104/2011. (XI. 24.) AB határozat
104/2011. (XI. 24.) AB határozat1
2011.11.24.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 75/2009. (II. 27.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 75/2009. (II. 27.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) úgy döntött, hogy az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesíti. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2002. június 15-ei állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
Az OVBh. indokolásában utalt arra, hogy az OVB egy korábbi [170/2007. (VII. 18.) OVB határozat] határozatával a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezéssel azonos tartalmú kérdést már hitelesített, melyet az Alkotmánybíróság 126/2008. (X. 22.) AB határozatával helybenhagyott. A 170/2007. (VII. 18.) OVB határozatban hitelesített kérdésben 2009. február 22-én járt le a kezdeményezők részére az aláírások összegyűjtésére rendelkezésre álló, az Alkotmány 28/E. §-ában meghatározott négy hónapos határidő. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12. § c) pontja szerint, ha az OVB az aláírásgyűjtő ívet hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyűjtő ívek újabb mintapéldánya az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig. 2007. augusztus 24-én újból, a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezéssel azonos tartalmú kérdés hitelesítését nyújtották be, amelyet a 352/2007. (IX. 12.) OVB határozatában hitelesített, majd az Alkotmánybíróság a 9/2009. (II. 13.) AB határozatával – a kérdés védettsége okán – azt megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította.
Az OVBh. indoklása szerint jelenleg nincs olyan kezdeményezés, amely azonos tárgya miatt az Nsztv. 12. §-a szerinti védettséget élvezne. Mindezek alapján az OVB a kezdeményezést hitelesítette.
A kifogással érintett határozat a Magyar Közlöny 2009. évi 24. számában, 2009. február 27-én jelent meg. A kifogást 2009. március 13-án – határidőben – terjesztették elő az OVB-nél.
A kifogást benyújtó szerint az OVB-nek meg kellett volna tagadnia a hitelesítést. Álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §-ában megfogalmazott egyértelműség követelményének, mert a választópolgár nem ismeri az elővásárlási jog természetét, nem érti, miképp illetheti meg a családi gazdálkodót az első helyen. A kérdés azért sem világos, mert nem határozza meg, hogy melyik családi gazdálkodóra vonatkozik. Véleménye szerint a népszavazás jogával való visszaélés történik, mivel ugyanezen a kérdésben már több alkalommal is hitelesítésre került az aláírásgyűjtő ív, azonban az aláírások összegyűjtésére mégsem került sor. A rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás elve sérül azáltal, hogy ugyanazon kérdésben sorozatosan hitelesítésre kerülnek a kezdeményezések, melynek következtében kikerülhetővé, többszörösen meghosszabbíthatóvá válik az Nsztv. által az aláírások összegyűjtésére előírt négy hónapos határidő.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
„28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni.”
2. Az Nsztv. érintett rendelkezései:
„2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.”
(…)
c) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig.”
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) érintett rendelkezése:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(…)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (1), valamint (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
2. Az Alkotmánybíróság elsőként a kérdés egyértelműségével kapcsolatos kifogásokat vizsgálta.
2.1. Az Alkotmánybíróság a 15/2003. (IV. 18.) AB határozatban (ABH 2003, 208.) valamint a 14/2007. (III. 9.) AB határozatban (ABH 2007, 251, 254–255.) a jelen ügyben vizsgált kérdésről megállapította, hogy az abban szereplő (szak)kifejezések a kérdés egészének értelmezhetőségét nem zavarják. A népszavazást kezdeményezők változatlanul ahhoz kérik a választópolgárok támogatását, hogy a 2002. június 15-én hatályos, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti családi gazdálkodót az első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén.
2.2. Az Alkotmánybíróság a népszavazást kezdeményezők szándékát nem vizsgálhatja, ezért a kérdés egyértelműségi vizsgálatakor nem értékelheti, hogy a kérdésbeli közbevetés beillesztése miatt a kezdeményezők ahhoz kérik a választópolgárok támogatását, hogy az Országgyűlés Magyarország valamennyi családi gazdálkodója számára első helyen biztosítsa az elővásárlási jogot, és nem csupán az eladásra kerülő föld vagy tanya közvetlen szomszédjában földet vagy tanyát birtokló családi gazdálkodó számára.
2.3. Az OVB és az Alkotmánybíróság „kizárólag csak azt vizsgálhatja, hogy a konkrét kérdés megfelel-e az alkotmányi és törvényi feltételeknek. Az azonos tárgykörben benyújtott népszavazási kezdeményezések kezdeményezőinek felelőssége, hogy a népszavazási kampányidőszakban felhívják az állampolgárok figyelmét döntéseik esetleges következményeire” [101/2007. (XII. 12.) AB határozat, ABH 2007, 840, 847.; 102/2007. (XII. 12.) AB határozat, ABH 2007, 855, 862.]. A termőföldre vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatban népszavazásra bocsátandó kérdések egymásra gyakorolt hatását az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja.
3. Az Alkotmánybíróság a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás elvének sérelmét is vizsgálta. A jelen határozattal érintett kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát a 131/2002. (VII. 11.) OVB, 571/2006. (XI. 21.) OVB valamint a 170/2007. (VII. 18.) OVB határozataiban már hitelesítette, és azokat az Alkotmánybíróság a 15/2003. (IV. 18.) AB határozatban (ABH 2003, 208.), 14/2007. (III. 9.) AB határozatban (ABH 2007, 251.), valamint a 126/2008. (X. 22.) AB határozatban (ABH 2008, 1012.) népszavazásra bocsáthatónak találta. Ezt követően a Ve. 118. § (1) bekezdése alapján az Országos Választási Iroda hitelesítési záradékkal látta el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolataival lehetett volna megkezdeni. „A népszavazáshoz való jog, mint alanyi jog kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására (beleértve az aláírást és aláírások gyűjtését), illetve a szavazásban való részvételre.” [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 344.] A népszavazást kezdeményezők tehát jogot szereztek arra, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést, az aláírásgyűjtést viszont mégsem kezdték meg. A Ve. 3. § d) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvből nem következik, hogy a népszavazást kezdeményező köteles elkezdeni az aláírások gyűjtését. A választási szervek által jogerősen hitelesített aláírásgyűjtési ív mintapéldánya csak feljogosít az aláírások gyűjtésére. Az Alkotmánybíróság az azonos helyzetet korábban elbíráló 102/2007. (XII. 12.) AB határozatban már kifejtette, hogy „[s]em az OVB, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a népszavazási kezdeményezések mögött álló vélt, vagy valós politikai szándékot; csak arról dönthet, hogy az adott kérdés megfelel-e az alkotmányi és törvényi követelményeknek. A hatályos szabályozás alapján a népszavazás kezdeményezőjének nincs olyan, az Alkotmányon vagy valamely törvényen alapuló jogi kötelezettsége, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően meg is kezdje az aláírásgyűjtést, illetve a gyűjtött aláírásokat az Alkotmány 28/E. §-a szerinti határidőn belül benyújtsa az OVB-hez.” (ABH 2007, 855, 863.)
4. Az Alkotmánybíróság vizsgálta továbbá, hogy joggal való visszaélésnek minősül-e az, hogy az Alkotmány 28/E. §-ában meghatározott négy hónapos aláírásgyűjtési időszak meghosszabbodik azáltal, hogy az aláírásgyűjtésre jogot szerzett személyek nem gyűjtenek aláírást, hanem az időszak lejártakor az adott kérdésre vonatkozóan ismételten országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be. A 102/2007. (XII. 12.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „az újra benyújtott kérdés új népszavazási kezdeményezésnek minősül. Így bár a »kampányidőszak« meghosszabbodik, a vitatott téma hosszabb ideig marad a közérdeklődés, közbeszéd középpontjában, ez az aláírások gyűjtésének határidejét nem hosszabbítja meg. Az elsőként benyújtott kezdeményezés aláírási ívein gyűjtött aláírások nem használhatóak ugyanis fel a későbbiekben benyújtott kezdeményezés során. Ez többek között a Ve. 118. § (1) bekezdéséből is következik, mely szerint az »aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni«.” (ABH 2007, 855, 862.)
5. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az OVBh. által hitelesített kérdés az Nsztv. 13. §-ában foglalt egyértelműség követelményének megfelel, illetve annak kapcsán nem állapítható meg a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás elvének sérelme sem.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVBh.-ban foglalt döntést helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 331/H/2009.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás