2010. évi LXXXII. törvény
2010. évi LXXXII. törvény
a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról1
2010.08.11.
Az Országgyűlés a hírközlési- és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása érdekében, biztosítva a közszolgálati műsorszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség működőképességét és függetlenségük védelmét, összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével az alábbi törvényt alkotja:
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
1. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 5. § (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[5. § (1) Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:]
„s) a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári, nem polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;”
(2) Az Eht. III. Fejezetének címe és első alcíme helyébe a következő cím és alcím lép:
„III. FEJEZET
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG FELADATAI ÉS FELÉPÍTÉSE
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság”
(3) Az Eht. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv. A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány – jogszabályokban meghatározott – politikájának végrehajtásában. A Hatóságnak az Országgyűlés által választott tagokból álló, önálló jogi személyiségű autonóm szerve a Médiatanács.
(2) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
(3) A Médiatanács összetételét, feladatát és hatáskörét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) szabályozza.
(4) A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) A Hatóság feladata – különösen a 2–3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.
(6) A Hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.
(7) A Hatóság önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi. A Médiatanács gazdálkodási autonómiáját az Rttv. szabályozza.
(8) A Hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi. A Médiatanács bevételeire vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
(9) A Hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.
(10) A felügyeleti díjat negyedévente – a negyedév végéig – kell a Hatóság részére befizetni.
(11) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadását követően – a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig – a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.
(12) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el.
(13) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.”
2. § (1) Az Eht. 10. §-a kiegészül az alábbi v) ponttal:
[10. § A hatóság]
„v) eljár a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben.”
(2) Az Eht. 11. § (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a hatóság és a KFGH (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:”
(3) Az Eht. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságok rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tartanak fenn.”
(4) Az Eht. III. Fejezet második alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az Elnök”
(5) Az Eht. 14–16. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) Az Elnök
a) felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáért,
b) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,
c) ellátja a 10. § b)–i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,
d) elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását,
e) előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját,
f) javaslatot tesz az elektronikus hírközlést érintő jogszabály módosítására.
(2) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.
(3) Az Elnök olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(4) Az Elnök a (2) bekezdésben meghatározott időtartamnak a lejárta után korlátlan alkalommal kinevezhető.
(5) Az Elnök nem lehet
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, a Hivatalt vezető főigazgató, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármesterhelyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselő, kormánytisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d) az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.
(6) Az Elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(7) Az Elnököt nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.
(8) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes kinevezésére.
(9) Elnökhelyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(10) Az (5) és (6) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen az elnökhelyettes vonatkozásában is alkalmazni kell.
(11) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult az elnökhelyettesre delegálni. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
(12) Az elnökhelyettest nem lehet utasítani a másodfokú hatósági döntéshozatal során.
(13) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(14) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(15) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénynek
a) a miniszter jogállására vonatkozó rendelkezéseit az Elnök jogállására, és
b) az államtitkár jogállására vonatkozó rendelkezéseit az elnökhelyettes jogállására
alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott kérdésekben.
14/A. § (1) Az Elnök – a kinevezését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) Ha az Elnök az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(3) A miniszterelnök az Elnöknek az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.
(4) Az elnökhelyettes tekintetében az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.
15. § (1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha
a) a kinevezés időtartama lejár,
b) tisztségéről lemond,
c) meghal,
d) a miniszterelnök a (3) bekezdés szerint felmenti.
(2) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségéről lemond,
b) meghal,
c) az elnök a (4) bekezdés szerint felmenti,
d) az (5) bekezdés szerinti visszahívással.
(3) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha
a) a 14. § (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,
d) ha neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(4) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha
a) a 14. § (10) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.
(5) Visszahívással is megszüntetheti az Elnök az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.
(6) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.
(7) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (6) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(8) A megbízatás (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (6) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
16. § (1) Az Elnök további feladatai:
a) összehívja, és vezeti a Médiatanács üléseit
aa) addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,
ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,
b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,
c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,
d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,
e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,
f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Hírközlési és Média Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,
i) minden év február 28-áig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-áig előző évi gazdálkodásának éves értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a Hatóság tevékenységéről és gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,
j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
k) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,
l) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,
m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,
n) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében,
o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját.
(2) Az Elnöknek a Médiatanács elnökévé jelölésére és megválasztására vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.”
3. § Az Eht. 17–18. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, kiegészülve a 18/A. § szerinti rendelkezésekkel:
„17. § (1) A Hivatal élén az Elnök által kinevezett főigazgató áll.
(2) A Hivatal eljár a 10. § a), k) és m)–u) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény, az Rttv. és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.
(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.
(4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével – a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeit a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
(5) A 10. § v) pontjában meghatározott ügyekben a KFGH jár el.
17/A. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.
(2) A főigazgató olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4) A főigazgató nem lehet
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, az e törvény szerinti Elnök, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, kormánytisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d) az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.
(5) A főigazgató pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(6) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.
(7) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségéről lemond,
b) meghal,
c) az Elnök a (8) bekezdés szerint felmenti,
d) a (9) bekezdés szerinti visszahívással.
(8) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha
a) a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.
(9) Visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.
(10) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.
(11) A megbízatás (7) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (10) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(12) A főigazgató tekintetében a 14/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.
18. § A főigazgató feladatai:
a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,
b) eljár a 10. § j) és l) pontjaiban meghatározott ügyekben,
c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,
d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében,
e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,
f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,
g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által – a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként – meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,
h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.
18/A. § (1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörüket az Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni.
(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4) A főigazgató-helyettes nem lehet
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, helyi önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d) az a)–c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.
(5) A főigazgató-helyettes pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(6) A főigazgató-helyettes megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségéről lemond,
b) meghal,
c) az Elnök a (7) bekezdés szerint felmenti,
d) az (8) bekezdés szerinti visszahívással.
(7) Az Elnök felmenti a főigazgató-helyettest, ha
a) a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) ha a főigazgató-helyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató-helyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a főigazgató-helyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.
(8) A főigazgató javaslatára visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató-helyettes megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.
(9) A főigazgató-helyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgató-helyettesként hozott döntése érintette.
(10) A megbízatás (6) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgató-helyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató-helyettes 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben 1 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(11) A főigazgató-helyettes tekintetében a 14/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot az Elnök gyakorolja.”
4. § Az Eht. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság esetében
a) a Ktv. 30/A. § (2) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg, és
b) – a Ktv. 44. § (1) bekezdésétől eltérően – a középiskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletményének 35%-a.”
5. § Az Eht. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az ügy érdemi elintézésében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt irányító vagy az ügyfél, illetve a bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy évben belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója
a) az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;
b) az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.
(2) A Hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hatóság eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(4) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a Hatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.
(5) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben bírsággal lehet sújtani.
(6) A kizárásról az Elnök dönt, és szükség esetén kijelöli a Hatóság eljáró alkalmazottját.
(7) Ha a Hatóság eljáró alkalmazottja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntés meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.
(8) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó döntés ellen az eljárást lezáró döntés elleni fellebbezésében élhet kifogással.
(9) A Hatóság eljáró alkalmazottja – a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve – a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.”
6. § Az Eht. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A Hivatal által a Hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen az Elnökhöz lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti döntést.
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az Elnök által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.
(4) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 46–47. §-okban és a 48. § (3), (4) és (7) bekezdéseiben foglaltak megfelelően irányadók.”
7. § Az Eht. V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„AZ ELNÖK ÉS AZ ELJÁRÓ TANÁCS ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK”
8. § Az Eht. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) Az Elnök az eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad, eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga észleli.
(2) Az Elnök az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben
a) a miniszter,
b) a versenyhatóság elnöke,
c) a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója,
d) az adatvédelmi biztos,
e) a Médiatanács,
f) az Európai Bizottság
hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.
(3) Ha az Elnök a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.
(4) Az Elnök az eljárás megindításának hatáskörét – a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szabályok szerint – az elnökhelyettesre, vagy a Hatóság alkalmazottjára delegálhatja.”
9. § (1) Az Eht. 49. §-a és az azt megelőző alcím elnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Eljárás jogvitában
49. § (1) Az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, vagy az alapján kötött szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), választása szerint
a) bírósághoz,
b) a Hatósághoz, vagy
c) a felek közötti választottbírósági szerződés hatálya alatt a Hírközlési Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
(2) A bíróság, illetve a Hírközlési Állandó Választottbíróság haladéktalanul értesíti a Hatóságot az (1) bekezdés szerinti jogvitás eljárás megindítása iránti kérelemről (keresetlevélről).
(3) A Hatóság eljáró tanácsa (a továbbiakban: eljáró tanács) kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírósági vagy a b) pontja szerinti hatósági eljárás folyamatban van, vagy érdemi határozattal lezárult, a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt más alapeljárás – a (6) bekezdésben meghatározott eljárás kivételével – nem indítható.
(5) Amennyiben ugyanazon felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt egyidejűleg mind a bíróságnál, mind pedig a Hatóságnál eljárást indítanak, a bíróság értesítése vagy bármely fél indokolt kérelme alapján a Hatóság az eljárást hatáskör hiányában megszünteti.
(6) Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha az eljáró tanács eljárását kezdeményező kérelem Hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül ilyen szerződést kötnek, a Hatóság eljárását – a felek kérelmére vagy hivatalból – megszünteti.”
(2) Az Eht. a következő, 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § (1) Az eljáró tanácsnak elnöke és két tagja van.
(2) Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy – a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon – az elnökhelyettes.
(3) Az eljáró tanács két tagját az Elnök jelöli ki a Hatóság vezető besorolású alkalmazottai közül.
(4) Az eljáró tanács eljárására vonatkozó – e törvényben nem szabályozott – rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.”
(3) Az Eht. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) Rádiófrekvenciák használati jogát – jogszabályban meghatározott esetekben – a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt, valamint árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a Hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a KFGH adja ki. A KFGH eljárásaira – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”
10. § Az Eht. 72. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Hírközlési Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.”
11. § (1) Az Eht. 73/A–73/B. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„73/A. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési feladatai ellátásában közreműködő, öt tagból álló testület.
(2) Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(3) Az NHIT tagjai – köztük az NHIT elnöke és alelnöke – a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.
(4) A tagok közül
a) két tagot a Médiatanács,
b) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia
delegál.
(6) Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.
(7) Az NHIT tagjainak megbízása négy évre szól.
(8) Az NHIT-re és tagjaira az Rttv. 35. §-ában és a 37. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:
a) az NHIT elnöke, alelnöke és tagja nem lehet többségi magántulajdonban álló hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó, hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és nem lehet tulajdonosa (tagja, részvényese),
b) az NHIT elnöke és alelnöke lehet köztisztviselő vagy kormánytisztviselő,
c) a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles betölteni,
d) az összeférhetetlenségről, felmentésről, vagy kizárásról szóló döntéshez az NHIT tagjai kétharmadának szavazata szükséges.
(9) A (8) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenségi előírásokat – a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével – a tagság megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell.
73/B. § (1) Az NHIT a Kormány véleményező, tanácsadó szerve.
(2) Az NHIT véleményezheti a Kormánynak az infokommunikáció (informatika-hírközlés-média) területén:
a) az információs társadalom kialakításának programjával, az információs kultúra elterjesztésével, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntésekkel;
b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározásával; valamint
c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatban; továbbá
d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére;
e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására;
f) a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontot;
g) valamint az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.
(3) Az NHIT véleményezi:
a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit;
b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint az érintett miniszterek között – a frekvenciagazdálkodás körében – felmerült vitás kérdéseket;
c) a Kormány, vagy a miniszterelnök felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet;
d) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.
(4) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(5) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
(6) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.
(7) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.
(8) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.”
12. § Az Eht. a következő, 73/C. §-sal egészül ki:
„73/C. § (1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban: Iroda) a Hatóság szervezetébe tagozódó részjogkörű költségvetési egység, melynek vezetője irodaigazgató cím használatára jogosult.
(2) Az Iroda ellátja az NHIT működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet.
(3) Az Iroda Feladat- és Hatásköri Szabályzatát – az NHIT elnökének egyetértésével – az Elnök hagyja jóvá.
(4) Az Iroda adminisztrációs tevékenységét – az NHIT határozatainak és az NHIT elnöke utasításainak megfelelően – az Iroda vezetője irányítja.
(5) Az Iroda e törvény 73/B. § (2)–(3) bekezdése alapján az NHIT által a Kormánynak, illetve a miniszterelnöknek adandó véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagokat készít.
(6) Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának e törvény 73/B. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységét.
(7) Az Elnök az Iroda vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati jogviszony létesítését és megszűnését az NHIT elnökének javaslata alapján gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja.”
13. § (1) Az Eht. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kassza jogi személy, székhelye Budapest. A Kasszát a Hatóság kezeli.”
(2) Az Eht. 122. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kassza bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások és a Kassza működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi.”
14. § Az Eht. 126. §-a és az azt megelőző alcím elnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Hírközlési és Média Biztos
126. § (1) A Hírközlési és Média Biztos (a továbbiakban: Biztos) a Hatóság köztisztviselője.
(2) A Biztoshoz bejelentéssel élhet bármely előfizető, felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató, forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében az előfizetőt, illetve a felhasználót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn.
(3) A Biztos az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival kapcsolatos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.
(4) A Biztos a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselő a beadvány alapján
a) tájékoztatja a bejelentőt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról,
b) felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére,
c) kezdeményezheti a Hatóság hivatalból történő eljárását,
d) más hatóságnál – a bejelentő egyidejű értesítése mellett – megfelelő eljárás megindítását kezdeményezheti.
(5) A Biztos a hozzá érkező bejelentéseket rendszerezi és az előfizetők nagy számát érintő vagy egyéb, megítélése szerint jelentős esetben a Hatóság számára a hivatalból történő eljárásához szükséges megállapításokat tartalmazó intézkedési javaslatot tesz.
(6) A Biztos eljárása során bármely szolgáltatótól, forgalomba hozótól, forgalmazótól az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet.
(7) Ha a Biztos adatot (felvilágosítást, magyarázatot vagy egyéb információt) kér, a megkeresésnek a szolgáltató a képviselő által megállapított határidőn, de legfeljebb 15 napon belül köteles eleget tenni.
(8) A Biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt értesíti.”
15. § (1) Az Eht. 167. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„167. § (1) A Hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Hírközlési Felügyelet jogutódja.”
(2) Az Eht. 182. § (3) bekezdése kiegészül az alábbi j) és k) pontokkal:
[(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:]
„j) a nem polgári célú frekvenciát használó rádióberendezésekre vonatkozó, a 80. § (1) bekezdésében és az annak alapján alkotott jogszabályokban foglalt megfelelőségigazolás és az alapvető követelmények alkalmazásának módját, illetve az attól való eltéréseket;
k) a frekvenciakijelölési, rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és zavarelhárítási tevékenység és az adatszolgáltatás rendjét a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás területén.”
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
16. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„III. FEJEZET
A MÉDIATANÁCS”
(2) Az Rttv. III. Fejezet 1. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Cím
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa jogállása és szervezete
31. § (1) A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – Országgyűlés által választott tagokból álló – autonóm szerve. A Hatóságra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) tartalmazza.
(2) A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.
(3) A Médiatanács
a) a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védi és biztosítja a szólásszabadságot, ennek érdekében ellátja a médiapiac és a szomszédos piacok felügyeletét, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacok szereplőit, és meghozza a törvényben szabályozott monopóliumellenes hatósági döntéseket;
b) figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
(4) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.
32. § (1) A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a kincstár vezeti. A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (4) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § szerinti keretek között hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-éig – a Médiatanács augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői véleménye alapján – nyújtja be az Országgyűlésnek. A Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A Médiatanács az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.
(3) Az Országgyűlés – az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (11) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31.
(4) A Médiatanács székhelye Budapest.
(5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Médiatanács hivatali szerve.
(6) A Hivatalra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az Eht. tartalmazza.
(7) A Médiatanács, illetve a Médiatanács tagja[i] a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.”
(3) Az Rttv. III. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Cím
A Médiatanács választása
33. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – 9 évre választja egyidejű, listás szavazással.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorterjesztéssel, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3) A Médiatanács tagjaira
a) legfeljebb 60 nappal, de legkésőbb 30 nappal a 33. § (1) bekezdése szerinti megbízatási időtartam letelte előtt,
b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül,
c) a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő választást megelőző jelölés során a jelölőbizottság tagjainak megválasztását követő 5 napon belül
az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló mandátumarányos eseti jelölőbizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.
(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.
(5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idő áll az országgyűlési frakciók rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha egy vagy több képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.
(6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben az a), illetve c) pontban meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.
(7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetekben a második jelölési körben sem tud 5 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.
(8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a b) pontban meghatározott határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.
(9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a második jelölési körben sem tud 15 napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve – ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor – hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.
(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.
(4) Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülés összehívási és ülésvezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától él, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig.
(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, vagy felmentéssel, illetve kizárással szűnt meg.
(6) Az új tag megbízatása annyi időre szól, amennyi a Médiatanács megbízatásából hátra van.
(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság Elnöki megbízatásának időtartamához kötött.
34/A. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően haladéktalanul a Médiatanács elnöke részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.
(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.”
(4) Az Rttv. III. Fejezetének 3. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Cím
Összeférhetetlenség
35. § (1) A Médiatanács elnöke és tagja nem lehet
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a Hatóság Hivatalának főigazgatója, főigazgató-helyettese, illetve munkavállalója, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d) az a)–c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.”
(5) Az Rttv. III. Fejezetének 5. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Cím
A Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése
37. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:
a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenségi okból,
d) felmentéssel,
e) kizárással,
f) a tag halálával.
(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 34/A. § (1) bekezdésében foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.
(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.
(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.
(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,
a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.
(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.
(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.
(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette.
(10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot 1 havi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.”
17. § (1) Az Rttv. III. Fejezete 6. Címe helyébe a következő cím lép:
„6. Cím
A Médiatanács tagjainak díjazása”
(2) Az Rttv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.
(2) A Médiatanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.”
(3) Az Rttv. 41. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A Médiatanács feladatai”
(4) Az Rttv. 41. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Médiatanács feladatai:]
„d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Közszolgálati Közalapítványnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közszolgálati Közalapítvány javaslatot tehet,”
(5) Az Rttv. 41. § (1) bekezdése o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi o) pont jelölése p) pontra változik:
„o) kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját,”
18. § Az Rttv. III. Fejezete 10. Címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. Cím
A határozathozatal szabályai
44. § (1) A Médiatanács tagjainak – ideértve a Médiatanács elnökét is – egyenlő a szavazata, azaz minden tagnak egy szavazata van.
(2) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok – ideértve a Médiatanács elnökét is – egyszerű többsége szükséges.
(3) A Médiatanács a döntéseit – a 45. §-ban foglaltak kivételével – a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.
45. § Az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:
a) a szavazás első fordulójában a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának – ideértve a Médiatanács elnökét is – kétharmados többsége szükséges;
b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Médiatanács legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart, amely esetben a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának – ideértve a Médiatanács elnökét is – egyszerű többsége szükséges;
c) ha a pályázati felhívások tárgyában, továbbá ha az országos körzeti és helyi műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.”
19. § Az Rttv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Médiatanács, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány tagja, illetve elnöke, valamint az sem, aki a Médiatanácsnak sem lehetne tagja, illetve elnöke. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályait a Médiatanács alkotja meg.”
20. § Az Rttv. III. Fejezetének 12. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Cím
A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése
52. § (1) A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében a Médiatanács a műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel – a főigazgató útján – a Hivatalt.
(2) Ha a Hivatal a megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a Médiatanács határidő-hosszabbítást engedélyezhet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza:
a) a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében;
b) a műsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;
c) a műsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.
(4) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:
a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit – földfelszíni műsorsugárzás esetén –, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit;
b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;
c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.
(5) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.
(6) A Médiatanács a frekvenciatervet jóváhagyás előtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Médiatanács felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.
(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hatóságnál bárki megtekintheti.”
21. § Az Rttv. IV. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÓK
1. Cím
A Közszolgálati Közalapítvány
53. § (1) A közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés – e törvény 149/B. §-a szerint – a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány).
(2) A Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával jön létre, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány egyidejű megszüntetése mellett.
(3) A megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány – feladatait és vagyonának meghatározott körét a Közalapítvány veszi át e törvény 149/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
(4) Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
(5) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
54. § (1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az e törvény 149/B. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban állapítja meg.
(2) E törvény 149/C. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának azt a részét, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(3) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak átadott, illetve a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek a – Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által történő – gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyon hasznosítása, a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá.
(4) A (2) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell rendelkezni az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a Médiatanács részére előírt szabályozási irányelveiről. Az irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket – közszolgálati feladataik teljesítése céljából – milyen feltételekkel veheti igénybe a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.
(5) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény hatálya alá.
A Kuratórium
55. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.
(2) A Kuratórium az Országgyűlés által választott 6 tagból és az e törvényben meghatározott szervezet által delegált elnökből és a szintén általa delegált egy további tagból áll.
(3) A Kuratórium feladatait – e törvény keretei között – a Közalapítvány alapító okirata határozza meg.
(4) A Kuratórium – e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között – megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.
(5) A Kuratórium elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak.
(6) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai – az irodán keresztül – jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni.
56. § (1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással – nem listás módon – 6 tagot választ a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával.
(2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.
(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő 3 napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított 5 napon belül meg kell tartani.
(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.
(5) A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást 10 napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább 10%-át.
(6) A Kuratórium akkor alakul meg, amikor a Kuratórium tagjait megválasztják.
(7) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet. Ebben az esetben legalább 3 tag megválasztása szükséges.
(8) A Kuratórium – ha nem a teljes létszámmal alakult meg – a teljes létszámig kiegészíthető a (11) bekezdés szerinti szabályok értelemszerű alkalmazásával.
(9) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés 9 évi időtartamra választja.
(10) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja 9 évre.
(11) Ha a (9) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a következők szerint történik:
a) ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásával azonos országgyűlési ciklusban történik, vagy ha a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a (2)–(4) bekezdések rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni úgy, hogy annak az oldalnak – kormány, illetve ellenzéki – van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott – megszűnt megbízatású – tag pótlására történik a jelölés;
b) ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásának az országgyűlési ciklusa utáni időszakban történik, akkor – feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be – az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre, a jelölőbizottság felállítását követő 15 napon belül;
c) ha a jelölőbizottság a b) pontban meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet állítani, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek;
d) a b) és c) pontok szerinti jelöltállítás során az időközben esetlegesen bekövetkezett kormány-, illetve ellenzéki oldali változásokat figyelembe kell venni;
e) ha a jelölőbizottság a c) pont szerinti esetben – a második jelölési körben – sem tud 15 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a jelölőbizottság mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani;
f) az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a megválasztott Kuratórium (7) bekezdésben meghatározott időtartamának végéig.
57. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a 35. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen irányadók. Az elnöknek, illetve a tagnak a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója nem lehet közszolgálati műsorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: MTI Zrt.) vezető állású dolgozója.
(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, továbbá, ha az elnök vagy a tag az 57/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.
(3) Ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.
(5) Kizárással szűnik meg a megbízatás,
a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a Kuratórium elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.
(6) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés, vagy kizárás miatti megszűnését a kuratórium teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.
(7) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.
(8) A Kuratórium elnöke esetében a (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.
(9) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati műsorszolgáltatóktól és az általuk felügyelt MTI Zrt.-től.
(10) A Kuratórium elnöke és a tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati műsorszolgáltatóval és az MTI Zrt.-vel.
(11) A Kuratórium elnöke és tagjai pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak, párt nevében nyilatkozatot nem tehetnek.
57/A. § (1) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben az 57. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.
(3) A Kuratórium elnöke tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.
58. § (1) A Kuratórium jogköre:
a) a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió zártkörűen működő nonprofit közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaságok, valamint a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a közgyűlés jogainak gyakorlása,
b) a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,
c) amit a Közalapítvány alapító okirata – e törvény keretei között – a hatáskörébe utal.
(2) A Kuratórium a Közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával.
59. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik:
a) az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
b) a műsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
c) a közalapítvány vagyonának hozadéka,
d) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,
e) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).
(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:
a) a közszolgálati műsorszolgáltatók és az MTI Zrt. működési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás,
b) a Közalapítvány saját költségei (kiadásai).
(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.
(4) A Közalapítvány a működési költségeit az üzemben tartási díjnak e törvényben szabályozott mértékű részéből fedezi.
(5) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A Kuratórium működése
60. § (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta kétszer ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató, illetve az MTI Zrt. vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(2) A Kuratórium tagjainak – ideértve a Kuratórium elnökét is – a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A Kuratórium határozatképességéhez a tagok – ideértve a Kuratórium elnökét is – egyszerű többsége szükséges.
(4) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.
A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása
61. § A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 65%-ának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.
Közszolgálati Kódex, Közszolgálati Testület, Jelölő Szervezetek
62. § (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.
(2) Az első Kódexet a Médiatanács fogadja el a Közszolgálati Testület első alkalommal történő felállítását követő 6 hónapon belül.
(3) A Közszolgálati Testület évente módosíthatja a Kódexet. A Kódex Közszolgálati Testület általi módosítása a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.
(4) A Kódex szabályainak megtartását a Közszolgálati Testület ellenőrzi.
(5) A Kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseit. A Kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.
63. § (1) A Közszolgálati Testület 14 tagú, elnökét soraiból önmaga választja, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény mellékletében meghatározott Jelölő Szervezetek delegálják 3 évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával.
(3) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közszolgálati Testület irodája látja el. Az iroda működési feltételeit a Kuratórium biztosítja.
(4) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény 40%-ának, tagját az államtitkári illetmény 25%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok költségtérítésre nem tarthatnak igényt.
(5) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett.
(6) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: közszolgálati részvénytársaságok) felett a Kódexben foglaltak végrehajtása vonatkozásában:
a) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készítenek arról, hogy – saját értékelésük szerint – az általuk vezetett műsorszolgáltató eleget tett-e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.
b) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.
c) Ha a Közszolgálati Testület – a vezérigazgató személyes, testületi meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többséges szükséges.
d) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.
e) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.
f) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató következő meghallgatását három hónap múlva köteles napirendjére tűzni a Közszolgálati Testület.
g) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság érvényesülését – a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését – nem biztosította, akkor 10 évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói megbízatására.
2. Cím
A zártkörűen működő nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság, a zártkörűen működő nonprofit
Magyar Televízió Részvénytársaság, a zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság
és a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
Magyar Televízió Részvénytársaság, a zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság
és a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetőleg a televízió feladatait a zártkörűen működő nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság (a továbbiakban: MR Zrt.), illetőleg a zártkörűen működő nonprofit Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: Duna TV Zrt.) látja el.
(2) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: MTI Zrt.) látja el. Az MTI Zrt.-re vonatkozó szabályokat a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) tartalmazza.
(3) A négy önálló részvénytársaság – az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. – mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik.
(4) Az MR Zrt.-re, az MTV Zrt.-re, a Duna TV Zrt.-re és az MTI Zrt.-re e törvényben és – az MTI Zrt. vonatkozásában – az Nhtv.-ben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
(5) A közszolgálati részvénytársaságoknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.
(6) A közszolgálati részvénytársaságok – e törvény 149/B. § (7) és (10) bekezdésében szabályozottak szerint, az ott meghatározott időponttól – a Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes nonprofit részvénytársaságként működnek.
65. § A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:
a) megváltoztatni a közszolgálati részvénytársaságok alapvető tevékenységi körét,
b) a közszolgálati részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,
c) a közszolgálati részvénytársaságoktól vagyont elvonni, nem értve ide a Közalapítvány és a közszolgálati részvénytársaságok vagyonának – országgyűlési határozatban meghatározott – azon részét, amelyet a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére ad át,
d) a közszolgálati részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik,
A Kuratórium hatásköre
66. § (1) A Kuratórium hatáskörébe tartozik:
a) a közszolgálati részvénytársaságok alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történő közzététele,
b) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezése, díjazásának megállapítása,
c) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának megszüntetése,
d) a közszolgálati részvénytársaság függetlenségének védelme,
e) az archiválás rendjéről szóló szabályzat jóváhagyása,
f) az alaptőke felemelése, leszállítása a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,
g) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek a jóváhagyása,
h) az évi adásidő jóváhagyása, módosításának engedélyezése,
i) az új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külső gyártás arányaira is kiterjedően,
j) a mérleg- és az eredmény kimutatás jóváhagyása,
k) a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottsága tagjainak megválasztása, visszahívása.
(2) A közszolgálati részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.
(3) A Kuratórium feladat- és jogköre a részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzése során:
a) 500 millió forintnál magasabb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,
b) hitelfelvétel, illetve 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,
c) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.
66/A. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:
– a Médiatanács elnöke közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;
– a Médiatanács elfogadja a jelölteket és javasolja a Kuratóriumnak, hogy válasszon ki egyet-egyet a jelöltek közül;
– ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta;
– az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;
– ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;
– az új jelölés során közszolgálati részvénytársaságonként két új jelöltre kell javaslatot tenni;
– az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.
(2) A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és a munkaszerződésről egyidejű szavazással dönt.
(3) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:
a) felmentéssel,
b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,
c) a 63. § (7) bekezdés g) pontja szerint.
(4) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya
a) ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,
b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés kiszabást tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) ha a 70. § (1)–(2) bekezdése szerinti tilalmak valamelyikét megszegi,
d) ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg.
(5) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.
(6) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.
67. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását – évente egyszer – az általa vezetett közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(2) A vezérigazgató jogosult és egyben köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.
68. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított részvénytársaság tevékenységéről.
69. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.
(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.
(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.
70. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet
a) országgyűlési képviselő,
b) párt tagja,
c) a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak elnöke, tagja,
d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,
e) más, műsorszórással, műsorterjesztéssel, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, vagy részvényes,
f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.
(2) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.
(3) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója – a tevékenységének megkezdése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
71. § A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány alapító okirata, a kuratórium határozatai és a Közszolgálati Kódex keretei között irányítja a közszolgálati részvénytársaságot.
Ennek keretében:
a) dönt a műsorrendről,
b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,
c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,
d) előterjeszti az archiválás rendjéről szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
e) meghatározza, és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, és gondoskodik végrehajtásáról,
f) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,
g) előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat [66. § (3) bekezdés],
h) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettes(ek) alkalmazását,
i) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a kuratórium határozata előír,
j) gyakorolja – az e törvényben foglalt eltérésekkel – mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
72. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a közszolgálati részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.
A közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottsága
73. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati részvénytársaságok dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati részvénytársaságok könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati részvénytársaságok költségére megvizsgáltatni.
(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.
(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a Kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.
(4) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.
(5) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.
(6) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a közszolgálati részvénytársaságok közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7) A közszolgálati részvénytársaságok belső ellenőrzési szervezetei a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartoznak.
(8) A Felügyelő Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.
A részvénytársaság könyvvizsgálója
74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.
A részvénytársaság gazdálkodása
75. § (1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti.
(2) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot – a közalapítvány útján – a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.
(3) A részvénytársaság – a főtevékenységének elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.
(4) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban.
(5) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül – kizárólag saját műsorukban – felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti – a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető szomszédos jogi jogosultságok kivételével – a szerzői jogi jogszabályok alkalmazását.
76. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában e korlátozás alól nem mentesített munkavállalója a közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.
(2) A közszolgálati részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.”
22. § Az Rttv. V. Fejezetének 1. Címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. Cím
A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap
77. § (1) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a nemzeti hírszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és gazdagítása, a műsorok sokszínűségének biztosítása, az 54. § (2) bekezdésében szabályozott vagyon gondos kezelése és gyarapítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok.
(2) Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre.
(3) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(4) Az Alap pénzügyi forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.
(5) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.
(6) Az Alap kezelője a Médiatanács. Az Alap jogi személy, számláját a kincstár vezeti.
(7) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el.
(8) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is, a Médiatanács elnöke gyakorolja.
(9) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.
(10) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és 4 tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.
(11) Az Alap éves költségvetését – a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként – az Országgyűlés hagyja jóvá.
(12) Az Alap kezelésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a Médiatanács határozza meg és a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsorszolgáltatók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.
(2) A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggő előírásokra.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.
(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsorszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.
(5) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá.
(6) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati felhívásokat. A pályázatok elbírásának módját az általános pályázati feltételekben kell szabályozni.”
23. § Az Rttv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj differenciáltan meghatározott – a közszolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges mértékű – százaléka a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t illeti a tulajdonos Közalapítványon keresztül történő folyósítással. A meghatározott százalék nem lehet kevesebb a Magyar Televízió Zrt. esetében 35%-nál a Magyar Rádió Zrt. esetében 23%-nál, a Duna Televízió Zrt. esetében 19%-nál. E %-os mérték feletti összegnek a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. rendelkezésére bocsátásáról a – az üzemben tartási díj terhére – Médiatanács dönt.
(2) Az Alap az üzemben tartási díjból az általa kezelt közszolgálati vagyon kezeléséhez – az eszközök működőképes fenntartásához, karbantartásához, felújításához és az új beszerzésekhez – szükséges hányadot közvetlenül használja fel. A vagyonkezelésre fordítható összeg mértékét évente az éves tervezés során kell meghatározni.
(3) Az üzemben tartási díj azon részét, amelyet az Alap nem használ fel a közszolgálati vagyon kezelésére, a közszolgálati műsorszolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdés szerinti százalékos megoszlás arányában.
(4) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 8%-a a Médiatanács és a Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, valamint a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. A Médiatanács és a Közalapítvány közötti fedezetmegosztásról, illetve a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira fordítható hányadról a Médiatanács dönt. A Közalapítvány működési fedezetére a Médiatanács által meghatározott hányad az üzemben tartási díj 1%-ánál kevesebb nem lehet.
(5) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj 4%-áig terjedően a Médiatanács, 3%-áig terjedően a Közalapítvány költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti.”
24. § (1) Az Rttv. 112. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha]
„a) a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a – kizárólag a műsorszolgáltató által előidézett – jogsértő állapot még fennáll,”
(2) Az Rttv. 114. §-a a következő (7)–(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Amennyiben a televíziós műsorszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1) bekezdésében rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a jelen törvény 107. § (1) bekezdése alapján nem újítható meg, a Médiatanács a műsorszolgáltató kérelmére – a jogszabályban a televíziók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidőig – a műsorszolgáltatási jogosultságra ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést köthet.
(8) A jelen szakasz (7) bekezdésének alkalmazása során az (1)–(3) bekezdések, valamint az (5)–(6) bekezdések nem alkalmazandók.”
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása
25. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmára az Rttv. 3–5/F. §-a és 89. §-a megfelelően alkalmazandó. A kiegészítő digitális szolgáltatások tartalmára vonatkozó további szabályokat külön törvény határozza meg.
(2) A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás e törvény szerinti jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi. Az eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatosan a Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) szakhatóságként jár el. A Hatóság jogsértés megállapítása esetében az Eht. 67–68. §-ai szerinti piacfelügyeleti eljárás jogkövetkezményeit alkalmazza.
(3) A Hatóságra vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.
(4) A Médiatanácsra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.”
26. § A Dtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) vezeti a műsorterjesztőkről, a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartást.
(2) A Hivatalra vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.”
27. § A Dtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A műsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:
a) a 15. § (3) bekezdésének b)–f) pontjában foglaltakat,
b) a frekvenciadíjat, valamint
c) a külön jogszabályban meghatározottakat.
(3) A Hatóság a műsorszóró adó rádióengedélyét a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó, a műsorszóró frekvenciasáv, illetve a frekvencia használatát biztosító jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.
(4) A Hatóság a rádióengedélyben foglaltak teljesítését piacfelügyeleti eljárásban ellenőrzi. Az eljárás megindítását a Médiatanács is kezdeményezheti.”
28. § A Dtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Ha az analóg rádióműsor műsorszórása a vonatkozó műsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt e törvény 13. §-a alapján a műsorszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Médiatanács a műsorszolgáltatónak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel a frekvenciasáv, illetve a frekvencia tekintetében más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.
(2) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződés módosítását nem teheti a frekvenciacserével össze nem függő feltételek elfogadásától függővé. A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultság időtartamát nem érinti. A módosítás során a szerződésben rendelkezni kell a műsorszolgáltató frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeiről.
(3) A rádióengedély visszavonásáról a Médiatanácsot a Hivatal haladéktalanul értesíti.
(4) A rádióengedély visszavonásáról szóló határozatban a teljesítés határnapját vagy határidejét úgy kell megállapítani, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a műsorszolgáltatási szerződés módosítására.”
29. § A Dtv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóság a rádióengedély visszavonásáról, az új frekvenciahasználati jog, illetve rádióengedély kiadásáról a műsorterjesztőt és a frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezőt tájékoztatja. A Médiatanácsot a Hivatal haladéktalanul tájékoztatja.”
30. § A Dtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A műsorterjesztés e § szerinti jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatosan a Médiatanács jár el. A Hatóság megállapított jogsértés esetében az Eht. 67–68. §-ai szerinti piacfelügyeleti eljárás jogkövetkezményeit alkalmazza.”
31. § A Dtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a jogvitás eljárásban a műsorszolgáltatás helyi vagy körzeti jellege, illetve a 26. § (1) bekezdése szerinti szerepe vitatott, e kérdésben a Hatóság jár el.”
32. § A Dtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Az e fejezetben foglalt kötelezettségek betartását a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.
(2) Az e fejezetben foglalt kötelezettségek érvényesüléséről, alkalmazásuk gyakorlati tapasztalatairól, illetve az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti eljárások tapasztalatairól a Hatóság legalább kétévente jelentést készít.
(3) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti jelentést az Eht. 36. §-a szerint egyezteti az érdekeltekkel.
(4) Amennyiben a jelentés alapján indokolt, a Hatóság kezdeményezi a kötelezettségek módosítását.”
33. § A Dtv. 45–46. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„45. § (1) A digitális átállás költségeit az elkülönített források felhasználásával kell fedezni. Ezek
a) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Rttv. 131. § (3) bekezdésében meghatározott forrása,
b) az analóg földfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjának külön jogszabályban meghatározott mértéke,
c) a szolgáltatók önkéntes befizetései,
d) költségvetési előirányzat, és
e) egyéb befizetések.
(2) A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:
a) digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó jogosultságok pályáztatási költségének megelőlegezése;
b) a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas készülékkel nem rendelkezők rászorultsági alapú, célhoz kötött támogatása a külön jogszabályban meghatározottak szerint; vagy
c) egyéb, az 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat mellékletében (Digitális Átállás Stratégia) meghatározott célra.
(3) A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó jogosultságok pályáztatási költségeit a Műsorszolgáltatás támogató és Vagyonkezelő Alapból kell fedezni.
46. § (1) A Hivatal és a Médiatanács e törvényben, az Eht.-ban és az Rttv.-ben foglalt feladataik ellátása érdekében jogosultak a rendelkezésre álló adatokat, információkat és iratokat egymásnak hivatalból rendelkezésre bocsátani, ezen Hatóságon belüli együttműködés során az Eht. és az Rttv. adatvédelemre és az üzleti titokra vonatkozó szabályainak figyelembevételével kötelesek eljárni.
(2) A Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal e törvény céljai és alapelvei érvényre juttatása érdekében a rendelkezésükre álló adatokat, információkat és iratokat – az adatvédelemre és az üzleti titokra vonatkozó szabályok figyelembevételével – egymásnak átadják, feladat- és hatáskörükkel összefüggésben – a másik hatóság kérésére – szakmai kérdésekben véleményt nyilvánítanak, állásfoglalást adnak. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan szintű védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.”
A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény módosítása
34. § A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) 3–14. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
3. § (1) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet az állam nevében az Országgyűlés által egyszemélyes részvénytársaságként megalapított, zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) látja el.
(2) A részvénytársaságra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
(3) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.
(4) A részvénytársaságot az Országgyűlés az általa alapított Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) tulajdonába adja a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmados szavazatával.
(5) A részvénytársaságot az Országgyűlés e törvény 36/A. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban előírt módon és időben adja a Közalapítvány tulajdonába.
(6) E törvény 36/B. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a részvénytársaság vagyonának azt a részét, amelynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.
(7) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(8) A részvénytársaság működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni.
(9) A Közalapítványra, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó szabályokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) tartalmazza.
4. § A részvénytársaság vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Közalapítvány gyakorolja az alapítói, illetve részvényesi jogokat.
A részvénytársaság vezérigazgatója
5. § A részvénytársaság ügyvezetését a vezérigazgató látja el. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, a vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
6. § (1) A Közalapítvány Kuratóriuma (a továbbiakban: Kuratórium) dönt a részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről.
(2) A részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.
(4) Nem nevezhető ki a részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.
(5) A részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.
7. § (1) A vezérigazgató feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja.
(2) A vezérigazgató jelölése és kinevezése a következők szerint történik:
– a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) elnöke 2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;
– a Médiatanács elfogadja a jelöltet és javasolja a Kuratóriumnak, hogy nevezzen ki egyet a jelöltek közül;
– ha a Médiatanács nem fogadja el az elnök által javasolt valamelyik jelöltet, akkor az elnök új jelöltre tesz javaslatot. A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta.– az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;
– ha a két jelöltből a Kuratóriumnak történt jelöléstől számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;
– az új jelölés során két új jelöltre kell javaslatot tenni;
– az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.
(3) A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a vezérigazgató kinevezésével együtt szavaz a munkaszerződésről is.
(4) A Médiatanácsra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
8. § (1) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a részvénytársaság felett a Közszolgálati Kódexben (a továbbiakban: Kódex) foglaltak végrehajtása vonatkozásában:
a) A részvénytársaság vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készít arról, hogy – saját értékelése szerint – az általa vezetett hírszolgáltató részvénytársaság eleget tett-e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.
b) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.
c) Ha a Közszolgálati Testület – a vezérigazgató személyes testületi meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak.
d) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.
e) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.
f) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató következő meghallgatását három hónap múlva köteles napirendjére tűzni a Közszolgálati Testület.
g) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság érvényesülését – a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését – nem biztosította, akkor 10 évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói megbízatására.
(2) A Kódexre és a Közszolgálati Testületre vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
9. § (1) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:
a) felmentéssel,
b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,
c) a 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint.
(2) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya
a) ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,
b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés kiszabást tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) ha a 10. § (1)–(2) bekezdések szerinti tilalmak valamelyikét megszegi,
d) ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg.
(3) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.
(4) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.
10. § (1) A részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet
a) országgyűlési képviselő,
b) párt tagja,
c) a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak tagja, elnöke,
d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,
e) más, műsorszórással, műsorterjesztéssel, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, vagy részvényes,
f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.
(2) A részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.
(3) A részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(4) A részvénytársaság vezérigazgatója – a tevékenységének megkezdése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
11. § (1) A vezérigazgató évente írásban beszámol a Kuratóriumnak a részvénytársaság tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottságának véleményével együtt kell a kuratórium elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről.
(2) A Felügyelő Bizottságra vonatkozó szabályokat a 14. § tartalmazza.
12. § A vezérigazgató jogosult és köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére és gyakorolja a részvénytársaság munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.
13. § Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában a vezérigazgató a Kuratóriummal egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság
14. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését a közszolgálati részvénytársaságok (Magyar Rádió Zrt., Magyar Televízió Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Távirati Iroda Zrt.) közös Felügyelő Bizottsága (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság jogában áll a vezérigazgatótól, a részvénytársaság munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a részvénytársaság könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a részvénytársaság költségére megvizsgáltatni.
(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.
(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.
(4) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.
(5) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.
(6) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartozik.
(8) A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben az Rttv., a gazdasági társaságokról szóló törvény, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.”
35. § Az Nhtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.”
36. § Az Nhtv. 25–26. §-ai és e §-okat közvetlenül megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa feladatai
25. § A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) Panaszbizottsága bírálja el. A nemzeti hírügynökséggel szemben emelt kifogás elbírálására az Rttv. 49–51. §-át kell megfelelően alkalmazni.”.
26. § A Médiatanács az Rttv.-ben meghatározottak szerint műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet a részvénytársaság tevékenységével összefüggésben.”
37. § Az Nhtv. 27–29. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„27. § (1) A részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, valamint a részvénytársaság – Kuratórium által elfogadott – alapító okiratában meghatározott munkakört betöltő munkavállalója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a Felügyelő Bizottságnak haladéktalanul meg kell küldeni.
(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.
28. § A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A nonprofit részvénytársaság nyereségét kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel.”
38. § (1) Az Rttv. melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
Hatálybalépés
39. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) 2010. szeptember 6-án lép hatályba
a) e törvény 16. §-a, 17–38. §-a, 41. § (7), (10)–(11), (18)–(21), (24)–(25) és (27)–(29) bekezdése, 42. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének 1–12. és 15–17. pontja, (3) és (7) bekezdése,
b) az Rttv.-nek az e törvény 40. § (2) bekezdése által megállapított 149/B–149/F. §-a, valamint
c) az Nhtv.-nek az e törvény 40. § (3) bekezdése által megállapított 36/A-B. §-a.
(3) E törvény 2010. szeptember 7-én hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
40. § (1) Az Eht. a következő 181/A. § és 181/B. §-sal egészül ki:
„181/A. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa elnökének és tagjainak e törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének kinevezésével egyidejűleg megszűnik a megbízatása.
181/B. § (1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának a munkáltatói jogok tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a jogutódja.
(2) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalánál foglalkoztatott kormánytisztviselők és ügykezelők jogviszonya a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg közszolgálati jogviszonnyá alakul át.”
(2) Az Rttv. a következő 149/A–149/H. §-okkal egészül ki:
„149/A. Az Országos Rádió és Televízió Testület irodájának alkalmazottai a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hivatal alkalmazottaivá válnak azzal, hogy az Eht. 19. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásukban 2010. december 31-ig nem alkalmazható.
149/B. § (1) Országgyűlési határozatban dönt az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megszűnéséről, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításáról. Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány új neve: Közszolgálati Közalapítvány.
(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány – feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t, a Közszolgálati Közalapítvány veszi át a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Zrt. értelemszerűen az átalakuló Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában marad.
(3) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adómentes.
(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat melléklete a Magyar Televízió Közalapítvány átalakulásával létrejövő Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata. A Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratán a szükséges változásokat át kell vezetni.
(5) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a – nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvényben szabályozott – Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejű megszüntetése mellett.
(6) E törvény felhatalmazása alapján el lehet térni az alapítványokra vonatkozó, az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) 74/A–F. §-aiban, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben szereplő rendelkezésektől.
(7) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságokat nonprofit részvénytársaságokká kell átalakítani. Az átalakítást a Közszolgálati Közalapítvány e törvény alapján felálló Kuratóriuma kezdeményezi a cégbíróságnál.
(8) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.
(9) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.
(10) Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejéről.
149/C. § (1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Zrt. vagyonának arról a részéről, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy a Műsorszolgáltatási Alap átalakításával létrejövő Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelője jogosult és köteles a vagyonátadáshoz szükséges intézkedések megtételére. A vagyonátadással összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271–272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti – tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező – vagyonátadás módjáról, ütemezéséről és az ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás befejezési határidejét az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell szabályozni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak az 54. § (4) bekezdésében meghatározott szabályozási irányelveiről.
(5) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.
(7) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes.
(8) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásáról a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül dönt az Országgyűlés.
149/D. § A megszűnő közalapítványok vagyonának átadása a Közalapítvány részére, illetve a Közalapítvány vagyona egy részének állami tulajdonba vétele és a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő – tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező – átadása során a polgári jogi jogszabályokban foglaltaktól eltérően e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
149/E. § A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 84. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mérték időarányos része illeti meg 2010-ben 2010. szeptember 6-tól kezdődően a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-tés a Duna Televízió Zrt.-t.
149/F. § (1) A 2010. szeptember 6. előtt megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el.
(2) A 2010. szeptember 6. előtt megindult, műsorszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló pályázati eljárásokban a jogelőd Testület által elfogadott pályázati felhívás tervezet és pályázati felhívás szövegét a Médiatanács felülvizsgálhatja és módosíthatja. Amennyiben a Médiatanács a pályázati felhívás tervezet vagy a pályázati felhívás módosításáról dönt, a Médiatanács a módosításokkal egységes szövegváltozatot a 93. § szerint közzéteszi és a 94. § megfelelő alkalmazásával meghallgatást tart. Amennyiben az adott pályázati eljárásban pályázati felhívás tervezet vagy pályázati felhívás korábban már közzétételre került, a Médiatanács a 94. § (2) bekezdése szerinti közleményben és a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az ismételt közzététel és meghallgatás okairól.
(3) E törvény 107. § (2) bekezdésében meghatározott határidő nem vonatkozik a megújításukat követően véglegesen lejáró műsorszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatására, valamint a 2010. szeptember 6. előtt megindult pályázati eljárásokra.
149/G. § (1) A Testület tagjainak megbízatása e törvény alapján a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.
(2) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió közalapítványok kuratóriumi tagjainak, elnökségi tagjainak és ellenőrző testületi tagjainak a megbízatása a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg törvény alapján megszűnik. A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően az új Kuratórium megválasztásáig az egyes Kuratóriumok ügyvezető jelleggel működnek, és kizárólag e törvény 66. § (1) d)–e) ), valamint g–j) pontokban foglalt jogköreit gyakorolhatják.
(3) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt.-k elnökeinek és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A hivatalban levő elnökök és alelnökök e törvény hatálybalépését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak a 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt.-k szervezeti és működési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási főösszege 0,5%-át meghaladó értékű – a teljes tilalom alatt álló 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével –, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére.
(4) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt.-k felügyelő bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejűleg megszűnik a megbízatása.
(5) A Műsorszolgáltatási Alap igazgatójának, illetve igazgatóhelyetteseinek a munkaviszonya e törvény alapján a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának, illetve vezérigazgató-helyetteseinek a kinevezésével egyidejűleg megszűnik.
(6) A Műsorszolgáltatási Alap felügyelő bizottsága elnökének, illetve tagjainak a megbízatása e törvény alapján a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Felügyelő Bizottsága elnökének, illetve tagjainak a megbízásával egyidejűleg megszűnik.
149/H. § E törvény 112. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény által módosított rendelkezést kell alkalmazni a folyamatban lévő ügyekben is, ha a Testület, illetve jogutódja, a Médiatanács még nem hozott határozatot.”
(3) Az Nhtv. átmeneti rendelkezései a következő 36/A–36/C. §-okkal egészülnek ki:
„36/A. § (1) Országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejű megszüntetése mellett.
(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságot nonprofit részvénytársasággá kell átalakítani.
(3) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.
(5) Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejéről.
36/B. § (1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának arról a részéről, amelynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti – tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező – vagyonátadás módjáról, ütemezéséről és az ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás befejezési határidejét az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell szabályozni. A vagyonátadással összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271–272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik az Országgyűlés az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak az Rttv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szabályozási irányelveiről.
(4) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.
(6) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásának határideje 2010. szeptember 30. Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről.
36/C. § (1) A Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjainak megbízatása a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.
(2) A Magyar Távirati Iroda Zrt. elnökének és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A hivatalban levő elnök és alelnökök a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak az Rttv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt. szervezeti és működési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási főösszege 0,5%-át meghaladó értékű – a teljes tilalom alatt álló, az Rttv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével –, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére.
(3) A Magyar Távirati Iroda Zrt. felügyelő bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejűleg megszűnik a megbízatása.”
Módosuló egyéb jogszabályok
41. § (1) Az Eht. 10. §-ában, 12. §-ában, 13. § (1)–(3) bekezdésében, 19. §-át megelőző alcímében, 20. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 23. §-ában, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (2), (4) és (5) bekezdésében, 30. § (6) bekezdésében, 31. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 33. § (3) és (5) bekezdésében, 34. § (1)–(3) bekezdésében, 35. § (1) és (3) bekezdésében, 36. § (1)–(2) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés b) pontjában, 38. §-ában, 52. § (1) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében, 66. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 67. § (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, 68. § (1), (3), (5)–(7) és (10) bekezdésében, 68. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, 69. § (2) és (5) bekezdésében, 70. § (2)–(4) bekezdésében, 72. § (6) bekezdésében, 76. § (3), (5) és (8) bekezdésében, 77. § (2) bekezdésében, 78. §-ában, 78/A. § (3), (4) és (6) bekezdésében, 80. § (5) bekezdésében, 82. § (4) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében, 84. § (9) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében, 95. § (2) bekezdésében, 99. § (2) bekezdésében, 100. § (1) és (3) bekezdésében, 101. §-ában, 102. § (1) bekezdésében, 103. § (1)–(3) bekezdésében, 103. § (4) bekezdés d) pontjában, 104. § (1) bekezdésében, 105. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 106. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, 107. § (1) bekezdésében, 108. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 109. § (1) és (3) bekezdésében, 110. § (1) és (2) bekezdésében, 111. § (5) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 120. § (2) bekezdésében, 121. § (2) bekezdés b) pontjában, 121. § (4)–(6) bekezdésében, 123. § (2) bekezdésében, 129. § (6) bekezdés m) pontjában, 130. § (4) bekezdésében, 142. § (1) bekezdésében, 144. § (5) és (6) bekezdésében, 152. § (1)–(5) bekezdésében, 153. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 163/A. § (3) bekezdésében, 167. § (3) bekezdésében, 182. § (2) bekezdés a) és l) pontjában, 188. § 16. és 97. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg, 24. § (2) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 30. § (5) és (7) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (3) bekezdésében, 67. § (2) és (5) bekezdésében, 68. § (2), (4) és (8) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 76. § (4) és (7) bekezdésében, 78/A. § (5) bekezdésében, 100. § (2) és (4) bekezdésében, 102. § (2) bekezdésében, 106. § (2) bekezdésében, 111. § (2) bekezdésében, 121. § (7) bekezdésében, 123. § (1) bekezdésében, 151. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 152. § (6) bekezdésében, 182. § (4) bekezdés b) és k) pontjában, 188. § 69. pontjában a „hatóság” szövegrészek helyébe a „Hatóság” szöveg, 11. § (1) bekezdésében az „érdekében a hatóság” szövegrész helyébe az „érdekében a Hatóság” szöveg, 11. § (2) bekezdésében, 31. § (6) bekezdésében, 76. § (6) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében, 82. § (1) bekezdésében, 116. § (2) és (4) bekezdésében, 123. § (1) bekezdésében, 144. § (5) bekezdésében, 163. § (1) bekezdésében, 163/A. § (2) bekezdésében a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „Hatóságnak” szöveg, 130. § (3) bekezdésében a „hatóságnak” szövegrészek helyébe a „Hatóságnak” szöveg, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében az „A hatóság” szövegrész helyébe az „A Hatóság” szöveg, 21. § (5) bekezdésében a „megállapodást a hatóság” szövegrész helyébe a „megállapodást a Hatóság” szöveg, 25. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 66. § (2) bekezdés g) pontjában, 74. § (2) bekezdésében, 84. § (9) bekezdésében, 88. § (3) bekezdésében, 134. § (7) bekezdésében a „hatósághoz” szövegrész helyébe a „Hatósághoz” szöveg, 29. § (1) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, 69. § (7) bekezdés c) pontjában, 76. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatósággal” szövegrész helyébe a „Hatósággal” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „hatóság mellett” szövegrész helyébe a „Hatóság mellett” szöveg, a „hatóság eljárása” szövegrész helyébe a „Hatóság eljárása” szöveg, 51. § (2) bekezdésében a „hatóság köteles együttműködni a hatóságot” szövegrész helyébe a „Hatóság köteles együttműködni a Hatóságot” szöveg, 65. § (2) bekezdésében a „hatóság határozatának” szövegrész helyébe a „Hatóság határozatának” szöveg, a „hatóság a határozatot” szövegrész helyébe a „Hatóság a határozatot” szöveg, 69. § (1) bekezdésében a „hatóság döntése” szövegrész helyébe a „Hatóság döntése” szöveg, a „jogosultságot a hatóság” szövegrész helyébe a „jogosultságot a Hatóság” szöveg, 76. § (1) bekezdésében a „hatóságnál” szövegrész helyébe a „Hatóságnál” szöveg, 77. § (2) bekezdésében, 78/A. § (1) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés h) pontjában a „hatóságot” szövegrész helyébe a „Hatóságot” szöveg, 78/A. § (5) bekezdésében a „hatóságot” szövegrészek helyébe a „Hatóságot” szöveg, 121. § (1) bekezdésében a „hatóságon” szövegrész helyébe a „Hatóságon” szöveg lép.
(2) Az Eht. 50. § (2), (5), (7) és (11) bekezdésében az „a Tanács” szövegrész helyébe az „az eljáró tanács” szöveg, 50. § (6) és (8) bekezdésében az „a Tanács” szövegrészek helyébe az „az eljáró tanács” szöveg, 50. § (3), (9) és (10) bekezdésében az „A Tanács” szövegrész helyébe az „Az eljáró tanács” szöveg, 38. §-ában, 40. § (2) bekezdésében, 41. § (1) bekezdés e) pontjában, 45. § (2) és (3) bekezdésében, 46. § (4) bekezdésében, 48. § (2) bekezdés a) és b) pontjában. 48. § (5) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (1)–(4) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében, 56. §-ában, 57. § (1)–(3) bekezdésében, 58. § (2) bekezdés a) pontjában, 58. § (4) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 111. § (1) bekezdésében az „a Tanács” szövegrész helyébe az „az Elnök” szöveg, 55. § (1) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 62. § (2) és (6) bekezdésében, 63. § (3)–(5) bekezdésében, 65. § (3), (5) és (6) bekezdésében, 67. § (5) bekezdésében az „a Tanács” szövegrészek helyébe az „az Elnök” szöveg, 43. § (1) és (2) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 45. §-át megelőző alcímében, 45. § (1) és (4) bekezdésében, 46. §-át megelőző alcímében, 46. § (1) és (3) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (6) bekezdésében, 52. § (1) és (3) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 59. § (1) és (8) bekezdésében, 62. § (4) és (5) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. § (6) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében az „A Tanács” szövegrész helyébe az „Az Elnök” szöveg, 59. § (7) bekezdésében az „A Tanács” szövegrészek helyébe az „Az Elnök” szöveg, 46. § (1) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében az „a Tanácsnak” szövegrész helyébe az „az Elnöknek” szöveg, 47. § (1) bekezdésében az „a Tanácshoz” szövegrész helyébe az „az Elnökhöz” szöveg, 47. § (2) bekezdésében az „A Tanácsnak” szövegrész helyébe az „Az Elnöknek” szöveg, 58. § (1) bekezdésében az „a Tanácshoz” szövegrész helyébe az „az Elnökhöz” szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „A Tanácshoz” szövegrész helyébe az „Az Elnökhöz” szöveg, 65. § (4) bekezdésében az „a Tanácsot” szövegrész helyébe az „az Elnököt” szöveg lép.
(3) Az Eht. 72. § (6) bekezdésében az „a Tanács jelöli” szövegrész helyébe az „az Elnök jelöli” szöveg, „a Tanács tagja” szövegrész helyébe az „az Elnök” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az Eht. 7. §-a, 22. §-a és az azt megelőző alcím, valamint 39. §-a és az azt megelőző alcím.
(5) Hatályát veszti az Eht. 168. §-át megelőző alcíme, 168–181. §-a, 182. § (6) bekezdése, valamint 186. § (1) bekezdése.
(6) A Dtv. 4. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság”szöveg lép.
(7) A Dtv. 21. § (1) bekezdésében a „Testület” szövegrész helyébe a „Médiatanács”szöveg lép.
(8) Hatályát veszti a Dtv. 47. § (5) bekezdése, 48. §-át megelőző alcíme és 48. §-a, 49. §-át megelőző alcíme és 49–52. §-a.
(9) Hatályát veszti az Nhtv. 2. § (3) bekezdése, 15–22. §-a, 17. §-át megelőző alcíme, 30. §-a és 35. §-a.
(10) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Autonóm államigazgatási szerv]
„b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,”
(11) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja.
(12) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A központi rendszerhez való csatlakozás a szolgáltatás jellege szerint differenciált követelményeinek teljesítését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) regisztrálja.
(2) A tanúsítást a csatlakozást megelőzően és utána rendszeresen el kell végezni.
(3) A csatlakozás csak az NMHH által elvégzett regisztráció után hajtható végre.
(4) Ha a csatlakozás megtörténte után a felülvizsgálat során az erre feljogosított szakértő a feltételek hiányát érzékeli, az NMHH-hoz fordul a regisztráció visszavonása érdekében.”
(13) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hitelesítés-szolgáltató a felelősségvállalást vagy a felülhitelesítést haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság), amely jegyzéket tesz közzé a felelősségvállalások tényéről, módjáról, korlátairól és az azokkal érintett külföldi hitelesítés-szolgáltatókról, valamint arról, hogy a felelősséget vállaló belföldi hitelesítésszolgáltató a 7. § (1) bekezdés vagy a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek felel-e meg.”
(14) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hatóság Hivatalának első fokú határozata ellen a Hatóság elnökéhez lehet fellebbezni.”
(15) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. törvény 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak:
a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, és
b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét.”
(16) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes hírközlési szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi, az ezzel kapcsolatos eljárásra az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
(17) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén végzett vagy igénybe vett postai tevékenységekre, az e tevékenységet végzőkre és igénybe vevőkre, valamint a postai ágazatot irányító állami szervezetekre és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság) terjed ki.”
(18) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 15. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A Testületbe egy-egy tagot a miniszter, a kultúráért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Magyar Szabadalmi Hivatal delegál. Öt tag személyére a kötelespéldány-szolgáltatásra kötelezett műsorszolgáltatók, egy tag személyére a gyűjtemény hozzáférhetőségét biztosító intézmények képviseletében a kultúráért felelős miniszter tesz javaslatot.”
(19) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 10. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbiak jogosultak egy-egy képviselőt delegálni:]
„h) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,”
(20) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a miniszter és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.”
(21) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:]
„g) a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetve önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa;”
(22) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésében az „Országos Rádió és Televízió Testület Irodája” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala” szöveg lép.
(23) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. § (1) bekezdésében az „Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál” szövegrész helyébe a „Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál” szöveg lép.
(24) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (6) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]
„b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
c) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap,”
(25) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba kell befizetni.”
(26) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 24. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.
(27) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában egyéb szervezet:]
„h) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap,”
(28) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A magyar közszolgálati műsorszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.”
(29) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba kell befizetni.”
(30) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 56. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.
(31) A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi XXII. törvény 19. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.
(32) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 19. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a „hírközlési hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.
(33) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya
a) a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv),
b) a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei
[a továbbiakban a)–b) pont együtt: államigazgatási szerv] kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek (a továbbiakban: kormánytisztviselő, ügykezelő) kormánytisztviselői jogviszonyára, továbbá a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárainak és helyettes államtitkárainak (a továbbiakban: szakmai vezető) jogviszonyára terjed ki.”
42. § (1) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11. § b)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Országgyűlési képviselő nem lehet:]
„b) a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;
c) a Magyar Rádió nonprofit Zrt., a Magyar Televízió nonprofit Zrt., és a Duna Televízió nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;
d) a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, elnökhelyettese, a hatóság Médiatanácsának és a Médiatanács Panaszbizottságának tagja;
e) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja;”
(2) Az Rttv.
1. 2. § 17. pontjában az „az Országos Rádió és Televízió Testület” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács)” szöveg,
2. 5/F. §-ában és 9/A. § (5) bekezdésében az „az Országos Rádió és Televízió Testület” szövegrész helyébe „a Médiatanács” szöveg,
3. 9/A. § (2) bekezdésében az „– az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben – ” szövegrész helyébe az „– a Médiatanács véleményének kikérésével –” szöveg,
4. 21. § (3) bekezdésében az „az Országos Rádió és Televízió Testülethez (a továbbiakban: Testület)” szövegrész helyébe az „a Médiatanácshoz” szöveg,
5. 21. § (3) bekezdésében és 136/A. § (2) bekezdés f) pontjában a „Testületnél” szövegrész helyébe a „Médiatanácsnál” szöveg,
6. 22. § (2) bekezdésében, 29. § (4) bekezdésében, III. Fejezet 4. Címének megjelölésében, 36. § (1)–(3) bekezdésében, III. Fejezet 7. Címének megjelölésében, 40. § (1) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 41. § (1)–(4) bekezdésében, III. Fejezet 9. Címének megjelölésében, 43. § (1) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 48. § (5) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 52/A. §-ában, 52/A. § c) pontjában, 80. § (1) bekezdés e) pontjában, 86. § (1) bekezdésében, 86. § (2) bekezdés g) pontjában, 89. § (4)–(5) bekezdésében, 90. § (1) és (3) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 93. §-ában, 94. § (1), (3)–(4) és (9) bekezdésében, 95. § (6) bekezdésében, 96. § (4) bekezdésében, 97. §-ában, 98. §-ában, 99. § (1) és (2) bekezdésében, 100. § (2)–(4) bekezdésében, 101. § (1) és (2) bekezdésében, 102. § (1) bekezdés b) pontjában, 102. § (4) bekezdés a) pontjában, 102. § (5) bekezdésében, 107. § (2) bekezdésében, 108. § (3) bekezdésében, 111. §-ában, 112. § (1) bekezdésében, 112. § (4) bekezdés b) pontjában, 112/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 113. § (2) bekezdésében, 114. § (1) bekezdés a) pontjában, 114. § (2) és (4) bekezdésében, 114. § (2) bekezdés a) és d) pontjában, 129. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 130. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 133. § (2)–(4) bekezdésében, 135. § (1) és (2) bekezdésében, X. Fejezet 2. Címében, 136. § (1) és (2) bekezdésében, 136/A. § (1) és (2) bekezdésében, 136/A. § (2) bekezdés a) pontjában, 148. § (4) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében, 163. § (1) bekezdés c) pontjában és 163. § (2) bekezdésében a „Testület” szövegrész helyébe a „Médiatanács” szöveg,
7. 22. § (3) bekezdésében, 47. § (1) és (4) bekezdésében, 51. § (2) és (3) bekezdésében, 90. § (6) bekezdésében, 95. § (5) bekezdésében, 99. § (3) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében, 112/A. § (3) bekezdésében, 114. § (2) bekezdés e) pontjában, 130. § (1) bekezdésében, 136. § (3) bekezdésében a „Testület” szövegrészek helyébe a „Médiatanács” szöveg,
8. 27. § (2) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés g) pontjában a „Testülettel” szövegrész helyébe a „Médiatanáccsal” szöveg,
9. 40. § (3) bekezdésében a „testület” szövegrész helyébe a „Médiatanács” szöveg,
10. 47. § (4) bekezdésében a „Testületet” szövegrészek helyébe a „Médiatanácsot” szöveg,
11. 99. § (5) bekezdésében a „Testületet” szövegrész helyébe a „Médiatanácsot” szöveg,11. 48. § (4) bekezdésében a „Testület irodája” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,
12. 51. § (1) bekezdésében, 93. §-ában, 107. § (1) bekezdésében és 109. § (2) bekezdésében a „Testülethez” szövegrész helyébe a „Médiatanácshoz” szöveg,
13. 80. § (1) bekezdés e) pontjában, 94. § (1) és (3) bekezdésében, 102. § (1) bekezdés b) pontjában, 102. § (2) és (3) bekezdésében, 114. § (2) bekezdésében, 133. § (4) és (5) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg,
14. 86. § (2) bekezdés i) pontjában a „Nemzeti Hírközlési Hatósággal” szövegrész helyébe a „Hatósággal” szöveg,
15. 89. § (1) bekezdésében, 108. § (2) bekezdésében, 113. § (1) bekezdésében és 132. § (2) bekezdésében a „Testületnek” szövegrész helyébe a „Médiatanácsnak” szöveg,
16. 94. § (8) bekezdésében a „Testület irodájában” szövegrész helyébe a „Hivatalban” szöveg,
17. 131. § (3) bekezdésében az „a Műsorszolgáltatási Alapot” szövegrész helyébe az „az Alapot” szöveg
lép.
(3) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2007. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontjában és a 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Országos Rádió és Televízió Testület” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az Rttv. 35. § (6) bekezdése, 38. §-a, 42. §-a, 46. §-a, XI . fejezet 2–6. Címének megjelölése, 140. §-a, 141. (1), (2), (4) és (6)–(9) bekezdése, 142–147. §-a, 161. §-a.
(5) Hatályát veszti a Dtv. 47. § (3)–(4) bekezdése.
(6) Hatályát veszti a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLIV. törvény.
(7) Hatályát veszti az Országos Rádió és Televízió Testület tagjai megbízatása megszűnésének egyes kérdéseiről szóló 2008. évi XI. törvény
1. számú melléklet a 2010. évi LXXXII. törvényhez
„1. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez
A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szövegű esküt teszi:
„Én ................................................. esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!””
2. számú melléklet a 2010. évi LXXXII. törvényhez
„2. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez
A Közszolgálati Testületbe az alábbi Jelölő Szervezetek delegálhatnak tagot az alábbiakban meghatározottak szerint:
1. Jelölő Szervezetek:
a) Magyar Tudományos Akadémia
b) Magyar Katolikus Egyház
c) Magyarországi Református Egyház
d) Magyarországi Evangélikus Egyház
e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
f) Magyar Olimpiai Bizottság
g) Magyar Rektori Konferencia
h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
i) a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei
j) a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei
k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek
l) a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek
m) a fogyatékos személyek Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetei
n) a Magyarországon bejegyzett kulturális szervezetek
2. Az a)–h) pontok alatti szervezetek egy-egy főt delegálhatnak.
3. Az i)–n) pontok alatti szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés előtt legkésőbb 30 nappal regisztráltatták magukat a Médiatanácsnál.
4. Az i)–n) pontok alatti szervezetek egy-egy főt delegálhatnak oly módon, hogy egyazon pont alatt megjelölt szervezetek mindösszesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt, illetve a 3. pont alapján regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetően. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Médiatanács sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható.”
1
A törvényt az Országgyűlés a 2010. július 22-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. augusztus 10. A törvény a 39. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. szeptember 7. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás