• Tartalom
Oldalmenü

2011. évi CXI. törvény indokolása

az alapveto jogok biztosáról

2012.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogállam egyik tartalmi ismérve az alapveto jogokat biztosító garanciarendszer kiépítése. E garanciák közé tartozik egyebek mellett a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának
általános bevezetése, az ügyészi törvényességi felügyelet, az Alkotmánybíróság létrehozása, valamint az alapvető jogok védelmére – kizárólag az Országgyűlésnek felelős – biztos intézményének létrehozása. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is bebizonyosodott, hogy e rendszer egyik sarokköve a hatékony ombudsmani típusú jogvédelem kialakítása. Az Alaptörvény az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében egységes ombudsmani rendszert alakított ki, amelynek törvényi szintű szabályait a Javaslat tartalmazza. Ennek keretében az elmúlt tizenöt év tapasztalatai mellett az ombudsmani intézményt szabályozó hatályos törvény alkalmazásának tapasztalataira és az ombudsman típusú jogvédelemben megfigyelhető folyamatokra is figyelemmel van. Az államhatalom önellenőrző mechanizmusai fogyatékosságai kiküszöbölésének, az alapvető jogok védelmét szolgáló garanciák biztosításának, valamint a parlament ellenőrző funkciója gyakorlásának hatékony eszköze a parlamenthez kapcsolódó, a végrehajtó hatalomtól és a bíróságoktól egyaránt független ombudsmani intézmény. A Javaslat az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását szolgálja .
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét határozza meg, amelynek során kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa ellátja a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségnek megfelelően az abban szabályozott nemzeti mechanizmus feladatait, amennyiben ilyenként az alapvető jogok biztosát jelölik ki, megjelöl olyan társadalmi csoportokat, amelyek alapvető jogainak védelmére az alapvető jogok biztosának kiemelt figyelmet kell fordítania. Rendelkezik továbbá arról, hogy az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal összefüggésben történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít, amelybe az alapvető jogokkal összefüggő jogsértések minél teljesebb regiszterének kialakítása céljából az alapjogvédelemmel foglalkozó más szervek adatot kötelesek szolgáltatni .
A 3. §-hoz
A Javaslat szabályozza az alapvető jogok biztosa helyetteseinek feladatát, amelynek keretében a helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatban tájékoztatják az alapvető jogok biztosát, valamint közreműködnek az alapvető jogok biztosának vizsgálataiban, és javaslatot tehetnek vizsgálat hivatalbóli megindítására, valamint arra, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz. Felhívhatják továbbá az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére.
A 4-9. §-hoz
A Javaslat az Alaptörvény rendelkezésével összhangban meghatározza az alapvető jogok biztosa, valamint helyettesei tisztsége keletkezésének részletes szabályait, meghatározva a megválasztás feltételeit, valamint azokat a tisztségeket, amelyek a biztos és helyetteseinek pártatlanságát hivatottak szolgálni. A kizáró feltételek egyrészt azt kívánják megelőzni, hogy az alapvető jogok biztosa saját korábbi tevékenységét vizsgálhassa új tisztségében, másrészt politikai elfogulatlanságának biztosítékát jelentik. A korábbi megbízatásokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi okok köre kibővült az Európai Parlament tagjával, az alpolgármesterrel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat tagjával. Mivel a Javaslat alapján az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja sem az ügyészséget, sem az Alkotmánybíróságot, nem indokolt sem az ügyészi, sem az alkotmánybírói megbízatás kizár ó okként történő szabályozása sem. Az alapvető jogok biztosa helyetteseinek megválasztásával kapcsolatban a Javaslat az alapvető jogok biztosával nagyrészt megegyező szabályokat állapít meg, azzal a kivétellel, hogy az alapvető jogok biztosa helyettesének személyére az alapvető jogok biztosa tesz javaslatot. Az alapvető jogok biztosa függetlenségét célozzák a Javaslat szigorú összeférhetetlenség i szabályai. Ennek értelmében az alapvető jogok biztosának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel . Az alapvető jogok biztosa – szűk körű kivételektől eltekintve – más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért sem fogadhat el díjazást . A Javaslat az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével megegyező tartalommal szabályozza az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. A Javaslat rendelkezik a vagyonnyilatkozat kezeléséről, nyilvánosságáról, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás részletes szabályairól.
A 10-13. §-hoz
A Javaslat meghatározza az alapvető jogok biztosa és helyettese hivatalba lépésének időpontját és eskütételi kötelezettségét. Az alapvető jogok biztosa függetlenségének megalapozása érdekében a Javaslat kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható . A Javaslat meghatározza az alapvető jogok biztosa, valamint helyettesei illetményét, szabadságának mértékét, valamint rendezi társadalombiztosítási jogállásukat.
A 14. §-hoz
Annak érdekében, hogy tevékenységüket zavartalanul végezhessék, a Javaslat az országgyulési képviselokkel azonos mentelmi jogot biztosít az alapveto jogok biztosának és helyettesének.
A 15. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az alapvető jogok biztosának helyettesítéséről arra az esetre, ha a tisztség nincs betöltve, vagy az alapvető jogok biztosa akadályoztatva van .
A 16-17. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának megbízatása vagy megbízatási idejének leteltével, vagy olyan módon szűnik meg, hogy az alapvető jogok biztosa nem tölti ki megbízatásának teljes időtartamát. Ez utóbbi megszűnési okok közös jellemzője, hogy a megbízatás megszűnésére csak a megbízatás további ellátását lehetetlenné tévő állapot, illetve rendkívül nyomós ok (pl . összeférhetetlenség ) miatt kerülhet sor. A megszűnés azon eseteiben, amelyek kizárólag valamely magától értetődő ténnyel függenek össze, a megbízatás megszűnését az Országgyűlés elnöke állapítja meg . Az alapvető jogok biztosával szemben nemcsak megválasztásakor, hanem később, tevékenysége során is felmerülhet összeférhetetlenségi ok. Ha az összeférhetetlenséget az alapvető jogok biztosa nem szünteti meg, az Országgyűlés bármelyik képviselő indítványára megállapítja megbízatása megszűnését. Előfordulhat, hogy az alapvető jogok biztosa valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A Javaslat a következmény szempontjából különbséget tesz a között, hogy az alapvető jogok biztosa neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni, vagy pedig neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak. Ha az alapvető jogok biztosa neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásának, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált, a tisztségtől való megfosztást az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja. Az alapvető jogok biztosa helyettese megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok részben megegyeznek az alapvető jogok biztosára vonatkozó szabályokkal, de az összeférhetetlenségi eljárás során az alapvető jogok biztosának véleményét is ki kell kérni, továbbá a Javaslat rendelkezik arról, hogy a helyettes felmentését és a tisztségtől való megfosztását a biztos is javasolhatja.
A 18. §-hoz
A Javaslat szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint a törvényben felsorolt szervek (amelyeket a törvény együtt hatóságként nevesít) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogának a megsértésével vagy annak közvetlen veszélyével visszásságot okozott. A közszolgáltatást végző szervek tevékenysége nem tekinthető hatósági működésnek, ugyanakkor e szolgáltatások is jelentősen érintik az alapvető jogokat. Erre figyelemmel az alapvető jogok biztosához való fordulás lehet őségét – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – e szervek eljárása (mulasztása) által előidézett alapvető jogokkal kapcsolatos visszáság felmerülése esetén is indokolt biztosítani. Tekintve, hogy az alapvető jogok biztosának intézménye az alapvető jogok védelmének rendkívüli jogvédelmi eszköze, a fellépése iránti kérelemnek csak akkor lehet helye, ha az érintett a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve nincs számára jogorvoslati lehetőség biztosítva. Nem folytatható vizsgálat azon ügyekben, amelyek az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépése előtt indultak.
A Javaslat – annak érdekében, hogy elkerülje azt a látszatot, hogy az alapvető jogok biztosa által nem vizsgálható ügyészség és bíróságok ügy érdemére vonatkozó megállapításaival ellentétes megállapítást tehetne – a büntetőeljárási kényszerintézkedések vizsgálati terjedelmét pontosító rendelkezést tartalmaz. Az alapvető jogok védelme kiemelkedő jelentőségére tekintettel a Javaslata hivatalból való eljárás lehetőségét is megadja az alapvető jogok biztosának. A Javaslat meghatározza mindazon további eljárási előfeltételeket, amelyek teljesülése hiányában az alapvető jogok biztosa nem járhat el, így a beadvány benyújtására rendelkezésre álló határidőt is.
Az információs önrendelkezéshez való jog mind teljesebb biztosítása, és a beadványt előterjesztő személy védelme érdekében a Javaslat főszabállyá teszi, hogy a biztos eljárása során a panaszos kilétét nem fedi fel.
A 19. §-hoz
Az alapvető jogok biztosához való fordulás lehet őségének gyakorlati érvényesülését hivatott elősegíteni a Javaslat azon rendelkezése, amely az alapvető jogok biztosának eljárása ingyenességéről rendelkezik .
A 20. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa a hozzá benyújtott beadványt elutasítja, ha az nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, az ismételten előterjesztett és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy a beadvány előterjesztője kérte, hogy kilétét ne fedjék fel, és anélkül a vizsgálat nem folytatható le. A beadvány elutasításának lehetősége további esetekben is fennáll számára, ha azt nem jogosult nyújtotta be, névtelenül nyújtották be, vagy az alapvető jogok biztosának megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű. Lényeges garanciális szabály, hogy az elutasítást minden esetben indokolni kell, valamint a beadványtevőt értesíteni kell a beadvány elutasításáról. Ha az adott ügy nem tartozik az alapvető jogok biztosának a hatáskörébe, az alapvető jogok biztosa a beadványt – a beadványt előterjesztő egyidejű értesítése mellett – az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.
A 21. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennállásának feltáráshoz megfelelő eszközöket biztosít az alapvető jogok biztosa részére: felvilágosítást vagy vizsgálat lefolytatását kérheti a vizsgált hatóságtól, részt vehet közmeghallgatáson, valamint helyszíni ellen őrzést folytathat.
A 22-23. §-hoz
A Javaslat a helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa, valamint a felhatalmazása alapján vizsgálatot végző munkatársa számára rendelkezésre álló lehetőségeket szabályozza. Ennek keretében biztosítja a vizsgált hatóság helyiségeibe való belépés, az iratokba történő betekintés, illetve a vizsgált hatóság munkatársai meghallgatásának lehetőségét. Egyes szervek sajátos jellegére tekintettel a Javaslat speciális szabályokat állapít meg a belépésre, illetve az adatok megismerésére. Garanciális szabály, hogy a válaszadásra és nyilatkozattételre felhívott személyeknek meghatározott esetekben joguk van a válaszadás megtagadására.
A 24. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során előfordulhat olyan helyzet, amelyben alappal tehető fel, hogy az alapvető jogok biztosa intézkedésének késedelme esetén természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogai súlyosan sérülnének. A Javaslat ilyenkor – hangsúlyozottan kivételesen – előírja, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálatot végző munkatársa jelezheti ezt az érintett szerv vezetőjének, egyúttal pedig az alapvető jogok biztosának intézkedését kezdeményezi. Ezeket az ügyiraton rögzíteni kell . A jogsérelem azonnali orvoslásának lehetőségét megteremtő szabály az is, hogy az ügyészséget kell értesíteni, ha a kényszerintézkedés elrendelésének jogszerűtlenségére lehet következtetni.
A 25. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata lefolytatása érdekében a vizsgált hatóság az alapvető jogok biztosával köteles együttműködni. Ha ezt a kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az alapvető jogok biztosa e tényt jelentésében rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön is kiemeli
A 26. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa vizsgálatainak lefolytatása érdekében a törvény szerint hatóságnak nem minősülő szerv vagy személy, valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság közreműködésre köteles, a kért magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt köteles az alapvető jogok biztosa számára megadni. Ennek a kötelezettségnek a megalapozott indok nélküli elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén ezt a tényt az alapvető jogok biztosa jelentésében rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön is kiemeli.
A 27. §-hoz
A Javaslat kifejezetten és részletesen rendelkezik az alapvető jogok biztosának adatkezeléséről, minősített adatokhoz való hozzáféréséről, arról, hogy az alapvető jogok biztosa vizsgálat során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök nem nyilvánosak, valamint rendelkezik az alapvető jogok biztosának elektronikus kapcsolattartásáról is .
A 28-29. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata jelentéssel zárul . A Javaslat meghatározza a jelentés tartalmát, előírja annak nyilvánosságát, meghatározza a jelentés nyilvánossága korlátozhatóságának eseteit. A beadványtevő szempontjából lényeges biztosítékot nyújt az a rendelkezés, mely szerint az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványtevőt értesíti.
A 30. §-hoz
Az ombudsmani vizsgálatok szakmai szabályait, módszereit az ombudsman eddig is mag a alakította ki, azonban azt nem volt köteles nyilvánosságra hozni, a Javaslat éppen ezért a normatív utasítás formájának előírásával biztosítja e szabályzatok nyilvánosságát.
A 31. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa a visszásság feltárása esetén a fennálló helyzetet érdemben módosító intézkedés megtételére nem jogosult. Ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a visszásság fennáll, annak orvoslására ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének, amiről egyidejűleg a vizsgált hatóságot is tájékoztatnia kell.
A 32. §-hoz
Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a visszásságot a vizsgált hatóság saját hatáskörében meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a vizsgált hatóság vezetőjénél a visszásság orvoslását. E kezdeményezés rövid úton is történhet . Ezt követően a vizsgált hatóság ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról vagy intézkedéséről értesíti az alapvető jogok biztosát, ha azonban a kezdeményezéssel nem ért egyet, továbbítja azt felügyeleti szervének . A felügyeleti szerv is tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az alapvető jogok biztosa felé a megtett kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontja illetve intézkedése tekintetében . A Javaslat garanciális okból határidőket állapít meg a fentiek teljesítésére.
A 33-36. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogok biztosának lehetőséget ad arra, hogy – a hatékony jogvédelem elősegítése érdekében – más hatóság vagy jogvédő szerv eljárását kezdeményezhesse. Ez – a vizsgálat megállapításaitól függően – az Alkotmánybíróság, az ügyészség, vagy a szabálysértési, fegyelmi vagy büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv lehet. Az ügyészségre vonatkozóan további szabály, hogy az alapvető jogok biztosa akkor is megküldheti a beadványt az ügyésznek, ha visszásságot nem állapított meg, de jogszabálysértésre utaló körülményt észlel. A Javaslat rendezi az alapvető jogok biztosa és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közötti hatáskörmegosztást azzal, hogy amennyiben az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a személyes adatok védelméhez, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való joggal összefüggő visszásságot észlel, bejelentéssel fordul a Hatósághoz, saját eljárását pedig megszünteti.
A 37. §-hoz
Ha az alapvető jogok biztosának megítélése szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél a jogszabály (közjogi szervezetszabályozó eszköz) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. Az alapvető jogok biztosa a jogszabály jogalkotási törvény szerinti előkészítőjéhez is fordulhat megkereséssel.
A 38. §-hoz
A Javaslat azt az esetet szabályozza, ha az alapvető jogok biztosa által megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy h a az alapvető jogok biztosa az állásfoglalással, megtett intézkedéssel nem ért egyet, az alapvető jogok biztosa az adott ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. A kivizsgálás módjára az alapvető jogok biztosa is tehet javaslatot. Ha az alapvető jogok biztosa megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti, a Javaslat indítványozási jogot biztosít az alapvető jogok biztosa részére a tekintetben, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. Titokvédelmi szempontokra tekintettel speciális szabályokat tartalmaz a Javaslat arra az esetre, h a a visszásság a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek működésével kapcsolatban fordul t elő és feltárása minősített adatot érintene. Ilyen esetekben az Országgyűlés helyett a kérdéses üggyel annak hatáskörrel rendelkező bizottsága foglalkozik.
A 39. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a beadvány alapján tömeges mértékű és súlyos jogsértésre lehet következtetni, az alapvető jogok biztosa olyan szervezetekkel kapcsolatban i s eljárást indíthasson, amelyek egyébként nem tartoznak a törvény hatóságfogalma alá. Ebben a kivételes esetben az alapvető jogok biztosának jogosítványai nem a vizsgálatra irányadó általános szabályok szerint alakulnak, hanem annál szűkebbek: arra terjednek ki, hogy írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérjen. A kivételes vizsgálat eredményeképpen az alapvető jogok biztosa nem az általános intézkedéseket alkalmazhatja, hanem — a jelentésével is biztosított nyilvánossághoz fordulás mellett — kizárólag a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását kezdeményezheti . A hatóság az eljárást köteles haladéktalanul megindítani. Ennek a lehetőségnek kiemelt jelentősége van például környezetvédelmi ügyekben, ahol a veszélyeztető magatartás széles, pontosan nem is feltétlenül meghatározható terjedelmű, és nem ritkán visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethet, és ahol különösen fontos az, hogy a lehető legrövidebb időn belül abbamaradjon a veszélyeztető, károsító tevékenyég, megkezdődjön a károk elhárítása .
A 40. §-hoz
Az alapveto jogok biztosa az Országgyulésnek évente beszámol, az Országgyulés a beszámolót a benyújtás évében megtárgyalja . A Javaslat szerint az alapveto jogok biztosa éves beszámolóját az országgyulési határozathozatalt követoen a Hivatal honlapján közzé kell tenni .
A 41-42. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli és előkészítő teendőket az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala végzi . A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a z alapvető jogok biztosa állapítja meg. Az alapvető jogok biztosa, illetőleg hivatali szervezete működésének, illet őleg önállóságának egyik fontos biztosítéka, hogy a működési költségeket és a szükséges létszámot az állami költségvetés külön fejezetében kell meghatározni . A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja. A Javaslat meghatározza az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának irányítására és vezetésér e vonatkozó legfontosabb szabályokat, a főtitkár és a Hivatalban foglalkoztatottak jogállását.
A 43. §-hoz
A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket állapít meg az alapvető jogok biztosának a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésére szolgáló területre való belépésére vonatkozó részletes szabályok megalkotásának céljából .
A 44. §-hoz
A Javaslat az Alaptörvénnyel egyidejűleg, 2012. január 1-jén lép hatályba .
A 45. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az állampolgári jogok országgyulési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyulési biztosának és a jövo nemzedékek országgyulési biztosának jogutódlásáról, valamint meghatározza, hogy az átmeneti idoszak során mikor kell az új jogszabály rendelkezéseit alkalmazni. A Javaslat rendelkezik az Országgyulési Biztos Hivatalának, valamint vezetojének jogutódlásáról is.
A 46. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy mely rendelkezései minosülnek az Alaptörvény alapján sarkalatosnak .
A 47-50. §-hoz
A Javaslat elvégzi a jogrendszer egészében a Javaslat által bevezetett változások miatt szükséges törvényi szintu jogszabály-módosításokat.
_