671/B/2010. AB határozat
671/B/2010. AB határozat*
2011.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „– ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát –” szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítése irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó első beadványában annak megállapítását kérte, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 16. § (1) bekezdésének „– ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát –” szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybíróság semmisítse meg e rendelkezéseket, ám e kérelmét nem indokolta. A hiánypótlásra való felhívásra előterjesztett indítványában előadta, hogy az Obtv. szabályai azért állnak ellentétben az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdésével, mert korlátozzák az „ombudsmann jogkörét alkotmányos feladatai ellátásában”. Ennek oka az, hogy az országgyűlési biztos vizsgálati jogköréből a támadott szabályok kiveszik az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a bíróságokat és az ügyészséget (kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet).
II.
1. Az indítványban felhívott alkotmányi rendelkezés:
„32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.”
2. Az Obtv. kifogásolt rendelkezései:
„16. § (1) Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29. § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”
(…)
„17. § (5) Az országgyűlési biztos nem járhat el olyan ügyben, amelyben a határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult, vagy amelyben jogerős bírósági határozat született.”
(…)
„29. § (2) E törvény alkalmazásában nem minősül hatóságnak:
a) az Országgyűlés;
b) a köztársasági elnök;
c) az Alkotmánybíróság;
d) az Állami Számvevőszék;
e) a bíróság;
f) az ügyészség, kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Tekintettel arra, hogy az Obtv. indítványban megjelölt egyes szakaszai vonatkozásában az Alkotmánybíróság több határozatot hozott, ezért az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta meg, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma nem minősül-e ítélt dolognak.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata és az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január 3.) 31. § c) pontja szerint az indítványban felvetett kérdés akkor minősül res iudicatanak, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy azonos alkotmányos összefüggésben terjesztik elő, mint egy korábban elbírált ügyben. Az érdemi döntéssel elbírált ügyben hozott határozat – főszabály szerint – az Alkotmánybíróságot is köti. [1620/B/1991. AB végzés, ABH 1991, 972, 973.; 17/1999. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1999, 131, 133.]
Az országgyűlési biztos alkotmányos helyzetét először vizsgáló, 17/1994. (III. 29.) AB határozattal elbírált ügyben az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére, 57. § (1) és (5) bekezdéseire, valamint a 64. §-ára hivatkozással annak megállapítását kérte, hogy a törvényhozó alkotmányellenesen járt el, mivel az országgyűlési biztos hatáskörét nem terjesztette ki a rendesbíróságok ítélkezésére. (ABH 1994, 84.)
A 7/2001. (III. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság – hatalommegosztási indokokra hivatkozva – úgy döntött, hogy az Országgyűlés szerveként működő országgyűlési biztos hatásköre nem terjedhet ki az Országgyűlés közhatalmi tevékenységére, így a normatív aktusok felülvizsgálatára. E döntésében az Alkotmánybíróság vizsgálta az Obtv. korábban hatályos 29. § (1) bekezdésének hatóság-fogalmát is. A határozat szerint az Obtv. vizsgált rendelkezése azért nem szűkítheti az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdésének érvényesülését, mert míg az idézett alkotmányi rendelkezés az országgyűlési biztos feladatkörét határozza meg, addig az Obtv. hatóság-fogalma az országgyűlési biztos hatáskörébe tartozó egyes szerveket sorolja fel, így e rendelkezések között a kollízió fogalmilag kizárt. (ABH 2001, 114, 118–119.)
Végül a 780/B/2005. AB határozatban az Alkotmánybíróság érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya miatt utasította el azt az indítványt, miszerint az Alkotmány 64. §-ába foglalt petíciós jogot sérti, hogy az Obtv. 29. § (2) bekezdésének f) pontja szerint csak az ügyészségi nyomozási tevékenységet végző ügyészségi szerv tevékenységére terjed ki az országgyűlési biztos hatásköre. (ABK 2010. február, 129, 130.)
A fentiek alapján a jelen ügyben az érdemi vizsgálat lefolytatásának nem volt akadálya, mert az indítványozó az Obtv. felhívott rendelkezéseit a korábban már érdemben elbírált indítványoktól eltérő alkotmányossági összefüggésben támadta.
2. Mivel az indítványban felvetett probléma kiindulópontja az alapvető jogok védelmének ellátására választott országgyűlési biztos vizsgálati lehetőségeinek törvényi korlátozása, ezért az Alkotmánybíróság a továbbiakban– figyelembe véve a fenti, hasonló tárgyú döntéseit – az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdését vizsgálta abból a célból, hogy megállapítsa: e rendelkezés kizárólag feladatot határoz meg, vagy hatáskört is megállapít az országgyűlési biztos számára.
Az indítványozó az Alkotmány hivatkozott szabályát úgy értelmezi, hogy az hatáskört állapít meg az országgyűlési biztosnak. Mivel – érvelése szerint – a hatáskör korlátozására az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdése nem tartalmaz felhatalmazást a jogalkotónak, ezért – álláspontja szerint – az Obtv. támadott részei alkotmányellenesen szűkítik az országgyűlési biztos vizsgálódási körét és intézkedési lehetőségeit.
3. Az indítványban felhívottakkal szemben – ahogy ezt az Alkotmánybíróság már korábbi határozataiban kimondta – az indítvánnyal érintett alkotmányi rendelkezés egésze az alapvető jogok védelmének ellátására választott országgyűlési biztos feladatkörét határozza meg. Az országgyűlési biztos „feladatkörét meghatározó alkotmányi rendelkezésből [Alkotmány 32/B. § (1) bekezdése] sem következik kényszerítőleg, hogy a parlamenti biztos jogkörének a bíróságok ítélkezésére is ki kell terjednie. A parlamenti biztos feladatait általánosságban meghatározó ez a rendelkezés (…)” [17/1994. (III. 29.) AB határozat, ABH 1994, 84, 86.]
Ezt az álláspontot erősítette meg a fentebb már idézett 7/2001. (III. 14.) AB határozat: „[a]mi az Obtv. 29. § (1) bekezdésének az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdésébe ütközésének kérdését illeti, az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy míg az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdése az országgyűlési biztos feladatkörét határozza meg, addig az Obtv. 29. § (1) bekezdése azon hatóságokat sorolja fel eredeti módon, melyek eljárásának vizsgálatára az országgyűlési biztos tevékenysége konkrétan kiterjedhet, vagyis tevékenységük szervi hatályát szabályozza.” ( ABH 2001, 114, 118.)
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a feladatkör egyrészt a tevékenységi területet, másrészt az elérni kívánt célokat, illetve az adott szerv funkcióját határozza meg. A hatáskör pedig azt az eszközrendszert és annak az intézkedési jog gyakorlásának a határát jelenti, amellyel és aminek a keretein belül a feladatot (feladatokat) el kell végezni.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálásában (vagy kivizsgáltatásában) és orvoslásuk érdekében (általános vagy egyedi) intézkedéseket kezdeményezzen. Ezen feladatkör ellátásához szükséges hatáskörök megállapítása az Obtv.-ben történt. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint – figyelemmel az országgyűlési biztosi tevékenység funkciójára és a hatalommegosztás követelményére – a feladatkört megállapító alkotmányi rendelkezésből nem következik az Obtv. támadott rendelkezéseiben szereplő önálló és döntéshozataluk során egymástól független hatalmi ágak (Alkotmánybíróság, rendesbíróságok), illetőleg más alkotmányos szervek (köztársasági elnök, ügyészség, Állami Számvevőszék) Alkotmányban szabályozott tevékenysége feletti vizsgálati hatáskör törvényi előírása az országgyűlési biztos számára.
4. Tekintettel arra, hogy az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdése nem értelmezhető hatásköri szabályként (az Alkotmány csupán a biztos feladatkörét állapítja meg), ezért az indítványban támadott rendelkezések fogalmilag nem szűkíthetik az országgyűlési biztos hatáskörét, mivel annak szabályozását az alkotmányozó hatalom a törvényhozó hatalom kompetenciájába utalta.
Megjegyzi ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdésébe foglalt szabályozási konstrukció (a hatáskör-megállapítás törvényalkotóra való delegálása) nem jelenti azt, hogy a törvényhozó teljes mértékben szabad belátása szerint dönthetne egy alkotmányos intézményt megillető hatáskörről. A szabályozással szemben támasztott formai korlátokon túl [ebben az esetben lásd az Alkotmány 32/B. § (7) bekezdésébe foglalt minősített többség követelményét] a törvényhozó köteles olyan hatásköröket biztosítani, amelyek az adott alkotmányos intézmény feladatainak ellátását ténylegesen lehetővé teszik.
Az Alkotmánybíróság a fenti indokokra tekintettel elutasította az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Budapest, 2011. április 11.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Bragyova András s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
Dr. Stumpf István s. k., |
||||||||
alkotmánybíró |
||||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás