PÜ BH 2010/89
PÜ BH 2010/89
2010.04.01.
Lelkészi szolgálati jogviszonyból eredő követelés bírói úton nem érvényesíthető, akkor sem, ha a felperes a követelését megbízási jogviszonyból eredő követelésként kívánja érvényesíteni [Ptk. 7. §, 1990. évi IV. tv. 15. §, Pp. 130. § (1) bek. f) pont és 157. § a) pont].
A felperes 1991 októberétől a Magyarországi R. Egyház rendes lelkésze. 2003 decembere óta a G.-i Református Egyházközségben látott el lelkészi szolgálatot. Jogait és kötelezettségeit, javadalmazását az egyházközség presbitériuma által kibocsátott díjlevélben határozták meg. Az egyházi bíróság a felperes ellen fegyelmi eljárást indított és vele szemben fegyelmi büntetést szabott ki. A Magyarországi R. Egyház Dunamelléki Egyházkerület püspöke a Tiszáninneni R. Egyházkerületi Bíróság jogerős határozata alapján a felperest mint beosztott lelkipásztort 2006. május 1-jei hatállyal rendelkezési állományba helyezte.
A felperes a 2006. április 30. napjáig a lelkészi díjlevél alapján járó díjazásának megfizetése érdekében munkaügyi bírósághoz fordult. A munkaügyi bíróság jogerős végzésével a pert megszüntette. Indokai szerint a felperes kereseti kérelmében bírói úton nem érvényesíthető igényeket érvényesített, mivel lelkészi tevékenységével kapcsolatos követeléseire az egyházi törvények voltak alkalmazandóak. Az egyházi jogviszonyból eredő követelés végrehajtásában a közhatalom nem vehetett részt.
A felperes keresetében 1 826 453 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni az alperessel létrejött megbízási szerződés alapján. Keresetében előadta, hogy mint megbízottat a lelkészi díjlevélben meghatározott díjazás illeti meg a Ptk. 478. § (1) bekezdése és 277. § (1) bekezdése alapján. Keresetét másodlagosan szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének jogcímére alapította.
A jogerős ítélet a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a peres felek között nem jött létre polgári jogi szerződés, a felek között egyházi szolgálati jogviszony keletkezett. Ebből következően a felperes egyik jogcímen előterjesztett követelése sem alapos.
A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait megváltoztatta és megállapította, hogy a lelkészi szolgálati jogviszony a felperes és a G.-i R. Egyházközség mint önálló jogi személy között jött létre. Ezért a perelt alperessel szemben előterjesztett kereset alaptalan.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes sérelmezte mindkétfokú bíróság döntését és jogi indokait. A másodfokú ítélettel kapcsolatban előadta, hogy a perelt alperes megbízásából egy alapítványi iskolában oktatási tevékenységet folytatott, amire a díjlevél alapján nem volt köteles. E követelése körében a bíróság a bizonyítási eljárást sem folytatta le. A kártérítés jogcímére alapított keresete az alperes belső szabályai alapján is bírósági útra tartozik.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult a másodfokú ítélet helyes indokai alapján.
A Legfelsőbb Bíróságnak a peres jogvitával kapcsolatos álláspontja a következő:
A felperes keresetében kifejezetten a G.-i R. Egyházközséggel fennálló jogviszonyából származó, a lelkészi díjlevélben meghatározott követeléseit érvényesítette. Az alperessel egyháztörténeti oktatás ellátására kötött megbízási szerződésére a perben nem hivatkozott, ezzel kapcsolatos díjkövetelést nem érvényesített. E követelésére az alapjául szolgáló tények ismertetésével első ízben a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. Ebből következően a perben eljárt bíróság nem mulasztott, amikor az alperessel fennálló megbízási jogviszonyt nem vizsgálta, azzal kapcsolatban bizonyítást nem folytatott le.
A felperes által ténylegesen érvényesített követelés alapját képező megállapodás megkötésének célját, a felek jogait és kötelezettségeit meghatározó tartalmi elemeket vizsgálva kellett megállapítani, hogy a perbeli szerződésre, a szerződésből eredő jogok érvényesítésére mely jogszabályok alkalmazandóak. Az elsőfokú bíróság e vizsgálódása során helyesen állapította meg, hogy a kereseti követelés alapjaként hivatkozott megállapodás nem a polgári jog által szabályozott, a piaci-vagyoni forgalomban magánautonómiával rendelkező felek által kötött megbízási szerződés. A felperest egyházi eljárás alapján nevezték ki a lelkészi tisztségére, az alperes szolgáltatását a presbiteri gyűlés határozata alapján alkotott díjlevél határozta meg. A felek között lelkészi szolgálati jogviszony jött létre, melyre az egyházi törvények alkalmazandóak.
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 15. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. A (2) bekezdés értelmében az egyház belső törvényeinek, szabályainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható.
E törvényi rendelkezésekből következően a felperes a perben érvényesíteni kívánt követelését az egyházi törvények alapján az R. Egyház megfelelő fórumai előtt érvényesítheti. Az állami igazságszolgáltatás, a Ptk. 7. § (1) bekezdésében meghatározott bírósági út igénybevételét nem alapozta meg, hogy az egyházi törvénykezés uralma alatt álló megállapodás esetleg a polgári jog által szabályozott valamely szerződéstípus jellemzőinek is megfeleltethető. (Adott esetben ugyanakkor a megbízási szerződés megkötésének, tartalmának alapvető elemei sem voltak megállapíthatóak).
Hasonló értelemben foglalt állást az előzményi perben eljáró munkaügyi bíróság, amely az állam által szabályozott munkajog szem előtt tartásával a felperestől követelése érvényesítésére a bírói utat megtagadta.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a kereset alapjául szolgáló megállapodás polgári jogi alapjainak hiányában a bíróság nem vizsgálhatta a kereset másodlagos jogcímeinek (szerződésszegéssel okozott kár megtérítése, tartozáselismerés) az alaposságát sem. A kifejtett okokból azonban a kereset érdemi elbírálásának sem volt helye.
Az ismertetett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre kiterjedően a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a pert a 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjában írott okból a 157. § a) pontja alapján megszüntette.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 20.387/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás