88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet

1. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a közteherelőleg-választásról szóló bejelentés egyben az átalányközteher Eftv. szerinti választása bejelentésének is minősül.

(2) A növénytermesztési idénymunkára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó növénytermesztési termékek körét, valamint a közteherelőleg megállapításánál figyelembe veendő, egy hektárra vetítetten munkaórában megállapított fajlagos munkaidő szükségletet az 1. melléklet állapítja meg.

2. § (1) A munkáltatónak az Eftv. 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentési kötelezettségét a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes első fokú állami adóhatóságnál elektronikus úton, vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon írásban kell teljesítenie.

(2) Az Eftv. 12. § (6) bekezdése szerinti bejelentés az Eftv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott bevallás részeként is teljesíthető.

3. § (1) A közteherelőleg alapjának a mértékét az 1. melléklet szerinti fajlagos munkaidő-szükséglet és a kötelező legkisebb munkabér, vagy az erre jogosultak esetében a garantált bérminimum egy órára eső összegének szorzataként kell megállapítani.

(2) Ha a munkáltató növénytermesztési idénymunka keretében csak egyes munkaműveletek elvégzését tervezi, a fajlagos munkaidő-szükségletet az 1. melléklet szerinti összes fajlagos munkaidő-szükséglet keretén belül önállóan állapítja meg.

4. § A közteherelőleget magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteherbefizetések beszedési számlára, magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteherbefizetések beszedési számlára kell teljesíteni.

5. § Elháríthatatlan külső okként olyan különleges körülmény, cselekmény vagy esemény ismerhető el, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani.

6. § (1) Elháríthatatlan külső ok csak akkor fogadható el, ha azt a munkáltató, vagy annak örököse, jogutódja hatósági bizonyítvánnyal vagy más hitelt érdemlő módon tudja bizonyítani.

(2) Ha az elháríthatatlan külső oknak minősülő esemény a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás vagy szélsőséges időjárási körülmény folytán alakult ki, ezt a káresemény bekövetkezésének helye szerint illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve igazolja. A hatósági bizonyítványnak – ha a kár mértéke parcellánként, földrészletenként vagy alrészletenként eltérő, ennek megfelelően parcellánként, földrészletenként vagy alrészletenként azonosítható módon – tartalmaznia kell a kár mértékét is.

7. § (1) Az elháríthatatlan külső ok fennállásáról szóló bejelentést a bevallással egyidejűleg a tárgyévet követő év január 12-éig kell megküldeni az állami adóhatóság részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell:

8. § A jelenléti íven az Eftv. 2. melléklete szerinti adatokon túl fel kell tüntetni az állami adóhatóság által engedélyezett sorszámtartománynak megfelelő sorszámot, valamint azt, hogy a munkavállaló magánnyugdíjpénztári tag-e.

9. § Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított jelenléti ív (a továbbiakban: nyomtatvány) abban az esetben alkalmas szigorú számadású nyomtatványként történő azonosításra, ha a nyomtatvány előállítása a 10. §-ban meghatározott követelmények szerint történik, és a nyomtatvány beszerzője rendelkezik a 12. § (2) bekezdése szerinti tartalommal kibocsátott számlával.

10. § (1) A nyomtatvány nyomdai úton történő előállítása az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik.

(2) A sorszámtartományt az állami adóhatóság a nyomtatvány előállítójának írásos kérelmére jelöli ki.

(3) Az állami adóhatóság a kijelölt sorszámtartományokat időszakos rendszerességgel – nyomtatvány-előállítónkénti és nyomtatvány-fajtánkénti bontásban – internetes honlapján közzéteszi.

11. § A nyomtatvány előállítója, forgalmazója kizárólag a 10. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő nyomtatványt értékesíthet.

12. § (1) A nyomtatvány előállítója, forgalmazója köteles e tevékenységét az állami adóhatóságnak előzetesen bejelenteni, továbbá az általa értékesített nyomtatványt – a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számla tőpéldánya alapján – sorszám szerint nyilvántartani.

(2) A nyomtatványt előállítóként, forgalmazóként értékesítő adóalany köteles a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlán feltüntetni az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével, valamint a nyomtatvány beszerzőjének adószámát, vagy annak hiányában adóazonosító jelét.

13. § Ez a rendelet 2010. április 1-jén lép hatályba.

14. §² A munkáltatóval szemben a jelenléti ív vezetésével kapcsolatos szabályok megsértése miatt 2010. június 30-a után jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha jelenléti ív vezetési kötelezettségét – a 8–12. §-ban foglaltaktól eltérően – az Eftv. 2. mellékletében foglaltak szerinti tartalmú, szigorú számadású nyomtatványnak nem minősülő okiraton teljesíti.

15–16. §³

17. §⁴