7/2010. (X. 25.) NGM utasítás

1. § (1) A választható, béren kívüli juttatási rendszer (a továbbiakban: cafeteriarendszer) célja a minisztériumban dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.

(2) A cafeteriarendszer a minisztérium által előre meghatározott keretösszegen és juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.

2. § (1) Az utasítás személyi hatálya – a 2. § (2) bekezdésében és 2. § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – kiterjed a minisztériummal

(2) Nem jogosult a cafeteriarendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a munkatárs:

(3) A cafeteriarendszer – az utasításban meghatározott feltételekkel az R. 6. § (1) bekezdése szerinti juttatásként – a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza:

(4) Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársaknak jogszabály, illetve a minisztérium egyéb utasításai szerint kötelezően járó és adható egyéb juttatásokra.

3. § Az utasítás alkalmazásában

4. § (1) A juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget a minisztériumi költségvetési lehetőségek, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente – a Személyügyi Főosztály és a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály közös előterjesztése alapján, az érdek-képviseleti szervekkel történt egyeztetést követően – a miniszter hagyja jóvá.

(2) A cafeteriajuttatás éves keretösszege bruttó 875 000 Ft/fő. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafeteriajuttatásokra, valamint a választott juttatások esetleges adó-, és járulékterheire. A közterhek megfizetéséről a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály – azok esedékességekor – gondoskodik.

(3) Az éves keretösszeg egy naptári évben az utasításban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre. A tárgyévben fel nem használt összeg pénzben nem váltható meg.

(4) Az éves keretösszeg a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerint meghatározott keretösszeg 30%-a illeti meg a Péptv. hatálya alá tartozó munkatársakat munkavégzési kötelezettségre tekintet nélkül.

(6) Ha a munkatársat a tárgyév közben áthelyezik, cafeteriajuttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a munkatárs a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafeteriajuttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafeteriajuttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell. A juttatás időarányos elszámolásakor figyelembe kell venni a munkatárs nevére szóló, a minisztérium által már megrendelt utalványok összegét, valamint a rendszeresen havonta folyósítandó juttatások esetén a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást.

5. § (1) A juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegét és a juttatások igénybevételének részletes szabályait jelen utasítás tartalmazza. A munkatárs éves keretösszegét minden egyes választott elem és az ahhoz kapcsolódó járulékok csökkentik. A munkatárs az egyes juttatásokból kizárólag az utasításban meghatározott mértékig választhat a cafeteriarendszerből. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás, vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő hozzájárulás választása esetén a munkatárs köteles igénybe venni a keretösszegből legalább akkora összeget, amekkora összegű az adott pénztár által előírt minimum tagdíj összege.

(2) A munkatárs az éves felhasználható egyéni keretösszeget és a választható elemeket tartalmazó nyilatkozatot legkésőbb tárgyév november 30. napjáig megkapja elektronikus rendszeren keresztül. A munkatárs köteles nyilatkozni a tárgyévre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és mértékéről. A választást követően a kitöltött nyilatkozatot tárgyév december 15. napjáig három kinyomtatott, a munkatárs által aláírt papíralapú példányban a Személyügyi Főosztályra meg kell küldeni a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentációval együttesen. A cafeteriajuttatási nyilatkozat év közbeni módosítására – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nincs lehetőség.

(3) Amennyiben a munkatárs által a cafeteriajuttatási nyilatkozatban meghatározott valamely juttatás összege a munkatárson kívül álló okból csökken (pl. internet-előfizetési díj év közbeni csökkenése, önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítás lejárta), a munkatárs jogosult a különbözeti összegről tárgyév november 30-ig ismételten nyilatkozni. A nyilatkozat módosítására kizárólag csak a díjcsökkenéssel érintett elem vonatkozásában van lehetőség.

(4) Az év közben a minisztériumnál jogviszonyt létesítő, valamint az a munkatárs, akinek a jogosultsága – a 2. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a Személyügyi Főosztály által a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről.

(5) Amennyiben a munkatárs a (2)–(4) bekezdés szerinti nyilatkozatot önhibájából – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatt – elmulasztja, vagy a fentiekben megjelölt határidőre nem csatolja be az egyes juttatási formákhoz szükséges nyilatkozatokat, tagsági okiratokat, és egyéb dokumentumokat, úgy a cafeteriarendszerbe tartozó juttatások közül a cafeteriajuttatási keret teljes összege erejéig kizárólag meleg étkezési utalványra jogosult.

(6) A munkatárs a cafeteriajuttatási nyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy lemond azokról a pénztári befizetésekről (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt támogatás, magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés), amelyet nyilatkozatban nem választott.

(7) Az üdülési csekk igénybevételéhez szükséges nyilatkozatot az 1. a) melléklet tartalmazza.

(8) Az üdülési csekk igénybevételéhez és számfejtéséhez szükséges nyilatkozatot az 1. b) melléklet tartalmazza.

(9) Az iskolakezdési támogatáshoz szükséges nyilatkozatot a 2. melléklet tartalmazza.

(10) A melegétkezési utalvány igénybevételéhez szükséges nyilatkozatot a 3. melléklet tartalmazza.

(11) A lakáscélú munkáltatói támogatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozatot a 4. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Ha a munkatárs jogviszonya – bármilyen jogcímen – év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafeteriajuttatási összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni a Személyügyi Főosztályon erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet utolsó illetményéből levonásra kerül. A helyi utazásra szolgáló bérlet – a munkatárs választása szerint – természetben is visszaadható. Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet újabb nyilatkozat kitöltése esetén kiadásra kerül. A munkatárs kérésére az elszámolás során a névre szóló utalványok abban az esetben válthatók vissza, ha a munkatárs vállalja az utalvány cseréjével járó kezelési költség illetményéből történő levonását.

(3) A munkatárs a cafeteriajuttatási nyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonya megszűnése esetén az időarányos keret túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatások összegét, valamint ezek adó- és járulékvonzatainak illetményéből (munkabéréből) történő levonásához hozzájárul.

(4) Nem kell visszafizetni a cafeteriajuttatások mértékét, ha a munkatárs jogviszonya halálozás miatt szűnik meg.

7. § (1) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki

(2) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben maximum a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 50%-áig, vagyis nettó 36 750 Ft összegig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.

(3) A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő átutalásáról havonta – a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály intézkedik, amelyről a Személyügyi Főosztályt értesíti.

(4) Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Személyügyi Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.

(5) A pénztári munkáltatói hozzájárulás kapcsán a cafeteriajuttatási nyilatkozat kitöltése önmagában nem keletkeztet pénztári tagsági jogviszonyt.

(6) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban az egységes havi tagdíj befizetése minden tag számára kötelező. A pénztártag jogait és kötelezettségeit, a pénztár által nyújtott juttatások körét, fajtáit részletesen az adott pénztár alapszabálya határozza meg.

8. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki

(2) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben maximum a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 30%-áig, vagyis nettó 22 050 Ft összegig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.

(3) A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba történő átutalásáról havonta – a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály intézkedik, amelyről a Személyügyi Főosztályt értesíti.

(4) Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Személyügyi Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.

(5) A pénztári munkáltatói hozzájárulás kapcsán a cafeteriajuttatási nyilatkozat kitöltése önmagában nem keletkeztet pénztári tagsági jogviszonyt.

(6) Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál szerezhetők be. Az egyes pénztárak a számlára utalt összegből eltérő %-os mértékű jutalékot levonhatnak.

9. § (1) A minisztérium a cafeteriajuttatási rendszeren belül a munkatársnak – választása esetén – a tárgyévre érvényes havi, valamint 2011. évre érvényes bérletet bocsát rendelkezésre.

(2) Az év közben jogviszonyt létesítő, illetve felmentési idejét töltő munkatárs kizárólag havi bérletet igényelhet.

(3) A tárgyévre érvényes havi bérletet, valamint a 2011. évre érvényes bérletet 25%-os mértékű adó terheli. A kedvezményes éves Budapest bérlet ára – a 2010. évben érvényes árakkal számolva – 2011-ben 107 800 Ft. A havibérlet ára 2010-ben 9800 Ft.

(4) A tárgyévre érvényes havi bérlet választása esetén a munkatárs a bérletet maga veszi meg. A bérlet költségeit a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály – a minisztérium nevére és címére kiállított számla ellenében – utólag téríti meg. A költségtérítés érdekében a bérletszelvényt annak lejárta után, valamint a számlát a munkatárs megküldi a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak.

(5) A 2011. évre érvényes bérlet választása esetén a munkatárs a bérletet maga veszi meg. A bérlet költségeit a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály – a minisztérium nevére és címére kiállított számla ellenében – utólag téríti meg a (3) bekezdésben megjelölt értékig. A költségtérítés érdekében a számlát a munkatárs megküldi a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak.

(6) A jogviszony megszűnésekor a munkatárs – választása szerint – visszaadhatja a bérletet, vagy az utolsó munkában töltött napon a bérlet árának időarányos fel nem használt összege az utolsó illetményéből levonásra kerül.

10. § (1) A minisztérium a munkatársának és közeli hozzátartozójának az üdülési hozzájárulást a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk formájában biztosítja.

(2) E juttatási formában a munkatárs és közeli hozzátartozója akkor részesülhet, ha

(3) Az üdülési hozzájárulás igénybe vehető maximális mértéke – a más kifizetőtől kapott üdülési hozzájárulással együtt – évente személyenként a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg, 2010. évben nettó 73 500 Ft/fő/év. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli. Üdülési csekk igényelhető a jogosult munkatárs és a közeli hozzátartozója részére.

(4) Az üdülési csekkek beszerzését és átadását – a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály végzi.

11. § (1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatársak otthoni internet használatának költségeit (a munkatárs által megkötött egyedi szolgáltatási szerződés költségeinek finanszírozását).

(2) A munkatárs által igényelt juttatás választható havi összegének felső határa nem lehet több a névre szóló szolgáltatói szerződésben foglalt havi díjnál, valamint a munkatárs által igényelt juttatásnak minden hónapban azonos összegűnek kell lennie.

(3) A juttatás a munkatárs választása szerint

(4) A juttatás folyósításának feltétele

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolást a munkatárs a tárgyév december 20. napjáig, illetve – amennyiben jogviszonya év közben szűnik meg – az utolsó munkában töltött napig kell megtenni. Az elszámolás keretében a munkatárs az éves juttatás felhasználásáról havi kimutatást készít, illetve köteles benyújtani a pénzbeli hozzájárulás felhasználását igazoló, a munkatárs nevére kiállított eredeti számlákat és a befizetést igazoló bizonylatok (csekk feladóvevények, átutalási megbízások, banki értesítők) másolatát.

(6) Amennyiben a munkatárs a (4) bekezdés szerinti elszámolást elmulasztja, a folyósított hozzájárulást köteles visszafizetni, illetve az – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből (munkabéréből) levonásra kerül.

(7) A juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű juttatás nyújtható, maximálisan a havi előfizetési díj összegéig.

12. § (1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.

(2) Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és – az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő – gyermekenként a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 30%-áig, vagyis nettó 22 050 Ft összegig terjedhet. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.

(3) Az iskolakezdési támogatás utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és azt követő hatvan napon belül vehető igénybe.

(4) Az iskolakezdési támogatás utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosít.

(5) A Személyügyi Főosztály és a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály az iskolakezdési támogatások összegéről, az Szja-tv. szerinti analitikus nyilvántartást vezet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a munkatárs köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.

(7) Az utalványok beszerzését és átadását – a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály biztosítja.

13. § (1) A munkatárs kizárólag a cafeteriarendszer keretében jogosult melegétkezési utalványra, amennyiben ezt az elemet választja.

(2) Az étkezési hozzájárulás havi összegét a munkatárs határozza meg, minden hónapra egyenlő összegben maximum nettó 18 000 Ft/hó mértékben. A juttatást 25% adó terheli.

(3) A melegétkezési utalványt a minisztérium munkatársai az alábbi összegben igényelhetik: 1000 Ft/hó; 2000 Ft/hó; 3000 Ft/hó; 4000 Ft/hó; 5000 Ft/hó; 6000 Ft/hó; 7000 Ft/hó; 8000 Ft/hó; 9000 Ft/hó; 10 000 Ft/hó; 11 000 Ft/hó; 12 000 Ft/hó; 13 000 Ft/hó; 14 000 Ft/hó; 15 000 Ft/hó; 16 000 Ft/hó; 17 000 Ft/hó; 18 000 Ft/hó.

(4) Az étkezési utalványokat havonta utólag, a bérkifizetési jegyzék kiadásával egyidejűleg a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály biztosítja a munkatárs által leadott nyilatkozat alapján.

14. § (1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minisztérium munkáltatóitagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben a mindenkori minimálbér (2010. évben 73 500 Ft/hó) 50%-ának megfelelő mértékig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.

(3) A munkáltatóitagdíj-hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átutalásáról havonta – a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály intézkedik, amelyről a Személyügyi Főosztályt értesíti.

(4) Abban az esetben, ha a munkatárs olyan foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Személyügyi Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.

15. § (1) Magánnyugdíj-pénztári munkáltatói tagdíj-kiegészítést fizet a minisztérium annak a munkatársnak, aki

(2) A magánnyugdíjpénztárba történő munkáltatói tagdíj-kiegészítés havonta legfeljebb 1500 Ft összegig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.

(3) A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átutalásáról havonta – a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása szerint számfejtett – a központosított illetményszámfejtő hely rendelkezése alapján a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály intézkedik, amelyről a Személyügyi Főosztályt értesíti.

16. § (1) A munkatárs részére vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet útján – nyújtható a cafeteriajuttatási keretösszeg figyelembe vételével a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

(2) Lakáscélú munkáltatói támogatás az alábbi célokra nyújtható:

(3) A lakáscélú munkáltatói támogatást az a munkatárs igényelheti, aki:

(4) A munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás felhasználását tárgyév december 15. napjáig az ingatlan tulajdoni lapjával, valamint alábbi okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni:

(5) A lakáscélú támogatást vissza kell vonni, ha annak felhasználását a (4) bekezdésben megállapított határidőig nem igazolta, valamint ha azt nem a (2) bekezdésben meghatározott célra használta fel. Ilyen esetben a munkatársnak újabb cafeterianyilatkozat letételére nincs lehetősége, annak összege elveszik.

(6) Amennyiben a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, a támogatás időarányos részét vissza kell vonni. Ebben az esetben a munkatársnak a jogviszony megszűnésének napjáig igazolnia kell a támogatás lakáscélú felhasználását. A felhasználás igazolásának elmulasztása esetén a támogatási összeget teljes egészében vissza kell vonni.

(7) A támogatás adóterhet nem viselő járandóság, így nem adóköteles, azonban az éves személyi jövedelemadó alapba beszámít, amely során egyes munkatársaknál többlet-adófizetést keletkeztethet.

(8) A támogatás folyósítására az alábbi dokumentáció becsatolását követő 30 napon belül került sor:

17. § (1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – pénzbeli hozzájárulás formájában megtéríti a munkatársak kockázati életbiztosításának díját a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig, amennyiben a munkatárs a nevére szóló biztosítást a minisztérium nevére és címére ruházza át.

(2) A juttatás folyósításának feltétele:

(3) Az elszámolást a munkatárs a tárgyév december 20. napjáig, illetve – amennyiben jogviszonya év közben szűnik meg – az utolsó munkában töltött napig kell megtenni. Az elszámolás keretében a munkatárs az éves juttatás felhasználásáról havi kimutatást készít, illetve köteles benyújtani a pénzbeli hozzájárulás felhasználását igazoló, a munkatárs nevére kiállított befizetést igazoló bizonylatok (csekk-feladóvevények, átutalási megbízások, banki értesítők) másolatát.

(4) Amennyiben a munkatárs a (3) bekezdés szerinti elszámolást elmulasztja, a folyósított hozzájárulást köteles visszafizetni, illetve az – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből (munkabéréből) levonásra kerül.

(5) A juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű juttatás nyújtható, maximálisan az éves biztosítási díj összegéig.

18. § (1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatárs kulturális rendezvényeken való részvételének költségeit, utalvány formájában.

(2) E juttatási formában a munkatárs akkor részesülhet, ha ezt a juttatási formát választja.

(3) A művelődési intézményi szolgáltatás 73 500 Ft nettó mértékig választható – a más kifizetőtől kapott művelődési intézményi szolgáltatással együtt –, a juttatást 54%-os mértékű adó és az adóval növelt összeg után 27% tb-járulék terheli.

(4) Az utalványok beszerzését és átadását – a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály biztosítja.

19. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) A cafeteriarendszerre vonatkozó részletszabályokat – így különösen a juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget, az egyes juttatások mértékét, az igénybevétel feltételeit – a minisztérium költségvetési lehetőségeinek, az Szja-tv. és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente felül kell vizsgálni.

(3) Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésének napján felmentési idejüket töltő munkatársakra is alkalmazni kell.

(4) Hatályát veszti a cafeteriajuttatásról szóló 1/2010. (I. 6.) NFGM utasítás, valamint a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervek köztisztviselőit és ügykezelőit 2010. évben megillető cafeteriajuttatás egyes szabályairól szóló 1/2010. (I. 8.) PM utasítás.