6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás
6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás
a Legfőbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól*
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás a gazdálkodás, a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás gyakorlatának módját, eljárási rendjét állapítja meg.
(2) Az utasítás hatálya kiterjed
a) a Legfőbb Ügyészségre, mint önállóan működő és gazdálkodó, fejezetet irányító költségvetési szervre,
b) a Legfőbb Ügyészség területileg, feladatellátásában elkülönült, a gazdálkodás keretéül szolgáló részelőirányzatokkal rendelkező nem jogi személyiségű alárendelt egységeire (a továbbiakban: részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek), amelyek a következők:
ba) a Legfőbb Ügyészség Gazdasági Hivatala,
bb) a fellebbviteli főügyészségek,
bc) a főügyészségek,
bd) az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI).
A Legfőbb Ügyészség, valamint a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek gazdálkodása
2. § (1) A Legfőbb Ügyészség bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása, az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat előkészítése a Gazdasági Főigazgatóság feladata, amely e körben elkészíti
a) a költségvetési irányelvekkel, valamint követelményekkel összhangban a Legfőbb Ügyészség kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát,
b) a költségvetési törvény alapján a kincstári, az éves és az elemi költségvetést.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetések összeállításában a gazdasági főigazgató irányításával közreműködnek és javaslatot tesznek a Legfőbb Ügyészség főosztályai, önálló osztályai, valamint a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek.
(3) Az éves költségvetés tartalmazza:
a) a pénzügyi, költségvetési feltételeket, a feladatellátáshoz szükséges valamennyi szakmai, fenntartási, felhalmozási célú jogcímen a kiemelt előirányzatokat,
b) a személyi és tárgyi feltételek meghatározását,
c) az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit,
d) a megvalósítási tervet.
(4) Az elemi költségvetés magában foglalja
a) a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatait tételenként és szakfeladatrend szerint,
b) az előirányzat-felhasználási tervet,
c) a személyi juttatások kidolgozását, az engedélyezett létszámkeret alapján, valamint
d) a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó szöveges indokolást.
(5) Az elemi költségvetéshez mellékelni kell a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek részére kiemelt előirányzatonként – a szervezeti egységek vezetőivel összeállított – a gazdálkodás keretéül szolgáló költségvetési előirányzatokat.
3. § (1) A 2. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott költségvetéseket, valamint az (5) bekezdésében foglalt kiemelt előirányzatokat, továbbá a költségvetésben jóváhagyott előirányzatnak a fejezetet irányító szerv engedélyezési jogkörébe tartozó évközi megváltoztatását – módosítását, illetve átcsoportosítását – a gazdasági főigazgató előterjesztése alapján a legfőbb ügyész hagyja jóvá.
(2) A költségvetésben jóváhagyott előirányzatnak a költségvetési szerv előirányzat-változtatási jogkörébe tartozó:
a) a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokat,
b) felújítási feladat más előirányzat terhére történő megvalósítását,
c) a jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli, a többletfeladatokkal összefüggő többletbevétel felhasználását,
d) a jóváhagyott előző évi előirányzat-maradvány felhasználását
az utasításban meghatározott átruházott hatáskörben – a legfőbb ügyész és a Magyar Államkincstár egyidejű tájékoztatása mellett – a gazdasági főigazgató hagyja jóvá.
(3) A Legfőbb Ügyészség költségvetését érintő, a Magyar Államkincstárhoz bejelentett előirányzat-módosításokról – hatáskörönkénti bontásban – az analitikus nyilvántartás vezetését a Költségvetési Fejezeti Osztály végzi.
(4) A Legfőbb Ügyészség gazdálkodási jogkörébe tartoznak:
a) a Legfőbb Ügyészség működését közvetlenül szolgáló előirányzatok, valamint
b) a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek tevékenységéhez kapcsolódó, központilag kezelt előirányzatok, így különösen a személyi juttatás és járulékai, a felújítási, a beruházási előirányzatok.
(5) A részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység gazdálkodási jogkörébe tartozik a gazdálkodás keretéül jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználása.
A kötelezettségvállalás
4. § (1) Kötelezettségvállalás minden olyan intézkedés, amely az ügyészség feladatainak ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében, a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. Kötelezettségvállalási dokumentumnak minősülnek különösen a következők:
a) kinevezési okirat, megbízási szerződés,
b) szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés,
c) szakértő igénybevételéről való rendelkezés,
d) ideiglenes külföldi utazási engedély,
e) belföldi kiküldetés elrendelése,
f) az előzetes kötelezettségvállalás dokumentuma: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglaltak szerint a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, amennyiben azok nem kerülnek visszavonásra.
(2) A Legfőbb Ügyészség, valamint a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek nevében kötelezettséget vállalni – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag a 9. § szerinti költségvetési ellenjegyzést követően, írásban lehet.
(3) Gazdasági eseményenként bruttó 100 000 forintot el nem érő kifizetésekhez, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadásokhoz, továbbá, ha a kötelezettség jogosultsági feltételeit, annak összegét vagy az összeg megállapításának módját, a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, illetve jogerős bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni.
5. § (1) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott előirányzatok körére kötelezettség-vállalásra jogosult:
a) a legfőbb ügyész,
b) az utasításban meghatározott átruházott hatáskörben:
ba) a legfőbb ügyész helyettes,
bb) a főosztályvezető ügyész, önálló osztályvezető ügyész, főosztályvezető, önálló osztályvezető (a továbbiakban együtt: főosztályvezető), illetve akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott,
bc) a gazdasági főigazgató,
bd) a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője,
be) a Magyar Ügyészképző Központ igazgatója,
bf) a műszaki igazgató, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági főigazgató,
bg) a Gazdasági Főigazgatóság gazdasági hivatala osztályvezetője, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági főigazgató, valamint
bh) a legfőbb ügyész által írásban megbízott legfőbb ügyészségi alkalmazott.
(2) A legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) minden olyan kötelezettségvállalás, amelyre jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás a legfőbb ügyész hatáskörét állapítja meg,
b) a személyi juttatásból képződő előirányzat maradvány felhasználásának engedélyezése,
c) a külföldi delegációk belföldi programjának és költségvetésének jóváhagyása, az ajándéktárgyak beszerzése és az ajándékozás engedélyezése,
d) a személyes reprezentációra jogosult ügyészségi alkalmazottak körének és a személyes reprezentáció mértékének meghatározása, a hivatali protokollhoz kapcsolódó szolgáltatások engedélyezése,
e) a személyi használatú és egyéb célú, az ügyészi szerv tulajdonába kerülő közúti gépjármű típusának meghatározása,
f) az ügyészi szervezet tevékenységét meghatározó, kiemelkedő személyekről szobor, festmény készítésének engedélyezése,
g) az épületek rekonstrukciója, bővítése, felújítása 100 millió forint értékhatár felett, továbbá
h) minden olyan kötelezettségvállalás, amelyet a legfőbb ügyész a saját hatáskörébe von.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt hatáskört a legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a büntetőjogi szakágat irányító legfőbb ügyész helyettes látja el.
(4) A legfőbb ügyész helyettes kötelezettségvállalási hatásköre kiterjed:
a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a hatáskörébe tartozó pénzügyi kihatású feladatokra,
b) minden olyan személyi juttatás terhére vállalható kötelezettségre, melyre legfőbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg,
c) a személyes reprezentációra biztosított pénzügyi keret felhasználására,
d) a belföldi kiküldetés elrendelésére,
e) a fordítás megrendelésére,
f) a szakértő igénybevételéről való rendelkezésre.
(5) A főosztályvezető kötelezettségvállalási jogköre kiterjed:
a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a főosztály, önálló osztály hatáskörébe tartozó, illetve a főosztály, önálló osztály közvetlen működését szolgáló – legfőbb ügyészi utasításban meghatározott – pénzügyi kihatású feladatokra,
b) a személyi juttatás terhére vállalható minden olyan kötelezettségre, amelyre legfőbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg,
c) a személyes reprezentációra biztosított pénzügyi keret felhasználására,
d) a belföldi kiküldetés elrendelésére,
e) a fordítás megrendelésére,
f) a szakértő igénybevételéről való rendelkezésre.
(6) Az (5) bekezdés a) és e)-f) pontja szerinti kötelezettségvállalási jogkört a főosztályvezető átruházhatja az általa írásban megbízott ügyészségi alkalmazottra.
(7) A gazdasági főigazgató kötelezettségvállalási jogköre – az (5) bekezdésben foglaltakon túl – kiterjed
a) az épületek rekonstrukciójára, bővítésére, felújítására 10 és 100 millió forint között,
b) a folyamatos működéshez szükséges tárgyi eszköz beszerzésére – az informatikai eszközbeszerzések kivételével –, valamint korlátozás nélkül az üzemeltetési, fenntartási, működési feladatok ellátására.
(8) A Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője kötelezettségvállalási jogköre – az (5) bekezdésben foglaltakon túl – kiterjed az informatikai beszerzésekre, valamint a Számítóközpont működési, üzemeltetési feladataira kialakított és jóváhagyott előirányzatra.
(9) A Magyar Ügyészképző Központ igazgatója a jóváhagyott képzési terv végrehajtása során kötelezettségvállalási és szakmai teljesítés igazolási joggal rendelkezik.
(10) A műszaki igazgató kötelezettségvállalási jogköre kiterjed:
a) az épületek rekonstrukciójára, bővítésére, felújítására, karbantartására 10 millió forintig,
b) a Gazdasági Főigazgatóság ügyrendjében meghatározottak szerint a Műszaki és Gépjármű Osztály pénzügyi kihatású feladataira.
(11) A Gazdasági Főigazgatóság gazdasági hivatala osztályvezetője kötelezettségvállalási jogköre kiterjed a Legfőbb Ügyészség gazdasági hivatala mint részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység költségvetési előirányzata terhére a Gazdasági Főigazgatóság ügyrendjében meghatározottak szerint hatáskörébe tartozó pénzügyi kihatású feladatokra.
6. § (1) A 3. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott központilag kezelt személyi juttatás és járulékai terhére – átruházott hatáskörben – kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkezik a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység vezetője, minden olyan esetben, amelyben legfőbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg.
(2) A 3. § (5) bekezdésében meghatározott előirányzatra kiterjedően – átruházott hatáskörben – kötelezettségvállalásra jogosult a részelőirányzattal rendelkező szervezeti egység vezetője, illetve
a) akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott,
b) az általa írásban megbízott ügyészségi alkalmazott.
7. § (1) A kötelezettségvállalás során az utasításban meghatározott értékhatárhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A kötelezettségvállalás összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben a kezelő szervezeti egység részére jóváhagyott előirányzatot.
(2) A kötelezettségvállalás során kötendő szerződésnek, megrendelésnek tartalmaznia kell:
a) a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, amelyet a tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át,
b) a kifizetendő összeget, vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés módját és feltételeit,
c) a kifizetés határidejét,
d) részteljesítés esetén a fizetési ütemtervet,
e) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy kijelölését,
f) az ellenjegyző nevét és keltezéssel ellátott aláírását.
(3) A kötelezettségvállaló felel a közbeszerzési törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban, a legfőbb ügyészi utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért.
(4) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalások szerinti fizetési kötelezettség és az előirányzat-felhasználási terv összhangjának biztosításáról az ellenjegyző köteles gondoskodni.
(5) A kötelezettségvállalás egy eredeti példányát nyilvántartásba vételre meg kell küldeni a Gazdasági Főigazgatóság költségvetési fejezeti osztálya részére, illetve a részelőirányzattal rendelkező szervezeti egység pénzügyi osztálya (csoportja) részére.
8. § (1) A gazdasági főigazgató integrált rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szervezeti egységenként, a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát.
(2) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását havonta egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással.
A kötelezettségvállalás ellenjegyzése
9. § (1) A gazdasági főigazgató vagy az általa írásban kijelölt ügyészségi alkalmazott ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor. Az ellenjegyzés kizárólag írásban történhet.
(2) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzatra rendelkezésre áll-e a fedezet,
b) a várható kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,
c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(3) Az ellenjegyző a (2) bekezdés szerinti feladat ellátásához szükség esetén – a gazdasági főigazgató külön engedélyével – szakértőt vehet igénybe.
(4) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (2) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét, valamint a gazdasági főigazgatót.
(5) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
A szakmai teljesítés-igazolás
10. § (1) Pénzügyi teljesítést csak a szakmai teljesítés igazolása alapján lehet kezdeményezni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt – elsősorban a kötelezettségvállalás dokumentumában – a kötelezettségvállalásra jogosult jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni.
(2) A szakmai teljesítés igazolása során meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, igazolni kell a jogosságot és az összegszerűséget. A kötelezettségvállalás teljesítést az igazolás dátumának, a teljesítésre történő utalás megjelölésével kell az arra jogosult személynek aláírásával igazolnia.
Az érvényesítés
11. § (1) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás dokumentuma szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy a megelőző ügymenetben a hatályos jogszabályokat, belső utasításokat megtartották-e.
(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
(3) A pénzforgalmat érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a gazdasági főigazgató által írásban meghatalmazott személy jogosult.
(4) Az érvényesítésre jogosult személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
Az utalvány ellenjegyzése
12. § (1) Az utalvány ellenjegyzője köteles ellenőrizni a 11. § (1) bekezdés szerinti érvényesítés szabályszerűségét, meg kell győződnie arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e.
(2) Amennyiben az ellenjegyzésre jogosult nem ért egyet az utalvánnyal, köteles ezt jelezni az utalványozónak és a gazdasági főigazgatónak.
(3) Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személyeket a gazdasági főigazgató írásban jelöli ki.
(4) Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
Az utalványozás
13. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése után kerülhet sor.
(2) Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó bevételeket, valamint a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit.
(3) Az 5. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult:
a) a legfőbb ügyész,
b) az utasításban átruházott hatáskörben:
ba) a legfőbb ügyész helyettes,
bb) a gazdasági főigazgató.
bc) a pénzügyi igazgató,
bd) a műszaki igazgató,
be) a Gazdasági Főigazgatóság költségvetési fejezeti osztályának vezetője,
bf) a Gazdasági Főigazgatóság gazdasági hivatalának vezetője, valamint
c) a legfőbb ügyész által írásban megbízott ügyészségi alkalmazott.
(4) A 6. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult a (3) bekezdés a), ba)–bc), be) és c) pontjában meghatározott személy.
(5) A 6. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység vezetője, illetve
a) akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott,
b) az általa írásban megbízott ügyészségi alkalmazott.
Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok
14. § (1) A kötelezettségvállaló és a kötelezettségvállalást ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet.
(2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a szakmai teljesítés igazolására, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére jogosult személlyel.
(3) Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, ellenjegyzési, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.
(4) A kötelezettségvállalásra, a szakmai teljesítés igazolására, az utalványozásra utasítás alapján jogosult, illetve kijelölt személyekről a Gazdasági Főigazgatóság által rendelkezésre bocsátott aláírás minta nyomtatványt kell kitölteni kettő példányban, melynek egy példányát a főosztály, illetve a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység őrzi meg, egy példányát a Gazdasági Főigazgatóság költségvetési fejezeti osztálya részére kell megküldeni.
(5) A gazdasági főigazgató által a kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzésére, az érvényesítésre írásban kijelölt ügyészségi alkalmazottakról a Gazdasági Főigazgatóság költségvetési fejezeti osztálya dokumentált nyilvántartást vezet.
Záró rendelkezések
15. § (1) Ez az utasítás 2010. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az ügyészi szervek, valamint az Országos Kriminológiai Intézet egyes gazdálkodási szabályairól szóló 3/2000. (ÜK. 4.) LÜ utasítás.
(2) Az utasítás előírásait a hatálybalépés napján vagy azt követően vállalt kötelezettségekre kell alkalmazni.
(3) A főosztályok, önálló osztályok ügyrendjét, valamint a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek ügyrendjét és belső szabályzatait az utasítás hatálybalépését követő 90 napon belül felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
Dr. Kovács Tamás s. k.,
legfőbb ügyész
Az utasítást utóbb a 11/2010. (ÜK. 11.) LÜ utasítás, a 11/2012. (IV. 5.) LÜ utasítás, a 26/2013. (XII. 21.) LÜ utasítás, a 23/2019. (XII. 23.) LÜ utasítás, a 12/2021. (X. 21.) LÜ utasítás 1–2. §-a, a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 9–11. §-a módosította.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás