KÜ BH 2011/121
KÜ BH 2011/121
2011.04.01.
A gépjárművezető heti pihenőidejét a hatósági ellenőrzés során igazolni kell [921/85. EGK rendelet 15. cikk 7. bek. a) pont].
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága 2009. április 29. napján kelt határozatában a felperes árufuvarozó vállalkozót a közúti szállítás egyes szociális szabályaira vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt 400 000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú határozat indokolása szerint a közlekedési hatóság 2009. március 30. napján a 61. számú főút 69+300 km szelvényénél ellenőrizte a felperes üzemeltetésében lévő járműszerelvényeket, amelyet K. J. vezetett. Az ellenőrzés a menetíró készülék és a tachográf korong használatára, illetőleg a közúti szállítás egyes szociális szabályaira vonatkozó rendelkezések megsértését tárta fel. Az ellenőrzés során K. J. járművezető 2009. március 3-tól 2009. március 10-ig terjedő időszakra tevékenységét az előírásoknak megfelelően nem igazolta. Megállapításra került, hogy a bemutatott tevékenység igazoló lap kitöltése hiányos volt, a közúti jármű üzembe tartója a tevékenység igazoló lapon nem tüntette fel az igazolás kiállításának okát. Az elsőfokú hatóság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §-a alapján szankcionálta a feltárt hiányosságokat, a bírságot az 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 4. § szerinti 3. táblázat 4. pontja alapján határozta meg.
A felperes fellebbezése alapján az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes a tényállást az elsőfokú hatósággal egyezően állapította meg, kiemelve, hogy a gépkocsivezető a 2009. március 3-tól 10-ig terjedő időszakra vonatkozóan nem rendelkezett sem tachográf koronggal, sem azt helyettesítő igazolással, illetve az általa bemutatott tevékenység igazoló lap érvénytelen volt. Nem volt kitöltve rajta, hogy milyen időszakot töltött a gépkocsivezető az említett napokon, ezzel a felperes megsértette a 3821/85. EGK rendelet 15. cikk 7. bekezdés a) pontjában szereplő előírásokat. Az alperes kiemelte, hogy a gépkocsivezető részére biztosítani kell a közúti ellenőrzés alkalmával bemutatandó ,,bármely kézi feljegyzést'' amelyet az üzembetartó vállalkozásnak kell kiállítania és ellenjegyeztetni a gépkocsivezetővel. Kizárólag az ilyen igazolás által válik bizonyítottá, hogy a gépkocsivezető a heti pihenőidő alatt ténylegesen is pihenő időt töltött. Az alperes megállapította, hogy a felperes nem látta el a gépkocsivezetőt a fuvarfeladat jogszabályban előírt módon történő végzéséhez megfelelő igazolással, nem ellenőrizte, hogy a gépkocsivezető rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, tehát nem tett eleget mindenben a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006. EK rendelet 10 cikkében előírtaknak.
A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. Kerestében arra hivatkozott, hogy a gépkocsivezető 2009. március 3. napjától március 10. napjáig heti pihenőidejét töltötte, munkát nem végzett. Kizárólag a perbeli jármű szerelvényt vezette rendszeresen, ugyanakkor a menetíró korongból egyértelműen megállapítható – figyelembe véve a kilométeróra állásokat is – hogy a gépjármű március 3. és 10. között nem mozgott.
A felperes hivatkozott arra is, hogy nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy heti pihenőidőket milyen módon kell igazolni, illetőleg arra sem, hogy a heti pihenőidőt külön igazolni kellene.
A megyei bíróság ítéletétben a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 2009. március 30-ai ellenőrzés során a felperesi vállalkozás nem felelt meg az 561/2006. EK, illetőleg a 3821/85. EGK tanácsi rendeletnek, mivel a szerelvény fuvarlevéllel és tömegbizonylattal nem rendelkezett. Ezt meghaladóan a vezetési és a pihenő időre vonatkozó rendelkezések betartásának igazolása felperes részéről elmaradt, mivel a tevékenységet igazoló lapból nem volt megállapítható, hogy 2009. március 3. és 10. között miért nem vezetett a járművezető.
Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a pihenő idő esetén a felperesi vállalkozásnak és a járművezetőnek közösen kellett volna erről nyilatkoznia vagy a tevékenységet igazoló formanyomtatványra rávezetve, vagy pedig külön okiratban. A jogszabályok konkrétan nem határozzák meg a pihenő idő eltöltése igazolásának módját, de magát az igazolást előírják.
Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a rendelet a járművezető megszakítás nélküli folyamatos vezetési idejének (napi, heti vezetési idejének, nap, heti pihenőidejének) ellenőrzéséhez szükséges okmányok esetén 400 000 forint bírságot ír elő, így a megállapított bírság összege is jogszerű volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben foglalt hivatkozása szerint a gépjárművezető 2009. március 3. napjától 2009. március 10. napjáig terjedő időszakban a heti pihenőidejét töltötte, munkát nem végzett. A járműszerelvény ezen idő alatt nem mozgott, ezt a kilométeróra állások is bizonyítják. A felperes hivatkozott arra is, hogy a pihenőidő alatt a dolgozót nem tudja ellenőrizni, így arra vonatkozóan sem tud nyilatkozatot tenni, hogy a heti pihenő napok alatt a dolgozó milyen tevékenységet végez.
A felperes kiemelte, hogy a pihenőidő igazolására nem szolgálhat az ún. tevékenységi igazoló lap, mert ezen csak a dolgozó betegállományát, illetve szabadságát lehet igazolni vagy olyan gépjárművezetést, amely nem tartozik az EK rendelet hatálya alá. A heti pihenőnap igazolását sem a EK rendeletek, sem pedig a 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet nem írja elő, így ilyen igazolást kiállítani nem szükséges. A felperes álláspontja szerint az ellenőrzés során azok a dokumentumok, amelyek az 561/2006. EK rendelet alapján szükségesek rendelkezésre álltak, így jogsértés hiányában a felperessel szemben közigazgatási bírságot alkalmazni nem lehet.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A 321/85/EGK rendelet 15. cikk 7. bekezdés a) pontja szerint, ha a járművezető menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, az 1. pont szerinti mellékletnek megfelelően a járművezetőnek az ellenőrzést végző hatósági személy kérésére a következőket kell bemutatni:
i. az adott héten és az azt megelőző 15 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapok;
ii. a járművezetői kártya, ha van ilyen a birtokában;
iii. bármely kézi feljegyzést és kinyomatot, ami az adott héten és az azt megelőző 15 napon készítettek e rendelet és az 561/2006.EK rendeletnek megfelelően.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes megsértette a vezetési és pihenő időre vonatkozó dokumentációs kötelezettséget, az EK rendeletnek megfelelő okiratokat a munkavállalója az ellenőrzés során felmutatni nem tudta. A felülvizsgálati kérelmében a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a pihenőidőre vonatkozóan nincs dokumentációs kötelezettsége, illetve a rendelkezésre álló okiratok vezetésének módja a pihenőidő igazolását sem teszi lehetővé.
A fent hivatkozott EGK rendelet 15. cikk 7. bekezdés a) pontja iii) alpontja egyértelműen előírja, hogy az ellenőrzés során a pihenőidő megtartására vonatkozó okiratot is be kell mutatni.
A pihenő időre vonatkozó dokumentáció elkészítési kötelezettségének az az oka, hogy a jogszabályok meghatározott járművek esetében a folyamatos gépjárművezetői tevékenységet időben korlátozzák. Ennek hatósági ellenőrzéséhez nem csupán a tényleges gépjárművezetői tevékenység időtartalmát kell ismerni, hanem a pihenőidő megtartására is adatot kell szolgáltatni, mivel kizáróan ezen adatok birtokában határozható meg a gépjárművezetésre vonatkozó időbeli korlátozás megtartása.
Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy a felperes által hivatkozott körülmények, így a tachograf korong adatai, valamint a gépjárműszerelvény kilométer órájának állása önmagában a felperesi dokumentációs kötelezettséget nem érintette, illetve annak igazolására sem alkalmas, hogy a felperes gépjárművezetője a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket betartotta. A gépjárműre vonatkozó adatok kizárólag az adott járműszerelvény, adott időszakra vonatkozó használatára utalnak, azonban a gépjárművezető vonatkozásában a tényleges tevékenység időbeli korlátainak megtartását nem igazolják.
Az elsőfokú bíróság arra is helytállóan utalt, hogy a perbeli esetben a heti pihenőidő tényét írásbeli nyilatkozattal kellett volna igazolni, melynek többféle formája lehetséges, egyrészt az ún. tevékenységigazoló lapra történő rávezetés, másrészt külön okirat elkészítése. A felperes által felhívott 124/2005. (XII. 29.) KGM rendelt 3. sz. melléklete szerinti tevékenység igazoló lap alkalmazását önmagában nem zárja ki, hogy a lap 13. és 14. pontja kizárólag a betegállományra, valamint a szabadságra nézve tartalmaz megjelölést, mivel a heti pihenőidő tényét – ha az a perbeli esethez hasonlóan több napot jelentett – az érintettek által ellenjegyzett módon a tevékenységet igazoló lapra is rá lehet vezetni.
A felperes árufuvarozó vállalkozó, így a közúti közlekedés – ezen belül is a közúti áruszállítás szabályai – betartására köteles. A felperes tevékenységét az 565/2006. EK rendelt 10. cikk 2. bekezdésében foglaltak szerint úgy köteles szervezni, hogy a járművezetők meg tudjanak felelni a 3821/85. EGK rendeletnek. Az 561/2006. EK rendelet 10. cikke 3. bekezdése szerint a szállítási vállalkozás a felelős a vállalkozás járművezetői által elkövetett szabályszegésért akkor is, ha a szabálysértést egy másik tagállam vagy harmadik ország területén követték el.
A fenti rendelkezés értelmében a felperes kötelezettsége a pihenőidő megfelelő dokumentálása és ebben a vele munkavállalói viszonyban lévő járművezető együttműködni köteles. A felperes nem hivatkozhat arra, hogy a pihenőidő alatt a gépjárművezető tevékenységét nem tudja ellenőrizni, mivel az alperesi határozat nem az ellenőrzés hiányát rótta fel a felperes terhére, hanem azt, hogy megfelelő dokumentáció a munkavállaló tevékenységére nem állt rendelkezésre. Amennyiben a munkavállaló a pihenőidőre nézve nyilatkozatot tesz, és utóbb az ellenőrzés során ezen nyilatkozatban foglalt állításáról a hatóság megállapítja, hogy nem valós, úgy a felperes irányában a munkavállaló a munkajogviszony alapján tehető felelőssé. Ennek megállapítása azonban nem érinti azt a felperesi kötelezettséget, hogy az ellenőrzés során a gépjárművezetői tevékenységet az ellenőrzést megelőző időszakra megfelelő módon dokumentálnia köteles.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, így a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 37.071/2010/7.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás