11/2011. (III. 25.) NEFMI utasítás
a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló szabályzatáról1
2011.03.26.
1. § A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint állapítom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. § Ha a minisztérium (a minisztérium jogelődje) és a minisztérium (a minisztérium jogelődje) foglalkoztatottja között a jelen utasítás hatálybalépése előtt létrejött, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/H. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó lakáscélú munkáltatói támogatásra irányuló szerződés a Szabályzattól eltérően rendelkezik, az adott szerződésre annak eltérő rendelkezését, egyebekben a Szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. A meglévő szerződések módosítása esetén a Szabályzatban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló szabályzata
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény – kormánytisztviselők tekintetében is alkalmazandó – 49/H. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottak figyelembevételével a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által a foglalkoztatottak lakáshoz jutásának, lakáskörülményeinek javítása érdekében a Lakásalap (a továbbiakban: Alap) terhére nyújtható kamatmentes munkáltatói kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) folyósítását az alábbiak szerint szabályozom.
A Szabályzat hatálya a minisztériummal kormány-tisztviselői jogviszonyban vagy munkaviszonyban (a továbbiakban együtt: jogviszonyban) álló kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, illetve munkavállalókra (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) terjed ki.
– a minisztérium költségvetéséből kölcsön céljára elkülönített keret;
– az Alap pénzmaradványa;
– az Alapnak a minisztérium által nyújtott eseti támogatás;
– az Alap javára teljesített visszafizetések és késedelmi kamatok, valamint
– az Alap egyéb kamatbevételei.
Az Alap kezelője a minisztérium Gazdálkodási Főosztálya, amely az Alap pénzforgalmáról és tevékenységéről, illetve az adott évben felhasználható keret nagyságáról a tárgyévet követő február 15-éig tájékoztatja a Lakásbizottságot.
III. A Lakásbizottság (a továbbiakban: Bizottság)
A Bizottság a rendelkezésre álló pénzügyi keret figyelembevételével javaslatot tesz a megítélhető kölcsön összegére és a kölcsönben részesíthető személyekre.
A Bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, vagy – akadályoztatása esetén – az általa elnöki feladatok ellátására kijelölt személy.
A Bizottság kéthavonta tart ülést, melyen a tagok személyesen vesznek részt. A tagokat akadályoztatásuk esetén az ülésen szavazati joggal esetileg, írásban felruházott megbízottjaik képviselhetik.
A Bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A Bizottság akkor határozatképes, ha az elnökön, vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül legalább négy tag jelen van.
a) a Személyügyi Főosztály vezetője, vagy az általa az elnöki feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
b) a Jogi Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
c) a Gazdálkodási Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
d) a Miniszteri Kabinet vezetője által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
e) az egészségügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
f) az oktatásért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
g) a kultúráért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
h) a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
i) a sportért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
j) az OM Szakszervezetének elnöke, vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő,
k) az OKM Demokratikus Szakszervezetének elnöke, vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő.
A Bizottság a kérelmek benyújtására megadott időpontig a Személyügyi Főosztályra beérkezett, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívásnak határidőre eleget tevő kérelmeket tárgyalja, az elkésett, illetve a hiányos kérelmeket pedig az igénylőnek visszaküldi.
A Bizottság javaslatáról a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár (továbbiakban: helyettes államtitkár) dönt. A Személyügyi Főosztály a bizottsági javaslat jóváhagyását követő öt munkanapon belül értesíti a kölcsönigénylőt a döntésről.
A kölcsön igénybevételével, folyósításának előkészítésével, koordinálásával, illetve a szerződéskötéssel összefüggő feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el, valamint e tevékenysége keretében adatokat szolgáltat a kölcsönszerződésekről a Gazdálkodási Főosztály részére.
A foglalkoztatott a kölcsön iránti igényét a Személyügyi Főosztályra juttatja el a Szabályzat 1. függelékét képező adatlapon, az alábbi okmányokkal és nyilatkozatokkal egyidejűleg: – a lakás megvásárlásáról szóló adásvételi szerződés egy eredeti példányban,
– ha már volt lakástulajdona, akkor az előző ingatlan eladásáról szóló adásvételi szerződés egy másolati példánya,
– 30 napnál nem régebbi érvényes tulajdoni lap hiteles másolata.
– a jogerős építési engedély egy másolati példányban,
– eredeti, cégszerű aláírással hitelesített költségvetés,
– ha már volt lakástulajdona, akkor az előző ingatlan eladásáról szóló adásvételi szerződés egy példányban,
– 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap vagy annak hiteles másolata, amelyen a foglalkoztatott a lakásingatlan bejegyzett tulajdonosaként szerepel, illetve tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelme legalább széljegyként feltüntetésre került.
– a jogerős építési engedély egy másolati példányban,
– eredeti, cégszerű aláírással hitelesített költségvetés,
– 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap vagy annak hiteles másolata, amelyen a foglalkoztatott az ingatlan bejegyzett tulajdonosaként szerepel, illetve tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelme legalább széljegyként feltüntetésre került.
– eredeti, cégszerű aláírással hitelesített költségvetés,
– energiamegtakarítást igazoló tanúsítvány (pl. nyílászárók esetén),
– szükség esetén az illetékes közszolgáltató által jóváhagyott tervrajz, engedély egy másolati példányban,
– szükség esetén jogerős építési engedély egy másolati példányban,
– 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap vagy annak hiteles másolata, amelyen a foglalkoztatott az ingatlan bejegyzett tulajdonosaként szerepel, illetve tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelme legalább széljegyként feltüntetésre került.
A fentieken kívül minden esetben mellékelni kell:
– a kérelmező, házastársa, valamint a vele együtt költöző családtagok havi nettó jövedelméről szóló nyilatkozatot,
– a kezesek jövedelemigazolását, illetve, ha a kezes nyugdíjas, az utolsó havi nyugdíjszelvényt vagy annak banki átutalását igazoló bizonylatot,
– a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatait a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom minisztérium javára történő bejegyzéséhez,
– nyilatkozatot a foglalkoztatott folyamatban lévő pénzintézeti, illetve egyéb kölcsönkérelméről.
A kölcsön lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kifizetését) megelőzően adható.
Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való jogosultságát érinti.
Amennyiben a Személyügyi Főosztály a kérelmekhez benyújtott tulajdoni lap adatai alapján az ingatlan túlzott megterhelését állapítja meg, a kérelmezőt határidő megjelölésével az ingatlan vagyoni értékét tanúsító vagyonértékelés benyújtására kötelezheti. E hiánypótlási felhívás teljesítésének elmaradása a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi.
V. A támogatás odaítélésének feltételei
Az Alap évente meghatározott keretéből kölcsön nyújtható a foglalkoztatott részére a Rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény esetén lakóingatlan építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, valamint korszerűsítéséhez. Kölcsön kizárólag az ingatlan-nyilvántartás szerinti – legalább széljegyen szereplő (leendő) – tulajdonosnak nyújtható.
Lakástámogatásban az a foglalkoztatott részesíthető:
– akinek határozatlan idejű jogviszonya a minisztériumnál legalább 1 éve fennáll,
– aki hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a minisztérium javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog (illetve elidegenítési és terhelési tilalom) kerüljön bejegyzésre,
– vállalja a kölcsönszerződésben meghatározott egyéb feltételeket.
Nem nyújtható kölcsön a foglalkoztatott részére:
– ha a lakásnak nem tulajdonosa,
– további lakástulajdon megszerzéséhez,
– nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (hétvégi ház, telek, üdülőtelek, üdülőingatlan) vásárlásához, építéséhez, korszerűsítéséhez, bővítéséhez,
– lakáscélú kölcsön kiváltására (áthidaló kölcsön jogcímen),
– ha a foglalkoztatott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
– ha igénye nem felel meg a méltányolható lakásigény feltételeinek.
A kölcsönigény elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat, aki:
– első lakása megvásárlásához nyújtja be kérelmét,
– még nem részesült a minisztériumtól (ideértve a jogelőd minisztériumokat is) munkáltatói kölcsönben,
– saját háztatásában három vagy több gyermeket nevel,
– életminőségét hátrányosan befolyásoló körülmények (pl. komfort nélküli lakás, rossz műszaki állapotú lakás) között él,
– gyermekét egyedül neveli,
– nem rendelkezik a mindenkori minimálbér kétszeresét elérő havi nettó jövedelemmel,
– házastársi, élettársi kapcsolatban nem él.
Az a foglalkoztatott, aki lakástámogatási célú munkáltatói kölcsönt kapott, nem részesíthető további albérleti, lakásbérleti támogatásban akkor, ha az ingatlanra érvényes lakhatási engedéllyel rendelkezik.
A kölcsönszerződés minden esetben a minisztérium és a kölcsönben részesülő foglalkoztatott között jön létre. A kölcsön folyósításáról a minisztérium a 2. függelékben meghatározott szerződésminta alapján megállapodást köt a foglalkoztatottal. A megállapodás egy eredeti példányát a Gazdálkodási Főosztálynak, egy-egy eredeti példányt a foglalkoztatottnak és a Személyügyi Főosztálynak, 2 eredeti példányt pedig a kölcsönt folyósító pénzintézetnek szükséges megküldeni. Amennyiben a kölcsönnel érintett ingatlan vonatkozásában a kölcsönben részesülő foglalkoztatott házastársa, illetve élettársa tulajdonostárs, úgy a kölcsön visszafizetésére a kölcsönben részesülő foglalkoztatottal egyetemlegesen kötelezett.
A kölcsönben részesülő foglalkoztatott élettársa, illetve házastársa a kölcsön visszafizetésére akkor is egyetemleges kötelezettséget vállalhat a foglalkoztatottal, ha nem válik az érintett ingatlan tulajdonosává.
A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell:
– a szerződő felek azonosító adatait,
– a kölcsön nyújtásának célját, jogcímét,
– a kölcsön nyújtásának feltételeit (folyósítás határideje, ütemezés),
– az egyetemleges kötelezettséget vállaló személy(ek), továbbá a kezesek azonosító adatait,
– a visszafizetési kötelezettség tartalmát (visszafizetés módja, ütemezése, havi törlesztőrészlet),
– a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, valamint
– a szerződés megszűnésének eseteit és jogkövetkezményeit.
A jóváhagyott kölcsön összege a kölcsönben részesülő foglalkoztatott lakossági folyószámlájára kerül átutalásra.
a) lakásvásárlás, lakásépítés, -bővítés esetén legfeljebb 2 000 000 Ft;
b) lakás-korszerűsítés esetén legfeljebb 1 000 000 Ft.
Ha a házastársak a minisztérium foglalkoztatottai és saját jogon mindketten igényelhetnek munkáltatói kölcsönt, úgy a kettőjük részére adható kölcsön összege legfeljebb 3 000 000 Ft, korszerűsítés esetén pedig legfeljebb 1 500 000 Ft lehet.
A kölcsön visszafizetésének határideje 200 000 Ft kölcsönösszegig 1 év, ennél magasabb összegű kölcsön esetén pedig minden 200 000 Ft után további 1 év.
A visszafizetés határidejét a kölcsönigénylő kérelmére a fentieknél rövidebb időtartamban is meg lehet határozni.
VIII. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek
A kölcsön nyújtásának feltétele a követelés jelzálogjoggal történő biztosítása. A minisztérium jelzálogjogát lehetőség szerint első ranghelyre kell bejegyezni (kivéve, ha a kölcsönt folyósító pénzintézet kiköti jelzálogjogának első ranghelyre történő bejegyzését, vagy a lakóingatlanon már első ranghelyen korábban bejegyzett jelzálogjog van).
Elidegenítési és terhelési tilalmat a lakásvásárláshoz, valamint a lakáscseréhez nyújtandó kölcsön esetén kell kikötni.
A szerződést készfizető kezes(ek) megjelölésével szükséges biztosítani, az alábbiak szerint:
|
1 000 000 Ft-ig |
Ha van egyetemleges kötelezett, akkor nem szükséges kezes. |
Ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor egy fő kezes szükséges. |
|
1 000 000 Ft felett |
Ha van egyetemleges kötelezett, akkor egy fő kezes szükséges. |
Ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor két fő kezes szükséges. |
A korszerűsítés céljából kölcsönben részesített foglalkoztatottnak a kölcsönösszeg felhasználását, a munka elvégzését, a korszerűsítési munkát elvégző cég, vállalkozó nyilatkozatával szükséges igazolnia. Az igazoló nyilatkozat keltezése csak a kölcsön folyósítása utáni időpontra szólhat. A nyilatkozatban tételesen felsorolva kell megnevezni a határidőre elvégzett korszerűsítési munkákat.
Az elszámolási határidő a kölcsönfolyósítástól számított hatodik hónap utolsó napja. Az elszámolási határidőt a Bizottság elnöke indokolt esetben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
A foglalkoztatottat terheli:
a) a kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség, ideértve a pénzintézet által a kölcsön folyósításával kapcsolatban megállapított díjakat is, valamint
b) a kölcsön biztosítékául szolgáló jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez, átjegyzéséhez és törléséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj.
X. A törlesztés feltételei
A foglalkoztatott a munkáltatóval kötött megállapodás alapján szerződik a kölcsönt folyósító pénzintézettel. A foglalkoztatott a kölcsönt a pénzintézettel kötött szerződésben meghatározott részletekben köteles visszafizetni.
A foglalkoztatott kérheti a még fennálló tartozása 30%-ának, de maximum 300 000 Ft-nak az elengedését, ha a kölcsön folyósításától számított 3 év, vagy a kölcsönszerződésben meghatározott visszafizetési időtartam legalább fele eltelt, és vállalja, hogy a fennálló kölcsöntartozás elengedett résszel csökkentett összegét egy összegben megfizeti a minisztérium részére.
Az elengedett összeg mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni valamennyi, a folyósítást megelőző 4 évben más munkáltatótól is felvett vissza nem térítendő támogatás vagy kölcsön elengedett összegét, amely együttesen nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30%-át.
A kölcsönrész elengedésének további feltétele, hogy a lakás, lakóépület nem haladhatja meg a Rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét. A 30%-os kedvezmény igénybevételéhez a foglalkoztatottnak a Szabályzat 3. függeléke szerinti nyomtatványt kitöltve, a pénzintézettől beszerzett tőketartozásról szóló igazolással együtt a Személyügyi Főosztályra kell benyújtania. A kedvezmény igénybevételéről a Bizottság javaslata alapján a helyettes államtitkár dönt.
Nem illeti meg a kedvezmény a foglalkoztatottat, ha:
– ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig,
– jogviszonyának megszüntetése folyamatban van, illetve jogviszonya megszűnt (a változatlan feltételekkel történő további törlesztés lehetőségét kivéve),
– akinek a minisztériummal szemben kölcsöntörlesztési hátraléka van.
A foglalkoztatott a szerződés megszüntetése nélkül változatlan feltételek mellett törlesztheti tovább kölcsönét, ha a munkáltatóval fennálló jogviszonya az alábbi okok miatt szűnik meg:
a) nyugellátásra való jogosultság megszerzése,
Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya felmentéssel került megszüntetésre, úgy a felmentés összes körülményének mérlegelése alapján a helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár kivételesen dönthet a szerződés megszüntetéséről is. Ez esetben a foglalkoztatottnak a szerződés megszűnése időpontjától egyösszegű visszatérítési kötelezettsége keletkezik.
A foglalkoztatott részére a kölcsön törlesztési időszaka alatt újabb kölcsön nem adható.
Ha a foglalkoztatott a korábbi kölcsönét visszafizette és újabb kölcsönt igényel, a Bizottság e kérelmet egyedi mérlegelés alapján támogathatja.
A helyettes államtitkár méltányossági jogkörében – a Bizottság javaslata alapján – a kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, a törlesztést a kölcsön futamideje alatt egy alkalommal, legfeljebb egy évre felfüggesztheti (ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett a tartozás havi összegét megfelelően növelni kell).
XI. A kölcsön átvállalása
Az újonnan belépő foglalkoztatott más munkáltatóval szemben fennálló kölcsönének átvállalásáról a helyettes államtitkár javaslatára – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményének kikérésével és előzetes fedezetigazolás alapján – a közigazgatási államtitkár dönt.
Minisztériumi foglalkoztatott áthelyezése esetén az érintett közigazgatási szerveknek meg kell állapodniuk abban, hogy az áthelyezett foglalkoztatott részére a jogelőd munkáltató által nyújtott és még ki nem egyenlített kölcsönt az átvevő munkáltató átvállalja-e. A foglalkoztatott az áthelyezésének időpontjától számított 30 napon belül nyújthatja be új munkáltatója cégszerű nyilatkozatát a Személyügyi Főosztályra a kölcsön hátralékának átvállalásáról.
Amennyiben az átvevő munkáltató a kölcsönt nem vállalja át, úgy a fennmaradó kölcsönösszeget a foglalkoztatott az áthelyezésének időpontjától számított 60 napon belül egy összegben köteles visszafizetni. A foglalkoztatott kérelmére, a helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár – indokolt esetben – a hátralék részletekben történő visszafizetését is engedélyezheti.
XII. Az egyösszegű visszafizetési kötelezettség
Egyösszegű visszafizetési kötelezettsége keletkezik annak a foglalkoztatottnak, aki:
a) a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a kölcsönszerződésben vállalt időpont előtt megszünteti (lemondás, illetve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkatársak esetén felmondás, valamint közös megegyezés);
b) a korszerűsítés céljára nyújtott kölcsön felhasználását a rendelkezésre bocsátástól számított 6 hónap után felszólításra sem igazolja hitelt érdemlően;
c) a kölcsönt nem a céljának, rendeltetésének megfelelően használja, illetve használta fel;
d) a kölcsön felhasználását a rendelkező levélben megjelölt határidőn belül saját érdekkörében felmerült okból nem kezdte meg;
e) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként a kölcsön folyósításával összefüggésben jogtalan előnyre tett szert;
f) a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésben meghatározott havi fizetési kötelezettségének legalább három egymást követő hónapban nem tesz eleget, és az azt követő írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül sem pótolja mulasztását;
g) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.
Az egyösszegű visszafizetési kötelezettség teljesítése:
a) a minisztériumnál fennálló jogviszonynak a foglalkoztatott által történő megszüntetése esetén a jogviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig;
b) a korszerűsítés céljára nyújtott kölcsön vonatkozásában a felhasználás igazolására történő felhívás esetén – amennyiben a felhívás eredménytelennek bizonyul – annak közlésétől számított 30. napon;
c) a kölcsön nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a foglalkoztatottal közölt – a közlés időpontjától számított 30 napos – határidő elteltével;
d) a kölcsön felhasználásának elmaradása esetén a foglalkoztatottal közölt – a közlés időpontjától számított 30 napos – határidő elteltével;
e) a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adat közlése, vagy valamely tény, körülmény elhallgatása, s ennek eredményeként a kölcsön folyósításával összefüggésben jogtalan előny szerzése esetén a foglalkoztatottal közölt – a közlés időpontjától számított 30 napos – határidő elteltével;
f) a havi törlesztési kötelezettség legalább háromhavi elmaradása miatt a foglalkoztatotthoz intézett írásbeli felszólításban megjelölt határidő eredménytelen eltelte esetén e határidő utolsó napját követő napon; illetőleg
g) egyéb lényeges szerződésszegés esetén a foglalkoztatottal közölt – a közlés időpontjától számított 30 napos – határidő elteltével
Az esedékessé váló tartozás késedelmes teljesítésekor a tartozás még fennálló összege után a foglalkoztatott köteles továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot is megfizetni.
XIII. A kölcsönnel érintett ingatlan értékesítése, további megterhelése
Amennyiben a minisztérium javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalommal érintett ingatlant a foglalkoztatott értékesíteni, illetve megterhelni kívánja, az ehhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadásáról a helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár dönt.
Értékesítés esetén a hozzájáruló nyilatkozat kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a még fennálló kölcsöntartozását egy összegben visszafizesse, vagy a kölcsön visszafizetésének biztosítását szolgáló jelzálogjog bejegyzésére (átjegyzésére) alkalmas másik lakóingatlant ajánljon fel a minisztérium részére.
Amennyiben a Bizottság elnöke a felajánlott lakóingatlan túlzott megterhelését állapítja meg, úgy a nyilatkozat kiállításához a kérelmezőt az ingatlan értékbecslésének, vagy adó- és értékbizonyítványának benyújtására szólíthatja fel.
A foglalkoztatott kérelmére, a Bizottság elnökének javaslata alapján a helyettes államtitkár engedélyezheti a munkáltatói kölcsönt biztosító jelzálogjog ranghelyének megváltoztatását, illetve további jelzálogjog bejegyzését, amennyiben az ingatlan értéke erre fedezetet nyújt.
XIV. Értelmező rendelkezések
Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése; fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs; központosított fűtés kialakítása, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is; az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat; a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje; továbbá tető cseréje, felújítása, és szigetelése.
Lakásbővítés: valamely lakás önálló lakással, lakrésszel történő bővítése, továbbá önálló lakás létrejöttét eredményező tetőtér-beépítés, emelet-ráépítés, illetve az ingatlan hasznos alapterületének növelését célzó egyéb építési munka.
Első lakás: jelen szabályzat alkalmazásában első lakáshoz jut az a személy, akinek tulajdonában lakásvagyon (részben vagy egészben) – a Földhivatal nyilvántartása szerint – még nem volt. A jogosultság vizsgálata során nem minősül első lakástulajdonnak az igénylő egyenes ági hozzátartozójától törvényes öröklés útján szerzett lakástulajdona, ha annak értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát nem haladja meg.
Készfizető kezes: a felek közötti megállapodás alapján a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.
Rendelkező levél: a munkáltató a „rendelkező levél” nyomtatvány kitöltésével rendelkezhet a foglalkoztatott részére nyújtott kölcsön összegének a lakásépítési célú bankszámla terhére történő folyósításról.
1. Munkáltatói kölcsöntámogatás iránti kérelem
2. Megállapodás a munkáltatói kölcsöntámogatásról és annak feltételeiről
3. Lakáscélú kölcsöntartozás 30%-os engedmény igénybevétele mellett történő visszafizetése iránti kérelem
Igénylőlap
(Munkáltatói lakáskölcsön iránti kérelem)
|
1. |
Kérelmező neve: |
|
Születési neve: |
|
Anyja neve: |
|
Születési helye: ...................................................................................., ideje ................ év ......................... hó .......... nap |
|
Családi állapota: |
|
Adószáma: |
|
Személyi igazolvány száma: |
|
Személyi azonosítószáma: |
2. |
Szervezeti egysége megnevezése: |
|
Munkahelyi telefon: |
Beosztása: |
Hatályos fegyelmi büntetése: |
Nettó jövedelme Ft/hó: |
(utolsó havi fizetési jegyzék csatolandó) |
Egyéb jövedelme Ft/hó: |
|
3. |
Minisztériummal fennálló kormány-tisztviselői, munkavállalói jogviszony |
kezdete: |
.................... év ................................. hó .......... nap |
(vége: |
.................... év ................................. hó .......... nap) |
|
4. |
Házastárs (élettárs) neve, születési neve: |
|
Házastárs (élettárs) születési adatai: .................... év ................................. hó .......... nap |
Anyja neve: |
Személyi igazolvány száma: |
Adószáma: |
Munkahely neve, címe, telefonszáma: |
Nettó jövedelme Ft/hó: .................................................................................................. (munkáltatói igazolás csatolandó!) |
Egyéb jövedelme Ft/hó: |
|
5. |
Kérelmezővel együtt lakó személyek: |
Név |
Szül. dátum |
Rokonsági fok |
Tartózkodás jogcíme |
|
|
|
|
|
|
6. |
Kérelmezővel együtt költöző személyek: |
Név |
Szül. dátum |
Rokonsági fok |
Lakáshasználat jogcíme |
|
|
|
|
|
|
7. |
A kérelmező és házastársa, élettársa lakóhelye (állandó bejelentett lakásának címe): |
|
|
|
8. |
A kérelmező és házastársa, élettársa értesítési címe: |
|
|
9. |
Jelenlegi lakása: társasház, családi ház, lakás |
egyéb: |
(Megfelelő rész aláhúzandó!) |
|
10. |
Milyen jogcímen lakik a jelenlegi lakásban: tulajdonos, bérlő, bérlőtárs, albérlő, családtag, eltartó, |
egyéb: |
(Megfelelő rész aláhúzandó!) |
|
11. |
Jelenlegi lakás komfortfokozata: |
összkomfort; komfort; félkomfort; komfort nélküli; szükséglakás |
A lakás szobaszáma: ………, |
egyéb helyiségei: konyha; főzőfülke; étkező; kamra; fürdőszoba; WC; előszoba; hálófülke; hall; |
egyéb: |
(Megfelelő rész aláhúzandó!) |
|
12. |
A kérelmező részesült-e munkáltatói kölcsönben: |
– nem |
– igen, ………… évben ……..……………… Ft |
– visszafizetés módja: |
megszűnt: |
…………… évben |
fennálló tartozás: |
…………… évig |
|
LAKÁSKÖLCSÖN IGÉNYLÉSRE VONATKOZÓ ADATOK |
|
13. |
A munkáltatói kölcsön támogatás célja: |
lakásvásárlás; családi ház építése; lakásbővítés; korszerűsítés; |
egyéb: ……………………………………………… |
(Megfelelő rész aláhúzandó!) |
|
14. |
Kérelem indokolása: |
|
|
|
15. |
A kívánt cél teljes bekerülési költsége: |
Ft |
|
16. |
A kívánt cél pénzügyi fedezete: |
– visszaadott bérlakásért kapott térítési összeg: |
………………………… Ft |
– lakás eladásából származó összeg (szerződéssel igazolt) |
………………………… Ft |
– igényelhető lakástámogatási kedvezmény (szoc.pol.) |
………………………… Ft |
– vissza nem térítendő önkormányzati támogatás: |
………………………… Ft |
– kamatmentes önkormányzati támogatás: |
………………………… Ft |
– házastárs munkáltatói kölcsöne: |
………………………… Ft |
– OTP-hitel: |
………………………… Ft |
– egyéb hitel: |
………………………… Ft |
Összesen: |
………………………… Ft |
______________________________________________________________________________ |
– Az igényelt munkáltatói kölcsön összege: |
………………………… Ft |
– saját rész (készpénz a felsoroltakon kívül) |
………………………… Ft |
építkezésnél: meglévő anyag és elvégzett munka értéke |
………………………… Ft |
|
17. |
Építés, vásárlás, bővítés, korszerűsítés helye |
(cím): |
|
|
18. |
Tulajdoni hányad: |
|
19. |
Egyetemleges felelős neve: |
Címe: |
Szem.ig.száma: |
|
20. |
1. Kezes neve: |
Címe: |
Szem. ig. száma: |
|
2. Kezes neve: |
Címe: |
Szem. ig. száma: |
|
21. |
Építés, vásárlás, esetén az új lakás komfortfokozata: |
összkomfort; komfort; félkomfort; komfort nélküli, |
A lakás szobaszáma: ………., |
egyéb helyiségei: konyha; főzőfülke; étkező; kamra; fürdőszoba; WC; előszoba; hálófülke; hall; |
egyéb: …………………………………………………………… |
(Megfelelő rész aláhúzandó!) |
Együtt költöző családtagok száma: ………………… |
|
22. |
Kijelentem, hogy házastársamnak, élettársamnak, együtt költöző családtagoknak további ingatlanuk, lakásuk: |
van; nincs |
Ha van: családi ház; öröklakás; bérlakás; szolgálati lakás; egyéb ingatlan; részingatlan; építési telek; üdülőtelek; zártkert; egyéb: ………………………………………………………… (pl. haszonélvezettel terhelt, örökölt ingatlan, vagy annak hányada) |
(Megfelelő rész aláhúzandó) |
|
23. |
Tudomásul veszem, hogy a kölcsönkérelemben közölt adatok valódiságáért felelősséggel tartozom. |
|
|
…………………….., ………… év ………… hó …… nap |
|
………………………………………
kérelmező aláírása |
|
|
|
|
Munkahelyi vezető részletes véleménye: |
|
1. Munkavégzés szakmai színvonala: |
|
2. A hosszú távú együttműködés jelentősége: |
|
|
3. A kérelem teljesítésére vonatkozó konkrét javaslat: |
|
|
|
|
………………………, ………… év ……… hó …… nap |
|
……………………………………
szervezeti egység vezetője |
MEGÁLLAPODÁS
munkáltatói kölcsönről
egyfelől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.,
KSH-száma: 15309271-8411-311-01
mint kölcsönadó munkáltató,
képviseletében: ……………………………………… közigazgatási államtitkár
(a továbbiakban: Kölcsönadó),
másfelől kölcsönadó alábbi munkavállalója
Személyi azonosító száma:
Személyazonosító igazolvány száma:
mint kölcsönvevő (a továbbiakban: Kölcsönvevő) között a következő feltételek szerint:
1. A Kölcsönadó munkáltatói lakáscélú támogatásként kamatmentes kölcsönt ad, a Kölcsönvevő, pedig …………… Ft (azaz …………………………… forint) összeget (a továbbiakban: kölcsönösszeg) a jelen Megállapodásban megjelölt célra kölcsönbe vesz.
2. A Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy
– a kölcsönösszeget Kölcsönadó Lakásépítési Alapjából, az OTP Bank Nyrt.-nél (a továbbiakban: OTP) vezetett Lakásépítési Alap számlájáról, saját erő kiegészítésére nyújtja;
– Kölcsönadó a kölcsön kezelésére az OTP Háttérműveleti Igazgatóságát (1095 Budapest, Könyves Kálmán krt. 5.) bízza meg (a továbbiakban: Kezelő);
– Kölcsönadó a kölcsönösszeget Kölcsönvevő és a Kezelő közötti külön szerződés (a továbbiakban: kezelői szerződés) részletfeltételei mellett nyújtja.
3. A Kölcsönvevő elfogadja, hogy a kölcsönösszeg kezelése fejében a Kezelő által felszámított kezelési költség, számlamegszüntetési díj a Kölcsönvevőt terheli.
4. A Kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsönösszeget kizárólag a lakás….. célra használja fel (a továbbiakban: a kölcsönösszeg felhasználási célja).
5. Az ingatlan, amelyre a kölcsönösszeg felhasználásra kerül (a továbbiakban: lakóingatlan)
– kölcsönvevő azon fennálló használatának jogcíme: tulajdonos
– kölcsönvevő azon fennálló tulajdoni hányada:
6. Az 5. pontban körülírt ingatlan vételárának teljes összege: ………………… Ft (azaz ………………………… forint), a kölcsönösszeg ennek részbeni fedezetéül szolgál.
7. A Kölcsönvevő vállalja, hogy a kölcsönösszeget a Kezelő által megállapított havi részletekben, a kezelői szerződés megkötését követő hónap ötödik napjával kezdődően, ……… év alatt fizeti vissza. Kölcsönvevő jogosult a kölcsönösszeget vagy annak egy részét előtörleszteni. A visszafizetés egyéb feltételeit és módját a Kezelő állapítja meg.
8. Kölcsönvevő köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátásától számított 6 hónapon belül hitelt érdemlő módon, adásvételi szerződéssel és hiteles tulajdoni lappal igazolni a kölcsönösszeg felhasználási céljának megvalósulását.
9. Kölcsönvevő hozzájárul ahhoz, hogy Kölcsönadó ellenőrizze a kölcsönösszeg felhasználási céljának megvalósulását.
10. A Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a Kölcsönadó a jelen szerződést felmondhatja, amennyiben az alábbi körülmények bármelyike bekövetkezik:
– ha a Kölcsönvevő a kölcsönösszeg felhasználását a rendelkezésére bocsátásától számított 6 hónapon belül – saját érdekkörében felmerülő okból – nem kezdi meg;
– ha a kölcsönösszeg felhasználásának 8. pont szerinti igazolását felszólításra sem teljesíti;
– ha a Kölcsönvevő a kölcsönösszeget nem a jelen szerződésben meghatározott célra használja fel;
– ha a Kölcsönvevő a kölcsönösszeg törlesztése havi fizetési kötelezettségének legalább három egymást követő hónapban nem tesz eleget és az azt követő írásbeli felszólításban megjelölt, 15 napos határidőn belül sem rendezi fizetési elmaradását.
11. A jelen szerződés Kölcsönadó részéről – a szerződésben rögzített okból – történő felmondása esetén a még vissza nem fizetett teljes kölcsönösszeg lejárt tartozássá válik és azt Kölcsönvevő a Ptk. szerinti (igénybevételtől számított) késedelmi kamattal növelten, egy összegben köteles Kölcsönadó részére haladéktalanul visszafizetni.
12. A Kölcsönvevő tudomásul veszi, hogy valamennyi fizetési késedelme esetén a lejárt esedékességű tartozás után a Ptk. által meghatározott késedelmi kamatot tartozik a Kölcsönadó részére megfizetni.
13. A kölcsönösszeg visszafizetésének tárgyi biztosítékai:
A Kölcsönvevő hozzájárul ahhoz, hogy a Kölcsönadó a kölcsönösszeg visszafizetésének biztosítása érdekében a lakóingatlant jelzálogjoggal, valamint a kölcsönösszeg teljes visszafizetéséig szóló elidegenítési és terhelési tilalommal terhelje meg. Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének, átjegyzésének és törlésének igazgatási szolgáltatási díja Kölcsönvevőt terheli.
14. A kölcsönösszeg visszafizetésének személyi biztosítékai:
14.1. Egyetemleges adóstárs (kölcsönvevő házastársa/élettársa):
neve, lakcíme, személyi igazolvány száma: -
14.2. Készfizető kezesek:
A jelen megállapodás aláírásával az alábbi személyek készfizető kezesként, a Kölcsönvevővel egy sorban kötelezettséget vállalnak a követelés egyetemleges teljesítéséért:
a) neve, lakcíme, személyi igazolvány száma:
b) neve, lakcíme, személyi igazolvány száma:
15. A szerződő felek rögzítik, hogy a Kölcsönadó és a Kölcsönvevő között ………………………… jogviszony áll fenn. Jelen szerződést a Szerződő Felek ezen jogviszonyra tekintettel kötik meg, ezért az alábbiakban állapodnak meg:
a) a Kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy jogviszonyának a kölcsönösszeg teljes visszafizetése előtti megszűnése esetén – ha a jogviszonya lemondással, közös megegyezéssel vagy fegyelmi eljárást követően hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel szűnik meg –, a kölcsönösszeg fennmaradó részét a jogviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig egy összegben visszafizeti,
b) a Kölcsönvevő a kölcsönösszeget változatlan feltételek mellett törlesztheti a továbbiakban is, ha jogviszonya az alábbi okok miatt szűnik meg:
16. A Kölcsönvevő írásbeli kérelmére, jogviszonyának 15. a) pont szerinti megszűnése esetén a Kölcsönadó – lakáscélú támogatásokról szóló szabályzatában meghatározott feltételek mellett – hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kölcsönvevő a kölcsönösszeg fennmaradó részét a 15. a) pontban meghatározottak helyett
– jelen szerződés és a kezelői szerződés szerinti változatlan feltételekkel, vagy
17. A Kölcsönvevő tudomásul veszi, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében a kölcsönösszeg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra, vagy a törvényben megjelölttől eltérő célra történő felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után.
18. A jelen megállapodásban nem érintett kérdésekben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lakáscélú támogatásokról szóló Szabályzata, a Polgári Törvénykönyv szabályai, valamint az OTP és a Kölcsönvevő között kötendő kezelői szerződés rendelkezései az irányadók.
A jelen megállapodásban foglaltakat a szerződő felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá.
Budapest, ………… év ……………………… hó …… nap
|
…………………………………… …………………………………………
kölcsönvevő közigazgatási államtitkár
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
kölcsönadó |
|
|
|
…………………………………… …………………………………………
adóstárs Nemzeti Erőforrás Minisztérium
név (nyomtatottan) és aláírás Gazdálkodási Főosztály |
|
kezesek: |
|
1. 2. |
|
………………………………………….. ……...………………………………… |
|
…………………………..……………… ……...………………………………… |
|
név (nyomtatottan) és aláírás név (nyomtatottan) és aláírás |
|
|
|
|
|
Előttünk mint tanúk előtt: |
|
1. 2. |
|
………………………………………….. ……...………………………………… |
|
…………………………..……………… ……...………………………………… |
|
név (nyomtatottan) és aláírás név (nyomtatottan) és aláírás |
|
|
|
.……………………………………………… ……………………………………………
lakcím lakcím |
NYILATKOZAT
30%-os kedvezménnyel csökkentett összegű munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez
|
A munkáltatói támogatás adómenteségét érintő rendelkezések a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben kerültek szabályozásra az alábbiak szerint:
A munkáltatónál fennálló munkáltatói kölcsöntartozás 30%-ának, de maximum 300 ezer forint elengedését kérhetik azok a kormánytisztviselők, akiknél a kölcsön folyósításától számított 3 év, vagy a kölcsönszerződésben meghatározott visszafizetési időtartam fele eltelt és vállalják, hogy a fennálló kölcsöntartozás elengedett résszel csökkentett összegét egy összegben megfizetik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részére.
Az elengedett összeg mértékének meghatározásához figyelembe kell venni valamennyi, a folyósítást megelőző 4 évben más munkáltatóktól is felvett vissza nem térítendő támogatás vagy kölcsön elengedett összegét és valamennyi vissza nem fizetendő, vagy elengedett kölcsönrész együttes összegét, amely nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30%-át.
Az elengedés alkalmazhatóságának további feltétele, hogy a lakás, lakóépület nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.
|
|
Fentiek alapján nyilatkozom arról, hogy jogosult vagyok a munkáltatói kölcsöntartozás 30%-ának, de maximum 300 ezer forint elengedésének igénybevételére.
|
|
…………………………………, ……… év ……………… hó …… nap
|
|
|
…………………………………………………
aláírása |
|
Nyilatkozattevő adatai:
Igénylő neve:
Születési neve:
Születési helye, ideje: ……………………………………… hely, ……… év ……………… hó …… nap
Anyja neve:
Adóazonosító jel:
|
