• Tartalom

2010. évi LXXXVII. törvény

2010. évi LXXXVII. törvény

a Nemzeti Földalapról1

2010.09.01.

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre, és a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A Nemzeti Földalap, mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévő termőföldek, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége.

(2) E törvény alkalmazása során a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld fogalmán a termőföldről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.

(3) A Nemzeti Földalap rendeltetése:

a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;

b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;

c) a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

d) birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása;

e) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;

f) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;

g) a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése;

h) a termőföldek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;

i) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;

j) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;

k) tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;

l) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;

m) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;

n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.

2. § A Nemzeti Földalapba tartozó vagyon hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

3. § A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot az NFA képviseli.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

4. § (1) Az NFA a miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.

(2) Az NFA elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFA két elnökhelyettesét az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.

(3) Az NFA elnöke és elnökhelyettese magyar állampolgár lehet. Az NFA elnöke, és elnökhelyettese nem lehet

a) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

b) a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának (a továbbiakban: ellenőrző bizottság) tagja;

c) gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően szerződéses viszonyban áll.

(4) Az NFA elnökének és elnökhelyettesének e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

(5) Az NFA elnökére, elnökhelyetteseire és alkalmazottaira a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(6) Az NFA elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(7) Az NFA elnökhelyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult.

(8) Az NFA feladatait központi szervezete és területi (megyei) szervezeti egységei útján látja el.

(9) Az NFA alapító okiratát, és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé.

5. § A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről. A beszámolóhoz csatolni kell az ellenőrző bizottság és a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) észrevételeit.

6. § A miniszter a 3. §-ban és az 5. §-ban foglaltakon túl

a) kiadja az NFA alapító okiratát, valamint jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatát;

b) gyakorolja az NFA elnöke, a kinevezés és a felmentés tekintetében az NFA elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat;

c) jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott éves tervet;

d) előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt középtávú stratégiai tervet;

e) dönt az NFA költségvetési előirányzatával kapcsolatos előterjesztésekről;

f) kinevezi a Tanács elnökét és a Tanács 10. § (1) bekezdésének b)–d) pontjában meghatározott tagjait;

g) jóváhagyja a Tanács ügyrendjét.

7. § (1) Az NFA elnöke

a) vezeti az NFA-t;

b) javaslatot tesz a miniszternek az NFA elnökhelyettesének kinevezésére és felmentésére;

c) az NFA alkalmazottai felett, valamint – a kinevezés és a felmentés kivételével – az NFA elnökhelyettesei felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;

d) a 8. § (1) bekezdés d)–f) pontjaiban foglaltak kivételével dönt – a Tanács javaslatának figyelembevételével – a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben;

e) a d) pontban foglaltak kivételével dönt az NFA-t érintő kötelezettség-vállalásról;

f) elkészíti az 5. § szerinti beszámolót, az NFA államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elemi költségvetési beszámolót, valamint a rábízott földvagyonról szóló éves beszámolóját;

g) képviseli az NFA-t harmadik személyekkel szemben;

h) kapcsolatot tart az ellenőrző bizottsággal;

i) felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért;

j) felelős a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek naprakész nyilvántartásáért;

k) felelős a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek törvényes, szakszerű, hatékony és gazdaságos hasznosításáért;

l) meghatározza a rábízott földvagyon számviteli politikáját.

(2) Az NFA elnöke ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.

8. § (1) A Tanács:

a) elkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek hasznosításával kapcsolatos – a földbirtok-politikai irányelveken alapuló – középtávú stratégiai tervét;

b) érvényre juttatja az NFA tevékenysége során a Kormány által elfogadott középtávú stratégiát;

c) véleményezi – a középtávú stratégiában és Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések alapján – az NFA által készített, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek hasznosításával kapcsolatos éves tervet;

d) dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot, illetve a térmértéke eléri a 100 hektárt;

e) dönt 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben;

f) dönt a 21. § (3)–(6) bekezdése szerinti jogügyletekről;

g) véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről készült éves országgyűlési beszámoló tervezetét.

(2) A Tanács ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.

(3) A Tanács tagjai – a Tanács elnökének és az NFA elnökének kivételével – tevékenységükért helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesülnek. A Tanács elnöke tevékenységéért államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.

9. § (1) A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.

(2) A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el, és jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek.

(3) A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács működése során nincs helye.

(4) A Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt az ellenőrző bizottság tagja.

(5) A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NFA működési költségeitől elkülönítetten kell kezelni.

(6) A Tanács üléséről összefoglaló készül, melynek az NFA honlapján történő közzétételéről az NFA elnöke az ülés napjától számított öt munkanapon belül gondoskodik. Az összefoglaló tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá a Tanács által hozott döntést tartalmazó iratoknak a Tanács elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.

10. § (1) A Tanács elnökét a miniszter nevezi ki, további tagjai:

a) az NFA elnöke;

b) a miniszter által kinevezett személy;

c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által jelölt és a miniszter által kinevezett egy személy;

d) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által jelölt és a miniszter által kinevezett egy személy.

(2) A Tanács elnöke és tagja (a továbbiakban együtt: tag) magyar állampolgár lehet. A Tanács tagja nem lehet:

a) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, miniszter, államtitkár, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

b) az ellenőrző bizottságának tagja;

c) olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően szerződéses viszonyban áll.

(3) A Tanács tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (2) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

11. § (1) Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően szerződést az NFA-val nem köthet.

(2) Az NFA ellenőrző bizottság tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet folytató állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően szerződést az NFA-val nem köthet.

(3) Nem vonatkozik az (1) és (2) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi (haszonbérleti) szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási (előhaszonbérleti) jog alapján kerül sor.

(4) Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja mint az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkező személy, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

12. § (1) Az NFA elnöke, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja a feladatait az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, e törvényben foglaltak és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.

(2) Az NFA elnöke korlátlanul felel a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a jogszabályok megsértésével, a kötelezettségei felróható megszegésével okozott károkért. A Tanács és az ellenőrző bizottság tagjai – a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott.

13. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) kizárással,

d) elhalálozással.

(2) A lemondást írásban kell közölni a miniszterrel.

(3) A megbízatást felmentéssel kell megszüntetni, ha, a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(4) Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszter, ha a Tanács tagja

a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.

(5) A Tanács tagja a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységének ellenőrzése

14. § (1) A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

(2) Az NFA tevékenységét az öttagú ellenőrző bizottság ellenőrzi, melynek tagjait az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága választja, illetve menti fel. Az ellenőrző bizottság egy-egy tagját

a) az elsősorban egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

b) az elsősorban a társas mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

c) az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,

d) az országos önkormányzati érdekszövetségek és

e) a Magyar Agrárkamara

által jelölt természetes személyek közül kell megválasztani.

(3) Az ellenőrző bizottság tagja magyar állampolgár lehet. Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet:

a) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;

b) az NFA elnöke, elnökhelyettese, alkalmazottja;

c) a Tanács tagja;

d) olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, vagy olyan magánszemély, illetve ezek jogi képviselője, aki az NFA-val szerződéses viszonyban áll.

(4) Az ellenőrző bizottság tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.

(5) Az NFA elnöke és elnökhelyettese, a Tanács tagja a megbízatása megszűnésétől számított két évig nem lehet az ellenőrző bizottság tagja.

(6) Az ellenőrző bizottság tagjai közül elnököt választ, és a tagok többségével elfogadott ügyrend szerint működik.

(7) Az ellenőrző bizottság tagja a feladatának ellátása érdekében jogosult az NFA és a Tanács elnökétől tájékoztatást kérni, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon és határidőben kell teljesíteni. Az ellenőrző bizottság tagja jogosult – a titokvédelmi szabályok betartása mellett – bármely, az NFA tevékenységével kapcsolatos iratba betekinteni, azokat – szükség esetén szakértő bevonásával – megvizsgálhatja.

(8) Az ellenőrző bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig beszámolót készít a miniszter részére.

(9) Ha az ellenőrző bizottság megítélése szerint az NFA tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a szervezeti és működési szabályzatba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam érdekeit, ezt köteles jelezni a miniszternek.

(10) Az ellenőrző bizottság véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről készült éves országgyűlési beszámolót.

(11) Az ellenőrző bizottság működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről az NFA gondoskodik.

(12) Az ellenőrző bizottság üléséről összefoglaló készül, amely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá az ellenőrző bizottság által hozott döntést tartalmazó iratoknak az ellenőrző bizottság elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása

15. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik minden állami tulajdonú termőföld, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület (a továbbiakban együtt: földrészlet).

(2) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani.

(3) A földbirtok-politika irányelvei:

a) a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;

b) családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;

c) környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;

d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;

e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;

f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;

g) a földpiac élénkítése és szabályozása;

h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld biztosítása;

i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

j) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;

k) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;

l) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése;

m) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;

n) művelési-ág váltás támogatása;

o) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;

p) a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;

q) szociális földprogram támogatása;

r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők támogatása;

s) különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítás.

16. § (1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet.

(2) Az állam javára kisajátított, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti földrészlet a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára nem került felhasználásra, és a földrészlet egyébként e törvény hatálya alá tartozik, a földrészletet a kisajátítási határozatban megállapított határidő lejártát követő 60 napon belül az NFA részére át kell adni.

(4) Ha a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlan a tényleges művelési ág megállapítása alapján e törvény hatálya alá tartozik, a honvédelemért felelős miniszter azt átadja az NFA-nak. Az NFA a tulajdonosi joggyakorló személyében történt változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően a honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított ingatlan megosztásával és tényleges művelési ágának megállapításával kapcsolatos költségek átadott ingatlanra eső hányadát a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak megtéríti.

(5) A (4) bekezdésben foglalt tényleges művelési ág megállapításának feltétele, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területnek a szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése igazolt módon megtörténjen. E bekezdésben foglalt mentesítéssel összefüggésben felmerült költségeket a Magyar Honvédség viseli.

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet a Nemzeti Földalapba kerül. Az NFA a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül megfizeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a felszámoló vagyonfelosztási javaslatában az alapokat megillető összeget.

(7) Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam, mint törvényes örökös tulajdonjogot szerez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a földrészletet átadja az NFA-nak.

17. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről az NFA naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot is.

(2) A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.

18. § (1) Az NFA – a 21. és 22. §-ban meghatározottak kivételével – a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet

a) nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással,

b) nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással,

c) nyilvános pályázat útján történő vagyonkezelésbe adással,

d) cserével

hasznosítja [az a)–d) pontok a továbbiakban együtt: hasznosítás].

(2) Az eladás, a haszonbérbe adás, és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket.

(3) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést elsősorban birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megvalósítása, állattenyésztő telep működésének biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása céljából köthet.

(4) Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles – a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint – a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra az NFA megbízási szerződést köthet. A megbízási szerződés időtartama meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.

19. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták.

(2) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, az NFA jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításának részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

20. § (1) Az NFA-val kötött vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról gondoskodni, továbbá – e törvényben meghatározott esetek kivételével – díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(2) A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel jön létre.

(3) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

21. § (1) Az NFA a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben foglalt esetben a részarány-tulajdonos részére – a részarány-tulajdonnak megfelelő aranykorona érték erejéig – földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a felajánlott földrészlet tulajdonjogát a mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős határozata alapján szerzi meg.

(2) Az NFA telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet.

(3) Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi, vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan földrészletre, amely a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy – amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli – nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges. Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel. Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi szerződés az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonosával, ha az állam tulajdoni hányadának megfelelő földterület nem haladja meg a fél hektárt.

(4) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.

(5) A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFA és az érintett önkormányzat szerződést köthet.

(6) A Nemzeti Földalapba tartozó erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet – az Evt. 8. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott, az optimális állami birtokszerkezet kialakítását szolgáló birtokösszevonási célú földcsere vagy átruházás esetének kivételével – csak vagyonkezelés formájában, és csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet számára lehet hasznosításra átengedni. A vagyonkezelő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. A vagyonkezelésbe adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. A vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak – a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító – jóváhagyása szükséges.

(7) E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén – ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet – a szerződéskötést megelőzően 10 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezett szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

22. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen tulajdonba vagy ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

(2) A vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adás feltétele – a szociális földprogram megvalósítása céljára történő tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adás kivételével – az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős határozat.

(3) E § szerinti vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.

23. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet tekintetében a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFA előzetes hozzájárulásával lehet.

(2) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és értékek, erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

24. § (1) A földrészlet tulajdonosa az NFA-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.

(2) Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.

25. § A termőföldről szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási jogot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott módon az NFA gyakorolja.

26. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására, vagyonkezelésére vagy haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFA hirdeti meg.

(2) A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra, vagy a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFA székhelyén, internetes honlapján, a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél, és az önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázati felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb időtartamot megállapítani az ajánlattételre.

(3) Az NFA a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül szerződést köt a nyertes pályázóval.

(4) A földrészlet eladására, haszonbérletére és vagyonkezelésére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

27. § Az NFA a székhelyén, az internetes honlapján és a területi szervezeti egységeinél, a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, és honlapján, valamint az önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.

28. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, valamint a 15. §-ban foglaltak megvalósítására kell fordítani.

29. § Ha az NFA-át terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.

30. § (1) A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a) a személyes adatok közül az NFA-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró jogi képviselő neve és székhelye;

b) a földrészlet fekvése szerinti település, és a földrészlet helyrajzi száma;

c) az ellenszolgáltatás összege;

d) az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése;

e) a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése, és típusától függően annak pénzösszege;

f) haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén a szerződés időtartama.

(2) Ha a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés értéke a nettó ötmillió forintot eléri, a szerződés megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az NFA internetes honlapján közzé kell tenni a szerződés létrejöttét, illetve az adatok megváltozását követő 8 napon belül. A közzétételről az NFA gondoskodik. Az adatok hozzáférhetőségét 5 évig biztosítani kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a földrészlet piaci értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(4) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági érdekkel közvetlenül összefüggő szerződésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve – külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – minősített adatra.

31. § Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a földrészletet az NFA átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából.

Záró rendelkezések

32. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályait;

b) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait;2

c) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteknek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályait;3

d) a rábízott földvagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásának a szabályait, továbbá a rábízott földvagyon könyvvezetése és a beszámoló készítésének sajátosságait.

(2) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az ellenőrző bizottság működési rendjének, valamint működési költségei megtérítésének a szabályait.4

33. § E törvény 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

34. § (1) A miniszter az NFA megalapítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint az NFA elnökének, elnökhelyettesének, a Tanács elnökének és – a jelölő miniszterekkel együtt – tagjainak kinevezésével kapcsolatos intézkedéseket legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megteszi. Az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága az ellenőrző bizottság tagjait legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megválasztja.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében az NFA a létrejöttének napjával jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az NFA e törvény szerinti megalapítása nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak.

(3) A feladatátadás végrehajtása érdekében az MNV Zrt.

a) a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan 2010. augusztus 31-i fordulónappal 2010. november 30. napjáig közbenső mérleget, vagyonmérleget és a közvetlenül kezelt eszközöket és forrásokat alátámasztó leltárt készít azzal, hogy a közbenső mérleg mérlegkészítési időpontja 2010. szeptember 30. napja,

b) feladata az e törvény hatálya alá tartozó, az MNV Zrt. közvetlenül kezelt eszközei közé nem tartozó ingatlanok nyilvántartása 2010. december 31. napjáig azzal, hogy ezen vagyonra vonatkozóan a beszámoló, a vagyonmérleg és az azt alátámasztó leltár elkészítésére a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján – a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan – az MNV Zrt. saját vagyonával és a rábízott vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló rendeletben meghatározottak szerint kerül sor,

c) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak,

d) a folyamatban lévő ügyekről a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatást készít,

e) a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,

f) a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat átadásra előkészíti,

g) a folyamatban lévő ügyekből eredő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekkel az NFA-val 2010. december 31. napjáig elszámol.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 3. §-ában foglalt jogosultságokat, valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében levő, a Magyar Állam tulajdonában álló termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területet e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül az NFA részére át kell adni, melynek során a társadalombiztosítási pénzügyi alap részére az NFA a termőföld könyv szerinti értékét téríti meg.

(6) Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére gondoskodik a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően a (2) bekezdés szerinti, a tulajdonos joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a (6) bekezdés szerinti eljárásban meghozott döntését – a változás tulajdoni lapon történő átvezetését követően – kézbesíti a kérelmezőnek, és annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt.

35. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 13/A. §-a alapján e törvény hatálybalépése előtt közzétett pályázati felhívás alapján kötött életjáradéki szerződéseket. Az ezen szerződések alapján fizetendő életjáradék a központi költségvetés központosított kiadása, amelyet a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételeket és kiadásokat tartalmazó fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(2) E törvény hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti és vagyonkezelési szerződés nyilvános pályáztatás mellőzésével nem hosszabbítható meg.

36. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. § m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

m) helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;
n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;”

37. § (1) A Tft. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.”

(2) A Tft. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.”

38. § A Tft. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.”

39. § (1) E törvény 36–38. §-aiban foglalt rendelkezéseket azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint e törvény hatálybalépését követően tették közzé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módon e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett

a) vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdésétől eltérően – a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;

b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

40. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 109/B–109/C. §-sal egészül ki:

109/B. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.
(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (a továbbiakban: NFA) rábízott vagyonnal való gazdálkodásból eredő kötelezettségek teljesítéséért az agrárpolitikáért felelős miniszter felelős, aki az ebből eredő feladatait a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével látja el.
(4) Az NFA
a) közreműködik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezésében,
b) a Magyar Állam képviseletében gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a rábízott vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint,
c) a zárszámadás elkészítéséhez beszámol a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesüléséről.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és kiadásokra alkalmazni kell.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
109/C. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell számolni forgalmi értéken, amelyek az NFA-ra bízott vagyon mennyiségének vagy összetételének változását okozzák, de pénzmozgással nem járnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek pénzmozgással nem járó részének hatását az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között külön alcímen kell elszámolni, ügylet-típusonkénti bontásban.
(3) A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti ingyenes tulajdonjog-átruházás kapcsán elszámolt költségvetési kiadások összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.
(4) Az agrárpolitikáért és az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével a (2) bekezdés alapján elszámolandó költségvetési kiadások ugyanazon ügylet keretében elszámolt költségvetési bevétellel megegyező összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján költségvetési kiadás elszámolását eredményező ügyletekre – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha e kiadás elszámolására rendelkezésre áll előirányzat.”

41. § A Tft. 8/C. § (1) bekezdésében a „betartását a helyi birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi hatóság” szövegrész helyébe a „betartását az ingatlanügyi hatóság” szöveg lép.

42. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni” szövegrész helyébe a „biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.” szöveg lép.

43. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Külön törvény rendelkezik:
a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),
b) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. működéséről,
c) az állami tulajdonban lévő termőföldekről, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekről, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területekről.”

(2) A Vtv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3) A Vtv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.”

44. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével –, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrségnél – a területi szervei kivételével –, a Magyar Államkincstárnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjánál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

45. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a szakmai vezető a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnöke, vagy tagja.”

46. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25. §-ának (6) bekezdésében a „és a Magyar Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerülnek, kivéve a védett vagy védelemre tervezett területek.” szövegrész helyébe a „és a Nemzeti Földalapba kerülnek.” szöveg lép.

(2) Az Ámt. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

25/A. § (1) Ha a részarány-földkiadási eljárás lezárását követően a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezet javára bejegyzett szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészlet (a továbbiakban: maradványterület) szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a maradványterületet a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal a Magyar Állam tulajdonába adja. A maradványterület a Nemzeti Földalapba kerül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt részarány-földkiadási eljárás akkor tekinthető lezártnak, ha a szövetkezet valamennyi termelőszövetkezeti különlapján nyilvántartott részarány-tulajdon kiadásra került és a termelőszövetkezeti különlapokat az ingatlanügyi hatóság megszüntette. A termelőszövetkezeti különlapok megszüntetését követően az ingatlanügyi hatóság 60 napon belül elkészíti a szövetkezet záró aranykorona-mérlegét, és helyrajzi számok szerint összesíti a maradványterületeket. Az ingatlanügyi hatóság a záró aranykorona-mérleget és az összesített maradványterületek adatait (helyrajzi szám, terület, aranykorona érték) közli a mezőgazdasági igazgatási szervvel.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a záró aranykorona-mérleg és az összesített maradványterületek adatainak közlését követő 30 napon belül hozza meg az (1) bekezdés szerinti határozatot.”

47. § (1) Hatályát veszti:

a) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény,

b) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény,

c) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXXVIII. törvény,

e) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. § (3) bekezdése,

f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés i) pontja,

g) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 42. § (27) bekezdése,

h) az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 3. §-ában az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, egyéb esetekben” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Vtv.

b) 36. § (2) bekezdés c) pontjában a „ , vagy szociális földprogram megvalósítása” szövegrész,

g) 65. § (1) bekezdésében a „vagy az NFA-t” szövegrész,

1

A törvényt az Országgyűlés a 2010. július 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. augusztus 12.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére