966/B/2010. AB határozat
966/B/2010. AB határozat*
2011.08.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság a Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 32/2005. (XII. 30.) rendelete 6. § a) pontja, a 8. § (3) bekezdése, a 13. § első mondata, a 14. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 2. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, a 70/A. § (1) bekezdése vonatkozásában elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 32/2005. (XII. 30.) rendelete 6. § a) pontja, a 8. § (3) bekezdése, a 13. § első mondata, a 14. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 2. pontja alkotmányellenességére és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmány 9. §-a vonatkozásában visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó jogi képviselője útján kérte az Alkotmánybíróságtól Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 32/2005. (XII. 30.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) és az azt módosító 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Örm.) 6. §-a, 8. §-a és 12. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését. Az indítványhoz mellékletként becsatolt egységes szerkezetbe foglalt Ör. csak az Ör. első három módosítását foglalta magában, ezzel szemben Fonyód Város Önkormányzata honlapján az Ör. hét önkormányzati rendelet általi tizenkét módosítással történt – már az indítvány benyújtása előtt hatályos – egységes szerkezetbe foglalt szövege található. Az indítvány ugyanakkor az Ör.-t és az Örm.-et úgy hivatkozta meg, hogy nem egyértelmű, mely önkormányzati rendelet mely rendelkezéseit és milyen normaszöveggel tartotta sérelmesnek az indítványozó.
Az Alkotmánybíróság ezért jogi képviselője útján – 15 napos határidő tűzésével – hiánypótlásra felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon arról, hogy az indítványát hiánypótlásként pontosítva – a rendeletmódosításoknak az Ör.-be, mint alaprendeletbe inkorporációval történő beépülése miatt – az Ör. mely rendelkezéseit milyen indokok és az Alkotmány mely rendelkezése alapján tartja alkotmányellenesnek, s az indítvány érdemi elbírálhatósága érdekében az Ör. egyes sérelmes tartott rendelkezéseihez rendelkezésenként tételesen jelölje meg az Alkotmány hivatkozott rendelkezését és sérelmének indokát. Az indítványozó jogi képviselője az Alkotmánybíróság végzését 2010. július 13-án átvette, majd a hiánypótlási határidő lejárta előtti napon további 15 napot kért a hiánypótlás teljesítésére. Az indítványozó jogi képviselője a hiánypótlási felhívásnak 2010. szeptember 9-én tett eleget. Korábbi indítványát pontosítva az Ör. 6. § a) pontjának, a 8. § (3) bekezdésének, a 13. § első mondatának, a 14. § (1) bekezdésének és a 2. számú melléklet 2. pontjának a zsákos hulladékgyűjtőre vonatkozó szállítási díjára vonatkozó rendelkezéseit a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 25. § (1) bekezdésébe és az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközőnek tartotta, mivel a „szemétszállítási díjak olyan díjtételeket írnak elő, amelyekkel hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg egyes jogalanyokkal szemben”, mert az ingatlant időlegesen használókkal szemben, akikre nem is hoztak rendelkezést jogszabályi előírás ellenére és egész évi hulladékszállítási díj fizetésére kötelezték őket. Véleménye szerint az Ör. csak üdülőingatlanok esetére rendelkezik, de az egyéb ingatlanok időleges használatára nem tartalmaz rendelkezést és az indítványozó – álláspontja szerint – sok más ingatlantulajdonossal együtt olyan ingatlannal rendelkezik, amelyeket csak szezonálisan is csak rövid ideig használnak és „életvitelszerűen az ország különböző vidékein laknak és fizetnek az állandó lakóhely szerint szemétdíjat”. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ával és 9. §-ával való ellentét miatt alkotmányellenesnek tartja az Ör. támadott rendelkezéseit az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjára és (2) bekezdésére hivatkozással. Hivatkozott még továbbá az Alkotmány 9. §-ára, de nem jelölte meg, hogy e rendelkezés sérelmét az Ör. mely rendelkezése és milyen indok alapján okozza.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítvány pontosítását követően Fonyód Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Ör.-t három alkalommal módosította [26/2010. (XII. 17.), 29/2010. (XII. 17.) és 3/2011. (I. 28.) önkormányzati rendeletek], amelyek részben érintették az indítványozó által sérelmesnek tartott Ör. 6. § a) pontját, 14. §-át és a 2. számú melléklet 2. pontját. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján az indítvány kapcsán a hatályos rendelkezések vonatkozásában végezte el az alkotmányossági vizsgálatát.
II.
Az Alkotmánybíróság az eljárása során a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
„44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (…)”
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. A Hgt. indítványozó által hivatkozott rendelkezése:
„25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következőket:
a) a közszolgáltatás jellege,
b) a kezelt hulladék mennyisége és minősége,
c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei,
d) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségei.”
3. Az R. indítványozó által hivatkozott rendelkezései:
„6. § (1) A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a Hgt. 20. § (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett, kivéve, ha a Hgt. 23. § f) pontja alapján az önkormányzat mentességet állapított meg, vagy a közszolgáltatás ingyenes.
(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató
a) a közszolgáltatást felajánlja, illetve
b) a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.
(3) A közszolgáltatási díjat az (1) bekezdés szerint közszolgáltatási díj fizetésre kötelezett számla ellenében, meghatározott időszakonként, utólag köteles megfizetni. A számlának tartalmaznia kell a 7. § (3) bekezdésében, illetve a 8. § (2) bekezdésében meghatározott díjképzési elemeket is.
(4) A települési szilárd hulladék begyűjtésére szolgáló zsáknak a közszolgáltatótól való megvásárlása egyidejűleg jelenti a hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is.
(5) A szelektív gyűjtésben részt vevőnek – a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért – díj nem számítható fel.”
„9. § (1) Üdülőingatlanok, illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében hónapokban vagy negyedévekben meghatározott mértékű használati szezont kell megállapítani.
(2) Az időlegesen használt ingatlan esetében a fizetendő közszolgáltatási díj megállapításánál a díjfizetési időszak helyett a használati szezon időtartamát kell alapul venni.”
4. Az Ör. indítványozó által támadott rendelkezései:
„6. § Az ingatlantulajdonos elkülönítetten (szelektív módon) köteles gyűjteni
a) zárt, erre a célra szolgáló edényben, illetőleg a többlet hulladékot a kereskedelmi forgalomban megvásárolható »AVE Zöldfok Zrt.« feliratú zárt műanyag zsákban (továbbiakban: gyűjtőedény) külön a települési szilárd hulladékot és külön a bio hulladékot.”
„8. § (3) A tárolóedény mellé hulladékot elhelyezni csak a közszolgáltatótól vásárolt jelzéssel ellátott zsákban lehet. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának költségét.”
„13. § A közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés szüneteltetését a gazdálkodó szervezet a működése szünetelésének idejére kérheti, amennyiben az a 15 napot meghaladja. Az ezirányú bejelentést igazolható módon a Divízióhoz kell megtenni. Abban meg kell jelölni a szüneteltetés kezdő és befejező időpontját. A bejelentés megtételének bizonyítása a bejelentőt terheli. A szüneteltetés a bejelentésnek a közszolgáltatóhoz történő érkezéstől számított 8. napon kezdődhet. A szüneteltetés idejére közszolgáltatási díj nem kérhető, amennyiben a szüneteltetés bejelentése illetőleg kérése a fentieknek megfelelően történt.
14. § Minden ingatlantulajdonos, valamint arra kötelezett gazdálkodó szervezet köteles igénybe venni – a települési folyékony hulladék ártalmatlanítását kivéve – a közszolgáltatást. A közszolgáltatás igénybevételéért az igénybevevő közszolgáltatási díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.”
„A 32/2005. (XII. 30.) rendelet 2. számú melléklete
Közszolgáltatás díja:
1. Települési folyékony hulladék közszolgáltatási díja:5595 Ft / m3 + áfa + vízterhelési díj
2. Települési szilárd hulladék és zöldhulladék közszolgáltatási díja:
Lakóingatlan esetében évi 76 alkalommal:
(52 járatnap vegyes kommunális hulladék szállítás és 18 járatnap zöldhulladék szállítás)
Üdülő ingatlan esetében évi 55 alkalommal:
(április 1–október 31 között 37 járatnap kommunális hulladék szállítás, valamint 18 járatnap zöldhulladék szállítás)
60 literes edény ürítési díja: |
187 Ft/ürítés + áfa |
110 literes edény ürítési díja: |
247 Ft/ürítés + áfa |
1100 literes konténeres gyűjtőedény díja: |
|
Többlethulladék elszállítására feliratos zsák: |
|
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó – jogi képviselője útján – az Ör. 6. § a) pontjának, a 8. § (3) bekezdésének, a 13. § első mondatának, a 14. § (1) bekezdésének és a 2. számú melléklet 2. pontjának a zsákos hulladékgyűjtőre vonatkozó szállítási díjára vonatkozó rendelkezéseit a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 25. § (1) bekezdésébe és az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközőnek tartotta. „Az Alkotmánybíróság több (…) határozatában is kifejtette, hogy a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítása és ártalmatlanítása közüzemi szerződés keretében megvalósuló közszolgáltatás, melynek igénybevétele az ellátott területen az önkormányzati rendeletben meghatározott módon az ingatlan tulajdonosa, használója részére kötelező. [52/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 483, 487.] A Hgt.-ben foglalt alapelvi jelentőségű célok maradéktalan érvényesülése érdekében a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.” (649/B/2004. AB határozat, ABH 2005, 1258, 1263.) „Az ingatlan tulajdonosa (…) azáltal lesz a hulladék kezelésére vonatkozó jogviszony alanya, hogy az adott településen ingatlan tulajdont szerez.” (59/B/2008., ABH 2010, 2390, 2395.) Az Ör. 14. §-a alapján minden ingatlantulajdonos, valamint arra kötelezett gazdálkodó szervezet köteles igénybe venni – a települési folyékony hulladék ártalmatlanítását kivéve – a közszolgáltatást és a közszolgáltatás igénybevételéért az Ör. 2. számú mellékletében meghatározott mértékű közszolgáltatási díjat fizetni. Az Ör. 2. számú melléke 2. pontja rendelkezik a települési szilárd hulladék és zöldhulladék közszolgáltatási díjáról, differenciálva lakó- és üdülőingatlan között, meghatározva a 60 literes, 110 literes, 1100 literes konténeres gyűjtőedény és a többlethulladék elszállítására feliratos zsák ürítési díját. E szabályozás összhangban áll a Hgt. 25. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amelynek értelmében a Magyar Köztársaság területén az emberi, illetve az állampolgári jogok, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül minden személyt megilletnek. Következetesen érvényesített álláspontja szerint a diszkrimináció tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot is sérti. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203. ]. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta: a megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie és az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembe vételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. A diszkrimináció tilalmából tehát nem következik az, hogy az állam – a különböző élethelyzetekben lévőkre tekintettel – ne különböztethetne, feltéve, hogy ezzel az alkotmányos követelményeket nem sért. Az Alkotmánybíróság szerint az állam joga – és bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévő különbségeket [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 74/1995. (XII. 15.) AB határozat, ABH 1995, 369, 373-374.]. A diszkrimináció vizsgálatánál tehát az első eldöntendő kérdés, hogy az adott szabályozás tekintetében állított megkülönböztetés egymással összehasonlítható alanyi körre vonatkozik-e [49/1991. (IX. 27.) AB határozat, ABH 1991, 246, 249.; 432/B/1995. AB határozata, ABH 1995, 789, 792.].
Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben megállapította, hogy az adott szabályozás tekintetében a településen a közszolgáltatás igénybe vételére kötelezettek ingatlantulajdonosok minősülnek azonos csoportba tartozónak. Az Ör. 2. számú melléklete ugyanakkor e azonos csoportba tartozó ingatlantulajdonosok között a közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díj vonatkozásában differenciál egyrészt aszerint, hogy állandó vagy szezonális jelleggel, szezonális időszakban használt ingatlan (lakóingatlan vagy üdülőingatlan) érintett a kötelező közszolgáltatás igénybevételével, illetve aszerint, hogy az Ör.-nak a hulladék gyűjtéséről, és elszállításáról szóló 6.–14. §-aiban meghatározott módon a keletkezett hulladék szempontjából az ingatlan tulajdonosa milyen gyűjtőedényt, illetve feliratos zsákot használ. Az Alkotmánybíróság az Ör. indítványozó által támadott rendelkezései vonatkozásában nem állapított meg olyan akár alapvető, akár alanyi jogokra vonatkozó megkülönböztetést, amely a közszolgáltatás igénybe vételére kötelezettek ingatlantulajdonosok, mint azonos csoportba tartozók között fennállna, így az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében tilalmazott hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban elutasította.
2. Az indítványozó – jogi képviselője útján – az Ör. 6. § a) pontjának, a 8. § (3) bekezdésének, a 13. § első mondatának, a 14. § (1) bekezdésének és a 2. számú melléklet 2. pontjának rendelkezéseit az R. 6. §-ával és 9. §-ával való ellentét miatt is alkotmányellenesnek tartotta az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjára és (2) bekezdésére hivatkozással.
Az R. 6. §-a alapján a települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a Hgt. 20. § (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett, kivéve, ha a Hgt. 23. § f) pontja alapján az önkormányzat mentességet állapított meg, vagy a közszolgáltatás ingyenes. Továbbá nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. Az R. 9. § (1) bekezdése alapján az üdülőingatlanok, illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében hónapokban vagy negyedévekben meghatározott mértékű használati szezont kell megállapítani, valamint az időlegesen használt ingatlan esetében a fizetendő közszolgáltatási díj megállapításánál a díjfizetési időszak helyett a használati szezon időtartamát kell alapul venni.
Az Ör. 3. § (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles a hulladék elkülönített gyűjtésére és közszolgáltatás igénybevételére. Az Ör. 3. § (2) bekezdése alapján az ingatlantulajdonost nem terheli e kötelezettség a beépítetlen ingatlana esetében. Az Ör. 2. § m) pontja alapján – a Balaton melletti települések ingatlanjai használatának sajátosságaira figyelemmel – az időlegesen használt ingatlanok vonatkozásában az R. 9. § (2) bekezdése szerinti használati szezon időtartama, a szezonális időszak az április 1. és az október 31. közötti időszak, azaz 7 hónap. Az Alkotmánybíróság nem állapította meg az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései vonatkozásában az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjával és (2) bekezdésével való ellentétet, ezért az indítványt e vonatkozásban is elutasította.
3. Az indítványozó hivatkozott még az Alkotmány 9. §-ára, de nem jelölte meg, hogy a hivatkozott alkotmányi rendelkezés sérelmét az Ör. mely rendelkezése és milyen indok alapján okozza.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot. Az Ügyrend 29. § d) pontja alapján az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy az indítványozó a hiánypótlás végett neki visszaadott indítványt a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt vagy egyébként érdemben nem bírálható el. Az indítvány az indítványozó jogi képviselőjének az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívására benyújtott indítványpontosítását követően sem felel meg az Ügyrend 21. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, így az indítvány e vonatkozásban érdemben nem bírálható el. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § a) pontja, a 8. § (3) bekezdése, a 13. § első mondata, a 14. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 2. pontja alkotmányellenességére és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmány 9. §-a vonatkozásában az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2011. július 15.
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás