• Tartalom

9/2010. (XII. 14.) NGM rendelet

9/2010. (XII. 14.) NGM rendelet

a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról1

2010.12.14.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 13. § (2) bekezdésében a „96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv” szövegrész helyébe a „2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv” szöveg lép.

2. § Az R. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ez a rendelet
1. a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
2. a háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 73/44/EGK tanácsi irányelvnek,
3. a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2006/2/EK bizottsági irányelvnek,
4. a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2007/4/EK bizottsági irányelvnek,
5. a textiltermékek elnevezéséről szóló 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
6. a textiltermékek elnevezéséről szóló 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és V. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2009/121/EK bizottsági irányelvnek,
7. a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2009/122/EK bizottsági irányelvnek és
8. a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 1. rész F. pont (2) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.”

3. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R. 6. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

4. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

5. § Ez a rendelet

1. a textiltermékek elnevezéséről szóló 2009. január 14-i 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

2. a textiltermékek elnevezéséről szóló 2009. január 14-i 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és V. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2009. szeptember 14-i 2009/121/EK bizottsági irányelvnek és

3. a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2009. szeptember 14-i 2009/122/EK bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 9/2010. (XII. 14.) NGM rendelethez

A textilszálak táblázata

A

B

C

Sor-
szám

Elnevezés

A szál leírása

1.

Gyapjú

A juh (Ovis aries) bundájából származó szál.

2.

Alpaka, láma, teve, kasmír, moher, angora (nyúl), vikunya, yak, guanako, kasgóra, hód, vidra, a megnevezés után „gyapjú” vagy „szőr” megjelöléssel vagy anélkül

Az alábbi állatok szőre: alpakakecske, láma, teve, kasmirkecske, angorakecske, angoranyúl, vikunya, yak, guanakoláma, kasgórakecske, hód, vidra.

3.

Állati szőr, az állatfajta megadásával vagy anélkül (pl. marhaszőr, házikecskeszőr, lószőr)

Különböző állatok szőre, amennyiben azok nem tartoznak az 1. és a 2. pont alá.

4.

Selyem

Olyan szál, amit kizárólag a selyemfonal-kibocsátó rovar gubójából nyernek.

5.

Pamut

A gyapotnövény (Gossypium) tokjából származó szál.

6.

Kapok

A kapok (Ceiba pentandra) gyümölcsének belsejéből származó szál.

7.

Len

A len (Linum usitatissimum) szárából (kóróból) származó rostszál.

8.

Kender

A kender (Cannabis sativa) szárából származó rostszál.

9.

Juta

A Corchorus olitorius és a Corchorus capsularis szárából származó rostszál. A jutával azonos módon kell eljárni a következő rostnövényekből származó rostszálakkal: Hibiscus cannabinus, Hibiscus sabdariffa, Abultilon avicennae, Urena lobata, Urena sinuata.

10.

Manilakender

A Musa textilis szárát burkoló levelekből nyert rostszál.

11.

Alfafű

A Stipa tenacissima leveleiből nyert rostszál.

12.

Kókusz

A Cosos nucifera gyümölcséről származó rostszál.

13.

Seprűzanót

Másképpen: Ginszter. A Cytisus scoparius, illetve a Spartium junceum ágából nyert rostból készült szál.

14.

Rami

A Boehmeria nivea és a Boehmeria tenacissima szárából nyert rostszál.

15.

Szizál

Az Agave sisalana leveléből nyert rostszál.

16.

Indiai kender

Másképpen: Sunn. A Crotalaria juncea rostjából készült szál.

17.

Mexikói szizál

Másképpen: Henequen. Az Agave fourcroydes rostjából készült szál.

18.

Agávé

Másképpen: Maguey. Az Agave cantala rostjából készült szál.

19.

Acetát

Kevesebb mint 92%, azonban legalább 74% acetilezett hidroxil csoportú cellulózacetátból készült szál.

20.

Alginát

Az alginsav fémsóiból készült szál.

21.

Rézoxid-szál

Másképpen: Kupro. Rézoxidammóniák eljárás szerint készült regenerált cellulózszál.

22.

Modál

Módosított viszkóz eljárással előállított nagy szakítószilárdságú és nedves modulusú regenerált cellulózszál. A szakítószilárdság (BC) szabványos állapotban és az 5%-os megnyúláshoz szükséges erő (BM):
BC (cN)>=1,3 √T+2T
BM (cN)>=0,5 √T,
ahol T az átlagos lineáris sűrűség decitexben.

23.

Fehérjeszál

Természetes fehérjéből nyert, vegyszerekkel regenerált és stabilizált szál.

24.

Triacetát

Cellulózacetátból előállított szál, amelyben a hidroxil-csoportoknak legalább 92%-a acetilezett.

25.

Viszkóz

Viszkóz eljárással készült, regenerált cellulózból álló végtelen és vágott szál.

26.

Akril

Olyan lineáris makromolekulákból előállított szál, melynek lánca legalább 85 tömegszázalék akrilnitrilből épül fel.

27.

Poliklorid

Olyan lineáris makromolekulából előállított szál, melynek lánca több mint 50 tömegszázalék vinilklorid vagy vinilidénklorid monomer egységeket tartalmazó makromolekulákból áll.

28.

Fluorszál

Lineáris makromolekulákból álló szál, amelyet alifás fluor-karbon monomerekből nyernek.

29.

Modakril

Lineáris makromolekulákból álló szálak, melyek láncai 50%-nál több, de 85%-nál kevesebb tömegszázaléknyi akrilnitrilből épülnek fel.

30.

Poliamid vagy nejlon

A láncban legalább 85%-ban alifás vagy ciklo-alifás egységekhez kapcsolódó, ismétlődő amidkötéseket tartalmazó szintetikus, lineáris makromolekulákból álló szál.

31.

Aramid

Szintetikus lineáris makromolekulákból álló szál, amely aromás csoportokhoz kapcsolódó amid- vagy imidkötésekből áll, amelyek legalább 85%-a közvetlenül kapcsolódik két aromás gyűrűhöz, és az esetlegesen jelenlevő imidkötések száma nem haladja meg az amidkötésekét.

32.

Poliimid

Szintetikus lineáris makromolekulákból álló szál, amely ismétlődő imidegységeket tartalmaz.

33.

Lyocell

Egy szerves oldószerrel és oldatból történő szálképzési eljárással, származékok képződése nélkül előállított regenerált cellulózszál.

34.

Polilaktid

A láncban legalább 85% természetesen előforduló cukrokból származó tejsavészter-egységet tartalmazó, lineáris makromolekulákból álló szál, amelynek olvadási hőmérséklete legalább 135 °C.

35.

Poliészter

Olyan lineáris makromolekulákból álló szál, amelynek láncai legalább
85 tömegszázalékban tereftálsavészterből állnak.

36

Polietilén

Nem helyettesített, alifás szénhidrogénekből összetevődő, telített lineáris makromolekulákból álló szál.

37.

Polipropilén

Szálak lineárisan telített alifás szénhidrogénekből, amelyek minden második szénatomjához egy izotaktikus elrendezésű metilcsoport kapcsolódik további helyettesítés nélkül.

38.

Polikarbamid

Lineáris makromolekulákból álló szál, amelynek lánca ismétlődő (NH-CO-NH) funkcionális csoportot tartalmaz.

39.

Poliuretán

Olyan lineáris makromolekulákból álló szál, amelynek láncai ismétlődő funkcionális uretáncsoportokkal rendelkeznek.

40.

Vinilszál

Lineáris makromolekulákból álló szál, amelynek láncai különböző acetalezettségi fokú polivinilalkoholból épülnek fel.

41.

Trivinil

Szál három különböző vinilmonomerből, amely akrilnitrilből, klórozott vinilmonomerből és egy harmadik vinilmonomerből tevődik össze, amelyek közül egyik sem tesz ki 50% tömeghányadot.

42.

Elasztodién

Elasztikus szál, amely természetes vagy szintetikus poliizoprénből áll egy vagy több polimerizált dienből, egy vagy több vinilmonomerrel vagy anélkül, és amely szálirányú húzóerő hatására eredeti hosszának háromszorosára nyúlik meg, majd tehermentesítés után azonnal visszanyeri megközelítőleg a kiindulási hosszát.

43.

Elasztán

Elasztikus szál, amely legalább 85 tömegszázalékban szegmentált poliuretánból áll, és amely húzóerő hatására eredeti hosszának háromszorosára nyúlik meg, majd tehermentesítés után azonnal visszanyeri megközelítőleg a kiindulási hosszát.

44.

Üvegszál

Üvegből készült szál.

45.

Elnevezés annak az anyagnak megfelelően, amelyből a szálak összetevődnek, pl. fém (fémes, fémezett), azbeszt, papír, „szál” vagy „fonal” kiegészítéssel vagy anélkül

Különböző vagy újszerű anyagból készült szálak, amelyek az előzőekben nincsenek felsorolva.

46.

Elaszto-multiészter

Két vagy több vegyileg megkülönböztethető lineáris molekula (amelyek egyike sem haladja meg a teljes tömeg 85%-át) kölcsönhatása által, két vagy több megkülönböztethető szakaszban létrehozott szál, amelyben az észtercsoport alkotja a meghatározó egységnyi mennyiséget (legalább 85%), és amely – megfelelő kezelést követően – eredeti hosszának másfélszeresére kinyújtva, majd elengedve, rövid idő alatt lényegében visszanyeri eredeti hosszát.

47.

Elasztolefin

Legalább 95%-ban (tömegszázalékban) részben keresztkötéseket tartalmazó makromolekulákból álló, etilénből és legalább egy másik olefinből előállított szál, amely eredeti hosszának másfélszeresére kinyújtva, majd elengedve rövid idő alatt lényegében visszanyeri eredeti hosszát.

48.

Melamin

Legalább 85 tömegszázalékban melaminszármazékok keresztkötéses láncmolekuláiból álló szál.

2. melléklet a 9/2010. (XII. 14.) NGM rendelethez

Egyezményes járulékanyag-hányadok

A

B

C

Sor-
szám

Szál

%

1–2.

Gyapjú és szőrök

 

fésült szálak

18,25

kártolt szálak

17,00

3.

Szőrök

 

fésült szálak

18,25

kártolt szálak

17,00

Lószőr

 

fésült szálak

16,00

kártolt szálak

15,00

4.

Selyem

11,00

5.

Pamut

 

szokásos szálak

8,50

mercerezett szálak

10,50

6.

Kapok

10,90

7.

Len

12,00

8.

Kender

12,00

9.

Juta

17,00

10.

Manilakender

14,00

11.

Alfafű

14,00

12.

Kókusz

13,00

13.

Seprűzanót

14,00

14.

Rami (fehérített szálak)

8,50

15.

Szizál

14,00

16.

Indiai kender

12,00

17.

Mexikói szizál

14,00

18.

Agáve

14,00

19.

Acetát

9,00

20.

Alginát

20,00

21.

Rézoxid-szál

13,00

22.

Modál

13,00

23.

Fehérjeszál

17,00

24.

Triacetát

7,00

25.

Viszkóz

13,00

26.

Akril

2,00

27.

Poliklorid

2,00

28.

Fluorszál

0,00

29.

Modakril

2,00

30.

Poliamid vagy nejlon

 

vágott szál

6,25

végtelen szál

5,75

31.

Aramid

8,00

32.

Poliimid

3,50

33.

Lyocell

13,00

34.

Polilaktid

1,50

35.

Poliészter

 

vágott szál

1,50

végtelen szál

1,50

36.

Polietilén

1,50

37.

Polipropilén

2,00

38.

Polikarbamid

2,00

39.

Poliuretán

 

vágott szál

3,50

végtelen szál

3,00

40.

Vinil

5,00

41.

Trivinil

3,00

42.

Elasztodién

1,00

43.

Elasztán

1,50

44.

Üvegszál

 

végtelen szál 5 μm átmérő felett

2,00

végtelen szál 5 μm átmérőig

3,00

45.

Fémszál

2,00

Fémezett szál

2,00

Azbesztszál

2,00

Papírfonal

13,75

46.

Elaszto-multiészter

1,50

47.

Elasztolefin

1,50

48.

Melamin

7,00

3. melléklet a 9/2010. (XII. 14.) NGM rendelethez

1. Az R. 6. melléklet I. fejezet I. 6. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„I.6. A vizsgálati minta előkezelése
Ha valamely anyagot a [textiltermékek elnevezéséről szóló, 2009. január 14-i 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikke f) pontjában leírt] százalékos számításokhoz nem szabad figyelembe venni, azt először el kell távolítani egy olyan módszerrel, amely egyik szálkomponensre sincs hatással.”
2. Az R. 6. melléklet IV. fejezetének „AZ EGYES MÓDSZEREK – ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT” helyébe a következő táblázat lép:
AZ EGYES MÓDSZEREK – ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

A

B

C

Mód-
szer

Alkalmazási terület

Reagens

 

Oldható komponens

Oldhatatlan komponens

1.

Acetát

Bizonyos más szálak

Aceton

2.

Egyes fehérjeszálak

Bizonyos más szálak

Hipoklorit

3.

Viszkóz, rézoxid-szál vagy meghatározott típusú modál

Pamut, elasztolefin vagy melamin

Hangyasav és cinkklorid

4.

Poliamid vagy nejlon

Bizonyos más szálak

Hangyasav, 80 tömeg%-os

5.

Acetát

Triacetát, elasztolefin vagy melamin

Benzinalkohol

6.

Triacetát vagy polilaktid

Bizonyos más szálak

Diklórmetán

7.

Egyes cellulózszálak

Poliészter, elaszto-multiészter vagy elasztolefin

Kénsav, 75 tömeg%-os

8.

Akril, meghatározott modakril- vagy meghatározott poliklorid szálak

Bizonyos más szálak

Dimetilformamid

9.

Egyes polikloridok

Bizonyos más szálak

Széndiszulfid/aceton, 55,5/44,5 térfogat %-os

10.

Acetát

Bizonyos polikloridok, elasztolefin vagy melamin

Jégecet

11.

Selyem

Gyapjú, szőr, elasztolefin vagy melamin

Kénsav, 75 tömeg%-os

12.

Juta

Egyes állati eredetű szálak

Nitrogéntartalom módszer

13.

Polipropilén

Bizonyos más szálak

Xilol

14.

Bizonyos más szálak

Poliklorid szálak (a vinilklorid homopolimerjei), elasztolefin vagy melamin

Koncentrált kénsav módszer

15.

Poliklorid szálak, egyes modakrilok, egyes elasztánok, acetátok, triacetátok

Bizonyos más szálak

Ciklohexanon

16.

Melamin

Pamut vagy aramid

Forró hangyasav, 90 tömeg%-os

3. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „1. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), selyem (4), pamut (5), len (7), kender (8), juta (9), manilakender (10), alfafű (11), kókuszrost (12), seprűzanót (13), rami (14), szizál (15), rézoxid-szál (21), modál (22), fehérjeszál (23), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).
Ez a módszer semmilyen körülmények között nem alkalmazható olyan acetátszálak esetében, amelyeknek a felületét deacetilezték.”
4. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „1. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál megadott módon számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, amelyeknél a 'd' értéke 1,01.”
5. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „2. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. pamut (5), rézoxid-szál (21), viszkóz (25), akril (26), poliklorid (27), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), polipropilén (37), elasztán (43), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46) elasztolefin (47) és melamin (48).
Ha különböző fehérjeszálak vannak jelen, akkor a módszerrel ezek összes tömege határozandó meg és nem egyedi mennyiségük.”
6. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „2. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál megadott módon számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve pamut, viszkóz, modál és melamin szálak esetén, melyekhez 'd' = 1,01, és fehérítetlen pamut esetén, melyhez 'd' = 1,03.”
7. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „3. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. pamut (5), elasztolefin (47) és melamin (48).
Ha modál szálat találunk a keverékben, egy előzetes vizsgálatot kell elvégezni annak megállapítására, hogy oldódik-e a reagensben.
A módszer nem alkalmazható olyan keverékekhez, melyekben a pamutot erős kémiai roncsoló hatás érte, vagy melyekben a viszkóz vagy a rézoxid-szál (cupro) részlegesen oldhatóvá vált, bizonyos teljesen el nem távolítható színezékek és kikészítő anyagok jelenléte miatt.”
8. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „3. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános utasításokban meghatározottak szerint számítandók. A 'd' értéke pamut esetében 1,02, melamin esetében 1,01, elasztolefin esetében pedig 1,00.”
9. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „4. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliklorid (27), poliészter (35), polipropilén (37), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).
A fent említetteknek megfelelően, ezt a módszert gyapjúkeverékekre is lehet alkalmazni, de ahol a gyapjútartalom meghaladja a 25%-ot, a 2. módszert kell alkalmazni (a gyapjút lúgos nátriumhipoklorit oldattal kell kioldani).”
10. Az R. 6. melléklet IV. fejezet a „4. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál megadott módon számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, melyeknél a 'd' értéke 1,01.”
11. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „5. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. triacetát (24), elasztolefin (47) és melamin (48).”
12. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „5. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál megadott módon számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, ahol a 'd' értéke 1,01.”
13. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „6. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).
Megjegyzés:
Az olyan triacetát szálak, amelyeket részlegesen hidrolízishez vezető kikészítésnek vetettek alá, már nem teljes mértékben oldódnak ebben a reagensben. Ilyen esetekben a módszer nem alkalmazható.”
14. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „6. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános utasításokban meghatározottak szerint számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve a poliészter, elaszto-multiészter, elasztolefin és melamin szálak esetében, amelyeknél a 'd' értéke 1,01.”
15. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „7. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. poliészter (35), elaszto-multiészter (46) és elasztolefin (47).”
16. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „8. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), elaszto-multiészter (46), elasztolefin (47) és melamin (48).
A módszer egyaránt alkalmas előzetesen metallizált színezékkel színezett akrilok és egyes modakrilok esetében, ugyanakkor nem alkalmas olyan szálaknál, amelyeket krómos utánkezeléssel színeztek.”
17. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „8. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál meghatározottak szerint számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve a gyapjú, a pamut, a rézoxid-szál, a modál, a poliészter,az elaszto-multiészter és a melamin esetében, amelyek tekintetében a 'd' értéke 1,01.”
18. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „9. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46) és melamin (48).
Ha a keverék gyapjú- vagy selyemtartalma nagyobb 25%-nál, a 2. módszert kell használni.
Ha a keverék poliamid- vagy nylontartalma nagyobb 25%-nál, a 4. módszert kell használni.”
19. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „9. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál megadott módon számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, amelyeknél a 'd' értéke 1,01.”
20. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „10. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. meghatározott poliklorid szálak (27), mégpedig PVC-szálak akár utánklórozottak, akár nem, elasztolefin (47) és melamin (48).”
21. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „11. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2) és (3), elasztolefin (47) és melamin (48).”
22. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „11. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános utasításokban meghatározottak szerint számítandók. A 'd' értéke gyapjú esetében 0,985, elasztolefin esetében 1,00, a melamin esetében pedig 1,01”.
23. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „13. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), acetát (19), rézoxid-szál (21), modál (22), triacetát (24), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), üvegszál (44), elaszto-multiészter (46) és melamin (48).”
24. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „13. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál megadott módon számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve a melamin szálat, ahol a 'd' értéke 1,01.”
25. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „14. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. ALKALMAZÁSI TERÜLET
Ez a módszer, az idegenanyagok eltávolítása után, a következő szálakból álló kétkomponensű keverékekhez alkalmazható:
1. pamut (5), acetát (19), rézoxid-szál (21), modál (22), triacetát (24), viszkóz (25), egyes akrilok (26), egyes modakrilok (29), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (35), elaszto-multiészter (46), valamint
2. poliklorid szálak (27) melyek vinilklorid homopolimer alapúak, akár utánklórozottak, akár nem, elasztolefin (47), valamint melamin (48).
A módszer azokra a modakrilokra alkalmazható, melyek koncentrált kénsavba (sűrűség 20 °C-on: 1,84 g/ml) bemerítve áttetsző oldatot adnak.
Ez a módszer alkalmazható a 8. és a 9. módszer helyett.”
26. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „14. Módszer” 2. ALAPELV pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. ALAPELV
A keverék nem poliklorid, nem elasztolefin és nem melamin összetevőjét (vagyis az 1. bekezdés 1. pontjában említett szálak) tömény kénsavval (relatív sűrűsége 20 °C-on 1,84 g/ml) kell kioldani a keverék ismert száraz tömegéből. A poliklorid szálból, elasztolefinből és melaminból álló visszamaradt anyagot össze kell gyűjteni és ki kell mosni. A megszárított anyag lemért tömegét – szükség esetén korrigálva – a keverék száraz tömegének százalékában kell kifejezni. A második összetevő százalékos aránya a kettő különbségéből állapítandó meg.”
27. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „14. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál megadott módon számítandók. A 'd' értéke 1,00, kivéve a melamin szálak esetében, ahol a 'd' értéke 1,01.”
28. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „15. Módszer” 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. ALKALMAZÁSI TERÜLET
Ez a módszer, az idegenanyagok eltávolítása után, a következő szálakból álló kétkomponensű keverékekhez alkalmazható:
1. acetát (19), triacetát (24), poliklorid (27), meghatározott modakrilok (29), meghatározott elasztánok (43)
és
2. gyapjú (1), állati szőrök (2) és (3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (cupro) (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), üvegszál (44), és melamin (48).
Ha modakril- vagy elasztánszál van a keverékben, egy előzetes vizsgálatot kell elvégezni annak megállapítására, hogy a szál teljes mértékben oldódik-e a reagensben.
A poliklorid tartalmú keverékek elemzéséhez a 9. vagy 14. módszer is alkalmazható.”
29. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „15. Módszer” 5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános információknál megadott módon számítandók. A 'd' értéke 1,00, a következők kivételével: akril 0,98., selyem és melamin 1,01.”
30. Az R. 6. melléklet IV. fejezet „15. MÓDSZER” című részt követően a következő „16. MÓDSZER” című résszel egészül ki:
„16. MÓDSZER
(Forró hangyasavas módszer)
1. ALKALMAZÁS TERÜLET
Ez a módszer a nem szálas anyagok eltávolítását követően a következő összetételű, kétkomponensű keverékek esetében alkalmazható:
1. melamin (48)
és
2. pamut (5) és aramid (31).
2. ALAPELV
A melamint az ismert száraz tömegű keverékből (90 tömegszázalékos) forró hangyasavval oldjuk ki.
A visszamaradt anyag összegyűjtjendő, kimosandó. A megszárított és megmért anyag tömege szükség esetén a megfelelő módon korrigálva a keverék száraz tömegére vonatkoztatott százalékos értékben fejezendő ki. A különbség alapján határozható meg a második összetevő százalékos aránya.
Megjegyzés: Szigorúan ajánlott a hőmérséklet tartományon belül maradni, mivel a melamin oldhatósága nagymértékben függ a hőmérséklettől.
3. ESZKÖZÖK ÉS REAGENSEK (az általános részben megadottakon túl)
3.1. Eszközök
3.1.1. Legalább 200 ml űrtartalmú, üvegdugóval ellátott Erlenmeyer-lombik.
3.1.2. Rázó vízfürdő vagy egyéb olyan eszköz, amely rázni és 90 ± 2°C-on tudja tartani a lombikot.
3.2. Reagensek
3.2.1. Hangyasav (90 tömegszázalékos, relatív sűrűsége 20 °C-on 1,204 g/ml). 890 ml 98–100 tömegszázalékos hangyasavat (relatív sűrűsége 20 °C-on 1,220 g/ml) egészítsünk ki vízzel 1 literre.
3.2.2. Híg ammóniaoldat: tömény ammóniaoldatból 80 ml-t (relatív sűrűsége 20 °C-on 0,880 g/ml) egészítsünk ki vízzel 1 literre.
4. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
Az általános útmutatóban leírtak végrehajtása után a következők szerint kell eljárni:
A legalább 200 ml-es, üvegdugóval ellátott Erlenmeyer-lombikban található próbadarab minden grammjához 100 ml hangyasavat kell adni. Üvegdugót rátéve alaposan fel kell rázni, hogy a minta átnedvesedjen. A lombikot rázó vízfürdőben 90 ± 2 °C-on egy óra hosszat erőteljesen kell rázatni. Hagyni kell a lombikot szobahőmérsékletűre hűlni, majd a folyadékot egy lemért szűrőtégelyen dekantálni. A szálmaradékot tartalmazó lombikba 50 ml hangyasavat öntve, kézzel fel kell rázni, és a lombik tartalmát átszűrni a szűrőtégelyen. A visszamaradt szálakat a szűrőtégelyre kell átvinni úgy, hogy a lombikot kis mennyiségű hangyasavval kell kiöblíteni. A tégelyt leszívással le kell üríteni, ezt követően a szálmaradékot ki kell mosni hangyasavval, forró vízzel, híg ammóniaoldattal, végül hideg vízzel, miközben a tégelyt minden egyes folyadék-hozzáadás után le kell szivatni. Leszívás addig nem alkalmazható, amíg mindegyik mosófolyadék gravitációs úton teljesen le nem csöpögött. Végül a tégelyt le kell szívatni, meg kell szárítani, le kell hűteni és meg kell mérni a szálmaradékkal együtt.
Megjegyzés: A hőmérséklet nagyon erősen befolyásolja a melamin oldhatóságát, ezért gondosan ellenőrizni kell.
5. AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS MEGADÁSA
Az eredmények az általános utasításokban meghatározottak szerint számítandók. A 'd' értéke pamut és aramid esetében 1,02.
6. A MÓDSZER PONTOSSÁGA
Textilanyagok homogén keveréke esetében az e módszerrel nyerhető eredmények megbízhatósági tartománya 95%-os konfidenciaszinten nem nagyobb ±2-nél.”
1

A rendelet a 4. § alapján hatályát vesztette 2010. december 15. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére