• Tartalom

7/2010. (II. 11.) OKM rendelet

7/2010. (II. 11.) OKM rendelet

a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról1

2010.02.26.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Tr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A könyv különböző kötésmódban megjelenő változatainak tankönyvvé nyilvánítása iránt külön kérelmet kell benyújtani. A kérelmek egyidejűleg is benyújthatóak, amelyekért a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

2. § A Tr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § Ha a tankönyvet tartalmában vagy – kötésmódja, illetve borítója kivételével – kivitelében megváltoztatták, a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni. E rendelet alkalmazásában nem jelenti a könyv tartalmi változtatását a benne szereplő helyesírási, illetve nyomdahibák, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv adott oldalain történő javítása, feltéve, hogy a javítás miatt nem változik meg a lapok számozása, és a javításról készült jegyzéket – ellenszolgáltatás nélkül – megküldik a Hivatalnak és azoknak az iskoláknak, amelyek az adott tankönyvből a javítás évét megelőző három évben rendeltek.”

3. § A Tr. 5. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet végleges formájában kívánják forgalomba hozni. A kérelemhez csatolni kell a kész könyvet egy példányban, a 2. számú melléklet szerint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást, kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik, továbbá a 2. § (5) bekezdés e) pontja szerinti, illetve azt a nyilatkozatot, hogy az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet tartalmában nem változtatták meg, és kivitelében megfelel a határozatban foglaltaknak.
(5) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyvben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a szakértők által feltárt, helyesírási, illetve nyomdahibának nem minősülő hibákat javítani kívánják. A tankönyvben kizárólag a szakértők által feltárt hibákat lehet javítani. A kérelemhez csatolni kell – a hibák jellegétől, mennyiségétől függően – a könyv javított részeit, oldalait vagy a javított könyvet annyi példányban, ahány szakértő ajánlást tesz a feltárt hiba javítására, a 2. számú melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást, kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik, a javítások tételes felsorolását, továbbá azt a nyilatkozatot, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a javításokon túl – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A javítás tényét már a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni.
(6) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyv borítóját vagy kötésmódját megváltoztatják. A kérelemhez csatolni kell a megváltoztatott borítójú tankönyv esetében a megváltozott borító Pdf formátumát elektronikusan és kinyomtatva egy példányban, a megváltoztatott kötésmódú tankönyv esetében a megváltozott könyvet egy példányban, továbbá mindkét esetben a 2. számú melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást, kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik, és azt a nyilatkozatot, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a kötésmódon vagy a borítón kívül – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A változtatás tényét már a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készült tankönyvek esetében az eljárás díjmentes.”

4. § (1) A Tr. 8. § (2) bekezdés ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy a könyv]

ab) tartalmazza-e az egyes tantárgyakhoz rendelt új szakszavak szószedetét, kivéve az idegen nyelvi könyvek esetében azokat a szakszavakat, amelyeket a magyar nyelv tanítása során a tanulók már elsajátítottak, az általános iskolában használt tankönyvek esetében azok rövid értelmezését, kivéve az általános iskola 1. évfolyamán alkalmazott tankönyveket, 2–4. évfolyamain alkalmazott matematika tankönyveket, valamint olvasókönyveket;”

(2) A Tr. 8. § (2) bekezdés af) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy a könyv]

af) vagy a könyvhöz tartozó munkafüzet idegen nyelvi könyvek esetében 1–8. évfolyamon tartalmaz-e kétnyelvű szószedetet a kiadvány végén, illetve – amennyiben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban benyújtott kérelmezői nyilatkozat szerint a kiadvány fogyasztói ára magában foglalja a könyvhöz szorosan hozzá kapcsolható szószedetet tartalmazó mellékletet is – a kiadvány mellékleteként;”

(3) A Tr. 8. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen a könyv]

d) ütközik-e az iskolai reklámcélú tevékenység korlátozására vonatkozó jogszabályi előírásokba [a továbbiakban az a)–d) pontok együtt: általános etikai követelmények].”

5. § A Tr. 9. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az működhet közre]

a) tantárgypedagógiai szakértőként, akit az Országos szakértői névjegyzéken az akkreditáció szakterület tankönyv szakértői szakirány, illetve tantervi szakértői szakirány közoktatási szakértőjeként tartanak nyilván az új megnevezés szerint.”

6. § A Tr. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a kirendelt szakértők mindegyike a kiadvány tankönyvvé nyilvánítását feltétel nélkül támogatja, vagy a kirendelt szakértők egybehangzóan nem támogatják, a Hivatal a rendelkezésére álló dokumentumok, adatok alapján mérlegelve dönt. A Hivatal a nem egybehangzó szakértői véleményeket, valamint a szakértői véleményekben megfogalmazott feltételeket megküldi a kérelem benyújtójának azzal, hogy a szakértői véleményekben foglaltakról a kézhezvételtől számított nyolc munkanapon belül fejtse ki véleményét, illetve nyilatkozzon arról, hogy a javítások teljesítését milyen határidőre vállalja. Ha a kérelem benyújtója a Hivatal által meghatározottak teljesítését vállalja, az általa megadott határidőig – kérelmére – az eljárást fel kell függeszteni.”

7. § A Tr. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A könyv tankönyvvé nyilvánítása annak a tanévnek az utolsó napjáig tart, amelyik a határozat jogerőre emelkedését követő ötödik naptári évben fejeződik be. A tankönyv kötésmódjának vagy borítójának megváltozása miatt indult, valamint az 5. § (5) bekezdése szerinti eljárásban a könyv megváltozott kötésmódú vagy borítójú, illetve javításokat tartalmazó változatának tankönyvvé nyilvánítása a megváltoztatott kivitelű, illetve javított könyv tankönyvvé nyilvánításáról rendelkező határozatban megjelölt időpontig tart.”

8. § (1) A Tr. 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Megszűnik a könyv tankönyvvé nyilvánítása, ha]

e) a tankönyvvé nyilvánítást megszüntetik, a határozat jogerőre emelkedésének napján.”

(2) A Tr. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tankönyvvé nyilvánítás megszűnésének tényét a Hivatal bejelentés alapján vagy egyébként hivatalból állapítja meg. Ilyen bejelentést bárki tehet.”

9. § (1) A Tr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tankönyvvé nyilvánítás az e §-ban meghatározott eljárás keretében meghosszabbítható. Az e rendeletben foglaltakat a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást a tankönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelőző százhúsz nappal korábban kell kérni. A kérelemhez a kiadványt két példányban kell megküldeni a Hivatalnak.”

(2) A Tr. 16. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, az önálló fejlesztésű kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek, valamint a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvre történő fordítása tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az első és a második meghosszabbítási eljárásban – az Országos Kisebbségi Bizottság által írásban a Hivatalnak adott előzetes egyetértés esetén – szakértőt nem kell kirendelni, és a kiadónak, illetve a pályázat kiírójának az eljárási díjat sem kell megfizetnie.
(4) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához, neveléséhez készített tankönyvek tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az első és a második meghosszabbítási eljárásban szakértőt nem kell kirendelni, és a kiadónak, illetve a pályázat kiírójának az eljárási díjat sem kell megfizetnie, amennyiben legalább öt iskola igazolja, hogy a tankönyv bevált, és az a kérelem benyújtását megelőző tanévben szerepelt az iskola tankönyvrendelésében. Ebben az esetben a kiadványt egy példányban kell megküldeni a Hivatalnak.”

10. § (1) A Tr. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az oktatási és kulturális miniszter az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján minden év szeptember 30-áig közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén – függetlenül attól, hogy a tankönyv többszörözése és terjesztése üzletszerű vagy sem – a következő tanévben a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. E rendelkezés alkalmazásában a tankönyv többszörözése és terjesztése akkor üzletszerű, ha annak célja a nyereség elérése vagy a vagyonszerzés.”

(2) A Tr. 18. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tankönyvjegyzék összeállítását követő naptári év január l-jétől a tankönyvjegyzékre történő felvétel folyamatos. A következő tanévi tankönyvjegyzékbe azokat – a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 4. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő – tankönyveket kell felvenni,]

c) amelyek legalább a következő naptári év június 30-áig hatályos tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkeznek, a 24. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott esetek kivételével.”

11. § (1) A Tr. 20. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]

b) a szociális és munkaügyi, valamint az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat – szakmacsoportonként létrehozott bizottságai közreműködésével – a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak csak a nem egybehangzó szakértői vélemények, valamint a feltételt szabó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie,
c) a nem a szociális és munkaügyi, valamint a nem az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében
ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat a szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott Szakmai tankönyv bizottság látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakmai tankönyv bizottságnak csak a nem egybehangzó szakértői vélemények, valamint a feltételt szabó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie,
cb) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet a szakképesítésért felelős miniszterhez kell megküldeni,
cc) a tankönyvjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter állítja össze és küldi meg az adott tanévi tankönyvjegyzék esetében első alkalommal november 15-éig – közzététel céljából – a Hivatalnak;”

(2) A Tr. 20. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a szociális és munkaügyi miniszter, a Szakmai tankönyv bizottság tagjait és elnökét a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre.”

12. § A Tr. 22. § (2) bekezdés ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt]

ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;”

13. § A Tr. 24. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban – az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan – tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek 2001-ben szerepeltek a segédkönyvek jegyzékében, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz 2001. augusztus 1-jét követően nem hagytak jóvá tankönyvet. Ezeket a könyveket – kérelemre – az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 18. §-ában meghatározott feltételeknek. Az Országos Kisebbségi Bizottság javaslatára, az érintett kiadó kérelmére a tankönyvjegyzékre fel kell venni azokat a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás céljára készített tankönyveket, amelyek engedélyszáma 2001. augusztus 1-jét követően lejárt, és az adott oktatási formában, évfolyamon, az adott tantárgyhoz nem áll rendelkezésre más tankönyv. A tankönyvjegyzékre ezek a könyvek akkor vehetők fel, ha megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 18. §-ában meghatározott feltételeknek.
(6) A szakképzésben – az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan – tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek szerepeltek a 2003/2004. vagy a 2004/2005. évi tankönyvjegyzékben, feltéve, hogy 2003. január 1-jét követően az a központi program, amelyhez a tankönyv ajánlott volt, nem változott, illetve időközben nem hagytak jóvá az adott központi programhoz tankönyvet. Ezeket a könyveket – kérelemre – az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 16. § (3) és (5) bekezdésében és 18. §-ában meghatározott feltételeknek. A szakképesítésért felelős miniszter javaslatára, az érintett kiadó kérelmére fel kell venni a tankönyvjegyzékre azokat a tankönyveket, amelyek szerepeltek a 2003/2004. vagy a 2004/2005. évi tankönyvjegyzéken, feltéve, ha időközben nem hagytak jóvá az adott központi programhoz tankönyvet.”

14. § A Tr. a következő 26. §-sal egészül ki:

26. § A tankönyvjegyzéken az oktatási és kulturális miniszter által kiadott oktatási programokat (pedagógiai rendszereket) is fel kell tüntetni.”

15. § A Tr. 26/C. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

d) a kompetencia alapú oktatáshoz készült tankönyv az ismeretek alkalmazására építve dolgozza fel a kompetencia alapú tananyagot. E rendelkezés alkalmazásában kompetencia alapú az a tananyag, amely moduláris felépítésű, és feldolgozása tanuló- és tevékenységközpontú, differenciált módszerekre, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszerre, korszerű pedagógiai kultúrára és tanulásszervezési (kooperatív munka, projekt, epochális) eljárásokra épül.”

16. § (1) A Tr. 1. számú melléklet A) Közismereti nyomtatott könyv (imprimatúra) cím 4. pontja helyébe az 1. számú melléklet lép.

(2) A Tr. 1. számú melléklet D) A szerkesztői (kiadói szerkesztői) jelentés tartalmi szempontjai címet követő szöveg helyébe a 2. számú melléklet lép.

17. § A Tr. 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez cím II. Pedagógiai alcímet követő szöveg helyébe a 3. számú melléklet lép.

18. § A Tr. 4. számú melléklet A tankönyvjegyzékre történő felvételhez szükséges adatok cím I. A közismereti tankönyvjegyzék tartalmazza: alcím utolsó francia bekezdése helyébe a 4. számú melléklet lép.

19. § A Tr. 5. számú melléklet Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz cím Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról alcím a) pontja helyébe az 5. számú melléklet lép.

20. § A Tr. 7. számú melléklet A tankönyvben feltüntetendő adatok cím l) pontja helyébe a 6. számú melléklet lép.

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tr. 5. § (2) bekezdés második mondata, az 5. § (2) bekezdés b) pontja, az 5. § (7) bekezdése, a 18. § (3) bekezdés e) pontja, a 26/A. §-a.

(3) E rendelet hatálybelépésével egyidejűleg a Tr. 2. § (4) bekezdésében a „papír alapon vagy – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva – elektronikus formában” szövegrész helyébe az „írásban” szövegrész, 2. § (7) bekezdésének második mondatában az „elektronikus rendszeren keresztül kell” szövegrész helyébe az „elektronikus rendszer segítségével lehet” szövegrész, 7. §-ának második mondatában az „a Hivatal szakértőket rendel ki a benyújtott könyv véleményezésére” szövegrész helyébe az „a Hivatal – legfeljebb húsz munkanapos határidő kitűzésével – szakértőket rendel ki a benyújtott könyv véleményezésére” szövegrész, 10. § (2) bekezdésében a „tíznapos” szövegrész helyébe a „nyolc munkanapos” szövegrész, 11. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkettő munkanapon” szövegrész, 18. § (1) bekezdésében a „papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva elektronikus formában” szövegrész helyébe az „írásban” szövegrész, 25. § (5) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe a „a hatósági” szövegrész lép.

(4) A Tr. 11. § (1) bekezdésében a „javaslattétel céljából” szövegrész helyébe a „véleményezés céljából” szövegrész, 11. § (2) bekezdésében a „javaslatát” szövegrész helyébe a „véleményét” szövegrész, 18. § (9) bekezdésében az „érvényességi” szövegrész helyébe a „hatályának” szövegrész, 20. § (1) bekezdés d) pontjában az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szövegrész, a Tr. 26/B. §-ában „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész lép.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet Mellékletének a) pontjában a „Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság 10023002-00284787- 00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla” szövegrész helyébe az „Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ 10023002-00282565-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla” szövegrész lép.

(6) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(7) Ez a rendelet 2010. március 1-jén hatályát veszti.

1. számú melléklet a 7/2010. (II. 11.) OKM rendelethez

„4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet (imprimatúrát) készítették
Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
Nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatás
Két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Alapfokú művészetoktatás
Nat műveltségterület
Kompetencia alapú oktatás
Kapcsolódó kerettanterv
Tantárgy
Ajánlott iskolatípus
Évfolyam (-tól -ig)
Emelt szintű képzés
Emelt óraszámú képzés
Felnőttképzés”

2. számú melléklet a 7/2010. (II. 11.) OKM rendelethez

A tankönyv
a)    fejlesztésének – elsősorban módszertani – indoklása
b)    szaktudományi felfogásának ismertetése
c)    pedagógiai, didaktikai, tantárgypedagógiai (tanítás- és tanulásmódszertani) koncepciójának bemutatása
d)    tartalmának, a tananyagválasztás szempontjainak összegzése
e)    szerkezetének ismertetése
f)    tananyag-feldolgozási módszereinek bemutatása
g)    elsajátítást segítő apparátusának ismertetése
h)    motivációs eszközeinek leírása
i)    tanulás-módszertani megoldásainak bemutatása és
j)    a rendeletben meghatározott bírálati szempontok kapcsolatának ismertetése
k)    használatához szükséges tanítást-tanulást segítő eszközök felsorolása, azok rövid bemutatása
l)    beválás-vizsgálata (amennyiben volt ilyen) tapasztalatainak összegzése.
A kompetencia alapú oktatáshoz készített tankönyv esetén vizsgálni kell továbbá, hogy a tankönyv alkalmas-e a kompetencia alapú oktatáshoz, illeszkedik-e a tankönyvben beazonosítható módon meghatározott oktatási programhoz (pedagógiai rendszerhez). Kompetencia alapú oktatásra szánt könyv esetében további szempontként a szerkesztői jelentés a közvetve megvalósuló kulcskompetencia fejlesztési feladatok vonatkozásában jelezni köteles az alábbi táblázat vonatkozó részében, hogy milyen és hány kulcskompetenciát fejleszt az adott könyv.

 

A Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák

A tankönyvben közvetve megvalósuló kulcskompetencia-fejlesztési feladatok
az egyes Nat műveltségi területeken

Magyar
nyelv és
iroda-
lom

Élő
idegen
nyelv

Mate-
matika

Ember
és
társa-
dalom

Ember
a
termé-
szetben

Földünk

környe-
zetünk

Művé-
szetek

Infor-
matika

Életvitel
és
gyakor-
lati
isme-
retek

Test-
nevelés
és
sport

1.

Anyanyelvi kommunikáció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Idegen nyelvi kommunikáció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Matematika kompetencia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Természettudományos kompetencia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Digitális kompetencia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6.

A hatékony önálló tanulás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

Szociális és állampolgári kompetencia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

Kezdeményezőkészség és
Vállalkozói kompetencia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Esztétikai-művészeti
Tudatosság és kifejezőképesség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. számú melléklet a 7/2010. (II. 11.) OKM rendelethez

„II. Pedagógiai
    1.    Az ismeretek megértése, tanulása
    2.    Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása
    3.    Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása
    4.    A tanulás módszereinek tanulása
    5.    Gondolkodási eljárások tanulása
    6.    Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása
    7.    Nemzeti, etnikai, vallási közösség szerepe
    8.    Nyelvhelyesség és helyesírás
    9.    A tankönyv nagyobb rendszer (sorozat, tankönyvcsalád) részét képezi-e, kapcsolódó tankönyvek és tananyagok
A szerkesztői (kiadói szerkesztői) jelentés alapján kompetencia alapú oktatásra szánt könyv esetében további bírálati szempont:
Értékelni kell, hogy a könyv a kompetencia-fejlesztési feladatokat az adott NAT műveltségi területhez kapcsolódóan közvetlenül és minimálisan megvalósítja-e az alábbi táblázat szerint, illetve közvetve a szerkesztői (kiadói szerkesztői) jelentésben jelöltek szerint.

 

A Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák

A tankönyvben közvetlenül megvalósuló kulcskompetencia-fejlesztési feladatok
az egyes Nat műveltségi területeken

Magyar
nyelv
és
iroda-
lom

Élő
idegen
nyelv

Mate-
matika

Ember
és
társada-
lom

Ember
a
termé-
szetben

Földünk

környe-
zetünk

Művé-
szetek

Infor-
matika

Életvitel
és
gyakor-
lati
isme-
retek

Test-
nevelés
és
sport

1.

Anyanyelvi kommunikáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2.

Idegen nyelvi kommunikáció

 

X

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Matematika kompetencia

 

 

X

 

X

X

 

X

 

 

4.

Természettudományos kompetencia

 

 

 

 

X

X

 

 

X

 

5.

Digitális kompetencia

 

 

X

X

X

X

 

X

X

 

6.

A hatékony önálló tanulás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

7.

Szociális és állampolgári kompetencia

X

X

 

X

X

X

 

 

X

X

8.

Kezdeményezőkészség és
Vállalkozói kompetencia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

9.

Esztétikai-művészeti
Tudatosság és kifejezőképesség

X

 

 

X

 

 

X

 

X

X

Vizsgálati szempontok

a*

Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kellően szemlélteti és/vagy magyarázza-e a tananyagot. Ebben az esetben előírás, hogy valamennyi tantárgy esetében

 

1–8. évfolyamon átlagosan legalább egy kép vagy ábra jusson a tankönyvi oldalakra

 

9–13. évfolyamon átlagosan legalább egy kép vagy ábra jusson két tankönyvi oldalra

b*

Vizsgálni kell, hogy a tankönyv nyelvezete megfelel-e a tanulók fejlettségi szintjének. Vizsgálni kell, hogy a megnevezett évfolyamok esetében a tényleges tankönyvi ismeretanyagot bemutató szövegekben (idézetek, lábjegyzetek, képletek nélkül) a 150 betűhelynél (karakterek száma szóközökkel) hosszabb mondatok %-os aránya ne haladja meg:

 

1–2. évfolyamokon

5%-ot

 

3–4. évfolyamokon

10%-ot

 

5–6. évfolyamokon

20%-ot

 

7–8. évfolyamokon

25%-ot

 

9–10. szakiskolai évfolyamokon

25%-ot

 

9–12. évfolyamokon

35%-ot

c*

Vizsgálni kell, hogy a tankönyvben szereplő szakszavak, szakkifejezések mennyisége és nehézségi szintje megfelel-e a kérelemben bemutatott tanulási céloknak, és az alkalmazni kívánt évfolyamokon tanulók életkorából következő fejlettségi szintnek. A tankönyvnek tartalmaznia kell a tananyagban tárgyalt új szakszavak felsorolását, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében rövid értelmezését. Középiskolai tankönyv esetében *-gal meg kell jelölni az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgák egyes tantárgyaihoz rendelt szakszavakat.
Előírás az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével, hogy a megnevezett évfolyamok esetében az egymástól eltérő speciális szakszavak (tudományos szakszavak, szakkifejezések, amelyek a mindennapi nyelvben nem használatosak) átlagos előfordulási sűrűsége mondatonként ne haladja meg:

 

1–4. évfolyamokon

a 0,3 értéket

 

5–8. évfolyamokon

a 0,5 értéket

 

9–12. évfolyamokon

a 0,8 értéket

 

Átlagos előfordulási sűrűség a vizsgált szövegben az előforduló egymástól eltérő szakszavak és az előforduló mondatok számának hányadosa.

d*

Vizsgálni kell, hogy a tankönyv ábra- és képanyaga ad-e segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. Előírás, az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével, hogy a képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 25%-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak.

e*

A tankönyv ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információval egészíti ki a szöveget. A tankönyv ábra- és képanyaga rendszerezést, összehasonlítást, a folyamatok és problémák magyarázatát, az összefüggések bemutatását, a gondolkodásra késztetést, az értékekre nevelést elősegítő képi elemek aránya érje el a 60%-ot.

f*

Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kérdései és feladatai megfelelő feltételeket biztosítanak-e a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésére.

Előírás, hogy a rögzítést elősegítő feladatokon kívül, az elmélyítést, alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladatok együttes aránya el kell, hogy érje az összes kérdés és feladat 60%-át.

Rögzítést elősegítő feladatok: a tanultak felidézése, a tények és fogalmak rendszerezése, lényegkiemelés.

Elmélyítést elősegítő feladatok: analizálás, szintetizálás, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés.

Alkalmazást elősegítő feladatok: önálló munka, feladatmegoldás.

Problémamegoldást elősegítő feladatok: a probléma definiálása, a releváns információk kiválasztása, előzetes tudás szelektív felidézése, a megfelelő megoldás megtalálása, a megoldási mód végrehajtása, a megoldás ellenőrzése és értékelés.

A szakértői bírálat során a vizsgálati szempontokat nem kell alkalmazni a tankönyvben szereplő szöveges forrásokra, kiegészítő olvasmányokra, s más egyéb szövegrészekre, amelyeket a tankönyv egyértelműen elkülönít a megtanulandó ismeretanyagot bemutató szövegrészektől.
Nem kell alkalmazni a vizsgálati szempontokat a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvű vagy két tanítási nyelvű oktatást szolgáló fordításaira, a matematika tankönyvekre, az olvasókönyvekre, az ének-zene tankönyvekre, az idegen nyelvi tankönyvekre, az általános iskola 1. évfolyamán alkalmazni kívánt olvasókönyvekre (ábécés könyvek), a szöveggyűjteményekre, forrásgyűjteményekre, munkafüzetekre, feladatgyűjteményekre, atlaszokra s az olyan egyéb könyvekre, amelyek elsősorban az ismeretanyag illusztrálására, illetve a tanultak gyakorlására és ellenőrzésére szolgálnak.

4. számú melléklet a 7/2010. (II. 11.) OKM rendelethez

[I. A közismereti tankönyvjegyzék tartalmazza:]
„– azt a tényt, hogy a tankönyv a kompetenciaalapú oktatáshoz, oktatási programhoz, illetve programcsomaghoz készült.”

5. számú melléklet a 7/2010. (II. 11.) OKM rendelethez

[Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek:]
a) tartósan beteg (szakorvos, illetve a megállapított családi pótlék igazolja),”

6. számú melléklet a 7/2010. (II. 11.) OKM rendelethez

l) A nemzetközi szabványos azonosító könyvszám (amennyiben rendelkezik pl. ISBN/ISSN-szám)”
1

A rendelet a 21. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. március 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére