból értékeli az előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét és javaslatot tesz a benne foglalt rendelkezések szakmai, illetve parlamenti elfogadtatásának elősegítésével kapcsolatos teendőkre, véleményezi a jogszabálytervezeteket;

3. előkészíti, koordinálja, szükség esetén megvalósítja az egészségpolitikai szempontból stratégiailag fontos programokat, illetve gondoskodik azok megvalósításáról, ennek érdekében együttműködik a helyettes államtitkárokkal, a főosztályvezetőkkel és a háttérintézmények vezetőivel;

4. előkészíti az államtitkár programjához szükséges beszédek, előadások anyagát a tárgy szerint illetékes szervezeti egységek közreműködésével;

5. napi munkakapcsolatot tart az állami vezetői titkárságokkal és a szervezeti egységek vezetőivel,

6. koordinálja a kapcsolattartást a Nemzeti Egészségügyi Tanács és a minisztérium vezetése között.

b) Az Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében ellátja az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) Titkársága működtetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

1. ellátja az ETT szervei (elnökség, tanács, egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület, tudományos és kutatásetikai bizottság, klinikai farmakológiai etikai bizottság, humán reprodukciós bizottság, kutatási és fejlesztési bizottság) döntés-előkészítő, szervező, koordináló és adminisztratív feladatait;

2. biztosítja az ETT szervei jogszabályban előírt feladatai ellátásának feltételeit, előkészíti, szervezi az állásfoglalásaik és határozataik végrehajtását;

3. koordinálja az egészségügyi ágazat kutatásszervező tevékenységét az ETT kutatatási és fejlesztési bizottságának javaslatai alapján, ennek keretében

3.1. javaslatokat dolgoz ki a hazai egészségügyi ágazati kutatásokra, ezen belül a prioritásokra,

3.2. a miniszter, illetve az államtitkár döntése és az ETT illetékes szerveinek véleménye alapján ellátja a pályázatok kiírásával kapcsolatos feladatokat,

3.3. gondoskodik a jóváhagyott pályázatok tekintetében a támogatások teljesítéséről,

3.4. ellenőrzi a támogatási összegek felhasználását és beszámoltatja a témavezetőket,

3.5. összeállítja és szerkeszti a tárcakutatásokkal kapcsolatos kiadványokat, elemzi a kutatások eredményeit, értékelő jelentést készít;

4. megbízás alapján képviseli a minisztériumot a MTA Orvosi Tudományok Osztályában, az Országos Tudományos Kutatási Alap bizottságaiban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal illetékes szakmai bizottságaiban, az MTA akadémiai kutatási pályázati tanácsaiban és más tudományirányítási szervezetekben, az egészségügyi ágazati tudománypolitikai és tudományszervezési kérdések területén előterjesztéseket készít a minisztérium vezetése részére;

5. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve előkészíti, szervezi az egészségügyi ágazati kutatásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, ellátja a kormányközi tudományos és technológiai együttműködések területén felmerült szakmai feladatokat, az EU-s tudományos kutatási programok koordinálását, és kapcsolatot tart az Európa Tanács szakmai bizottságaival;

6. koordinálja a bioetikai és az ehhez kapcsolódó jogi – különös tekintettel a biotechnológia, géntechnológia, az emberi genetikai állományra vonatkozó kutatások, vizsgálatok, beavatkozások, szűrések, a személyek emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazásakor történő védelme – területekre vonatkozó szakmai anyagok előkészítését, a bioetika és a tudomány fejlődését figyelemmel kísérve ezekre javaslatot tesz;

7. a bioetikai tárgyú – különös tekintettel az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményéhez (a továbbiakban: Egyezmény) kapcsolódó, illetve azzal összefüggő – nemzetközi dokumentumok Magyarország által tervezett jóváhagyását szakmailag előkészíti, figyelemmel kíséri az Egyezményben foglaltak végrehajtását és annak kormányzati szintű végrehajtása módjára javaslatot tesz;

8. közreműködik a bioetika és a hozzá kapcsolódó jogterület hazai kommunikációjában (ideértve tudományos és ismeretterjesztő anyagok előkészítését, elkészítését is), megismertetésében, népszerűsítésében;

9. ellátja a kormányzati koordinációs feladatokat az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos feladatairól szóló 2022/2002. (II. 1.) Korm. határozatban foglaltak alapján;

10. ellátja a szakmai kollégiumi elnökök testületének működésével összefüggő koordinációs feladatokat.

c) Az ETT Titkársága az ETT szerveinek működtetésével kapcsolatos adminisztrációs és pénzügyi feladatokat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet közreműködésével végzi.

6.3.0.2.¹⁰⁷ Egészségügyi Informatikai Programiroda

a) Az Egészségügyi Informatikai Programiroda kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz az egészségügyi ágazati adatvagyon jogi keretrendszerének felülvizsgálatára, kezdeményezi az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat.

b) Az Egészségügyi Informatikai Programiroda koordinációs feladatai körében

1. irányítja az egészségügyi informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos ágazati stratégiai tervek kidolgozását, elfogadását, illetve ezek operatív tervekre történő lebontását és ezáltal azok végrehajtását,

2. összehangolja az egészségügyi informatikai fejlesztések informatikai szakmai tartalmát, figyelemmel az elfogadott ágazati stratégiai döntésekre,

3. szükség esetén kezdeményezi ágazati szintű stratégiai döntések meghozatalát az informatikai programok tartalmát, összehangolását, továbbfejlesztését vagy végrehajtását érintően,

4. koordinálja az egészségügyi informatikai fejlesztéseket végző háttérintézmények (OEP, GYEMSZI, OTH, EEKH, OMSZ, OVSZ) által kidolgozott projekteket, szükség esetén kezdeményezi azoknak az elfogadott stratégiai irányok szerinti módosítását, ezáltal gondoskodik az egészségügyi ágazat európai uniós forrásokból és nemzetközi alapokból finanszírozott projektjei informatikai tartalmakat érintő koherenciájának biztosításáról,

5. gondoskodik a folyamatban levő, illetve a kidolgozás alatt álló projektek közötti, horizontálisan egységes igényű informatikai szolgáltatások kialakításáról, az érintettek bevonásával és közreműködésével,

6. felügyeli a folyamatban lévő, informatikai tartalommal bíró projekteknek a céljaikkal összhangban levő tartalmi és módszertani minőségbiztosítását,

7. folyamatosan monitorozza az ágazati stratégia végrehajtását, ennek érdekében kapcsolatot tart a projektekben, fejlesztési programokban résztvevő intézményekkel,

8. szakmai-módszertani segítséget nyújt az ágazati stratégia végrehajtását megvalósító háttérintézményeknek, szervezeteknek,

9. a folyamatban levő és kidolgozás alatt álló informatikai fejlesztési programok és stratégiák eredményes kidolgozása és végrehajtása érdekében szükség esetén munkacsoportot működtet, valamint segítséget nyújt a szükséges szakértői háttérbázis biztosítása érdekében,

10. folyamatosan kapcsolatot tart az egészségügyi informatikai projektekben érintett, egészségügyi ágazaton kívüli szervezetekkel.

c) Az Egészségügyi Informatikai Programiroda egyéb feladatai körében

1. folyamatosan egyeztet az egészségügyi ágazat érintett szereplőivel, szakmai szervezeteivel, illetve szakértőivel az egészségügyi ágazat aktuális informatikai stratégiai kérdéseivel kapcsolatban,

2. folyamatosan kapcsolatot tart az egészségügyi szakmai kollégium egészségügyi informatikai tagozatával, illetve tanácsával,

3. felelős az egységes egészségügyi ágazati informatikai kommunikáció informatikai-szakmai tartalmának szervezéséért.

6.3.1. Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.3.1.1. Egészségpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egészségpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a 85. §-ban meghatározott feladatokat.

6.3.1.2. Egészségpolitikai Főosztály

a) Az Egészségpolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a közegészségügyi, járványügyi és a fertőző betegségekkel kapcsolatos valamint az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, a környezet- és település-egészségügyi, a gyermek- és ifjúság-egészségügyi, a foglalkozás-egészségügyi illetve a kémiai biztonsággal, az alap- és sürgősségi ellátással, járó- és fekvőbeteg szakellátással, ápolási feladatokkal, mentésirányítással, az egészségügyi intézményhálózat szabályozásával összefüggő jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját,

2. védelmi feladatai területén előkészíti a válsághelyzetek és katasztrófák egészségügyi kezelését és a honvédelmi feladatok ellátását szabályozó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját.

b) Az Egészségpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. az egészségügyi ellátórendszer működéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó feladatai körében

1.1. koordinálja és felügyeli a szakmai kollégiumok munkáját,

1.2. a minőségfejlesztés keretében koordinálja a szakmai irányelvek, protokollok és standardok kidolgozását és aktualizálását, gondoskodik ezek egységes szerkezetben történő nyilvánosságra hozataláról,

1.3. a társfőosztályok és az egészségügyi szakmai háttérintézmények közreműködésével meghatározza, szervezi és évenként felülvizsgálja az egészségügyi ágazatot érintő kötelező adatgyűjtéseket,

1.4. kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszttel, végzi és koordinálja a Nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre jutásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottsági tagságból eredő, egészségügyet érintő feladatok végrehajtását,

2. a szenvedélybetegségek ellátásával és megelőzésével, a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatos tevékenysége keretében

2.1. közreműködik a társadalmi bűnmegelőzéssel, a mentális egészség fejlesztésével kapcsolatos prevenciós programok kidolgozásában, a hátrányos helyzetű személyek, valamint a fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának szervezésében, stratégiák kidolgozásában,

2.2. részt vesz – az alkoholizmus és a dohányzás terén – a szenvedélybetegek ellátásával és a betegség megelőzésével kapcsolatos feladatokban, ellátja a drogbetegek egészségügyi ellátásával, valamint a kábítószer-prevencióval kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokat, kapcsolatot tart a Nemzetközi Kábítószer Adatszolgáltató Információs és Kapcsolattartó Központtal (Reitox Focal Point), továbbá a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsággal és annak szakbizottságával,

3. védelmi feladatai területén

3.1. kidolgozza az egészségügyi ellátórendszer válsághelyzetekben és minősített időszakokban történő működtetési és szervezési elveit és felkészülési terveit, a szükségkórházi rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat,

3.2. szervezi és irányítja a NATO befogadó nemzeti támogatási rendszerével kapcsolatos ágazati feladatokat; tervezi és koordinálja a Belügyminisztériummal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel a NATO-tagsággal járó, a polgári egészségügyet érintő, valamint a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással kapcsolatos egészségügyi feladatokat; szervezi és irányítja a NATO válságreagálási rendszerrel kapcsolatos ágazati feladatokat,

3.3. irányítja az állami egészségügyi tartalék fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos elvi kérdések kidolgozását; koordinálja az állami egészségügyi tartalék gyógyszer- és orvostechnikai felszerelési normái kidolgozását és folyamatos karbantartását, tervezi a minősített időszaki felkészüléssel kapcsolatos követő tervezés keretében az orvostechnikai eszközök, berendezések és a gyógyszerfelhasználás minősített időszaki igényeit, ellátja a segélyszállítmányok összeállításával és a kapcsolódó dokumentációk elkészítésével összefüggő feladatokat,

3.4. tervezi, szervezi és irányítja a tisztifőorvosok katasztrófa-egészségügyi továbbképzését,

3.5 irányítja, szervezi és végrehajtja a nukleárisbaleset-elhárítás ágazati feladatait, aktualizálja az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervet,

3.6. végzi és koordinálja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) ágazatot érintő munkatervi feladatainak végrehajtását, részt vesz a KKB Operatív Törzsének munkájában, ellátja a járványügyi védekezési munkabizottság, valamint a Hőhullám Elleni Védekezési Munkabizottság titkársági feladatait, továbbá katasztrófa-egészségügyi, válságkezelési gyakorlatokat szervez, irányít, illetve végrehajt,

3.7. koordinálja és felügyeli a járványügyi és a fertőző betegségekkel kapcsolatos, a sugár-egészségügyi, valamint a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátását, részt vesz nemzeti és nemzetközi szervezetekben, intézményekben, bizottságokban, szakértői munkacsoportokban a kormányzati, illetve tárcaképviselet biztosításban, az EU-, WHO- és OECD-tagságból adódóan közreműködik a tárgyalási álláspontok, szakértői anyagok, tagállami jelentések elkészítésében,

3.8. koordinációs és együttműködési feladatokat lát el a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálataival, valamint a katasztrófavédelemmel és a védelmi igazgatás területi szerveivel,

3.9. szervezi és koordinálja a terrorizmus elleni védekezés ágazati feladatait,

4. együttműködik a védőnői szakfelügyelettel,

5. kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszttel, végzi és koordinálja a Nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre jutásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottsági tagságból eredő, egészségügyet érintő feladatok végrehajtását,

6. együttműködik az ápolási és gyógytorna szakfelügyelettel,

7. ellátja a Határon Túli Magyarok Egészségügyi Ellátásával Kapcsolatos Bizottság feladatait,

8. stratégiai koordinációs feladatai területén

8.1 koordinálja az egészségügy fejlesztési koncepciójának kidolgozását az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó intézmények, valamint szakértők bevonásával, gondoskodik az ellátórendszerrel, népegészségüggyel, az egészségbiztosítással, valamint a finanszírozással kapcsolatos szempontok integrálásáról,

8.2. irányítja és koordinálja az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának kidolgozására irányuló munkát és az ellátórendszer kapacitásainak megtervezését, ennek keretében együttműködik a tervezési folyamat szempontjából illetékes szervezeti egységekkel, intézményekkel,

8.3. az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztállyal közreműködve részt vesz az országos fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozásában, a prioritások felállításában, az országos fejlesztéspolitikai koncepciók egészségpolitikai fejezeteinek, az egészségügy fejlesztési koncepciójának szakmai kidolgozásában, a stratégiai tervek egészségügyi fejezeteinek elkészítésében,

8.4. részt vesz az egészségügyért felelős államtitkár irányítási jogkörébe tartozó költségvetési szervek alapításával, átszervezésével és megszüntetésével összefüggő feladatokban,

8.5. figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer működésének hatékonyságát, javaslatokat készít annak javítására.

c) Az Egészségpolitikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. a közegészségügyi, járványügyi és a fertőző betegségekkel kapcsolatos, valamint az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, a környezet- és település-egészségügyi, a gyermek- és ifjúság-egészségügyi, a foglalkozás-egészségügyi, illetve a kémiai biztonsággal összefüggő szakmai területek vonatkozásában

1.1. részt vesz nemzeti és nemzetközi szervezetekben, intézményekben, bizottságokban, szakértői munkacsoportokban a kormányzati illetve tárcaképviselet biztosításában,

1.2.¹⁰⁸ az EU-, WHO-, és ECDC-tagságból adódóan közreműködik a tárgyalási álláspontok, szakértői anyagok, tagállami jelentések elkészítésében,

1.3. koordinálja a WHO átdolgozott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak implementációját,

2. védelmi feladatai területén

2.1. részt vesz az EU-tagságból adódó egészségügyi válságkezelési feladatok tervezésében, ellátásában és koordinálásában,

2.2. menedzseli az EU Korai Figyelmeztető és Gyorsreagáló Rendszereinek működtetését.

d) Az Egészségpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a járó- és fekvőbeteg-szakellátási, orvosszakmai és ápolási feladatai tekintetében

1.1. ellátja az ápolásügy hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű források pályázatok útján történő elosztásával összefüggő feladatokat és az ehhez kapcsolódó pályáztatást lebonyolítja,

2. meghatározza, illetve javaslatot tesz a főosztály fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási irányaira, gondoskodik az előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről és ellenőrzi azok felhasználását,

3. a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a főosztály szakmai felügyelete alá tartozó területeken pályázatok kiírásáról gondoskodik

e) Az Egészségpolitikai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. a Magyar Orvosi Kamara véleményének beszerzésével, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi kérelemmel kapcsolatban véleményt nyilvánít,

2. a járó- és fekvőbeteg-szakellátási, orvosszakmai és ápolási feladatai tekintetében

2.1. közreműködik a nagy értékű beavatkozásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében,

2.2. ellátja a nemzetközi szervkeresés egyedi engedélyeztetésével kapcsolatos feladatokat.

f) Az Egészségpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. közegészségügyi, járványügyi és egészségügyi irányítási feladata területén irányítja, koordinálja és felügyeli a járványügyi és a fertőző betegségekkel kapcsolatos, valamint az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, a környezet- és település-egészségügyi, a gyermek- és ifjúság-egészségügyi, a foglalkozás-egészségügyi, illetve a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok ellátását,

2. védelmi feladatai területén

2.1. előkészíti a minisztérium vezetői állománya védett vezetési pontján végzendő munkájával kapcsolatos feladatokat,

2.2. meghatározza a polgári védelem egészségügyi ágazati feladatait, irányítja annak a végrehajtását,

2.3. működteti a külön szabályzatban meghatározottak szerint a minisztérium ügyeletét, karbantartja az Ügyeleti Szabályzatot, valamint a Bombariadó Tervet,

2.4. közreműködik a tárca ágazatainak speciális védelmi feladataiban, részt vesz a tárca ágazatait érintő válságkezelési és katasztrófaelhárítási feladatok kezelésében és irányításában,

3. ellátja a betegszállítókkal kapcsolatos ügyeket, részt vesz a mentéssel kapcsolatosan felmerülő, a minisztériumot érintő ügyek intézésében,

4. szükség szerint részt vesz a betegszállítási bizottság munkájában,

5. a járó- és fekvőbeteg-szakellátási, orvosszakmai és ápolási feladatai tekintetében

5.1. részt vesz az egészségügyi fejlesztési koncepciók kidolgozásában a járó- és fekvőbeteg, az aktív, krónikus és rehabilitációs ellátás területén,

5.2. közreműködik az egészségügyi ellátórendszer működésének felügyeletében,

5.3. előkészíti az ápolási és egészségügyi szakdolgozói tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit,

6. a járó- és fekvőbeteg-szakellátási, orvosszakmai és ápolási feladatai tekintetében

6.1. javaslatot tesz az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-fejlesztésére, a járóbeteg-, valamint fekvőbeteg-szakellátás területén a szakdolgozói és az ápolási szolgáltatások fejlesztésére,

6.2. részt vesz a szakterület struktúrájának kialakításában, fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában, a szakterület intézményhálózata működési feltételek meghatározásában, a vonatkozó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepciójának előkészítésében,

6.3. előkészíti és folyamatosan aktualizálja a nem konvencionális gyógyító eljárásokkal kapcsolatos orvosi tevékenységekkel és eljárásokkal összefüggő feltételrendszer szabályait,

7. az alap- és sürgősségi ellátás és mentésirányítás területén

7.1. részt vesz a szakterület struktúrájának kialakításában, fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában, a szakterület intézményhálózata működési feltételek meghatározásában, a vonatkozó jogszabályok szakmai koncepciójának előkészítésében,

7.2. javaslatot tesz az alapellátás területén a szakdolgozói tevékenységekre és az alapellátásban az ápolási szolgáltatások fejlesztésére,

7.3. előkészíti a védőnői tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit, javaslatot tesz a védőnői szolgáltatások és szolgálatok fejlesztésére,

8. részt vesz a mentéssel és betegszállítással kapcsolatos stratégiai fejlesztési tervek feladatainak kidolgozásában és végrehajtásában.

6.3.1.3. Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály

a) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. ellátja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, illetve az Európa Terv (2007–2013) kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről szóló 1076/2004. (VII. 22.) Korm. határozat alapján az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kötelezettségei körébe tartozó hosszú és középtávú tervezési és területfejlesztési feladatokat,

2.¹⁰⁹ az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

2.1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal, valamint az Értékelési és Monitoring Főosztállyal,

2.2. – a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett – a 2014–2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

2.2.1. részt vesz a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztályt a kapcsolatos megbeszélésekről,

2.2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a miniszter által irányított és felügyelt szervezetek és személyek stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

2.2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

2.2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a kormányprogrammal való összhangra,

2.2.5. együttműködik a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

2.2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

2.2.7. előkészíti a 2014–2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az Operatív Programok előkészítésében,

2.3. – az Értékelési és Monitoring Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett – az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

2.3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában,

2.3.2. folyamatosan nyomon követi a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósítását, s előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az Értékelési és Monitoring Főosztály számára,

2.3.3. részt vesz az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

2.3.4. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által a miniszter számára készített előrehaladási jelentések előkészítésében és véleményezésében,

2.3.5. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az Értékelési és Monitoring Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

2.3.6. tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

2.3.7. megküldi az Értékelési és Monitoring Főosztály számára az Akciótervek, pályázati felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok tervezetét, illetve a kiemelt projektre vonatkozó miniszteri támogató levelek tervezetét véleményezés, véglegesítés és miniszteri jóváhagyásra előkészítés céljából, a megküldött véleményt figyelembe veszi a dokumentumok előkészítése során,

3. a fejlesztési feladatok területén

3.1. ellátja a miniszternek az egészségügyi ágazat területfejlesztési politikája alakításával összefüggő feladatait,

3.2. koordinálja az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatára és a területfejlesztési országgyűlési beszámolók kidolgozására vonatkozó, az egészségügyi ágazatot érintő feladatokat,

3.3. ellátja az Országos Területfejlesztési Tanács működéséből, az Országos Területpolitikai feladatokból az egészségügyi ágazatot érintő kormányzati koordinációs feladatokat,

3.4. gondoskodik a regionális és megyei közép- és hosszú távú területfejlesztési koncepciók, stratégiai, valamint operatív programok, megyei és regionális decentralizált források felhasználása céljából benyújtott pályázatok véleményezéséről,

3.5. szakmailag felkészíti a miniszter által delegált résztvevőket a regionális fejlesztési tanácsok ülésére és elvégzi a regionális egészségügyi tanácsok működésével összefüggő koordinációs feladatokat,

3.6. eseti megállapodásokat készít elő a régiók kezdeményezésére, egészségügyi programjaik támogatása céljából,

3.7. elemzi a regionális adatokat, különös tekintettel a területi különbségekre,

3.8. éves értékelést készít a területfejlesztést közvetlenül, illetve közvetve szolgáló területfejlesztési támogatásokról,

4. elemzési feladatai területén

4.1. figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer működésének hatékonyságát, javaslatokat készít annak javítására,

4.2. szükség szerint módszertani segítséget nyújt az Költségvetési Osztállyal együttműködve – az egészségügyet érintő címzett támogatások és beruházási többletforrások odaítéléséhez,

4.3. részt vesz a központi beruházások támogatására irányuló döntések előkészítésében,

4.4 az uniós támogatásokkal összefüggésben közreműködik az ellátórendszer kapacitásának megtervezésében, az egészségügyi ellátórendszer – ellátási kötelezettséggel és területi finanszírozási normatívákkal összefüggésben lévő – kapacitásaira vonatkozó szabályozás előkészítésében, továbbá az uniós támogatásokkal összefüggésben az OEP és az OTH szervezeti egységeivel, és az uniós projektek végrehajtására kijelölt szervezetekkel együttműködve végzi a kapacitásokkal kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat.

b) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében részt vesz az EU kohéziós és pénzügyi politikájának alakításában a szakértői munkacsoportokon keresztül, részt vesz továbbá az egészségügyi ágazat összehangolt álláspontjának kidolgozásában, a miniszter megbízása esetén a tárcaérdekek képviseletében.

6.3.1.4. Népegészségügyi Főosztály

a) A Népegészségügyi Főosztály kodifikációs feladatai területén előkészíti a Nemzeti Népegészségügyi Program éves cselekvési tervét és országgyűlési beszámolóját.

b) A Népegészségügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. közreműködik a Nemzeti Népegészségügyi Program éves prioritásainak meghatározásában,

2. folyamatosan felügyeli a Nemzeti Népegészségügyi Program megvalósulását, koordinálja a Népegészségügyi Program alapprogramjait; meghatározza és működteti a Népegészségügyi Program struktúráját,

3. részt vesz az egészségfejlesztés, egészségnevelés, egészségvédelem stratégiai irányainak meghatározásában,

4. felügyeli az egészségfejlesztéssel és népegészségügyi programokkal kapcsolatos kommunikációs stratégiát és együttműködik azok kidolgozásában; részt vesz a társadalom mozgósításában,

5. felügyeli a népegészségügyi programok kidolgozását és megvalósulását,

6. koordinálja és figyelemmel kíséri a szervezett lakossági szűrővizsgálatok alakulását,

7. részt vesz a lakosság egészségi állapotának folyamatos monitorozásában,

8. képviselet biztosításával részt vesz a megelőzéssel kapcsolatos tanácsadó fórumok munkájában,

9. kapcsolatot tart az OTH-val és az országos intézetekkel,

10. részt vesz az egészségfejlesztés intézményrendszerének és feladatainak meghatározásában,

11. részt vesz a készülő nemzeti programok összeállításában, melyben együttműködik a társfőosztályokkal,

12. képviselet biztosításával részt vesz a nemzeti programok megvalósulásának és koordinálásának érdekében felállított programtanácsok munkájában,

13. részt vesz a nemzeti programok végrehajtásában (Nemzeti Rákellenes Program, A Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Program),

14. gondoskodik a roma lakosság esélyegyenlőségét szolgáló, egészségügyi vonatkozású kormányzati feladatok ellátásáról,

15. közreműködik a népegészségügy humán erőforrásának biztosításában és a továbbképzésben,

16. együttműködik az egészségproblémák hátterének feltárásában,

17. részt vesz a népegészségügyi problémák tudományos kutatásának tervezésében.

c)¹¹⁰ A Népegészségügyi Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében az EU-, WHO-, és ECDC-tagságból adódóan közreműködik a tárgyalási álláspontok, szakértői anyagok, tagállami jelentések elkészítésében;

d) A Népegészségügyi Főosztály funkcionális feladatai körében kezeli az egészségfejlesztéssel összefüggő forrásokat, célelőirányzatokat.

6.3.1.5. Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály

a) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. a gyógyszerellátás területén

1.1. előkészíti a forgalomba hozatalra engedélyezett és az E. Alapból támogatott gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatására, a gyógyszerek rendelésére és kiszolgáltatására, a gyógyszerek forgalmazásának szakmai követelményrendszerére, a gyógyszerek speciális és egyedi beszerzési formáira, a gyógyszertárak létesítésére, működésére és elszámolására, a gyógyszertárban forgalmazható termékek és a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek körére, a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazására, a gyógyszerek reklámozására és ismertetésére vonatkozó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját,

1.2. előkészíti az új, még nem támogatott hatástani gyógyszercsoportok támogatási kategóriákba történő felvételére vonatkozó javaslatokat, a maximális támogatási mértékek meghatározását az egészségbiztosítási szerv és a hazai valamint nemzetközi orvos- és gyógyszerészszakmai vélemények ismeretében;

1.3. koordinálja és előkészíti a kiemelt és emelt indikációhoz kötött támogatási csoportba tartozó betegségcsoportok és indikációs területek meghatározását, valamint a támogatással történő felírásra jogosultak körének szabályozását;

1.4. az EEKH-val szoros együttműködésben kidolgozza és folyamatosan felülvizsgálja a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek forgalomba hozatalának, orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, valamint nyilvántartásának és tárolásának szabályait;

1.5. részt vesz a gyógy- és fűszernövények gyűjtésére, termesztésére, feldolgozására, gyógynövénytermékek és fűszernövények előállítására, forgalomba hozatalára, valamint ezen tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályozás kialakításában;

1.6. folyamatosan figyelemmel kíséri és alakítja a lakosságnál keletkező hulladékgyógyszerrel kapcsolatos feladatok szabályozását;

2. előkészíti a gyógyászatisegédeszköz-ellátást érintő szabályozást, elkészíti és aktualizálja a gyógyászatisegédeszköz-ellátást érintően a társadalombiztosítási támogatásba befogadással, a forgalmazással, a közbeszerzéssel és a promócióval kapcsolatos jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját,

3. az EEKH-val együttműködésben javaslatokat dolgoz ki az orvostechnikai eszközök területének szabályozására, koordinálja az ezzel kapcsolatos szakmai koncepciók előkészítését;

4. a gyógyfürdőellátással kapcsolatos feladatai területén

4.1. előkészíti a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdő-intézményekkel, a gyógyvizekkel, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításával kapcsolatos jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját,

4.2. kidolgozza a gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatására vonatkozó szakmai döntéseket.

b) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. a gyógyszerellátás területén

1.1. az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszerellátás területét érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek előállításának, gyártásának, minőségének, minőség-ellenőrzésének, forgalomba hozatalának, forgalmazásának, rendelésének, kiszolgáltatásának, kereskedelmi gyakorlatának, ismertetésének, a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának és alkalmazásának, a fejlett terápiás készítmények eseti gyártásának, valamint a helyes laboratóriumi gyakorlatnak a szabályaira, továbbá a társadalombiztosítási támogatására és az ellátás folyamatosságára,

1.2. feladatkörét érintően kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel,

1.3. részt vesz a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság Kábítószer Listák Szakbizottság munkájában,

1.4. képviselteti magát a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben és részt vesz a Gyógyszer hamisítási munkacsoport munkájában.

c) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. a gyógyszerellátás területén

1.1. közreműködik az EU-szabályozás változásaira vonatkozó javaslatok véleményezésében, a hazai gyakorlatra vonatkozó hatás bemutatásának feltérképezésében és a belső jogi szabályozásban való megjelentetés kialakításában,

1.2. figyelemmel kíséri az EU Parlament és Tanács Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Munkacsoportjában folyó jogalkotási munkát, különös tekintettel a Gyógyszerkódex gyógyszerhamisításra, falmakovigilanciára és a betegtájékoztatásra vonatkozó módosítási javaslatokra,

2. ellátja az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatosan a nemzetközi megállapodásokból adódó minisztériumi szintű feladatokat.

d) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében az orvostechnikai feladatok területén ellátja a miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésével, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

e) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. javaslatot tesz a szakgyógyszerész-, gyógyszertáriasszisztens-, szakasszisztens-képzés, -továbbképzés szervezésére,

2. intézi a főosztály ügykörét érintő, a tárcához beérkezett panaszos ügyeket,

3. kivizsgálja és érdemben megválaszolja a gyógyászatisegédeszköz-ellátással kapcsolatos megkereséseket.

6.3.1.6. Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Főosztály

a) Az Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. az E. Alap tervezésével kapcsolatos feladatai területén az OEP együttműködésével

1.1. összefogja az E. Alap költségvetésének tervezését, elvégzi a szakmai és finanszírozási egyeztetéseket, részletesen kidolgozza az egyes szakfeladatok forrásigényét, szakmailag képviseli a minisztériumot az Országgyűlés szakbizottságai előtt,

1.2. rendszeresen figyelemmel kíséri – az Egészségpolitikai Költségvetési Osztállyal együttműködve – az E. Alap költségvetésének végrehajtását, ennek alapján intézkedéseket kezdeményez az egyensúly megtartása érdekében,

1.3. pótköltségvetés esetén részt vesz annak előkészítésében és kidolgozásában,

1.4. véleményezi az E. Alap zárszámadását és részt vesz annak megtárgyalásában,

2. az OEP együttműködésével – a finanszírozás szakmai szabályozása területén

2.1. koordinálja az egészségügyi finanszírozás korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat a regionális ellátási és a progresszivitási szinteket figyelembe véve,

2.2. javaslatot tesz az egészségügyi technológiák befogadásával és felülvizsgálatával kapcsolatosan a szükséges finanszírozási jogszabályok kidolgozására, módosítására,

2.3. részt vesz a finanszírozási eljárásrendekkel kapcsolatos jogszabályok szakmai koncepciójának előkészítésében,

3. az E. Alap allokációjához kapcsolódóan

3.1. előkészíti az egészségügyi finanszírozás természetbeni és pénzbeli szolgáltatásainak (a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz szolgáltatások kivételével) általános és részletes szabályait,

3.2. részt vesz az ellátórendszer kapacitásának megtervezésében, az egészségügyi ellátórendszer – ellátási kötelezettséggel és a területi finanszírozási normatívákkal összefüggésben lévő – kapacitásaira vonatkozó szabályozás előkészítésében, a kapacitás tervezésével, kialakításával kapcsolatban felmerülő feladatokban.

b) Az Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében végzi az egészségbiztosítás területét érintő, az EU-val és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatokat.

c) Az Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodása területén az OEP együttműködésével

1.1. rendszeresen figyelemmel kíséri az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók pénzügyi helyzetét,

1.2. elemzi és értékeli a finanszírozási változások hatását az egészségügyi hálózat működésére, az ellátás színvonalára,

2. ellátja az egészségügyi ellátórendszer átfogó tervezési feladatait a mindenkor érvényben lévő ágazati tervezési módszertan alapján, az érvényes tervezési időrend szerint. Az átfogó tervezési feladat magában foglalja különösen

2.1. az egészségügyi ágazat szakmai és költségvetési tervezési folyamatainak koordinációját, felügyeletét, irányítását, mely feladat keretében a Főosztály

2.1.1 az ágazati stratégiai terv alapján meghatározza a tervidőszakra vonatkozó egészségpolitikai célokat és a rendszer teljesítményére vonatkozó indikatív tervszámokat,

2.1.2. az ágazati intézményekhez eljuttatja a tervezési időszakra vonatkozó egészségpolitikai célokat, az ágazati indikatív tervszámokat, a tervezéshez szükséges keretfeltételeket, valamint kezdeményezi a decentralizált tervezési folyamat elindítását,

2.1.3. összehangolja a decentralizált terveket és biztosítja a tervek összhangját az egészségpolitikai célokkal, illetve tervszámokkal,

2.1.4. egyeztetéseket végez az érintett intézményekkel a tervezési folyamat megbeszélést igénylő kérdéseiben,

2.1.5. biztosítja, hogy a tervezési folyamat az előre meghatározott időrendben, az előre meghatározott határidők betartásával valósuljon meg,

2.1.6. controllingrendszert működtet a tervszámok teljesítésének nyomon követésére,

2.1.7. rendszeres és szükség esetén ad hoc jelentéseket készít a teljesítés alakulásáról, a tény-terv eltérésekről, és ezek okairól,

2.1.8. kezdeményezi a teljesítés során a szükséges vezetői beavatkozásokat,

2.1.9. a tervezési periódus lezárta után átfogó jelentést készít az egész tervezési periódusról, annak folyamatairól, tapasztalatairól, és kezdeményezi a szükséges vezetői intézkedések meghozatalát,

3. javaslatot tesz a tervezési módszertan és időrend átalakítására.

d) Az Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Főosztály egyéb feladatai körében

1. a finanszírozás szakmai szabályozása területén

1.1. irányítja a finanszírozási kódokra javaslatot tevő bizottságok (Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság, ad hoc bizottságok) munkáját, részt vesz a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság munkájában, biztosítja működési feltételeit, ellátja a titkársági teendőket,

1.2. elkészíti a finanszírozási kódok alkalmazási szabályait előíró Szabálykönyvet, Besorolási Kézikönyvet, gondoskodik azok aktualizálásáról,

1.3. elvégzi az országos díjak bevezetéséhez/módosításához szükséges számításokat, hatáselemzéseket, előkészíti azok bevezetését,

1.4. végzi az alapellátással kapcsolatos finanszírozási feladatokat és a külön kasszák finanszírozásának karbantartását,

1.5. részt vesz az egészségügyi szakellátás finanszírozási paramétereinek folyamatos monitorozásában, a szükséges módosítások előkészítésében, egyeztetések lefolytatásában, a kapcsolódó hatásszámítások elkészítésében,

2. az E. Alap allokációjához kapcsolódóan részt vesz a kapacitásokkal kapcsolatos – jogszabályokban meghatározott – eljárásokban, feladatokban,

3. egészségbiztosítással összefüggően részt vesz a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatszolgáltatással, az egészségügyi adatnyilvántartással kapcsolatos feladatok előkészítésében és végrehajtásában.

6.3.2. Az egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.3.2.1. Egészségügyi Koordinációért és EU-ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egészségügyi Koordinációért és EU-ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a 85. §-ban meghatározott feladatokat.

6.3.2.2. Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztálya

a) A Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztálya kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik az Európai Unió tagságunkból adódó, az egészségügyi ágazatot érintő jogszabály-előkészítési feladatokban,

2. részt vesz az elfogadott uniós jogszabályok és az uniós együttműködés egyéb jogi eszközei tekintetében az azokból fakadó hazai feladatok meghatározásának (intézményfejlesztési, jogalkotási) vezetői döntésre való előkészítésében,

3. a Jogi Főosztállyal együttműködve koordinálja a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények, az egészségügyért felelős államtitkár kompetenciájába tartozó egyes nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szakmai és jogi előkészítését az illetékes szakmai főosztályok bevonásával, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását. Részt vesz más minisztériumok, illetve más, nemzetközi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek által előkészített nemzetközi szerződéstervezetek véleményezésében.

b)¹¹¹ A Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztálya koordinációs feladatai körében ellátja a koordinációs tevékenységet

1. az egészségügyi ágazat európai uniós tagságból eredő feladatai,

2. az egészségügyi ágazat kétoldalú tárcaközi kapcsolatai,

3. a kormányközi nemzetközi szervezetek – különösen az Európa Tanács, a WHO, az OECD – egészségügyi tevékenységeiben történő részvétel,

4. a szociális biztonsági koordináció

tekintetében.

c) A Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a miniszter, az egészségügyért felelős államtitkár, és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek és szükség szerint az egészségügyi ágazat nemzetközi kapcsolatainak működtetése és fejlesztése körében eljárva

1.1. szervezi az egészségügyért felelős államtitkár, és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek nemzetközi kapcsolatait, mind a kétoldalú együttműködések, mind a kormányközi, nemzetközi szervezetekkel történő együttműködések tekintetében, ennek keretében gondoskodik különösen az Európa Tanács, a WHO, az OECD egészségügyi ágazatot érintő munkájában a kormányzati képviselet biztosításának megszervezéséről,

1.2. nemzetközi ügyekben tájékoztatja az érintett szervezeti egységeket és segíti munkájukat,

1.3. elősegíti az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó intézmények önálló nemzetközi kapcsolattartását,

1.4. a két- és többoldalú kapcsolatok tekintetében ellátja a koordinációs tevékenységet,

1.5. az 1.4. pontban foglalt feladatának ellátása érdekében tartja a kapcsolatot, és együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, a magyarországi külképviseletekkel, a külföldi magyar nagykövetségekkel, a külföldi és hazai társminisztériumokkal, azok illetékes főosztályaival. Ennek során szorosan együttműködik az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel, a Jogi Főosztállyal, az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztállyal, továbbá a minisztérium más, nemzetközi, illetve EU-ügyekkel foglalkozó szervezeti egységeivel, valamint az érdekelt szervezeti egységekkel.

2. az egészségügyi ágazat vonatkozásában az EU koordinációs feladatok körében eljárva

2.1. biztosítja az uniós egészségpolitikai döntések előkészítésében a magyar álláspont kialakítását,

2.2. gondoskodik – különösen az uniós szabályozó feladatokat ellátó – intézmények és szervek ülésein Magyarországot képviselő személyek részvételének és állásfoglalásra való jogosultságának előkészítéséről,

2.3. gondoskodik az EKTB munkájában való hatékony részvétel előkészítéséről, szükség szerint gondoskodik az EKTB munkacsoportjaiban való részvételről,

2.4. az illetékes államigazgatási szervekkel együttműködve megszervezi az állásfoglalásra jogosult kormányzati képviselőnek az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa ülésén történő részvételét az egészségügyi államtitkár felelősségébe tartozó témák tekintetében, gondoskodik a szükséges háttéranyagok, tárgyalási álláspontok, hozzászólások tartalmi és technikai előkészítéséről, igény szerint gondoskodik az ülésen részt vevő állami vezető szakmai kíséretéről,

2.5. működteti az EKTB feladatainak ellátásában közreműködő Személyek Szabad Áramlása Munkacsoportot és a Népegészségügyi Munkacsoportot, illetve biztosítja az Egészségügyi Államtitkárság részvételét az EKTB munkacsoportjaiban, így különösen az EKTB Foglalkoztatás és Szociálpolitikai Munkacsoportjában, az Áruk Szabad Áramlása, Piacfelügyelet Munkacsoportjában, továbbá az EKTB Környezetvédelem Munkacsoportjában,

2.6. az illetékes szervezeti egységekkel együttműködve

2.6.1. előkészíti a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítését a vonatkozó jogszabályok alapján,

2.6.2 koordinálja az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányálláspont kialakítását, államigazgatási egyeztetését,

3. koordinálja a szociális biztonsági koordináció területén megvalósuló uniós és nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.

d) A Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztálya funkcionális feladatai körében

1. az egészségügyi ágazat vonatkozásában a szervezési és protokolláris feladatok körében eljárva

1.1. az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előterjesztett anyagokat a nemzetközi tárgyalásokra előkészíti,

1.2. szükség szerint részt vesz a tárgyalásokon,

1.3. gondoskodik a jelentések elkészítéséről,

1.4. gondoskodik az egészségügyért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek fordíttatási igényeivel kapcsolatos feladatok koordinációjáról,

1.5. közreműködik az egészségügyért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársai hivatalos utazásainak szervezésében, a felsőszintű vezetők fogadásával kapcsolatos feladatok ellátásában,

2. ellátja a főosztály hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat,

3. szervezi az egészségügyért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, közreműködik az állami vezetők fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

4. félévenként kimutatást készít z az egészségügyért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek felsőszintű vezetőinek kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről.

6.3.2.3. Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás-stratégiai Főosztály

a) Az Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás-stratégiai Főosztály kodifikációs feladatkörében

1. az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok területén

1.1. előkészíti az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabályok szakmai koncepcióját,

1.2. közreműködik az egészségügyi ágazati képzés szakmai feltételei egységes elveinek és programjainak meghatározásában,

1.3. véleményezi az egészségügyi ágazati képzés átalakításának, fejlesztésének, támogatásának szakmai koncepcióját, valamint az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabályok tervezetét;

2. az egészségügyi felsőoktatási és orvosképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében

2.1. előkészíti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel, valamint továbbképzéssel kapcsolatos szakmai koncepciókat, gondoskodik azoknak a szakmai kollégiumokkal, szakmai kamarákkal, valamint a szervezeti egységekkel való egyeztetéséről,

2.2. közreműködik az egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszer meghatározásában, a közalkalmazotti jogviszony speciális kérdéseinek, köztük a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése, a képesítés alóli végleges mentesítés szabályainak meghatározása, valamint az egészségügyi ellátás személyi feltételeinek meghatározása tekintetében,

3. a középfokú szakképzés tekintetében előkészíti, meghatározza a szakképesítések rendeletben történő közzétételéhez a szakmai és vizsgakövetelményeket, a rendeletek szakmai tartalmát.

b) Az Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás-stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. az egészségügyi felsőoktatás és orvosképzés tekintetében

1.1 ellátja az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszer működtetésével összefüggő szervezési, adminisztratív feladatokat, együttműködik a finanszírozási feladatok ellátásában az illetékes szervezeti egységekkel,

1.2. közreműködik az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) bizottságai döntés-előkészítő munkájának szakmai és adminisztratív szervezésében,

1.3. működteti az ESZTT Hivatalát,

1.4. kapcsolatot tart az egészségügyi képzést folytató egyetemekkel és főiskolákkal, figyelemmel kíséri azok egészségügyi területen nyújtott szakmai és képzési programjait,

1.5. a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az EEKH-val,

2. a középfokú szakképzés tekintetében a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az EEKH-val,

c) Az Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás-stratégiai Főosztály egyéb feladatai körében

1. az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok tekintetében – a hazai és uniós fejlesztések esetén az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztállyal együttműködve

1.1. az ágazatban foglalkoztatottak (közalkalmazottak, munkavállalók, illetve egyéb jogviszonyban állók) foglalkoztatási feltételeit és munkajogi helyzetét érintő humánpolitikai intézkedések megtételéhez javaslatokat készít, amelyek segítik az ágazati szakmai célkitűzések, tervek és döntések meghozatalát és megvalósítását,

1.2. az 1. pontban foglaltak érdekében elemzi és értékeli az ágazati létszámgazdálkodást, a munkaidő alakulását, valamint az ágazatban foglalkoztatottak bérhelyzetét,

1.3. állást foglal az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak létszám- és bérfejlesztésének elveiről, feltételeiről,

1.4. ellenőrzi a nem felsőoktatási szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések támogatásával kapcsolatos pályázatok megvalósulását,

1.5. elemzi és értékeli az egészségügyi képzésben, szakképzésben, továbbképzésben részt vevők számának alakulását, a várható egészségügy képesítéssel, szakképesítéssel rendelkezők létszámát és szakirány szerinti összetételét, az elemzés eredményei alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,

1.6. javaslatot tesz az egészségügyi ágazati képzés területén a teljesítmények értékelésének rendszerére,

1.7. az egészségügyi ágazat humánerőforrása biztosítása érdekében az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztállyal együttműködve részt vesz az egészségügy fejlesztési koncepciójának szakmai kidolgozásában az illetékes intézmények, illetve szakértők bevonásával,

1.8. részt vesz az országos fejlesztéspolitikai koncepciók egészségpolitikai, valamint a humánerőforrást érintő fejezeteinek a kidolgozásában,

1.9. részt vesz a nemzeti fejlesztési tervek, illetve regionális fejlesztési tervek népegészségügyi részeinek az egészségügyi ágazati humánerőforrás szempontú előkészítésében,

1.10. humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szempontból közreműködik a stratégiai tervek (helyzetelemzés, stratégia, operatív program, pénzügyi terv) egészségügyi fejezetei elkészítésében,

1.11. közreműködik a stratégiai tervek egészségügyi fejezetei elkészítése érdekében kialakított munkacsoportokban,

1.12. gondoskodik az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szempontok integrálásáról a tervezés során,

1.13. felkérésre részt vesz a tervdokumentumok megvitatása céljából szervezett szakmai fórumokon, találkozókon,

1.14. figyelemmel kíséri és véleményezi a tervezést érintő hazai és közösségi jogszabályokat, politikákat,

1.15. együttműködik a pályázati kiírások előkészítése során az illetékes főosztállyal, humánerőforrás szempontból részt vesz a pályázatok elbírálásában, monitorozásában,

2. az egészségügyi felsőoktatás és orvosképzés tekintetében

2.1. ellátja a felsőoktatásról szóló törvényből adódó, valamint az egészségügyi törvényben meghatározott, az egészségügyi felsőoktatásra vonatkozó feladatokat, ennek keretében elkészíti a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek ellátásához rendelt költségvetési keretek felhasználására vonatkozó javaslatot, ellenőrzi és értékeli a támogatás felhasználását,

2.2. képviseli az egészségügyi ágazati humánerőforrás fejlesztési, valamint egyéb egészségpolitikai érdekeket a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban, illetve annak szakbizottságaiban, valamint a felsőoktatással kapcsolatos bizottságokban,

2.3. az egészségügyi ellátás szakemberigényének, szakember-utánpótlási igényének figyelembevételével kezdeményezi a graduális és posztgraduális programok megindítását,

3. a középfokú szakképzés tekintetében az egészségügyről, a szakképzésről, a felnőttképzésről, a közoktatásról, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló törvények alapján ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó egészségügyi szakmai képzés irányításával, szervezésével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

3.1.,

3.2. előkészíti, közleményben közzéteszi a szakképzések központi programjait, biztosítja az utánkövetést és a felülvizsgálatot,

3.3. ellátja a tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvellátással kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokat,

3.4. előkészíti a szakképzéssel kapcsolatos minisztériumi döntéseket (Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata, új szakképesítések bevezetése stb.) és a döntéseknek megfelelően koordinálja, irányítja a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

3.5. együttműködik az Oktatási Hivatallal az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsga megszervezésének engedélyezési eljárásában,

3.6. ellátja a szakmai vizsgák eseti ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

3.7. a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával együttműködve előkészíti a gyakorlati képzések szintmérő vizsgáinak szakmai követelményeit.

6.3.2.4. Intézményfelügyeleti Főosztály

a) Az Intézményfelügyeleti Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a fejezeti intézményi körbe a 6. függelékben meghatározott egészségügyi ágazati intézmények tekintetében a szakmai, költségvetési és pénzügyi folyamatok követésére alkalmas – modul rendszerű – fokozatosan bővíthető kontrollingrendszert dolgoz ki, gondoskodik annak működtetéséről és folyamatos fejlesztéséről, valamint ajánlásokat dolgoz ki a kontrollingrendszer ágazati szintű kiterjeszthetőségére vonatkozóan;

2. kidolgozza a felügyeleti monitoring és az intézményeknél alkalmazott kontrollingrendszerek összekapcsolásának technikáját, gondoskodik azok megvalósításáról;

3. kidolgozza, és vezetői döntésre előkészíti a hosszú és rövid távú szakmapolitikai, gazdasági-költségvetési célkitűzésekhez igazodó beavatkozási területeket;

4. kialakítja az elért eredmények mérésére alkalmas mutatók körét (indikátor rendszer);

5. kidolgozza a mutatók ellenőrizhetőségének eszközeit, meghatározza az ezekhez szükséges forrásokat;

6. folyamatosan vizsgálja az 1. pont szerinti intézmények gazdasági működési feltételeit és monitorozza az intézkedések hatásait;

7. rendszeresen – havonta – tájékoztatót állít össze az 1. pont szerinti intézmények aktuális likviditási helyzetéről és javaslatot tesz a szükséges beavatkozások módjára (pénzügyi, szervezetracionalizálási), mértékére és időpontjára vonatkozóan;

8. az 1. pont szerinti intézményekre vonatkozóan rendszeres időközönként prognózisokat, vezetői döntéseket megalapozó elemzéseket készít;

9. folyamatosan vizsgálja az 1. pont szerinti intézmények működési struktúráját, a működés szervezeti formáját, javaslatokat tesz a működés hatékonyságát javító intézkedésekre.

6.4. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.4.0.1. Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet

A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja a 43. §-ban meghatározott feladatokat.

6.4.0.2–6.4.0.7.¹¹²

6.4.1. A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.4.1.1. Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) A Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a 85. §-ban meghatározott feladatokat.

b) A Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladatai körében működteti az Országos Szociálpolitikai Tanácsot.

6.4.1.2. Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály

a) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a gyermekvédelmi szakellátásokat, a gyámügyi területet, továbbá az ezekkel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá előkészíti a fellebbezések elbírálására vonatkozó, valamint felügyeleti hatáskörben meghozandó hatósági döntéseket a feladatkörébe tartozó ügyekben,

2. előkészíti az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységének működési engedélyezésére vonatkozó hatósági döntéseket.

c) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. intézkedik a külföldön kísérő nélkül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermekek és gondnokoltak érdekében,

2. ellátja a nemzetközi szerződésekből eredő központi hatósági feladatokat és eljár a nemzetközi gyermekvédelmi és gyámsági ügyekben, így a Kormány nevében ellátja,

2.1 a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet,

2.2 a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi LXXX. törvény,

2.3 a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről Hágában 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi CXL. törvény,

2.4. a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1965. évi 7. törvényerejű rendelet

végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

3. együttműködik a gyámügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel,

4. az Ifjúságügyi Főosztállyal együttműködve elkészíti az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló jelentéseket.

d) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a gyermekvédelmi szakellátásokkal, a gyermekvédelmi rendszer általános kérdéseivel, a gyermekvédelmi feladatok ellátásával és irányításával, a gyermeki jogok védelmével, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekkel, az egyéb gyámügyekkel, továbbá a gyámügyi igazgatással (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi és gyámügyi terület) kapcsolatos fejezeti és ágazati előirányzatokra és finanszírozásra vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását.

e) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály egyéb feladatai körében

1. közreműködik a gyermekvédelmi és gyámügyi területtel kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kidolgozásában, valamint azok monitorozásában,

2. közreműködik a gyermekvédelmi rendszer támogatását, átalakítását, fejlesztését célzó pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

3. értékeli a gyermekvédelmi területet érintő innovatív programokat, és szakmai segítséget nyújt megvalósításukhoz,

4. részt vesz a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás rendszerének kialakításában, működési feltételeinek megteremtésében,

5. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

6. működteti az Országos Örökbefogadási Nyilvántartást és ellátja az ebből eredő feladatokat;

7. ellátja az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakmai irányításával és működésével kapcsolatos feladatokat,

8. irányítja a minisztérium fenntartásában működő gyermekvédelmi intézményeket és javítóintézeteket, előkészíti az intézményekkel kapcsolatos fenntartói döntéseket, a költségvetés előkészítése során részt vesz az intézmények költségvetési támogatásának tervezésében, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását,

9. a gyámhatóságok szakmai irányítójaként négyévente legalább egy alkalommal ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok gyámügyi tevékenységét,

10. a Segélyek és Támogatások Főosztályával, valamint a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályával együttesen

10.1. véleményezi a szociális és gyámhivatalok vezetőinek kinevezésével és felmentésével kapcsolatos javaslatokat,

10.2. részt vesz a közigazgatási hivatalokat irányító központi államigazgatási szerv által koordinált átfogó felügyeleti vizsgálatokban, meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait,

10.3. meghatározza a szociális és gyámhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a szociális és gyámhivatalok által készített éves beszámolójelentéseket,

11. ellátja a minisztériumnak a gyermekvédelmi és gyámügyi területtel kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

6.4.1.3. Segélyek és Támogatások Főosztálya

a) A Segélyek és Támogatások Főosztálya kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a szociálisan rászorultak, a gyermekek, a családok, a fogyatékos személyek, a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, a tartósan munkanélküliek szociális törvény, gyermekvédelmi törvény, családtámogatási törvény, fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény, egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló kormányrendelet szerinti, illetve a szociálisan egyéb okból rászorulók pénzbeli és természetbeni szociális ellátását (a továbbiakban együtt: segélyek és támogatások) és az ezzel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközeinek szakmai koncepcióját,

2. elkészíti az 1. pont szerinti ellátások emelésére vonatkozó szakmai előterjesztéseket,

3. vizsgálja az 1. és 2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Segélyek és Támogatások Főosztálya nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. részt vesz a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos minisztériumi szakpolitikai feladatok ellátásában,

2. ellátja a segélyekkel és támogatásokkal kapcsolatos uniós és nemzetközi szervektől érkező megkeresésekhez fűződő szakmai feladatokat,

3. részt vesz az EKTB 2. sz. Személyek szabad áramlása szakértői munkacsoport munkájában.

c) A Segélyek és Támogatások Főosztálya funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a segélyek és támogatások fejezeti és ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását;

d) A Segélyek és Támogatások Főosztálya egyéb feladatai körében

1. közreműködik a segélyekkel és támogatásokkal kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kialakításában, valamint azok monitorozásában,

2. közreműködik a lakhatási programok kidolgozásában és a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések előkészítésében,

3. részt vesz a szociálisan rászorultak, a gyermekek védelmével, a családok támogatásával, a fogyatékos személyek, a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak esélyeinek növelésével kapcsolatos, a lakhatás biztonságát és megőrzését elősegítő, valamint a jóléti rendszereket érintő kormányzati döntések előkészítésében, a súlyos fogyatékosság minősítési rendszerére vonatkozó javaslatok kidolgozásában,

4. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

5. a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztállyal, valamint a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályával együttesen

5.1. véleményezi a szociális és gyámhivatalok vezetőinek kinevezésével és felmentésével kapcsolatos javaslatokat,

5.2. részt vesz a közigazgatási hivatalokat irányító központi államigazgatási szerv által koordinált átfogó felügyeleti vizsgálatokban, meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait,

5.3. meghatározza a szociális és gyámhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a szociális és gyámhivatalok által készített éves beszámolójelentéseket;

6. működteti a Karitatív Tanácsot,

7. ellátja a minisztériumnak a pénzbeli és természetbeni szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és az egészségkárosodott személyeket megillető ellátásokkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

6.4.1.4. Szociális Stratégiai Tervezési és Fejlesztési Főosztály

a) A Szociális Stratégiai, Tervezési és Fejlesztési Főosztály kodifikációs feladataikörében

1. előkészíti a szociális ágazathoz tartozó szakképesítéseket, továbbképzést és szakvizsgát érintő jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Szociális Stratégiai, Tervezési és Fejlesztési Főosztály koordinációs feladatai

1. koordinálja a szervezeti egységeknek a szociális ágazatot érintő stratégiai tervezéssel, stratégiaalkotással kapcsolatos tevékenységét,

2. összefogja és koordinálja a szociális terület statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését,

3. az érintett szakfőosztályokkal együttműködésben koordinálja a szociális terület információs fejlesztéseit és azok monitorozását,

4. előmozdítja és koordinálja a szociálpolitika területén az ügyviteli, ügyintézési folyamatok modernizációját, elektronizálását, az elektronikus ügyviteli és ügyintézési rendszerek kialakítását.

5.¹¹³ az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

5.1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal, valamint az Értékelési és Monitoring Főosztállyal,

5.2. – a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett – a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

5.2.1. részt vesz a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztályt a kapcsolatos megbeszélésekről,

5.2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

5.2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

5.2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a kormányprogrammal való összhangra,

5.2.5. együttműködik a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

5.2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

5.2.7. előkészíti a 2014–2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az Operatív Programok előkészítésében;

5.3. – az Értékelési és Monitoring Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett – az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

5.3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában,

5.3.2. folyamatosan nyomon követi a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósítását, s előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az Értékelési és Monitoring Főosztály számára,

5.3.3. részt vesz az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

5.3.4. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által a miniszter számára készített előrehaladási jelentések előkészítésében és véleményezésében,

5.3.5. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az Értékelési és Monitoring Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

5.3.6. tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

5.3.7. megküldi az Értékelési és Monitoring Főosztály számára az Akciótervek, pályázati felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok tervezetét, illetve a kiemelt projektre vonatkozó miniszteri támogató levelek tervezetét véleményezés, véglegesítés és miniszteri jóváhagyásra előkészítés céljából, a megküldött véleményt figyelembe veszi a dokumentumok előkészítése során.

c) A Szociális Stratégiai, Tervezési és Fejlesztési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében előkészíti a gyermekjóléti és gyermekvédelmi módszertani intézmények kijelölésével kapcsolatos hatósági döntéseket.

d) A Szociális Stratégiai, Tervezési és Fejlesztési Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a szociális ágazat szakmai stratégiaalkotási, elemzési, tervezési, fejlesztési feladatait,

2. meghatározza a szociális ágazat stratégiai céljait,

3. a szociális ágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket kezdeményez és koordinál,

4. javaslatokat dolgoz ki a szociális ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására,

5. monitorozza a szociális ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósulását,

6. közreműködik a szociális ágazat szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

7. közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában,

8. közreműködik a szociális ágazatot érintő pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

9. előkészíti a szociális módszertani intézmények kijelölésével kapcsolatos döntéseket,

10. meghatározza a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület módszertani feladatait, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet bevonásával irányítja és ellenőrzi a módszertani intézmények módszertani tevékenységét, szakmai feladattervét,

11. a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet és az érintett szakmai főosztályok bevonásával a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület szakmai munkájának elősegítésére módszertani anyagokat dolgoz ki,

12. meghatározza a szociális ágazathoz tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,

13. ellátja a szociális ágazathoz tartozó szakképesítésekkel, továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

14. irányítja a minisztérium fenntartásában működő szociális intézményeket, előkészíti az intézményekkel kapcsolatos fenntartói döntéseket, a költségvetés előkészítése során részt vesz az intézmények költségvetési támogatásának tervezésében, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását,

15. összehangolja és irányítja az ágazat európai uniós fejlesztési feladatait, és ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tart az európai uniós fejlesztésekért felelős kormányzati szervekkel.

6.4.1.5. Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály

a) Az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a társadalombiztosítási nyugellátási tárgyú jogszabályok szakmai koncepcióját,

2. előkészíti a nyugellátások emelésére vonatkozó szakmai előterjesztéseket,

3. közreműködik a járulékfizetéssel és a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésével, zárszámadásával kapcsolatos előterjesztések elkészítésében,

4. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a nyugdíjrendszerek európai uniós nyílt koordinációjával és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos minisztériumi szakpolitikai feladatokat,

2. kidolgozza a szociális biztonsági egyezmények nyugdíjbiztosítási ágazatot érintő rendelkezéseit,

3. ellátja a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos uniós és nemzetközi szervektől érkező megkeresésekhez fűződő szakmai feladatokat,

4. részt vesz az EKTB 5. sz. Foglalkoztatás- és szociálpolitika, a 2. sz. Személyek szabad áramlása, valamint a 24. sz. Szolgáltatások szabad áramlása szakértői munkacsoport munkájában.

c) Az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály egyéb feladatai körében

1. elemzéseket, értékeléseket készít a társadalombiztosítási nyugellátások színvonaláról, a nyugellátások megoszlásának, az ellátások vásárlóértékének alakulásáról,

2. koordinálja az Idősügyi Nemzeti Stratégia végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtását,

3. részt vesz az időskorúak társadalmi integrációját, az aktív és méltó időskor gyakorlatának megvalósítását segítő idősbarát programok és modellkísérletek kidolgozásában, megvalósításában,

4. kapcsolatot tart az idősek közösségeivel és érdek-képviseleti szervezeteivel,

5. ellátja az Idősbarát Önkormányzat díjjal kapcsolatos pályáztatási, értékelési, szervezési feladatokat,

6. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

7. ellátja az Idősügyi Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,

8. ellátja a minisztériumnak az idősek helyzetével és a társadalombiztosítási nyugdíjakkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

6.4.1.6. Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya

a) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a szociális szolgáltatásokat, a gyermekjóléti alapellátásokat, valamint az ezekkel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá előkészíti a fellebbezések elbírálására vonatkozó, valamint felügyeleti hatáskörben meghozandó hatósági döntéseket a szociális szolgáltatásokkal és a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos hatósági ügyekben.

c) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya nemzetközi és európai uniós feladatai körében részt vesz az ellátórendszerrel összefüggő európai uniós feladatok ellátásában.

d) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások fejezeti, ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását;

e) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya egyéb feladatai körében

1. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kidolgozásában, valamint azok monitorozásában,

2. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

3. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos, az azok támogatását, átalakítását, fejlesztését célzó nemzetközi források felhasználása szakmai tartalmának kialakításában,

4. részt vesz a szociális szolgáltatás és a gyermekjóléti alapellátás igazgatási rendszerének kialakításában, működési feltételei megteremtésében,

5. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

6.¹¹⁴ ellátja a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szociális szolgáltatásokkal, gyermekjóléti alapellátásokkal és gyermekvédelmi szakellátásokkal kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

7. a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztállyal, valamint a Segélyek és Támogatások Főosztályával együttesen

7.1. véleményezi a szociális és gyámhivatalok vezetőinek kinevezésével és felmentésével kapcsolatos javaslatokat,

7.2. részt vesz a közigazgatási hivatalokat irányító központi államigazgatási szerv által koordinált átfogó felügyeleti vizsgálatokban és meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait,

7.3. meghatározza a szociális és gyámhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit, és értékeli a szociális és gyámhivatalok által készített éves beszámolójelentéseket;

8. működteti a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanácsot,

9. ellátja a minisztériumnak a szociális szolgáltatásokkal és a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

6.4.2.¹¹⁵ A család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.4.2.1. Család- és Esélyteremtési Politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Tiktárság

A Család- és Esélyteremtési Politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Tiktárság ellátja a 85. §-ban meghatározott feladatokat.

6.4.2.2. Fogyatékosságügyi Főosztály

a) A Fogyatékosságügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a fogyatékos emberek jogait, esélyegyenlőségük biztosítását érintő – más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladatkörébe nem tartozó – jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját.

b) A Fogyatékosságügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. közreműködik a fogyatékos emberek integrációját és önálló életvitelét elősegítő pénzbeli és természetbeni ellátásokra, szolgáltatásokra, közösségi ellátásokra vonatkozó jogszabályok szakmai koncepciójának kidolgozásában,

2. együttműködik a gyógyászati és életvitelt könnyítő segédeszköz-ellátást érintő szabályozás kialakításában, javaslatot tesz a segédeszköz-ellátást érintően a társadalombiztosítási támogatásba való befogadással, a forgalmazással kapcsolatos kérdésekben,

3. vizsgálja a hatáskörébe tartozó jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

c) A Fogyatékosságügyi Főosztály nemzetközi feladatai körében biztosítja a nemzetközi kapcsolatok területén a fogyatékosságügyi politikával foglalkozó ENSZ-, ET- és EU-bizottságokban a képviseletet, valamint irányítja a fogyatékosságügyi nemzetközi dokumentumokból származó feladatok végrehajtását.

d) A Fogyatékosságügyi Főosztály funkcionális feladatai körében részt vesz a költségvetés előkészítése során az Országos Fogyatékosügyi Program, az egyenlő esélyű hozzáférés és az országos érdek-képviseleti szervek támogatásának tervezésében, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását.

e) A Fogyatékosságügyi Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja az Országos Fogyatékosügyi Program és Intézkedési Terv előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

2. programokat dolgoz ki az egyenlő esélyű hozzáférés és – a Foglalkozási Rehabilitációs Főosztállyal együttműködve – a komplex rehabilitáció elősegítésére,

3. működteti az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot.

6.4.2.3. Esélyegyenlőségi Főosztály

a) Az Esélyegyenlőségi Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a közérdekű önkéntes tevékenységet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, továbbá a minisztérium feladatkörébe tartozó további esélyegyenlőségi feladatokat érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját.

b) Az Esélyegyenlőségi Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét célzó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását.

c) Az Esélyegyenlőségi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja az EU-s tagságból, valamint az egyéb nemzetközi kötelezettségekből adódó gender ügyekkel kapcsolatos feladatokat,

2. rendszeres időközönként jelentést készít az ENSZ CEDAW Egyezményében és annak ajánlásaiban foglaltak teljesítéséről, valamint az ENSZ Nők IV. Világkonferenciája célkitűzéseinek megvalósulásáról,

3. közreműködik az ENSZ CEDAW Egyezményben foglaltakkal összefüggésben a magyar államot érintő panaszos ügyek megoldásában.

d) Az Esélyegyenlőségi Főosztály egyéb feladatai körében

1. részt vesz a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségét biztosító kormányzati intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,

2. meghatározza a társadalmi kirekesztődés mérsékléséhez és megelőzéséhez szükséges intézkedéseket,

3. meghatározza a hátrányos helyzetű emberek támogatásának, gondozásának programjait,

4. meghatározza az egészségkárosodott személyek társadalmi életben való részvételét elősegítő támogatásokat, szolgáltatásokat,

5. figyelemmel kíséri a lakhatással kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozását,

6. az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése érdekében egyetértési jogot gyakorol a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életviszonyait e minőségükben érintő előterjesztések esetében,

7. figyelemmel kíséri az információs társadalom esélyegyenlőségi kérdéseit és az ezzel kapcsolatos kormányzati stratégiák, programok, intézkedések kidolgozását,

8. működteti az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot,

9. áttekinti és átdolgozza a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét célzó politika alapjául szolgáló stratégiai dokumentumot, a vonatkozó szakmapolitikai fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását, a Családpolitikai Főosztállyal együttműködve,

10. közreműködik a nemek társadalmi egyenlőségét elősegítő, valamint a minisztérium feladatkörébe tartozó egyéb esélyegyenlőségi tárgyú pályázatok lebonyolításában,

11. kialakítja a nemek társadalmi egyenlőségét elősegítő, valamint a minisztérium feladatkörébe tartozó egyéb esélyegyenlőségi nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát, részt vesz a nemzetközi finanszírozású programok szakmai monitorozásában,

12. működteti és szakmailag irányítja a párkapcsolati erőszak és a gyermekbántalmazás áldozatai számára létrehozott intézményrendszert,

13. ellátja az emberkereskedelem, prostitúció megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatokat,

14. programokat dolgoz ki az önkéntes tevékenység támogatására, továbbá ellátja a miniszter feladatkörébe tartozó önkéntességgel kapcsolatos egyéb feladatokat,

15. ellátja a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács titkársági feladatait, működését összehangolja a Család- és Népesedéspolitikai Tanáccsal,

16. ellátja a minisztériumnak az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló programokkal, a társadalmi egyenlőség biztosításával kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

6.4.2.4. Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály

a) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a rehabilitációhoz, a rehabilitációs szakigazgatási szervek foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos eljárásához, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához, továbbá – a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának bevonásával – a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját,

2. előkészíti a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, fogyatékos személyek képességvizsgálataira, állapotfelmérésére, minősítésére vonatkozó, azzal összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját.

b) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja

1. a rehabilitációs bértámogatáshoz kapcsolódó feladatokat,

2. a rehabilitációs menedzserhálózat kialakítását,

3. a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, fogyatékos személyek ellátórendszere szereplőinek (szakértők, ellátásszervezők, megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők) oktatási, valamint át- és továbbképzési rendszere kialakítását.

c) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály funkcionális feladatai körében pályázati eljárás keretében működteti a fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozott rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő költségtámogatásokat, továbbá közreműködik a szociális foglalkoztatás pályázati úton történő támogatásában,

d) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály egyéb feladatai körében

1. programokat dolgoz ki az egyenlő esélyű hozzáférés és a komplex rehabilitáció elősegítésére, továbbá a foglalkozási rehabilitációra, a fogyatékos fiatalok és pályakezdők munkaerő-piaci integrációját segítő speciális képzésre, nyílt munkaerő-piaci, védett és szociális foglalkoztatásra,

2. javaslatokat dolgoz ki az atipikus foglalkoztatás bővítésére,

3. közreműködik a megváltozott munkaképességű személyekkel és munkaadókkal (foglalkoztatókkal) kapcsolatos ESZA-programok kidolgozásában,

4. felméri és fejleszti a képességvizsgálatokat és az állapotfelmérés vizsgálati lehetőségeit,

5. előkészíti a komplex rehabilitációs és fogyatékossági információs rendszer kialakítását,

6. elősegíti a rehabilitációval kapcsolatos európai uniós projektek összhangjának megteremtését,

7. felelős a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal foglalkozási rehabilitációs, valamint szociális foglalkoztatási tevékenységének szakmai irányításáért, koordinálásáért, és szervezéséért,

8. ellátja a minisztériumnak a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, fogyatékos személyek ellátórendszerei korszerűsítése fő irányát képező rehabilitációs rendszer szervezeti kereteinek, működési feltételeinek kialakításával és működésének elindításával, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek átmeneti és tartós foglalkoztatását biztosító célszervezetek, szociális foglalkoztatást biztosító szervezetek fejlesztésével kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

6.4.2.5. Szociális Európai Uniós és Nemzetközi Főosztály

a) A Szociális Európai Uniós és Nemzetközi Főosztály koordinációs feladatai körében a szociál-, család- és nyugdíjpolitika, a gyermek- és ifjúságvédelem, a gyermek-és ifjúságpolitika, a kábítószer-megelőzés, a kábítószerügyi koordináció, az esélyegyenlőség, a fogyatékosságügy és a foglalkozási rehabilitáció szakterületek vonatkozásában

1. koordinálja a nem európai uniós országokkal kötött nemzetközi szerződések, valamint egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások végrehajtását, illetve kezdeményezi azok megkötését, tárgyalását,

2. koordinálja a nem európai uniós országokkal történő szakmai együttműködést,

3. részt vesz a Külügyminisztérium által koordinált Nemzetközi Fejlesztési Együttműködéssel (NEFE) összefüggő tárcafeladatok koordinációjában.

b) A Szociális Európai Uniós és Nemzetközi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételből eredő tárca- és tárcaközi feladatok koordinálása keretében, a szociál-, család- és nyugdíjpolitika, a gyermek- és ifjúságvédelem, a gyermek- és ifjúságpolitika, a kábítószer-megelőzés, a kábítószerügyi koordináció, az esélyegyenlőség, a fogyatékosságügy és a foglalkozási rehabilitáció szakterületein, az EKTB kormányzati rendjének megfelelően

1.1. koordinálja a tárca főfelelősségi körébe tartozó, szakterületek által vezetett, 15. számú Ifjúságpolitika és sportügyek szakértői munkacsoport, továbbá 45. számú Kábítószerügyi szakértői munkacsoport tevékenységét,

1.2. ellátja, illetve koordinálja a más tárcák főfelelősségébe tartozó EKTB szakértői munkacsoportban történő tárcaképviseletet,

1.3. előkészíti a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, valamint esetenként az Ifjúsági és Oktatási Tanács üléseit, egyezteti a kormánydelegáció mandátumát, közreműködik az Európai Tanács (EiT) tárcafelelősségi körébe tartozó témáinak előkészítésében, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,

1.4. koordinálja, összehangolja a fenti tanácsok munkáját előkészítő tanácsi formációkban való tárcaképviseletet, különös tekintettel a Szociális Kérdések Tanácsi Munkacsoportban folyó tárgyalásokra,

2. az európai uniós tagságból eredő feladatokkal összefüggésben a szociál-, család- és nyugdíjpolitika, a gyermek- és ifjúságvédelem, a gyermek- és ifjúságpolitika, a kábítószer-megelőzés, a kábítószerügyi koordináció, az esélyegyenlőség, a fogyatékosságügy és a foglalkozási rehabilitáció szakterületek tekintetében,

2.1. koordinálja, illetve nyomon követi jelentési kötelezettségek végrehajtását,

2.2. koordinálja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, a kötelezettségszegési eljárásból következő feladatokat, valamint az Európai Bírósággal összefüggő ügyek ellátását,

2.3. előkészíti a miniszter és az állami vezetők Európai Bizottsággal, közösségi intézményekkel, az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli tagállamainak, valamint az EGT-országok – hasonló szintű – vezetőivel folytatott tárgyalásait, találkozóit,

2.4. koordinálja az Európai Bizottság mellett működő komitológiai bizottságokban, illetve tripartit tanácsadó bizottságokban való kormányzati, illetve szociális partneri részvételt, jóváhagyja a tárgyalási mandátumokat,

3. ellátja az Európai Unió bővítésével összefüggő tárcafeladatokat, részt vesz az EU jövőbeli tagállamaival folytatott szakmai tárgyalásokon,

4. szakmai együttműködést alakít ki az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli tagállamaival és az EGT-országokkal, koordinálja az ezen országokkal kötött nemzetközi szerződések, valamint egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások végrehajtását,

5. ellátja az Európai Szociális Kartával kapcsolatos kormányzati feladatokat, ideértve az Európai Szociális Kartával összefüggő előterjesztések szakmai előkészítését, továbbá a Karta ügyének nemzetközi képviseletét.

6.4.2.6. Családpolitikai Főosztály

a) A Családpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. részt vesz a Segélyek és Támogatások Főosztályával a családok támogatásával, családpolitikai eszközök kialakításával kapcsolatos jogszabályok szakmai koncepciójának kidolgozásában,

2. vizsgálja a családok támogatásával, családpolitikai eszközök kialakításával kapcsolatos jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat,

3. koordinálja a népesedési és családpolitikához kapcsolódó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását.

b) A Családpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során – a Segélyek és Támogatások Főosztályával együttműködésben – részt vesz a családok támogatásával kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri azok felhasználását.

c) A Családpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. kidolgozza a családpolitikával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, irányítja, összehangolja és fejleszti a családpolitikai eszközök rendszerét,

2. cselekvési és szakmai programokat, modellkísérleti programokat működtet, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

3. programokat dolgoz ki a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolásának elősegítése érdekében,

4. részt vesz a családok életkörülményeit befolyásoló kormányzati döntések előkészítésében,

5. elemzi a kormányzati döntések családpolitikai hatásait,

6. ellátja minisztériumnak a családpolitikával kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

7. működteti a Család-és Népesedéspolitikai Tanácsot,

8. kapcsolatot tart a családok érdek-képviseleti szervezeteivel,

9. a népesedési és családügyi kérdésekhez kapcsolódó koordinatív, tervezési és stratégiai feladatai körében

9.1. kidolgozza a népesedési és családpolitika alapjául szolgáló „Nemzeti Családpolitikai Cselekvési Program 2011–2020” stratégiai dokumentumot,

9.2. cselekvési és szakmai programokat dolgoz ki, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

9.3. együttműködik a vonatkozó szakmapolitikai fejlesztési koncepciók kidolgozásában,

9.4. koordinálja a népesedési és családpolitikához kapcsolódó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását,

10. elemzési, kutatás-koordinációs és információs fejlesztési feladatkörében

10.1. az érintett szakfőosztályokkal együttműködésben koordinálja a családpolitikai terület információs fejlesztéseit, azok nyomon követését,

10.2. összefogja és koordinálja a családpolitikai terület statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését,

10.3. közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában,

11. ellátja a Családbarát Munkahely díjjal kapcsolatos pályáztatási, értékelési, szervezési feladatokat,

12. kommunikációs feladatai körében kampányokat tervez és folytat a családbarát „közbeszéd” népszerűsítése érdekében.

6.4.2.7. Ifjúságügyi Főosztály

a) Az Ifjúságügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a gyermek- és ifjúságpolitikát érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját,

2. előkészíti a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával, mérséklésével, illetve megelőzésével (a továbbiakban együtt: a kábítószer-probléma kezelése) kapcsolatos – más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó – jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját,

3. vizsgálja az 1-2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Ifjúságügyi Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja

1. a több ágazatot érintő gyermek- és ifjúságpolitikai programok kialakítását és végrehajtását,

2. a határon túli ifjúsággal való együttműködés rendszerét és kidolgozza fejlesztésének szakmai irányait,

3. a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő, több ágazatot érintő programok kialakítását és végrehajtását.

c) Az Ifjúságügyi Főosztály nemzetközi feladatai körében

1. ellátja az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztállyal együttműködve elkészíti az Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló jelentéseket,

2. ellátja, illetve koordinálja az európai uniós tagságból, illetve Magyarország egyéb nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő kábítószerügyi feladatokat, valamint összehangolja az egységes hazai álláspont kialakítását és képviseletét, továbbá elkészíti a nemzetközi szervek tájékoztatását szolgáló jelentéseket, és ellátja az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

3. ellátja az EKTB 15. számú Ifjúságpolitika és sportügyek szakértői munkacsoport, valamint az EKTB. 45. számú Kábítószerügyi szakértői munkacsoport irányítását és működtetését.

d) Az Ifjúságügyi Főosztály funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a gyermek- és ifjúságpolitikai, valamint kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat.

e) Az Ifjúságügyi Főosztály egyéb feladatai körében

1. a gyermek- és ifjúságpolitikával kapcsolatos egyéb feladatai körében

1.1. az ifjúsági stratégia és cselekvési tervek keretében kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikával, a fiatalokat érintő szolgáltatásokkal, az ifjúsági turizmussal, a gyermekek és fiatalok iskolán kívüli szabadidejének eltöltésével, továbbá az önkormányzatok gyermek- és ifjúságpolitikai feladatellátásával kapcsolatos szakmai irányokat, fejlesztési koncepciókat és programokat, valamint összehangolja az azokban foglalt feladatok megvalósulását,

1.2. részt vesz az ifjúsági és tömegsporttal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,

1.3. figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,

1.4. közreműködik az ifjúsági célú pályázatok szakmai tartalmának kialakításában és elbírálásában,

1.5. ellátja a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, továbbá a Magyar Ifjúsági Konferencia működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;

2. a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos egyéb feladatai körében

2.1. a Nemzeti Stratégia és cselekvési tervek keretében kidolgozza a kábítószer-probléma kezelését szolgáló szakmai irányokat, fejlesztési koncepciókat és programokat, valamint összehangolja és figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megvalósulását,

2.2. közreműködik a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő kereslet- és kínálatcsökkentési, bűnmegelőzési és egészségfejlesztési feladatok ellátásában,

2.3. együttműködik a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel,

2.4. elkészíti a Kormány, az Országgyűlés tájékoztatását szolgáló jelentéseket és ellátja az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

2.5. közreműködik a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

2.6. kialakítja a kábítószer-probléma kezelését elősegítő nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát, részt vesz a nemzetközi finanszírozású programok szakmai monitorozásában,

2.7. ellátja a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat;

3. ellátja a minisztériumnak a gyermek- és ifjúságpolitikával, valamint a kábítószer-megelőzéssel és a kábítószerügyi koordinációval kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

6.5. Az oktatásért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.5.0.0.1.¹¹⁶

6.5.0.1. Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet

a) Az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja a 43. §-ban meghatározott feladatokat.

b) Az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

1. előkészíti és véleményezi a külhoni magyarságot érintő oktatási tárgyú jogszabályokat, kormány-előterjesztéseket, különös tekintettel a kedvezménytörvény oktatási rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggő és a külhoni magyaroknak a felsőfokú oktatásban való részvételét szabályozó jogszabály-alkotási feladatokra,

2. előkészíti az államközi és tárcaszintű oktatási és tudományos megállapodások külhoni magyarokkal kapcsolatos kisebbségi fejezeteit,

3. részt vesz a kétoldalú kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok a külhoni magyarokat érintő ülésein,

4. képviseli a tárcát a külhoni magyar ügyeket kezelő szakmai testületekben,

5. kapcsolatot tart a külhoni magyarság szakmai es érdek-képviseleti szerveivel, a feladat ellátásában részt vevő magyarországi szervezetekkel, háttérintézményekkel,

6. működteti az államtitkár külhoni magyar szakmai tanácsadó testületeit (Határon Túli Magyar Oktatási Tanács, Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács, Határon Túli Magyar Felsőoktatási Tanács), és koordinálja a tárcának a külhoni magyarsággal kapcsolatos feladatait,

7. előkészíti a minisztérium vezetőinek a külhoni magyar közösségeknél, szakmai szervezeteinél tett látogatásait, továbbá képviseli az oktatási ágazatot a külhoni magyarság által rendezett kiemelt jelentőségű eseményeken.

6.5.0.2.¹¹⁷ Oktatási Nemzetközi Főosztály

a) Az Oktatási Nemzetközi Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja a hazai idegennyelv-oktatás fejlesztésével, az idegennyelv-tudás fejlesztési koncepciójának kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, felügyeli a kapcsolódó pályázati programokat, kapcsolatot tart az illetékes szakmai műhelyekkel;

b) Az Oktatási Nemzetközi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a nyelvvizsgarendszer szakmai felügyeletét (OH-NYAT), koordinálja az azzal összefüggő államigazgatási feladatokat,

2. előkészíti a miniszter másodfokú döntéseit az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-akkreditációs tárgyú elsőfokú határozatai ellen benyújtott fellebbezések tekintetében.

c) Az Oktatási Nemzetközi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja az oktatási ágazat nemzetközi kapcsolatainak ápolásával és fejlesztésével összefüggő, különösen a magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítésével, a tudománypolitikai együttműködések erősítésével, továbbá az európai uniós kapcsolatok koordinálásával, az uniós intézményekkel történő kapcsolattartással összefüggő szervezési, hivatali és reprezentációs teendőket;

2. gondoskodik a nemzetközi stratégiai és kommunikációs feladatok ellátásáról;

3. ellátja az uniós döntéshozatali folyamatokban történő részvétellel kapcsolatos ágazati tárcafeladatokat;

4. az illetékes államigazgatási szervekkel, valamint az ágazati szakmai főosztályokkal együttműködve megszervezi az állásfoglalásra jogosult kormányzati képviselőnek az Európai Unió Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanácsának, és előkészítő fórumainak ülésén történő részvételét az államtitkár felelősségébe tartozó témák tekintetében, gondoskodik a szükséges háttéranyagok, tárgyalási álláspontok, hozzászólások tartalmi és technikai előkészítéséről, igény szerint gondoskodik az ülésen részt vevő állami vezető szakmai kíséretéről;

5. biztosítja a közösségi politikai döntések előkészítésében a magyar álláspont kialakítását és képviseletét;

6. együttműködik a Jogi Főosztállyal az oktatási ágazatot érintő jogharmonizációs feladatok ellátásában;

7. gondoskodik az EKTB munkájához kapcsolódó ágazati feladatok ellátásáról;

8. működteti az EKTB Oktatási és képzés szakértői csoportját, valamint koordinálja az ágazat képviseletét az oktatást érintő szakértői csoportokban;

9.¹¹⁸

10. koordinálja az Európai Unió „Oktatás és képzés 2020” stratégiával kapcsolatos nemzetközi együttműködésekben való részvételt;

11. gondoskodik az Európai Unió részére kétévente készítendő nemzeti jelentés és esetenkénti részbeszámolók, szakmai értékelések és egyéb jelentések összeállításáról;

12.¹¹⁹

13. biztosítja a magyar részvételt az EU oktatási, képzési és tudományos közösségi programjaiban, koordinálja az EU oktatási szakpolitikáihoz kapcsolódóan a hazai megvalósítást szolgáló feladatok ellátását;

14.¹²⁰

15. felelős az oktatás területén a kiemelt nemzetközi szervezetekben – ide nem értve a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióban és az UNESCO-ban való részvételét – és projektekben történő megjelenésért és azok kezdeményezéséért, továbbá a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó tevékenységek és feladatok koordinálásáért és szervezéséért, valamint a kétoldalú nemzetközi oktatási és tudománypolitikai kapcsolatok fejlesztéséért, új típusú együttműködések kezdeményezéséért;

16. ellátja az oktatási ágazat képviseletét a nemzetközi kétoldalú, illetve multilaterális tárca- és kormányközi vegyes bizottságokban és nemzetközi szervezetekben, illetve javaslatot tesz a képviselet szintjére és illetékességére;

17. szervezi és irányítja az oktatási ágazat nemzetközi programokban – ide nem értve az európai uniós programokat – történő részvételét, ezzel összefüggésben együttműködik a Külügyminisztériummal és a külföldi magyar külképviseletekkel, továbbá a minisztérium nemzetközi ügyekben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeivel;

18. ellátja a két- és többoldalú állam- és kormányközi oktatási és tudományos egyezményekkel, illetve az egyezmények végrehajtására kötött munkatervekkel, csereprogramokkal kapcsolatosan az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő feladatokat, segíti a külföldi hallgatók magyarországi költségtérítéses képzés keretében történő fogadásával kapcsolatos feladatok megvalósulását,

19. szervezi az oktatásért felelős államtitkár és irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint az OECD, illetve az Európa Tanács közötti oktatási és képzési kapcsolatokat, gondoskodik az ágazat képviseletének ellátásáról az OECD, illetve az Európa Tanács illetékes bizottságaiban;

20. ellátja a Közép Európai Felsőoktatási Csereprogrammal (CEEPUS) kapcsolatos minisztériumi feladatokat a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár felügyeleti területének bevonásával.

e) Az Oktatási Nemzetközi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. szervezi és koordinálja az oktatásért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek nemzetközi programokban történő részvételét;

2. közreműködik az oktatásért felelős államtitkár nemzetközi programjaival összefüggő protokolláris feladatok ellátásában;

3. közreműködik az oktatásért felelős államtitkár vendégeiként Magyarországra látogató külföldiek fogadásával kapcsolatos szervezési és szolgáltatási feladatok ellátásában.

4. szervezi az oktatásért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, közreműködik az állami vezetők fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat;

5. félévenként kimutatást készít az oktatásért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek felsőszintű vezetőnek kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről;

6. koordinálja és elkészíti a nemzetközi oktatási rendezvényi tervet és programokat, gondoskodik a kormányközi, illetve tárcamegállapodások alapján megvalósuló egyéb rendezvények előkészítéséről és megszervezéséről;

7. koordinálja az oktatásért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek fordítási és tolmácsolási megrendeléseit;

6.5.0.3. Oktatási Fejlesztéspolitikai, Statisztikai és Szervezési Főosztály

a) Az Oktatási Fejlesztéspolitikai, Statisztikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja az oktatásért felelős államtitkár által meghatározott, kiemelten kezelt és különböző szakmai szempontok összehangolását is igénylő feladatok végrehajtását, segíti az államtitkárt e feladatok végrehajtásának nyomon követésében és ellenőrzésében;

2. összeállítja az Oktatásért Felelős Államtitkári Titkárságnak a minisztérium féléves munkatervére és törvényalkotási programjára vonatkozó ágazatot érintő javaslatait, illetve – az előbbiek alapján – az ágazat féléves munkatervét, figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt, továbbá a jogszabályokban, az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek, illetve a minisztérium vezetői értekezletein, valamint az oktatásért felelős államtitkár által egyedileg meghatározott feladatok végrehajtását;

3. részt vesz az Oktatásért Felelős Államtitkári Titkárság vezetői értekezleteinek előkészítésében, ennek keretében szakmai anyagot biztosít;

4.¹²¹ a jogi és személyügyi helyettes államtitkár irányítása alatt működő Jogi Főosztály Koordinációs Osztályának megkeresése alapján koordinálja a Fejlesztéspolitikai, Statisztikai és Szervezési Főosztályon belül a minisztériumok és kormányhivatalok előterjesztéseinek, jogszabály-tervezeteinek véleményezését, az oktatásért felelős államtitkár által felügyelt szervezeti egységek, illetve háttérintézmények véleményeltérése esetén, a Jogi Főosztály Koordinációs Osztály felkérése alapján koordinálja a kialakítandó egységes oktatási ágazati álláspontot tartalmazó választervezet elkészítését;

5. koordinálja a kormány ügyrendjében nevesített, a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteinek, valamint kormányülések napirendjeivel kapcsolatos vezetői felkészítésből adódó – az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kompetenciájába tartozó – feladatokat;

6. közreműködik az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének államtitkárságon belüli egyeztetésében;

7. szervezetfejlesztési feladatai keretében nyomon követi az oktatásért felelős államtitkár hivatali szervezetének működési folyamatait, előkészíti az oktatásért felelős államtitkár e folyamatok fejlesztésére vonatkozó javaslatait, koordinálja az oktatási államtitkárság hivatali szervezetét érintő változásmenedzsmenti feladatokat, továbbá – a jóváhagyást megelőzően – véleményezi az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek ügyrendjeit;

8. az oktatási ágazat tekintetében koordinálja és felügyeli a hatósági ügyekben kötelezően előírt formanyomtatványok elektronizálását, az elektronikus ügyintézés feltételeinek kialakítását, továbbá a kötelezően közzéteendő közérdekű adatok közzétételét;

9. ellátja a közép- és hosszú távú fejlesztéspolitikai dokumentumok kidolgozására és megvalósítására irányuló tervezési és végrehajtási feladatok ágazati koordinációját;

10. ellátja a Strukturális Alapokból 2007–2013 között rendelkezésre álló források fogadásához szükséges dokumentumok, valamint az ahhoz kapcsolódó operatív programok, akciótervek, pályázati kiírások kidolgozásával összefüggő ágazati koordinációs feladatokat,

11. ellátja az oktatási ágazat érdekeinek a regionális tervezésben való megjelenítésével összefüggő feladatok koordinációját,

12.¹²² az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

12.1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal, valamint az Értékelési és Monitoring Főosztállyal,

12.2. – a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett – a 2014–2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

12.2.1. részt vesz a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztályt a kapcsolatos megbeszélésekről,

12.2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

12.2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

12.2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a kormányprogrammal való összhangra,

12.2.5. együttműködik a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

12.2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

12.2.7. előkészíti a 2014–2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az Operatív Programok előkészítésében,

12.3. – az Értékelési és Monitoring Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett – az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

12.3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában,

12.3.2. folyamatosan nyomon követi a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósítását, s előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az Értékelési és Monitoring Főosztály számára,

12.3.3. részt vesz az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

12.3.4. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által a miniszter számára készített előrehaladási jelentések előkészítésében és véleményezésében,

12.3.5. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az Értékelési és Monitoring Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

12.3.6. tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

12.3.7. megküldi az Értékelési és Monitoring Főosztály számára az Akciótervek, pályázati felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok tervezetét, illetve a kiemelt projektre vonatkozó miniszteri támogató levelek tervezetét véleményezés, véglegesítés és miniszteri jóváhagyásra előkészítés céljából, a megküldött véleményt figyelembe veszi a dokumentumok előkészítése során;

13. az oktatási ágazat tekintetében koordinálja a miniszter által – az államtitkárra átruházott jogkörben – ellátandó területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket;

14. hazai és nemzetközi osztályozási rendszerek felülvizsgálatánál koordinálja a tárcavélemény kialakítását, képviseli az ágazat érdekeit;

15. véleményezi a statisztikai ügykörbe tartozó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, munkaanyagokat.

b) Az Oktatási Fejlesztéspolitikai, Statisztikai és Szervezési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megszervezi és végrehajtja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak megfelelő köz- és felsőoktatási adatgyűjtéseket, adatellenőrzést, -feldolgozást és adatszolgáltatást egyeztetve a köz- és felsőoktatási szakterülettel, összeállítja, megszerkeszti az adatgyűjtésekről szóló statisztikai tájékoztatókat, működteti az Oktatási Ágazat statisztikai nyilvántartásait,

2. koordinálja és végzi a hazai és nemzetközi rendszeres és eseti statisztikai adatszolgáltatásokat,

3. a szakterületek részére biztosítja az elemzésekhez szükséges adatokat, elsődleges elemzéseket, prognózisokat készít,

4. a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendjére vonatkozó szabályzat alapján teljesíti a külső adatkéréseket,

5. az ágazati statisztika fejlesztése körében karbantartja a statisztikai kérdőíveket, valamint a statisztikai fogalomrendszereket, összefogja a statisztikák harmonizációját és nemzetközileg összehasonlítható indikátorok fejlesztését célzó hazai programokat,

6. megtervezi és ellenőrzi a statisztikai adatgyűjtésekkel és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos informatikai fejlesztéseket,

7. a kulturális ágazatot érintő ügyekben a kulturális államtitkár szakmai irányítása alapján

7.1. eljár a kulturális szakérői nyilvántartással kapcsolatos névjegyzék-vezetési, tájékoztatási és igazolási feladatokban,

7.2. a kulturális ágazatot érintő területeken, az illetékes szakterületek állásfoglalását követően kiadja az igazságügyi szakhatósági állásfoglalásokat,

7.3. eljár a Belső Piaci Információs Rendszeren (IMI) keresztül érkező megkeresések megválaszolása, különös tekintettel a kulturális szakértői nyilvántartásra vonatkozó ügyekben;

8. az oktatási ágazatot érintő ügyekben az oktatásért felelős államtitkár szakmai irányítása alapján az oktatási ágazatot érintő területeken, az illetékes szakterületek állásfoglalását követően kiadja az igazságügyi szakhatósági állásfoglalásokat,

9. fogadja a központi e-mail címekre érkező elektronikus leveleket, gondoskodik azoknak a címzettek részére történő eljuttatásáról; valamint a kompetenciájába tartozó leveleket megválaszolja,

10. kezeli a közérdekű kérelmet, panaszt, bejelentést (továbbiakban: beadvány); személyesen írásban előterjesztett beadványt átveszi, a telefonos bejelentésről feljegyzést készít, az Ügyfélszolgálati Irodánál a szóban előterjesztett beadványt írásba foglalja és a személyesen megjelent beadóval aláíratja, az írásba foglalt, illetve az írásban (postán, elektronikus úton, faxon) érkezett beadványokat, a telefonbejelentésről készített feljegyzést a bejelentéssel érintett szervezeti egység vezetőjének továbbítja,

11. ellátja az elektronikus ügyintézésből eredő ügyiratok fogadásából és továbbításából adódó feladatokat;

12. általános ügyfélszolgálati és tájékoztatótevékenységet végez,

13. kiállítja

13.1. a külföldön tanuló magyar állampolgárságú diákok diákigazolványát,

13.2. a külön jogszabályokban meghatározott igazolásokat,

14. külön jogszabályban meghatározottak szerint az apostille tanúsítvány kiadásához szükséges közbenső hitelesítést végzi (az okiraton szereplő aláírás és bélyegzőlenyomat hitelesítése) a magyarországi oktatási intézményekben kiállított bizonyítványok, oklevelek, igazolások tekintetében.

6.5.1. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó
szervezeti egységek

6.5.1.1. Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a 85. §-ban meghatározott általános feladatain túl, egyéb feladatai körében az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet koordinálásával ellátja a Közoktatáspolitikai Tanács, az Országos Köznevelési Tanács és bizottságai, az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács, az Országos Diákjogi Tanács összehívásával, működtetésével és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint nyilvántartást vezet a közoktatási szakmai szervezetekről, egyesületekről.

6.5.1.2. Közoktatás Irányítási Főosztály

a) A Közoktatás Irányítási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a közoktatás irányításával kapcsolatos jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját,

2. előkészíti a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó ágazati jogszabályok szakmai koncepcióját.

b) A Közoktatás Irányítási Főosztály koordinációs feladati körében

1. közreműködik a közoktatásban alkalmazottakra vonatkozó speciális munkajogi szabályozás kialakításában,

2. közreműködik a közoktatás tartalmi szabályozásával kapcsolatos jogszabályok szakmai koncepciójának előkészítésében,

3. közreműködik a tankönyvpiacot érintő jogszabályok, dokumentumok, programok, kutatások előkészítésében, koordinálja a tankönyvek jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat, előkészíti a hivatalos tankönyvjegyzékre felkerülő tankönyvek árkorlátjának a meghatározását,

4. ellátja a minisztérium közoktatási háttérintézményeivel összefüggő, hatáskörébe tartozó szakmai feladatokat,

5. ellátja a menekültek közoktatásban és felsőoktatásban való részvételével, felzárkóztatásával és magyarnyelv-oktatásával kapcsolatos feladatokat,

6. ellátja a közoktatás minőségértékelésével, minőségfejlesztésével és ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat,

7. felelős a hazai és nemzetközi országos, térségi mérési, ellenőrzési feladatok tervezéséért, eredményeinek értékeléséért, gondoskodik azok közzétételéről,

8. előkészíti a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók közoktatási intézményekben történő nevelésének-oktatásának sikerességét szolgáló programokat és koordinálja végrehajtásukat,

9. előkészíti a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló miniszteri döntéseket, továbbá szervezi az esélyegyenlőségi feladatok ágazati feladatainak végrehajtását,

10. előkészíti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztését, nevelését-oktatását, a pedagógiai szakszolgálatokat érintő jogszabályokat, dokumentumokat, programokat, részt vesz a programok megvalósításában,

11. ellátja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. keretében működő közoktatási esélyegyenlőségi programok megvalósításával kapcsolódó szakmai feladatokat,

12. ellátja a Nemzeti Tehetség Program megvalósításával összefüggő tárcafeladatokat, továbbá gondoskodik a „Mentorprogram” előkészítéséről és ellátja annak szakmai felügyeletét,

13. végzi a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő jogszabályok, dokumentumok, programok előkészítését, a nemzetközi egyezmények, munkatervek, az anya-, illetve nyelvi környezetben folyó pedagógusképzést és -továbbképzést, a diákcsere szervezését,

14. ellátja a nemzeti etnikai kisebbségi oktatás tankönyvellátásával összefüggő feladatokat.

c) A Közoktatás Irányítási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott miniszteri jogkörök gyakorlásának előkészítésével összefüggő feladatokat, segíti a helyi önkormányzatok közoktatással összefüggő tervezési, szervezési feladatainak végrehajtását, a kistérségi társulások oktatásszervező tevékenységét, valamint közreműködik a területfejlesztési feladatok ellátásában,

2. döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó közoktatási hatósági ügyeket, intézkedéseket, kivéve az egyházi kiegészítő támogatásokra vonatkozó intézkedéseket,

3.¹²³ előkészíti az állami fenntartású közoktatási intézmények intézményvezetőinek megbízásáról, illetve megbízásuk visszavonásáról szóló döntéseket.

d) A Közoktatás Irányítási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében közreműködik a közoktatási ágazatot érintő, az európai uniós és egyéb nemzetközi szervezeti tagságunkból következő feladatok megvalósításában, a közoktatási ágazatot érintő európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatokban, ellátja az európai iskolákkal kapcsolatos tárcafeladatokat.

e) A Közoktatás Irányítási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. javaslatot tesz, illetve véleményt ad a közoktatás-finanszírozását érintő hazai költségvetés előkészítése, végrehajtása során,

2. ellátja a közoktatás információs rendszerének működtetésével összefüggő tárcafeladatokat,

3. a közoktatási humánszolgáltatók tekintetében ellátja a költségvetési törvényben meghatározott állami normatívák, támogatások és kiegészítő támogatások igénylésével, folyósításával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a normatívák és egyéb támogatások igénylésével, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos, a Magyar Államkincstár területi szervei által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálását,

4. ellátja a közoktatási esélyegyenlőségi feladatokkal összefüggő hátránykompenzáció, esélyteremtő programok és miniszteri döntések előkészítését, közreműködik ezen programok megvalósításában, – különös tekintettel az Arany János-programokra, az Útravaló Ösztöndíjprogramra – előkészíti a közoktatási esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásához kapcsolódó stratégiai megoldásokat és segíti a helyi önkormányzati esélyegyenlőségi tervek elkészítését.

6.5.1.3. Közoktatás Fejlesztési Főosztály

a) A Közoktatás Fejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. gondoskodik a szakterületet érintő fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásáról,

2. részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések előkészítésében,

3. gondozza a szakmai fejlesztési programokat, kidolgozza a programkoncepciókat, az európai uniós források felhasználásával megvalósuló közoktatási fejlesztések programterveit, ösztönzi új fejlesztési programok indítását, és segíti azok megvalósulását,

4. ellátja a Nemzeti Alaptanterv, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kerettantervek, az oktatási programcsomagok elkészítésével, felülvizsgálatával, kiadásával összefüggő feladatokat,

5. kidolgoztatja az érettségi vizsga általános és részletes tantárgyi követelményeit, ellátja a vizsgák tartalmi és szervezeti rendjének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, elemzi, értékeli a vizsgák eredményeit,

6. javaslatot tesz a szakterületet érintő szakképzési és felnőttképzési formák korszerűsítésére, újak megteremtésére,

7. részt vesz az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Országos Képesítési Keretrendszer megfelelő szintjeinek kidolgozásában,

8. ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az oktatási szakágazat illetékességi körébe tartozó szakképesítések, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmények tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat,

9. képviseli az Oktatásért Felelős Államtitkárságot más ágazat vagy minisztérium feladatkörébe tartozó, a szakképzési és felnőttképzési feladatokat érintő ügyekben.

b) A Közoktatás Fejlesztési Főosztály funkcionális feladatai körében felelős a Közoktatás Fejlesztési Célelőirányzat működtetéséért.

6.5.2. A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

6.5.2.1. Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a 85. §-ban meghatározott általános feladatain túl, egyéb feladatai körében

1. ellátja a gazdasági tanácsokkal kapcsolatos igazgatási-koordinációs feladatokat, továbbá előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó állami felsőoktatási intézmények rektorainak vezetői illetményére és munkaköri leírására vonatkozó javaslatot jóváhagyásra,

2. az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinettel együttműködve ellátja a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat,

3. működteti a Nemzeti Bologna Bizottságot, koordinálja a bolognai folyamatban való magyar részvétellel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

4. közreműködik a szakterületet érintő nemzetközi ügyek, kiemelten az Európai Unióval kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint ellátja egyes nemzetközi testületekben a tagállami képviseletet.

6.5.2.2. Felsőoktatási Fejlesztési Főosztály

a) A Felsőoktatási Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a felsőoktatás szabályozásával, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját.

b) A Felsőoktatási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. ellátja az állami intézmények fenntartói irányításából eredő, külön törvényben meghatározott feladatokat,

2. figyelemmel kíséri a miniszter törvényességi felügyelete alá tartozó Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a felsőoktatási regisztrációs központ, valamint a nem állami felsőoktatási intézmények és a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények fenntartóinak tevékenységét,

3. felelős a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával kapcsolatos minisztériumi, valamint a képzési és képzésfejlesztési feladatok ellátásáért és az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával és annak az intézményi keretszámokra történő lebontásával kapcsolatos döntések előkészítéséért,

4. intézi a pedagógusképzés felsőoktatási feladatait,

5. közreműködik a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerésével kapcsolatos jogszabályok, továbbá a nemzetközi ekvivalencia-egyezmények és szerződések előkészítésében,

6. közreműködik a felsőoktatási intézményfejlesztési tervekkel kapcsolatos igazgatási és koordinációs feladatok ellátásában,

7. részt vesz az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó egységes Országos Képesítési Keretrendszer felsőoktatási szintjeinek kidolgozásában,

8. ellátja a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány, valamint a Nemzetközi Pető András Közalapítvány által működtetett felsőoktatási intézmények ágazati feladatait.

c) A Felsőoktatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a miniszter másodfokú hatósági döntéseit a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezésekre vonatkozóan,

2. döntésre előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó felsőoktatási hatósági és törvényességi felügyeleti döntéseket.

d) A Felsőoktatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a felsőoktatási intézmények költségvetésének tervezésével és beszámoltatásával, a nem állami felsőoktatási intézmények finanszírozásával, a felsőoktatási intézmények finanszírozásának szabályozásával kapcsolatos feladatokat,

2. ellátja a felsőoktatásban a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő, az oklevelek, végzettségek és szakképzettségek elismerésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

3. előkészíti a köztársasági elnök és a miniszterelnök hatáskörébe tartozó kinevezéseket és felmentéseket, valamint rektori megbízásokat és felmentéseket.

6.5.2.3. Tudománypolitikai Főosztály

A Tudománypolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. előkészíti a MTA és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok képviseletével kapcsolatos intézkedéseket, továbbá a felsőoktatási tudományos ügyek ágazati irányítási feladatainak körében ellátja a tárca képviseletét az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottságban,

2. közreműködik a nem közvetlen gazdasági haszon elérésére irányuló tudományos kutatások – így különösen a tiszta alapkutatások – költségvetési és európai uniós forrásainak összehangolt felhasználásában,

3. a felsőoktatási tudományos ügyek szervezési feladatainak körében ellátja a felsőoktatási tudományos képzéssel, illetve az ennek támogatásával kapcsolatos feladatok koordinációját,

4. ellátja a felsőoktatási tehetséggondozással kapcsolatos ágazati feladatokat, koordinálja a kapcsolódó ösztöndíjprogramokat,

5. elősegíti a felsőoktatás sikeres részvételét a hazai, az uniós és más nemzetközi tudományos kutatási és fejlesztési programokban, támogatja a regionális tudásközpontok kialakítását és fejlesztését,

6. közreműködik a Magyar Tudomány Ünnepe felsőoktatási programjainak megszervezésében és a kapcsolódó kiadvány elkészítésében,

7. ellátja a Kormány tudománypolitikájához kapcsolódó stratégiaalkotási feladatokat és közreműködik azok végrehajtásában,

8. koordinálja a Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájának megvalósítását szolgáló tudománypolitikai feladatokat, és végrehajtja a felsőoktatásra háruló feladatokat,

9. gondozza a hatáskörébe utalt fejlesztési programokat, az ágazati fejlesztési feladatokat, az uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztéseket,

10. végzi a felsőoktatási minőségpolitikával és a Felsőoktatási Minőségi Díjjal kapcsolatos ágazati feladatokat, segíti a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosításának fejlesztését,

11. felügyeli az adatszolgáltatási és adatfeldolgozási rendszerek (Felsőoktatási Információs Rendszer, Diplomás Pályakövető Rendszer, Vezetői Információs Rendszer, Kreditmonitor, szociális dimenzió mérése) fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtását (a Felsőoktatási Információs Rendszer tekintetében egyeztetve az Oktatási Fejlesztéspolitikai, Statisztikai és Szervezési Főosztály Statisztikai Osztállyal), és az ezek támogatását szolgáló pénzeszközök felhasználását,

12. elősegíti az Elektronikus Információs Szolgáltatás nemzeti program megvalósítását, valamint a digitális felsőoktatási tananyagok és egyéb tudományos tartalmak elérhetővé tételét a hallgatók, oktatók, kutatók számára, ennek keretében ellátja az e célokat szolgáló programok megvalósításával, az EISZ Nemzeti Program és a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár bővítésével összefüggő minisztériumi szakmai feladatokat.

6.6.¹²⁴ A kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

6.6.0.1. Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet

a) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja a 44. §-ban meghatározott feladatokat.

b) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet kodifikációs feladatkörben

1. részt vesz a Kulturális Államtitkárság feladatkörébe tartozó jogszabályok szakmai koncepciójának előkészítésében,

2. közreműködik az ágazati jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepciójának előkészítésében, az egyéb jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének véleményezésében,

3. az érintett szakmai szervezeti egységekkel együtt részt vesz a kulturális ágazatot érintő jogszabálytervezetek egyeztetésén.

c) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet funkcionális feladatkörben

1. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint gazdasági társaságok, alapítványok és közalapítványok számára,

2. közreműködik a kulturális ágazatot érintő szerződések, egyéb megállapodások előkészítésében, illetve az elszámolással kapcsolatos feladatok ellátásában,

3. az érintett szervezeti egységek közreműködésével ellátja a kulturális államtitkár felelősségi körébe tartozó alapítványok, gazdasági társaságok és költségvetési szervek alapító okiratainak elkészítésével, módosításával kapcsolatos feladatokat,

4. a 4. függelék I. 4. pontjában felsorolt költségvetési szervek és II/1. pontja és II/3/2. pontja szerinti gazdasági társaságok tekintetében előkészíti a kultúráért felelős államtitkár döntéseit, javaslatait.

d) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a kultúráért felelős államtitkár feladatkörében a költségvetés-tervezéssel, a zárszámadással, a vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtását, a Költségvetési Főosztállyal együttműködésben,

2. a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő érintett szervezeti egységek bevonásával ellátja a kultúráért felelős államtitkár és a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár részére a pénzügyi jellegű döntésekkel kapcsolatos előkészítési feladatokat,

3. koordinálja – a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységekkel együttműködve – az ágazatot érintő ellenőrzési vizsgálatokat (Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, belső ellenőrzés) és vezeti ezek vonatkozásában az ott tett megállapítások, következtetések, javaslatok folyamatos nyilvántartására, a vállalt intézkedések rögzítésére, a határidőre történő megvalósulás nyomon követésére és a felelősök számonkérésére alkalmas nyilvántartást,

4. szakmailag támogatja a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységeket feladataik jogi és pénzügyi-költségvetési vonatkozásaiban,

5. közreműködik a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretével kapcsolatos döntések előkészítésében,

6. előkészíti az államtitkári vezetői értekezletet, ellátja a 91. §-ban megjelölt vezetői értekezlet lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,

7. előkészíti a 4. függelék I. 4. pontjában felsorolt költségvetési szervek és II/1. pontja, továbbá II/3/2. pontja szerinti gazdasági társaságok vezetői részvételével szervezett értekezleteket.

e) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében

1. közreműködik a kulturális ágazat politikai arculatának kialakításában, az államtitkár politikai döntéseinek, a kormányprogramhoz kapcsolódó államtitkári program végrehajtásának előkészítésében,

2. ellátja a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács és a Kulturális Ágazati Szakmapolitikai Tanács titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat, szervezi az üléseket,

3. együttműködik a Sajtó és Kommunikációs Titkársággal a 119. §-ban meghatározott eljárás során, valamint a Parlamenti Főosztállyal a 6.2.0.2. pontban foglalt, ágazatot érintő feladatok ellátása során,

4. előkészíti a kulturális ágazat felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

5. végzi a kulturális ágazat felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére folyósított támogatások elszámolásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat, kivéve, ha megállapodás másként rendelkezik,

6. biztosítja a folyamatos adatszolgáltatást pénzügyi kérdésekben a kultúráért felelős államtitkár, a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár és a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységek részére, szorosan együttműködve a Költségvetési Főosztállyal,

7. költségvetési elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít az ágazati irányítás támogatása érdekében a költségvetési tervezés során az ágazati javaslatok, illetve egyéb ágazati állami vezetői döntések megalapozásához, az érintett szervezeti egységek bevonásával,

8. végrehajtja a kultúráért felelős államtitkár által meghatározott, stratégiai fontosságú és különböző szakmai szempontok összehangolását is igénylő feladatokat a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységek és szükség esetén a funkcionális területek bevonása, az érintett szervezeti egységek közötti közvetítés útján,

9. részt vesz a tárcaközi, az ágazat és háttérintézményei és egyéb szervezetek közötti szakmai kapcsolatok ápolására irányuló feladatok ellátásában.

6.6.0.1.1. Kultúrpolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság

1. A Kultúráért Felelős Államtitkári Titkárság ellátja a 85. § (1)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokat.

2. A Kultúráért Felelős Államtitkári Titkárság vezetőjének tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.

6.6.1.¹²⁵ A kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

6.6.1.1. Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) A Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a 85. § (1)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokat.

b) A Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a szerzői jogi törvény módosítására és annak végrehajtására vonatkozó jogszabályok, és a kapcsolódó közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepciójának előkészítésében, kidolgozásában,

2. véleményezi a szerzői jogi vonatkozású jogszabályokat és nemzetközi szerződéseket.

c) A Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság koordinációs feladatai körében

1. a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő érintett szervezeti egységekkel együttműködve koordinálja az ágazati jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepciójának előkészítését, ha a tervezett szabályozás több, a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egység feladatkörét érinti,

2. a kulturális ágazat tekintetében – az érintett szervezeti egységek bevonásával – előkészíti a miniszter szerzői jogi feladatai ellátásához szükséges intézkedéseket,

3. ellátja a szerzői jogi ügyekhez kapcsolódó kulturális szakmapolitikai álláspont kialakításának koordinációját.

d) A Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. gondoskodik a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos egyeztetése lefolytatásáról, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 92/H. §-a alapján előkészíti a miniszteri véleményt,

2. kezeli, illetve az érintett szervezeti egységekkel ismerteti a közös jogkezelő szervezetek Szjt. 92/K. §-a szerinti, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megküldött anyagait,

3. az Szjt. 101. §-a alapján előkészíti a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjainak kinevezésekhez szükséges miniszteri jóváhagyást,

4. az Szjt. 104. §-a szerinti egyeztető testületi eljárással kapcsolatban beszerzi a kulturális terület álláspontjának kialakításához szükséges információkat,

5. előkészíti az egyeztető testület eljárási szabályzatának jóváhagyásához az Szjt. 105. § (2) bekezdése szerint szükséges miniszteri véleményt,

6. előkészíti a közös jogkezelő szervezetek támogatási politikájához szükséges miniszteri véleményt,

7. a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben a kulturális ágazatot érintő ügyekben koordinálja az ágazati vélemény kialakítását.

e) A Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság európai uniós és nemzetközi feladatai körében részt vesz a szerzői joggal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben.

f) A Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladatai körében

1. a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő érintett szervezeti egységekkel együttműködve ellátja az ágazati védelmi feladatokat,

2. a Közgyűjteményi Főosztállyal együttműködve részt vesz a kulturális javakkal kapcsolatos restitúciós feladatok ellátásában.

6.6.1.2. Művészeti Főosztály

a) A Művészeti Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az előadó-művészeti és alkotóművészeti tevékenységre, a művészettámogatásra, a műteremlakások bérlőkijelölési jogának gyakorlására, a művészeti szakmai elismerésekre, a mozgóképszakma szabályozására (így a filmszakma, valamint e területek állami támogatásának szabályozására, az „art” mozik működésének támogatási rendszerére, az „art” filmek terjesztésének támogatási rendszerére, a mozik, filmszínházak hozzáférhetőségének feltételeire, a helyi önkormányzati „art” mozihálózat digitális fejlesztésének támogatására, a mozgóképszakmai, és a digitális kultúra területéhez tartozó testületekre, a filmkoprodukciós szerződések kihirdetésére, az „art” mozivá minősítéshez szükséges feltételekre, a nem filmgyártásra vonatkozó mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatására, a mozgófilm felvételi és közvetítési biztonsági szabályzatra, a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésére) vonatkozó jogszabályok valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját,

2. a jogszabálytervezetek véleményezése során javaslatokat tesz az 1. pontban meghatározott tárgyköröket érintő, szakmailag megalapozott szabályozásra,

3. feladatkörében javaslatot tesz a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök deregulációjára.

b) A Művészeti Főosztály koordinációs feladatai körében

1. kialakítja a szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, kormányzati szintű stratégiai terveket, ajánlásokat dolgoz ki, elemzi a szakterület állapotát, és szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére,

2. figyelemmel kíséri a professzionális, kortárs magyar művészeti – színházi, zenei, táncművészeti, képzőművészeti, iparművészeti, design, fotóművészeti, irodalmi és könyvszakmai valamint mozgóképszakmai – területet, államigazgatási eszközökkel támogatja szervezeteit, alkotóit,

3. figyelemmel kíséri a határon túli kortárs magyar művészeti – színházi, zenei, táncművészeti, képzőművészeti, iparművészeti, design, fotóművészeti, irodalmi és könyvszakmai valamint mozgóképszakmai – területet, ösztönzi határon túli művészeti programok megvalósulását, segíti az egyes területek magyar nemzeti kultúrába való beépülését,

4. ágazati szakmai irányítási tevékenységet gyakorol az önkormányzati művészeti intézmények vonatkozásában, szakmailag segíti az önkormányzatok intézményfenntartó tevékenységét,

5. közreműködik a mozgóképszakma ágazati irányításának és szakmai felügyeletének ellátásában,

6. figyelemmel kíséri a magyar mozgóképszakmai területet, a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja szervezeteit, alkotóit,

7. képviseli a művészeti tevékenység megjelenítését más szakterületek stratégiájában.

c) A Művészeti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényben (a továbbiakban: Emtv.) meghatározott hatósági ügyekben a másodfokú hatóság döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

2. ellátja a mozgóképről szóló törvény által meghatározott döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a mozgóképszakmai hatóság döntései tekintetében, amennyiben a mozgóképről szóló törvény, kormány- vagy miniszteri rendelet megsértését észleli, a hatóságnál a döntés saját hatáskörben történő visszavonására vagy módosítására, illetve a felügyeleti szervénél felügyeleti eljárás lefolytatására vonatkozó jelzés, javaslattétel megtételét kezdeményezheti,

3. lefolytatja az „art” besorolásokkal kapcsolatos elsőfokú szakhatósági eljárásokat, és előkészíti a miniszteri szakhatósági állásfoglalások, döntések tervezeteit.

d) A Művészeti Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztállyal együttműködésben részt vesz az uniós források felhasználásával megvalósuló, feladatkörét érintő fejlesztések előkészítésében,

2. elősegíti a kortárs művészeti produkciók, művek nemzetközi megismertetését, illetve a nemzetközi kortárs művészet magyarországi bemutatását, szakmailag támogatja a külföldön működő magyar kulturális intézeteket,

3. részt vesz az EKTB 30. Kultúra szakértői csoportjában, valamint az Európai Unió Tanácsa kulturális munkaterve keretében működő, a művészek és más kulturális szakemberek mobilitásának előmozdítására irányuló nyitott koordinációs munkacsoportban.

e) A Művészeti Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja az előadó-művészeti, alkotóművészeti és mozgóképszakmai szervezetek központi költségvetési támogatásával kapcsolatos döntés-előkészítést,

2. ellátja a feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatokat, előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában,

3. kialakítja az „art” mozik működésének és az „art” filmek terjesztésének támogatási rendszerét,

4. összehangolja, előmozdítja a mozgóképszakmai könyvek, folyóiratok, honlapok egyéb kiadványok, filmszakmai oktatás, képzés, kutatás, tudományos tevékenység, filmszakmai szervezetek, filmklubok, műhelyek, filmszakmai rendezvények, hazai és nemzetközi fesztiválok, filmterjesztés (mozi-üzemeltetés, forgalmazás), mozgóképalkotások megőrzése és védelme, filmkópia felújítás, archiválás, nemzeti kulturális örökség digitalizálás, valamint a határon túli magyar filmművészet és digitalizálás támogatását,

5. közreműködik a Nemzet Színésze, valamint Mozgókép Mestere díjjal, illetve az utóbbi helyébe lépő szakmai elismeréssel járó díj kifizetése érdekében, amennyiben a fedezet biztosítása és a kifizetés – megállapodás vagy jogszabály alapján – a kultúráért felelős miniszter kötelezettsége,

6. részt vesz az előadó-művészeti, alkotóművészeti és mozgóképszakmai gazdasági társaságok költségvetési támogatását érintő döntések előkészítésében,

7. közreműködik a helyi önkormányzati „art” mozihálózat digitális fejlesztésének támogatása igénylésével kapcsolatos eljárásokban, a döntéshozatal során, előkészíti a támogatási szerződéseket,

8. működteti az „art” besorolási szakhatósági eljárásokban javaslattevőként közreműködő Filmszakmai Bizottságot.

f) A Művészeti Főosztály egyéb feladatai körében

1. a közoktatási szakterület, illetve szakmai szervezetek megkeresése alapján javaslatot tesz a szakterületet érintő képzési formák korszerűsítésére, újak megteremtésére, véleményezi az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakterületével összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos megkereséseket,

2. javaslatot tesz a Kormány által adományozható művészeti díj, a miniszter által adományozható művészeti szakmai elismerés alapítására, módosítására, közreműködik a Kormány által alapított művészeti díj, a miniszter által alapított művészeti szakmai elismerés adományozása folyamatában,

3. előkészíti az Emtv.-ben meghatározott, a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket, egyéb intézkedéseket,

4. közreműködik a feladatkörébe tartozó területeken működő közös jogkezelő szervezetek felügyeletében és a díjszabások jóváhagyásában, valamint a nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőire vonatkozó díjszabások költségvetési fedezetének tervezésében,

5. elvégzi a művészeti alkotómunka, előadó-művészeti és mozgókép-művészeti tevékenység állami támogatásával összefüggő feladatokat,

6. működteti a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsot, mint a miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testületét, e feladatkörben együttműködik az előadó-művészeti államigazgatási szerv feladatait ellátó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Előadó-művészeti Irodával,

7. közreműködik a művészeti feladatokat ellátó, minisztérium vagyonkezelésében lévő gazdasági társaságok, miniszter által irányított költségvetési szervek szakmai irányításában,

8. kapcsolatot tart a művészeti terület országos illetőségű szakmai, érdekvédelmi szervezeteivel, a helyi önkormányzatok szövetségeivel, valamint részt vesz a művészeti kérdések ágazati érdekegyeztetésében,

9. kapcsolatot tart és együttműködik a Magyar Művészeti Akadémiával,

10. támogatja a Mozgókép Koordinációs Tanács, mint a miniszter által összehívott konzultatív testület működtetését, előkészíti a miniszter által a Mozgókép Koordinációs Tanácsba, valamint a mozgóképszakmai hatóság által működtetett Korhatár Bizottságba delegálandó képviselőkre vonatkozó döntést,

11. folyamatosan figyelemmel kíséri a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kibocsátandó mozgóképszakmai tárgyú NMHH rendeleteknek a magasabb szintű mozgóképszakmai tárgyú jogszabályokkal – így a mozgóképről szóló törvénnyel, a kormány- és miniszteri rendeletekkel – való összhangját, és a jogforrási hierarchia megsértésének észlelése esetén annak jelzését kezdeményezheti az NMHH felé.

6.6.1.3. Közgyűjteményi Főosztály

a) A Közgyűjteményi Főosztály jogszabály-előkészítési feladatai körében

1. előkészíti a muzeális intézményekkel, könyvtárakkal, levéltárakkal, kép-, hang- és audiovizuális archívumokkal és az azokban őrzött kulturális javakkal kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját,

2. a jogszabálytervezetek véleményezése során javaslatokat tesz a muzeális intézményeket, könyvtárakat, levéltárakat, kép-, hang- és audiovizuális archívumokat érintő tárgykörök szakmailag megalapozott szabályozására,

3. feladatkörében javaslatot tesz a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök deregulációjára.

b) A Közgyűjteményi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. ágazati irányítási feladatokat lát el a múzeumi, könyvtári, levéltári és kép-, hang- és audiovizuális archívumok szakterületeken, különösen

1.1. a muzeális intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, kép-, hang- és audiovizuális archívumokban őrzött kulturális javakkal, a közzétett információkkal, a maradandó értékű köz- és magániratokkal összefüggésben, valamint

1.2. a muzeális intézmények, könyvtárak, levéltárak, kép-, hang- és audiovizuális archívumok működtetésére vonatkozó szakmai alapelvek, minőségi kritériumok meghatározásával és azok érvényesítésével összefüggésben,

2. kialakítja a muzeális intézményi, könyvtári, levéltári, kép-, hang-, audiovizuális és digitális archívumi szakterületek fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, ezzel összefüggésben kormányzati és ágazati szintű stratégiai terveket, ajánlásokat dolgoz ki és értékeli a megvalósítását,

3. képviseli a muzeális intézmények, könyvtárak, levéltárak, kép-, hang- és audiovizuális archívumok tevékenységének megjelenítését más szakterületek stratégiájában,

4. részt vesz a muzeális intézmények, könyvtárak, levéltárak, kép-, hang- és audiovizuális archívumok tevékenységével összefüggő szakmai és képesítési követelmények kialakításában,

5. a szakemberek képzése és továbbképzése tárgykörében ellátja a szakterületi feladatokat, kezdeményezi a képzés módosítását,

6. a közoktatási szakterület, illetve szakmai szervezetek megkeresése alapján javaslatot tesz a szakterületet érintő képzési formák korszerűsítésére, újak megteremtésére, véleményezi az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakterületével összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos megkereséseket,

7. kapcsolatot tart fenn a felsőfokú, valamint tudományos szakemberképzést és továbbképzést ellátó intézményekkel,

8. működteti a könyvtári, levéltári, muzeális intézményrendszer szabályszerű szakmai tevékenységét vizsgáló szakfelügyeletet, leadott jogkörben eljárva jóváhagyja annak ellenőrzési tervét és beszámolóját,

9. képviseli a közgyűjteményi szempontokat a szerzői jogi feladatok ellátásában,

10. értékeli a muzeális intézményi, könyvtári, levéltári, kép-, hang- és audiovizuális archívumi szakterület átfogó fejlesztési stratégiáját,

11. koordinálja és véleményezi a muzeális intézményi, könyvtári, levéltári, kép-, hang- és audiovizuális archívumi, valamint kulturális örökség digitalizálási területre vonatkozó központosított előirányzatok felhasználását

12. összehangolja a muzeális intézmények, könyvtárak, levéltárak, kép-, hang- és audiovizuális archívumok közművelődési tevékenységét,

13. könyvtári szakmai szempontból részt vesz a felsőoktatási szakkönyvtárak, valamint az iskolai könyvtárak irányításában,

14. részt vesz a községek könyvtári ellátását javító könyvtárellátási szolgáltató rendszer (KSZR) fejlesztésében,

15. javaslatot tesz a települési könyvtári feladatellátás fejlesztésére,

16. részt vesz a muzeális intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, kép-, hang- és audiovizuális archívumokban őrzött kulturális javak, dokumentumok és információs források digitalizálásának, hosszú távú megőrzésének koordinálásában, on-line hozzáférésének biztosításában,

17. működteti az Országos Dokumentum-ellátási Rendszert (ODR), javaslatot tesz az ODR működtetésére rendelkezésre álló forrás(ok) felhasználására,

18. részt vesz az ODR-ben szolgáltató könyvtárak vezetőivel, alapító okiratával, szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos véleményezési feladatok ellátásában,

19. értékeli a nyilvános könyvtári alapkövetelmények és alapfeladatok teljesítését, javaslatot tesz a könyvtár működési formájának kialakítására,

20. ellátja a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetésével kapcsolatos feladatokat, közreműködik a nyilvános könyvtárak jegyzékére történő felvétel, illetve az onnan törlésről szóló döntés előkészítésében,

21. döntésre előkészíti a büntetőeljárás során lefoglalt, illetve jogerősen elkobozni rendelt védetté nyilvánított magániratok közlevéltári elhelyezését,

22. közreműködik a levéltári anyagról készített hiteles és egyszerű másolatok külföldre továbbításában,

23. közreműködik a nemzetiségek jogainak gyakorlását biztosító közgyűjteményi feladatok ellátásának fejlesztésében,

24. részt vesz könyvtárakat, levéltárakat, muzeális intézményeket érintő ágazati statisztikai adatszolgáltatás előkészítésében, karbantartja a statisztikai kérdőívet a hazai és nemzetközi szabványok figyelembevételével,

25. közreműködik az audiovizuális és digitális kultúra összehangolásának, ágazati irányításának és szakmai felügyeletének ellátásában,

26. részt vesz az információs társadalom és a kulturális tartalomfejlesztés és megőrzés ágazati alakításában.

c) A Közgyűjteményi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a muzeális intézményekkel, könyvtárakkal, levéltárakkal, kép- és hangarchívummal kapcsolatos hatósági jogkörök gyakorlásához szükséges döntéseket,

2. lefolytatja és döntésre előkészíti a muzeális intézményi, könyvtári, levéltári területet érintő alábbi hatósági eljárásokat:

2.1.muzeális intézmények, könyvtárak és levéltárak leltárában szereplő, korlátozottan forgalomképes kulturális javak elidegenítéséhez szükséges miniszteri engedély kiadása,

2.2.muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára történő kölcsönadásához szükséges miniszteri hozzájárulás megadása,

2.3. muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak külföldre történő kölcsönadásához szükséges miniszteri hozzájárulás megadása,

2.4. muzeális intézmény alapításához, már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához szükséges miniszteri engedély kiadása,

2.5. muzeális intézmény működési engedélyének visszavonása, muzeális intézmény megszüntetéséhez szükséges miniszteri engedély,

2.6. könyvtári, levéltári, muzeális intézményi, műtárgyvédelmi szakmai továbbképzési programok akkreditálása,

3. előkészíti a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak leltárból való törlésére vonatkozó miniszteri engedélyt,

4. vezeti a muzeális intézmények működési engedélyeinek nyilvántartását,

5. döntésre előkészíti a települési könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetén kért miniszteri véleményt,

6. döntésre előkészíti a közlevéltárak létesítésével, illetve megszüntetésével, valamint a magánlevéltárak nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzésével, illetve a bejegyzés törlésével kapcsolatos ügyeket, továbbá a miniszteri hatáskörbe tartozó egyéb levéltári ügyeket,

7. felülhitelesíti a levéltári anyagról kiállított, külföldre továbbítandó hiteles másolatokat,

8. jóváhagyásra előkészíti a levéltárakban végzett iratselejtezésekre vonatkozó selejtezési tervet és selejtezési jegyzőkönyvet.

d) A Közgyűjteményi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az uniós források felhasználásával megvalósuló, a főosztály feladatkörét érintő fejlesztések esetén a pályázati felhívások és dokumentáció előkészítésében, a pályázatok értékelésében és a megvalósuló fejlesztések eredményeinek értékelésében,

2. részt vesz az új fejlesztési programok (operatív programok, akciótervek) előkészítésében,

3. részt vesz a közgyűjteményi digitalizálással kapcsolatos európai kezdeményezések véleményezésében, és közreműködik azok magyarországi alkalmazásában,

4. részt vesz az EKTB 30. Kultúra szakértői csoportjában és annak 30.1 alcsoportjában, a közgyűjteményi területtel kapcsolatos európai kezdeményezések véleményezésében, közreműködik magyarországi alkalmazásukban,

5. részt vesz az EKTB 29. Audiovizuális politika szakértői csoportban,

6. közreműködik az Európa Tanács kulturális ágazatot érintő feladatainak ellátásában,

7. részt vesz a közgyűjteményi területhez kapcsolódó európai projektekben, valamint a nyitott koordinációs módszer keretében működő szakértői munkacsoportban,

8. közreműködik a kulturális örökség digitalizálását, kép-, hang- és audiovizuális archívumokat érintő kétoldalú nemzetközi szerződések előkészítésében, valamint az új média európai uniós feladatainak ellátásában,

9. részt vesz az audiovizuális örökség védelmével kapcsolatos kormányzati feladatokból, valamint a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségek teljesítésében,

10. kapcsolatot tart az Europeana-val,

11. a szakterületet érintően segíti a határon túli tevékenységek ellátását.

e) A Közgyűjteményi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatokat, előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában,

2. koordinálja könyvtári területre vonatkozó központosított előirányzatok (érdekeltségnövelő támogatás) elosztását,

3. ellátja a 4. függelék I.4. pontban meghatározott közgyűjtemények szakmai irányításával és felügyeletével összefüggő feladatokat,

4. javaslattételi, véleményezési, értékelési és beszámoltatási jogot gyakorol a 2. pontban meghatározott közgyűjtemények stratégiai terve, munkaterve és munkajelentése vonatkozásában,

5. ellátja a bécsi és a moszkvai Magyar Levéltári Kirendeltség szakmai irányításával és felügyeletével összefüggő feladatokat,

6. részt vesz a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ szakmai irányítási feladatainak ellátásában,

7. részt vesz a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai és Módszertani Központjának szakmai irányítási feladatainak ellátásában,

8. részt vesz a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumok Országos Képzési Központja szakmai irányítási feladatainak ellátásában,

9. részt vesz az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet szakmai irányítási feladatainak ellátásában,

10. ellátja a megyei múzeumok, könyvtárak, levéltárak szakmai irányítását és felügyeletét,

11. részt vesz a kulturális örökség digitális közkinccsé tételének és egyetemes kultúrában elfoglalt helyének megőrzését szolgáló állami szerepvállalás rendszerének kialakításában és gondozásában,

12. figyelemmel kíséri a kép-, hang- és audiovizuális archívumi szervezetek munkáját,

13. közreműködik a szakmai hatóság iránymutatásokkal való ellátásában,

14. összehangolja, előmozdítja a digitális kultúra szakmai kiadványai, oktatási, képzési, kutatási, tudományos tevékenysége, műhelyei, rendezvényei, hazai és nemzetközi konferenciái, archiválása, kulturális örökség digitalizálása, valamint a határon túli magyar kulturális örökség digitalizálása támogatását.

f) A Közgyűjteményi Főosztály egyéb feladatai körében

1. felügyeli a muzeális intézményekben őrzött kulturális javakra irányuló komplex állományvédelmi tevékenységet (Nemzeti Állományvédelmi Program),

2. részt vesz a levéltári állományvédelemmel összefüggő ágazati feladatok végrehajtásában,

3. kiadja a muzeális intézmények szakelméleti-módszertani folyóiratát,

4. részt vesz az államháztartásról szóló törvény szerinti kiállítási garanciával megvalósuló kiállítások előkészítésében,

5. javaslatot tesz a miniszter által adományozható közgyűjteményi szakmai elismerés alapítására, módosítására, közreműködik a miniszter által alapított közgyűjteményi szakmai elismerés adományozása folyamatában,

6. kapcsolatot tart fenn a szakmai-társadalmi szervezetekkel és testületekkel,

7. működteti a Könyvtári, Levéltári, Muzeológiai és a Műtárgyvédelmi Akkreditációs Szakbizottságokat,

8. működteti a Könyvtári Minőségügyi Bizottságot és részt vesz a Minősített Könyvtár cím, valamint a Könyvtári Minőségi Díj odaítélésére irányuló eljárásban,

9. részt vesz az Országos Könyvtári Kuratórium működtetésében,

10. működteti a Levéltári Kollégiumot,

11. közreműködik a Magyar–Orosz Levéltári Együttműködési Bizottság tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásában,

12. közreműködik a határon túli magyarságot érintő levéltári ügyek intézésében,

13. kapcsolatot tart a digitalizálás, a digitális tartalomszolgáltatás, a kulturális hazai és nemzetközi digitális szervezetekkel, kép- és hangarchívumokkal, digitális gyűjteményekkel,

14. kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó területeken működő közös jogkezelő szervezetekkel,

15. támogatja a Múzeumi Digitalizálási Bizottság, és a Nemzeti Digitális Dokumentációs Klaszter működtetését,

16. ellátja az új kulturális értékek, kezdeményezések létrehozásával, a nemzeti és egyetemes tárgyi és szellemi kulturális örökség és érték közkinccsé tételével, az új média létrehozásával kapcsolatos állami feladatokat,

17. részt vesz a kép- hang- és audiovizuális archívumokkal, valamint a kulturális örökség digitalizálásával és megőrzésével kapcsolatosan a miniszter jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában.

6.6.1.4. Közművelődési Főosztály

a) A Közművelődési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a közművelődéssel, népművészettel, népi iparművészettel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját,

2. a jogszabálytervezetek véleményezése során javaslatokat tesz a közművelődéssel, népművészettel, népi iparművészettel kapcsolatos tárgykörök szakmailag megalapozott szabályozására,

3. feladatkörében javaslatot tesz a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök deregulációjára.

b) A Közművelődési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a kulturális turizmussal összefüggő minisztériumi feladatokat és segíti a kulturális turizmus szakmai szereplőinek tevékenységét, valamint folyamatos kapcsolatot tart a turizmus szakmai szervezeteivel és intézményeivel,

2. folyamatos kapcsolatot tart a közművelődési terület országos hatókörű szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, a helyi önkormányzatok szövetségeivel, továbbá a határon túli magyarság közművelődési szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, valamint részt vesz a közművelődési kérdések ágazati érdekegyeztetésében,

3. közművelődési ismeretek oktatásának kérdésében folyamatos kapcsolatot tart a szakemberképzést és továbbképzést ellátó közép- és felsőoktatási, szakképzési intézményekkel és a tárgyban kutatásokat végző a tudományos intézményekkel.

c) A Közművelődési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a közművelődési szakmai továbbképzési programok akkreditáltatásával kapcsolatos feladatokat,

2. másodfokú hatósági ügyintézést végez a népi iparművészeti alkotások minősítése és a „Népi Iparművész” cím adományozása terén érkező fellebbezések ügyében.

d) A Közművelődési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az uniós források felhasználásával megvalósuló, feladatkörét érintő fejlesztések, a pályázati felhívások és a dokumentáció előkészítésében és a pályázatok értékelésében, közreműködik új fejlesztési programok indításának előkészítésében,

2. részt vesz az EKTB 30. Kultúra szakértői csoportjában és hozzájárul a közművelődési terület nemzetközi és uniós kapcsolatainak fejlesztéséhez.

e) A Közművelődési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. feladatkörében – szakmai javaslattétel, véleményezés útján – részt vesz az éves költségvetéssel kapcsolatos teendők ellátásában,

2. feladatkörében részt vesz a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának ügyintézésében (szakmai javaslattétel, támogatási szerződések és szerződésmódosítások előkészítése, támogatás átutalásának kezdeményezése, javaslattétel támogatási szerződések teljesítéséről szóló szakmai beszámolók elfogadására, részvétel támogatások helyszíni ellenőrzésében),

3. ellátja a 4. függelék I.4. pontban meghatározott közművelődési intézmények szakmai irányításával és felügyeletével összefüggő feladatokat.

f) A Közművelődési Főosztály egyéb feladatai körében

1. részt vesz a közművelődés ágazati irányítási feladatainak ellátásában, teljesíti e téren meglévő döntés-előkészítő és tájékoztatási kötelezettségeit,

2. szakmai alapelvek kimunkálásával, a szakmai érdekek érvényesítésével ellátja a közművelődési tevékenységekkel és a közművelődési szervezetrendszer működésével összefüggő államigazgatási feladatokat,

3. ösztönzi a közművelődési területre vonatkozó tudományos kutatásokat, folyamatosan figyelemmel kíséri a közművelődés társadalmi felzárkóztatást, esélyegyenlőséget növelő funkciójának teljesülését, helyzetének alakulását,

4. kialakítja a szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, a kormányzati és minisztériumi szintű stratégia terveit, feladatellátási ajánlásokat, fejlesztési javaslatokat dolgoz ki,

5. a közművelődési feladatellátás fejlesztésének vonatkozásában részt vesz a minisztérium területfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel kapcsolatos teendőinek ellátásában,

6. figyelemmel kíséri az országban és a határon túli magyarság körében folyó közművelődési feladat-ellátást, működteti a közművelődési szakfelügyeletet,

7. véleményezi az önkormányzatok közművelődés-igazgatási, intézményfenntartó és működtető feladataival kapcsolatos beadványait, szakmailag állást foglal az önkormányzatoktól, közművelődési intézményektől és egyéb szervezetektől, a közművelődésben dolgozóktól érkező kérdések vonatkozásában,

8. ellátja az amatőr- és népművészettel, népi iparművészettel kapcsolatos – a 4. függelék I.4. pontjában meghatározott intézménynek át nem adott – feladatokat,

9. részt vesz a szakterület tevékenységével összefüggő szakmai és képesítési követelmények kialakításában, a szakemberek képzése tárgykörében ellátja a minisztériumi szakterületi feladatokat,

10. ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a feladatkörével összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

11. ellátja a „Minősített Közművelődési Intézmény Cím” és a „Közművelődési Minőség Díj” adományozásával kapcsolatos feladatokat,

12. a közművelődési szervezetek vonatkozásában ellátja az egész életen át tartó, iskolarendszeren kívüli tanulással, a felnőttképzéssel kapcsolatos – a 4. függelék I.4. pontjában meghatározott intézménynek át nem adott – feladatokat,

13. a jelentőlapok kérdéseinek kidolgozása vonatkozásában részt vesz a közművelődési feladatokat ellátók, valamint az állatkertek statisztikai adatszolgáltatásának intézésében,

14. gondoskodik a Közművelődési Akkreditációs Szakbizottság működtetéséről,

15. feladatkörében javaslatot tesz a miniszter és a Kormány által adományozható közművelődési, népművészeti szakmai elismerések alapítására, módosítására, a közművelődési, népművészeti szakterülethez tartozó díjak adományozására javaslatot tevő kuratóriumok működtetésével közreműködik a miniszter és a Kormány által alapított közművelődési szakmai elismerés adományozásának folyamatában,

16. végzi az anyanyelvápolással kapcsolatos közművelődés-igazgatási feladatokat, a határon túli magyarság körében ösztönzi az anyanyelvi kultúra és önazonosságtudat megőrzését, ápolását és fejlesztését szolgáló közművelődési programok megvalósulását, a magyar–magyar közművelődési kapcsolatok elmélyítését, feladatkörében segíti a határon túli magyarok kulturális szervezeteinek tevékenységét,

17. közreműködik az állatkertekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe rendelt feladatok ellátásában.

6.6.1.5. Kulturális Örökségvédelmi Főosztály

a) A Kulturális Örökségvédelmi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepcióját,

2. a jogszabálytervezetek véleményezése során javaslatokat tesz a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos tárgykörök szakmailag megalapozott szabályozására,

3. feladatkörében javaslatot tesz a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök deregulációjára.

b) A Kulturális Örökségvédelmi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. folyamatos kapcsolatot tart fenn az örökségvédelem, mint közérdek megvalósítása érdekében az állami, önkormányzati szervekkel, egyházakkal, a szakmai, civil és egyéb szervezetekkel, testületekkel,

2. részt vesz az egyes ingatlanok műemléki vagy régészeti védetté nyilvánításával, illetve a védelem megszüntetésével kapcsolatos jogszabály-előkészítésben,

3. állásfoglalást készít és javaslatokat tesz – szükség esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményének kikérésével – az örökségvédelmi szakterületet érintő előterjesztésekkel kapcsolatban.

c) A Kulturális Örökségvédelmi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a hatósági döntést a jogszabályok által miniszter hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági ügyekben, különösen a kulturális örökség védelméről szóló törvényben valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági ügyekben,

2. felügyeleti eljárást folytat le a kulturális örökségvédelmi és építésügyi hatósági ügyben eljáró és a felügyeleti körébe tartozó hatóság eljárása, illetve mulasztása, továbbá az eljárás folyamán, illetőleg annak lezárásaképpen hozott döntése kapcsán.

d) A Kulturális Örökségvédelmi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO Egyezmény végrehajtásából fakadó ágazati szakmai feladatokat,

2. ellátja a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO Egyezmény végrehajtásából fakadó ágazati szakmai feladatokat,

3. ellátja a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO Egyezmény végrehajtásából fakadó ágazati szakmai feladatokat,

4. ellátja az Európai Unió Tanácsának az építészetről szóló következtetéseiből, valamint az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatból eredő ágazati feladatokat,

5. részt vesz az EKTB 30. Kultúra szakértői csoport munkájában,

6. ellátja az Európa Tanácsnak a kulturális örökségvédelmi tárgyú egyezményeiből eredő ágazati feladatokat.

e) A Kulturális Örökségvédelmi Főosztály funkcionális feladatai körében

2. részt vesz az uniós források felhasználásával megvalósuló, feladatkörét érintő fejlesztések előkészítésében, a Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztállyal együttműködve,

3. kialakítja a kulturális örökségvédelem fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, kormányzati szintű stratégiai terveket, ajánlásokat dolgoz ki, elemzi a szakterület állapotát, és szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére, a Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztállyal együttműködve,

4. közreműködik a kulturális örökségvédelem állami intézményeinek fejlesztését, irányítását elősegítő folyamatokban, valamint ezek szakmai felügyeletének és ellenőrzésének kialakításában, az érintett szervezeti egységekkel együttműködve,

5. ellátja a területrendezéssel összefüggő ágazati feladatokat,

6. ellátja a helyi építészeti örökséggel kapcsolatos ágazati feladatokat,

7. előkészíti a jogszabályok által a kulturális örökség védett ingatlan elemeinek elidegenítésére, megterhelésére, vagyonkezelésbe adására, valamint bármely olyan jogügyletre vonatkozóan a miniszter hatáskörébe utalt jóváhagyást, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a kulturális örökség védett ingatlan eleme felett,

8. elbírálja a kulturális örökség elemeivel kapcsolatos közérdekű bejelentéseket, panaszokat.

f) A Kulturális Örökségvédelmi Főosztály egyéb feladatai körében

1. kidolgozza és folyamatosan aktualizálja a szakterület tevékenységével összefüggő szakmai és képesítési követelményeket, a szakemberek képzése tárgykörében ellátja a minisztériumi feladatokat, kezdeményezi a képzés módosítását,

2. ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az örökségvédelemmel összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat,

3. előkészíti a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsok tagjaira vonatkozó javaslatot,

4. előkészíti az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Világörökség Szakbizottsága, valamint a Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága miniszter által delegálható tagjaira vonatkozó javaslatot,

5. ellátja a miniszter nemzeti emlékhelyekkel, kiemelt nemzeti emlékhelyekkel, valamint történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatait,

6. ellátja a miniszternek a világörökségi, valamint a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott feladatait,

7. közreműködik a határon túli örökségi értékek védelme, gondozása, megismertetése terén.

6.6.1.6. Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya

a) A Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya koordinációs feladatai körében

1. közreműködik a jogharmonizációs feladatok ellátásában,

2. koordinálja a kulturális ágazat nemzetközi programokban – ideértve az európai uniós programokat és a külföldön működő magyar kulturális intézetekben, illetve az oktatási és kulturális szakdiplomaták által szervezett egyes kulturális programokat – történő részvételét,

3. a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységek bevonása útján koordinálja a nemzetközi kulturális rendezvényi terv és programok előkészítését, gondoskodik a kormányközi, illetve ágazati megállapodások alapján megvalósuló egyéb rendezvények előkészítéséről és megszervezéséről,

4. a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységek javaslatai és jelentései alapján vezeti az ágazati éves utazási adatbázist.

b) A Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a kulturális ágazat nemzetközi kapcsolatainak ápolásával és fejlesztésével összefüggő, különösen a magyar kultúra külföldi népszerűsítésével, a kulturális nemzetközi együttműködések előmozdításával, továbbá az európai uniós kapcsolatok koordinálásával, az uniós intézményekkel és más nemzetközi vagy regionális szervezetekkel történő kapcsolattartással összefüggő feladatokat,

2. gondoskodik a kultúráért felelős államtitkár és a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, valamint a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységek nemzetközi és EU-rendezvényeken, tárgyalásokon, illetve egyéb eseményeken való részvételéhez szükséges teendőkről és szakfeladatokról,

3. gondoskodik a kultúráért felelős államtitkár nemzetközi programjaival összefüggő szakdiplomáciai feladatok ellátásáról, valamint a kultúráért felelős államtitkár vendégeiként hazánkba látogató külföldiek fogadásával kapcsolatos feladatokról,

4. ellátja a két- és többoldalú állam- és kormányközi kulturális ágazatot érintő egyezményekkel, illetve az egyezmények végrehajtására kötött megállapodásokkal kapcsolatos feladatokat, együttműködve a Külügyminisztériummal, a magyar külképviseletekkel, a külföldön működő magyar kulturális intézetekkel, az oktatási és kulturális szakdiplomatákkal, továbbá az országba akkreditált külföldi képviseletekkel és kulturális intézetekkel,

5. a nemzetközi kétoldalú, illetve multilaterális tárca- és kormányközi vegyes bizottságokban, nemzetközi szervezetekben ellátja a kulturális ágazat képviseletét, illetve javaslatot tesz a képviselet ellátására,

6. gondoskodik az uniós intézmények részére készítendő, valamint a nemzetközi jellegű ágazati jelentések, szükség szerinti részbeszámolók, szakmai értékelések és egyéb jelentések összeállításáról,

7. ellátja az Európa Tanáccsal kapcsolatos és a kulturális ágazat feladatkörébe tartozó koordinációs feladatokat, valamint gondoskodik a kulturális ágazat képviseletéről az Európa Tanács illetékes bizottságában,

8. ellátja az uniós döntéshozatali folyamatokban történő részvétellel kapcsolatos kulturális ágazati feladatokat,

9. biztosítja az EU kulturális programjaiban a magyar részvételt, koordinálja az EU kulturális szakpolitikáihoz kapcsolódóan a hazai megvalósítást szolgáló feladatok ellátását,

10. vezeti és működteti az EKTB 30. Kultúra szakértői csoportját, valamint koordinálja az ágazat képviseletét a kultúrát érintő más szakértői csoportokban, felügyeli a 30.1. kulturális anyagok digitalizálása és digitális megőrzése alcsoport működését,

11. részt vesz az EKTB 29. Audiovizuális politika szakértői csoport munkájában.

c) A Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya funkcionális feladatai körében

1. koordinálja a feladatkörébe tartozó tárcaközi és tárcán belüli szakértői testületek működését,

2. ellátja a kultúráért felelős államtitkár, a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár és a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységek munkatársai és az ágazat hivatalos képviseletében utazó más személyek külföldi kiküldetésével, utaztatásával kapcsolatos feladatokat, és az érintett szervezeti egységek javaslatai alapján összeállítja és frissíti az ágazati éves utazási adatbázist,

3. az illetékes államigazgatási szervekkel, valamint a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységekkel együttműködve megszervezi az állásfoglalásra jogosult kormányzati képviselőnek az Európai Unió Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanácsának és előkészítő fórumainak ülésén történő részvételét a kultúráért felelős államtitkár felelősségébe tartozó témák tekintetében, gondoskodik a szükséges háttéranyagok, tárgyalási álláspontok, hozzászólások tartalmi és technikai előkészítéséről, igény szerint gondoskodik az ülésen részt vevő állami vezető szakmai kíséretéről,

4. ellátja a feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatokat, előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában.

d) A Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya egyéb feladatai körében

1. javaslatot tesz a kulturális szakterületekkel egyeztetve a külföldi magyar kulturális intézetek szakmai irányítására és felügyeletére, továbbá a szakmai programokra vonatkozó minisztériumi döntésekre,

2. feltárja a magyar kultúra népszerűsítésével és bemutatásával, illetve a külföldi kultúra magyarországi bemutatásával kapcsolatos lehetőségeket, elvégzi az ezek megvalósításához szükséges tervezési és végrehajtási feladatokat.

e) A Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya a határon túli magyar kulturális ügyekkel kapcsolatos feladatai körében

1. a szakterületekkel együttműködésben képviseli a tárcát a határon túli magyar ügyeket kezelő tárcaközi bizottságokban és igény szerint egyéb szakmai testületekben, valamint koordinálja a tárcának a külhoni magyarsággal kapcsolatos kulturális feladatait,

2. részt vesz a szomszédos országokkal közösen működtetett ún. kisebbségi vegyes bizottságok ülés-előkészítő munkálataiban, különös tekintettel a határon túli magyar közösségek kulturális kérdéseire, valamint koordinálja a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásai alapján elvégzendő feladatok végrehajtását,

3. együttműködve az ágazat illetékes szervezeti egységeivel, koordinálja a külhoni magyarság kulturális ügyeivel kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart a kisebbségi diplomáciáért felelős kormányzati szervekkel.

6.6.1.7. Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztály

a) A Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve részt vesz az ágazati jogszabályok szakmai koncepciójának kidolgozásában,

2. a fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel és a tárca társfőosztályaival együttműködve részt vesz a fejlesztéspolitikai jogszabályok szakmai koncepciójának kidolgozásában, hazai és nemzetközi szinten.

b) A Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. a kultúráért felelős államtitkár és a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányításával koordinálja a kulturális ágazat, továbbá a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységeknek a kulturális ágazatot érintő stratégiaalkotással kapcsolatos hazai és nemzetközi tevékenységét,

2. koordinálja és végzi a kulturális ágazati fejlesztések, beruházások tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, az érintett szervezeti egységekkel együttműködésben,

3. közreműködik a kulturális ágazat érdekeinek érvényesítésében a regionális programok terén, koordinálja az ezzel összefüggő ágazati feladatokat,

4. koordinálja és végzi a kulturális ágazati programokkal kapcsolatos értékelési tevékenységet,

5. a kulturális ágazat tekintetében a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő érintett szervezeti egységek bevonásával koordinálja és megteszi a miniszter területfejlesztési és környezetvédelmi feladatainak ellátásához szükséges intézkedéseket,

6. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

6.1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal, valamint az Értékelési és Monitoring Főosztállyal,

6.2. – a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett – a 2014–2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében,

6.2.1. részt vesz a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztályt a kapcsolatos megbeszélésekről,

6.2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

6.2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

6.2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a kormányprogrammal való összhangra,

6.2.5. együttműködik a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

6.2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

6.2.7. előkészíti a 2014–2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az Operatív Programok előkészítésében;

6.3. – az Értékelési és Monitoring Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett – az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

6.3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoringrendszer és értékelési rendszer kialakításában,

6.3.2. folyamatosan nyomon követi a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósítását, s előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az Értékelési és Monitoring Főosztály számára,

6.3.3. részt vesz az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

6.3.4. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által a miniszter számára készített előrehaladási jelentések előkészítésében és véleményezésében,

6.3.5. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az Értékelési és Monitoring Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

6.3.6. tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

6.3.7. megküldi az Értékelési és Monitoring Főosztály számára az Akciótervek, pályázati felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok tervezetét, illetve a kiemelt projektre vonatkozó miniszteri támogató levelek tervezetét véleményezés, véglegesítés és miniszteri jóváhagyásra előkészítés céljából, a megküldött véleményt figyelembe veszi a dokumentumok előkészítése során,

7. koordinálja a kultúráért felelős államtitkárhoz és a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárhoz érkező előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményeztetését, és az érintett szervezeti egységektől határidőben beérkezett vélemények alapján elkészíti és továbbítja az egységes kulturális ágazati álláspontot tartalmazó választervezetet,

8. koordinálja a kultúráért felelős államtitkár és a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár által meghatározott, több szervezeti egységet érintő és különböző szakmai szempontok összehangolását is igénylő feladatok végrehajtását, segíti az államtitkárt és a helyettes államtitkárt e feladatok végrehajtásának nyomon követésében és ellenőrzésében, folyamatosan tájékoztatja az államtitkárt és a helyettes államtitkárt a végrehajtás helyzetéről,

9. koordinálja a Kormány ügyrendjében nevesített állami vezetői értekezletek ágazatot érintő napirendi pontjaival, az állami vezetők felkészítésével kapcsolatos feladatokat,

10. felel a kultúráért felelős államtitkár és a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelen szabályzatban meghatározott (90–92. §) – és szükség szerint a kormányzati döntéshozatalt előkészítő egyéb – állami vezetői értekezletekre történő felkészítéséért,

11. koordinálja az ágazat által előkészített előterjesztések, jelentések és egyéb döntés-előkészítő anyagok jelen szabályzatban meghatározott (90–92. §) állami vezetői értekezletekre történő benyújtását,

12. közreműködik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítésében, módosításában, véleményezi az egyéb, minisztérium működésére vonatkozó szabályzatokat,

13. a Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinettel együttműködve összeállítja a kultúráért felelős államtitkárnak a minisztérium féléves munkatervére és törvényalkotási programjára vonatkozó ágazati javaslatait, illetve – az előbbiek alapján – az ágazat féléves munkatervét, figyelemmel kíséri a minisztérium munkatervében foglalt, továbbá a jogszabályokban, az állami vezetői értekezleteken meghatározott, ágazatot terhelő vagy érintő feladatok végrehajtását.

c) A Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a tárca társfőosztályaival együttműködve ellátja az ágazat szakmai illetékessége szerinti szakmai tervezési feladatokat, kezdeményezi a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttműködését,

2. közreműködik az Európa Tanács kulturális ágazatot érintő feladatainak ellátásában,

3. közreműködik az UNESCO-egyezmények végrehajtásából adódó hazai feladatok ellátásában, és nyomon követésében,

4. közreműködik az Európai Tájegyezménnyel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátásában,

5. részt vesz az EKTB érintett szakértői munkacsoportjainak tevékenységében, továbbá az Európai Bizottság által működtetett, az Európai Unió Tanácsa kulturális munkatervének végrehajtására irányuló nyitott koordinációs munkacsoportban,

6. szakmai iránymutatással közreműködik az Európai Duna Makro-regionális Stratégia, valamint az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus szakmai illetékességébe tartozó programjainak kidolgozásában, és képviseli az ágazatot,

7. koordinálja és végzi a kulturális ágazati nemzetközi statisztikai adatszolgáltatásokat.

d) A Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. részt vesz az ágazat stratégiai terveinek és a kapcsolódó programok előkészítésében, megvalósításában, nyomon követésében, koordinálja az ezzel összefüggő ágazati feladatokat,

2. a kultúráért felelős államtitkár vagy a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár felhatalmazása alapján képviseli az ágazatot a feladatköréhez kapcsolódó bizottságokban és egyéb testületekben, munkacsoportokban, közreműködik az ellenőrzéshez kapcsolódó fórumokon való ágazati részvétel megszervezésében,

3. közreműködik a kulturális ágazat szakmai irányítása alá tartozó háttérintézmények projektjei kapcsán felmerült problémák megoldásában,

4. részt vesz a kulturális örökségvédelmi és kulturális turisztikai fejlesztési feladatok ellátásában, együttműködve a szakmailag illetékes szervezeti egységekkel,

5. közreműködik a hazai és nemzetközi forrásokból megvalósuló kulturális beruházások és programok előkészítésében, nyomon követi megvalósulásukat.

6. ellátja a kulturális ágazati statisztikai rendszer működtetésével kapcsolatos tárcafeladatokat,

7. megszervezi és végrehajtja az OSAP-nak megfelelő kulturális ágazati adatgyűjtéseket, adatellenőrzést, -feldolgozást és adatszolgáltatást, összeállítja és közzéteszi az adatgyűjtésekről szóló statisztikai összesítőket, működteti a kulturális ágazat OSAP-nak megfelelő statisztikai nyilvántartásait,

8. a kulturális ágazati statisztika fejlesztése körében karbantartja a statisztikai kérdőíveket, valamint a statisztikai fogalomrendszereket, összefogja a statisztikák harmonizációját és nemzetközileg összehasonlítható indikátorok fejlesztését célzó hazai programokat,

9. előkészíti a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnökének és elnökségének kinevezéséhez szükséges miniszteri egyetértést tartalmazó intézkedéseket,

10. a szakértői ügyekben

10.1. vezeti a kulturális szakértői nyilvántartással kapcsolatos névjegyzéket és eljár az igazolási feladatokban,

10.2. a kulturális ágazatot érintő területeken, az illetékes szervezeti egységek állásfoglalását követően kiadja az igazságügyi szakhatósági állásfoglalásokat.

e) A Kultúrpolitikai és Kulturális Igazgatási Főosztály egyéb feladatai körében

1. közreműködik a közép- és hosszú távú stratégiák és programok kidolgozásában, a kulturális ágazati érdekek érvényesítésében,

2. elemzéseket, kimutatásokat készít az ágazati irányítás segítése érdekében a programok hatásairól, eredményeiről,

3. közreműködik a kulturális ágazatot érintő természet- és környezetvédelmi védelmi feladatok ellátásában,

4. közreműködik a kultúra gazdasági szerepének feltárásában, ellátja a kreatív és kulturális iparra irányuló ágazati feladatokat, a kapcsolódó nemzetközi képviseletet,

5. közreműködik a nemzeti vagyon részét képező védett ingatlanok hasznosításával kapcsolatos ügyekben.

6.7. A sportért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

6.7.0.1. Sportért Felelős Államtitkári Kabinet

a) A Sportért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében ellátja a 43. §-ban meghatározott feladatokat.

b) A Sportért Felelős Államtitkári Kabinet nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. sportdiplomáciai feladatkörében nyilvántartja, és javaslataival segíti a miniszter és a sportért felelős államtitkár nemzetközi és magyar sportdiplomatákkal történő kapcsolattartását,

2. közreműködik a minisztérium nemzetközi és európai uniós kapcsolataiból adódó sportszakmai feladatok ellátásában,

3. koordinálja a minisztérium sportszakmai képviseletének ellátását a nemzetközi szervezetekben (Európai Unió, Európa Tanács, UNESCO, regionális és kétoldalú események),

4. szervezi a sportért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, közreműködik az állami vezetők fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

5. félévenként kimutatást készít a sportért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek felsőszintű vezetőnek kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről.

c)¹²⁶ A Sportért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal, valamint az Értékelési és Monitoring Főosztállyal,

2. – a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett – a 2014–2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

2.1. részt vesz a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztályt a kapcsolatos megbeszélésekről,

2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a kormányprogrammal való összhangra,

2.5. együttműködik a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

2.7. előkészíti a 2014–2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi a Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az Operatív Programok előkészítésében;

3. – az Értékelési és Monitoring Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett – az Akciótervek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoringrendszer és értékelési rendszer kialakításában,

3.2. folyamatosan nyomon követi a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósítását, s előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az Értékelési és Monitoring Főosztály számára,

3.3. részt vesz az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

3.4. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által a miniszter számára készített előrehaladási jelentések előkészítésében és véleményezésében,

3.5. közreműködik az Értékelési és Monitoring Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az Értékelési és Monitoring Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

3.6. tájékoztatja az Értékelési és Monitoring Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

3.7. megküldi az Értékelési és Monitoring Főosztály számára az Akciótervek, pályázati felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok tervezetét, illetve a kiemelt projektre vonatkozó miniszteri támogató levelek tervezetét véleményezés, véglegesítés és miniszteri jóváhagyásra előkészítés céljából, a megküldött véleményt figyelembe veszi a dokumentumok előkészítése során.

Sportpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

6.7.1.1. Sportpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Sportpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a 85. §-ban meghatározott feladatokat.

6.7.1.2. Sportszakmai Főosztály

a) A Sportszakmai Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a sport köztestületek, országos sportági szakszövetségek, sportszövetségek, sportszervezetek működésének támogatási rendjére, különösen a szakmai kritériumrendszer kialakítására vonatkozó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját, továbbá figyelemmel kíséri a támogatások felhasználását.

b) A Sportszakmai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. elkészíti a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport, a fogyatékosok sportja, a sportegészségügy és a sporttudomány fejlesztési stratégiáit, koncepcióit, cselekvési programjait, továbbá folyamatosan figyelemmel kíséri a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia érvényesülését, megvalósulását, ellátja a kétéves cselekvési programok szakmai előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokat, együttműködik a sportszövetségekkel sportágfejlesztési koncepcióik kidolgozásában,

2. ellátja a sport és környezetvédelem, a sport és turizmus kapcsolatából eredő feladatokat, figyelemmel kíséri a sport és gazdaság kapcsolatának, a sportmarketing legfontosabb területeit, javaslatot dolgoz ki fejlesztési lehetőségükre, nyomon követi a sporttal kapcsolatos hazai és nemzetközi információkat, részt vesz a programokban, közreműködik a sport kommunikációs programjának kialakításában,

3. együttműködik az egyéb kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel a nemzeti fejlesztési tervekhez és egyéb kormányzati stratégiákhoz való kapcsolódás feltételének kialakításában, kialakítja és koordinálja a szakmai munkát, áttekinti más minisztériumi ágazatok stratégiáit, javaslatot dolgoz ki az együttműködés lehetőségeire;

4. segíti a sport területén a regionális és kistérségi kooperációt,

5. figyelemmel kíséri az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek, szabadidősport-szövetségek, a fogyatékosok sportja, valamint az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport területén működő sportszövetségek szakmai tevékenységét, és részt vesz meghatározó jelentőségű eseményeiken, kapcsolatot tart a sportszövetségekkel,

6. figyelemmel kíséri a sportköztestületek szakmai tevékenységét, kapcsolatot tart velük, – meghívásra – részt vesz azok meghatározó jelentőségű eseményein, működteti a Köztestületi Koordinációs Bizottságot, valamint kapcsolatot tart a sport közalapítványokkal és ellátja a sport közalapítványokkal kapcsolatos feladatokat,

7. ellátja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjjal, az eredményességi támogatással, az Ezüstgerely Művészeti Pályázat működésének támogatásával és az idős sportolók szociális támogatásával kapcsolatos feladatokat,

Az utasítást a 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás 5. §-a hatályon kívül helyezte 2013. február 1. napjával.

Az 1. § a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

Az 5–6. §-t a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 5. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴

A melléklet címe a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A melléklet I. Fejezet „Általános rendelkezések” címet követő alcím a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A melléklet 1. § (1) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷

A melléklet 1. § (2) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁸

A melléklet 1. § (4) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁹

A melléklet 3. § (4) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A melléklet 4. § (2) bekezdés h) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹¹

A melléklet 4. § (2) bekezdés r) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹²

A melléklet 4. § (2) bekezdés s) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹³

A melléklet 4. § (2) bekezdés t) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹⁴

A melléklet 4. § (3) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

A melléklet 5. §-a a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶

A melléklet 7. § (1) bekezdés g) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹⁷

A melléklet 7. § (1) bekezdés h) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹⁸

A melléklet 9. § (2) bekezdését a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹

A melléklet 11. § a) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

²⁰

A melléklet 13. § (1) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

²¹

A melléklet 14. § (1) bekezdés g) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

²²

A melléklet 14. § (1) bekezdés h) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

²³

A melléklet 21/A. §-t a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

²⁴

A melléklet 24. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵

A melléklet 24. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁶

A melléklet 25. §-a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

A melléklet 26. §-át a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁸

A melléklet 28. §-a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

²⁹

A melléklet 29. § (3) bekezdését a 4/2012. (III. 22.) NEFMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁰

A melléklet 31. § c) pontját a 29/2011. (XI. 25.) NEFMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³¹

A melléklet 34. § (2) bekezdését a 29/2011. (XI. 25.) NEFMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³²

A melléklet 36. §-át a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

³³

A melléklet 38. §-a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A melléklet 6.8. alcímét (42/A–42/E. §-t) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

³⁵

A melléklet 6.9. alcímét (42/F–42/G. §-t) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

³⁶

A melléklet 43. § (3) bekezdés k) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

³⁷

A melléklet 43. § (3) bekezdés l) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

³⁸

A melléklet 43. § (3) bekezdés m) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

³⁹

A melléklet 43. § (3) bekezdés n) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁴⁰

A melléklet 43. § (3) bekezdés o) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁴¹

A melléklet 46. §-a a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴²

A melléklet 48. §-t megelőző alcím a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³

A melléklet 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁴

A melléklet 48. § (2) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁵

A melléklet 48. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁶

A melléklet 48. § (4) bekezdését a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁷

A melléklet 49. § nyitó szövegrésze a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁸

A melléklet 49. § c) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁹

A melléklet 50. § (1) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A melléklet 50. § (2) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁵¹

A melléklet 51. §-a a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁵²

A melléklet 52. § k) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵³

A melléklet 53. § c) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁴

A melléklet 60. § (1) bekezdés e) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

⁵⁵

A melléklet 6.4.2. alcímét (67/A–67/D. §-t) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁵⁶

A melléklet 77. §-a a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷

A melléklet 83/A. §-át megelőző alcímet a 29/2011. (XI. 25.) NEFMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁸

A melléklet 83/A. §-át a 29/2011. (XI. 25.) NEFMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹

A melléklet 83/B. §-át a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁶⁰

A melléklet 83/C. §-át a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁶¹

A melléklet 83/D. §-át a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁶²

A melléklet 6.9.1. alcímét (83/E–83/H. §-t) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁶³

A melléklet 83/I. §-át megelőző alcímet a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁶⁴

A melléklet 83/I. §-át a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁶⁵

A melléklet 95. § (2) bekezdés b) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁶

A melléklet 95. § (2) bekezdés d) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁷

A melléklet 95. § (2) bekezdés e) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

⁶⁸

A melléklet 95. § (6) bekezdés c) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹

A melléklet 95. § (6) bekezdés d) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁷⁰

A melléklet 95. § (7) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷¹

A melléklet 95. § (10) bekezdés záró szövegrésze a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷²

A melléklet 96. § (1) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁷³

A melléklet 101. § (3) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁴

A melléklet 102. § (2) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁵

A melléklet 102. § (3) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁶

A melléklet 103. § (11) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁷

A melléklet 106. § (3) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁸

A melléklet 106. § (5) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁹

A melléklet 108. § (4) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁰

A melléklet 111. § (5) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁸¹

A melléklet 116. §-át megelőző alcím a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁸²

A melléklet 116. §-a a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁸³

A melléklet 117. § (3) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁴

A melléklet 118. § (2) bekezdése a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁵

A melléklet 124. § (1) bekezdés 33. pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁸⁶

A melléklet 1. függeléke a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁷

A melléklet 2. függelék címe a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁸

A melléklet 2. függelék 6.0.0.1. pont a) pont 5. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

⁸⁹

A melléklet 2. függelék 6.0.0.1. pont b) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

⁹⁰

A melléklet 2. függelék 6.0.0.1. pont c) pont 2–5. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

⁹¹

A melléklet 2. függelék 6.0.0.3. pont 18. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁹²

A melléklet 2. függelék 6.0.0.3. pont 19. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁹³

A melléklet 2. függelék 6.0.0.3. pont 20. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁹⁴

A melléklet 2. függelék 6.0.0.4. pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁵

A melléklet 2. függelék 6.0.0.5. pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁶

A melléklet 2. függelék 6.0.0.6. pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁹⁷

A melléklet 2. függelék 6.0.0.7. pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁹⁸

A melléklet 2. függelék 6.1.1. pont címe a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁹⁹

A melléklet 2. függelék 6.1.1.1. pont címe a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰

A melléklet 2. függelék 6.1.1.1. pont bevezető szövegrésze a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰¹

A melléklet 2. függelék 6.1.2.2. pont c) pont 3. alpontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰²

A melléklet 2. függelék 6.1.1.3. pont c) pont 12. alpontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰³

A melléklet 2. függelék 6.1.1.4. pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴

A melléklet 2. függelék 6.1.2.2. pont b) pont 37. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹⁰⁵

A melléklet 2. függelék 6.1.2.2. pont b) pont 38. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹⁰⁶

A melléklet 2. függelék 6.1.2.4. pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁷

A melléklet 2. függelék 6.3.0.2. pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹⁰⁸

A melléklet 2. függelék 6.3.1.2. pont c) pont 1.2. alpontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

A melléklet 2. függelék 6.3.1.3. pont a) pont 2. alpontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰

A melléklet 2. függelék 6.3.1.4. pont c) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹¹

A melléklet 2. függelék 6.3.2.2. pont b) pontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹¹²

A melléklet 2. függelék 6.4.0.2–6.4.0.7. pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹¹³

A melléklet 2. függelék 6.4.1.4. pont b) pont 5. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹¹⁴

A melléklet 2. függelék 6.4.1.6. pont e) pont 6. alpontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹⁵

A melléklet 2. függelék 6.4.2. alcímét (6.4.2.1–6.4.2.7. pontot) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹¹⁶

A melléklet 2. függelék 6.5.0.0.1. pontját a 29/2011. (XI. 25.) NEFMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹¹⁷

[A 10/2012. (IX. 7.) EMMI rendelet 2. §-ával elrendelt módosítás, amely szerint a 2. függelék 6.5.0.2. pont d) 20. alpontjában a „felsőoktatásért” szövegrész helyébe a „felsőoktatásért és tudománypolitikáért” szöveg lép, nem vezethető át]

¹¹⁸

A melléklet 2. függelék 6.5.0.2. pont c) pont 9. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹¹⁹

A melléklet 2. függelék 6.5.0.2. pont c) pont 12. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹²⁰

A melléklet 2. függelék 6.5.0.2. pont c) pont 14. alpontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹²¹

A melléklet 2. függelék 6.5.0.3. pont a) pont 4. alpontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹²²

A melléklet 2. függelék 6.5.0.3. pont a) pont 12. alpontja a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹²³

A melléklet 2. függelék 6.5.1.2. pont c) pont 3. alpontját a 4/2012. (III. 22.) NEFMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹²⁴

A melléklet 2. függelék 6.6 fejezete (6.6.0.1. pont) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁵

A melléklet 2. függelék 6.6.1. fejezete (6.6.1.1–6.6.1.7. pont) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁶

A melléklet 2. függelék 6.7.0.1. pont c) pontját a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹²⁷

A melléklet 2. függelék 6.8. fejezetét (6.8.0.1–6.8.0.2. pontot) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹²⁸

A melléklet 2. függelék 6.8.1. fejezetét (6.8.1.1–6.8.1.4. pontot) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹²⁹

A melléklet 2. függelék 6.9. fejezetét a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹³⁰

A melléklet 2. függelék 6.9.1. fejezetét (6.9.1.1.–6.9.1.3. pontot) a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a iktatta be.

¹³¹

A melléklet 3. függeléke a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹³²

A melléklet 4. függeléke a 29/2011. (XI. 25.) NEFMI utasítás 1. §-a, a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹³³

A melléklet 6. függeléke a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁴

A melléklet 7. függeléke a 10/2012. (IX. 7.) EMMI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁵

A melléklet 4. függeléke a 29/2011. (XI. 25.) NEFMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek