BÜ BH 2011/126
BÜ BH 2011/126
2011.05.01.
I. Hamis pénz kiadása vétségét valósítja meg, aki a valódi gyanánt jogszerűen megszerzett hamis pénzt, annak hamis vagy hamisított voltát utóbb felismerve forgalomba hozza; ellenben pénzhamisítás bűntette valósul meg, amennyiben az utóbb már a hamisság vagy hamisítottság ismeretében forgalomba hozott pénznek a valódi gyanánt való megszerzése – akár eladói, akár vásárlói oldalon – jogszerűtlen volt [Btk. 304. § (1) bek. c) pont, 306. § (1) bek.].
II. A hamis pénz kiadásának vétségére irányuló előkészületi cselekmény – szemben a pénzhamisítás előkészületével – a törvény szerint nem büntetendő [Btk. 18. § (1) bek., 304. § (4) bek., 306. §]
A városi bíróság ítéletével a terheltet a Btk. 304. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzhamisítás bűntette és a Btk. 316. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés b) pontjának I. fordulata szerinti társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt, halmazati büntetésül 1 év 6 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, és 150 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A városi bíróság által megállapított és a felülvizsgálati indítvánnyal érintett tényállás lényege a következő:
A terhelt 2006 nyarán – pontosabban meg nem határozható időpontban – Sz.-en a vásárcsarnok mellett K. J. tanútól 1 millió forintért összesen 55 db különböző sorszámú, 100 dolláros címletű, USA dollár bankjegyet vásárolt.
A bankjegyek ofszet nyomtatással készített azonos típusú hamisítványok voltak. Anyaguk nem bankjegypapír, nem tartalmazzák a valódi dollár bankjegypapírra jellemző biztonsági elemeket (vízjel, jelzőrostok, értékjelzéssel ellátott biztonsági szál). Közepes minőségű hamisítványok, mert tartalmazzák az USD bankjegyek főrajzolati ismérveit, de a papír minősége, a biztonsági elemek hiánya, a valóditól eltérő nyomdatechnikai eljárás miatt pénzváltók megtévesztésére nem alkalmasak, azonban a dollár bankjegyet nem ismerő személyek számára megtévesztők lehetnek.
A terhelt, tudva a bankjegyek hamis voltáról, forgalomba hozatal céljából szerezte meg a fenti bankjegyeket, melyeket tőle 2008. március 27-én V.-on közúti rendőri ellenőrzés során lefoglaltak.
Az USA dollárnak 2006 nyarán a legkisebb középárfolyama 204,40 forint volt, így a bűncselekmény 1 124 200 forint értékű pénzre nyert elkövetést.
Az ítélet ellen – amelyet az ügyész tudomásul vett – a terhelt és védője fellebbezett a pénzhamisítás bűntettének vádja alóli felmentés, a fent maradó lopás vétsége miatti büntetés enyhítése érdekében.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. A terhelt hamis bankjegyekkel kapcsolatos cselekményét a Btk. 304. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (4) bekezdése szerinti pénzhamisítás vétségének minősítette, ezért, és a terhére megállapított társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 300 napi tétel – napi tételenként 500 forint – pénzbüntetésre ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet részben megalapozatlannak találta, a Be. 352. §-a (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében az iratok tartalma és helyes ténybeli következtetések alapján a tényállást az alábbiak szerint helyesbítette, illetve az alábbiakkal egészítette ki.
A terhelt 2006 nyarán – pontosabban meg nem határozható időpontban, de az esti órákban – vette át K. J.-tól az 55 db 100-as címletű hamis USA dollárt. Az ügylet megkötése előtt K. J. a terheltnek két valódi 100 dolláros bankjegyet adott át, amelyet a valutaváltással foglalkozó G. Z. tanú is megvizsgált, és valódinak talált. Ezt követően adta át K. J. a terheltnek az 55 db hamis bankjegyet. A terhelt gépkocsijában G. Z. tanú csupán azt ellenőrizte, hogy ténylegesen 55 db 100 dolláros átadására került sor, azok valódiságát viszont nem.
Néhány nap múltán a terhelt megjelent a sz.-i M. Áruház mellett működő pénzváltónál, hogy néhány bankjegyet beváltson, azonban közölték vele, hogy a bankjegyek hamisak. Számára ekkor vált világossá, hogy K. J. tanú hamis bankjegyeket értékesített a részére. A bankjegyek megvételekor erről a tényről még nem tudott.
A terhelt a közlést követően panaszolta el G. Z.-nak, S. J.-nek és Sz. J.-nak azt, hogy becsapták, hamis bankjegyeket adtak el neki.
A 2008. március 27-i közúti ellenőrzés idején a terhelt az 55 db hamis 100 dollárost azért tartotta magánál, mert azokat előzőleg ismeretlen helyen, ismeretlen személyeknek kívánta értékesíteni, azonban ez nem járt sikerrel.
A megyei bíróág ítéletének jogi indokolásában azt fejtette ki, hogy a terhelt a hamis pénz megszerzését illetően gondatlan volt, így a pénzhamisítás bűntettének az elsőfokú bíróság által terhére rótt fordulatát, amely szándékosságot, sőt ezen belül célzatot kíván meg [(1) bekezdés b) pontja] nem valósította meg. Viszont az utóbb általa is tudottan hamis pénzeszközöket abból a célból tartotta magánál, hogy azokat értékesítse. Ezen magatartást pedig a Btk. 304. §-ának (4) bekezdése, mint a pénzhamisítás előkészületét rendeli büntetni.
A megyei bíróság jogerős határozata ellen a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a terhelt és védője élt felülvizsgálati indítvánnyal a terhelt bűnösségének pénzhamisítás vétségében anyagi jogszabályt sértő megállapítása miatt, e cselekmény vádja alóli felmentés és a pénzbüntetés enyhítése érdekében.
Az indítvány lényege szerint a terhelt a hamis USA dollár bankjegyeket az irányadó tényállásból kitűnően valódiként szerezte meg, azok hamis voltáról csak a megszerzést követően szerzett tudomást. A Btk. 304. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzhamisítás bűntettét, illetőleg annak a (4) bekezdés szerinti, vétséget képező előkészületét csak az valósíthatja meg, aki a később forgalomba hozni kívánt pénz megszerzésekor tudta, hogy az hamis.
A rendőri igazoltatás idején a hamis bankjegyek a tényállás szerint azért voltak a terheltnél, mert azokat értékesíteni kívánta. Mivel azokat valódiként és jogszerűen szerezte meg, az utólagos forgalomba hozatal a Btk. 306. §-a szerinti hamis pénz kiadásának vétséget kétségtelenül megvalósítja. Önmagában azonban az, hogy a hamis fizetőeszközöket e végett magánál tartotta – amellett, hogy a felülvizsgálat során nem támadható tényállást e vonatkozásban az ügy adatai egyáltalán nem támasztották alá – legfeljebb a fenti vétség előkészületét képezhette.
A Btk. 306. §-ának (1) bekezdése szerinti hamis pénz kiadása vétségének előkészületét azonban a törvény, a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel nem tekinti büntetendőnek.
Ezért a terheltnek a pénzhamisítás miatt ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában történő felmentése, egyben a lopás vétsége miatti pénzbüntetés enyhítése indokolt.
A Legfőbb Ügyészség osztotta az indítvány részbeni felmentést célzó jogi álláspontját. A pénzhamisítás bűntettének vádja alóli felmentésen túlmenően azonban az ítélet hatályban tartását indítványozta, azzal, hogy a büntetés enyhítése nem indokolt.
A Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatot a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt okból az indítványnak megfelelően a terhelt terhére halmazatban megállapított bűncselekmények közül a pénzhamisítás bűncselekménye, és a büntetés kiszabása tekintetében vizsgálta felül.
Ennek során a felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítását kifogásoló részében alaposnak, míg a kiszabott büntetés vonatkozásban azt alaptalannak tartotta.
A jogerős ítélet a felülvizsgálattal érinthető körben a terhelt bűnösségét a Btk. 304. §-ának (4) bekezdése szerint előkészületi magatartásban látta.
A Btk. 304. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzhamisítás bűntettét követi el az, aki
a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít,
b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,
c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz.
A törvényhely (4) bekezdése szerint, aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt büntetendő.
A Btk. a hamis pénz forgalomba hozatalához kapcsolódóan – „hamis pénz forgalomba hozatala” alcímmel egy privilegizált esetet is szabályoz: A 306. §-a szerint, aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis, vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, vétséget követ el.
A felülvizsgálat szempontjából tehát a konkrét ügyben a Btk. 304. § (1) bekezdés c) pontja, valamint – ezen keresztül – a (4) bekezdése, és a 306. § (1) bekezdése viszonyának tisztázása a döntő, amit a másodfokú bíróság egyébként szem elől tévesztett.
A Btk. 304. § (1) bek. b) pontja szerinti bűncselekmény, a hamis pénz forgalomba hozatal céljából megszerzése (mint a jogtárgy előre hozott védelme) a hamis pénz megszerzésével befejezett, tehát a (4) bekezdésbeli előkészületnek a megszerzés előtt kell megtörténnie. Ez az alakzat fogalmilag feltételezi annak megszerzéskori tudatát, hogy a pénz hamis.
A Btk. 304. § (1) bek. c) pontja szerinti, tehát a hamis pénz forgalomba hozatalával megvalósuló pénzhamisítás esetében az elkövetőnek vagy már a megszerzéskor, vagy – ha a (jogellenes) megszerzéskor nem is – a forgalomba hozatalkor feltétlenül tisztában kell lennie a pénz hamisságával.
Ez utóbbi esetet privilegizálja a törvény 306. §-a, mégpedig a hamisítatlanság tudatában szerzett pénz szerzéskori jogszerűségére tekintettel akkor, ha a valódi gyanánt szerzett pénzről később derül ki, hogy hamis, és már ezen ismeret ellenére történik meg a forgalomba hozatal. Kizárja tehát a privilegizált esetkörből a pénznek a hamisítatlan (valódi) gyanánt, de jogszerűtlenül történt megszerzést, még akkor is, ha a további feltételek egyébként fennállnának.
Lényeges különbség a 304. § (1) bek. a)-c) pontjai és 306. § között, hogy míg az előbbi cselekmények előkészülete a (4) bekezdés szerint büntetendő, addig a 306. § szerinti magatartás előkészülete (tehát a jogszerűen valódi, vagy hamisítatlan gyanánt szerzett, de utóbb hamisnak felismert pénz forgalomba hozatalához szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása) nem az. Abból, hogy a törvényalkotó a bűncselekmény alap és minősített esetei vonatkozásában az előkészületet a Btk. 18. §-ára figyelemmel büntetni rendeli, a privilegizált esetek előkészületének büntethetősége nem következik.
Az irányadó tényállás szerint a terhelt annak tudatában vásárolt 55 db 100 dolláros címletű bankjegyet, hogy azok valódiak.
A bankjegyek megvásárlása nem ütközött jogszabályba, hiszen egyfelől az eladó részéről a pénzváltási tevékenység jogellenességére (pl. üzletszerűségére) a tényállásban nincs adat. Másfelől pedig – ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség is rámutatott – a 2001. XCIII. tv. a devizajogi korlátozásokat a deviza belföldiek tekintetében jórészt feloldotta, s ezek szerint külföldi fizetőeszköz vásárlása – törvény, vagy kormányrendelet általi eltérő szabályozás hiányában – nem jogellenes.
A terhelt vitathatatlanul csak a megvásárlást követően szerzett tudomást a bankjegyek hamis voltáról, a bankjegyeket éppen ezért kívánta forgalomba hozni.
Következésképp, amennyiben a forgalomba hozatal megtörténik, úgy a cselekmény a Btk. 306. § (1) bekezdése szerinti „hamis pénz kiadása”. Ám – mivel a tényállás semmilyen adatot nem tartalmaz arra, hogy a terhelt bárkinek a kérdéses bankjegyeket vagy azok egy részét megvételre stb. felkínálta volna, – forgalomba hozatalra nem került sor. – Csak az arra felkészülés történt meg, míg a forgalomba hozatal a terhelten kívül álló okból elmaradt.
Így a tényállásban rögzített magatartásával a terhelt sem a Btk. 304. §-ának (4) bekezdése szerinti pénzhamísítás vétségét, sem a 306. § (1) bekezdése szerinti hamis pénz kiadásának vétségét nem valósította meg.
Miután pedig a Btk. 306. §-a szerinti vétségnek az előkészülete a fentiek szerint nem büntethető, a terhelt bűnösségének pénzhamisításban megállapítása anyagi jogszabályt sértett.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján részben megváltoztatta, és a terheltet a Btk. 304. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzhamisítás bűntette miatt emelt vád alól – mivel cselekménye nem bűncselekmény – a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjára és 331. §-ára figyelemmel felmentette.
A halmazatban álló cselekmény vádja alóli felmentés folytán a bűnösség körének szűkítése indokolttá teszi a terheltre kiszabott büntetés felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a kiszabott büntetés a terhelt terhére maradt másik bűncselekményt tekintetbe véve nem törvénysértő. A feltárt súlyosító körülmények mellett – különösen az egyik áruházi biztonsági őrrel együttműködő, és előre kitervelt elkövetés tényére tekintettel – a pénzbüntetés, mint büntetési nem alkalmazása a lopás vétsége miatt is feltétlenül indokolt. A pénzbüntetés napi tételeinek száma pedig a halmazat mellőzésével felel meg a Btk. 37. §-a szerinti büntetési céloknak és 83. §-a szerinti büntetéskiszabási elveknek. Törvényes az egy napi tétel összege is.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság – egyetértve a Legfőbb Ügyészség álláspontjával – csupán a halmazati büntetés kiszabására utalást mellőzte, míg egyéb rendelkezései tekintetében a támadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. I. 706/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás