9/2010. (V. 19.) PM utasítása

1. § Az Utasítás 2. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

2. § Az Utasítás 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3. § Az Utasítás 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

4. § Az Utasítás 4. § (1) bekezdése hatályát veszti.

5. § Az Utasítás 4. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

6. § Az Utasítás 5. § (2) bekezdése hatályát veszti.

7. § Az Utasítás 5. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

8. § Az Utasítás 5. § (6) bekezdése hatályát veszti.

9. § Az Utasítás 6. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

10. § Az Utasítás 8. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

11. § Az Utasítás 8. § (16) és (17) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

12. § Az Utasítás 8. § (20) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

13. § Az Utasítás 10. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

14. § Az Utasítás 11. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

15. § Az Utasítás 11. § (17) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

16. § Az Utasítás 11. §-a az alábbi (19) bekezdéssel egészül ki:

17. § Az Utasítás 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

18. § Az Utasítás 33. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

19. § Az Utasítás 34. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

20. § Az Utasítás 34/A. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

21. § Az Utasítás 34/A. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

22. § Az Utasítás 35. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

23. § Az Utasítás III. fejezetének címe helyébe az alábbi cím lép:

24. § Az Utasítás 45. §-át megelőző alcím helyébe az alábbi alcím lép:

25. § Az Utasítás 45. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

26. § Az Utasítás 45. § (2) bekezdése bevezető rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

27. § Az Utasítás 45. § (3) bekezdése bevezető rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

28. § Az Utasítás 46. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

29. § Az Utasítás 46. § (4)–(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

30. § Az Utasítás 47. §-át megelőző alcím helyébe az alábbi alcím lép:

31. § Az Utasítás 47. § (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

32. § Az Utasítás 48. §-át megelőző alcím helyébe az alábbi alcím lép:

33. § Az Utasítás 48. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

34. § Az Utasítás 48. § (6) és (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

35. § Az Utasítás 50. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi alcím és rendelkezés lép:

36. § Az Utasítás IV. fejezetének címe helyébe az alábbi cím lép:

37. § Az Utasítás 51. § (6) bekezdése hatályát veszti.

38. § Az Utasítás az alábbi 51/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

39. § Az Utasítás 53. §-át megelőző alcím helyébe az alábbi alcím lép:

40. § Az Utasítás 53. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

41. § Az Utasítás 53. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

42. § Az Utasítás 54. § m) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

43. § Az Utasítás 57. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

44. § Az Utasítás 57. § (5) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

45. § Az Utasítás 70. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

46. § Az Utasítás 70. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

47. § Az Utasítás 70. §-a az alábbi (8/a) bekezdéssel egészül ki:

48. § Az Utasítás 85. § (2) bekezdésében a Gazdasági szervezet szervezeti egységeit felsoroló rész helyébe az alábbi rendelkezés lép:

49. § Az Utasítás 85. § (2) bekezdésében a Hatósági Főosztály szervezeti egységeit felsoroló rész helyébe az alábbi rendelkezés lép:

50. § Az Utasítás 85. § (2) bekezdésében a Kizárólagos Illetékességi Ügyek Főosztálya szervezeti egységeit felsoroló szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép:

51. § Az Utasítás 85. § (2) bekezdésében a Szerencsejáték Felügyeleti Főosztály szervezeti egységeit felsoroló szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép:

52. § Az Utasítás 86. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

53. § Az Utasítás 87. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

54. § Az Utasítás 91. § (15) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

55. § Az Utasítás 91/A.–91/C. §-ai helyébe az alábbi rendelkezés lép:

56. § Az Utasítás 95. § (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

57. § Az Utasítás 95. § (2) bekezdésének i) és j) pontja hatályát veszti.

58. § Az Utasítás 123. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

59. § Az Utasítás 124. § (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

60. § Az Utasítás 124. § (3) bekezdése e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

61. § Az Utasítás 125. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

62. § Az Utasítás 125. § (2) bekezdése a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

63. § Az Utasítás 125. § (2) bekezdése d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

64. § Az Utasítás 133. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

65. § Az Utasítás 133. § (2) bekezdésének c) pontja hatályát veszti.

66. § Az Utasítás135. §-át megelőző alcím helyébe az alábbi alcím lép:

67. § Az Utasítás 135. § a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

68. § Az Utasítás 135/A. §-át megelőző alcím helyébe az alábbi alcím lép:

69. § Az Utasítás 135/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

70. § Az Utasítás 135/B. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

71. § Az Utasítás 1. számú mellékletének helyébe jelen utasítás 1. melléklete lép.

72. § Az Utasítás a jelen utasítás 2. melléklete szerinti 1/a. melléklettel egészül ki.

73. § Az Utasítás a jelen utasítás 3. melléklete szerinti 1/b. melléklettel egészül ki.

74. § Az Utasítás a jelen utasítás 4. melléklete szerinti 1/c. melléklettel egészül ki.

75. § Az Utasítás a jelen utasítás 5. melléklete szerinti 1/d. melléklettel egészül ki.

76. § Az Utasítás a jelen utasítás 6. melléklete szerinti 1/e. melléklettel egészül ki.

77. § Az Utasítás a jelen utasítás 7. melléklete szerinti 1/f. melléklettel egészül ki.

78. § Az Utasítás a jelen utasítás 8. melléklete szerinti 1/g. melléklettel egészül ki.

79. § Az Utasítás a jelen utasítás 9. melléklete szerinti 1/h. melléklettel egészül ki.

80. § Az Utasítás a jelen utasítás 10. melléklete szerinti 1/i. melléklettel egészül ki.

81. § Az Utasítás a jelen utasítás 11. melléklete szerinti 1/j. melléklettel egészül ki.

82. § Az Utasítás a jelen utasítás 12. melléklete szerinti 1/k. melléklettel egészül ki.

83. § Az Utasítás 4. számú mellékletének címe helyébe az alábbi cím lép:

84. § Az Utasítás 5. számú melléklete helyébe jelen utasítás 13. melléklete lép.

85. § Az Utasítás az aláírás napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Budapest, 2010. április 30.

1. § (1) Az igazgatóság az APEH elsőfokú területi szerve.

(2) Az igazgatóság az APEH jogi személyiségű szervezeti egysége.

(3) Az igazgatóság alapadatai a következők:

2. § (1) Az igazgatóság a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokkal rendelkezik, amelyet az APEH költségvetése tartalmaz.

(2) Az igazgatóság gazdálkodására az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), továbbá a végrehajtására kiadott az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló többször módosított 2008. évi CV. törvény előírásai az irányadók.

Az igazgatóság szervezete

3. § Az igazgatóság az 1. számú melléklet szerinti szervezeti egységekből épül fel.

Az igazgatóság hatásköre és illetékessége

4. § (1) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:

(2) Ellátja a Tbj. előírása által meghatározott járulékügyekben az igazgatási szerv feladatait is.

(3) Az illetékességi körébe tartozó adózók tekintetében az igazgatóság elsőfokú adóhatóság, az adóigazgatási eljárásban felettes szerve a Központi Hivatal, mely egyben a másodfokú jogkört is gyakorolja.

(4) Az igazgatóság illetékessége a Főváros és Pest megye közigazgatási területére terjed ki.

Az igazgatóság alaptevékenysége, feladatai

5. § (1) Az igazgatóság az illetékességi területén ellátja:

(2) Ellátja az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az eljárási illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos eljárások lefolytatását.

(3) Ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel összefüggő, az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat.

(4) Ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával, illetőleg az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat.

(5) Ellátja a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilván-tartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával, továbbá a magánnyugdíjpénztárak részére történő adatátadással kapcsolatos, jogszabályban az állami adóhatóság számára meghatározott feladatokat.

(6) Ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásával és a munkaügyi hatóságnak történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adóhatóság számára meghatározott feladatokat.

(7) Ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a vagyonrendezési, adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést megillető, a vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői képviseletet, illetőleg az ingó-, ingatlan-végrehajtási eljárás során a végrehajtás foganatosítójaként ellátandó meghatározott feladatokat.

(8) Ellátja az Áht. végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban meghatározott feladatokat.

(9) Ellátja az Áht. végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetőleg a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és ellátja az azzal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat.

(10) Összegzi és feldolgozza az adó- és pénzforgalmi adatokat, az ellenőrzések megállapításait, és ezekről a Központi Hivatalt tájékoztatja.

(11) Évente köteles a helyi, illetőleg helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az önkormányzat részére tájékoztatást adni.

(12) Feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és a Központi Hivatal részére továbbítja.

(13) Tájékoztatja a hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá eső adatról, tényről, körülményről vagy iratról az Art.-ban meghatározott szerveket, ha az valamely adó vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti.

(14) Együttműködik feladatainak ellátása során az illetékességi területén lévő helyi, illetőleg helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

(15) Megadja az adózóknak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást, az adózást velük megismerteti.

(16) Megszervezi és lebonyolítja alkalmazottai részére a munkavégzésükhöz szükséges, helyi szervezésű képzéseket.

(17) Illetékességi körébe tartozó adózókat érintően elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében polgári jogi igényt terjeszt elő.

(18) Ellátja a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat.

6. § Az alaptevékenység(ek) 2010. január 1-től érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:

841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés.

Államháztartási szakágazati besorolás:

841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás

7. § Az igazgató az igazgatóság egyszemélyi felelős vezetője.

Az igazgató feladatai

8. § (1) Az igazgató általános feladatait jelen utasítás 22. §-a tartalmazza.

(2) Közvetlenül vezeti és felügyeli a szakigazgatók, az igazgatói tanácsadó, az igazgatói biztos valamint az 1. számú melléklet szerint a közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egységek munkáját.

(3) Rendszeresen beszámoltatja az igazgatóság szakigazgatóit, szakigazgató-helyetteseit, a közvetlen vezetése alá tartozó főosztályok és önálló osztályok vezetőit, évente beszámoltatási tervet készít.

(4) Értékeli az igazgatóság szervezeti egységeinek tevékenységét, a vezetők munkáját, a felmerült problémák megoldása érdekében intézkedik, illetőleg intézkedést kezdeményez az arra jogosult szervnél.

(5) Meghatározza az igazgatóságon belüli kiadmányozási rendet, valamint az igazgatóság vezetőinek helyettesítésére vonatkozó rendet, amelynek szabályait külön igazgatói utasítás tartalmazza.

(6) A megállapított igazgatósági létszámkerettel – a meghatározott törvényi előírások és humánpolitikai előírások, elvek szabályait betartva – gazdálkodik, szervezi a feladatellátás biztosításához szükséges emberi-erőforrás kapacitás rendelkezésre állását.

(7) Az igazgató a 12. § (1) bekezdésére figyelemmel meghatározza helyettesítésének rendjét.

Az igazgató jogosultsága

9. § (1) Az igazgató általános jogosultságát jelen utasítás 23. §-a tartalmazza.

(2) Feladatai ellátása során igazgatói biztosokat és igazgatói tanácsadókat alkalmazhat.

(3) Bármely szervezeti egység munkáját érintő megbeszélésen részt vehet, a szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet, illetőleg dönthet a működést, a feladat végrehajtását érintő kérdésekben, valamint jogosult az információátadás ellenőrzésére.

(4) Jogosult a tömegtájékoztatás és a média kapcsolatok keretében az igazgatóság működésével, általános szakmai munkájával kapcsolatos, illetőleg az igazgatóság konkrét eljárását érintő kérdésben információk közreadására, nyilatkozat adására, vagy ezzel más köztisztviselőt megbízni.

(5) Az igazgatóság nevében együttműködési megállapodást köthet.

Az igazgató felelőssége

10. § (1) Az igazgató általános felelősségét jelen utasítás 24. §-a tartalmazza.

(2) Felelős a vezetése alá tartozó szervezet törvényes működtetéséért, a feladatok eredményes végrehajtásáért, a jogszabályok, valamint az APEH utasítások, irányelvek, tájékoztatók (a továbbiakban: elnöki intézkedések), az APEH elnöke, elnökhelyettesei, gazdasági vezetője és a Központi Hivatal szakmai felügyeleti főosztályai által kiadott körlevelek (a továbbiakban együtt: APEH körlevelek) betartásáért és betartatásáért.

(3) Felelős a munkakörülményeket érintő jogszabályokban előírtak biztosításáért.

(4) Felelős az igazgatóság rendelkezésére álló erőforrások ésszerű működtetéséért, a különböző szakmai és funkcionális folyamatok összehangolt megvalósításáért.

Az általános szakigazgató

11. § (1) Az általános szakigazgató – az APEH elnöke előzetes véleményének kikérése mellett – az igazgató által megbízott felelős vezető.

(2) Jelen utasításban szakigazgatón az általános szakigazgatót is érteni kell.

Az általános szakigazgató feladatai

12. § (1)

(2) Az igazgató átruházott hatáskörében

(3) Az általános szakigazgató (2) bekezdés szerinti feladatainak ellátására a 16. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

Az általános szakigazgató jogosultsága

13. § (1) Az általános szakigazgató jogosultságára az általános helyettesítési jog keretében a 9. § rendelkezései az irányadóak.

(2) Az igazgató felhatalmazása alapján bármely szervezeti egység munkáját érintő megbeszélésen részt vehet, a szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet.

(3) A felügyelete alá tartozó szervezeti egységek irányítását érintő általános jogosultságára a 17. § rendelkezései.

Az általános szakigazgató felelőssége

14. § (1) Az igazgató helyettesítése során az igazgató át nem ruházható kiadmányozási jogkörébe tartozó feladatok tekintetében köteles utólagosan beszámolni. A beszámolási kötelezettség formáját az igazgató határozza meg.

(2) Felelős az igazgató által feladatkörébe utalt feladatok eredményes végrehajtásáért.

(3) A felügyelete alá tartozó szervezeti egységek irányítását érintő általános felelősségére a 18. § rendelkezései vonatkoznak.

A szakigazgató

15. § (1) A szakigazgató – az APEH elnöke előzetes véleményének kikérése mellett – az igazgató által megbízott felelős vezető.

(2) Az igazgató által átruházott jogkörében összehangolja, irányítja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó szakterület tevékenységét.

A szakigazgató feladatai

16. § (1) Az igazgató által átruházott jogkörében képviseli az igazgatóságot.

(2) Koordinálja az irányítása alá tartozó szakterület munkáját, gondoskodik a feladatok határidőben történő a jogszabályoknak, elnöki intézkedéseknek, APEH körleveleknek, valamint az igazgatói utasításoknak, az igazgatói és szakigazgatói körleveleknek és az igazgató rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásáról, az abban foglaltak betartásáról, illetőleg betartatásáról.

(3) Folyamatosan ellenőrzi az igazgatóság feladat- és munkaterve alapján meghatározott, az irányítása alá tartozó szakterület által végrehajtandó feladatok teljesítését.

(4) Biztosítja a központi hivatali szintű döntések, rendelkezések, az éves feladattervben és a munkatervben, valamint a szakmai irányelvekben foglaltak maradéktalan végrehajtását.

(5) Az igazgatóval együttműködve szervezi, irányítja és felügyeli az 1. számú melléklet szerinti, az irányítása alá tartozó szakterület szakmai munkáját. E feladatkörében eljárva intézkedik a szervezeti egységek által jelzett problémák megoldásáról, amennyiben a probléma más szakterületet, illetőleg igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységet érint, azt haladéktalanul köteles továbbítani – az igazgató egyidejű tájékoztatása mellett – az érintett vezetőnek.

(6) Ellátja az irányítása alá tartozó szakterület vezetőit a feladataik elvégzéséhez szükséges információkkal, adatokkal, szakmai tájékoztatással.

(7) Rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szakterület tevékenységének tapasztalatairól, a munkafeladatai végrehajtásáról az igazgatót, a Központi Hivatalt, valamint az igazgató döntéseiről a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőit.

(8) Biztosítja a kapcsolattartást a Központi Hivatal felettes szakmai főosztályaival és feladataitól függően más külső szervekkel. Ez utóbbiról az igazgatót tájékoztatni köteles.

(9) Munkakörének ellátása során kapcsolatot tart az igazgatóság szakigazgatóival és más vezetőivel.

(10) Előzetesen jóváhagyja az irányítása és felügyelete alá tartozó szakterület vezetői értekezletekre kerülő, vagy felügyeleti szervhez küldendő előterjesztéseit.

(11) Közreműködik az igazgatóságon belüli információáramlás és kommunikációs folyamatok zavartalan működtetésének biztosításában, kialakítja az irányítása alá tartozó szakmai feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás rendszerét.

(12) Munkaértekezleteket tart, beszámoltatja az irányítása alá tartozó szakigazgató-helyetteseket, legalább évente értékeli a végzett tevékenységet, a vezetők munkáját, ennek alapján javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.

(13) Gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.

(14) Figyelemmel kíséri az irányítása alá tarozó belső utánpótlás szakmai, vezetői fejlődését.

(15) A rendelkezésére bocsátott létszám-, illetmény-, bérfejlesztési, jutalmazási és érdekeltségi kerettel kapcsolatban – a teljesítményarányos díjazás elvét, valamint az APEH centralizált bérgazdálkodási szabályait betartva – gazdálkodik.

(16) Figyelemmel kíséri az irányítása alá tartozó szakterület részére megállapított létszám, a részükre megállapított illetmény- (bér-), illetményfejlesztési (bérfejlesztési), jutalmazási és érdekeltségi alapból biztosított összegek teljesítményarányos felhasználását.

(17) Felügyeli az irányítása alá tartozó szakterület vezetőinek és a közvetlen irányítása alatt álló alkalmazottak helyettesítési rendjét, melynek szabályait külön igazgatói utasítás rögzíti.

(18) Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az igazgató a hatáskörébe utal.

(19) Távolléte, illetőleg akadályoztatása esetére a vezetői helyettesítések rendjéről szóló mindenkor hatályos igazgatói utasításban foglaltak szerint kijelöli a helyettesítésre jogosult személyt.

A szakigazgató jogosultsága

17. § (1) Jogosult az irányítása alá tartozó szakterületet közvetlenül érintő megbeszéléseken részt venni, tájékoztatást kérni, véleményt nyilvánítani, és javaslatot tenni. Dönthet a működést, feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, valamint jogosult az információátadás ellenőrzésére.

(2) Jogosult szakterületét érintően – a Jogi és Koordinációs Főosztály vezetőjének ellenjegyzését követően – körlevél kiadására.

(3) Jogosult feladatkörében operatív intézkedéseket kiadni.

(4) Jogosult feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítás teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni és azt az igazgató tudomására hozni a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 38. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(5) Jogosult értekezletek rendszeres megtartására, továbbá a felső vezetői értekezleten elhangzottakról a tájékoztatás továbbadására.

(6) Jogosult az igazgató által átruházott jogkörében az irányítása alá tartozó szakterületet érintően, a feladatkörébe tartozó kérdésekben a képviselet gyakorlására, a vitás kérdések feltárására, rendezésére.

(7) Jogosult a hardveres problémák elhárításához közvetlenül az igazgatóságon működő – APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet (a továbbiakban: SZTADI) szervezetébe tartozó – informatikai terület segítségét kérni.

(8) Jogosult és köteles az igazgató által – határozott vagy határozatlan időre –átruházott jogkörben, az igazgató által meghatározott terjedelemben az igazgatóság által használt, az APEH kezelésében lévő vagy bérelt ingatlanban a napi munka zavartalanságának biztosításával kapcsolatos teendők ellátására a munkafolyamatok összehangolása érdekében.

A szakigazgató felelőssége

18. § (1) Felelős az irányítása alá tartozó szakterület feladatkörébe tartozó vagy esetenként oda rendelt feladatok végrehajtásának eredményességéért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, valamint az igazgatói utasítások, az igazgatói és szakigazgatói körlevelek betartásáért és betartatásáért.

(2) Felelős az igazgató által átruházott jogkörben a kiadmányozási jog gyakorlásáért, annak törvényességéért.

(3) Felelős az irányítása alá tartozó szakterületet érintő rendszeres – előírásoknak megfelelő – adatszolgáltatás határidőre történő teljesítésének biztosításáért, valamint az eseti jellegű adatszolgáltatások elvégzéséért.

(4) Felelős az irányítása alá tartozó hatósági jogkörrel rendelkező főosztályok elsőfokú határozatainak és végzéseinek (a továbbiakban együtt: hatósági döntések) törvényes meghozataláért.

(5) Felelős az irányítása alá tartozó szakterületeknél az adatvédelem és adatbiztonság szabályainak érvényesülését biztosító vezetői intézkedések megvalósulásáért.

(6) Felelős a szakterülete rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért, betartatásáért.

(7) Felelős a munka- és tűzvédelemre, a polgári védelemre, az őrzésbiztonságra, a vagyonvédelemre, az adatvédelemre, az állam- és szolgálati titokra vonatkozó előírások: jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek betartásáért, betartatásáért.

(8) Köteles gondoskodni arról, hogy az igazgató, a közvetlen irányítása alá tartozó alkalmazottak, valamint az irányítása alá tartozó szakterület kellő időben tudomást szerezzenek arról, hogy ki helyettesíti, továbbá az irányítása alá tartozó szervezeti egységek alkalmazottai kitől fogadhatnak el utasítást akkor, ha ő maga a vezetői funkció gyakorlásában akadályoztatva van.

A szakigazgató-helyettes

19. § A szakigazgató-helyettes – a gazdasági szakigazgató-helyettes kivételével – az érintett szakigazgató javaslatára az igazgató által megbízott felelős vezető.

A szakigazgató-helyettes feladatai

20. § (1) Szervezi, irányítja és felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkáját.

(2) Gondoskodik a feladatok határidőben történő, a jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek, valamint az igazgató és az irányítását ellátó szakigazgató (kivéve a gazdasági szakigazgató-helyettes) rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásáról.

(3) Jóváhagyja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatervét, valamint felügyeli az igazgatóság feladat- és munkaterve alapján meghatározott, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által végrehajtandó feladatok teljesítését.

(4) Biztosítja a központi hivatali szintű döntések, rendelkezések, valamint a szakmai irányelvekben foglaltak maradéktalan végrehajtását.

(5) A felettes vezetőivel együttműködve szervezi, irányítja és felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek szakmai munkáját. E feladatkörében eljárva figyelemmel kíséri a főosztályvezetők által összegzett problémákat, amelyek megoldása érdekében intézkedik. Amennyiben a probléma más szakterületet, illetőleg az igazgató közvetlen irányítása alá tarozó szervezeti egységet érint, azt haladéktalanul köteles továbbítani – a szakigazgató, a gazdasági szakigazgató-helyettes esetében az igazgató egyidejű tájékoztatása mellett – az érintett vezető részére.

(6) Ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit a feladataik elvégzéséhez szükséges információkkal, adatokkal, szakmai tájékoztatással.

(7) Rendszeresen tájékoztatja az általa irányított szervezeti egységek tevékenységének tapasztalatairól, a munkafeladatai végrehajtásáról a közvetlen felügyeletét ellátó szakigazgatót (a gazdasági szakigazgató-helyettes az igazgatót), a központi hivatali szintű, valamint az igazgatói, szakigazgatói döntésekről pedig az irányítása alá tartozó főosztályok vezetőit.

(8) Biztosítja a kapcsolattartást az igazgatóság más szakterületeivel, illetőleg az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységeivel, a Központi Hivatal felettes szakmai főosztályaival, és feladattól függően más külső szervekkel. Ez utóbbiról a szakigazgatót (a gazdasági szakigazgató-helyettes az igazgatót) tájékoztatni köteles.

(9) Munkakörének ellátása során együttműködik az igazgatóság más szakterületeinek, illetőleg az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységeinek vezetőivel.

(10) Biztosítja az igazgatóságon belüli információáramlás és kommunikációs folyamatok zavartalan működtetését, kialakítja az irányítása alá tartozó szakmai feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás rendszerét.

(11) Munkaértekezleteket tart, beszámoltatja az irányítása alá tartozó főosztályvezetőket, legalább évente értékeli a végzett tevékenységet, a vezetők munkáját, ennek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(12) Előzetesen jóváhagyja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői értekezletekre kerülő, vagy felügyeleti szervhez küldendő előterjesztéseit.

(13) Figyelemmel kíséri az irányítása alá tartozó belső utánpótlás szakmai, vezetői fejlődését.

(14) Gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.

(15) A rendelkezésére bocsátott létszám-, illetmény- (bér-), illetményfejlesztési (bérfejlesztési), jutalmazási és érdekeltségi kerettel kapcsolatban – a teljesítményarányos díjazás elvét, valamint az APEH centralizált bérgazdálkodási szabályait betartva – gazdálkodik.

(16) Figyelemmel kíséri az irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére megállapított létszám betöltöttségének alakulását, az illetmény- (bér-), illetményfejlesztési (bérfejlesztési), jutalmazási és érdekeltségi keretek teljesítményarányos felhasználását.

(17) Felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek és a közvetlen irányítása alá tartozó alkalmazottak helyettesítési rendjét.

(18) Távolléte, illetőleg akadályoztatása esetére a vezetői helyettesítések rendjéről szóló mindenkor hatályos igazgatói utasításban foglaltak szerint kijelöli a helyettesítésére jogosult személyt.

(19) Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a felettes vezetők a feladatkörébe utalnak.

A szakigazgató-helyettes jogosultsága

21. § (1) Jogosult az általa irányított szervezeti egységeket közvetlenül érintő megbeszéléseken részt venni, tájékoztatást kérni, illetőleg véleményt nyilvánítani és javaslatot tenni az általa irányított szervezeti egységek működését és feladatait érintő kérdésekben.

(2) Jogosult feladatkörében operatív intézkedéseket kiadni.

(3) Jogosult az irányítása alá tartozó főosztályok esetében értekezletek rendszeres megtartására, továbbá a felső vezetői értekezleten elhangzottakról a tájékoztatás továbbadására.

(4) Jogosult feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítás teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni és azt közvetlen vezetője tudomására hozni, a Ktv. 38. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(5) Jogosult az igazgató által átruházott jogkörében az irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő kérdésekben a képviselet ellátására, a vitás kérdések feltárására, rendezésére.

(6) Jogosult a hardveres problémák elhárításához közvetlenül az igazgatóságon működő – a SZTADI szervezetébe tartozó – informatikai szakterület segítségét kérni.

(7) Jogosult és köteles az igazgató által – határozott vagy határozatlan időre –átruházott jogkörben, az igazgató által meghatározott terjedelemben az igazgatóság által használt, APEH kezelésében lévő vagy bérelt ingatlanban a napi munka zavartalanságának biztosításával kapcsolatos teendők ellátására a munkafolyamatok összehangolása érdekében.

A szakigazgató-helyettes felelőssége

22. § (1) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó – vagy esetenként oda utalt – feladatok végrehajtásáért, eredményességéért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a vonatkozó jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek, valamint az igazgató, az irányítását ellátó szakigazgató (gazdasági szakigazgató-helyettes kivételével) rendelkezéseinek a betartásáért, betartatásáért.

(2) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő rendszeres – az előírásoknak megfelelő – adatszolgáltatás határidőre történő teljesítésének biztosításáért, valamint az eseti jellegű adatszolgáltatások elvégzéséért.

(3) Felelős az irányítása alá tartozó a hatósági jogkörrel rendelkező főosztályok elsőfokú hatósági döntéseinek törvényes meghozataláért.

(4) Felelős az igazgató által átruházott jogkörben a kiadmányozási jogának gyakorlásáért, és annak törvényességéért.

(5) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az adatvédelem és adatbiztonság szabályainak érvényesülését biztosító vezetői intézkedések megvalósulásáért.

(6) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért és betartatásáért.

(7) Felelős a munka- és tűzvédelemre, a polgári védelemre, az őrzésbiztonságra, a vagyonvédelemre, az adatvédelemre, az állam- és szolgálati titokra vonatkozó előírások: jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek betartásáért, betartatásáért.

(8) Köteles gondoskodni arról, hogy a szakigazgató (a gazdasági szakigazgató-helyettes esetében az igazgató), a közvetlen irányítása alatt álló alkalmazottak, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek kellő időben tudomást szerezzenek arról, hogy ki helyettesíti, továbbá az irányítása alá tartozó szervezeti egység alkalmazottai kitől fogadhatnak el utasítást akkor, ha ő maga a vezetői funkció gyakorlásában akadályozva van.

Az igazgatói biztos

23. § Az igazgató által meghatározott feladat ellátására, a feladat elvégzéséhez szükséges időtartamra megbízott vagy kinevezett, döntési jogkörrel rendelkező köztisztviselő.

Az igazgatói tanácsadó

24. § Az igazgató által meghatározott témakörrel kapcsolatos feladatok ellátására, határozatlan időtartamra megbízott köztisztviselő. Az igazgató döntése alapján feladatait a témakör szerint illetékes szakigazgató felügyelete és irányítása alatt is elláthatja.

A főosztályvezető

25. § A főosztályvezető

26. § (1) Szervezi, irányítja és felügyeli az irányítása alá tartozó főosztály munkáját.

(2) Gondoskodik a feladatok határidőben történő, a jogszabályoknak, elnöki intézkedéseknek, APEH körleveleknek, igazgatói utasításoknak, igazgatói és szakigazgatói körleveleknek, valamint az igazgató és a felügyeletét, irányítását ellátó szakigazgató, szakigazgató-helyettes rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásáról.

(3) Meghatározza az irányítása alá tartozó főosztály munkatervét, ellenőrzi a főosztály munkatervi és egyéb feladatainak végrehajtását.

(4) Biztosítja a központi hivatali szintű döntések, rendelkezések, az éves feladattervben és a munkatervben, valamint a szakmai irányelvekben foglaltak végrehajtását.

(5) A felettes vezetőivel együttműködve szervezi, irányítja és felügyeli az irányítása alá tartozó osztályok munkáját. E feladatkörében eljárva figyelemmel kíséri és összegzi a szervezeti egységek által jelzett problémákat, amelyek megoldása érdekében, az általánosítható tapasztalatok alapján intézkedik, illetőleg jelzéssel él a közvetlen felügyeletét ellátó igazgató, általános szakigazgató, illetve szakigazgató-helyettes felé. Amennyiben az adott probléma más szakterületet, illetőleg az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységet érint, azt – a felettes vezető útján – haladéktalanul köteles továbbítani az érintett vezető felé.

(6) Ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit a feladataik elvégzéséhez szükséges információkkal, adatokkal, szakmai tájékoztatással.

(7) Az irányítása alá tartozó főosztály tevékenységének tapasztalatairól, a munkafeladatai végrehajtásáról a közvetlen felettes vezetőt, a központi hivatali szintű, valamint az igazgatói, szakigazgatói, szakigazgató-helyettesi döntésekről pedig a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőit rendszeresen tájékoztatja.

(8) Biztosítja a kapcsolattartást az igazgatóság más – a főosztály tevékenységével összefüggő feladatokat ellátó – szervezeti egységeivel, a Központi Hivatal felettes szakmai területeivel, és feladattól függően más külső szervekkel. Ez utóbbiról az igazgatót – a szolgálati út betartásával – tájékoztatni köteles. Amennyiben indokolt – a felettes vezető utólagos tájékoztatásával – az igazgatót közvetlenül értesíti.

(9) Munkakörének ellátása során együttműködik az igazgatóság más szakterületeinek, illetőleg az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységeinek vezetőivel.

(10) Biztosítja az igazgatóságon belüli információáramlás és kommunikációs folyamatok zavartalan működtetését, kialakítja az irányítása alá tartozó szakmai feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás rendszerét.

(11) Munkaértekezleteket tart, rendszeresen beszámoltatja az irányítása alá tartozó osztályvezetőket, legalább évente értékeli a végzett tevékenységet, a vezetők munkáját, amennyiben szükséges intézkedik, vagy intézkedést kezdeményez.

(12) Figyelemmel kíséri az irányítása alá tartozó belső utánpótlás szakmai, vezetői fejlődését.

(13) Gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.

(14) A rendelkezésére bocsátott létszám-, illetmény (bér-), illetményfejlesztési (bérfejlesztési), jutalmazási és érdekeltségi kerettel kapcsolatban – a teljesítményarányos díjazás elvét, valamint az APEH centralizált bérgazdálkodási szabályait betartva – gazdálkodik.

(15) Figyelemmel kíséri az irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére megállapított létszám betöltöttségének alakulását, az illetmény- (bér-), illetményfejlesztési (bérfejlesztési), jutalmazási és érdekeltségi keretek teljesítményarányos felhasználását.

(16) Felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek és a közvetlen irányítása alá tartozó személyek helyettesítési rendjét.

(17) Távolléte illetőleg akadályoztatása esetére a vezetői helyettesítések rendjéről szóló mindenkor hatályos igazgatói utasításban foglaltak szerint kijelöli a helyettesítésére jogosult személyt.

(18) Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a felettes vezető a feladatkörébe utal.

A főosztályvezető jogosultsága

27. § (1) Jogosult az irányítása alá tartozó szervezeti egységeket közvetlenül érintő megbeszéléseken részt venni, tájékoztatást kérni, illetőleg véleményt nyilvánítani, és javaslatot tenni a szervezeti egysége működését és feladatait érintő kérdésekben.

(2) Jogosult feladatkörében operatív intézkedéseket kiadni.

(3) Jogosult főosztályi értekezletek rendszeres megtartására, az irányítása alá tartozó osztályvezetők beszámoltatására, továbbá a felső vezetői értekezleten elhangzottakról a tájékoztatás továbbadására.

(4) Jogosult feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítás teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni és azt közvetlen vezetője tudomására hozni Ktv. 38. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(5) Jogosult a feladatkörébe tartozó kérdésekben a képviselet ellátására, a vitás kérdések feltárására, rendezésére.

(6) A hardveres problémák elhárításához közvetlenül az igazgatóságon működő – a SZTADI szervezetébe tartozó – informatikai terület segítségét kérheti.

(7) Jogosult és köteles az igazgató által – határozott vagy határozatlan időre – átruházott jogkörben, az igazgató által meghatározott terjedelemben, az igazgatóság által használt, az APEH kezelésében lévő vagy bérelt ingatlanban a napi munka zavartalanságának biztosításával kapcsolatos teendők ellátására a munkafolyamatok összehangolása érdekében.

A főosztályvezető felelőssége

28. § (1) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő, illetőleg azok feladatkörébe tartozó vagy esetenként oda utalt feladatok végrehajtásának eredményességéért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a vonatkozó jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek, az igazgatói, valamint a felügyeletét és irányítását ellátó szakigazgatói és szakigazgató-helyettesi rendelkezések betartásáért, betartatásáért.

(2) Felelős a főosztályt érintő rendszeres – előírásoknak megfelelő – adatszolgáltatás határidőre történő teljesítésének biztosításáért, valamint az eseti jellegű adatszolgáltatások elvégzéséért.

(3) A hatósági jogkörrel rendelkező főosztály vezetője felelős a főosztály elsőfokú hatósági döntéseinek törvényes meghozataláért.

(4) Felelős az igazgató által átruházott jogkörben a kiadmányozási jogának gyakorlásáért, és annak törvényességéért.

(5) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az adatvédelem és adatbiztonság szabályainak érvényesülését biztosító vezetői intézkedések megvalósulásáért.

(6) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért, betartatásáért.

(7) Felelős a tűz- és munkavédelemre, a polgári védelemre, az őrzésbiztonságra, a vagyonvédelemre, az adatvédelemre, az állam- és szolgálati titokra vonatkozó előírások: a jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek betartásáért, betartatásáért.

(8) Köteles gondoskodni arról, hogy a közvetlen irányítása alatt álló alkalmazottak és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek kellő időben tudomást szerezzenek arról, hogy ki helyettesíti és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek alkalmazottai kitől fogadhatnak el utasítást akkor, ha ő maga a vezetői funkció gyakorlásában akadályoztatva van.

A főosztályvezető-helyettes

29. § (1) A főosztályvezető-helyettes

(2) Az igazgató közvetlen irányítása alatt álló főosztályok főosztályvezető-helyettese – a főosztályvezető javaslatának figyelembevételével – az igazgató által megbízott felelős vezető.

(3) A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető által meghatározott körben közvetlenül irányítja a főosztály feladatkörébe tartozó tevékenységet. A főosztályvezető-helyettes tevékenységét a főosztályvezető irányítja.

(4) Amennyiben a főosztályvezető-helyettes a főosztály szervezetén belül működő osztály vezetésére szóló megbízással rendelkezik, ennek keretében kötelezően ellátja a 33. §-ban meghatározott feladatokat is, illetőleg e tekintetben vezetői jogosultságára és felelősségére a 34–35. §-ok rendelkezései is irányadók. Amennyiben a főosztályvezető-helyettes a főosztály szervezetén belül működő osztály vezetésére szóló megbízással nem rendelkezik (a továbbiakban: függetlenített főosztályvezető-helyettes), konkrét feladatait a főosztály vezetője a munkaköri leírásában rögzíti.

(5) A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezetőt távollétében, akadályoztatása esetén a főosztályvezető által meghatározott körben helyettesíti.

(6) A függetlenített főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető által meghatározott feladatkörben utasítási joggal jár el.

Az önálló osztályt irányító főosztályvezető

30. § Az önálló osztályt irányító főosztályvezető az igazgató által megbízott felelős vezető. Az önálló osztályt irányító főosztályvezető feladatát, jogosultságát és felelősségét érintően a főosztályvezetőre vonatkozó 26–28. §-ok szerinti általános előírások az irányadók.

Az önálló osztályt irányító osztályvezető

31. § Az önálló osztályt irányító osztályvezető az igazgató által megbízott felelős vezető. Az önálló osztályt irányító osztályvezető feladatát, jogosultságát és felelősségét érintően az osztályvezetőre vonatkozó 33–35. §-ok szerinti általános előírások az irányadók.

Az osztályvezető

32. § (1) Az osztályvezető

(2) Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok osztályvezetője a főosztályvezető javaslatának figyelembevételével az igazgató által megbízott felelős vezető.

Az osztályvezető feladatai

33. § (1) Szervezi, irányítja és felügyeli az irányítása alá tartozó osztály munkáját.

(2) Gondoskodik a feladatok határidőben történő, a jogszabályok, elnöki intézkedések és APEH körlevelek, igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek, az igazgató, valamint a felügyeletét és irányítását ellátó szakigazgató, szakigazgató-helyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes rendelkezéseinek a végrehajtásáról.

(3) Javaslatot tesz a főosztályi munkaterv összeállításához, ellenőrzi az osztályt érintő munkatervi és egyéb feladatok végrehajtását.

(4) Biztosítja a központi hivatali szintű döntések, rendelkezések, az éves feladattervben és a munkatervben, valamint a szakmai irányelvekben foglalt előírások végrehajtását.

(5) Szervezi, irányítja és felügyeli a felettes főosztályvezetővel/főosztályvezető-helyettessel együttműködve az irányítása alá tartozó osztály szakmai munkáját. E feladatkörében eljárva figyelemmel kíséri és összegzi az irányítása alá tartozó alkalmazottak által jelzett problémákat, amelyek megoldása érdekében, az általánosítható tapasztalatok alapján intézkedik. Amennyiben az adott probléma más szakterületet, illetőleg az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységet érint, arról az érintett szakterület, szervezeti egység megkeresése céljából a felettes főosztályvezetőjét/főosztályvezető-helyettesét tájékoztatja.

(6) Ellátja az irányítása alá tartozó alkalmazottakat a feladataik elvégzéséhez szükséges információkkal, adatokkal, szakmai tájékoztatással.

(7) Rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó osztály tevékenységének tapasztalatairól, a munkafeladatok végrehajtásáról a felettes főosztályvezetőt/főosztályvezető-helyettest, a központi hivatali szintű, valamint az igazgatói, szakigazgatói, szakigazgató-helyettesi, főosztályvezetői/főosztályvezető-helyettesi döntésekről pedig az irányítása alá tartozó alkalmazottakat.

(8) A feladatkörének ellátásával összefüggően a külső szervekkel történő kapcsolattartásról köteles az igazgatót – a szolgálati út betartásával – tájékoztatni. Amennyiben az ügy jellege megkívánja és a szolgálati út betartására nincs mód – a felettes vezető utólagos tájékoztatásával – az igazgatót közvetlenül értesíti.

(9) Munkakörének ellátása során együttműködik a többi azonos szakmai területet irányító osztályvezetővel és feladatainak eredményes ellátása érdekében az igazgatóság más vezetőivel.

(10) Rendszeres adatszolgáltatással elősegíti az igazgatóságon belüli információs rendszer zavartalan működtetését.

(11) Munkaértekezleteket tart, rendszeresen beszámoltatja az irányítása alá tartozó alkalmazottakat, folyamatosan értékeli a végzett tevékenységüket, amennyiben szükséges intézkedik, vagy intézkedést kezdeményez.

(12) Megállapítja az osztály alkalmazottainak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, felülvizsgálja az általuk készített tervezeteket.

(13) Elősegíti az osztály alkalmazottainak szakmai fejlődését.

(14) Gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.

(15) Távolléte illetőleg akadályoztatása esetére a vezetői helyettesítések rendjéről szóló mindenkor hatályos igazgatói utasításban foglaltak szerint kijelöli a helyettesítésére jogosult személyt.

(16) Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a főosztályvezető a hatáskörébe utal.

Az osztályvezető jogosultsága

34. § (1) Jogosult az irányítása alá tartozó osztály feladatellátását közvetlenül érintő megbeszéléseken részt venni, tájékoztatást kérni, illetőleg véleményt nyilvánítani, és javaslatot tenni a szervezeti egysége működését és feladatait érintő kérdésekben.

(2) Jogosult feladatkörében operatív intézkedéseket kiadni.

(3) Jogosult munkaértekezletek megtartására, továbbá a felsőbb vezetői értekezleten elhangzottakról a tájékoztatás továbbadására, valamint beszámoltatni az osztály alkalmazottait az elvégzett munkájukról.

(4) Jogosult feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítás teljesítése mellett – eltérő álláspontját írásban rögzíteni és azt közvetlen vezetője tudomására hozni a Ktv. 38. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(5) Jogosult a felettes vezető által átruházott jogkörében az irányítási területét érintően, a feladatkörébe tartozó kérdésekben a képviselet gyakorlására, a vitás kérdések feltárására, rendezésére.

(6) A hardveres problémák elhárításához közvetlenül az igazgatóságon működő – a SZTADI szervezetébe tartozó – informatikai terület segítségét kérheti.

Az osztályvezető felelőssége

35. § (1) Felelős az irányítása alá tartozó osztály munkájáért, a munkavégzés megszervezéséért, továbbá az ezt akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, valamint az igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek, az igazgató, a felügyeletét és irányítását ellátó szakigazgató, szakigazgató-helyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes rendelkezéseinek betartásáért és betartatásáért.

(2) Felelős a feladatok határidőben történő végrehajtásáért.

(3) Felelős az irányítása alá tartozó osztályt érintő rendszeres – előírásoknak megfelelő – adatszolgáltatás határidőre történő teljesítésének biztosításáért, valamint az eseti jellegű adatszolgáltatások elvégzéséért.

(4) Felelős az igazgató által átruházott jogkörben a kiadmányozási jog gyakorlásáért, annak törvényességéért.

(5) A hatósági jogkörrel rendelkező osztály vezetője felelős az osztály elsőfokú hatósági döntéseinek a törvényes meghozataláért.

(6) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységben az adatvédelem és az adatbiztonság szabályainak érvényre juttatásáért.

(7) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért és betartatásáért.

(8) Felelős a munka- és tűzvédelemre, a polgári védelemre, az őrzésbiztonságra, a vagyonvédelemre, az adatvédelemre, az állam- és szolgálati titokra vonatkozó előírások: jogszabályok, elnöki intézkedések, APEH körlevelek, igazgatói utasítások, igazgatói és szakigazgatói körlevelek betartásáért, betartatásáért.

(9) Köteles gondoskodni arról, hogy a vezetése alá tartozó alkalmazottak kellő időben tudomást szerezzenek arról, hogy ki helyettesíti, és kitől fogadhatnak el utasítást akkor, ha ő maga a vezetői funkció gyakorlásában akadályoztatva van.

Biztonsági referensek

36. § (1) A feladatkörükben a közvetlen vezető irányítása alatt – a Központi Hivatal Biztonsági Főosztályának (a továbbiakban: Biztonsági Főosztály) közvetlen szakmai irányításával – ellátják a védelmi rendszerek felügyeletét, továbbá szervezik az APEH mindenkor hatályos Biztonsági Szabályzatában előírtak megvalósulását és ellenőrzését az információbiztonság és az őrzésbiztonság területén, valamint a vizsgálati munka segítése során.

(2) Amennyiben a Biztonsági Főosztály vezetője – elnöki elrendelésre – a biztonsági referensek felé speciális biztonsági, szakmai feladat végrehajtása érdekében közvetlen megkereséssel él, akkor a biztonsági referenseknek ebben az adott ügyben az igazgató felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége szünetel.

(3) A biztonsági referensek feladataira, jogosultságára és felelősségére jelen utasítás 36–39. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

Informatikai referens

37. § (1) A Titkársági Főosztály szervezetén belül ellátja az APEH informatikai rendszereinek fejlesztésével, működésével kapcsolatos igazgatósági koordinációs feladatokat.

(2) Gondoskodik az igazgatóság alkalmazottainak az alkalmazási rendszerek használatára vonatkozó képzésének, oktatásának belső koordinációjáról.

(3) Közreműködik a mindenkor hatályos a számítógépes felhasználói rendszerekhez kapcsolódó jogosultságok kezelésének rendjéről szóló igazgatói utasítás kialakításában, felülvizsgálatában.

(4) Részt vesz az igazgatóság informatikai adatvédelmi feladatainak ellátásában.

(5) Szakmai segítséget nyújt az informatikai programrendelések elkészítéséhez.

(6) Feladata ellátása során kapcsolatot tart az igazgatóság vezetőivel és a kiemelt felhasználókkal, valamint a SZTADI informatikai területével.

(7) Az informatikai referens további feladataira, jogosultságára és felelősségére jelen utasítás 36-39. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

Az ügyintéző

38. § Az ügyintéző feladatát, jogosultságát és felelősségét jelen utasítás 36–39. §-ai tartalmazzák.

Az ügykezelő és a munkavállaló

39. § Az ügykezelő, valamint a munkavállaló feladatát, jogosultságát és felelősségét jelen utasítás 40–44. §-ai tartalmazzák.

40. § (1) Az igazgatóság szervezetének vezetése – az APEH elnöke, elnökhelyettesei (a továbbiakban: APEH felső vezetése) és a Központi Hivatal főosztályvezetői által kiadott iránymutatások, belső intézkedések és rendelkezések alapján – elvi és operatív vezetési eszközökkel történik.

(2) Az elvi vezetés az igazgatóság valamennyi szervezeti egységére és alkalmazottjára vonatkozóan határoz meg egységesen alkalmazandó, követendő szabályokat, dolgoz ki rendszereket, amelyeknek főbb eszközei:

(3) Az operatív vezetés az elvi vezetés által meghatározott kereteken belül fogalmaz meg a végrehajtáshoz, a gyakorlati megvalósításhoz szükséges további specifikus előírásokat, megoldásokat a sajátosságok és a bevált gyakorlatok figyelembevételével, amelyeknek főbb eszközei:

41. § (1) Az igazgató a szakigazgatók (a továbbiakban: igazgatóság felső vezetése), valamint az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó gazdasági szakigazgató-helyettes, főosztályok és önálló osztályok vezetőinek közreműködésével vezeti és felügyeli az igazgatóságot.

(2) Az igazgató az illetékességi területén és a hatásköre alapján teljes körűen vezeti az alárendelt szervezeti egységeket.

(3) Az igazgató az elvi vezetés keretében – a központi iránymutatásoknak megfelelően – szervezi és biztosítja a jogszabályokban az APEH számára meghatározott feladatok igazgatósági szintű végrehajtásának megvalósulását, illetőleg biztosítja az igazgatóság szervezeti egységeinek összehangolt működését, valamint a meghatározott főbb működési szabályok érvényre juttatását és az ehhez szükséges erőforrásokat.

(4) A szakigazgatók és szakigazgató-helyettesek a szakterületükön a szakmai feladatok tekintetében operatívan irányítják az alárendelt szervezeti egységeket.

(5) Az igazgatóság főosztályvezetői, a felügyeletüket ellátó igazgató / szakigazgató / szakigazgató-helyettes aláírásával vagy tájékoztatása mellett, kizárólag az irányításuk alá tartozó területet érintően rendelkezhetnek:

(6) Az igazgatóság szakterületei, szervezeti egységei egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, a 69. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel.

(7) Az egymással mellérendelt viszonyban álló szervezeti egységek a feladatok végrehajtása érdekében kötelesek egymással együttműködni, egyet nem értés esetén a felügyeleti rendben felettük álló legközelebbi közös felettes vezető (főosztályvezető, szakigazgató-helyettes, szakigazgató, illetve igazgató) dönt.

(8) Az igazgatóság szervezeti egységei, valamint a Központi Hivatal szakmai főosztályainak kapcsolatában az alá-fölérendeltség elve érvényesül, amelynek keretében az irányítás az igazgatón keresztül történik.

(9) Az igazgatóság felső vezetése a feladatok megoldására a szolgálati út betartásával ad utasítást.

(10) Az igazgatóságok közötti koordináció az igazgatón keresztül történik.

Az igazgatóság vezetéséhez kapcsolódó felelősség

42. § (1) Az igazgató felelős az igazgatóság törvényes működéséért, illetékességi területén az elsőfokú állami adóhatóság hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának operatív vezetéséért, azok eredményes és törvényes végrehajtásáért, a feladatellátást akadályozó körülmények feltárásáért és megszüntetéséért.

(2) A szakigazgatók felelnek az irányításuk alá tartozó szakterület operatív irányításáért, a szakterületi feladatok eredményes és törvényes végrehajtásáért, a feladatellátást akadályozó körülmények feltárásáért, valamint a megszüntetéséért illetőleg a szükséges intézkedések megtételéért vagy megtételének a kezdeményezéséért.

(3) A szakigazgató-helyettesek felelősek az irányításuk alá tartozó főosztályok tevékenységének eredményes és törvényes végrehajtásáért, a feladatellátást akadályozó körülmények feltárásáért, valamint a megszüntetés érdekében a szükséges intézkedések megtételéért vagy megtételének a kezdeményezéséért.

(4) A főosztályvezetők felelősek az irányításuk alá tartozó szervezeti egység tevékenységének eredményes és törvényes végrehajtásáért, a feladatellátást akadályozó körülmények feltárásáért, valamint a megszüntetés érdekében a szükséges intézkedések megtételéért vagy megtételének kezdeményezéséért.

(5) Az osztályvezetők felelősek a hatáskörükbe tartozó feladatok eredményes és határidőben történő megoldásáért, a feladatellátást akadályozó körülmények megszüntetéséért, illetőleg szükség esetén a felettes vezető felé történő jelzéséért.

Az igazgatóság felügyeleti rendje

43. § (1) Az igazgatóság felügyeleti rendje az igazgatóság működésére és tevékenységére terjed ki. Magába foglalja a munkatervek és ellenőrzési tervek végrehajtásának és a teljesítés színvonalának ellenőrzését; a jogszabályok, a kiadott normatív utasítások, rendelkezések, speciális szabályzatok (költségvetés, humánpolitika, stb.) végrehajtásának, illetve szakszerű alkalmazásának ellenőrzését, a hatósági ügyintézés felügyeletét.

(2) Az igazgató általános felügyeletet gyakorol az igazgatóság szervezeti egységei felett, amely megegyezik az 1. számú melléklet szerinti szervezeti felépítéssel.

(3) A vezetői beszámoltatást – legalább évenként, előre meghatározott beszámolási rend alapján – az igazgató rendeli el. Teljes körű beszámolási kötelezettsége van az igazgatóság valamennyi vezetőjének. Az igazgató elrendelheti az igazgatóság egy adott szakterületének/szervezeti egységének átfogó beszámoltatását, illetve rendkívüli esetben az igazgatóság bármely alkalmazottjának beszámoltatását is.

(4) A Jogi és Koordinációs Főosztály átfogó törvényességi felügyeletet gyakorol az igazgatóság egészének hatósági és jogi munkája felett, a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály átfogóan ellátja a költségvetési gazdálkodás felügyeletét és a működés szabályszerűségének ellenőrzését.

Az igazgatóság belső ellenőrzési rendszere

44. § (1) Az irányító, szervező és felügyeleti munkát segíti és támogatja az igazgatóságon működtetett belső ellenőrzési rendszer.

(2) A belső ellenőrzés rendszerét a mindenkor hatályos, az igazgatóság Költségvetési Belső Ellenőrzési Szabályzatának kiadásáról szóló igazgatói utasítás szabályozza.

Az igazgatóság gazdasági tevékenységének folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszere

45. § A szabálytalanságok kezelésének igazgatósági eljárásrendjét, valamint az igazgatóság gazdasági szervezetének ellenőrzési nyomvonalát a X. fejezet szerinti, az igazgatóság gazdasági tevékenységének folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszere (a továbbiakban: FEUVE Szabályzat) tartalmazza.

46. § (1) Az igazgatót határozott időtartamra az APEH elnöke nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat az APEH elnöke gyakorolja.

(2) A szakigazgatókat az APEH elnöke, a gazdasági szakigazgató-helyettest az APEH gazdasági vezetője előzetes véleményének a kikérése mellett az igazgató határozatlan időre nevezi ki és menti fel. A szakigazgatók és a gazdasági szakigazgató-helyettes felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

(3) Az igazgatóság alkalmazottaira a Ktv., illetőleg a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései az irányadóak.

(4) Az igazgatóság vezetőinek munkáltatói jogait a mindenkor hatályos, az APEH Közszolgálati Szabályzatáról szóló APEH utasítás (a továbbiakban: Közszolgálati Szabályzat) rendelkezésein alapuló külön igazgatói utasítás tartalmazza.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlása tekintetében, valamennyi munkáltatói jogkört gyakorló vezető kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkezik.

Képviseleti jogkör

47. § (1) Tevékenységgel összefüggő képviselet (általános képviselet):

(2) Perképviselet

48. § (1) A döntési és kiadmányozási jog főbb rendelkezéseit jelen utasítás 53. §-a tartalmazza.

(2) A döntési és kiadmányozási jog részletes szabályait külön igazgatói utasítás tartalmazza.

Az igazgató át nem ruházható kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek

49. § (1) Az igazgató át nem ruházható kiadmányozási jogkörébe tartoznak:

(2) Az igazgató kiadmányozza az igazgatóság adóztatási, ellenőrzési, működtetési tevékenysége során azon iratokat, amelyekre vonatkozóan a jogszabályok, elnöki intézkedések az adóhatóság vezetőjét jelölik meg, vagy amelyek aláírására az igazgató nem hatalmaz fel más köztisztviselőt.

Utalványozási jogkör

50. § (1) Az utalványozás és kötelezettségvállalás szabályozása az igazgatóság mindenkor hatályos Gazdálkodási Szabályzatában történik.

(2) Utalványozási jogkörrel az igazgatóság mindenkor hatályos Gazdálkodási Szabályzatában előírt módon, az abban nevesített vezetők rendelkeznek.

51. § (1) Az értekezletek a szervezeti munka hatékonyságának növelése és információáramlás biztosítása érdekében, egymástól függetlenül működtetett testületek.

(2) Az értekezletek részben a vezetői döntést hivatottak elősegíteni, részben tájékoztató és konzultatív szerepet töltenek be az igazgatóság vezetői között.

Igazgatói értekezlet

52. § (1) Az igazgató rendszeresen, legalább kétheti gyakorisággal ülésező, legfőbb operatív tanácsadó és döntés-előkészítő testülete, amelynek célja a szakmai feladatok ellátásának összehangolása, az információáramlás és visszacsatolás hatékonyságának biztosítása, az igazgatóság feladatellátásának, teljesítményeinek áttekintése és értékelése.

(2) Résztvevői az igazgató, a szakigazgatók, az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó gazdasági szakigazgató-helyettes, főosztályok és önálló osztályok vezetői, az igazgatói tanácsadók és az igazgató döntésétől, valamint a napirendtől függően meghívott személyek.

(3) A napirendjét és időpontját az igazgató hagyja jóvá – az igazgató, a szakigazgatók, és az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó gazdasági szakigazgató-helyettes, főosztályok és önálló osztályok vezetőinek javaslatai alapján kialakított – féléves ülésterv, illetőleg az aktualitások szerint a Titkársági Főosztály által összeállított javaslat alapján.

(4) Az értekezlet összehívásáról a Titkársági Főosztály gondoskodik. A napirendek anyagait előterjesztés előtt az érdekelt főosztályokkal az előterjesztőnek egyeztetni kell. Az előterjesztéseket az értekezlet résztvevői részére az értekezlet előtt legalább három munkanappal előbb el kell juttatni.

(5) Az ülésről az emlékeztetőt öt munkanapon belül a Titkársági Főosztály vezetője készíti el, amely tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, az igazgató által meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt az igazgató hagyja jóvá, amelyet az értekezlet résztvevőinek meg kell küldeni tájékoztatásul, illetőleg végrehajtásra. Az igazgatói értekezleten kiadott és az érintett szervezeti egység által (részvétel hiányában) nem ismert feladatokat a Titkársági Főosztály haladéktalanul jelezni köteles az adott szervezeti egység felé.

(6) Az értekezlet igazgatói döntéseit az emlékeztető igazgatói jóváhagyását követően haladéktalanul be kell jegyezni a Döntések Tárába, amelyet a Titkársági Főosztály vezet. Az igazgatói értekezleten hozott igazgatói döntések végrehajtását a Titkársági Főosztály köteles figyelemmel kísérni és arról az igazgatói értekezlet résztvevőit negyedévente tájékoztatni.

(7) Az ülésről hangfelvétel készíthető.

(8) Az értekezlet emlékeztetőjének iktatásáról, megőrzéséről (a továbbiakban: az emlékeztető nyilvántartásba vételéről) és az érintettek felé történő megküldéséről a Titkársági Főosztály gondoskodik.

Főosztályvezetői értekezlet

53. § (1) Célja a főosztályvezetők tájékoztatása az igazgatói értekezlet munkájáról, a Központi Hivatal vezetésének szakmai álláspontjáról és döntéseiről, valamint az aktuális szakmai kérdések megbeszélése.

(2) Résztvevői az igazgató, a szakigazgatók, a szakigazgató-helyettesek, az igazgatóság főosztályainak, önálló osztályainak vezetője és az igazgató által meghívott más személyek. Az értekezlet tárgyához igazodva az érintett vezetői kör szűkítve, a feladat tárgya szerint is összehívható.

(3) Az értekezlet napirendjét és időpontját az igazgató hagyja jóvá, az értekezletet az igazgató vagy az általa esetileg kijelölt személy vezeti.

(4) Az értekezlet összehívásáról a Titkársági Főosztály vezetője, vagy az igazgató által erre kijelölt személy gondoskodik, aki az értekezletről öt munkanapon belül az emlékeztetőt elkészíti.

(5) Az emlékeztető tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, a meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt az értekezlet levezetője hagyja jóvá, amelyet az értekezlet résztvevőinek, illetőleg az érintetteknek meg kell küldeni tájékoztatásul, illetőleg végrehajtásra.

(6) Az emlékeztető nyilvántartásba vételéről a Titkársági Főosztály, az érintettek felé történő haladéktalan továbbításáról az emlékeztetőt készítő személy gondoskodik.

Összvezetői értekezlet

54. § (1) Célja az igazgatóság valamennyi vezető beosztású alkalmazottjának a Központi Hivatal vezetésének szakmai álláspontjáról és döntéseiről történő tájékoztatása, valamint az információ-továbbítás és visszacsatolás hatékonyságának elősegítése.

(2) Résztvevői az igazgató, a szakigazgatók, a szakigazgató-helyettesek, az igazgatói tanácsadó(k) és az igazgatói biztos(ok), a főosztályvezetők, a főosztályvezető-helyettesek, az osztályvezetők, valamint az igazgatóság Szakszervezeti Bizottságának képviselője továbbá az igazgató által meghívott más személy(ek).

(3) Az értekezlet összehívásáról az igazgató dönt, technikai lebonyolítása a Titkársági Főosztály vezetőjének a feladata.

(4) Az értekezletről az emlékeztetőt öt munkanapon belül a Titkársági Főosztály vezetője készíti el az 52. § (5) bekezdése szerinti tartalommal. Az emlékeztetőt az igazgató hagyja jóvá, amelyet az értekezlet résztvevőinek, illetőleg az érintetteknek a Titkársági Főosztály vezetője küld meg tájékoztatásul, illetőleg végrehajtásra.

(5) Az emlékeztető nyilvántartásba vételéről a Titkársági Főosztály gondoskodik.

(6) Kötelező napirendek:

55. § (1) Az értekezlet – az igazgató rendelkezése szerint – a szakigazgatók, a szakigazgató-helyettesek, a főosztályvezetők, önálló osztályt irányító osztályvezető beszámoltatására szolgál az igazgatóság éves beszámoltatási terve alapján.

(2) Célja az igazgatóság jelentős működési folyamatainak áttekintése előre megadott szempontok szerint, az írásos előterjesztés szóbeli kiegészítésével, a teljesítmény követelmények kontrollja, a vezetői gyakorlat felülvizsgálata, ezek értékelése.

(3) Résztvevői: az igazgató, a szakigazgatók, a szakigazgató-helyettesek, a beszámolásra kijelölt szervezeti egység vezetője(i) és az emlékeztető elkészítéséért felelős Titkársági Főosztály vezetője.

(4) Az értekezletről az emlékeztetőt öt munkanapon belül kell elkészíteni, amely tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a beszámoló elfogadásáról szóló döntést, jövőbeni elvárásokat, az értékelés rövid összegzését. Az emlékeztetőt az igazgató hagyja jóvá, amelyet valamennyi résztvevőnek el kell juttatni.

(5) Az emlékeztető nyilvántartásba vételéről és az érintettek felé történő haladéktalan továbbításáról a Titkársági Főosztály gondoskodik.

Szakigazgató által összehívott értekezlet

56. § (1) Az értekezlet a szakigazgató legfőbb operatív tanácsadó, javaslattevő és véleményegyeztető testülete.

(2) Feladata a szakigazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak koordinálása, véleményezése, a szakmai feladatok ellátása és a feladatmegoldást előmozdító javaslatok megtárgyalása, a munkatapasztalatok rendszeres értékelése; az igazgató döntéseinek előkészítése a szakigazgató-helyettesek, főosztályvezetők, osztályvezetők vagy közvetlenül az alkalmazottak közreműködésével. Célja a szakterület tájékoztatása az igazgatói értekezlet munkájáról, a hivatalvezetés szakmai álláspontjáról és döntéseiről, valamint az információáramlás és visszacsatolás hatékonyságának javítása.

(3) A szakigazgató az értekezletet szükség szerint, a szakigazgató-helyettesek számára legalább havonta, a főosztályvezetők részére legalább negyedévente, az osztályvezetők számára pedig legalább félévente hívja össze.

(4) Résztvevői a szakigazgató, a szakigazgató-helyettesek, a szakterület főosztályvezetői, és a szakigazgató meghívása alapján a napirendtől függően osztályvezetők, alkalmazottak, illetőleg más meghívott személyek.

(5) Az értekezlet napirendjét és időpontját a szakigazgató hagyja jóvá a főosztályvezetők, osztályvezetők javaslatai alapján. Az értekezlet összehívásáról a szakigazgató által kijelölt személy gondoskodik.

(6) Az értekezletről az emlékeztetőt a szakigazgató által kijelölt személy készíti el, illetőleg veszi nyilvántartásba. Az emlékeztető tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, a meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt a szakigazgató hagyja jóvá, amelyet az emlékeztető készítője megküld az értekezlet résztvevőinek, valamint az érintetteknek tájékoztatásul, illetőleg végrehajtásra.

(7) Az emlékeztető egy példányát öt munkanapon belül tájékoztatásul meg kell küldeni az igazgatónak.

Gazdasági szakigazgató-helyettes által összehívott értekezlet

57. § (1) Az értekezlet a gazdasági szakigazgató-helyettes legfőbb operatív tanácsadó, javaslattevő és véleményegyeztető testülete.

(2) Feladata az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak koordinálása, véleményezése, a szakmai feladatok ellátása és a feladatmegoldást előmozdító javaslatok megtárgyalása, a munkatapasztalatok rendszeres értékelése; az igazgató döntéseinek előkészítése a főosztályvezetők, osztályvezetők vagy közvetlenül az alkalmazottak közreműködésével. Célja a terület tájékoztatása az igazgatói értekezlet munkájáról, a hivatalvezetés szakmai álláspontjáról és döntéseiről, valamint az információáramlás és visszacsatolás hatékonyságának javítása.

(3) Az értekezletet szükség szerint a főosztályvezetők részére legalább negyedévente, az osztályvezetők számára pedig legalább félévente hívja össze.

(4) Résztvevői a gazdasági szakigazgató-helyettes, a főosztályvezetők és a gazdasági szakigazgató-helyettes meghívása alapján a napirendtől függően osztályvezetők, alkalmazottak, illetőleg más meghívott személyek.

(5) Az értekezlet napirendjét és időpontját a gazdasági szakigazgató-helyettes hagyja jóvá a főosztályvezetők, osztályvezetők javaslatai alapján. Az értekezlet összehívásáról a gazdasági szakigazgató-helyettes által kijelölt személy gondoskodik.

(6) Az értekezletről az emlékeztetőt a gazdasági szakigazgató-helyettes által kijelölt személy készíti el, illetőleg veszi nyilvántartásba. Az emlékeztető tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, a meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt a gazdasági szakigazgató-helyettes hagyja jóvá, amelyet az emlékeztető készítője megküld az értekezlet résztvevőinek, valamint az érintetteknek tájékoztatásul, illetőleg végrehajtásra.

(7) Az emlékeztető egy példányát öt munkanapon belül tájékoztatásul meg kell küldeni az igazgatónak.

Főosztályi értekezlet

58. § (1) Az értekezlet a főosztály hatékony működéséhez szükséges döntések meghozatalában javaslattevő, véleményegyeztető, információátadó testület.

(2) Feladata az osztályvezetőkön keresztül vagy az alkalmazottak részére közvetlenül a szakmai információk továbbadása, megvitatása, beszámoltatás az aktuális feladatok teljesítéséről, azok értékelése, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő általános feladatok koordinálása. Célja a szakterület tájékoztatása az igazgatói értekezlet munkájáról, a Központi Hivatal vezetésének szakmai álláspontjáról és döntéseiről, valamint az információáramlás és visszacsatolás hatékonyságának javítása.

(3) A főosztályvezető az értekezletet szükség szerint, de legalább havi rendszerességgel hívja össze.

(4) Résztvevői: a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezetők, és a főosztályvezető által meghívott személyek.

(5) Az értekezlet napirendjét és időpontját a főosztályvezető határozza meg és gondoskodik az értekezlet előkészítéséről és megtartásáról.

(6) Az emlékeztetőt a főosztályvezető által kijelölt személy készíti el, és veszi nyilvántartásba. Az emlékeztető tartalmazza: az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, a meghozott döntést, a felelőst, és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt a főosztályvezető hagyja jóvá, amelyet az emlékeztető készítője megküld az értekezlet résztvevőinek, valamint az érintett személyeknek tájékoztatásul, illetőleg a végrehajtásra.

(7) Az emlékeztető egy példányát öt munkanapon belül – tájékoztatásul – meg kell küldeni a főosztály közvetlen irányítását ellátó vezetőnek (igazgató, gazdasági szakigazgató-helyettes), illetőleg a szakterületek vonatkozásában a felügyeletet ellátó szakigazgatónak.

Önálló osztályértekezlet/Osztályértekezlet

59. § (1) Az értekezlet célja a szakmai információk továbbadása közvetlenül az alkalmazottak részére, azok megvitatása, beszámoltatás az aktuális feladatok teljesítéséről, azok értékelése, valamint a közszolgálati, illetőleg a munkajogviszonnyal összefüggő általános problémák megvitatása, az alkalmazottak szakmai ismereteinek továbbfejlesztése, különös tekintettel a jogszabályi változások körére.

(2) Résztvevői az önálló osztály/osztály alkalmazottai és az fő/osztályvezető által meghívott személyek.

(3) Az értekezletet a(z) fő/osztályvezető szükség szerint hívja össze.

(4) A napirendjét és időpontját a(z) fő/osztályvezető határozza meg és gondoskodik az értekezlet előkészítéséről és megtartásáról.

Bizottságok

60. § (1) A bizottság egy meghatározott tevékenység végrehajtására kialakított állandó, vagy időlegesen (eseti jelleggel) működő testület, melyet az igazgató, vagy szakigazgató(k), vagy az igazgató által kijelölt főosztályvezető(k), illetőleg külön felhatalmazás alapján a főosztályvezető(k) által kijelölt osztályvezető(k) irányít(anak).

(2) Bizottságot a nagyobb jelentőségű szakmai problémák, illetőleg más okból fontos kérdések feldolgozására célszerű létrehozni. Előkészítő, véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A javaslatokat a bizottság vezetője terjeszti a döntésre jogosult vezető elé. A bizottságnak legalább három tagból kell állnia.

(3) Állandó jelleggel működő bizottság

61. § (1) Egy konkrét feladat megvalósítására, ideiglenes jelleggel létrehozott munkaszervezet.

(2) Tagjait az igazgatóság egyes szervezeti egységeitől munkavégzésre az igazgató rendeli ki.

62. § A munkavégzés elveit jelen utasítás 73. §-ának előírásai tartalmazzák.

Az irányító tevékenység eszközei és a körlevél

63. § (1) A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője felelős azért, hogy az irányítás eszközei (az igazgatói utasítások, illetőleg az igazgatói utasítások mellékleteként kiadott szabályzatok, a körlevelek) összhangban álljanak a jogszabályok, a már kiadott és hatályban lévő elnöki intézkedések, igazgatói utasítások, illetőleg körlevelek rendelkezéseivel.

(2) A szakterület szerint illetékes főosztály vezetője felelős azért, hogy a tervezett szabályozás szükséges és a választott megoldás alkalmas legyen a kitűzött cél elérésére, és feleljen meg a szakmai követelményeknek, illetőleg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. E feladatának teljesítése körében együttműködik a Jogi és Koordinációs Főosztály vezetőjével.

(3) Minden szervezeti egység vezetője olyan operatív eszközöket (szakmai értekezlet, szakmai fórumok, helyszíni tanácsadás, konzultáció) alkalmaz az általa vezetett vagy felügyelt szervezeti egység irányításában, amelyet az adott helyzet vagy feladat megkíván.

(4) A 40–43. §-okban foglalt irányítási és felügyeleti jogkör gyakorlása során az igazgató és a szakterületüket illetően – jelen utasítás 74. § (4) bekezdése szerint – a szakigazgatók körlevelek kiadására jogosultak az igazgatóságot érintő rendelkezésekkel, tájékoztatással, figyelemfelhívással, ügyviteli eljárási útmutatással, munkaügyi rendelkezésekkel kapcsolatban.

(5) A körlevélben foglalt rendelkezés, tájékoztatás, figyelemfelhívás, ügyviteli eljárási útmutatás nem lehet ellentétes a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel, az elnöki intézkedésekkel, igazgatói utasításokkal, valamint a korábban – ugyanabban – a tárgyban kiadott más érvényes körlevelekkel.

(6) A körleveleket a körlevél tárgya szerint érintett szakmai főosztály készíti el. A körlevélnek az igazgatóság intranetes honlapján való közzétételéről, illetőleg nyilvántartásáról a Jogi és Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(7) Az igazgatói utasítások kiadásának rendjét, valamint a körlevelek kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat külön igazgatói utasítások tartalmazzák.

Az éves feladatterv és a munkatervek

64. § (1) A tervszerű munkát az éves feladatterv és az annak végrehajtását segítő, féléves időszakokra bontott munkaterv biztosítja.

(2) Az éves feladatterv az APEH éves feladattervén alapul és az igazgatóságot érintő, stratégiailag jelentős feladatokat tartalmazza.

(3) A munkaterv a feladatokat időben ütemezi és megjelöli a végrehajtásukért felelősöket.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) Az igazgatóság munkatervének tervezetét a Titkársági Főosztály állítja össze a Központi Hivatal által megjelölt feladatok, valamint az egyes szervezeti egységek által javasolt és az igazgató által jóváhagyott feladatok figyelembe vételével. Az igazgatóság féléves munkatervének kiadására az igazgató jogosult.

(6) A munkatervben előírt feladatok végrehajtását a Titkársági Főosztály kíséri figyelemmel, és arról a határidő lejártakor jelentést készít az igazgató részére.

(7) Amennyiben a munkatervben megjelölt feladat elvégzése akadályba ütközik és az előírt határidő megtartása nem lehetséges, az akadály okáról a felelősként megjelölt szervezeti egység vezetője köteles a Titkársági Főosztályt a munkatervben kijelölt határidő lejárta előtt tájékoztatni.

(8) Az igazgatóság jóváhagyott munkaterve alapján a főosztályok (önálló osztályok) elkészítik a saját munkatervüket, amely tartalmazza a főosztály (önálló osztályok) féléves időszakra bontott valamennyi szakmai és irányítási feladatát a végrehajtásért felelős személy megnevezésével.

A munkafeladatok ellátása

65. § (1) Az igazgatóság feladatkörébe tartozó munkafeladatokat az a szervezeti egység köteles elvégezni, amelynek a feladat ellátása, adatbázisának kezelése az ügykörébe tartozik.

(2) Amennyiben a feladat megoldásában több szervezeti egység érdekelt, meg kell jelölni azt, hogy a feladat elvégzéséért, vagy az adatbázis kezeléséért melyik érintett szervezeti egység felelős elsősorban. Ez esetben gondoskodnia kell arról, hogy a megoldásban a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő szervezeti egységek részanyagokat, észrevételeket, javaslatokat kötelesek adni. Véleményeltérés esetén a szervezeti egységeknek egymás között egyeztetniük kell, eredménytelenség esetén a felügyeleti rendben felettük álló legközelebbi közös felettes (főosztályvezető, szakigazgató-helyettes, szakigazgató, illetve igazgató) dönt.

Bélyegző használat

66. § Az igazgatóságon rendszeresített bélyegzők igényléséről, kezeléséről, nyilvántartásáról külön igazgatói utasítás rendelkezik.

Vagyonnyilatkozat

67. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény irányadó rendelkezései alapján, az igazgatóságon a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel betölthető munkaköröket a XI. fejezet tartalmazza.

68. § (1) A társhatóságokkal való együttműködést – a jogszerűség keretein belül – a sokoldalúság és a kölcsönösség kell, hogy jellemezze.

(2) A több főosztály feladatát érintő kérdésekben kizárólag az igazgatósági szinten egyeztetett álláspontot lehet képviselni a külső szerv előtt. Ez esetben a koordinálásért az igazgató, továbbá a szakigazgatók által kijelölt főosztály vezetője a felelős.

Az igazgatóság szervezeti egységeinek kapcsolata

69. § (1) A Központi Hivatal és az igazgatóság kapcsolatában az alá- és fölérendeltség elve érvényesül.

(2) Az igazgatóság szervezeti egységei egymással mellérendelt viszonyban állnak, a Jogi és Koordinációs Főosztály törvényességi ellenőrzési, a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály a gazdálkodás törvényessége és a működés szabályszerűsége feletti átfogó felügyeleti, a gazdasági szervezet gazdálkodói, kötelezettségvállalási, valamint a Titkársági Főosztály titkos ügyiratkezelés (a továbbiakban: TÜK) ellenőrzési feladatainak kivételével. Az egymás mellé rendelt (függelmi kapcsolatba nem helyezett) főosztályok/önálló osztályok feladataik végrehajtása során egymással szemben konzultatív, tanácskérési, tanácsadási, javaslattételi joggal, illetőleg kötelezettséggel rendelkeznek.

(3) Az együttműködés elsősorban egyeztető, összehangoló tartalmú, célja a szemléleti és cselekvési egységre való törekvés.

(4) Az egymással mellérendelt viszonyban álló szervezeti egységek a feladatok végrehajtása érdekében kötelesek egymással együttműködni, egyet nem értés esetén a felügyeleti rendben felettük álló legközelebbi közös felettes (főosztályvezető, szakigazgató-helyettes, szakigazgató, illetve igazgató) dönt.

(5) A különböző főosztályok osztályai egymással közvetlen munkakapcsolatban állnak, az egymással összefüggő feladatok megoldása érdekében rendszeresen konzultálnak egymással. A feladatok elvégzéséhez szükséges döntések meghozatalánál az igazgatóság mindenkor hatályos kiadmányozás rendjéről szóló igazgatói utasításában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Több főosztályt érintő kérdésben a feladatok meghatározásáról az igazgató, illetőleg a közvetlen irányítást ellátó szakigazgatók/szakigazgató-helyettesek döntenek.

(7) Az igazgatóság főosztályvezetői, osztályvezetői a kiemelkedő jelentőségű ügyekről haladéktalanul tájékoztatni kötelesek az igazgatót, illetőleg a közvetlen irányítást ellátó szakigazgatót, szakigazgató-helyettest.

(8) A Központi Hivatal szervezeti egységei és az igazgatóság közvetett kapcsolattartása az adat- és információs rendszer működtetésén keresztül valósul meg.

(9) Az igazgató jogosult az információszolgáltatás meghatározott rendje keretében az igazgatósági beszámolók, értékelések összeállításához az igazgatóságra vonatkozóan – a központilag fejlesztett alkalmazások adatbázisában megtalálható – adato(ka)t kérni a SZTADI-tól a vonatkozó szabályzatban meghatározottak szerint eljuttatott megrendelésen keresztül.

(10) Az igazgatóság főosztályai a Központi Hivatal azonos szakmai főosztályaival a kapcsolatot szóbeli tájékoztatás és informális munkamegbeszélés esetében közvetlenül, egyéb esetekben pedig az igazgatón, illetőleg a szakigazgatón keresztül tartják fent.

Munkavállalói érdekképviselet

70. § Az igazgatóság vezetése a hatályos jogszabályok, és az érdekképviseleti szervvel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a munkavállalói érdekképviseleti szervek működését.

Az igazgatóság és a külső szervek munkakapcsolatai

71. § (1) A minisztériumokkal, más országos hatáskörű szervekkel az igazgatóság a Központi Hivatal útján tart kapcsolatot.

(2) Az igazgatóság rendszeres kapcsolatot tart a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal, a Vám- és Pénzügyőrséggel, a rendőrséggel, a nemzeti nyomozó irodával, az egészségbiztosítási pénztárakkal, a cégbírósággal, a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségekkel, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokkal, az adózók érdekképviseleti szervezeteivel.

(3) Az (1) bekezdés figyelembevételével a külső szervektől véleményezésre, hozzászólásra, javaslatkérésre megküldött tervezetek igazgatóságon belüli koordinálása az igazgató eseti kijelölése szerinti szervezeti egység feladata.

(4) A külső szervek részére történő előterjesztések, jelentések, tájékoztatók (a továbbiakban: tervezetek) elkészítésének rendje a következő:

(5) Az igazgatóság a hozzá előterjesztett ügyészi óvást, felszólalást illetve figyelmeztetést megvizsgálja, és amennyiben azt alaposnak tartja intézkedést tesz a törvénysértés megszüntetésére, ellenkező esetben az óvást, felszólalást, figyelmeztetést felülvizsgálat végett a Központi Hivatalhoz felterjeszti. Intézkedéséről mindkét esetben értesíti az ügyészt.

Kapcsolattartás az adózókkal

72. § Az adózókkal való kapcsolattartás elveit jelen utasítás 84. §-a tartalmazza.

73. § (1) Az igazgatóság szervezeti felépítése jelen utasításban meghatározott struktúrát követi.

(2) Az igazgatóság szervezeti felépítését és felügyeleti rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza.

Az egyes szakterületek felépítése

74. § (1) Az általános szakigazgató vezeti és irányítja:

75. § (1) Az ellenőrzési szakterületet az ellenőrzési szakigazgatók – a szakigazgató-helyettesek közreműködésével – vezetik és irányítják:

76. § (1) Teljesítik a szervezeti egységüket érintő, jogszabályban és külön elnöki utasításban előírt adatszolgáltatásokat, statisztikai jelentéseket. Kiemelt figyelmet fordítanak a tevékenységük során keletkezett adatok védelmére.

(2) Nyilvántartják a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat, tevékenységükről szükség szerint információt, adatot szolgáltatnak az igazgatóság szervezetén belül.

(3) Feladatkörükben eljárva kapcsolatot tartanak a Központi Hivatal érintett főosztályaival.

(4) Jogi iránymutatás, elvi állásfoglalás érdekében szükség esetén megkeresik a Központi Hivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályát, illetőleg a Jogi és Koordinációs Főosztályt.

(5) Koordinálják és véleményezik a Központi Hivatal által megküldött tervezeteket, munkaanyagokat.

(6) Koordinálják és előkészítik a sajtó részére a háttéranyagokat.

(7) Elkészítik a szervezeti egységüket érintő igazgatói utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét.

(8) Együttműködnek a társfőosztályokkal, valamint az önálló osztályokkal, amely magába foglalja a szakmai véleményezést, az egyeztető megbeszélések, értekezletek szükség szerinti összehívását.

(9) A szervezeti egységek tevékenységük során együttműködnek a társhatóságokkal.

Általános szakigazgató

77. § Feladatkör

Irányítja, szervezi, összehangolja és szakmai szempontból felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatellátását.

Ügyirat-kezelési szakigazgató-helyettes

78. § Feladatkör

(1) Irányítja, felügyeli és ellenőrzi az igazgatóság iratkezelési tevékenységét.

(2) Irányítja, koordinálja, és szakmai szempontból felügyeli az irányítása alá tartozó főosztályok ügyirat-nyilvántartási, iratirányítási, iratkezelési és irattározási tevékenységét.

(3) Gondoskodik a mindenkor hatályos Iratkezelési Szabályzatról szóló igazgatói utasítás előkészítéséről és karbantartásáról.

(4) Gondoskodik az igazgatósági vonalkód-felhasználás ellenőrzéséről.

Irat-előkészítő Főosztály

79. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

(4) Ellenőrzési tevékenység és felelősség

80. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

Javaslatot tesz a szolgálati út betartásával a SZTADI felé az ügyirat-kezelési és nyilvántartási rendszerhez tartozó számítógépes program fejlesztésére.

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

(4) Ellenőrzési tevékenység és felelősség

81. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

(4) Ellenőrzési tevékenység és felelősség

82. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

(4) Ellenőrzési tevékenység és felelősség

83. § Feladatkör

(1) Közreműködnek az éves ellenőrzési terv összeállításában.

(2) Lefolytatják az ellenőrzési irányelvekben központilag elrendelt ellenőrzéseket, ideértve a magán-nyugdíjpénztári ellenőrzéseket is.

(3) A megállapításokat jegyzőkönyvbe foglalják, elsőfokú határozatokat hoznak.

(4) A megállapításokra tett adózói észrevételek jogosságát elbírálják, szükség esetén kiegészítő vizsgálatot folytatnak le.

(5) Az elsőfokú határozatok ellen érkezett jogorvoslati kérelmeket felülvizsgálják, saját hatáskörben módosítják, visszavonják, illetőleg – véleményes javaslattal – a másodfokú adóigazgatási szervhez felterjesztik.

(6) Az előterjesztett ügyészi óvást megvizsgálják, amennyiben azt alaposnak tartják a Jogi és Koordinációs Főosztállyal történő egyeztetést követően intézkedést tesznek a törvénysértés megszüntetésére, ellenkező esetben az óvást felülvizsgálat végett a Jogi és Koordinációs Főosztály útján felterjesztik a Központi Hivatalhoz. Intézkedésükről mindkét esetben értesítik az ügyészt.

(7) A felettes szerv döntése után a másodfokú határozatot megküldik az adóalany részére, illetőleg a döntésének megfelelően eljárnak.

(8) Az adózó által befizetendő nagy összegű adóhiány esetén pénzkövetelés biztosítási intézkedésről határozatot hoznak.

(9) Átadják végrehajtásra a jogerős határozattal megállapított adóhiányt tartalmazó határozatot.

(10) Felülvizsgálják az önellenőrzéseket.

(11) A számítógépes revíziót követő rendszerek adatlapjait kiállítják és az adatlap adatait az „R” valamint „R+” rendszerben számítógépen rögzítik.

(12) A „fiktív” adóalanyok esetében kezdeményezik a cégjegyzékből való törlést, illetőleg a vállalkozói igazolvány visszavonását, az adószám alkalmazásának felfüggesztését.

(13) Információ- és adatgyűjtést végeznek, a vizsgálati tapasztalatokat összegzik, a felettes szervezeti egységek részére a jelzéseket megteszik. Az ellenőrzések során tapasztaltak alapján kapcsolódó vizsgálatokat kezdeményeznek.

(14) Adatokat szolgáltatnak a vezetői információs rendszerhez.

(15) Közreműködnek a beadványok, kérelmek, állásfoglalások szakmai véleményezésében.

(16) A jogszabály által meghatározott összegű adóhiány megállapítása esetén a jogerős határozatot felterjesztik a Központi Hivatal Hatósági Főosztálya részére, az adózó adatainak nyilvánosságra hozatala céljából.

(17) Elbírálják, illetőleg felterjesztik az adózók ismételt ellenőrzésre vonatkozó kérelmét.

(18) Vezetik, és figyelemmel kísérik a megkezdett ellenőrzések határidő nyilvántartását, szükség esetén határidő hosszabbítást kérnek a felettes szervtől a hatályos APEH utasításban foglaltak szerint.

(19) Közreműködnek az ellenőrzések tapasztalatairól készült beszámolók, elemzések, példatárak összeállításában.

(20) Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok és megkeresések alapján együttműködnek a társhatóságokkal.

(21) Részt vesznek a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatok ellátásában.

(22) A nagy összegű visszaigénylésekről a szűrést követően azonnal tájékoztatják az ellenőrzési szakigazgató I.-II.-t.

(23) Kivizsgálják az igazgatóságra benyújtott közérdekű bejelentéseket, panaszokat (ide nem értve a szerencsejáték felügyeleti tevékenységhez kapcsolódó bejelentéseket, panaszokat) és a vizsgálat eredményéről tájékoztatják a Jogi és Koordinációs Főosztályt.

(24) Bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén jegyzőkönyvbe foglalják a büntető feljelentés(ek) kezdeményezését, elkészítik a feljelentés tervezetét.

(25) Ellenőrzik a bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállításra, megőrzésre, könyvvezetésre vonatkozó előírások megtartását.

(26) A jogerősen megállapított és az adózó által befizetendő nagy összegű adóhiány esetén – az adózó anyagi körülményeitől függően – a kezességvállalót, az adótartozást átvállalót az adó megfizetésére határozatban kötelezik.

A biztosítási intézkedésre (pénzkövetelés biztosítására és meghatározott dolog zárlatára) vonatkozó végzést meghozzák és foganatosítják a végrehajtók szakmai segítségének igénybevételével.

(27) Megkeresik a feladatkörükbe nem tartozó ügyekben az intézkedésre jogosult szervet.

(28) A szakterület határozatai/végzései ellen benyújtott fellebbezéseknél gondoskodnak az eljárási illeték előírásáról, ellenőrzik a rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás illetékének megfizetését és meg nem fizetés esetén annak pótlására szólítják fel az ügyfelet.

(29) Elvégzik az elrendelt ellenőrzések megbízóleveleinek kiállításkori okkódolását.

(30) Ellátják az adóhatósági ellenőrzések Art.-ban foglalt határidejének meghosszabbításával és nyilvántartásával, illetőleg annak figyelésével kapcsolatos feladatokat.

(31) Vezetik a főosztályok számára előírt nyilvántartásokat.

(32) A Központi Hivatal, az igazgató, az ellenőrzési szakigazgató I.-II., valamint a felügyelő szakigazgató-helyettes utasítása alapján meghatározott ügyekben elvégzik a különböző vizsgálatokat.

(33) Koordinálják és teljesítik a jogszabályokban és elnöki intézkedésekben szabályozott adatszolgáltatásokat.

(34) A főosztály – a felügyelő szakigazgató-helyettes egyetértésével – meghatározza a főosztály által végzendő ellenőrzések osztályokra való lebontását és ellenőrzi azok végrehajtását.

(35) Az ellenőrzési szakigazgató I.-II. által jóváhagyott bevallás kiválasztási feltételek és a beállított paraméterek szerinti szűréssel leválogatott bevallásokból, a számítógépes és egyéb információk alapján kiválasztják az ellenőrzésre javasolt bevallásokat, és a főosztályvezetővel egyeztetve elvégzik az ellenőrzésre való kijelölést.

(36) Jogszabálysértő határozat esetén megállapítják a visszatérítési igényhez kötődő kamatot és intézkednek annak kiutalása iránt.

(37) Elbírálják az önellenőrzési pótlék mérséklése iránti kérelmeket, mulasztási bírságot állapítanak meg valótlan nyilatkozat esetén.

Ellenőrzési Szakigazgató I.

84. § Feladatkör

(1) Az éves ellenőrzési irányelv alapulvételével, valamint a revizori kapacitás figyelembevételével, az előírt feladatkörének megfelelően meghatározza az 1. számú melléklet szerint irányítása alá tartozó, egyes szakigazgató-helyettesei által irányított szervezeti egységek feladatait, közvetlenül irányítja az érintett szakigazgató-helyettesek munkáját.

(2) Az Art.-ban, az APEH szervezeti szintű teljesítményértékelési és ösztönzési rendszerében, valamint az éves ellenőrzési irányelvben foglalt feladatok teljesítése érdekében – az igazgatóval való egyeztetést követően és a mindenkori revizori kapacitás függvényében – dönt az 1. számú melléklet szerint irányítása alá tartozó, egyes szakigazgató-helyettesei által közvetlenül irányított szervezeti egységek közötti feladat-átcsoportosításról.

Kiemelt Adóalanyok és Társas Vállalkozások Ellenőrzési szakigazgató-helyettes

85. § Feladatkör

Irányítja, szervezi, összehangolja, és szakmai szempontból felügyeli a kiemelt és az 1. MINKÓD-ú, jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezeteknél a bevallások utólagos vizsgálatára, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, illetőleg az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzést, az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzést, az önkormányzatok, a költségvetési szervezetek (intézményeik), a társadalmi szervezetek (különösen az egyesületek, az egyházak és intézményeik), a közhasznú társaságok, valamint az alapok ellenőrzését, továbbá a transzferár vizsgálatok támogatását, az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó ellenőrzéseket.

Kiemelt Adóalanyok és Speciális Ellenőrzések Főosztálya

86. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

Adatokat gyűjt a Központi Hivatal által kiadott éves ellenőrzési irányelvben meghatározott szempontok, belső utasítások szerint.

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

87. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

Adatokat gyűjtenek a Központi Hivatal által kiadott éves ellenőrzési irányelvben meghatározott szempontok, belső utasítások szerint.

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

88. § Feladatkör

Irányítja, szervezi, összehangolja, és szakmai szempontból felügyeli a magánszemélyeknél és az egyéni vállalkozóknál, az egyéni cégeknél, az ellenőrzésre kijelölt, elhunyt magánszemélyek vonatkozásában az igazgatóság illetékességi területén végzett adó- és célvizsgálatokat.

Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Főosztályok

89. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

(4) Döntési és irányítási tevékenység és felelősség

90. § Feladatkör

Irányítja, szervezi, összehangolja, és szakmai szempontból felügyeli az igazgatóság illetékességi területén a 1. MINKÓD-ú (kivéve a kiemelt kategóriába tartozó) jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezeteknél a bevallások utólagos vizsgálatára, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, illetőleg az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéseket, valamint az ellenőrzésre lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzést, továbbá az illetékességi körébe tartozó önkormányzatok, költségvetési szervezetek (intézményeik), társadalmi szervezetek (különösen egyesületek, egyházak és intézményeik), közhasznú társaságok, alapok, alapítványok, társasházak, köztestületek, valamint az ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői, továbbá szabadalmi ügyvivői irodák, szabadalmi ügyvivői társaságok ellenőrzését.

Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztályok

91. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

Adatokat gyűjtenek a Központi Hivatal által kiadott éves ellenőrzési irányelvben meghatározott szempontok, belső utasítások szerint.

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

92. § Feladatkör

(1) Az éves ellenőrzési irányelv alapulvételével, valamint a revizori kapacitás figyelembevételével, az előírt feladatkörének megfelelően meghatározza az 1. számú melléklet szerint irányítása alá tartozó, egyes szakigazgató-helyettesei által irányított szervezeti egységek feladatait, közvetlenül irányítja az érintett szakigazgató-helyettesek munkáját.

(2) Az Art.-ban, az APEH szervezeti szintű teljesítményértékelési és ösztönzési rendszerében, valamint az éves ellenőrzési irányelvben foglalt feladatok teljesítése érdekében – az igazgatóval való egyeztetést követően és a mindenkori revizori kapacitás függvényében – dönt az 1. számú melléklet szerint irányítása alá tartozó, egyes szakigazgató-helyettesei által közvetlenül irányított szervezeti egységek közötti feladat-átcsoportosításról.

Operatív és Járulék Ellenőrzési szakigazgató-helyettes

93. § Feladatkör

Irányítja, szervezi, összehangolja és szakmai szempontból felügyeli az adóhatósági jelenlétet biztosító és/vagy utólagos ellenőrzéseket megalapozó egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló és az adatok gyűjtését célzó ellenőrzéseket, továbbá a járulékkötelezettségek teljesítésével és az ezzel összefüggő személyi jövedelemadó ellenőrzéseket, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíj ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

Operatív Ellenőrzési Főosztályok

94. § (1) Feladatkör

Végzik az adóhatósági jelenlétet biztosító és/vagy utólagos ellenőrzéseket megalapozó célvizsgálatokat.

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

95. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

96. § Feladatkör

Irányítja, szervezi, összehangolja, és szakmai szempontból felügyeli az adóbevallásokhoz kapcsolódó egyes adókötelezettségek és a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket általános forgalmi adónemben, a költségvetési támogatásigénylések, és az általános forgalmi adó kiutalás előtti ellenőrzését, valamint az ellenőrzésekhez kapcsolódó egyes adókötelezettségek ellenőrzését.

ÁFA Ellenőrzési Főosztály I-IV.

97. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

Elvégzik a kiválasztott bevallások feldolgozását a leválogatásig. Szükség szerint 66-os rendezőbizonylatot állítanak ki.

(4) Döntési és irányítási tevékenység és felelősség

Az ellenőrzésre átadott bevallások listájából a rendelkezésre álló adatok alapján kiválasztják a ténylegesen leellenőrizendő bevallásokat.

Ellenőrzést Támogató és Különleges Ügyek Ellenőrzési szakigazgató-helyettes

98. § Feladatkör

Irányítja, összehangolja, és szakmai szempontból felügyeli az ellenőrzési szakterület vizsgálati kiválasztási munkáját, kockázatelemzési, értékelő és elemző tevékenységét, valamint a különleges ügyek ellenőrzését.

Kockázatkezelési Főosztály

99. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

100. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

101. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

102. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

Feladatkörében adatgyűjtést, adatellenőrzést végez.

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

103. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

Elvégzi a vizsgálathoz tartozó adminisztrációs feladatokat (megbízólevél, vizsgálati programkiállítás, iktatás, R-lap rögzítés, postázás stb.).

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

Elvégzi a kiválasztott vizsgálatok vonatkozásában az adó- és célvizsgálatokat.

(4) Döntési és irányítási tevékenység és felelősség

A rendelkezésre álló adatok és információk alapján saját kockázatelemzéssel kiválasztja azokat az adózókat, amelyek vonatkozásában szükséges a célzott ellenőrzés lefolytatása.

Különleges Ügyek Ellenőrzési Főosztály III.

104. § (1) Feladatkör

(2) Előkészítő tevékenység és felelősség

Elvégzi a vizsgálathoz tarozó adminisztrációs feladatokat (megbízólevél, vizsgálati programkiállítás, iktatás, R-lap rögzítés, postázás stb.).

(3) Végrehajtási tevékenység és felelősség

Elvégzi a kiválasztott vizsgálatok vonatkozásában az adó- és célvizsgálatokat.

(4) Döntési és irányítási tevékenység és felelősség

A vizsgálat alá vont adózók vonatkozásában kiválasztást végez a társhatóságok együttműködésével lefolytatandó ellenőrzésekhez.

Adóügyi szakterület

Az adóügyi szakterület főosztályaira vonatkozó általános rendelkezések

105. § Feladatkör

(1) Feladatkörükhöz tartozó ügyekben a szükséges mértékben tisztázzák a tényállást.

(2) Szükség esetén kezdeményezik a törzsadatok felülvizsgálatát, illetőleg az adószám felfüggesztését az Adóalany-nyilvántartási Főosztály II.-nél.

(3) Szükség esetén kezdeményezik a folyószámla felülvizsgálatát a Folyószámla-kezelési Főosztályoknál.

(4) Megteszik a szükséges intézkedést az általuk kibocsátott végzés/határozat ellen előterjesztett fellebbezés, illetőleg egyéb illetékköteles eljárás esetén le nem rótt eljárási illetékek megfizettetése, visszatérítése érdekében.

(5) Elbírálják a feladatkörükbe tartozó ügyekben benyújtott igazolási kérelmeket.

(6) Intézkednek az adó visszatérítéséről (17/H vagy generált pénzforgalmi bizonylatok segítségével) az általuk határozattal megállapított adó (visszatérítés) esetében.

(7) Szükség esetén az illetékes jegyzőnél ügygondnok kirendelését kezdeményezik.

(8) Saját hatáskörben való módosítás/visszavonás/kijavítás/kiegészítés hiányában felterjesztik másodfokra az általuk kibocsátott végzéssel/határozattal kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket.

(9) Az előterjesztett ügyészi óvást megvizsgálják, amennyiben azt alaposnak tartják a Jogi és Koordinációs Főosztállyal történő egyeztetést követően intézkedést tesznek a törvénysértés megszüntetésére, ellenkező esetben az óvást felülvizsgálat végett a Jogi és Koordinációs Főosztály útján felterjesztik a Központi Hivatalhoz. Intézkedésükről mindkét esetben értesítik az ügyészt.

(10) A felettes szerv döntése után a másodfokú határozatot/végzést megküldik az adóalany részére, illetőleg a döntésnek megfelelően eljárnak.

(11) Bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén elkészítik a büntető feljelentés tervezetét.

(12) Kivizsgálják az igazgatósághoz benyújtott, feladatkörüket érintő közérdekű bejelentéseket, panaszokat és a vizsgálat eredményéről tájékoztatják a Jogi és Koordinációs Főosztályt.

(13) Véleményezik a Központi Hivatal által megküldött, illetőleg az igazgatóságon belüli tervezeteket, munkaanyagokat.

(14) Feladatkörükben előkészítik, összeállítják, továbbítják és felügyelik az „A” rendszeren kívül hozott, saját területet érintő határozatokról és végzésekről szóló statisztikát.

(15) Feladatkörükben az „ismeretlen” jelzéssel visszaérkezett postai küldemények esetében felkutatják az adózó kézbesítési címét.

(16) Feladatkörükben az ismeretlen sorsú postai küldemények esetében felderítik annak sorsát, és szükség esetén gondoskodnak ismételt kiküldéséről.

(17) Jogszabálysértő határozat esetén megállapítják a visszatérítési igényhez kötődő kamatot és intézkednek annak kiutalása iránt.

Adóügyi szakigazgató

106. § Feladatkör

Az irányítása alá tartozó szakterület tekintetében az éves adóügyi irányelvek figyelembevételével az előírt feladatköröknek megfelelően meghatározza az egyes szakigazgató-helyettesek által irányított szervezeti egységek feladatait, irányítja a szakigazgató-helyettesek munkáját.

Folyószámla-kezelési szakigazgató-helyettes

107. § Feladatkör

(1) Irányítja, felügyeli és ellenőrzi az igazgatóság folyószámla-kezelési feladatait.

(2) Az irányítása alá tartozó főosztályok szintjén a területét érintő adatszolgáltatások teljesítését koordinálja és gondoskodik a teljesítés megvalósulásáról.

Folyószámla-kezelési Főosztály I.

108. § (1) Feladatkör