• Tartalom
Oldalmenü

7/2010. (II. 2.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról

2010.02.10.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés a) pont 1–4. alpontjaiban, a c) pont 1–4., 6., 8., 10–14., 16–21., 23–27. és 31. alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 100. § (1) bekezdés a) pont 1–4. alpontjai tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben, valamint a 100. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem:

1. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):
a) nagyvadfajok:
1. Gímszarvas (Cervus elaphus),
2. Dámszarvas (Cervus dama),
3. Őz (Capreolus capreolus),
4. Muflon (Ovis gmelini musimon),
5. Vaddisznó (Sus scrofa),
6. Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon),
7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum),
8. Zerge (Rupicapra rupicapra), kivéve a R. r. tatrica és balcanica alfajok.
b) apróvadfajok:
ba) hasznos apróvadfajok
1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),
2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
3. Fácán (Phasianus colchicus),
4. Fogoly (Perdix perdix),
5. Vetési lúd (Anser fabalis),
6. Nagylilik (Anser albifrons albifrons),
7. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
8. Csörgő réce (Anas crecca),
9. Kerceréce (Bucephala clangula),
10. Szárcsa (Fulica atra),
11. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
12. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
13. Örvös galamb (Columba palumbus),
bb) egyéb apróvadfajok:
1. Házi görény (Mustela putorius),
2. Nyest (Martes foina),
3. Borz (Meles meles),
4. Róka (Vulpes vulpes),
5. Aranysakál (Canis aureus),
6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),
7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),
8. Mosómedve (Procyon lotor),
9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
10. Szarka (Pica pica),
11. Szajkó (Garrulus glandarius).
(2) Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:
1. Fácán (Phasianus colchicus),
2. Fogoly (Perdix perdix),
3. Vetési lúd (Anser fabalis),
4. Nagylilik (Anser albifrons albifrons),
5. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
6. Csörgő réce (Anas crecca),
7. Kerceréce (Bucephala clangula),
8. Szárcsa (Fulica atra),
9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
10. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
11. Örvös galamb (Columba palumbus),
12. Házi görény (Mustela putorius),
13. Zerge (Rupicapra rupicapra),
14. Aranysakál (Canis aureus),
15. Szarka (Pica pica),
16. Szajkó (Garrulus glandarius),
17. Dolmányos varjú (Corvus cornix).”

2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetén, amelyet a Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozott határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását követően, attól számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz benyújtani.”

(2) Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: országos hatáskörű vadászati hatóság) által rendszeresített és honlapján közzétett, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott hatályos határozatok példányát;
b) a 6. §-ban meghatározott, a földtulajdonosok vadászati közössége működésére vonatkozó szabályzat két tanúval hitelesített példányát;
c) a jogosult által elfogadott, a 44. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a 65. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottakat magába foglaló, a vadászat helyi részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát;
d) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;
e) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;
f) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy – legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén – a vadászati engedélyük számát.”

3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.
(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak.
(3) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen – domborzattól függetlenül – mérve a szemközti vonalak távolsága több mint ezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot.
(4) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület határa önálló helyrajzi számú ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag határ, továbbá közigazgatási határvonal lehet.”

4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § (1) Társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 7. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – saját maga állapítja meg. Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja, a működési szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok vadászati lehetőségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj megfizetésének rendjét, feltételeit. A határozathozatal részletes eljárási szabályai, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályai nem lehetnek ellentétesek a Vtv. és e rendelet rendelkezéseivel. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a földtulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada, a képviselő személye, a földingatlannal érintett település neve, a külterületi földingatlan helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni kell. A meghatalmazás a (3) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott tulajdonjog igazolására vonatkozó dokumentumokkal együtt érvényes. Nem tekinthető érvényesnek az olyan jognyilatkozat, amelyben ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok érvényességét a 9. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni.
(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:
a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;
b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát, melyen a benyújtást a földhivatal igazolta;
c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát;
d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát;
e) a földhivatal vagy Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú vagy elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;
f) a földhivatal vagy a FÖMI által papíralapú vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó területi összesítőt;
g) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdonilap-másolat ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának helyszíni bemutatását.
(4) A települési önkormányzat jegyzőjére – amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el – a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdésben felsorolt igazolások bármelyikével be nem jelentették.”

5. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdés felvezető szövege helyébe a következő szövegrész lép:

„(1) A települési önkormányzat jegyzője jár el a földtulajdonosi gyűlésen törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földterületek tulajdonosai nevében, akik ”

(2) Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti. A döntés során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.”

6. § Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A földtulajdonosi közösség képviselőjének és a földtulajdonosi gyűlésen megválasztott tulajdonosi képviselőnek lehetővé kell tennie azt, hogy a vadászterület földtulajdonosai az őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek.”

7. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § (1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetében a vadászati hatóság vizsgálja, hogy
a) a kialakításra tervezett vadászterület határa megfelel-e a Vtv. 8. §-ában meghatározott feltételeknek,
b) a vadászterület kialakításával keletkezik-e zárványterület,
c) keletkezik-e az érintett vadászterületek között területi átfedés,
d) a 2. § (3) bekezdésében felsorolt mellékletek megvannak-e, illetve azt, hogy azok a vadászterület kialakítási szabályainak megfelelnek-e.
(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy
a) a kialakításra tervezett vadászterület határa nem felel meg a Vtv. 8. §-ában foglaltaknak, a kérelmet elutasítja,
b) a kialakítandó vadászterületek között területi átfedés van, vagy a 16. § (1)–(2) bekezdése szerinti zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság – a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők útján – felszólítja az érintetteket az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére irányuló egyezség létrehozására,
c) az érintettek által megkötött, a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők részéről aláírt, térképvázlattal kiegészített egyezségről szóló megállapodást nem nyújtják be a vadászati hatósághoz, akkor a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint jár el,
d) a kialakításra kérelmezett vadászterület átfedésben van a jogerős határozattal kialakított vadászterülettel, illetve zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság a kérelmezőt határidő megadásával felszólítja az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére. Amennyiben a megadott határidőig a kérelmező a felszólításnak nem tesz eleget, a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a vadászterületet a jogerősen kialakított vadászterület határához igazodóan alakítja ki.
(3) Területi átfedés esetén, ha a kérelmezők között egyezség jött létre, illetve, ha a vadászterületet a Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával kell kijelölni, nem kell újabb tulajdonosi gyűlést összehívni, ha a földtulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a földtulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szótöbbség a határmódosítás ellenére fennáll. A vadászati hatóság ennek igazolása esetén dönt a nyilvántartásba vételről, illetve a haszonbérleti szerződés, valamint a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról. A kérelemhez mellékelni kell a tulajdonosi közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának hitelesített példányát. Zárványterület megszüntetésére irányuló eljárás esetén e bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat – a haszonbérleti szerződésben meghatározott módon és rendben – a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének megfizetni.
(5) A képviselő – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb 15 napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.
(6) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a földtulajdonosok gyűlésének iratait legalább öt évig megőrizni.”

8. § (1) Az R. 12. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be. A kifüggesztés időtartamát az érintett település jegyzője igazolja.
(3) A földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen nyilatkozniuk kell a tulajdonukban lévő, illetve képviselők esetében az általuk képviselt földterületekről településenként a földterület helyrajzi számának és nagyságának megjelölésével. Közös tulajdonban lévő földterület helyrajzi száma a hirdetményen csak egyszer tüntethető fel, a teljes területnagyság feltüntetésével. Azoknak az összehívóknak, akik közös tulajdonban lévő földterület tulajdonosai, nyilatkozniuk kell arról is, hogy többségi tulajdonnal vagy a tulajdonostársak többségének meghatalmazásával rendelkeznek.”
„(6) A Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként csatolni kell a kialakítandó vadászterületen belül található vadászterület határának megállapításánál figyelembe vehető földterületek helyrajzi számait településenként azok nagyságának megadásával.”

9. § Az R. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Vadászterület megszűnése esetén, illetve ha a földtulajdonosi képviselő megbízatása visszahívásával, vagy lemondásával megszűnik, a képviselő, illetve a megszűnt vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselője köteles a birtokában lévő okiratok és egyéb javak, dolgok megőrzéséről gondoskodni mindaddig, amíg az új képviselő, vagy az új földtulajdonosi közösség képviselője azokat át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.”

10. § Az R. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14/A. § (1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.
(2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély hatályon kívül helyezését.”
„(3) A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik meg.”

12. § Az R. 16. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület,]

c) amelyre vonatkozóan a vadászterület határának megállapítására irányuló érvényes földtulajdonosi gyűlést nem tartottak, önállóan vadászterületként nem jelölhető ki.”

13. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadaspark, vadaskert, vadfarm fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.
(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése
a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,
b) más nagyvadfajok esetében 500 ha.
(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.
(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3.I. számú melléklet állapítja meg.
(5) A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:
a) a vadfarm létesítésének indokait és célját,
b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány),
c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.”

14. § Az R. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a létesítési engedélyben szerepelnek.”

15. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

19. § (1) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság – a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint – vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.
(2) Vadfarm rokon fajú állat – kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából – tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető. Az izolációs távolságot az állategészségügyi előírások szerint kell meghatározni.
(3) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvíz ellátással és karanténnal. A vadfarm üzemeltetője köteles a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezetni, és évente, február utolsó napjával bezárólag az állományváltozásokat a vadászati hatóságnak bejelenteni.”

16. § Az R. 21. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára.
(4) Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon.”

17. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
(2) A fácántyúk kibocsátás esetében vadászható, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.
(3) Fogoly indokolt esetben vadászható azokon a vadászterületeken, ahol kibocsátás történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.
(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika szarvasbikát egész évben, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
(6) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.”

18. § Az R. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

27/A. § (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
(2) A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el.
(3) Természetes tőkés-, csörgő-, és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
(4) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.”

19. § Az R. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.”

20. § Az R. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével a nem engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.”

21. § Az R. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet alkalmazásában hivatásos vadásznak minősül:
a) egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító személy;
b) a vadállomány őrzési és a vadászterület vadgazdálkodási feladatainak ellátásával megbízott személy, akinek ebben a munkakörben történő foglakoztatása legalább a heti 36 órát eléri;
c) a 33. § (3) bekezdése alapján foglalkoztatott személy.”

22. § Az R. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését – a megszűnését követő 15 napon belül – bejelenteni a működésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.”
„(4) Erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett, egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász szolgálati naplót is vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival kapcsolatos bejegyzéseit az erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos vadász szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a hivatásos vadász szolgálati napló ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési lehetőséget biztosítani kell.”

24. § Az R. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgálati lőfegyver műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére.”

25. § Az R. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

41. § (1) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével
a) az elejtett, elfogott szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,
b) az elejtett, elfogott borzért, nyestért, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért tizenöt darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
c) február 1.–július 31. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer, augusztus 1.–január 31. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer
illeti meg a jogosult költségére.
(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.”

26. § Az R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

43. § (1) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve a Vtv. 57. §-ában meghatározott – a jogszerűen elejtett nagyvad fajok közül a Gímszarvas, Őz, Dámszarvas, Muflon és Vaddisznó egyedi jelölésére szolgáló – azonosító jelet és az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott vadkísérő jegyet (a továbbiakban együtt: vadkísérő jegy) bocsát darabonként 600 forint díj ellenében a vadászatra jogosult részére. A vadkísérő jegy sorszámozott, egyszer használatos zárású, írható felülettel ellátott, az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott adattartalmú műanyag jelölő. A vadkísérő jegyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. A vadkísérő jegy kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használható fel. A jogosult a kiadott vadkísérő jegyek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt vadkísérő jegyek hatályát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve a következő vadászévre meghosszabbíthatja.
(2) A vadkísérő jegyet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak vadkísérő jeggyel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.
(3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és szállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén az vadkísérő jegyet annak hatálytalanításával kell felhasználni. Az így használt vadkísérő jegy a szállítás egyéb okmányai mellett a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat.
(4) A vadkísérő jegyért fizetendő díjat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 10032000–00289782–00000000 számú számla javára, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.”

27. § Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

44. § (1) A jogosult a vadkísérő jegy használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervéhez be kell nyújtani.
(2) A helyi szabályzat módosítását 30 napon belül a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervéhez meg kell küldeni.
(3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott vadkísérő jegyet átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni.
(4) A vad vagy zsigerelt teste csak a vadkísérő jeggyel együtt szállítható. A vadkísérő jegyen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett vadkísérő jegynek a vad csánkján történő megőrzése a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig kötelező.”

28. § Az R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

47. § (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.
(2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles megőrizni. A vadász, illetve a jogosult 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.”

29. § Az R. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának idejére kell kötni.”

30. § Az R. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve hatályosítja.”

31. § Az R. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett vadászatból kizárja.”

32. § Az R. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője hatályos vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.”

33. § Az R. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérőszemélyt kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.”

34. § Az R. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az 1. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).”

35. § A R. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad nyilazni.”

36. § (1) Az R. 76. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jogosult, illetve megbízottja a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál, vagy térségi trófeabírálaton is bemutathatja.”

(2) Az R. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati hatóság 22 munkanapon belül hivatalból küldi meg a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.”

37. § Az R. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

78. § A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):
a) gímszarvas (260 C.I.C. pont),
b) dámszarvas (220 C.I.C. pont),
c) muflonkos (240 C.I.C. pont),
d) őzbak (210 C.I.C. pont),
e) vadkan (150 C.I.C. pont)
esetében a bírálatot végző vadászati hatóság köteles – az értékelést követő 15 munkanapon belül – a trófeát, nemzeti értékké való nyilvánítás céljából, az országos hatáskörű vadászati hatóságnak felülbírálatra bemutatni.”

38. § Az R. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

79. § (1) A vadászati hatóság az elejtő és a vadászatra jogosult részére a trófea bemutatását a 17. számú melléklet szerinti trófea bírálati lapon aláírással és bélyegzővel igazolja. A trófeabírálati lap tartalmazza a bírálatot végző hatóság megnevezését, ügyszámát, az igazolás helyét, idejét, a kiadmányozó nevét és hivatali beosztását, valamint a trófea bírálati adatait és minősítését. A vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével – maradandó módon feltünteti a trófea bírálati ügyszámát.
(2) A trófea kivitelénél a trófeabírálat vadászati hatóság igazolását a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 18. számú melléklet II. részében foglaltak szerinti kiviteli engedélyét kell bemutatni.
(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.
(4) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a 18. számú melléklet I. részében foglaltak szerint. A trófeabírálat díját a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 10032000–00289782–00000000 számú számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.”

39. § Az R. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Elhullott vagy állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.”

40. § Az R. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

81. § (1) A vadászati hatóság a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea fölötti rendelkezési jogát a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozhatja.
(2) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a vadászati hatóság dönt.
(3) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető kártalanítás.”

41. § Az R. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

83. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához az erdő értékét kell alapul venni.
(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.”
„(3) A vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával kapcsolatos 5 napon belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy eltulajdonításáról történő tudomásszerzéstől kell számítani.”

43. § Az R. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

87. § A vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.”

44. § Az R. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

90. § (1) Az illetékekről szóló törvény
a) 5. §-ában foglaltakat a díjmentesség megállapítása tekintetében,
b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében,
c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése tekintetében,
d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság tekintetében,
alkalmazni kell azzal, hogy állami adóhatóság helyett Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, vagy az országos hatáskörű vadászati hatóságot, illeték helyett díjat kell érteni.
(2) A díjfizetés ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló törvény 111. §-a és 112. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.”

45. § Az R. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.”

46. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

a) számozása 3. I.-re módosul,

b) bevezető mondatában „a minisztériumhoz” szövegrész helyébe „az országos hatáskörű vadászati hatósághoz” szövegrész lép,

c) 3. pontja helyébe a „3. Az állategészségügyért felelős hatóság véleményét.” szövegrész lép.

(4) Az R. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

(5) Az R. 17. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

(6) Az R. 18. számú mellékletének I. része helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

(7) Az R. 19. számú melléklet III. számú része helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.

(8) Az R. 21. számú melléklet I. része helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.

Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R.

b) 4. §-a,

(3) E rendelet hatálybalépését követően a minisztérium által korábban kiadott vadászati hatósági igazolványok 2010. december 31-én hatályukat vesztik.

(4) Az R. 30. § (1) bekezdésében az „előzetesen,” szövegrész hatályát veszti.

(5) Az R. 33. § (2) bekezdésében az „előzetes” szövegrész hatályát veszti.

(6) Az R. 59. § (1) bekezdésében a „2005. augusztus 15. napjától” szövegrész hatályát veszti.

48. § (1) Az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a” szövegrész lép az R.

(2) A R. 50. § (1) bekezdésében az „érvényesítésének” szövegrész helyébe a „hatályosításának” szövegrész lép.

(3) A R. 50. § (2) bekezdésben „a külön jogszabályban foglaltak szerint” szövegrész helyébe „az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény szerint” szövegrész lép.

(4) A R. 50. § (3) bekezdésében az „érvényesítő” szövegrész helyébe a „kérelmező” szövegrész lép.

(5) A R. 51. § (1) bekezdésben „a külön jogszabályban foglaltak szerint” szövegrész helyébe a „a költségvetési törvényben foglaltak szerint” szövegrész lép.

(6) A R. 52. § (2) bekezdésében a „megküldeni” szó helyébe a „benyújtani” kifejezés lép.

(7) Az R. 73. § (2) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szövegrész lép.

(8) Az R. 94. § (2) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész lép.

(9) Az R. 94. § (3) bekezdésében a „Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszter” szövegrész lép.

49. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6–9. cikk;

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 14–15. cikk.

1. számú melléklet a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelethez

A VADÁSZATI JOG GYAKORLÁSÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT AZ ALÁBBI ADATOKAT TARTALMAZZA:
1. A vadászterület tulajdonosainak képviselője (név, székhely/lakóhely).
A képviselő teljes körű meghatalmazása a vadászati közösség határozatainak keretein belül kiterjed különösen a vadászatra jogosulttal való megállapodás megkötésére, a vadászati közösség vadászati jogából származó hasznok, valamint terhek tulajdonosokkal történő elszámolására és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére, a közösség külön meghatalmazás nélküli képviseletére a vadászati jog gyakorlásával és hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.
2. A megbízási díj összege forintban (pénzügyi beszámolók elfogadásakor meghatározott összegű).
A képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyekben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb képviselőt nem választ.
3. A földtulajdonosok vadászati közössége határozatának megfelelően a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módja és feltételei teljes körű rögzítése (ideértve a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendje meghatározását is).
4. A vadászterületen vadászatra jogosult megnevezése, székhelye, címe, cégbejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma).
A képviselő a működési szabályzat keretei között hozhatja létre a megállapodást, amely a jelen működési szabályzathoz mellékletként kapcsolódik.
5. A vadászterület vadászati közössége az őt megillető vadászati jog vadászatra jogosult által történő hasznosítása biztosítékának megnevezése.
A mellékkötelezettséget a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás rögzíti bankgarancia/óvadék/kezességi nyilatkozat zálogjog vagy jogvesztés kikötése).
6. A vadászati közösség földtulajdonos tagjait a vadászati jogukból keletkező teher, illetve abból származó haszon a vadászterület egészéhez viszonyítottan hogyan illeti meg, hogyan egészül ki a közösség, illetve a képviselője működése során felmerült költségek arányos viselésével (tulajdoni hányad arányában/tulajdoni hányad arányában és többlethasználati díj tulajdoni részre eső hányada arányában).
7. Az egyes földtulajdonosokat megillető kifizetésre kizárólag a vadászati közösség képviselője, önállóan jogosult. A kifizetések jelentkezésre vagy a működési szabályzatban meghatározott egyéb módon történnek.
8. A vadászati közösség az elszámolások rendjét meghatározta, amelynek során a képviselő köteles az általa kezelt bevételekkel, illetve a közösség nevében tett kifizetésekkel a földtulajdonosok gyűlése előtt elszámolni. Az elszámolás milyen időszakban esedékes (az elszámolás az adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll. Az írásos beszámoló – legkésőbb a gyűlésen – a megjelent vagy az azt kérő minden tulajdonos, illetve képviselője számára hozzáférhető. Ugyanezen körben biztosítani kell a vadászati közösség és képviselője irataiba, könyvelésébe való betekintés lehetőségét is. A tulajdonosi gyűlés és a képviselő, illetve bármely érdekelt tulajdonos a beszámoló vagy bármely dokumentum elkészítésére, vizsgálatára szakértőt vehet igénybe. Ennek költsége – utóbbi esetben a gyűlés hozzájárulásával – a közösség működése körében elszámolható.
Minden pénzügyi év végét követő hányadik napon belül vagy meghatározott időszakonként kell megjelölni.
9. A vadászati közösség a vadászati jogából eredő pénzforgalmát elkülönülten, pénzintézetnél vezeti, a bank, bankfiók megnevezése és címe, valamint számlaszámának megnevezése.
A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben foglaltakat tekintik irányadónak.
10. Dátum, képviselő és hitelesítők aláírása”

2. számú melléklet a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelethez

A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
E rendelet 17. § (5) bekezdése szerinti kérelemhez mellékletként csatolni kell:
1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadfarm létesítéséhez;
2. A vadfarm létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:
a) vadfarm létesítésének célja,
b) a természeti adottságok, a terület leírása,
c) a tervezett létesítmények, berendezések,
d) a vadfarm törzsállomány, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti bontásban),
e) a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),
f) vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),
g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),
h) a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre,
i) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,
j) ábrák, táblázatok,
l) belterület esetén az illetékes jegyző nyilatkozata, hogy a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal nem ütközik.”

3. számú melléklet a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelethez

I. VADÁSZATI IDÉNYEK
a)    Nagyvadfajok

Gímszarvasbika, golyóra érett

szeptember 1.–október 31.

Gímszarvasbika, selejt

szeptember 1.–január 31.

– tehén, ünő, borjú

szeptember 1.–február utolsó napja

Dámbika, golyóra érett

október 1.–december 31.

Dámbika, selejt

október 1.–január 31.

– tehén, ünő, borjú

október 1.–február utolsó napja

Őzbak

április 15.–szeptember 30.

suta, gida

október 1.–február utolsó napja

Muflonkos, muflonjuh, -jerke, -bárány

szeptember 1.–február utolsó napja

Vaddisznó

egész évben

Szika szarvasbika, tehén, -ünő, -borjú

szeptember 1.–december 31.

Zerge

vadászati idény nélkül

b)    Apróvadfajok

Mezei nyúl

október 1.–január 31.

Üregi nyúl

szeptember 1.–január 31.

Fácánkakas

október 1.–február utolsó napja

– fácántyúk

vadászati idény nélkül

Fogoly

október 1.–december 31.

Vetési lúd, Nagylilik

október 1.–január 31.

Tőkésréce, Csörgőréce, Szárcsa

szeptember 1.–január 31.

Kerceréce

október 1.–január 31.

Erdei szalonka

vadászati idény nélkül

Balkáni gerle

augusztus 15.–február utolsó napja

Örvös galamb

augusztus 15.–október 31.

c)    Egyéb apróvadfajok

Róka, Pézsmapocok, Nyestkutya, Mosómedve

egész évben

Házi görény, Nyest

szeptember 1.–február utolsó napja

Borz, Aranysakál

június 1.–február utolsó napja

Dolmányos varjú, Szarka

július 1.–február utolsó napja

Szajkó

augusztus 1.–február utolsó napja

Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál e rendelet 27. és 27/A. §-okban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
II.
VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK
    1.    Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész
    2.    Tatai Öreg-tó Ramsari terület és bővítése
    3.    Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT
    4.    Pacsmagi-tavak TT
    5.    A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók
    6.    Balaton
    7.    Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész
    8.    Ócsai TK
    9.    Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét
    10.    Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély
    11.    A Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Sző-rét
    12.    Hortobágyi Nemzeti Park
    13.    Csondrádbokrosi Sós-tó
    14.    Szaporcai Ó-Dráva meder TT
    15.    Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)
    16.    Tokaj-Bodrogzugi TK
    17.    Rétszilas
    18.    Ipoly-völgy
    19.    Böddi-szék
    20.    Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület
    21.    Nyirkai-Hany Ramsari terület
    22.    Montág-puszta Ramsari terület
VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK
    1.    Sárvíz-völgye TK
    2.    Péter-tavi Madárrezervátum TT
    3.    Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe
    4.    Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét
    5.    Pellérdi-halastavak
    6.    Sumonyi-halastavak
    7.    Baláta-tó TT
    8.    Boronka-melléki TK
    9.    Borsodi-Mezőség TK
    10.    Gátéri Fehér-tó
    11.    Hevesi Füves Puszták TK
    12.    Kecskeri puszta TT
    13.    Kesznyéteni TK
    14.    Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták
    15.    Közép-tiszai TK
    16.    Nagybereki Fehér-víz TT
    17.    Sárosfői-halastavak TT
    18.    Sárréti TK
    19.    Szatmár-Beregi TK
    20.    Szigetközi TK
    21.    Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT
    22.    Tiszavasvári Fehér-szik TT
    23.    Tiszadorogmai Göbe-erdő TT
    24.    Virágoskúti-halastórendszer
III.
AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI ÉLŐHELYEK
    1.    Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
    2.    Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];
    3.    Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája (az OTvH elnökének 3/1976. határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);
    4.    Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté nyilvánításáról);
    5.    Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi körzetek létesítéséről];
    6.    Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi kezelők megnevezéséről];
    7.    Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről – a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek szerint –, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
    8.    Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
    9.    Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
    10.    Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védőzónája (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári „Fehérszik” természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
    11.    Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bővítéséről];
    12.    a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező – a Balatonederics-Szigliget közút, Tapolca-patak, Raposka-Balatonederics vasútvonal által határolt terület – [31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];
    13.    a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres védőzónája;
    14.    Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;
    15.    Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;
    16.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;
    17.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT és 100 méteres védőzónájuk;
    18.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;
    19.    a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kis-Balaton területe;
    20.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;
    21.    a Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és holtágai;
    22.    Ócsai TK;
    23.    a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védőzónájuk;
    24.    a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét, a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét és 100 méteres védőzónájuk;
    25.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-tó;
    26.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-meder TT;
    27.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;
    28.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és 100 méteres védőzónája;
    29.    az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
    30.    a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
    31.    a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett részei és azok 100 méteres védőzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták”, a Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;
    32.    a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Bodrogzug terület;
    33.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-puszta és 100 méteres védőzónája.
4. számú melléklet a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelethez
TRÓFEA BÍRÁLATI LAP
Vadfaj:

MINTA

Vadászati hatóság neve:

Ügyszám:

Vadgazdálkodási egység neve:

Ügyintéző neve:

Vadazonosító szám:

Elejtő neve:

Vadászjegy vagy vadászati engedély száma:

Elejtés ideje:

Trófea bírálati adatai:

 

Minősítés:

Mellékletként csatolt egyéb igazolások felsorolása (jegyzőkönyv elhullásról, gázolásról, állat-egészségügyi elejtésről
stb.):

Kelt: ............... év ..... hó ..... napján

 

P. H.

................................................

kiadmányozó

5. számú melléklet a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelethez

I.
A TRÓFEABÍRÁLAT DÍJA

Vadfaj

Díj

Gímszarvas

 

3,00 kg-ig

500 Ft

3,01 kg-tól

2000 Ft

érmes

4000 Ft

Dámszarvas

 

1,50 kg-ig

500 Ft

1,51 kg-tól

2000 Ft

érmes

4000 Ft

Őz

 

150 g-ig

500 Ft

151 g-tól 250 g-ig

1000 Ft

251 g-tól

2000 Ft

érmes

4000 Ft

Muflon

 

50,00 cm-ig

1000 Ft

50,01 cm-től

2000 Ft

érmes

4000 Ft

Vadkan

 

18,00 cm-ig

500 Ft

18,01 cm-től

2000 Ft

érmes

4000 Ft

6. számú melléklet a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelethez

III.
ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult) ................................. vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:

 

1.

Vadgazdálkodó egység megnevezése:

kódszáma:

 

2.

Erdőgazdálkodó megnevezése:

 

3.

Községhatár megnevezése:

 

4.

Erdőtag száma:

erdőrészlet megnevezése:

területe:

ha

 

5.

Az erdősítés eredete

a)

természetes mageredetű:

b)

természetes sarjeredetű:

c)

mesterséges erdőfelújítás:

 

6.

Sikeresen erdősült terület:

 

7.

Elszámolható célállomány típus:

 

8.

Az erdősítés készültségi foka:

 

9.

A károsítást okozó vadfaj megnevezése:

 

10.

A károsítás időpontja:

 

11.

A károsítás mértéke:

%

 

12.

Károsult redukált terület:

ha

(sikeresen erdősült terület x károsítási %)

 

13.

A kárérték megállapításánál figyelembe vett károsított erdő értéke:

Ft/ha

 

14.

Az erdőrészletben keletkezett kár értéke:

Ft

(károsult redukált terület/ha x erdő értéke Ft/ha)

 

15.

A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény:

Ft

Kelt: ...................., .......... év ............ hó ............ napján
...................................
kárbecslő

7. számú melléklet a 7/2010. (II. 2.) FVM rendelethez

I.
VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY

MINTA külső oldala

Szigorú számadású nyomtatvány

A)

B)

MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG

ORSZÁGOS VADÁSZATI HATÓSÁG

................................................

................................................

 

 

 

 

 

 

 

fénykép helye

 

 

fénykép helye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NÉV

NÉV

BEOSZTÁS

BEOSZTÁS

................................................

................................................

saját kezű aláírás

saját kezű aláírás

 

 

P. H.

P. H.

 

 

................................................

................................................

vadászati hatóság vezetője

vadászati hatóság vezetője

Az igazolvány visszavonásig érvényes.

 

Kiállítva: ................................................

Nyilv. sz.: ................................................