• Tartalom

7/2010. (IV. 30.) EüM utasítás

7/2010. (IV. 30.) EüM utasítás

az Egészségbiztosítási Felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2010.05.01.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 72. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a miniszterelnök jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:

1. § Az Egészségbiztosítási Felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzatát jelen utasítás melléklete tartalmazza.

2. § (1) Ez az utasítás a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Egészségbiztosítási Felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (MK 70.) EüM utasítás.

Melléklet a 7/2010. (IV. 30.) EüM utasításhoz

Az Egészségbiztosítási Felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Általános szabályok
1. A kormányhivatal elnevezése: Egészségbiztosítási Felügyelet
2. Az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) nevének hivatalos rövidítése: EbF
3. A Felügyelet idegen nyelvű megnevezése: Health Insurance Supervisory Authority
4. A Felügyelet székhelye: 1132 Budapest, Váci út 30.
5. A Felügyelet alapító okiratának kelte: 2009. június 26.
6. A Felügyelet alapító okiratának azonosítója: VIII/1492/2/2009.
7. A Felügyelet adószáma: 15598653-1-41
8. A Felügyelet bankszámlaszáma: 10032000-00290249-00000000
9. A Felügyelet statisztikai számjele: 15598653-8430-312-01
10. A Felügyelet létrehozásáról szóló jogszabály: az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény
II. Alaptevékenység
1. A Felügyelet ellátja az alapító okiratának II. pontjában foglalt feladatokat, különösen:
a) az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmével,
b) az egészségbiztosítók, továbbá az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók szakmailag, minőségileg, a törvényeknek és a szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek megfelelő működése ellenőrzésével,
c) az egészségbiztosítási szolgáltatások – beleértve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátást is – teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az alábbi jogszabályok alapján:
– az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény;
– a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló XCVIII. törvény;
– az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény;
– a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény.
2. A Felügyelet az alaptevékenységével, feladataival összefüggő kiadásait költségvetési támogatásból, felügyeleti díjból, igazgatási-szolgáltatási díjból, felügyeleti bírságból származó bevételéből és egyéb bevételekből finanszírozza.
3. A Felügyelet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Felügyelet kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. A Felügyelet a szakfeladatrend szerint a következő szakfeladatok keretében látja el az 1. pontban megjelölt alaptevékenységeit:
843 KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
8430 Kötelező társadalombiztosítás
84303 Állam által nyújtott egészségbiztosítási szolgáltatások igazgatása
843031 Egészségbiztosítási szolgáltatások központi igazgatása
III. Szervezeti felépítés
A Felügyelet szervezeti felépítését és létszámadatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
A Felügyelet elnöke a mindenkori felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszám 15%-ának megfelelő szakmai tanácsadói, továbbá 5%-ának megfelelő szakmai főtanácsadói címet adományozhat.
A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 3. számú melléklet tartalmazza.
a) A Felügyelet vezetői, köztisztviselői, alkalmazottai
I. Az elnök
1. Az elnök vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét, ennek keretében:
a) gondoskodik a Felügyelet belső működését, a szervezeti egységek tevékenységét koordináló szabályzatok kiadásáról,
b) jóváhagyja a Felügyelet éves munkatervét,
c) meghatározza a Felügyelet működésének rövid, közép- és hosszú távú célkitűzéseit,
d) megállapítja az irányítás és a felügyelet rendjét,
e) összehangolja a Felügyelet szervezeti egységeinek munkáját,
f) meghatározza az általános szabályok érvényesítése mellett a kiadások és bevételek kincstári intézéséhez, előzetes ellenőrzéséhez kapcsolódó munkarendet,
g) meghatározza a Felügyelet arculatát, külső megjelenítését,
h) jóváhagyja a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiáját, valamint az ellenőrzési tervét, elfogadja az ellenőrzési módszertant,
i) gondoskodik az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, ennek keretében a FEUVE rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről,
j) gondoskodik a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működéséről, és
k) szabályozza a Felügyelet iratkezelését, az iratkezelés felügyeletének ellátására az elnöki kabinetfőnököt jelöli ki.
2. Az elnök közvetlenül irányítja
a) az elnöki kabinetfőnök tevékenységét,
b) a belső ellenőrt,
c) a Jogi és Hatósági Főosztályt,
d) a Módszertani és Informatikai Főosztályt,
e) a Gazdasági Főosztályt,
f) az Ellenőrzési Főosztályt.
3. Az elnök képviseli a Felügyeletet külső szervek előtt az erre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.
4. Az elnök gyakorolja a IV/3. pont i) alpontjában és a III/6. pontban foglaltak figyelembevételével a munkáltatói jogokat a Felügyelet munkatársai felett azzal, hogy a Gazdasági Főosztály vezetőjét az elnök javaslatára az egészségügyi miniszter bízza meg és menti fel.
5. Az elnök a Felügyeleti Tanács hozzájárulásával dönt a törvényben meghatározott esetekben.
6. Az elnök – a Felügyeleti Tanács hozzájárulásával – elrendeli az egészségügyi tevékenységek, a kórképek és az elszámolási tételek magyar nyelvű leírásához használható kifejezések jegyzékének közzétételét.
7. Az elnök hagyja jóvá a külföldi kiküldetéseket.
8. Az elnök ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
II. Az elnökhelyettes
1. Az elnökhelyettes ellátja az elnök által eseti vagy állandó jelleggel számára meghatározott feladatokat, feladatkört (a továbbiakban e pont alkalmazásában: feladat). Ennek érdekében:
a) dönt a feladat elvégzése szempontjából illetékes főosztály(ok) bevonásáról;
b) meghatározza, hogy az általa – a feladat ellátására – kijelölt illetékes főosztályok milyen mértékben, milyen szakmai szempontok szerint vegyenek részt a feladat elvégzésében;
c) koordinálja a feladat ellátására kijelölt főosztályok munkáját.
2. Az elnökhelyettes részt vesz
a) a Felügyelet munkatervének
b) az ellenőrzési stratégia, terv és módszertan összeállításának
előkészítésében.
3. Az elnökhelyettes javaslatot tehet az elnöknek a Felügyelet feladatkörébe tartozó kérdésekben.
4. Az elnökhelyettes az elnök döntése alapján képviseli a Felügyeletet a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek rendezvényein.
5. Az elnökhelyettes az elnök távollétében helyettesíti az elnököt azoknak az ügyeknek a kivételével, amelyekben az intézkedés jogát az elnök a maga részére fenntartotta, illetve amelyekben jogszabály tiltja a helyettesítést.
6. Az elnökhelyettest – saját hatáskörében – távollétében az általa kijelölt főosztályvezető helyettesíti.
7. Az elnökhelyettes gyakorolja az elnök hatásköreit, ha az elnöki tisztség nincs betöltve.
III. Elnöki kabinetfőnök
1. Az elnöki kabinetfőnök közvetlenül vezeti az Elnöki kabinetet.
2. Az elnöki kabinetfőnök szervezi az elnök és az elnökhelyettes programját.
3. Az elnöki kabinetfőnök az elnök nevében irányítja a Felügyelet kommunikációját.
4. Az elnöki kabinetfőnök az elnök nevében koordinálja
a) a megkeresésekre történő válaszadást, információnyújtást,
b) jogszabályok tervezeteinek véleményezését;
c) a Felügyelet belső szabályzatainak, munkatervének felülvizsgálatát és kiadását,
d) az elnök és a Felügyeleti Tanács együttműködését,
e) a Felügyeletnél megrendezésre kerülő szakmai fórumok, egyeztetések szervezését, és
f) szervezi a Felügyelet nemzetközi kapcsolatainak kialakítását, illetve fejlesztését.
5. Az elnöki kabinetfőnök felelős a Felügyelet honlapja szerkesztésének irányításáért.
6. Az elnöki kabinetfőnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az Elnöki kabinet állományába tartozó köztisztviselők felett.
7. Az elnöki kabinetfőnök szervezeti szinten felügyeli és ellenőrzi az iratkezelési szabályok betartását, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén gondoskodik az Iratkezelési Szabályzat módosításáról.
IV. Főosztályvezető
1. A főosztályvezető irányítja és ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységet, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
2. A főosztályvezető felelős a vezetése alatt álló szervezeti egység működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért.
3. A főosztályvezető feladatkörében különösen:
a) megszervezi a szervezeti egység munkatársainak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a főosztály feladatainak végrehajtását;
b) meghatározza – a Felügyelet munkatervének alapulvételével – a szervezeti egység munkatervét, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a határidők betartását;
c) kidolgozza a szervezeti egység ügyrendjét;
d) javaslatot tesz a szervezeti egység munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra;
e) javaslatot tesz kitüntetések, címek, díjak és jutalom adományozására;
f) a feladatkörébe tartozó ügyekben gyakorolja a kiadmányozási jogkört, illetve azt írásban főosztályvezető-helyetteseire, osztályvezetőire, illetve a szakmai tanácsadói, főtanácsadói címmel rendelkező munkatársaira átruházhatja;
g) felelős a főosztály munkájának irányításáért, ellenőrzéséért;
h) a vezetői döntésekről a szervezeti egység dolgozóit rendszeresen tájékoztatja;
i) gyakorolja a főosztály munkatársai vonatkozásában a hatáskörébe utalt alábbi munkáltatói jogokat:
ia) rendes szabadság engedélyezése,
ib) munkaköri leírás meghatározása,
ic) teljesítményértékeléssel kapcsolatos követelmények meghatározása és az ezzel összefüggő minősítés,
id) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése, bejelentésének tudomásulvétele;
j) kapcsolatot tart az ügykörüket illető kérdésekben a többi szervezeti egységgel.
V. Főosztályvezető-helyettes, osztályvezető
1. A főosztályvezető-helyettes:
a) a főosztályvezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti, kijelölés alapján teljes jogkörrel látja el a helyettesítési feladatokat;
b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.
2. Az osztályvezető a szervezeti egység ügyrendjének és a munkaköri leírásának megfelelően:
a) a főosztályvezető utasításait figyelembe véve szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját, gondoskodik róla, hogy az osztály tevékenysége megfeleljen a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei előírásainak, valamint a vezetői utasításokban foglaltaknak;
b) megállapítja az osztály dolgozóinak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését;
c) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza;
d) helyettesítheti a főosztályvezetőt;
e) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére a főosztályvezetőnek;
f) felelős az irányítása alá tartozó köztisztviselők folyamatos szakmai felkészítéséért, és rendszeresen tájékoztatja közvetlen felettesét az osztály munkájáról.
VI. Ügyintéző
1. Az ügyintéző feladata a Felügyelet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése.
2. Az ügyintéző felelős a saját tevékenységéért és munkaterületén a Felügyelet állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.
3. Az ügyintéző feladatait önállóan, kezdeményezően, a horizontális és vertikális kapcsolatokat koordinálva, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat, a kapott utasítások és határidők figyelembevételével – a vonatkozó jogszabályok és ügyviteli szabályok (működési utasítások) megtartásával – végzi.
VII. Ügyviteli alkalmazott
Az ügyviteli alkalmazott feladatait a munkaköri leírásában foglaltak alapján végzi a Felügyelet belső szabályzataiban foglaltak betartásával.
b) A Felügyelet szervezeti egységei
I. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozik:
I. 1. Elnöki kabinet
1. Az Elnöki kabinet koordinációs feladatai körében:
a) ellátja az elnökhöz és az elnökhelyetteshez érkező iratok ügyviteli feladatait, koordinálja az ügyintézést;
b) ellátja az elnök és az elnökhelyettes feladatkörébe tartozó érdemi, illetve ügyintézői feladatokat, valamint azok koordinációját;
c) előkészíti az elnök és az elnökhelyettes közszerepléseit, ellátja az ezzel kapcsolatos koordinációs feladatokat;
d) szervezi az elnök és az elnökhelyettes nemzetközi és társadalmi kapcsolataival összefüggő képviseleti és egyéb feladatokat, ehhez kapcsolódóan koordinálja a Felügyelet álláspontját a főosztályokkal együttműködve;
e) ellátja az elnök és az elnökhelyettes munkájához kapcsolódó protokollfeladatokat;
f) elkészíti az elnökségi munkamegbeszélések emlékeztetőit, figyelemmel kíséri a feladatok teljesítését.
2. Az Elnöki kabinet kommunikációs feladatai körében
a) gondozza a Felügyelet honlapját, ennek keretében a honlapon közzéteszi, illetve elérhetővé teszi:
aa) az ismertető tevékenység keretében tervezett, illetve ténylegesen adott ajándékok és egyéb juttatások Felügyelet részére megküldött listáit, jelentéseit;
ab) a jogszabályban meghatározott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árnál magasabb ár alkalmazásához való hozzájárulást;
ac) az egészségügyi szolgáltatók minősítését, illetve a minőségbiztosítási rendszereik ellenőrzése és értékelése körében tett megállapításokat;
ad) a várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban a várólistát vezető egészségügyi szolgáltatók és az állami vérellátó szolgálat honlapjait;
ae) a kötelező egészségbiztosítás körében a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségbiztosítási szolgáltatásoknak, valamint az egészségügyi szolgáltatók térítés ellenében nyújtott egyéb szolgáltatásainak listáját és a térítési díjakat;
af) vizsgálati eredményét és intézkedéseit;
ag) – az elnöknek a Felügyeleti Tanács hozzájárulásával hozott erre vonatkozó döntését követően – az egészségügyi tevékenységek, a kórképek és az elszámolási tételek magyar nyelvű leírásához használható kifejezések jegyzékét;
ah) a legfontosabb egészségbiztosítási tárgyú jogszabályokat, azok rövid ismertetését;
ai) az egészségbiztosítással, egészségügyi ellátással összefüggő szakmai anyagokat, tanulmányokat;
b) feldolgozza, megválaszolja és szükség esetén érdemi ügyintézésre az illetékes szervezeti egységnek megküldi a beérkezett megkereséseket;
c) ellátja a sajtószóvivői, sajtókapcsolati tevékenységet;
d) üzemelteti az ügyfélszolgálatot, ennek keretében különösen:
da) gondoskodik a panaszok felvételéről,
db) ügyfél-tájékoztatást nyújt,
dc) amennyiben az ügyfél-tájékoztatás során a Felügyelet hatáskörének hiányát állapítja meg, rendelkezik az ügyirat áttételéről,
dd) a közigazgatási hatósági eljárás – Jogi és Hatósági Főosztály, illetve Ellenőrzési Főosztály általi – lefolytathatósága érdekében előzetesen intézkedik a szükséges adatok beszerzése iránt;
e) szervezi a Felügyelet hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatait, rendezvényeit.
3. Az Elnöki kabinet a humánpolitikai feladatai keretében:
a) elkészíti és végrehajtja a Felügyelet humánpolitikai stratégiáját,
b) elkészíti a Felügyelet középtávú éves képzési tervét, gondoskodik a képzések megszervezéséről és a közigazgatási alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladatok ellátásáról, előkészíti a tanulmányi szerződések megkötését,
c) koordinálja a pályáztatással kapcsolatos feladatokat, valamint a munkaerő-toborzást és kiválasztást,
d) elkészíti a közszolgálati jogviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó okiratokat és gondoskodik a végrehajtásukhoz kapcsolódó ügyek intézéséről,
e) végzi a Felügyelet köztisztviselői alkalmazásával, foglalkozásával kapcsolatos egyéb feladatokat, különösen a szabadságok nyilvántartását, a minősítést, és a vezetői megbízások, jutalmazás, fegyelmi ügyek előkészítését,
f) gondoskodik a humán- és szociálpolitikai feladatok ellátásáról, a közszolgálati alapnyilvántartás vezetéséről és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítéséről,
g) minden évben legkésőbb április 30-ig felméri a tárgyévben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintettek körét és gondoskodik a kötelezettek tájékoztatásáról, szervezi és lebonyolítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat, és végzi az ezzel kapcsolatos adatkezelést,
h) megszervezi a teljesítményértékelést,
i) ellátja a munkavédelem megszervezésével kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, és
j) kezeli a személyi anyagokat.
I.2. Belső ellenőr
1. A belső ellenőr egy személyben ellátja a belső ellenőrzési vezető feladatait is.
2. A belső ellenőr feladatai:
a) elkészíti az ellenőrzési tervet és az ellenőrzéssel kapcsolatos belső szabályzatokat;
b) vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
c) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
d) vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
e) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít az elnök számára a Felügyelet működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
f) ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;
g) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
h) elkészíti a felügyeleti szerv és más külső szervek részére a belső ellenőrzéssel kapcsolatos adatszolgáltatásokat, jelentéseket.
3. A belső ellenőrzési tevékenység során a belső ellenőr szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket végez.
4. A belső ellenőr ellenőrzési tevékenységét a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és nemzetközi belső ellenőrzési standardok, valamint az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan alapján folytatja le.
5. A belső ellenőr az általa lefolytatott ellenőrzésről ellenőrzési jelentést készít, amelyet az elnök elé terjeszt. Az Elnöki kabinet a jelentést felveszi a Felügyeleti Tanács soron következő ülésének napirendjére.
I.3. Jogi és hatósági főosztály
I.3.1. Általános jogi és hatósági ügyek osztálya
I.3.1.1. Az Általános jogi és hatósági ügyek osztálya a jogszabály-előkészítési tevékenysége keretében:
a) elkészíti az egészségbiztosítókat, az egészségbiztosítási szolgáltatásokat és az egészségügyi szolgáltatókat érintő jogszabályok megalkotására vonatkozó javaslattervezeteket, és
b) véleményezi az egészségügyi ellátásokat meghatározó jogszabályok tervezeteit.
I.3.1.2. Az Általános jogi és hatósági ügyek osztálya hatósági jogalkalmazó tevékenysége keretében:
a) javaslatot tesz az egészségbiztosítási szolgáltatásokra irányuló finanszírozási szerződések, valamint az egészségbiztosítás körében kötött egyéb szerződések (a továbbiakban együtt: biztosítási szerződés) általános szerződési feltételeinek jóváhagyására, továbbá – az Ellenőrzési Főosztály, valamint a Módszertani és Informatikai Főosztály véleményének szükség szerinti kikérését követően – kezdeményezheti e szerződési feltételek módosítását,
b) vizsgálja az egészségbiztosítók és az egészségügyi szolgáltatók közötti szerződések szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok teljesülését, a nyújtott szolgáltatások minőségét,
c) elbírálja a biztosítottak biztosítási jogviszony során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszait, bejelentéseit és ezek, valamint hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárások keretében szükség esetén jogkövetkezmények alkalmazását rendeli el,
d) vizsgálja az egészségbiztosítók szakmailag, minőségileg, a törvényeknek és a szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek megfelelő működését,
e) elbírálja az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal külföldi bizonyítvány elismerésével kapcsolatban hozott határozatával szemben benyújtott fellebbezéseket,
f) elbírálja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár központi szerve által, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos méltányossági jogkörben hozott elsőfokú határozatával szemben benyújtott fellebbezéseket,
g) a Módszertani és Informatikai Főosztállyal együtt végzi a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz rendeléshez használandó számítógépes program minősítését,
h) a feladatkörébe tartozó ügyekben biztosítja a Felügyelet hatóságok és bíróságok előtti jogi képviseletét, és
i) véleményezi és elkészíti a Felügyelet tevékenységét érintő szerződéstervezeteket.
I.3.2. Gyógyszerügyi osztály
I.3.2.1. A Gyógyszerügyi osztály a jogszabály-előkészítési tevékenysége keretében:
a) elkészíti a gyógyszerellátást, és a gyógyszer, valamint a gyógyászatisegédeszköz-ismertetési tevékenységet érintő jogszabályok megalkotására vonatkozó javaslattervezeteket, és
b) véleményezi az a) pontban megjelölt tárgyköröket érintő jogszabályok tervezeteit.
I.3.2.2. A Gyógyszerügyi osztály hatósági jogalkalmazó tevékenysége keretében:
a) kiadja a gyógyszer forgalmazója, illetve annak Magyarországon bejegyzett meghatalmazottja, valamint a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője részére – kérelemre – a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetésére vonatkozó engedélyt, és az ezek alkalmazásában álló gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ismertetést végző személyeket nyilvántartásba veszi, és kiállítja számukra az ismertető igazolványt,
b) nyilvántartást vezet a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ismertető tevékenységet végző személyekről, és az őket alkalmazó szervezetekről,
c) értesíti az állami adóhatóságot az ismertető engedély kiadásáról, illetve visszavonásáról,
d) ellenőrzi az ismertető tevékenység szabályainak megtartását,
e) ellenőrzi a gyógyszertárak szakmai függetlenségét és a gyógyszerellátás biztonságát szavatoló működését, esetleges nem kívánatos magatartás-összehangolást,
f) eljárást folytat le a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ismertetésének szabályai megsértése esetén,
g) kérelemre hozzájárul az emberi alkalmazásra kerülő, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetében a gyártó és a forgalmazó közötti hatályos szerződésekben szereplő, és külön jogszabály szerint ebben maximálni rendelt árnál magasabb ár alkalmazásához,
h) másodfokú eljárás keretében elbírálja
ha) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba való befogadása tárgyában benyújtott fellebbezési kérelmeket,
hb) a külföldi gyógykezelések társadalombiztosítási támogatására vonatkozó egészségbiztosító által hozott határozat ellen benyújtott kérelmeket,
hc) a gyógyszertárak finanszírozási előlege tárgyában előterjesztett kérelmeket,
hd) az Országos Gyógyszerészeti Intézet által lefolytatott elsőfokú reklámfelügyeleti eljárásban hozott határozat ellen benyújtott fellebbezési kérelmeket,
he) elbírálja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár központi szerve által, gyógyszerrel vagy gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos méltányossági jogkörben hozott határozatával szemben benyújtott fellebbezési kérelmeket,
i) szakhatósági állásfoglalást ad a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által lefolytatott elsőfokú reklámfelügyeleti eljárásban, és
j) a feladatkörébe tartozó ügyekben biztosítja a Felügyelet hatóságok és bíróságok előtti jogi képviseletét.
I.4. Módszertani és informatikai főosztály
1. Piaci költségelemzésekkel szakmai segítséget nyújt a jogszabályban meghatározottnál magasabb gyógyszer-, illetve gyógyászatisegédeszköz-ár alkalmazásához való hozzájárulás megalapozásához.
2. Minősíti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendelését elősegítő számítógépes rendszert.
3. A Módszertani és informatikai főosztály nyilvános minőségértékelési rendszert működtet, amelynek keretében:
a) az egészségbiztosítókkal szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatók minőségének mérésére és értékelésére alkalmas indikátorrendszert alakít ki és működtet;
b) ellenőrzi és értékeli az egészségügyi szolgáltatóknak az egészségbiztosítási szolgáltatásaira vonatkozó minőségbiztosítási rendszereit;
c) kidolgozza – az Elnöki kabinettel együttműködve – az egészségügyi szolgáltatók egészségbiztosítási szolgáltatásaira vonatkozó minőségi mutatók nyilvános közzétételének rendjét;
e) az a) pontban meghatározott mutatók alapján évente minősíti az egészségügyi szolgáltatókat.
4. Véleményezi az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésének és zárszámadásának tervezetét.
5. Előkészíti az éves értékelést az egészségbiztosítás helyzetéről, működési feltételeinek alakulásáról.
6. Vizsgálat, illetve ellenőrzés kezdeményezését javasolhatja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével és felhasználásával összefüggő kérdésekben.
7. A Módszertani és informatikai főosztály előkészíti a javaslattételt:
a) azokra az egészségügyi szolgáltatásokra, amelyeket a külön jogszabályok alapján a központi költségvetésből kell finanszírozni,
b) a Felügyelet által vizsgálat alá vont biztosítási szerződések általános szerződési feltételeire vonatkozóan az egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatások értékelésének alapulvételével.
8. Hatáselemzéseket végez az egészségbiztosítási rendszer működésével kapcsolatban.
9. Létrehozza és működteti a Felügyelet adatbázisait, valamint irányítja e munkálatok szerződés alapján történő elvégzését.
10. A főosztály végzi a Felügyelet honlapjának létrehozására és működtetésére vonatkozó informatikai feladatokat, illetve irányítja e munkálatok szerződés alapján történő elvégzését. A főosztály részt vesz az informatikai kérdéseket érintő szabályzatok elkészítésében és aktualizálásában.
11. Az egészségügyi szolgáltatók által a Felügyelethez megküldött betegfogadásilista- és várólista-jelentésekről nyilvántartást vezet és elemzést készít.
12. A főosztály szükség esetén közreműködik az Ellenőrzési Főosztály által végzett ellenőrzéseken.
I.5. Gazdasági Főosztály
1. A Gazdasági Főosztály a Felügyelet gazdálkodása körében általában:
a) határidőre biztosítja a Felügyeletet megillető bevételek (bírságok, díjak stb.) beszedését és a kiadások teljesítését;
b) gondoskodik a Felügyelet kezelésében lévő ingatlanok (irodaépület) üzemeltetéséről, karbantartásáról, működési feltételeinek biztosításáról, védelméről;
c) koordinálja a Felügyelet összes beszerzését és gondoskodik a beruházások megvalósításáról;
d) gondoskodik a Felügyelet éves költségvetésének tervezéséről, az előirányzatok jogszabálynak megfelelő, hatáskörönkénti évközi módosításáról;
e) az előirányzat-felhasználás során biztosítja a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangját;
f) gondoskodik a szabályszerű takarékos pénzgazdálkodásról;
g) biztosítja a házipénztár működését;
h) ellátja a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos gazdasági feladatokat, a bérszámfejtéssel, egyéb juttatások és járulékok számfejtésével kapcsolatos teendőket, és gondoskodik az ehhez kapcsolódó külső adatszolgáltatásokról;
i) gondoskodik a Felügyelet rendeltetésszerű működéséhez szükséges – szabadkézi, kiemelt termékek – beszerzések, szolgáltatások igénybevételének ügyintézéséről, illetve nyilvántartásáról;
j) ellátja a főkönyvi könyvelés és analitikus nyilvántartások szabályszerű, folyamatos vezetését;
k) előkészíti az éves mérleget alátámasztó leltározást, gondoskodik szabályszerű lebonyolításáról, a leltár ellenőrzéséről és kiértékeléséről;
l) a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásai szerint évközi és éves beszámolót készít;
m) ellátja a felesleges készletek, elhasználódott eszközök hasznosításával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat;
n) gondoskodik az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételéről, valamint a tartozásállománnyal kapcsolatos havonkénti adatszolgáltatásról.
2. A Gazdasági Főosztály a költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatai körében:
a) a szakmai szervezeti egységek közreműködésével javaslatot tesz a Felügyelet költségvetésének meghatározó szempontjaira;
b) a költségvetési irányelvek figyelembevételével javaslatot tesz a Felügyelet prioritásainak meghatározására;
c) összeállítja és az elnök részére előterjeszti a főosztályok fejlesztési igényei alapján a prioritásoknak megfelelően kialakított témákat azok összegszerű megjelenítésével;
d) a PM Tervezési Köriratán alapulva összeállítja, kiadja a tervezési irányelveket, szempontokat, és ezeket a főosztályokkal egyezteti;
e) összeállítja a Felügyelet fejezeti szintű költségvetési javaslattervezetét;
f) összeállítja a költségvetési törvényjavaslat számszaki és szöveges fejezeti költségvetését;
g) jogszabályokban foglaltak szerint előirányzat-felhasználási tervet készít; és
h) ellátja a költségvetési tervezéssel kapcsolatos makroelemzési feladatokat.
3. A Gazdasági Főosztály ellátja az utazásokkal, külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos ügyintézést.
4. A Gazdasági Főosztály végzi a kockázatelemzéseket, és működteti a kockázatkezelési rendszert a Felügyelet gazdasági folyamataira vonatkozóan.
5. A Gazdasági Főosztályon dolgozók munkakörének meghatározása szerint:
a) a gazdasági főosztályvezető vezeti és ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egység 1–4. pontokban meghatározott tevékenységét, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében a jogszabályokban foglaltak szerint az elnök helyetteseként jár el, valamint ellátja az 1. pont d), e) és n) alpontjában, a 2. pont a)–c), e), g) és h) alpontjában és a 4. pontban,
b) a vagyongazdálkodási, beszerzési előadó és raktáros ellátja az 1. pont b), c), i), k) és m) alpontjában,
c) a pénzügyi ügyintéző, pénztáros végzi az 1. pont a), f), és g) alpontjában,
d) a számviteli ügyintéző ellátja az 1. pont j) és l) alpontjában, valamint a 2. pont d) és f) alpontjában, és
e) a munkaügyi ügyintéző végzi az 1. pont h) alpontjában és a 3. pontjában
megjelölt feladatokat.
6. A Gazdasági Főosztály részt vesz a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok elkészítésében és folyamatos aktualizálásában.
I.6. Ellenőrzési Főosztály
1. Az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzi
a) hogy a finanszírozási szerződésből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges kapacitás megfelelő minőségű és mennyiségű rendelkezésre állása biztosított-e;
b) az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét,
c) általában az egészségbiztosítók egészségbiztosítási tevékenységének szabályszerűségét;
d) várólisták és betegfogadási listák megfelelő vezetését, a Módszertani és Informatikai Főosztály közreműködésével;
e) az indikátorrendszerben szereplő adatok megfelelőségét, és
f) az egészségügyi szolgáltatóknál az egyenlő bánásmód érvényesülését.
2. Az Ellenőrzési Főosztály közreműködik az egészségbiztosítók és az egészségügyi szolgáltatók közötti szerződések szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok teljesülését, és a nyújtott szolgáltatások minőségét vizsgáló ellenőrzések során.
3. A munkatervben meghatározott ütemezés alapján célzott ellenőrzéseket folytat le az egészségügyi szolgáltatóknál.
4. Kivizsgálja a biztosítottak biztosítási jogviszony során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszait, bejelentéseit.
5. A bizonyítási eljárások keretében tanúmeghallgatásokat, tárgyalásokat, helyszíni ellenőrzéseket végez, helyszíni szemlét tart, valamint lefoglalásokat foganatosít.
6. A hatósági döntést igénylő ügyekben az ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett vizsgálati anyagot – az adott ügyben hozandó döntésre vonatkozó javaslatával egyidejűleg – továbbítja a Jogi és Hatósági Főosztálynak.
7. Az Ellenőrzési Főosztály egészségügyi területen szakmai segítséget nyújt a Felügyelet főosztályainak.
IV. Kiadmányozási jogkörök
1. Az elnök kiadmányozza
a) a Felügyeleti Tanács hozzájárulásával gyakorolható hatáskörben kiadott iratot;
b) a központi államigazgatási szervek vezetőinek szóló iratot,
c) a nemzetközi szervezetek vezető tisztségviselőinek szóló iratot és
d) azt az iratot, amely vonatkozásában a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn.
2. Az elnök a következő iratokra vonatkozóan tartja fenn magának a kiadmányozási jogot:
a) a 100 000 forintot meghaladó összegű felügyeleti bírságot kiszabó határozatok;
b) a másodfokú eljárásokat lezáró döntések,
c) eljárási határidő meghosszabbításáról szóló rendelkezések és
d) a központi államigazgatási szervek, valamint regionális és megyei szerveik első számú vezetői és helyettes vezetői részére címzett megkeresések, kivéve a finanszírozási szerződés és működési engedély megküldése iránti megkereséseket, valamint az áttételeket.
3. Az elnökhelyettes kiadmányozza az elnök akadályoztatása esetén az 1. pont szerinti ügyiratokat az 1. a) alpontban foglaltak kivételével.
4. A főosztályvezető kiadmányozza az 1. és 2. pontban foglaltak kivételével a szervezeti egységének feladatkörébe tartozó ügyiratokat azzal, hogy
a) a Jogi és hatósági főosztály vezetője kiadmányozza a Jogi és hatósági főosztály feladatkörébe tartozó ügyiratokat, különös tekintettel a hatósági ügyekben hozott érdemi és eljárást lezáró döntésekre, más közigazgatási szervek vezetőinek szóló irományokra;
b) a Jogi és Hatósági Főosztály vezetője által kiadmányozható irat esetében a Jogi és Hatósági Főosztály ügyintézője is kiadmányozhatja az eljárás során hozott végzéseket, az ügy érdemében döntést nem tartalmazó irományt a 4. a) alpontban meghatározottak kivételével;
c) a gazdasági főosztályvezető kiadmányozza a Gazdasági Főosztály feladatkörébe tartozó olyan ügyiratokat, amelyek esetében jogszabály nem írja elő az elnök részéről történt kiadmányozást.
5. A főosztályvezető akadályoztatása esetén a 4. pont szerinti esetekben a főosztályvezető-helyettes vagy más kijelölt személy gyakorolja a kiadmányozási jogot.
6. Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetve a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési és érvényesítési jog a Felügyelet belső szabályzataiban foglaltakkal összhangban gyakorolható.
V. Iratkezelési szabályok
1. A Felügyeletnél az iratkezelés vegyes rendszerben működik. Az érkeztetés központilag, az Elnöki kabineten, az iktatás pedig témakörök alapján különböző iktatókönyvekben, a Felügyelet Iratkezelési Szabályzatában részletezett rend szerint történik.
2. Az iktatási nyilvántartást elektronikus iktatókönyvben kell vezetni. A Felügyelet iratkezelése a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV. 29.) BM–IHM–NKÖM együttes rendeletben foglaltak szerinti teljeskörűen tanúsított elektronikus iratkezelő rendszerben (iktatóprogram) történik.
3. A beérkezett iratokat a Felügyelet elnöke – távollétében az elnökhelyettes – szignálja. A Felügyelet elnöke az elnöki kabinetfőnököt – és az ő távollétében más munkatársát – is kijelölheti az iratok szignálására. Az iratok szignálása az adott irat elintézésére illetékes főosztályvezető nevének feltüntetésével történik, a szignálás dátumának egyidejű megjelölésével. A Felügyelet elnöke – távollétében az elnökhelyettes –, illetve az általa kijelölt személy az utasítását – láttamozás, iránymutatás, információkérés stb. – és esetlegesen az ügyintéző vagy együttműködő belső szervezeti egység megnevezését a szignálás idejének megjelölésével rávezeti az iratra.
4. Az ügyintézésre kijelölt szervezeti egység vezetője (akadályoztatása esetén a helyettesítésre kijelölt köztisztviselő) a szignált irat átvételét követően a kijelölt munkatárs nevét (témafelelős és együttműködő) a szignálás idejének megjelölése mellett mind az ügyiraton, mind az iktatókönyvben feltünteti; intézkedését – láttamozás, utasítás, iránymutatás, tájékoztatáskérés stb. – az ügyiraton, illetve lehetőség szerint az iktatókönyvben is rögzíti.
5. A szervezeti egység vezetője által kiszignált iratokat az iktatásra kijelölt munkatárs az iktatókönyvben iktatja, majd – az ügyirat előzményének szerelését követően, és főszámra történő iktatás esetén előadói ív nyomtatása után – átadja az ügyirat elintézésével megbízott ügyintézőnek.
6. Az ügyintéző a jogszabályban és az Iratkezelési Szabályzatban előírtak figyelembevételével, a határidőket betartva intézi a számára átadott ügyiratokat.
7. A kiküldendő iratokat az ügyintéző kiadmányozásra átadja a kiadmányozásra jogosult személynek, az expediálásról és a postázásról az erre kijelölt dolgozó gondoskodik.
8. Az irattárazás és az ügyiratok selejtezése a Felügyelet Iratkezelési Szabályzatában foglaltak szerint történik.

1. számú melléklet

Organogram – Egészségbiztosítási Felügyelet
Összlétszám: 80 fő

2. számú melléklet

Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek
Mérlegképes könyvelő képesítéssel rendelkező pénzügyi előadó, számviteli előadó és könyvelő munkakörben foglalkoztatottak, amennyiben felsőfokú végzettséggel nem rendelkeznek.

3. számú melléklet

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök
A következő munkakörökben foglalkoztatott személyek az alábbiak szerint kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni:
a) az elnök az Egészségügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzat vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó szabályai szerint;
b) az elnökhelyettes, és a Gazdasági Főosztály vezetője a jogviszony, beosztás létesítését megelőzően, ezt követően évente, majd a jogviszony, beosztás megszűnését követő harminc napon belül;
c) az elnöki kabinetfőnök a jogviszony, beosztás létesítését megelőzően, ezt követően évente, majd a jogviszony, beosztás megszűnését követő harminc napon belül;
d) a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő a megbízást, kinevezést megelőzően, ezt követőn ötévenként, majd a jogviszony, beosztás megszűnését követő harminc napon belül;
e) a közbeszerzés során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő a jogviszony, beosztás létrejöttét, munka- vagy feladatkör betöltését megelőzően, ezt követően évente, majd a jogviszony, beosztás létrejöttét, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül,
f) a feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő a jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, ezt követően kétévente, majd a jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül;
g) az ellenőri munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő a kinevezést, illetve a munkakör betöltését megelőzően, ezt követőn ötévenként, majd a jogviszony vagy munkakör megszűnését követő harminc napon belül;
h) a Jogi és Hatósági Főosztályon jogi előadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő a kinevezést, illetve a munkakör betöltését megelőzően, ezt követőn ötévenként, majd a jogviszony vagy munkakör megszűnését követő harminc napon belül;
i) a Módszertani és Informatikai Főosztályon foglalkoztatott köztisztviselő, aki a feladatköréhez kapcsolódóan ellenőrzésen vesz részt, a munkakör betöltését megelőzően vagy az ellenőrzést megelőzően, azt követően ötévente, majd a jogviszony vagy a munka- feladatkör megszűnését követő 30 napon belül; és
j) az ellenőrzéseken, és a hatósági tevékenységben eseti jelleggel részt vevő köztisztviselőnek az első ellenőrzést, illetve hatósági tevékenységet megelőzően, azt követően pedig, ha a korábbi ellenőrzésen, illetve a hatósági tevékenységben való részvétele óta legalább öt év már eltelt, majd a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül.
1

Az utasítást a 8/2020. (III. 6.) EMMI utasítás 1. pontja hatályon kívül helyezte 2020. március 9. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére