2010. évi LXXXVI. törvény
2010. évi LXXXVI. törvény
a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról1
2010.08.19.
1. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama – a 24. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – hatvan nap, fiatalkorú esetén harminc nap. Az elzárás végrehajtása során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni.”
2. § Az Sztv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Nincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül,
b) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.”
3. § Az Sztv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Önkormányzati rendelet ötvenezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.”
4. § Az Sztv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, ha az eljárás alá vont személy
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül,
b) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
(3) A (2) bekezdés esetében nincs helye közérdekű munkára átváltoztatásnak.”
5. § Az Sztv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, fiatalkorúak esetében negyvenöt nap.”
6. § Az Sztv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény alkalmazásában a helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárhat.”
7. § Az Sztv. 38. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.
(2) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.
(3) Ha több eljárás alá vont személy van, és különböző helyeken laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.”
8. § Az Sztv. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.”
9. § Az Sztv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési hatóságnak a 79–81. §-a, valamint 128/A. § (3) bekezdése alapján hozott határozatával, illetőleg intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, a 84. § alapján hozott határozatával szemben a sértett panaszt tehet. A 74/A. § (8) bekezdése alapján hozott határozattal szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a sértett és jogi képviselője panaszt tehet.”
10. § Az Sztv. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság a hatóság előkészítő eljárást lefolytató tagját (128/A. §) a tárgyalásra idézi. A (3) bekezdésben felsorolt intézkedéseket a bíróság a rendőrség útján is foganatosíthatja. A rendőrség ennek során az előkészítő eljárás szabályai szerint jár el.”
11. § Az Sztv. a következő 128/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A tulajdon elleni szabálysértésekre, valamint a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértésére vonatkozó külön rendelkezések
128/A. § (1) A 152/B. §-ban, valamint a 157. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél kell megtenni; ha máshol tették meg, azt a rendőrséghez kell haladéktalanul továbbítani.
(2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tényállás felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le. A rendőrség eljárására a szabálysértési hatóság eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti eljárása során elrendelheti ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálását, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet. Az elrendelő határozatban meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, amelyek megtalálására az intézkedés irányul. A határozatot az intézkedés megkezdése előtt az érintettel közölni kell, és végrehajtásától el kell tekinteni, ha a keresett dolgot az érintett előadja. Az intézkedés csak az érintett, vagy képviselője jelenlétében hajtható végre.
(4) A (3) bekezdés rendelkezése alapján nem kutatható át közjegyzői és ügyvédi iroda, valamint egészségügyi intézmény.
(5) Az előkészítő eljárás befejezését követő 3 munkanapon belül a rendőrség az előkészítő eljárás anyagát – a (6) bekezdésben foglalt eseten kívül – a bíróságnak megküldi.
(6) A 84. § (1) bekezdés a)–g) pontban szereplő okok fennállása esetén az eljárást a rendőrség szünteti meg.
(7) Az előkészítő eljárást lefolytató a 47. § (3) bekezdése szempontjából az eljárás résztvevője.
(8) A bíróság az eljárást az előkészítő eljárás anyagának kézhezvételétől számított 8 napon belül folytatja le.”
12. § Az Sztv. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”
13. § Az Sztv. a következő 152/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel
152/B. § (1) Aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki
a) a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz,
b) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről – annak jellegzetes tulajdonságai miatt – bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”
14. § Az Sztv. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„153. § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonult vagy egyéb intézkedésre kényszerült, az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”
15. § Az Sztv. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § (1) Aki
a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást,
c) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható, vagy ha az önmagukban szabálysértést megvalósító cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak.”
16. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 2. pontja a következő n) alponttal egészül ki:
[2. közfeladatot ellátó személy:]
„n) a Kormány által meghirdetett településbiztonsági programban végrehajtóként résztvevő személy.”
17. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter]
„k) gondoskodik a Rendőrség belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről, külön jogszabály alapján egyes személyek védelméről, a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk elemzéséről, a terrorcselekmények felszámolásáról, a fegyveres bűnözők elfogásáról, a bűncselekmények felderítéséről. Az e feladat végrehajtására létrehozott szervezetek a Rendőrségre vonatkozó szabályok szerint járnak el, személyi állományukra a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az Rtv. 92. § (1) bekezdése szerinti panaszt a belügyminiszter bírálja el.”
18. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat irányításáért felelős miniszter gondoskodik e szervek belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről.”
19. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott a vezetőnek a munkakör ellátására vonatkozó utasításait – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles végrehajtani.”
(2) Az Iasz. a következő 41/A–41/C. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) – a helyi bíróság elnökének javaslatára – a megyei bíróság elnöke jelöli ki. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik.
(2) A kijelölt titkár a kijelölését követő 30 napon belül a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglalt módon vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ha a kijelölt titkár
a) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésére nyitvaálló határidő leteltét követő napon,
b) a vagyonnyilatkozatában – a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve – lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, vagy elhallgat, ennek jogerős megállapítását követő napon,
c) a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, a visszavonást követő napon
megszűnik a kijelölése.
41/B. § (1) A kijelölt titkár nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.
(2) A kijelölt titkár nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető.
(3) A kijelölt titkár a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. A kijelölt titkár e tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.
(4) A kijelölt titkár nem lehet gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja.
(5) A kijelölt titkár nem lehet választottbíróság tagja.
(6) Az e §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok felmerülése esetén a 37. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy ha az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére a megadott határidőre nem kerül sor, a kijelölés a határidőt követő napon megszűnik.
41/C. § (1) A kijelölt titkár a szolgálati viszonyából fakadó tájékoztatási kötelezettségén kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.
(2) A kijelölt titkár az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.”
(3) Az Iasz. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az értékelés célja az igazságügyi alkalmazott munkájának elfogulatlan megítélése, a teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása, ezáltal a szakmai fejlődésének az elősegítése.
(3) Az értékelést a törvény 1. számú melléklete szerint kell elvégezni. A munkáltató az igazságügyi alkalmazott munkaköréhez igazodó sajátos további szempontokat is az értékelés körébe vonhat.
(4) A bírósági titkár esetében az értékelés körébe kell vonni
a) a lényeglátási képességet,
b) a döntési képességet,
c) az ügy előkészítését,
d) a tárgyalásvezetést,
e) a határozatszerkesztést,
f) a jogszabályok és a bírósági gyakorlat alkalmazását,
g) az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását,
h) a befejezések számát.
(5) Az értékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek.
(6) Az igazságügyi alkalmazott kérésére az értékelés kialakításába az igazságügyi szervnél működő érdek-képviseleti szerv képviselőjét be kell vonni, az értékelésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit az értékelési lapon rögzíteni kell.
(7) Az igazságügyi alkalmazottal az értékelést ismertetni kell, aki az abban foglaltak megismerésének a tényét az értékelési lapon az aláírásával igazolja. Az igazságügyi alkalmazott az értékelésben foglalt megállapításokra írásban észrevételt tehet. Az értékelés ismertetésére meg kell hívni az igazságügyi alkalmazott közvetlen vezetőjét és a (6) bekezdés szerinti esetben az érdek-képviseleti szerv képviselőjét. Az értékelést szóban indokolni kell.
(8) Az értékelés egyik példányát az aláíráskor az igazságügyi alkalmazottnak kell átadni, a második példányt a személyi nyilvántartás iratai között kell elhelyezni.
(9) Az igazságügyi alkalmazott az értékelés valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítása ellen – ha azt az értékelő az ismertetéstől számított 15 napon belül nem változtatja meg – bírósághoz fordulhat.”
20. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OIT évente egyszer megvizsgálja a megyei bíróság elnökének az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott, a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárok kijelölésére vonatkozó gyakorlatát.”
21. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében kísérleti jelleggel az e törvényben nem szereplő – az abban résztvevő állományra anyagi szempontból az e törvényben foglaltaknál nem hátrányosabb – ösztönzési rendszert vezessen be.”
22. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:]
„i) az államigazgatási szerv adatainak kezelése.”
23. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Eljárásjogi rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Az Sztv. 167. § (2) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel és” szövegrész helyébe az „a szabálysértési szabályozásért és a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az Sztv. 83/A. §-a, a 92. § (1) bekezdésének második mondata, a 92/A. §-a és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 10/C. §-a.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2010. július 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. augusztus 11. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. augusztus 19. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás