12/2011. (III. 29.) NEFMI utasítás

a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról¹

2011.03.30.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban foglalkoztatott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők kormány-tisztviselői jogviszonyából, munkavállalóinak munkaviszonyából eredő jogainak és kötelezettségeinek szabályozására jelen utasítás 1. mellékletében foglalt Közszolgálati Szabályzatot adom ki.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Egészségügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 3/2009. (V. 14.) EüM utasítás, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007. április 16-án kiadott Továbbképzési Szabályzata.

4. § Ezen utasítás hatálybalépésétől az Oktatási és Kulturális Minisztérium KSZ-81/2010. számú Közszolgálati Szabályzata, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezete Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2007. (BK 1.) ÖTM utasítása, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 6/2010. (II. 19.) SZMM utasítása – az 5–7. §-ban foglaltakra figyelemmel – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium foglalkoztatottai tekintetében nem alkalmazható.

5. § Az ezen utasítás hatálybalépésekor fennálló képzettségi pótlékokat az utasítás a 2012. költségvetési év tervezéséig, illetve a jelen Közszolgálati Szabályzat felülvizsgálatáig, de legfeljebb 2011. december 31-ig nem érinti.

6. § (1) Az utasítás hatálybalépésekor fennálló, a kormánytisztviselők részére nem alanyi jogon járó és a kormányzati ügykezelők részére megállapított idegennyelv-tudási pótlékok 2011. június 30-áig járnak, eddig az időpontig felül kell vizsgálni e nyelvpótlékok rendszerét.

(2) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat keretében nyelvpótlékok 2011. július 1-jét követő időszakra történő megállapítását – ha a munkakör a nyelv használatát szükségessé teszi – a szervezeti egységek vezetői a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyásával kezdeményezik. A javaslatot a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni.

(3) A (2) bekezdésben említett összesített kezdeményezésekről – fedezet rendelkezésre állásának figyelembevételével – a közigazgatási államtitkár 2011. június 30-ig dönt.

7. § Ezen utasítás hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése időpontjában fennálló, a 3. és a 4. §-ban említett utasítások alapján megállapított képzési támogatásokat, tanulmányi szerződéseket, vagy egyéb szociális juttatásokat.

Melléklet a 12/2011. (III. 29.) NEFMI utasításhoz

A NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szabályzat hatálya és alkalmazása

1.1. A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) valamennyi szervezeti egységére, a minisztériummal kormány-tisztviselői jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak).

1.2. A Szabályzat rendelkezéseit a minisztérium állami vezetőire a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

1.3. A cafetéria juttatásokra, a felvételi eljárásra, a lakásbérleti támogatásra, illetve a lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsönre, valamint az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket külön szabályozás tartalmazza.

1.4. A Szabályzatot a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályokkal, valamint a minisztérium egyéb belső szabályzataival összhangban kell alkalmazni.

2. Munkáltatói jogokkal kapcsolatos rendelkezések

A munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó – jelen Szabályzat szempontjából is irányadó – szabályokat a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) 8. függeléke tartalmazza.

II. KORMÁNY-TISZTVISELŐI JOGVISZONY, MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK,
MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

3. Kormány-tisztviselői jogviszony és munkaviszony létesítése

3.1. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) – kormánytisztviselők tekintetében is alkalmazandó 7. §-a – szerint kormány-tisztviselői jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel, kormányzati ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.

3.2. Az egyes munkakörök, feladatkörök betöltéséhez, valamint a továbbfoglalkoztatáshoz előírt szakképesítéseket a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklete, továbbá pénzügyi-számviteli munkakörök esetében az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.

3.3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott fontos és bizalmas munkakörre kormány-tisztviselői jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetbiztonság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ennek megfelelően a kormánytisztviselőnek kinevezése előtt nyilatkoznia kell erről, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásáról.

3.4. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást, vagy feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a kinevezését, megbízását vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

3.5. A nemzetbiztonsági ellenőrzések megindításáról, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételéről a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

3.6. A kinevezési okmányt, áthelyezés esetén az áthelyezési megállapodást és a kinevezés módosítását, a munkaszerződést és a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói tájékoztatást a Személyügyi Főosztály készíti elő és gondoskodik a foglalkoztatott részére történő átadásáról.

3.7. Kinevezéskor a kormánytisztviselőnek és a kormányzati ügykezelőnek esküt kell tennie. A munkavállalónak titoktartási nyilatkozatot kell aláírnia az Mt. 193/S. §-a alapján.

4. Pályázati eljárás

4.1. A felvételi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket külön szabályzat tartalmazza.

A minisztérium álláshelyeinek pályázattal történő betöltése esetén – a felvételi eljárásra vonatkozó szabályzattal összhangban – a Ktv. vonatkozó rendelkezései, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni, a 4.2–4.8. pontokban foglaltak szerint:

4.2. A felvételi eljárásra vonatkozó szabályzat szerinti felvételi kezdeményezés jóváhagyását követően a pályázat tervezetét a pályázatot kezdeményező szervezeti egység vezetője készíti el és küldi meg a Személyügyi Főosztály részére elektronikus formában.

A Személyügyi Főosztály jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, amelyet a kinevezési jogkör gyakorlója hagy jóvá.

4.3. A jóváhagyott – munkakörtérképen alapuló – pályázati kiírás meghirdetéséről, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére elektronikus úton történő megküldéséről a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

4.4. A pályázatok előzetes értékelésére – a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján – legalább 3 tagú előkészítő bizottság hozható létre, amelynek egyik tagja annak a szervezeti egységnek a képviselője, ahol a pályázó foglalkoztatásra kerül.

4.5. A bizottság több, a pályázati kiírásnak megfelelő pályázat esetén a pályázók között rangsort állíthat fel. A pályázatokról a kinevezési jogkör gyakorlója dönt.

4.6. Vezetői munkakörre kiírt pályázat esetén a pályázati felhívás közzétételét, a pályázati eljárást és az ahhoz kapcsolódó kompetencia-vizsgálatot a szolgáltató központ bonyolítja le.

4.7. Pályázati eljárás lefolytatása során figyelemmel kell lenni arra, hogy vezetői munkakört ellátó kormánytisztviselő esetében a vezetői kinevezést megelőzően a minisztérium jóváhagyó állásfoglalást köteles kérni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárától.

4.8. A minisztérium által kiírt pályázat esetén a pályázat eredményéről a pályázókat, valamint a szolgáltató központ által lefolytatott pályázati eljárás esetén az ajánlati listán szereplő pályázókat a kiválasztási eljárás menetéről a Személyügyi Főosztály értesíti. A szolgáltató központ tájékoztatása a kiválasztási eljárás eredményéről a Személyügyi Főosztály feladata.

5. Munkakör és a munkaköri leírás

5.1. A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a foglalkoztatott jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a foglalkoztatottat a minisztérium köteles és jogosult foglalkoztatni.

5.2. A munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, aláírási, kiadmányozási jogkört, a helyettesítés rendjét, valamint a minisztérium szervezetében a foglalkoztatottak munkavégzéssel összefüggő szakmai kapcsolattartását a szervezeti egység ügyrendjének keretei között a munkaköri leírás tartalmazza.

5.3. A munkaköri leírást a jogviszony létesítésekor, és a munkakör módosításakor kell elkészíteni.

5.4. A munkaköri leírást a foglalkoztatott tevékenységét közvetlenül irányító, a minisztérium SZMSZ-ének 8. függelékében meghatározott vezető készíti el és írja alá, amelynek tudomásulvételét a foglalkoztatott aláírásával igazolja. A munkaköri leírás egy példányát a Személyügyi Főosztálynak kell megküldeni.

6. Összeférhetetlenség

6.1. A kinevezést megelőzően a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a foglalkoztatásra jelöltet a jogviszony létesítésére és fennállására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról. A jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy személyét a Ktv.-ben, illetve a Ktjv.-ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok érintik-e vagy sem.

6.2. A kinevezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezését előzetesen, írásban kéri az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezetőtől. A kérelemben pontosan meg kell jelölni a tevékenység jellegét, valamint azt, hogy a kérelmező hivatali munkaidejét érinti-e.

6.3. A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően akkor kell az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezetőnek előzetesen bejelenteni, ha a végzett tevékenység a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. Vezetői állású kormánytisztviselő – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. E rendelkezések nem alkalmazhatók a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselőre.

Tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes tevékenység folytatására további munkavégzésre irányuló jogviszony kizárólag az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a beosztás szerinti munkaidővel.

6.4. A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha a jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

6.5. A fentieken túlmenően az összeférhetetlenség tekintetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kiadott „személyügyi módszertani utasításban” meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.

6.6. A kormánytisztviselő és a kormányzati ügykezelő:

a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné,

b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat,

c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.

7. Kinevezés, munkaszerződés módosítása, kormány-tisztviselői jogviszony és munkaviszony megszűnése, megszüntetése

7.1. Az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezetőnek a kinevezés, munkaszerződés módosítására vonatkozó kezdeményezését további intézkedés céljából a Személyügyi Főosztálynak kell megküldenie.

7.2. A kormány-tisztviselői jogviszony és munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén a foglalkoztatott köteles az erre a célra rendszeresített, az 1. függelék szerinti „Elszámoló lap” alkalmazásával elszámolni, amelyet a Személyügyi Főosztály ad át a foglalkoztatott részére.

A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer bevezetését követően az elszámolás a rendszer működéséhez igazodóan kerül kialakításra.

A foglalkoztatási jogviszony lezárásával összefüggő igazolásokat az Illetménygazdálkodási Osztály adja ki, ennek feltétele, hogy a foglalkoztatott elszámolási kötelezettségének az „Elszámoló lap” leadásával eleget tegyen.

7.3. Ha a foglalkoztatott elszámolási kötelezettségének eleget tenni nem tud, a foglalkoztatott a Személyügyi Főosztálynak benyújtott, részletes indokolással, valamint megoldási javaslattal ellátott kérelemmel fordulhat a közigazgatási államtitkárhoz a foglalkoztatási jogviszony lezárásával összefüggő igazolások kiadásának engedélyezése érdekében.

7.4. Közös megegyezés és lemondás/felmondás esetén a foglalkoztatott – az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezetőnek címzett – kezdeményezését a szervezeti egység vezetőjének előzetes tájékoztatását követően a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatnia.

8. A munkakör átadás-átvétele

8.1. A munkakör betöltőjének személyében történő változás, illetőleg a jogviszony megszűnése esetén a munkaköri feladatokat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében át kell adni a kijelölt átvevőnek.

Az átvevő vezetői munkakörrel rendelkező kormánytisztviselő, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa kijelölt foglalkoztatott lehet. A kijelölésről az illetékes szervezeti egység vezetője, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik a 8.5. pontban meghatározottak alkalmazásával.

8.2. A munkakör átadás-átvétel beosztástól függetlenül kötelező, minden esetben írásban történik.

8.3. A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a munkakört szintén átadás-átvétel keretében át kell adni.

8.4. Az átadás-átvételen az átadó, a közvetlen felettes vezető és a munkakört átvevő vesz részt.

8.5. A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az az utolsó munkában töltött napig, vagy legkésőbb az utolsó munkában töltött napon megtörténjen.

Amennyiben a munkakör átadására az átadó foglalkoztatott akadályoztatása (különösen keresőképtelen betegsége, állapota) miatt e határidővel nem kerülhet sor, a foglalkoztatott legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző munkanapon kérheti a közvetlen felettes vezetőtől az átadás-átvétel legfeljebb 5 munkanapon belüli időpontra történő elhalasztását. A közvetlen felettes vezető a kérelemről az átadás-átvétellel érintett feladatok jellegére és azok elintézési határidejére figyelemmel dönt.

Amennyiben a munkakör átadására kötelezett foglalkoztatott átadási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az átadás-átvételre távollétében a 8.4. pontban foglaltaktól eltérően akként kerül sor, hogy azon a közvetlen felettes vezető és a munkakört átvevő mellett – az átadó képviseletére kijelölt személyként – egy további foglalkoztatott is részt vesz. Az átadó képviselőjét a közvetlen felettes vezető jelöli ki. Képviselőként lehetőség szerint – ha az nem azonos a munkakört átvevővel – az átadásra kötelezettet a munkaköri leírás szerint helyettesítő személyt kell kijelölni.

8.6. A munkakör átadás-átvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó készít el, és az átadó, valamint az átvevő írja alá.

A jegyzőkönyvet a munkakör átadójának közvetlen felettese kézjegyével látja el, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelősségét és szakszerű lebonyolítását.

8.7. A jegyzőkönyvet 5 példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél, illetve a szervezeti egység vezetőjénél marad.

A jegyzőkönyv 4. példányát a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni.

A jegyzőkönyv 5. példányát az illetékes Dokumentációs Osztály vezetőjének kell átadni.

8.8. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladatkörébe tartozó, ügyrendjében meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor, az átadott munkakörrel kapcsolatos, fennálló helyzetéről átfogó képet adjon.

Ennek megfelelően a jegyzőkönyvben ki kell térni az alábbiakra:

a) a közvetlen felettes által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtására,

b) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolására,

c) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladataira.

A jegyzőkönyv mellékleteként az iratjegyzéken iktatószám szerinti sorrendben fel kell tüntetni az átvevő részére átadott, folyamatban lévő ügyek iratait.

8.9. A munkakör átadás-átvétel tényét a jogviszony megszűnésekor használatos „Elszámoló lap”-on rögzíteni kell.

III. KORMÁNY-TISZTVISELŐI JOGVISZONY TARTALMA

9. Ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, jogi szakvizsga, versenyvizsga

9.1. A Ktv.-ben előírt vizsgákkal kapcsolatos bejelentési és szervezési feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.

A Személyügyi Főosztály a vizsgára való jelentkezést a szervezeti egységek arányos terhelésére figyelemmel ütemezi. Az ütemezésnél előnyben kell részesíteni a vezetői munkakört betöltőket, valamint azokat a kormánytisztviselőket, akik kizárólag a közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem sorolhatók tanácsos besorolási fokozatba.

A vizsga időpontjáról a vizsgázót a szervezeti egység vezetője útján kell értesíteni.

9.2. Az ügykezelői alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében a kormányzati ügykezelő (kérésére) az ügykezelői alapvizsgát megelőzően 3 munkanap, a közigazgatási szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében a kormánytisztviselő (kérésére) a kötelező és a választott témából tartandó vizsgákat megelőzően egy-egy alkalommal, összesen 8 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult. A felkészülés időtartamába a vizsga napja nem számít bele.

9.3. A kormánytisztviselő a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében a jogi szakvizsga 3 részvizsgájához részvizsgánként – a vizsga napját is beleszámítva – 15 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult. A munkanapok megosztását a kormánytisztviselő a szervezeti egység vezetőjével egyetértésben határozza meg.

9.4. A tanulmányi szabadság idejére, a vizsgák napjaira, és a vizsgát megelőző felkészítő konzultáción való igazolt részvétel időtartamára a kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra illetményére jogosult.

A sikertelen ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, illetve jogi szakvizsga megismétlésére már nem jár tanulmányi szabadság.

9.5. A versenyvizsga költségét a vizsgázó viseli. A kormány-tisztviselői kinevezést, vezetői munkakörbe történő kinevezést kapott vizsgázó versenyvizsga díját – ide nem értve a megismételt versenyvizsga díját – a minisztérium számla alapján megtéríti.

10. Címadományozás

10.1. A tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek címzetes főmunkatársi cím adományozható.

A címadományozás egyéb feltételeit a Ktv. tartalmazza. A címadományozás eljárásrendje megegyezik a közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói cím esetében leírtakkal.

10.2. A Ktjv. szerint a közigazgatási államtitkár közigazgatási tanácsadói, illetve közigazgatási főtanácsadói címet adományozhat a – jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező – kormánytisztviselőnek. A két adományozható cím együttesen nem haladhatja meg a minisztérium felsőfokú iskolai végzettségű kormány-tisztviselői létszámának 20%-át.

10.3. A cím adományozására vonatkozó, az SZMSZ. 8. függelékében meghatározott vezető javaslattételét a Személyügyi Főosztályra kell megküldenie. A címadományozásról a közigazgatási államtitkár dönt.

10.4. A közigazgatási főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselőt a cím adományozását követő 1 év elteltével minősíteni kell, és „alkalmas”, „kevéssé alkalmas” vagy „alkalmatlan” minősítés esetén a címet vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő a besorolása szerinti illetményére jogosult.

11. Vezetői munkakör

11.1. Vezetői megbízatás csak a hatályos SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység tekintetében adható.

11.2. A kormánytisztviselő osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztály-vezetői munkakör betöltésére is kinevezhető államigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére.

11.3. A vezetői munkakörökkel kapcsolatban a Ktjv. és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénynek a minisztérium szervezetére vonatkozó rendelkezései az irányadók.

12. Teljesítményértékelés, minősítés

12.1. A kormánytisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a minisztérium kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján évente írásban értékelni kell.

12.2. A célok alapján előre írásban meg kell állapítani a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselővel szemben támasztott követelményeket, amelynek figyelembevételével legkésőbb a tárgyév végéig értékelni kell a kormánytisztviselő teljesítményét.

12.3. A kormánytisztviselőt előmeneteli pályáján – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével – legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, vagy a kormánytisztviselő kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt – a teljesítményértékelést is figyelembe véve – minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a kormánytisztviselő legalább 1 évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.

A minősítésre vonatkozó további részletszabályokról a Ktv. rendelkezik.

12.4. A teljesítményértékeléssel összefüggő feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.

A Személyügyi Főosztály nyilvántartja a kormánytisztviselők kötelező minősítésének időpontját, és arról az esedékesség előtt értesíti a minősítést végző, az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezetőt.

A minősítés egy aláírt példányát a Személyügyi Főosztály elhelyezi a személyi anyagba.

12.5. A kormányzati ügykezelő tevékenységét legalább ötévenként értékelni kell.

IV. FOGLALKOZTATOTTAK DÍJAZÁSA

A díjazással kapcsolatos rendelkezéseket a Ktjv. 18. §-a, valamint a Ktv. 42–49. §-ai tartalmazzák.

13. Idegennyelv-tudási pótlék

13.1. Az angol, francia, német nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék a kormánytisztviselők részére alanyi jogon jár, a Ktv. szerinti szabályok és mértékek alapulvételével. A kormányzati ügykezelők részére a 13.2. pontban leírtaknak megfelelően adható pótlék angol, francia és német nyelvtudás alapján.

13.2. Ha a munkakör a 13.1. pontban fel nem sorolt nyelv(ek) használatát teszi szükségessé, az erre vonatkozó idegennyelv-tudási pótlék megállapítását a szervezeti egység vezetője az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető jóváhagyásával kezdeményezheti a Személyügyi Főosztálynál a kinevezéskor, vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány benyújtásakor. A nyelvpótlék megállapításánál a Ktv. szerint meghatározott mértékeket kell alkalmazni.

13.3. Ha a minisztérium – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

13.4. Az idegennyelv-tudási pótlék az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését igazoló bizonyítvány, vagy azzal egyenértékű okirat Személyügyi Főosztályon történő bemutatásának napjától illeti meg a kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt.

14. Helyettesítési díj

14.1. A Ktv. szabályozza a helyettesítést, a helyettesítés idejét és a helyettesítési díj mértékét. A helyettesítésről szóló utasítást írásba kell foglalni.

14.2. A szervezeti egység vezetőjének – a Személyügyi Főosztállyal történt előzetes egyeztetését követően – az ellátandó feladatokra tekintettel, a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő helyettesítési díj megállapítására vonatkozó, az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető által jóváhagyott, a helyettesítés időtartamát és mértékét tartalmazó javaslatát a Személyügyi Főosztályra kell megküldenie.

14.3. A helyettesítési díj – amennyiben a teljes körű helyettesítést többen látják el, vagy csak részleges helyettesítés történik – a helyettesítés mértékével arányosan állapítandó meg.

14.4. A helyettesítés elrendelése határozott időre, vagy – amennyiben annak időtartamát előre nem lehet megállapítani – határozatlan időre, visszavonásig szólhat. A helyettesítés lejártával a szervezeti egység vezetője köteles azonnal kezdeményezni a helyettesítési díj visszavonását.

14.5. Nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége, illetve ha a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

14.6. Ha munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. Ebben az esetben a kezdeményezést a 14.2. pontban foglaltaknak megfelelően kell továbbítani a Személyügyi Főosztályra.

15. Céljuttatás

15.1. A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő részére rendkívüli, célhoz köthető feladat határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja.

15.2. Ezen célfeladat eredményes végrehajtásáért – a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő illetményén felül, írásban, a célfeladat meghatározásakor, vagy a teljesítésének igazolásakor, a Ktv. szerint – céljuttatás állapítható meg.

15.3. A célfeladat megállapítását – amennyiben a kifizetéshez szükséges fedezet a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerint rendelkezésre áll, a Személyügyi Főosztállyal történt előzetes egyeztetést követően – a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a feladat részletezésével, időtartamának megjelölésével, a céljuttatás összegének meghatározásával, valamint a közigazgatási államtitkár engedélyével.

A kezdeményezést a Személyügyi Főosztálynak kell megküldeni további intézkedés céljából.

15.4. Az elvégzett munka értékelését a szervezeti egység vezetője írásban végzi el, a teljesítést az értékelés alapján a közigazgatási államtitkár igazolja.

16. Illetményeltérítés

16.1. A kormánytisztviselő alapilletményét a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan december 31-éig terjedő időszakra, az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezetőnek a javaslattétele alapján a közigazgatási államtitkár – a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül – a Ktv.-ben meghatározott mértékben megemelheti, vagy csökkentett mértékben állapíthatja meg.

16.2. Az eltérítésről minden év január 31-éig kell dönteni. Ennek érdekében a Személyügyi Főosztály valamennyi eltérítésre vonatkozó javaslatot (amely tartalmazza az eltérítés mértékét) összesíti, és a rendelkezésre álló, a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet figyelembevételével felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak jóváhagyásra.

Az eltérítés mértéke csak a Ktjv.-ben meghatározott esetekben módosítható év közben.

17. Képzettségi pótlék

17.1. A Ktv. 48/A. §-a tartalmazza a képzettségi pótlék megállapításának lehetőségét.

17.2. Képzettségi pótlék annak a kormánytisztviselőnek állapítható meg, aki a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében feladatkörére (munkakörére) előírt képesítési feltételekkel rendelkezik és:

– a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozatot,

– valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítést/szakképzettséget,

szerez, vagy azzal rendelkezik.

17.3. A képzettségi pótlék a szakképesítés/szakképzettség megszerzését igazoló okirat Személyügyi Főosztályon történő bemutatásának napjától illeti meg a kormánytisztviselőt.

17.4. A minisztériumnál képzettségi pótlékra jogosító munkakörök, valamint a figyelembe vehető végzettségek – a 17.2. pontban meghatározott feltétel meglétekor – az alábbiak:

a) I. besorolású, felsőfokú végzettségű érdemi ügyintéző esetén:

doktori (PhD) fokozatnál, vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozatnál,

b) II. besorolású, középfokú végzettségű, érdemi ügyintéző esetén:

1. akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítésnél/szakképzettségnél, a következő munkakörökben és képzettségekkel:

költségvetési, gazdálkodási és ellenőrzési szakterületen, ügyintéző munkakörben

– mérlegképes könyvelő,

– felsőfokú pénzügyi-számviteli,

– felsőfokú költségvetési (államháztartási)

képzettség;

2. iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettségnél:

– pénztáros munkakörben valutapénztáros, valuta-ügyintéző szakképesítés.

17.5. A pótlék mértékét és a megállapítás feltételeit a Ktv. 48. § (4)–(6) bekezdései tartalmazzák.

V. FOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE

A foglalkoztatottak részére tanulmányaik folytatásához képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás adható, amelyre a Ktv., az Mt., a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) és a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.

A képzésekről a Személyügyi Főosztály nyilvántartást vezet.

A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer bevezetését követően a képzések tervezése, szervezése és nyilvántartása a rendszer működéséhez igazodóan kerül kialakításra.

18. Tanulmányi szerződés

18.1. Az évente köthető új tanulmányi szerződések száma a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül megállapításra.

18.2. Tanulmányi szerződés köthető – a tartósan fizetés nélküli szabadságon, vagy tartósan keresőképtelen állományban lévő, illetve felmentési/felmondási idejét töltő kivételével – azokkal a határozatlan időre kinevezett foglalkoztatottakkal, akik legalább 1 éve foglalkoztatási jogviszonyban állnak a minisztériummal.

Próbaidő alatt tanulmányi szerződés nem köthető. Azzal a foglalkoztatottal, aki a felsőoktatásban első vagy további alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés megszerzéséhez tanulmányi szerződés megkötésével pénzügyi támogatásban részesült, a diploma megszerzésétől számított 5 éven belül újabb tanulmányi szerződés megkötésére nem kerülhet sor.

18.3. Tanulmányi szerződés köthető:

– felsőfokú szakképesítést adó, az OKJ-ben szereplő felsőfokú szakképzésre,

– felsőoktatási intézményben, első diploma megszerzésére irányuló alapképzésre,

– felsőoktatási intézményben második, vagy további alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori programban való részvételre.

18.4. A Ktv. szerint a kormánytisztviselő I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.

18.5. A tanulmányi szerződésben foglalt költségtérítés mértéke szemeszterenként a tandíj maximum 70%-a, de legfeljebb naptári évenként a minimálbér két és félszerese.

A költségtérítés az oktatási intézmény által a minisztérium nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre. A tanulmányi szerződés nem terjed ki az oktatással járó egyéb költségek (utazás, szállás, vizsgadíj, pótvizsga stb.) megtérítésére.

18.6. A tanulmányi szerződés alapján a minisztérium – a foglalkoztatott jogviszonyának a minisztériumnál történő fenntartásának idejére, a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányai folytatása alatt, a jogszabályi előírások figyelembevételével – az alábbi támogatások nyújtására vállalhat kötelezettséget:

– a képzés számlával igazolt tandíjának (fenti mértékű) megtérítése,

– az oktatáson való részvétel céljából (az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelő) szükséges fizetett szabadidő,

– a vizsgákra való felkészüléshez vizsgánként, kivéve az ismétlővizsgát (a vizsga napját is beszámítva) 4 nap fizetett szabadidő (vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül),

– a diplomamunka, szakdolgozat elkészítéséhez 10 nap fizetett szabadidő.

18.7. A tanulmányi szerződésben a minisztérium által nyújtott támogatás, illetve a képzés időtartamának arányában kell meghatározni azt az időtartamot, amely idő alatt a foglalkoztatott a minisztériumnál fennálló jogviszonyát nem szüntetheti meg jogkövetkezmények nélkül. (A jogviszony fenntartási kötelezettség arányos a nyújtott támogatás mértékével.)

18.8. Tanulmányi szerződés megkötésére a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, csak a munkakörébe tartozó feladatok ellátását segítő, a munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgáló szakirányú végzettség, vagy képzettség megszerzése esetén, és az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető egyetértő javaslata alapján kerülhet sor.

18.9. A vezetői javaslat kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a feladatok ellátása a tanulmányok folytatásának időtartama alatt, a távollétre tekintettel folyamatosan megoldható legyen, illetve biztosítottnak látszik, hogy a foglalkoztatott a képesítés, végzettség megszerzését követően a minisztérium szervezetében a megszerzett szaktudást, szakmai gyakorlatot hasznosítani tudja.

18.10. A foglalkoztatott továbbtanulási szándékát és tanulmányi szerződés kötésére irányuló igényét az oktatási intézménybe történő jelentkezését megelőzően a szervezeti egység vezetőjének – a támogatás mértékére és formájára vonatkozó javaslatát tartalmazó – egyetértésével terjeszti a Személyügyi Főosztály elé.

A felvételi eljárás lezárása után a foglalkoztatottnak az oktatási intézménybe történő felvételéről/hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolását a Személyügyi Főosztályra kell benyújtania.

Ennek alapján a Személyügyi Főosztály szakmailag véleményezi a tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmeket, és – a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állásának figyelembevételével – jóváhagyásra, évente két alkalommal felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak, aki dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről és feltételeiről.

18.11. A tanulmányi szerződéssel rendelkező foglalkoztatott az oktatási intézmény által kiállított igazolásokat (jelentkezett, felvételt nyert stb.) köteles beszerezni, és azokat a Személyügyi Főosztályon bemutatni.

A tanulmányokra vonatkozó szemeszterenkénti adatokat (tanulmányokat folytat, tanulmányait félbeszakította, megszüntette, eredményesen befejezte stb.) tartalmazó igazolásokat a Személyügyi Főosztály a tanulmányi nyilvántartáshoz csatolja.

A tanulmányi szerződés alapján az adott félévre a foglalkoztatott részére a Személyügyi Főosztály az oktatási intézmény által kiállított vizsgákról szóló igazolás szerint megállapítja a tanulmányi szabadság mértékét.

18.12. A levelező alapképzésben részt vevő foglalkoztatott a jogszabályban meghatározott képzési időn túl a tanulmányi időt legfeljebb egy félévvel hosszabbíthatja meg. Ötéves osztatlan levelező képzésben részt vevő foglalkoztatott a tanulmányi időt legfeljebb egy évvel hosszabbíthatja meg. A tanulmányi idő megváltoztatásáról a foglalkoztatott köteles a Személyügyi Főosztályt tájékoztatni.

Az oktatási intézmény tanulmányi szabályzatában biztosított képzési idő megváltoztatásával kapcsolatos költséget a minisztérium – az egészségügyi okból történő mulasztás esetét kivéve – nem támogatja.

18.13. Ha a foglalkoztatott a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a támogatást a minisztérium megvonja, és a foglalkoztatott köteles az addig nyújtott támogatást 60 napon belül egy összegben visszatéríteni.

A közigazgatási államtitkár eltérő döntése alapján a tanulmányi szerződés módosításra, illetve meghatározott feltételekkel (pl. részletfizetési lehetőség biztosításával) megszüntetésre kerülhet.

Ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinek a foglalkoztatott csak részben tesz eleget, a tanulmányi támogatás időarányos részét kell megtérítenie.

18.14. A foglalkoztatott a képesítés megszerzését, a tanulmányi szerződés teljesítését a diploma (oklevél), bizonyítvány bemutatásával igazolja.

18.15. A minisztériumhoz történő áthelyezés esetén a tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettségek a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése esetén átvállalhatók. Erről az áthelyezéssel egyidejűleg kell megállapodni.

A minisztériumból való áthelyezés esetén a foglalkoztatottat fogadó munkáltató írásban vállalhatja a tandíjtartozás megtérítését, ellenkező esetben a foglalkoztatottnak a visszafizetési kötelezettségét rendeznie kell.

18.16. A tanulmányi szerződéseket (ellenjegyzéssel) a Személyügyi Főosztály készíti elő, a szerződéseket a közigazgatási államtitkár köti meg.

A támogatások nyilvántartása, elszámolása, megtérítésének ellenőrzése a Személyügyi Főosztály feladatkörébe tartozik.

A tanulmányi szerződés mintáját és a képzésekkel kapcsolatos fogalmi meghatározásokat a 2. függelék tartalmazza.

Közigazgatási feladat ellátására felkészítő, legalább egy szemeszter időtartamú vizsgával
és/vagy szakdolgozat elkészítésével záruló képzés esetén

18.17. A foglalkoztatott részére a vizsgára való felkészüléshez és/vagy a szakdolgozat elkészítéséhez tanulmányi szabadság adható, melynek időtartamát az oktatási intézmény által kiadott igazolás alapján a szervezeti egység vezetője állapítja meg.

A nyelvtanulás támogatása

18.18. A nyelvtanulás lehetőségének biztosítására a Nemzeti Közigazgatási Intézet (a továbbiakban: NKI, korábban KSZK) koordinálásával, módszertani útmutatásával szervezendő képzések során van lehetőség.

18.19. Amennyiben a minisztérium szervezésében a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával idegen nyelvet tanul, ebből a célból a nyelvtanfolyam időbeosztásához igazodóan, de legfeljebb heti 6 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet a munkaidő kezdetéhez, illetve végéhez kötötten.

Tanulmányok támogatása szerződés hiányában

18.20. Az Mt. vonatkozó rendelkezései alapján, iskolai rendszerű képzésben részt vevő foglalkozatott részére a minisztérium által biztosítandó szabadidő esetén:

– a foglalkoztatott a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő kiadása érdekében köteles a szervezeti egység vezetőjét előzetesen tájékoztatni arról, hogy mely napokon lesz oktatás, és erre vonatkozóan becsatolni az oktatási intézmény igazolását,

– ha a foglalkoztatott bejelentési kötelezettségét elmulasztja, nem jogosult a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő-kedvezményre, és az igénybe nem vett szabadidő kiadására később nem tarthat igényt,

– a közigazgatási államtitkár dönt arról, hogy a képzéssel kapcsolatban kiesett időtartamokra állapít-e meg díjazást vagy sem. A megállapodást írásba kell foglalni, melyet a Személyügyi Főosztály készít elő.

A képzésben, továbbképzésben való részvétel támogatása

18.21. A képzésben, továbbképzésben való részvételre kötelezés esetén a minisztérium biztosítja a szükséges szabadidőt és viseli a költségeket.

19. Egyéb továbbképzések

19.1. A minisztérium a mindenkori költségvetési lehetőségei alapján tervez forrást a továbbképzésekre.

19.2. A misztérium vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőinek vezetőképzése és a foglalkoztatottak továbbképzése az NKI (korábban KSZK) koordinálásával és módszertani útmutatásával szervezendő képzésekkel történik.

20. Szakmai konferencia, egyéb rendezvény (eseti)

Konferenciákon, rendezvényeken való – a „személyügyi módszertani utasítás” 4. pontjában meghatározottaknak megfelelő – részvételt (és annak költségeinek kifizetését) a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján, a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a foglalkoztatott részére. A konferencián, rendezvényen történő részvétel további feladatait a Személyügyi Főosztály látja el.

VI. FOGLALKOZTATOTTAK JUTTATÁSAI

A minisztériumi foglalkoztatottak részére az alábbi támogatások és juttatások biztosíthatóak:

– szociális támogatások (eseti szociális segély, szülési segély, temetési segély),

– illetményelőleg,

– utazási kedvezmények,

– képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (jogszabály alapján),

– lakásbérleti támogatás, illetve lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatás (külön szabályozás keretében),

– kegyeleti gondozás,

– bankszámlára utalás költségtérítése (jogszabály alapján).

21. Szociális támogatások

21.1. A minisztérium a jóváhagyott éves működési költségvetésében a szociális és kegyeleti gondozás feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: Szociális keret) képez.

21.2. A foglalkoztatott szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a költségvetési források által biztosított Szociális keret erejéig – pénzbeli támogatásban részesíthető.

A Szociális keret terhére nyújtható pénzbeli támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) szülési segély,

c) temetési segély.

21.3. A felsorolt szociális támogatások együttes összege személyenként/háztartásonként évente nem haladhatja meg az illetményalap hatszorosát.

21.4. Szociális támogatásban csak az a foglalkoztatott részesíthető, aki a minisztériumot terhelő befizetések elszámolásához az adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és azok kezeléséhez hozzájárul.

a) eseti szociális segély

21.5. A foglalkoztatott kérelmére évente – az éves Szociális keret erejéig – legfeljebb két alkalommal, szociális támogatás biztosítható a foglalkoztatott szociális helyzetét érintő rendkívüli körülmény, családi esemény bekövetkezésekor jelentős anyagi kárral, vagy tartós jövedelem-kieséssel járó, a foglalkoztatottnak fel nem róható esemény bekövetkezése miatt, továbbá tartósabb ideje fennálló kedvezőtlen szociális helyzete esetén.

Támogatásban próbaidős foglalkoztatott nem részesíthető.

21.6. Tárgyévenként a szociális segély mértékének a felső határa az illetményalap hatszorosa/fő.

21.7. A foglalkoztatott eseti szociális segély iránti, a 3. függelék szerinti igényét a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva, részletes indokolással, az egy háztartásban élő keresők számának és együttes nettó jövedelmének, az egy főre eső nettó jövedelemnek és az eltartottak számának megadásával, a segély jogosultságának alátámasztására szolgáló dokumentumok (bizonylatok, számlák másolata), valamint a kérelmező jövedelemigazolásának csatolása mellett – a Szociális és Kegyeleti Bizottságnak címezve – terjesztheti elő a Személyügyi Főosztálynál.

A Személyügyi Főosztály nyilvántartást vezet a szülési és a temetési segélyek igénybevételéről is, amelyről eseti szociális segély igénylésekor tájékoztatja a Szociális és Kegyeleti Bizottságot.

21.8. A Szociális és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: SZKB) 11 tagból álló testület.

Az SZKB tagjai:

a) a Személyügyi Főosztály vezetője, vagy az általa az elnöki feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

b) a Jogi Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

c) a Gazdálkodási Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

d) a Miniszteri Kabinet vezetője által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

e) az egészségügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

f) az oktatásért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

g) a kultúráért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

h) a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

i) a sportért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

j) az OM Szakszervezetének elnöke, vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő,

k) az OKM Demokratikus Szakszervezetének elnöke, vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő.

Az SZKB elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, vagy – akadályoztatása esetén – az általa elnöki feladatok ellátására kijelölt személy.

A tagok személyesen vesznek részt az SZKB ülésén. A tagokat akadályoztatásuk esetén az ülésen szavazati joggal esetileg, írásban felruházott megbízottjaik képviselhetik.

Az SZKB egyszerű szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az SZKB akkor határozatképes, ha az elnökön, vagy az elnök által kijelölt őt helyettesítő tagon kívül legalább négy tag jelen van.

Az SZKB kéthavonta tart ülést, rendkívüli esetben ennél sűrűbben is összehívható.

21.9. A Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állása esetén a szociális segély iránti kérelmeket az SZKB javaslatával ellátva terjeszti fel jóváhagyásra a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnak.

21.10. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek azok a juttatásra jogosult foglalkoztatottak, akik:

– 1 főre eső jövedelme nem éri el a havi nettó 100 000 Ft-ot, egyedülálló munkatárs esetében a havi nettó 130 000 Ft-ot,

– a kérelem benyújtását megelőző két évben szociális támogatásban nem részesültek,

– gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelik, illetve három vagy több gyermeket nevelnek,

– fogyatékos hozzátartozójukat ellátják, idős, beteg szüleiket eltartják, illetőleg gondozásukat ellátják,

– valamint akik (a Ptk.-ban meghatározott) közeli hozzátartozójuk halála esetén annak temetéséről gondoskodnak. (Ebben az esetben a segély az elhalálozás napjától számított 90 napon belül igényelhető.)

b) szülési segély

21.11. Szülési segélyben részesíthető a foglalkoztatott a Személyügyi Főosztálynak benyújtott kérelmére a születési anyakönyvi kivonat másolatának bemutatásával – a gyermek születését követő 3 hónapon belül – ha a gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik és erről nyilatkozik.

21.12. A szülési segély összege gyermekenként az illetményalap háromszorosa. (Iker gyermekek esetén a segély minden gyermek után adható.)

21.13. A szülési segély kifizetését a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

c) temetési segély

21.14. Az SZJA törvény alapján a temetési segély adómentes.

A törvény alapján adómentes segélyre csak az jogosult, aki az elhunyt házastársa, vagy az elhunyt személlyel egyenesági rokonságban áll.

21.15. A 21.14. pontban meghatározott esetekben a foglalkoztatott a Személyügyi Főosztálynak megküldött – a rokoni fokozat megjelölését tartalmazó – kérelmére, a foglalkoztatott nevére szóló eredeti temetkezési számla, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával temetési segélyben részesíthető.

A temetési segély az elhalálozás napjától számított 90 napon belül igényelhető.

21.16. A temetési segély mértéke temetkezésenként a temetkezési számla összege, de legfeljebb az illetményalap háromszorosa.

21.17. A temetési segély kifizetésére a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával kerül sor.

22. Illetményelőleg

22.1. A határozatlan idejű, vagy az egy évet meghaladó határozott idejű jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatott évente egy alkalommal illetményelőleg folyósítását igényelheti, melyre vonatkozó, a 4. függelék szerinti kérelmét – a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva – a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani engedélyezésre.

A Gazdálkodási Főosztály fedezet rendelkezésre állása esetén intézkedik az illetményelőleg folyósításáról.

22.2. A foglalkoztatottnak a próbaideje, valamint felmentési/felmondási, illetőleg lemondási ideje alatt illetményelőleg nem folyósítható.

Nem részesülhet továbbá illetményelőlegben az a foglalkoztatott, akinek a minisztériummal szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van.

22.3. Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét (munkabérét).

22.4. Illetményelőleg felvételét az adott évben másodszor – a szervezeti egység vezetőjének és a Személyügyi Főosztály vezetőjének együttes javaslata alapján – különös méltányosságból a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezheti.

Az erre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani az alapjául szolgáló különös indok feltüntetésével.

22.5. A törlesztési idő mértéke legfeljebb 6 hónap lehet.

Határozott idejű jogviszony esetén a foglalkoztatottnak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll.

22.6. Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály kamatmentesen vonja le a foglalkoztatott illetményéből (munkabéréből).

Az illetményelőleg-kérelemmel a foglalkoztatott egyidejűleg hozzájárul az illetményéből történő levonáshoz.

22.7. Ha a foglalkoztatott jogviszonya az utolsó törlesztő részlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon esedékessé és levonhatóvá válik, és a foglalkoztatottnak járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, illetőleg vissza kell fizetni.

23. Utazási kedvezmények

23.1. A foglalkoztatott – a Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás, illetőleg hétvégi hazautazás esetén – helyközi közlekedési eszközökre érvényes menetjegye vagy bérletszelvény árának megtérítésére jogosult.

Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás és hazautazás költségeinek megtérítésére vonatkozó előírásokat a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést szabályozó 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet állapítja meg.

23.2. A 23.1. pont szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet (menetjegy) térítés iránti, az 5. függelék szerinti kérelmet (amely tartalmazza a foglalkoztatott nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről, vagy tartózkodási helyéről történik), valamint a lakcímkártya fénymásolatát a Gazdálkodási Főosztályhoz kell előterjeszteni.

A továbbiakban a Gazdálkodási Főosztály a bérlet, vagy menetjegy leadása esetén havonta – további külön kérelem nélkül – a jogszabályban meghatározott térítést kifizeti a foglalkoztatottnak.

23.3. A foglalkoztatott részére a munkába járáshoz az SZJA törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha:

– lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,

– a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést (a hosszú várakozás fogalmát a Korm. rendelet határozza meg),

– mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.

23.4. A saját gépjármű költségtérítés munkába járás céljából történő igénybevételét – a foglalkoztatott jogosultsági nyilatkozata alapján, a munkahely és a lakóhely/tartózkodási hely közötti távolság (km) megadásával – a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezi, az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével.

Az 5. függelék szerinti kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. (Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, az 5. függelékben csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.)

23.5. A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a foglalkoztatott részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként az SZJA törvényben adómentesen meghatározott összeg fizethető.

23.6. A ledolgozott munkanapokat az igénylő közvetlen munkahelyi vezetője havonta köteles igazolni, a kifizetésről a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

23.7. A legalább egyéves bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal (kormánytisztviselői jogviszonnyal) rendelkező foglalkoztatottak, főfoglalkozású jogviszonyuk ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosultak.

Az utalványt tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) igénybe veheti.

23.8. Az utalvány évenkénti kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően – a Személyügyi Főosztály látja el.

24. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg

24.1. A minisztérium képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget biztosít a vele jogviszonyban álló foglalkoztatottnak, ha a napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, és a szemészeti szakvizsgálat eredményeként a szakorvosi vizsgálat megállapítja a szemüveg használatának indokoltságát, illetve azt, hogy a foglalkoztatott által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet].

A próbaidő időtartamára szemüveg nem biztosítható.

24.2. A foglalkoztatott köteles kezdeményezni a foglalkozás-egészségügyi orvosnál szem- és látásvizsgálatának elvégzését, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyő előtti munkavégzéssel hozható összefüggésbe.

A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el, és indokolt esetben a foglalkoztatottat szemészeti szakvizsgálatra rendeli/utalja be.

24.3. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a minisztérium megtéríti a minimálisan szükséges szemüveg szemüveglencséjének, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretének számlákkal igazolt költségét, a tényleges számlaérték, de maximum 20 000 Ft értékhatárig, kétéves időtartamra.

A megtérítés, a kiadás igazolásának feltételei:

– a szemészeti szakvizsgálat eredményének, javaslatának másolata,

– a szemészeti szakvizsgálatot végző orvos által meghatározottak alapján elkészített szemüveglencse és a rendeltetésszerű használathoz szükséges keret összköltségét tartalmazó, a minisztérium nevére szóló eredeti számla.

24.4. A 24.3. pontban szereplő igazolásokat és számlát – az igénylő által írt feljegyzéssel – a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani, amely a jogosultság és a teljesítés igazolásával továbbítja azt a Gazdálkodási Főosztályra.

24.5. Nem téríti meg a minisztérium a foglalkoztatott által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse költségét, valamint azok bármilyen jogcímen történő cseréjének, pótlásának költségigényét.

A szemüveg javítási, tisztítási költségei, valamint a szemüveg használatához kapcsolódó költségek a foglalkoztatottat terhelik.

25. Lakásbérleti támogatás, lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatás

A lakásbérleti támogatás foglalkoztatott általi igénybevételéről, valamint a foglalkoztatottak részére lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatásokról külön szabályozás rendelkezik.

26. Kegyeleti gondozás

26.1. A minisztériummal jogviszonyban álló, vagy a minisztérium nyugdíjasának minősülő elhunyt foglalkoztatottról – az elhunyt személye és egyéb körülmények által indokolt – hivatali tiszteletadással kell megemlékezni.

Az elhunyt foglalkoztatottról való kegyeleti megemlékezés történhet:

a) a közszolgálat halottjává (elhunyt köztisztviselők, kormánytisztviselők esetében), vagy a minisztérium saját halottjává nyilvánítással,

b) vagy egyéb módon, így különösen: a minisztérium képviseletével a temetésen, a temetésre koszorú küldésével, részvétnyilvánítással, gyászközlemény megjelentetésével, a gyászlobogónak a minisztérium épületére való kifüggesztésével.

26.2. A közszolgálat halottjává, vagy a minisztérium saját halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt foglalkoztatottat (ha ezzel a közvetlen hozzátartozók egyetértenek), aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes.

26.3. A közszolgálat halottjává, a minisztérium saját halottjává nyilvánításra, továbbá a 26.1. b) pontban felsorolt kegyeleti megemlékezés egyéb formájára a szervezeti egység vezetőjének az SZKB-nek címzett, a Személyügyi Főosztályra megküldött kezdeményezése alapján, az SZKB javaslatának figyelembevételével, a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult.

26.4. A minisztérium a közszolgálat halottjává, a minisztérium saját halottjává nyilvánított személy hozzátartozójának – a halotti anyakönyvi kivonat másolatának és a minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló számláknak a bemutatásával – a temetési költségeit a Szociális keret terhére, a számlák szerinti összegben, de legfeljebb a mindenkori illetményalap hétszeresének megfelelő összegben megtéríti.

26.5. A minisztérium (közszolgálat halottjává, minisztériumi saját halottá nem nyilvánított) elhunyt munkatársa esetében a szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a 26.1. b) pontban felsorolt kegyeleti megemlékezés formájára, amelyet további intézkedés céljából a Személyügyi Főosztálynak kell megküldenie.

A Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állása esetén a kezdeményezésnek megfelelően történik az elhunytról a megemlékezés.

27. Bankszámlára utalás költségtérítése

A foglalkoztatott az illetmény bankszámlára történő utalásával összefüggésben évente bruttó 10 000 Ft költségtérítésre jogosult, amelyet legkésőbb a március havi illetménnyel kell részére átutalni.

VII. MUNKAREND ÉS A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

28. Munkaidő

28.1. A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8–14 óráig tart. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő munkaidő-beosztását ettől eltérően is megállapíthatja.

A napi munkaidő a fentieknél kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.

Munkavállalók esetében a teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

28.2. A munkából való távolmaradásról az illetmény elszámolásához havonta összesítő táblázatot kell készítenie a szervezeti egységeknek, amelyet a Gazdálkodási Főosztály részére kell továbbítaniuk.

A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer bevezetését követően a munkaidő- és távollét-nyilvántartás a rendszer működéséhez igazodóan kerül kialakításra.

29. Rendkívüli munkavégzés, készenlét

29.1. Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni, amelyre a szervezeti egység vezetője írásban kötelezi.

29.2. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés.

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a kormánytisztviselő és a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt megállapodás alapján ledolgozza.

29.3. Nem munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés elrendelésről írásban (az indoklás, az elvégzendő feladat, a kezdő időpont, a várható időtartam feltüntetésével), legalább két munkanappal az esedékességet megelőzően kell intézkedni.

Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés elrendelésére az Mt. szabályai az irányadók.

29.4. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, annak ellentételezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik – a dokumentálhatóság érdekében –, a szervezeti egységek vezetői a végrehajtásról nyilvántartást kötelesek vezetni.

A nyilvántartást a szabadság-nyilvántartó lapokkal/kartonokkal együtt kell kezelni, egy ahhoz hasonló formátumú kimutatás formájában.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a túlmunkában töltött órák időtartamát, az ennek ellentételezéseként járó szabadidő mennyiségét, valamint a kiadott szabadidő időpontját. A nyilvántartás egy példányát a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni.

29.5. A kormánytisztviselőt a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartama kétszeresének megfelelő, egyéb esetben a munkavégzés időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.

29.6. A szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi 20 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, amelyről írásban tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.

A kormánytisztviselő részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

29.7. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő nem jogosult.

29.8. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges – a szervezeti egység vezetőjének indokolással ellátott kezdeményezésére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével – pénzben meg kell váltani.

29.9. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt meghatározott helyen és ideig történő készenlétre kötelezheti.

A készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre, írásban kell közölni.

30. A pihenőidő és a szabadság

30.1. A munkaközi szünet a munkaidőn belül, a munkavégzés megszakításával kerül kiadásra. A munkaközi szünet mértéke – ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja – napi 30 perc.

30.2. A munkáltatói jogkör gyakorlójának minden év február 28-ig, éves szabadságolási ütemtervet kell készítenie.

A kormánytisztviselő kérelmére az alapszabadság 2/5-ét – a jogviszony első három hónapját kivéve – a tervtől eltérően a kormánytisztviselő által kért időpontban kell kiadni.

A Kormány igazgatási szünetet állapíthat meg, amely alatt kell kiadni a rendes szabadságot.

30.3. A szabadságot a Személyügyi Főosztály állapítja meg és közli az érintettekkel évente január 31-ig.

A szabadságok kiadását a szabadság-nyilvántartó lapon/kartonon kell vezetni, a szabadság kiadását a megfelelő rovat kitöltésével a szervezeti egység vezetője, illetve vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselők esetében a közvetlen felettes vezető engedélyezi.

30.4. A foglalkoztatottat az Mt. 138–139. §-aiban foglalt esetekben fizetés nélküli szabadság illeti meg.

VIII. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL, VAGYONGYARAPODÁS VIZSGÁLATA

31. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

31.1. A vagyonnyilatkozat-tételt az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szabályozza.

A Vnytv. 3. § (1) bekezdése alapján a minisztériumban vagyonnyilatkozat-tételre köteles az a kormánytisztviselő, aki munkakörében eljárva – önállóan, vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult:

a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben 5 évente,

b) közbeszerzési eljárás során 1 évente,

c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzek tekintetében 2 évente,

d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során 2 évente,

e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során 2 évente.

31.2. A Vnytv. 3. § (2) bekezdése alapján, a fentiektől függetlenül:

a) közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár 1 évente,

b) politikai tanácsadó és főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó 5 évente,

c) vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő 5 évente,

d) jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas kormány-tisztviselői munkakört tölt be 5 évente.

31.3. Amennyiben a kormánytisztviselő több jogcímen is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, úgy vagyonnyilatkozatot ismételten a rövidebb időtartam elteltével köteles tenni.

31.4. A 31.1. és a 31.2. pontban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök esetében a szervezeti egység vezetőjének nyilatkoznia kell, hogy a munkakört betöltő vagyonnyilatkozatra kötelezett-e.

Amennyiben igen, úgy arról a felvételi engedélykérelemmel egyidejűleg, illetve munkakör változását megelőzően tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.

32. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

32.1. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett:

– a jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében kinevezését követő 30 napon belül,

– a jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 15 napon belül,

– a jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően a fenti gyakorisággal köteles teljesíteni.

Az ismételt vagyonnyilatkozatot az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.

32.2. Nem kell a kinevezéskor, illetve a munkakör változásakor vagyonnyilatkozatot tenni a kormánytisztviselő beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg.

32.3. Nem kell a jogviszony megszűnését követő tizenöt napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, ha a kormány-tisztviselői jogviszony áthelyezéssel szűnik meg, feltéve, hogy az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.

32.4. Vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitöltenie a kötelezettnek és a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának.

32.5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

32.6. A Személyügyi Főosztály tájékoztató levél megküldésével értesíti a kötelezettet a kötelezettség fennállásáról és az esedékesség időpontjáról, valamint csatolja a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges formanyomtatványt és kitöltési útmutatót.

32.7. Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a kormánytisztviselői jogviszonyát meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig kormány-tisztviselői jogviszonyt nem létesíthet, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

32.8. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, a Személyügyi Főosztály köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse.

Ha e határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ebben az esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni.

32.9. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a Személyügyi Főosztály a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.

Ha erre nincs lehetőség (pl. a kormánytisztviselő akadályoztatása miatt), részére postai küldeményként tértivevénnyel kell megküldeni.

Amennyiben a nyilatkozat sem személyesen, sem postai úton nem volt kézbesíthető, a kézbesítés utolsó megkísérlésétől számított 30 nap után az iratokat meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

32.10. A 32.9. pontban foglaltaktól eltérően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén tett záró vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig kell megőrizni.

33. Vagyongyarapodás vizsgálata

33.1. A vagyonnyilatkozat-őrzésért felelős személy (a továbbiakban: őrzésért felelős) ellenőrzési eljárást folytathat le:

a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve

b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

33.2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja.

Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott.

Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.

33.3. Az őrzésért felelős – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha:

a) az ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,

b) a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül az előírt határidőben nem tett eleget, vagy

c) a meghallgatási eljárás során a meghallgatást követően, a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.

33.4. Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta [Vnytv. 14. § (5) bekezdés].

Az állami adóhatóság az őrzésért felelős kezdeményezésére soron kívül, az adózás rendjéről szóló, törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le [Vnytv. 14. § (6) bekezdés].

33.5. Az állami adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában megállapítja, hogy milyen összegű jövedelem fedezi a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékű vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat [Vnytv. 15. § (1) bekezdés].

Az állami adóhatóság a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját [Vnytv. 15. § (2) bekezdés].

33.6. Ha a kötelezett a jogerős határozat szerinti megállapítása ellen bírósági felülvizsgálata iránt pert indított, erről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíti [Vnytv. 15. § (3) bekezdés].

Az állami adóhatóság a per jogerős befejezéséről az eljárást lezáró határozat megküldésével a munkáltatói jogkör gyakorlóját értesíti [Vnytv. 15. § (3) bekezdés].

33.7. Ha az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának munkáltatói jogkör gyakorlója általi kézhezvételétől számított második hónap első napján a kötelezett kormány-tisztviselői jogviszonyát meg kell szüntetni (ettől a munkáltatói jogkör gyakorlója eltekint, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható).

Ebben az esetben három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

33.8. A munkáltatói jogkör gyakorlója az állami adóhatóságnál a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát a kormány-tisztviselői jogviszony fennállása alatt ötévente, megszűnése esetén haladéktalanul kezdeményezi.

IX. FOGLALKOZTATOTTAK ELISMERÉSEI

34. Jutalom

Jutalmazásra a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével van lehetőség.

A foglalkoztatottak nagy részét érintő jutalmazás esetén a jutalom mértékére, illetve a jutalmazás rendjére körlevél adható ki.

35. Adományozható kitüntetések, elismerések

35.1. A miniszter által adományozható kitüntetések és elismerések esetében az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

A köztársasági elnök által adományozott (pénzjutalommal nem járó) kitüntetésben részesülő minisztériumi foglalkoztatott a miniszter döntése esetén pénzjutalomban részesíthető, ha a kitüntetés a hivatali tevékenységhez kapcsolódik.

35.2. A miniszter a minisztériumi foglalkoztatottak részére szakmai munkájuk elismerésére kitüntetést alapíthat, amelynek keretei, eljárásrendje külön szabályozásban kerülhet meghatározásra.

X. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS A FOGLALKOZTATOTTAK PIHENÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

36. Egészségügyi ellátás

A minisztérium épületében orvosi rendelő működik, melynek rendelési idejét a munkaidőhöz igazodóan kell megállapítani.

A foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően kötelező orvosi vizsgálatra kerül sor.

37. Üdültetés

A minisztérium foglalkoztatottai pihenés céljából a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által ajánlott üdüléseket vehetik igénybe.

XI. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉSKÖTÉS ELJÁRÁSRENDJE

38.1. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés megkötését a szervezeti egység vezetője az általa irányított szervezeti egység feladatkörével összefüggésben – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – kezdeményezheti.

A kezdeményezés alapján a szerződés megkötését az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető engedélyezi a miniszter jóváhagyásával.

A kezdeményezést megelőzően előzetes egyeztetés szükséges a Gazdálkodási Főosztállyal a fedezet rendelkezésre állása tekintetében.

38.2. A megbízási szerződésben foglaltak teljesítése alapján járó kifizetésekről – a szerződésben rögzített feladatok dokumentált teljesítése alapján kiállított teljesítésigazolást követően – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

38.3. A fentieken túlmenően a megbízási szerződések megkötése tekintetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kiadott, „az adott feladatot ellátó személy foglalkoztatásának formájára vonatkozó szempontok” figyelembevételével kell eljárni.

Függelékek:

1. függelék: Elszámoló lap

2. függelék: Tanulmányi szerződés, fogalmi meghatározások

3. függelék: Szociális segély

4. függelék: Illetményelőleg

5. függelék: Utazási kedvezmény

1. függelék

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

ELSZÁMOLÓ LAP
a kormány-tisztviselői jogviszony, a munkaviszony,
a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony
megszűnéséhez/megszüntetéséhez

Név:
Szervezeti egység:
Beosztás:
Utolsó munkában töltött nap:
Jogviszony megszűnésének napja:
Jogviszony megszűnésének módja:

Felhívom a figyelmét, hogy az Illetménygazdálkodási Osztály csak az „Elszámoló lap” leadását követően tudja megkezdeni az Ön részére az elszámolást!

Igazolom, hogy a munkakörébe tartozó hivatalos iratokat és dokumentumokat leadta, munkakörét jegyzőkönyvileg átadta.
A munkatárs ………. évre vonatkozó szabadság-nyilvántartási lapját mellékelem.

Dátum: …………………………	Aláírás: ………………………………… (munkahelyi vezető).


Személyügyi Főosztály:

Tanulmányi szerződés:		van, ebből adódó tartozás: ……………………………………… Ft
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………

Vagyonnyilatkozat-tétel:		záró vagyonnyilatkozat tételre kötelezett
		nem kötelezett
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


Szabadság:		rendezendő, ……………………………..…………………...nap
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


Igazolvány/belépő:		leadta, ………………………………………igazolványt/belépőt
		nincs/nem adta le
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


Utazási utalvány:		leadta
		nincs/nem adta le
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


Lakáskölcsön változatlan feltételekkel továbbfizethető:
		igen
		nem
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


Egyebek:

Könyvtár:		könyvtartozása van
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


TÜK Iroda/helyileg illetékes Dokumentáció Osztály:
		nyílt és minősített iratokat, bélyegzőt leadta
		nincs/nem adta le
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


Parlamenti Főosztály:		parlamenti belépőjét leadta
		nincs/nem adta le
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


Egyéb szervezeti egység: ……………………………………………………………………….

Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………


Gazdálkodási Főosztály:

Lakáskölcsön:		van, ebből adódó tartozás: ……………………………………… Ft
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………



Házipénztár tartozás:		van, ……………………………..…………………………… összeg
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………



Devizapénztár:		valutaelőleg tartozása van, …………………………………… összeg
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………



Eszköztartozása:		van, …………………………………………………………… összeg
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………



Cafetéria tartozás:		van, ……………………………………………………….összeg
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………



Illetményelőleg tartozás:		van, ……………………………………………………….összeg
		nincs
Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………



Egyéb:……...……………………………………………………………………………………

Dátum: …………………………				Aláírás: …………………………………



A KSZF felé fennálló tartozások kiegyenlítése a KSZF adatlapon történik, amely az Elszámoló lap részét képezi.
Az Elszámoló lap mellékletét képezi továbbá a kilépő/tartós távollét bejelentő lap is.


Dátum: …………………………			Munkatárs aláírás: …………………………………

2. függelék

Ikt. szám:

TANULMÁNYI SZERZŐDÉS

mely létrejött egyrészről: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.) a továbbiakban: minisztérium

másrészről

Név

anyja neve:

születési helye, ideje:

lakcíme:

munkahelye:

foglalkoztatott, (a továbbiakban: kormánytisztviselő/munkavállaló) között az alulírott napon, az alábbi feltételek szerint:

1. Szerződő felek megállapítják, hogy kormánytisztviselő (szervezeti egység) munkatársa, (időpont) napjától áll a minisztérium alkalmazásában.

2. A kormánytisztviselő kijelenti, hogy a(z) (oktatási intézmény, kar, szak, szakirány) (a továbbiakban: oktatási intézmény) (szakképzettség megnevezése) szakképzettséget nyújtó szakirányú továbbképzésére (a továbbiakban: képzés) felvételt nyert, amelynek tanév, évfolyam, szemeszterére (időpont) beiratkozott.

A képzés kezdete:

Az iskolai rendszerű, levelező munkarendű, posztgraduális képzés időtartama: év (félév).

A képzés várható befejezési időpontja:

A záróvizsga várható ideje:

3. Kormánytisztviselő tudomásul veszi, hogy a megszerzendő szakképzettség nem előírt a jelenlegi munkaköre ellátásához.

4. Fentiek rögzítése után felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés 2. pontjában megjelölt szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányi szerződést kötnek az alábbi tartalommal:

a) a kormánytisztviselő kötelezettséget vállal arra, hogy:

– részt vesz a képzési napokon és időben, a legjobb tudása szerint eleget tesz (szakmai gyakorlati) vizsga- és záróvizsga-kötelezettségének,

– a szerződés 2. pontjában megjelölt szakképzettséget az oktatási intézmény (szabályzatában) meghatározott … félév alatt, a szerződés 2. pontjában megjelölt időpontig megszerzi,

– félévente tájékoztatja a minisztériumot tanulmányainak végzéséről (a tanulmányi értesítő másolatának bemutatásával) és a képzési napokon való részvételéről,

– kormány-tisztviselői jogviszonyát a tanulmányi szerződés időtartama alatt fenntartja,

– és kormány-tisztviselői jogviszonyát a szakképzettség megszerzésétől számított … évig – a jogviszony megszűnésének jogcímére tekintet nélkül, ideértve az áthelyezés esetét is – nem szünteti meg, (A jogviszonyban töltendő idő tartamába nem számít be a jogviszony szünetelésének az az esete, amelyre a kormánytisztviselőt szabadság nem illeti meg.)

b) a minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy a tanulmányi szerződés megkötésétől – a kormánytisztviselő minisztériumnál fennálló kormánytisztviselői jogviszonya alatti tanulmányok időtartamára – … félévre vonatkozóan:

– megtéríti az oktatási intézmény által igazolt tandíj – mely jelenleg (összeg) – 70%-át a minisztérium nevére és címére kiállított számla ellenében, a minisztérium által nyújtott támogatás összege azonban adott naptári évben nem haladhatja meg a minimálbér két és félszeresét,

– biztosítja a kormánytisztviselőnek a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt, melynek mértékét az oktatási intézmény által kibocsátott igazolásnak és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) kormánytisztviselők tekintetében is alkalmazandó 115. §-ában foglaltaknak megfelelően állapítja meg,

– a tanulmányok érdekében biztosított szabadidőre fizeti a kormánytisztviselő adott időszakra eső illetményét.

5. Kormánytisztviselő tudomásul veszi, hogy a tanulmányok biztosítása érdekében megállapításra kerülő szabadidő az őt megillető szabadságon felül jár, de ha azt az adott időszakra eső, esedékes vizsgák sikeres letételéig nem veszi igénybe, akkor utólag nem adható ki.

6. Felek rögzíteni kívánják azt is, ha a kormánytisztviselő tanulmányának időtartama meghosszabbodik, a kormánytisztviselő tanulmányainak teljesítését halasztóan befolyásoló ismétlés, vagy egyéb, személyével kapcsolatos körülmény folytán, a minisztérium kötelezettségei nem hosszabbodnak meg.

7. A tanulmányok befejezését a kormánytisztviselőnek az oktatási intézmény által kiállított oklevélnek a minisztérium személyügyi szervezeti egységénél történő bemutatásával kell – a kiadást követő 15 napon belül – igazolnia.

8. A minisztérium mentesül jelen szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól, ha a kormánytisztviselő megszakítja tanulmányait, vagy a tanulmányaival kapcsolatos – a szerződés 6–7. pontjain túlmenően egyéb – lényeges szerződésszegést követ el.

9. Amennyiben a kormánytisztviselő megszegi jelen tanulmányi szerződésben részletezett kötelezettségeit, akkor köteles a számára biztosított fizetett munkaidő-kedvezmény és a részére folyósított képzési költség ellenértékét a minisztériumnak – a felek eltérő megállapodása hiányában – 60 napon belül egy összegben visszafizetni. A visszatérítési kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a kormány-tisztviselői jogviszony a minisztérium részéről történő felmentés miatt szűnik meg.

10. Szerződő felek megállapodnak abban, ha bármelyik fél szerződésszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles megtéríteni azt a kárt, amely a szerződésszegés következménye.

11. Szerződő felek megállapodnak abban is, hogy amennyiben a kormánytisztviselő minisztériumnál fennálló kormány-tisztviselői jogviszonya megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, az azt követő naptól – másik munkáltató átvállalása, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – tanulmányi támogatásra nem kerül sor.

12. Amennyiben a támogatásban részesülő kormánytisztviselő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége arányosan áll fenn.

13. Amennyiben a kormánytisztviselőnek a tanulmányi szerződéssel kapcsolatban visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a minisztérium írásban felszólítja a visszafizetésre. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget és keresettel sem támadja meg azt, a minisztérium kérheti a bíróságtól a felszólításnak végrehajtási záradékkal történő ellátását és a bírósági végrehajtás foganatosítását.

Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szerződő felek jelen szerződést elolvasták, azt közösen értelmezték, majd mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták.

Budapest,

		_____________________________________		__________________________________
	közigazgatási államtitkár kormánytisztviselő a minisztérium képviseletében

Ellenjegyző:

_______________________________________

Fogalmi meghatározások:

Továbbképzés: a képesítési előírásokról szóló kormányrendeletben az alkalmazáshoz megkívánt iskolai alapképzettségen (szakképzettségen) kívüli képzés, amely a feladatkör ellátásához szükséges.

Iskolai rendszerű továbbképzés:

– közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve második, vagy további szakképesítés megszerzésére irányuló képzés,

– felsőoktatásban a második, vagy további alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés.

Iskolarendszeren kívüli továbbképzés:

– a közigazgatási gyakornoki felkészítés,

– a közigazgatási szakvizsgára felkészítés (felkészülés),

– a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,

– más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,

– közigazgatási, illetve a kormánytisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, ismereteket bővítő továbbképzés,

– közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés (a továbbiakban együtt: vezetőképzés),

– külföldi ösztöndíj, tanulmányút, hazai vagy nemzetközi konferencia, tapasztalatcsere, képesség- és készségfejlesztő tréning,

– a kormány-tisztviselők európai uniós felkészítésével kapcsolatos továbbképzés.

Átképzés: a feladatköre (munkaköre) ellátására képesített kormánytisztviselőnek olyan képzése, amely alkalmassá teszi őt más kormánytisztviselői feladatkör (munkakör) ellátására.

Vezetőképzés: a vezető-utánpótlásként számításba vett kormánytisztviselő felkészítése képzés keretében a vezetői munkakör ellátására.

Vezető-továbbképzés: a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő szakmai, vezetési, szervezési, személyiségfejlesztő tárgykörű képzése, továbbképzése, a nemzetközi közigazgatási programok keretében szervezett továbbképzések és tanulmányutak.

3. függelék

Címzett: Szociális és Kegyeleti Bizottság (beadása: Személyügyi Főosztály)

KÉRELEM
SZOCIÁLIS SEGÉLY IRÁNT (a Szociális Keret terhére)

Kérelmező neve (születési neve):	………………………………………………………………
Születési helye, időpontja:	………………………………………………………………
Lakcíme^/tartózkodási helye:	………………………………………………………………
Foglalkoztató szervezeti egység megnevezése:
	………………………………………………………………
A foglalkoztatás kezdő időpontja és formája (határozatlan/határozott idős):
	………………………………………………………………
	(a Személyügyi Főosztály tölti ki)

A szociális segély kérelmének részletes indokolása (közeli hozzátartozó temetése esetén a rokoni fokozat megjelölése):
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Az igényelt segély mértéke: …………...… (Ft) (maximum az illetményalap hatszorosa/fő/tárgyév)

* A kiválasztott rész aláhúzandó.

Nyilatkozom, hogy:

– az elmúlt két évben még nem vettem igénybe*/igénybe vettem* ……………… Ft összegben szociális segélyt,

– egy háztartásban élő keresők száma: ..... fő, együttes nettó jövedelme: ……………… Ft,

– egy főre eső nettó jövedelem: ……………… Ft, eltartottak száma: …… fő.

A kérelem elbírálásakor előnyben részesülök a Közszolgálati Szabályzat szerint az alábbiakra tekintettel:

– 1 főre eső jövedelmem nem éri el a havi nettó 100 000 Ft-ot, egyedülálló munkatárs esetében a havi nettó 130 000 Ft-ot,*

– a kérelem benyújtását megelőző két évben szociális támogatásban nem részesültem,*

– gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem, illetve három vagy több gyermeket nevelek,*

– fogyatékos hozzátartozómat ellátom, idős, beteg szüleimet eltartom, illetőleg gondozásukat ellátom,*

– valamint (a Ptk.-ban meghatározott) közeli hozzátartozóm halála esetén annak temetéséről gondoskodom. (Ebben az esetben a segély az elhalálozás napjától számított 90 napon belül igényelhető.)*

A segély jogosultságának alátámasztására szolgáló dokumentumok másolatát (közeli hozzátartozó temetése esetén a foglalkoztatott nevére szóló eredeti temetkezési számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát), valamint a kérelmező jövedelemigazolását kérjük csatolni.

Budapest, 2011. ………………………………

………………………………………
Kérelmező

Budapest, 2011. ……………………………..

………………………………………
Szervezeti egység vezetője

A Szociális és Kegyeleti Bizottság döntése:
A szociális segély folyósítását:
JÓVÁHAGYJA*	ELUTASÍTJA*

Jóváhagyás esetén a Bizottság ……………………… Ft, azaz ……………………………………………. forint folyósítását javasolja.
Budapest, 2011 ………………………………
	………………………………………………… az SZKB képviseletében

A fedezet rendelkezésre áll:
Budapest, 2011 ………………………………
	………………………………………………… Gazdálkodási Főosztály

Jóváhagyom:
Budapest, 2011 ………………………………
	………………………………………………… Jóváhagyó

4. függelék

Címzett: Gazdálkodási Főosztály

KÉRELEM
ILLETMÉNYELŐLEG FOLYÓSÍTÁSA IRÁNT

Kérelmező neve (születési neve):	………………………………………………………………
Születési helye, időpontja:	………………………………………………………………
Adószáma:	………………………………………………………………
Lakcíme^/tartózkodási helye:	………………………………………………………………
Foglalkoztató szervezeti egység megnevezése: ………………………………………………………………


Nyilatkozom, hogy a Közszolgálati Szabályzat illetményelőlegre vonatkozó feltételeinek megfelelek (határozatlan idős, vagy egy évet meghaladó határozott idős jogviszonyom van, nincs lejárt, meg nem fizetett tartozásom, nem töltöm próbaidőmet/felmentési időmet).


Az illetményelőleg igényelt mértéke: …………………………………………………… Ft.
(legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét)

Havi bruttó illetményem: ………………………………………………………………… Ft.

Az illetményelőleget az alábbi részletekben kívánom visszafizetni:
……………………………………………………………… hó
(a törlesztési idő mértéke legfeljebb 6 hónap lehet, határozott idő esetén csak annyi hónap, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll)

* A kiválasztott rész aláhúzandó.

Hozzájárulok az illetményelőleg illetményemből történő kamatmentes levonásához.

Budapest, 2011. …………………………………

……………………………………
Kérelmező

Budapest, 2011. …………………………………

……………………………………
Szervezeti egység vezetője

Az illetményelőleg folyósítását a fentiek szerint engedélyezem/nem engedélyezem:

Budapest, 2011. …………………………………

……………………………………
Gazdálkodási Főosztály

5. függelék

Címzett: Gazdálkodási Főosztály

KÉRELEM
KÖZLEKEDÉSI KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE IRÁNT

Kérelmező neve (születési neve):	………………………………………………………………
Születési helye, időpontja:	………………………………………………………………
Lakcíme^/tartózkodási helye:	………………………………………………………………
Foglalkoztató szervezeti egység megnevezése:	………………………………………………………………

* A kiválasztott rész aláhúzandó.

Alulírott az alábbi utazási költség megtérítését kérem:

1. Közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás*,

hétvégi hazautazás* miatt

menetjegy megtérítését*

bérlet megtérítését*.

Nyilatkozom, hogy a napi munkába járás lakóhelyemről*/tartózkodási helyemről* történik. (Lakcímkártya fénymásolata csatolandó.)

A menetjegyet, vagy bérletet havonta leadom a Gazdálkodási Főosztály részére.

2. Saját gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítését kérem:

Lakóhely-munkahely közötti távolság (km):

Gépjármű típusa, rendszáma:

A gépjármű tulajdonosa:

(Lakcímkártya, érvényes vezetői engedély, érvényes forgalmi engedély fénymásolata csatolandó. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.)

Nyilatkozom, hogy a Közszolgálati Szabályzat szerint a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére jogosult vagyok az alábbiak szerint:

– lakóhelyem vagy tartózkodási helyem, valamint a munkavégzési helyem között nincsen közösségi közlekedés*,

– a munkarendem miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudom igénybe venni a közösségi közlekedést* (a hosszú várakozás fogalmát a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg),

– mozgáskorlátozottságom, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékosságom miatt nem vagyok képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkába járást az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozóm biztosítja*.

A költségtérítés elszámolásához a ledolgozott munkanapokat közvetlen munkahelyi vezetőmmel havonta leigazoltatom és azt továbbítom a Gazdálkodási Főosztály részére.

A közlekedési költség megtérítését a következő időponttól kérem:

………………………………………………………………

Budapest, 2011. ……………………………….

………………………………………
Kérelmező

A költségek megtérítését engedélyezem*/nem engedélyezem*:

Budapest, 2011. ……………………………..

………………………………………
Gazdálkodási Főosztály

Az utasítást a 6/2012. (III. 30.) NEFMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2012. március 31. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek