122/2011. (XI. 25.) HM utasítás
122/2011. (XI. 25.) HM utasítás
„a honvédelmi-környezetvédelmi stratégia” kiadásáról
2011.11.26.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteire terjed ki.
2. § Az utasítás 1. mellékleteként kiadom „a honvédelmi-környezetvédelmi stratégia” című dokumentumot.
3. § Ez az utasítás közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 122/2011. (XI. 25.) HM utasításhoz
A HONVÉDELMI-KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIA
1. ELŐSZÓ
A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) és Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) által mintegy 30 éve végzett honvédelmi-környezetvédelmi tevékenysége közismert. Az eredményeink igazolják, hogy az MH személyi állománya feladatait környezettudatosan hajtja végre, a mindennapokban is figyelmet fordítva a környezet védelmére.
A jövőben is elsőrendű feladat, hogy a környezetvédelem területén is meg tudjunk felelni a NATO-, valamint az EU-tagságból adódó követelményeknek. Természetesen emellett egyre erősödnek a nemzeti elvárások is, amelyek a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényből (a továbbiakban: Kvt.) következnek.
A honvédelmi tárca által megvalósított célok kapcsán megállapítható, hogy a honvédelem és a környezetvédelem napjainkra egymást segítő és támogató védelmi feladattá vált a honvédelmi tárcán belül. Azt mondhatjuk, hogy egy olyan modern fogalompár, amely azt az elkötelezettséget fejezi ki, amelyet a honvédelmi tárca és az MH vállal a természetes és az épített környezet védelme érdekében.
Ezen elkötelezettség az alapja a jelen stratégiának is, melynek alkalmazási köre a HM-re, a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetekre, és az MH katonai szervezeteire, továbbá a válságkezelő műveletekre terjed ki hadműveleti, kiképzési és képzési feladatok, valamint egyéb, a honvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása során.
2. BEVEZETÉS
Életünk minőségét a környezet állapota és változása, a természeti erőforráskészletek gazdagsága, a környezeti kockázati tényezők alakulása alapvetően meghatározza. A méltányos emberi élethez szükséges környezeti feltételeket, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésének lehetőségét ezért mind a jelen, mind a jövő generációk számára biztosítani kell.
Hazai adottságainkból adódó, az ország fejlődését szolgáló környezetügyi céljaink és feladataink meghatározása mellett figyelembe kell venni a bennünket körülvevő világ folyamatait, a világban, az Európai Unióban, illetve a közép- és kelet-európai térségben végbemenő társadalmi-gazdasági és környezeti változásokat is. A természeti tőke felélése, a környezeti folyamatokba történő mind nagyobb mértékű beavatkozás következtében ugyanis egyes, korábban elszigetelten jelentkező helyi, regionális problémák mára már globális szintűvé váltak.
Szembe kell néznünk a súlyos környezeti, és az azokból is eredő társadalmi, gazdasági kihívásokkal:
a) szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal és gyakorlattal, amely a környezeti problémák kialakulásához vezetett;
b) a problémák kialakulásáért viselt arányos felelősség alapján, illetve legjobb képességeink szerint – a kiváltó okok, és nem csupán a következmények szintjén – orvosolnunk kell a kialakult helyzetet.
3. HELYZETÉRTÉKELÉS
Az MH a meglévő képességeivel részt vesz az ökológiai károk megelőzésében, a bekövetkező környezeti ártalmak felszámolásában. A Magyar Köztársaság területén kívüli műveleti területeken végrehajtott katonai tevékenység is a helyi természeti értékek megőrzését, a lehető legkisebb ökológiai lábnyom hátrahagyását követeli meg, összhangban a Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiájáról szóló 1009/2009. (I. 30.) Korm. határozat mellékleteként kiadott Nemzeti Katonai Stratégiában megjelenő honvédelmikörnyezetvédelem feladataival.
Az évekkel ezelőtt megfogalmazott célokhoz viszonyítva változtak a HM és az MH célkitűzései, mivel napjainkra csapataink a katonai feladatokat környezettudatosan hajtják végre, így a HM vagyonkezelésű lő- és gyakorlóterek igénybevétele, a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálása mellett valósul meg.
Ezt a tényt dokumentáltan alátámasztják a NATURA 2000 Európai Unió Ökológiai Hálózat magyarországi uniós védelemre érdemes területeinek kijelölése során végzett azon felmérések is, amelyek a természeti értékeket vették számba a fontosabb lő- és gyakorlótereken.
Míg korábban alapvető célként fogalmaztuk meg a környezettudatosság növelését, a kármentesítési feladatvégzést, valamint a természeti értékek megóvását HM-vagyonkezelésű területeinken, napjainkra ez kiegészült azzal, hogy katonai objektumainkban a környezethasználat – a környezetvédelmet elsődleges prioritásként nevesítve – a katonai feladatvégzést és annak környezetét egy egységként kezelve valósul meg.
A hatékonyabb műveleti alkalmazás és az erők megóvása érdekében fontos feladat az MH részvételével megvalósuló műveletek, hazai és nemzetközi gyakorlatok tapasztalatainak összegyűjtése, értékelése és adaptálása. Az MH fejlesztéséhez hozzájárulnak a NATO és az EU keretében végzett műveletek környezeti tapasztalatai is. A katonai képességek kialakítása során fontos a környezettudatos gondolkodás és cselekvés.
4. STRATÉGIAI CÉLOK
A fenntartható fejlődés elveit követő értékrend közös kimunkálása, a környezettudatos magatartás erősítése, az ezzel ellentétes szokások és életmód megváltoztatása tovább nem halasztható feladatunk, amely a társadalom minden tagjának közreműködését igényli. Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a 6 évre szóló nemzeti környezetvédelmi programok sora jelenti. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a Kvt. rendelkezik.
Az 1997–2002 közötti időszakra szóló első program küldetése az volt, hogy felmérje a környezet állapotát, meghatározza a szükséges cselekvési irányokat és megkezdje a több évtizede felhalmozódott problémák felszámolását és a továbbiak megelőzését. A 2003–2008 között megvalósított második program főként az EU-csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítését segítette elő (jogharmonizáció, intézményfejlesztés, természeti értékek védelme, környezeti infrastruktúra ütemezett kiépítése), de emellett számos területen hatékony intézkedéseket vezetett be és több új, jövőbe mutató koncepció, stratégia és terv született. A két program időszakában csökkent a környezetterhelés és hatékonyabbá vált a természeti értékek védelme, amelyben az ágazati, illetve területi (regionális, megyei és helyi) együttműködésnek is növekvő szerepe volt.
A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program a 2009–2014 közötti időszakra szól, de ennél hosszabb távra is kitekint. Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére.
5. HONVÉDELMI KÖRNYEZETVÉDELEM
Összhangban a NATO/EU-elvárásokkal, a HM és az MH arra törekszik, hogy a kiképzés, a gyakorlatok és egyéb, a honvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása során a környezet védelmére is figyelmet fordítson.
A hon védelme nem jelenti a környezet rombolását, alapvető törekvésünk, hogy katonai feladatainkat ökológiai lábnyom hagyása nélkül végezzük, csapataink mind nemzeti, mind nemzetközi alkalmazása terén.
6. ALAPELVEK
Az alaprendeltetésből adódó feladatok ellátása során alkalmazni kell a HM-re az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás elvét, továbbá a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni – összhangban a NATO/EU- irányelvekkel –, hogy a katonai szervezet feladatai végrehajtása során
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézzen elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
A felelősség elve alapján a környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének környezetre gyakorolt hatásaiért.
Az együttműködés elve szerint mindenki köteles együttműködni a környezet védelme érdekében, mely kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.
A tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elve mindenki számára lehetővé teszi a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.
A Kvt. 6. § (2) és (3) bekezdései kimondják, hogy a környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatásával és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenység esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.
A katonai feladatvégzés során be kell tartani a NATO vonatkozó környezetvédelmi előírásait, különösképpen az MC 469, STANAG 7141, STANAG 2510, STANAG 2545 előírásaira. Iránymutatásként figyelembe kell venni kiemelten az EU katonai műveleteihez készülő környezetvédelmi stratégiát, valamint az ENSZ környezeti módosítást tiltó egyezményét.
Felelősség a környezetért
A honvédelmi szerv, szervezet parancsnokának alapvető kötelessége a katonai feladatok teljesítése, a feladat-végrehajtás környezetvédelmi megfeleltetésével egyidejűleg. A katonai szervezet parancsnoka az alapvető környezetvédelmi feladatokat építse be a mindennapi kiképzési feladatokba és követelje meg ezek betartását a beosztott állományától.
A honvédség környezetvédelmi tevékenységének megítélését kedvezőtlenül befolyásolhatják az egyes gyakorlatok során bekövetkező környezeti károk, ugyanis a katonai tevékenység békeidőben vagy előre nem látható helyzetben károsan befolyásolhatja a környezetet. A környezetvédelmi előírásoknak a katonai feladat-végrehajtás tervezése során történő figyelembevételével elkerülhetőek a szükségtelen környezeti károkozások, amennyiben azt a katonai feladat végrehajtása lehetővé teszi. A katonai tevékenység tervezésébe integrálni kell a környezeti kockázatok kezelését, ahogyan ez összhangban van a hazánk által is elfogadott STANAG 7141 NATO egységesítési dokumentum előírásaival. El kell érni a környezetvédelmi elvek és irányelvek integrált alkalmazását, minden nemzeti és NATO-gyakorlat során, a műveleti előírásokkal egyenlő mértékben, így támogatva a jelen és a jövő generációk igényeit, a környezet védelmén keresztül a fenntartható fejlődésig, így a katonai feladat-végrehajtás során a hatékony működést, a környezetvédelmet is integráló feladatvégzést megfelelő kiképzéssel kell elérni. Ezen korszerű, nemzetközi megfeleltetéssel is párosuló feladat kiemelt letéteményesei a környezetvédelmi tisztek.
7. CÉLOK
A honvédelmi tárca környezetvédelmi feladatait a stratégiai célokat nevesítő, 2009–2014. időszakra vonatkozó a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII. 9) OGY határozat mellékleteként kiadott Nemzeti Környezetvédelmi Program határozza meg, amelynek harmadik ütemében – a kármentesítési alprogram végrehajtása mellett – a honvédelmi tárca részt vesz a tematikus alprogramok működtetésében, a honvédelmi környezetvédelem különleges kezelést igénylő területein, úgy mint Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; Környezet és egészség; Települési környezetminőség; Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és a tájvédelem; Hulladékgazdálkodás; Vizeink védelme és fenntartható használata, valamint a Környezetbiztonság.
A honvédelmi tárca környezetvédelmi feladatai – az Országos Környezeti Kármentesítési Program HM Alprogram, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program HM Alprogramok feladatrendszereiben nevesítetten – az évente biztosításra kerülő honvédelmi-környezetvédelmi előirányzatok terhére kerülhetnek megvalósításra.
7.1. Alapvető feladataink
1. Szabályozási háttér aktualizálása, cselekvési terv kidolgozása a stratégiában foglalt feladatok végrehajtása, felelősök és feladataik megnevezésével.
2. Nemzetközi és európai uniós projektek igénybevételének folytatása, új lehetőségek felkutatása.
3. Kapcsolatrendszer fejlesztése a Vidékfejlesztési Minisztériummal, együttműködési megállapodás kötése.
4. HM Környezetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése.
5. Környezeti alapállapot feltárások, értékelések, teljes körű állapotfelmérések végzése a katonai objektumok környezetvédelmi helyzetelemzéséhez.
6. Helyzetértékelés, környezetvédelmi szemlék rendszeresítése.
7. Kárfelmérés-kárbecslés metodikájának kidolgozása – szennyezésfeltárás.
8. Környezeti hatásvizsgálatok tervezése és végrehajtása.
9. Környezetvédelmi intézkedési terv, HAVARIA-terv intézményrendszerének bevezetése.
10. Felügyeleti háttér fenntartása, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel együttműködve.
11. A tisztképzés (alap és magasabb parancsnoki) rendszeréhez a környezettudatosság integrálásának folytatása, honvédelmi-környezetvédelmi alapismereti képzés állandó biztosítása.
12. Az előírt képesítési feltételekhez szükséges tanfolyamok, oktatások, továbbképzések megszervezése, a szakbeosztásba kinevezett tiszti/megbízotti állomány részére.
13. Az MH-nál már rendszeresített, illetve rendszerbe kerülő új hadfelszerelések, hadianyagok, eszközök „bölcsőtől a sírig” tartó kiemelten környezetvédelmi szempontú életciklus elemzésének végrehajtása.
14. Az alkalmazott veszélyes anyagok és készítmények felhasználásának redukálása, illetve lehetőség szerint, kevésbé veszélyes vagy az emberi egészségre és a környezetre veszélytelen anyagokkal, készítményekkel történő kiváltása, helyettesítése.
15. Veszélyes anyagok és hulladékok előírás szerinti tárolási, gyűjtési, kezelési, nyilvántartási feltételeinek biztosítása együttműködve a katonai szervezetekkel.
16. A tervezett beruházások/fejlesztések során, az életciklus menedzsment szemlélet figyelembevételével azon előírások meghatározása, amelyek a környezettudatos felhasználást priorizálva intézkednek a rendszerben tartást és kivonást környezettudatosan biztosító feladatokról.
17. A beruházások/beszerzések előkészítése során figyelembe kell venni a környezetvédelem szempontjait. Az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével – lehetőség szerint – ösztönözni a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását.
18. Külső szolgáltatók igénybevétele esetén a környezettudatos feladat-végrehajtás, a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartásának megkövetelése.
19. A veszélyes hulladék termelő technológiák középirányítói szintű nyilvántartása, felügyelete.
20. A környezetvédelmi szakanyagokkal történő ellátás és szolgáltatás igénybevétellel kapcsolatos feladatok és eljárásrend meghatározása, a környezetvédelmi feladatok teljesítéséhez szükséges erőforrások tervezése, biztosítása.
21. Katonai objektumokban és műveleti területeken – erőforrás biztosítás függvényében – a szelektív hulladékgyűjtési rendszer alkalmazásának kiszélesítése, a kiépített rendszerek használatának megkövetelése.
22. Fenntarthatóság, műveleti hatékonyság fokozása, műveletek erőforrás- és energia-önállóságának elérése.
23. Elkötelezettség az alternatív, megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatának bevezetésére az MH katonai szervezeteinél, objektumaiban az elérhető legjobb technikák és gazdaságossági szempontok figyelembevételével.
24. Ökológiai lábnyom hagyása nélküli feladat-végrehajtás.
25. A környezetvédelmi érdekek érvényre juttatása, szem előtt tartása a katonai kiképzési, műveleti célok kompromittálása nélkül.
26. Környezettudatos szemléletmód érvényre juttatása a tervezés, a képzés, a kiképzés, a beszerzések, valamint az aktív katonai feladatvégzés során.
27. A Magyar Köztársaság határain kívül végrehajtott gyakorlatok, válságreagáló, béketámogató műveletek környezetvédelmi feladatainak szervezése, tervezése, biztosítása a katonai szervezetek bevonásával.
28. Környezet megfigyelésének szükségessége válságkezelő műveletekben.
29. Redukálni a csapatokat érintő egészségügyi és a biztonsági kockázatot, továbbá csökkenteni a bázis üzemeltetés nyomait, „0” ökológiai lábnyommal rendelkező táborüzemeltetés megvalósítása.
A missziós tevékenység környezetvédelme, a hadműveleti területeken végrehajtott katonai tevékenység, a misszió ideje alatti intenzív terület használat következtében napjainkban egyre inkább előtérbe kerül.
a) Az interoperabilitás és környezetvédelmi szempontból megfeleltetett katonai táborok, a stabilitást, a békeműveleti tevékenység sikerét szolgálják.
b) A műveleti tervezés szerves részeként, a környezetvédelem a stabilizáló műveletek sikeréhez is hozzájárul.
c) A környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő integrált műveleti tervezés analizálja a művelet hatásait, melyek hatással lehetnek az állomásozó erőkre, valamint a lakosságra.
d) A környezetvédelmi szempontból megfelelő feladat-végrehajtás környezettudatos magatartással párosulva a katonai tevékenység sikerét okozza, nem jelent biztonsági kockázatot saját csapatainkra és mérsékli az egészségügyi kockázat lehetőségét.
7.2. Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése
A környezeti szemléletformálás akkor eredményes, ha a mindennapok gyakorlatában is megjelenik hatása. A környezeti szemléletformálás célja a tájékoztatás a szűkebb és tágabb környezet állapotáról, az ökoszisztéma- szolgáltatások fontosságáról, a környezetvédelem szükségességéről és ismeretszerzés a használt termékek, eszközök környezeti, kémiai és biológiai kockázatairól, azok következményeiről, a mérséklés és kezelés lehetőségeiről. Meg kell ismerni és alkalmazni kell a természeti erőforrásokkal való gondos bánásmód lehetőségeit (energia- és víztakarékosság, hulladékcsökkentés stb.). Fontos, hogy az egyes ágazatokban, szakterületeken dolgozók tevékenységében integrált módon jelenjenek meg és kerüljenek figyelembevételre a környezeti szempontok. Ezzel összefüggésben számos szakterületen, így a honvédelem terén is történt előrelépés a környezeti szempontok elméleti és gyakorlati alkalmazása terén. Hiszen a honvédelmi tárca a szakterületi célok elérésének támogatásaként a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbképzések megtartásával biztosítja a parancsnoki állomány, a környezetvédelmi tisztek/megbízottak, valamint a teljes személyi állomány szakmai ismereteinek bővítését.
A környezetvédelmi alapelveknek megfelelően a HM tárca elkötelezett az elektronikus ügyintézés, nyilvántartás, elektronikus hitelesítés szolgáltatás bevezetésére, úgy mint a hatósági bejelentések elektronikus megtétele, a HM Környezeti Információs Rendszer fejlesztése, a szakállomány részére hozzáférhető információs portálfelület létrehozása az ehhez szükséges informatikai biztosítás megteremtésével.
A katonai tevékenység környezettudatos végrehajtása érdekében indokolt a környezethasználati szempontból érintettek bevonása, környezetvédelmi hatóságok, civil szervezetek, műveletek esetében a helyi környezetvédelemért felelős tárca.
7.3. Környezet és egészség
A vagyonkezelési feladatok körében hosszú távú feladatként a honvédelmi tárca kiemelt figyelmet fordít a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfűvel borított területek mentesítési feladataira.
Elfogadjuk és támogatjuk azt az új megközelítést a parlagfű elleni küzdelemben, mely szerint
a) nemcsak növényvédelmi kérdés a parlagfű-mentesítés, hanem környezetvédelmi, környezeti és humán egészségügyi kérdésként szükséges a problémával foglalkozni;
b) a növény virágzását, pollentermelését megakadályozó kötelezés és szankcionálás hatékony megoldásait kell megtalálni és alkalmazni;
c) elengedhetetlen az állami szerepvállalás a végrehajtás megszervezésében.
7.4. Hulladékgazdálkodás
Folyamatos feladatvégzést jelent az MH szervezeteinél a jelentős mennyiségben keletkező hulladékok elkülönített gyűjtése és központi raktárakban, ellenőrzött körülmények között történő átmeneti tárolása a polgári szakvállalkozóknak való átadásig.
A katonai szervezetek egyedi hulladékgazdálkodási terveibe foglalt feladatok időarányos végrehajtása részét képezi az országos hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulásának.
Az európai normáknak megfelelő hulladékgazdálkodás elemei, úgymint a tárcaszinten támogatott szelektív hulladékgyűjtés már megtalálhatóak az MH alakulatainál. A meglévő tapasztalatokra alapozva a tárca 10 helyőrségben bevezette a szelektív hulladékgyűjtés komplex rendszerét, amely rendszer – mivel kiváló eredményekkel működik – valamennyi katonai szervezetre kiterjesztésre kerül.
Időről időre számolnunk kell azonban állandósult – a honvédségtől független – környezetvédelmi problémákkal is, úgymint a HM vagyonkezelésében lévő területeken egyre magasabb számban megjelenő illegális hulladéklerakók, és az ezekkel kapcsolatos szennyezés felszámolási/rekultivációs feladatok.
A honvédelmi szervek, szervezetek a sajátos feladatok és működési rend figyelembevételével elkészítik az egyedi hulladékgazdálkodási terveket, amelyek alapján kimunkálásra kerül a honvédelmi ágazat hulladékgazdálkodási terve.
7.5. Biológiai sokféleség és tájvédelem
A köztudatban élő elképzelésekkel ellentétben – a hazai természetvédelem által elismerten – az elmúlt néhány évben bebizonyosodott, hogy a katonák által évtizedek óta használt lő- és gyakorlótereken olyan természeti értékek vannak, melyek sok esetben felülmúlják a civil szféra által kezelt hasonló területeken lévő élővilágot, melyhez a lő- és gyakorlóterek zártsága, a zonalitást figyelembe vevő használati rend is hozzájárult.
Alapvető feladat biztosítani ezen területek jó környezeti állapotban történő megőrzését.
Érvényre kell juttatni az MH elkötelezettségét a természeti elemek védelme és megőrzése érdekében.
Hosszú évek gyakorlata alapján beigazolódott, hogy a kiképzési-természetvédelmi előírások/elvárások összeegyeztetésének, azaz az érdekegyeztetésnek a kulcsa a természetvédelmi kezelési tervek és a NATURA 2000 fenntartási tervek HM tárca részéről történő elkészítése. Mindezek HM-vagyonkezelésű területeken a természetvédelmi és a katonai használat optimális összekapcsolásának megteremtésével egy kompromisszumon alapuló, védelmi-természetvédelmi konszenzus, párbeszéd meglétét jelentik.
7.6. Vizeink védelme és fenntartható használata
„A gazdasági fejlődés, főleg az iparosodás kezdetétől a füstölgő gyárkémények, szénhalmok, meddőhányók, salakdombok, a felhalmozott acélhordók sokasága, ülepítő tavak, hulladékhegyek jellemezték az iparosodott – tehát fejlettnek tekintett – térségeket az egész világon. Ki kellett alakulnia a környezetvédelemnek, és be kellett épülnie a jogalkotásba, jogalkalmazásba, hogy a további fejlődés ne járjon feltétlenül ezekkel a kísérő jelenségekkel” – olvasható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által meghirdetett Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) összefoglaló tájékoztatójában. E programba a HM is bekapcsolódott. Szakmai osztálya a tárcák között elsőként dolgozta ki és 15 éve működteti a kormányhatározattal elfogadott Környezeti Kármentesítési Honvédelmi Alprogramot, amely főként a szénhidrogén eredetű, talaj- és talajvízszennyezések elhárítását, illetve – a megelőzésre koncentráló feladattervezéssel és műszaki beavatkozásokkal – az ivóvízbázisok védelmét tűzi célul.
Az OKKP HM Alprogram keretében az elmúlt több mint egy évtizedben feltárásra kerültek az örökölt, elsősorban szénhidrogén-szennyezések. A tényfeltárásokat követő műszaki beavatkozások eredményeként megtisztultak a szennyezett területek felszín alatti vízkészletei és az ezeket tartalmazó földtani rétegek. Mindezzel javult a katonai objektumok és környezetük vízminőségi jellemzője, amelyet alátámasztanak az OKKP HM Alprogram keretében működtetett, felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését szolgáló monitoringkút-rendszerek üzemeltetéséből származó adatok.
A vízminőség-védelmi és kármentesítési feladatok tervezéséhez megtörtént a háztartási tüzelőolaj, üzemanyag- és kerozintároló tartályok környezetvédelmi, műszaki felmérése a használaton kívüli létesítmények és a szennyezett területek vonatkozásában.
Az elmúlt években végrehajtott laktanya-rekonstrukciós beruházások, technológiai korszerűsítések jelentősen javították a veszélyes anyagok tárolásának feltételeit. A fokozott műszaki biztonság megteremtésével biztosítva van a vízbázisok szennyezésektől való védelme.
A Környezetbiztonság HM Alprogram a kármentesítési programhoz kapcsolódik, vagyis a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges beavatkozáshoz. Ebben a programban szerepel többek között a kárelhárítási tervek elkészítése, távlati ivóbázisok biztonságba helyezése, és minden olyan feladat, amelynek elvégzése nyomán egy katonai objektumban a vízszennyezés megelőzhető, káros hatása felszámolható összhangban a vízügyi előírásokkal.
A Városi környezetminőség HM Alprogram keretében, a honvédelmi tárca a katonai használatú repülőterek, lő- és gyakorlóterek környezetében létesítésre kerülő passzív zajvédelmi rendszerek kialakítását, zajmonitoring-rendszerek kiépítését tervezi, a közlekedési eredetű, a repülőterek használatából adódó környezeti problémák kiküszöbölése érdekében.
A tárca vezetése a környezetvédelmi problémák kezelésére fokozott figyelmet fordít annak érdekében, hogy megteremtse azt a feltételrendszert – figyelembe véve a honvédelmi-környezetvédelmi feladatokra fordítható források csökkentett bázisát – amellyel a katonai tevékenységgel összefüggő környezetvédelem terén a lehető legjobb színvonal érhető el, amelynek egyik eszköze ezen proaktív és adaptív stratégia.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás