KÜ BH 2011/122
KÜ BH 2011/122
2011.04.01.
A Ptk. 402. § (2) bekezdése szerinti jelzálogjog bejegyzéséhez benyújtott okiratnak meg kell felelnie az Inytv. 32. § (1) bekezdés feltételeinek, kivéve az érdekeltek megállapodását és a bejegyzési engedélyt [1997. évi CXLI. tv. 32. §].
A körzeti Földhivatal határozatában – mely határozat 2009. március 30. napján kelt – H. I. R. kérelmét a felperes tulajdonát képező G., K. u. 29. szám alatti ingatlanra nézve jelzálogjog bejegyzése iránt elutasította.
Az elsőfokú határozat indokolása szerint H. I. R. 2009. február 25. napján benyújtott kérelmében kérte a jelzálogjog bejegyzését, a 2918 hrsz. alatt felvett ingatlanra. A benyújtott vállalkozói szerződésen nem volt ügyvédi ellenjegyzés, illetőleg a szerződésben nem jelölték meg az ingatlan hrsz.-át és fekvését. A szerződésben nem szerepeltek továbbá az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (1) bekezdés ab) pontjában foglalt adatok, amire tekintettel az elsőfokú hatóság a kérelmet elutasította.
A kérelmező fellebbezése alapján az alperes határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és elrendelte a G. belterület 2918 hrsz.-ú ingatlanra H. I. R. egyéni vállalkozó javára 4 157 204 forint kölcsön és járulékai erejéig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 402. § (2) bekezdése alapján a jelzálogjog bejegyzését.
Az alperes határozatának indokolása szerint a kérelmezői jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem a törvény rendelkezésén alapul. A Ptk. 402. § (2) bekezdése szerinti jelzálogjog létrejöttéhez szükséges feltétel a vállalkozási szerződés megkötésének ténye, annak igazolása és a jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztése. A kérelmező által benyújtott generálkivitelezői építési-szolgáltatási szerződés a Pp. 199. § (1) bekezdésének megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat.
Az alperes határozatának indokolásában hivatkozott arra is, hogy a jelzálogjog bejegyzésének alapját nem az Inytv. 29. és 32. §-aiban meghatározott okirat, hanem az Inytv. 8. §-a alapján a törvény rendelkezése képezi.
A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Keresetében arra hivatkozott, hogy a másodfokú hatóság határozata törvénysértő, mert az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási hatóság álláspontja a helyes, mely szerint az építési szerződés bejegyzés alapjául szolgáló okiratként kezelendő és arra nézve az Inytv. 29. és 32. §-ában meghatározott kellékek megléte is követelmény.
A megyei bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének hivatkozása szerint a Ptk. indokolása alapján e törvényes jelzálogjog létrejöttéhez két feltétel szükséges, de egyben elegendő is: az építési-szerelési munkákra irányuló vállalkozási szerződés megkötésének ténye és a jelzálogjognak a vállalkozó e tényre alapított kérelme alapján a megrendelő szerződéssel érintett ingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. E jelzálogjog a törvényen alapul. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta a vállalkozói szerződés megkötésének tényét, továbbá benyújtotta a jelzálogjog bejegyzésre irányuló kérelmét. Az alperes a határozatában helytállóan állapította meg, hogy a szerződés – annak elválaszthatatlan mellékletével együtt – tartalmazta a vállalt munka megjelölését és az építési terület azonosítására alkalmas megjelölést is (a mellékletben a hrsz.-ot).
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet, az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelemben foglalt hivatkozás szerint a jogerős ítélet sérti az Inytv. 32. 39. §-át, ellentétes a Ptk. 402. § (2) bekezdésével, illetőleg a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdéséve, valamint sérti a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés előírásait is. A felperes kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a bejegyzés jogcímére nem tért ki, illetőleg a jelzálog összegszerűségét sem érintette. A felperes hivatkozott arra is, hogy az ingatlanügyi hatóság nem vizsgálta a szerződés állítólagos mellékletét és ezt a körülményt az elsőfokú bíróság sem tisztázta. Szintén nem vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy az a hrsz., amely állítólagosan feltüntetésre került a mellékletében szerepel-e a szerződés tárgyában. A felperes álláspontja az volt, hogy a Ptk. 402. §-ára alapított jelzálogi igény kapcsán az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtott kérelemhez csatolt szerződésnek meg kell felelnie az Inytv. 32. §-ában megfogalmazott kritériumoknak, azok hiányában a jelzálogjog bejegyzésére nem kerülhet sor.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság 6 sorszámú végzésében hivatalból elutasította.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályban tartását kérte azzal, hogy a hiányos jogi szabályozás miatt az elsőfokú hatóságtól eltérő álláspontját az időközbeni bírói gyakorlatra alapította, azonban annak helytelensége az időközben az alacsonyabb jogszabályhelyet megsemmisítő. Alkotmánybírósági határozatra figyelemmel nem kétséges. Az alperes kiemelte, hogy törvényen alapuló jelzálogjogot jegyzett be, ugyanakkor arra hatásköre nem volt, hogy az építési szerződést vizsgálja.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ptk. 402. § (2) bekezdésén alapuló jelzálogjog bejegyzésre vonatkozó közigazgatási perek kapcsán a Legfelsőbb Bíróság külön is hangsúlyozza a Pp. 275. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálati kérelemhez kötöttséget, mivel az egyes ügyekben az érdekeltek lényegesen eltérő jogi hivatkozásokra tekintettel teszik vitássá a bejegyzést vagy annak elmaradását kifogásoló keresetek elbírálása tárgyában hozott jogerős ítéleteket. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt konkrét jogi hivatkozások körében foglalhat állást az elsőfokú bíróság ítéletének törvényességéről.
A jelzálogjog a Ptk. szerint ún. szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynek alapja – fő szabály szerint – a felek megállapodása. A Ptk. 402. § (2) bekezdésében foglalt különleges jelzálogjog törvényen alapuló jelzálogjog, amely a jogszabályi feltételek esetén a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével jön létre. Ennek a megállapításnak alapvető jelentősége van a Ptk. 402. § (2) bekezdése szerinti jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és a bejegyezhetőség feltételei körében.
Az Inytv. 29. § a jogok bejegyzését okirathoz köti, mely szorosan kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartás, ún. okirati elvéhez. Az okiratra vonatkozó alapvető alakiságokat és tartalmi feltételeket az Inytv. 32. § tartalmazza, melyeket a földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartási hatásköré-ben eljárva vizsgálnia kell.
Az előzőek alapján a Ptk. 402. § (2) bekezdése értelmében a jelzálogjog a törvényi rendelkezéshez kapcsolódóan jön létre, ami ingatlan-nyilvántartási szempontból azt jelenti, hogy a jelzálogjogra vonatkozó megállapodást, valamint a kapcsolódó bejegyzési engedélyt a törvény rendelkezése pótolja, ahhoz nincs szükség a felek ilyen irányú megállapodására és nyilatkozatára. Ez azt is jelenti, hogy az Inytv. 29. § szerinti okiratra a jelzálogjog bejegyzéshez szükség van, amiből következően az okiratra nézve be kell tartani az Inytv. 32. § (1) bekezdésben írt feltételeket kivéve az f) pontban foglaltakat, amely az érdekeltek megállapodására és a bejegyzési engedélyre vonatkozik.
A fentiekre tekintettel az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási hatóság helytállóan foglalt állást abban, hogy a benyújtott okirat a megjelölt hiányosságok alapján az Inytv. 32. § (1) bekezdésének nem felelt meg, így figyelemmel az Inytv. 29. §-ára is a jelzálogjog bejegyzésére nem kerülhetett sor, annak ellenére sem, hogy a kérelmező kérelmében a Ptk. 402. § (2) bekezdésére hivatkozott.
A perbeli esetben a felek által felhívott 35/2010. (III. 31.) AB határozat nem volt alkalmazható, mivel az Alkotmánybíróság döntésének visszaható hatálya nincs, annak meghozatala előtt létrejött jogviszonyokat az Abtv. 43. § (2) bek. alapján nem érinti, a perbeli jogvita az Alkotmánybíróság döntésétől függetlenül és elbírálható volt.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megsértette a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabályokat. A Ptk. 402. § (2), valamint az Inytv. 29. § és 32. § (1) bekezdésébe ütköző jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése alapján a Pp. 339. § (2) bekezdés f) pontja alapján az alperes jogsértő határozatát megváltoztatta és az elsőfokú hatóság törvényes határozatát helybenhagyta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 37.353/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás