PÜ BH 2011/100
PÜ BH 2011/100
2011.04.01.
A közös tulajdonú ingatlanon végzett munkák fennmaradásának engedélyezéséhez szükséges jognyilatkozat pótlása iránt indított perben az alperes személyében bekövetkezett változás nem teszi szükségessé új per indítását [Ptk. 5. § (3) bek., Pp. 61. és 62. § (3) és (4) bek.].
A felperes és a perben nem álló házastársa 2003-ban vásárolták meg a B. város, S. u. 11. számú négylakásos ingatlan 8/18 tulajdoni hányadát, majd – építési engedély nélkül – a tulajdonukba került két földszinti lakást a főfal megbontásával összenyitották, a bejárat mellett oldalvilágítót alakítottak ki, a keleti és a déli homlokzaton új nyílászárókat, a nyugati homlokzaton pedig két ablak helyett ajtókat építettek be. A 2/18 illetőséggel rendelkező, az egyik emeleti lakást használó I. rendű alperes, valamint a tulajdoni hányadán haszonélvezeti joggal rendelkező II. rendű alperes megtagadták a hozzájárulásukat a fennmaradási engedély kiadásához.
A felperes a Ptk. 5. § (3) bekezdésére alapított keresetében a fennmaradás engedélyezéséhez kérte az I–II. rendű alperesek hozzájáruló nyilatkozatának pótlását. Az I–II. rendű alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta a kért jognyilatkozatot; az ítéletet a másodfokú bíróság megváltoztatta és a keresetet – a Ptk. 144. § a) pontjára hivatkozással – elutasította. A másodfokú bíróság határozatát a Legfelsőbb Bíróság végzésével hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróságot új eljárásra új határozat hozatalára utasította, azzal az indokkal, hogy a Ptk. 144. § a) pontja nem akadálya a jognyilatkozat pótlásának, ezért érdemben vizsgálja a Ptk. 5. § (3) bekezdésébe foglalt előfeltételek fennállását.
A másodfokú bíróság újabb ítéletével ismét megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Döntését azzal indokolta, hogy az I–II. rendű alperesek nem éltek vissza jogukkal, amikor megtagadták a hozzájárulásukat, mert az engedély nélkül végzett munkák érintették a közös tulajdonban álló épületszerkezetet, emellett a munkálatok következtében az I–II. rendű alperesek lakásának ,,károsodása várható''. Megismételte a Ptk. 144. § a) pontjára vonatkozó álláspontját is.
A másodfokú bíróság a határozatának 2006. október 27-i meghozatalát megelőzően az I–II. rendű alperesek csereszerződést kötöttek a III. rendű alperessel, akinek tulajdonjogát 2006. augusztus 28. napján jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság határozatával hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. Indokolása szerint a másodfokú bíróság azokkal az I–II. rendű alperesekkel szemben hozta meg a határozatát, akik a határozat kihirdetésekor már nem rendelkeztek tulajdonjoggal, illetve haszonélvezeti joggal, így nem voltak jogosultak a perbeli jognyilatkozat megtételére, ugyanakkor a perben nem vett részt az ingatlan az új tulajdonostársa. Mivel a jogutódlás megállapítására a felülvizsgálati eljárásban nincsen lehetőség, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 61-62. §-ainak megfelelő eljárás lefolytatására valamint a jogutódnak a per érdemére vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére utasította a másodfokú bíróságot.
Az újabb másodfokú eljárásban megtörtént a III. rendű alperes perbevonása, akivel szemben a felperes fenntartotta a keresetét. A III. rendű alperes a fellebbezési tárgyaláson kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az engedély nélkül végzett építkezés önmagában jogellenes, a kivitelezés hiányosságai miatt az épület ,,statikai veszélynek van kitéve'', a felperes családjának gyarapodása pedig önmagában nem lehet indok arra, hogy a hozzájárulását megadja.
A másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Indokolásában rámutatott: ugyan megtörtént a III. rendű alperes perbevonása, azonban a III. rendű alperes a perbeli jognyilatkozat szempontjából nem jogutód, mivel alanyi jogából eredően saját maga határozhat a perbeli jognyilatkozat megadásáról vagy megtagadásáról, ezért – figyelemmel a keresetváltoztatás Pp. 247. §-ába foglalt tilalmára is – jognyilatkozatának pótlására vele szemben újabb per indítása lehetséges.
Az előbb említett jogerős ítélet ellen – hatályon kívül helyezése és elsődlegesen új határozat hozatala, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása végett – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet azzal, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése esetén az ügyet a másodfokú bíróság másik tanácsa tárgyalja. Érvelése szerint a per alapjául szolgáló jogviszony az ingatlanon fennálló közös tulajdon, amelynek alanyai a tulajdonostársak. Amennyiben az I. és II. rendű alperesek átruházták a tulajdonjogukat, a tulajdonjog megszerzésétől a perben pótolni kért nyilatkozatot jogutódként a III. rendű alperes adhatja meg, hiszen ettől kezdve őt illetik azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a perbeli ingatlanilletőséghez kapcsolódnak. Ezért evonatkozásban – mint a közös tulajdon új alanya – a III. rendű alperes jogutódja annak a jogelőd tulajdonosnak, akitől tulajdonjogát szerezte.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtottak be.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos.
Előre bocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy – eltérően a jogerős ítélet indokolásától – a BDT 2003.746. számon közzétett határozatot nem a Legfelsőbb Bíróság, hanem a Csongrád Megyei Bíróság hozta (mégpedig 1. Gf. 40.046/2001/4. számon).
Az említett számú határozatban kifejtett indokokkal azonban a Legfelsőbb Bíróság maradéktalanul egyetért: a Ptk. 5. § (3) bekezdésére alapított, közös tulajdonban álló ingatlanon vagy társasházban végzett (illetőleg tervezett) munkálatokkal kapcsolatos jognyilatkozat pótlása esetén a bíróságnak valóban nem a tulajdonostársak érdekeit kell összemérnie. A bíróságnak azt kell szem előtt tartania, hogy az alperes rendelkezik döntési jogosultsággal: a saját törvényes érdekeire figyelemmel megadja-e a hozzájáruló nyilatkozatát, amelynek bírói ítélettel történő pótlása abban a kivételes esetben történhet meg, ha a jognyilatkozat elmaradása (az alperes részéről) joggal való visszaélést valósít meg.
A Legfelsőbb Bíróságnak a jelen felülvizsgálati eljárásban azt a kérdést kellett eldöntenie, hogy ha a jognyilatkozat pótlása iránti per alperese átruházza a tulajdoni illetőségét, a korábbi alperes előbbiekben említett döntési jogosultsága átszáll-e az illetőség újabb tulajdonosára.
A válaszadáskor abból kell kiindulni, hogy a perben pótolni kért jognyilatkozat a nyilatkozattételre jogosult tulajdonjogához kötődik, s a nyilatkozattétel alapját képező tulajdonjog átruházásával – a tulajdonjog részjogosítványaival együtt – átszáll a tulajdonjogot megszerzőre, azaz az új tulajdonosra. Átruházás esetén az új tulajdonos a jogelődjétől származtatja jogosultságait, és tulajdonszerzésétől kezdődően jogutódként gyakorolhatja tulajdonjogból eredő jogosultságokat, így a perbeli nyilatkozattételi jogosultságot is.
Ha a tulajdonjogra alapított jognyilatkozat pótlása iránti per megindítását követően a jognyilatkozat megtételére jogosult tulajdonos (az alperes) személyében változás következik be, ez a változás a perben a jogutód perbelépésével vagy perbevonásával (Pp. 61-62. §-ok) realizálódik. Az említett perekben az alperes személyében bekövetkezett változás nem érinti a kereset tartalmát, mivel a felperes továbbra is ugyanazon (az ,,alperesi'') tulajdoni hányadhoz kötődő jognyilatkozat pótlását igényli. A jogutód alperes – a jogutódlás megállapítását követően – a tartalmában változatlan keresetre fenntarthatja jogelődjének korábbi nyilatkozatát, de az érdemi ellenkérelem változtatásának keretein belül eltérhet az álláspontjától (azaz el is ismerheti a keresetet).
A jogerős ítélet indokai kapcsán megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a magánjogi elmélet a polgári jogviszonyokban ,,alanyi jog"-nak a közvetlenül a törvényből eredő és más által nem, vagy csak bizonyos mértékben korlátozható jogokat nevezi; más megfogalmazásban: alanyi jog a jogszabály által meghatározott, biztosított és védett cselekvési lehetőség. A tulajdonjogra alapított jognyilatkozat megtételének jogosultsága megfelel e kritériumoknak, tehát valóban ,,alanyi jog'', ez azonban még nem jelenti azt, hogy a jogosultság (az alanyi jog) ne szállhatna át. Az átszállás tilalma kizárólag a személyhez kötött jogosultságoknál érvényesül, a tulajdonjog, illetve a tulajdonjoghoz kötődő nyilatkozattételei jogosultság viszont – tárgyát, azaz a jogvédte érdek minőségét tekintve – nem ,,személyi jog'', hanem ,,vagyoni jog''.
Mindezekre tekintettel az adott perben az alperes személyének jogügylet folytán bekövetkezett változása nem teszi szükségessé a jogutód III. rendű alperes ellen újabb jognyilatkozat pótlása iránti per indítását.
A másodfokú bíróság intézkedett ugyan a jogutód III. rendű alperes perbevonásáról, azonban ebben az ítéletében sem hozott az ügy érdemére vonatkozó döntést: a keresetet eljárási okra hivatkozással – az újabb per indításának szükségessége miatt – utasította el. Mivel a másodfokú bíróság álláspontja nem helytálló, ugyanakkor az érdemi döntés meghozatala a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.
Mivel a Legfelsőbb Bíróság harmadik alkalommal helyezte hatályon kívül a másodfokú bíróság ugyanazon tanácsának az ügyben hozott határozatát, a Pp. 270. § (1) bekezdése értelmében alkalmazott Pp. 252. § (4) bekezdése szerint – a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottaknak megfelelően – elrendelte, hogy a pert a másodfokú bíróság másik tanácsa tárgyalja.
Az újabb, a III. rendű alperessel szemben lefolytatott másodfokú eljárásban érdemben kell elbírálni az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezést.
(Legf. Bír. Pfv. I. 21.759/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás