12/2011. (VIII. 4.) Miniszterelnökségi utasítás

1. § (1) Az eljárási rend tárgya, hogy az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 156. § (3) bekezdésében foglaltak alapján biztosítsa a Miniszterelnökségnél a szabálytalanságok megelőzését, szabálytalanság elkövetése esetén a mulasztás pótlását, az okozott kár helyreállítását, valamint a felelősség megállapítását a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében, a Miniszterelnökség feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményének érvényesítése érdekében.

(2) Jelen eljárásrend – a szabálytalanságok nyilvántartásával összefüggő feladatokon túl – nem terjed ki:

(3) Az eljárásrend hatálya kiterjed a Miniszterelnökségnél állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló személyekre, a miniszteri biztosra, miniszterelnöki biztosra, továbbá a Miniszterelnökséggel egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban: foglalkoztatott).

2. § Jelen eljárási rend alkalmazásában

3. § (1) Amennyiben a Miniszterelnökség valamely munkatársa szabálytalanságot észlel, köteles értesíteni a szervezeti egysége vezetőjét. Ha a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a felettes vezetőt kell értesíteni. Abban az esetben, ha a szabálytalanság a jelen eljárási rend 2. § 2. b) vagy 2. § 2. c) alpontja szerint minősülhet, az értesítésnek írásban kell megtörténnie.

(2) Abban az esetben, ha az értesített vezető a kezelhető szabálytalanságot a jelen eljárási rend 2. § 2. a) alpontja szerint minősíti, köteles intézkedést tenni a mulasztás pótlása, illetve a hiányosság megszüntetése iránt. Az intézkedésnek – még abban az esetben is, ha a mulasztást, hiányt nem a szabálytalanságot elkövető munkatárs pótolja – minden esetben ki kell terjednie a szabálytalanságot elkövető munkatárs szóbeli figyelmeztetésére. Amennyiben a szabálytalanságot közvetlenül észlelése után, kár keletkezését megelőzően szabályszerű módon helyrehozzák, további eljárásra nincs szükség.

(3) Amennyiben az értesített vezető a szabálytalanságot a jelen eljárási rend 2. § 2. b) vagy 2. § 2. c) alpontja szerint minősíti, köteles a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnál, mint a munkáltatói jogkörök gyakorlójánál írásban kezdeményezni a fegyelmi, kártérítési eljárás megindítását, illetve az illetékes szerv megkeresését szabálysértési, büntetőeljárás megindítása érdekében.

(4) A 2. § 2. b) és 2. § 2. c) alpontban foglalt szabálysértések esetén a fegyelmi, kártérítési eljárás megindításáról, illetve az illetékes szerv szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása érdekében történő megkereséséről a Miniszterelnökséget vezető államtitkár intézkedik.

(5) Amennyiben a szabálytalanság önellenőrzéssel, azonnal javítható, azaz vezetői intézkedést nem igényel, a javítást az arra jogosultnak, vezetője egyidejű tájékoztatásával haladéktalanul el kell végeznie. Ezeket az eseteket nyilvántartani nem kell.

(6) Ha a szabálytalanság kezelése vezetői intézkedést igényel, észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedni kell a szabálytalanság megszüntetése, a szabálytalanság által okozott károk minimalizálása, illetve megelőzése, s a szabálytalanság folytatásának megakadályozása érdekében. E szabálytalanságokat nyilván kell tartani.

4. § (1) Fegyelmi eljárás kizárólag kormánytisztviselővel és állami vezetői szolgálati jogviszonyban álló szakmai vezetővel szemben kezdeményezhető. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kormány-tisztviselői vagy állami vezetői szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésének (fegyelmi vétség) alapos gyanúja esetén köteles megindítani a fegyelmi eljárást, kivéve, ha a tényállás megítélése egyszerű, a kötelezettségszegést a kormánytisztviselő vagy a szakmai vezető elismeri és ezért Miniszterelnökséget vezető államtitkár megrovás fegyelmi büntetést alkalmaz. A fegyelmi eljárást a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 50–56. §-ában foglaltak szerint kell lefolytatni.

(2) Kártérítési eljárás kormánytisztviselővel és állami vezetői szolgálati jogviszonyban álló személlyel szemben kezdeményezhető. Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő vagy a szakmai vezető jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével kárt okoz, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár köteles a kártérítési eljárást megindítani. Amennyiben a kárt politikai vezető okozza, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 11. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának a miniszterelnököt kell tekinteni, így az eljárás megindítására a miniszterelnök jogosult. Nem kell kártérítési eljárást indítani akkor, ha a kormánytisztviselő vagy az állami vezető felelősségét elismeri és a kárt önként, vagy írásbeli felszólításra megtéríti. A kártérítési eljárást a Ktv. 57–58. §-ában, és a Ksztv. 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell lefolytatni; a kártérítési felelősségre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (2) bekezdésében, a 167. § (1) és (3) bekezdésében, a 168–169. § és a 171–172. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A munkavállaló kártérítési felelősségére az Mt. 166–173. §-aiban foglaltak az irányadók. Az Mt. 162. § (3) bekezdése szerinti fizetési felszólítást a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hagyja jóvá.

(4) A Miniszterelnökségnél egyéb foglalkoztatottak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 350. § (4) bekezdésében foglaltak szerint felelnek a Miniszterelnökségnek okozott kárért.

(5) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 1. § (1) bekezdése szerinti szabálysértés észlelése esetén a Szabs. tv. 82. § (1) bekezdése szerinti feljelentés megtételére kizárólag a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jogosult.

(6) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény észlelése esetén a Miniszterelnökséget vezető államtitkár köteles feljelentést tenni a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdésének megfelelően.

5. § (1) Jelen eljárási rend 2. § 2. b) és 2. § 2. c) alpontja szerint minősülő eljárások esetében az eljárást megindító és lezáró, továbbá az egyes eljárási szakaszokat összefoglaló, lezáró iratok másolatát a következő személyeknek, szervezeti egységeknek kell megküldeni:

(2) A Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály köteles jelen eljárási rend 2. § 2. b) és 2. § 2. c) alpontja szerint kezdeményezett eljárások iratait elkülönítve, eljárásonként csoportosítva megőrizni, és a jelen eljárási rend (1) bekezdés a)–d) pontjában megjelölt személyeknek a nyilvántartott iratokról – írásbeli kérelemre – másolatot kiadni, az eljárásról őket tájékoztatni.

(3) A feltárt szabálytalanságokról valamennyi szervezeti egység vezetője nyilvántartást vezet, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

6. § (1) A szabálytalanságok megelőzésének alapvető módja a jogszabályok, az egyes tárgykörökben kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint egyéb belső rendelkezések betartásának a vezetők által történő folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) Amennyiben valamely szervezeti egység vezetője hasonló szabálytalanságok többszöri elkövetését tapasztalja, azok jövőbeni kiküszöbölésére a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak javaslatot tesz.

(3) A javaslat alapján a Miniszterelnökséget vezető államtitkár dönt a szükséges intézkedések megtételéről.

7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.