2011. évi XIII. törvény
a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról1
2011.03.12.
„1. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni, azzal, hogy ha valamely eszköz átadása a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem lehetséges, akkor az eszköz értékét pénzben kell átadni.” (2) A Tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, és rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § szerinti felhasználásáról.” (3) A Tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az Alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt a) a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni,
b) az államadósság csökkentésére kell fordítani,
c) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag természetes személyeket megillető, az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetésekre kell fordítani, d) a beazonosított függő tételek miatti visszafizetésekre kell fordítani.”
(4) A Tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az Alap vagyonát képező eszközök kezelését és értékesítését a Testület rendelkezései alapján az ÁKK végzi. (2) Az Alap a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat térítésmentesen átadja a magyar államnak, amelyeket az átadást követően be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.”
„11. § (1) Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) Az Alap részére átadott, az 1. §-ban meghatározott, a pénztártag portfólióját képező eszközök, és azok átadásának ellenőrzését a kormányzati ellenőrzési szerv végzi.” „8/D. § (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény szerinti Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a) a vagyonát képező, a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat azok bevonása céljából térítésmentesen átadja a Magyar Államnak,
b) a vagyonába tartozó eszközökből származó bevételeket a Magyar Állam javára fizeti meg.
„(5) A központi költségvetés adóssága
a) a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete,
c) a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredő, forintban kifejezett összegének változása,
d) a kincstári egységes számla és devizaszámlák, valamint azok betétként elhelyezett állományának az előző év december 31-éhez képest – az a)–c) pontokban foglaltakon túli okok miatt – bekövetkező állományváltozásából adódó összegének változása, továbbá
[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]
„f) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.”
„113/A. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter az államadósság-kezelés körében az ÁKK Zrt. útján a) az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdés p) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről,
c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot.
a) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját,
b) a költségvetési törvény keretében szervezi a központi költségvetés adósságát képező állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat,
c) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság terheinek kifizetéséről,
d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot,
e) a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedést, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali, határidős, fedezeti, csere és származtatott ügyleteket köt, továbbá letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el,
f) elemzi a központi költségvetést terhelő adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait,
g) közreműködik az államháztartási adósság számításában, a 112. § szerinti kormányrendeletnek megfelelően tájékoztat az államadósság és az államháztartási adósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól, h) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit,
i) hitel-betét műveleteket végez,
j) közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában.
(3) Az ÁKK Zrt. a (2) bekezdés j) pontja szerinti közreműködésért a központi költségvetés terhére díjazásban részesül. A díj mértéke az alapügyben szereplő tőke összegének legfeljebb 0,025 százaléka. Az ÁKK Zrt. e feladatainak és díjazásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. a) jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, illetve ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el,
b) közreműködhet helyi önkormányzat, továbbá az állam, valamint helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok – beleértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában, melyért a gazdálkodó szervezettől a (3) bekezdésben meghatározott mértékű díjra jogosult, c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében,
d) közreműködik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeinek kezelésében és értékesítésében.
(5) Az ÁKK Zrt. a 18/G. § (6) bekezdésében meghatározott számlák elkülönített alszámláin forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt hozhat létre, amely a (2) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek tárgya lehet. (6) Az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban a Magyar Államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli; ezt a képviseleti jogát az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. úján is gyakorolhatja, illetve írásban az ÁKK Zrt.-re átruházhatja.
(7) Az ÁKK Zrt. (1)–(4) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. § a)–d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. § (2) bekezdés a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet. (8) Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés és (2) bekezdés szerinti tevékenysége, illetve az ezen feladatkörben az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett (7) bekezdés szerinti tevékenysége államadósság-kezelésnek minősül. Az ÁKK Zrt. államadósság-kezelésen kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit az ott meghatározott kivételekkel kell alkalmazni. (9) Az ÁKK Zrt. által államadósság-kezelés körében megkötött ügyletek az állam javára, illetve terhére megkötött ügyleteknek minősülnek és azokat ezzel összhangban kell elszámolni.
(10) A kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, valamint közvetítőként járhat el azzal, hogy e tevékenységére és szolgáltatására vonatkozóan a Bszt. rendelkezéseit az ott meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.” [120/B. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed]
„g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és szervezetek portfólióátadást megelőző működésének, gazdálkodásának – beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is – ellenőrzésére, h) az a)–g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek.”
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben a kormányzati ellenőrzési szerv jogosult az üzleti titok és törvény felhatalmazása alapján az ellenőrzés alá vont szervezetek által kezelt egyéb titokfajták megismerésére. (5) A kormányzati ellenőrzési szerv a (4) bekezdés alapján személyes adatot az (1) bekezdés g) pontja és azzal összefüggésben h) pontja szerinti ellenőrzési tevékenysége céljából és az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés lezárásáig kezelhet.” „(11) A pénztár a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket, valamint a visszalépő tagok 2011. május 31-ére, mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – a visszalépő tagok portfolióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni.
a) a visszalépő tagi kifizetések összegét 2011. július 20-ig,
b) a függő tételekből beazonosított, pénztártagot illető tagdíjbefizetések összegét havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig
igényli vissza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól.”
[(6) A Felügyelet – az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával – a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:]
„c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából az Alap,
[79. § (1) A pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
[szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.]
„(8) A társadalombiztosítási egyéni számla teljes körű kialakítása céljából – 2011. december 1-jét követően, legkésőbb 2012. március 31-ig – a Felügyelet átadja a központi nyilvántartásból
a társadalombiztosítási egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére.”
[(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),” [szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
[(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az Áht. 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),” [(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal
szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.”
„(8) A Felügyelet a kormányzati ellenőrzési szerv rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek kezelésére a kormányzati ellenőrzési szerv az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/B. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben h) pontjában meghatározott feladatai ellátásához törvény alapján jogosult.” „Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik.”
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]
„h) a társadalombiztosítási egyéni számlára vonatkozó, a 96/A. § (1) bekezdése szerinti állami adóhatóság által nyilvántartott egyéb adatok” 12. § A Tny. az „Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 96/A. §-sal egészül ki:
„Társadalombiztosítási egyéni számla
96/A. § (1) A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza a) a 97. § alapján szolgáltatott adatokat, d) a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatokat,
(2) A társadalombiztosítási egyéni számlát a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv vezeti. A társadalombiztosítási egyéni számla adataihoz a feladat- és hatásköre ellátása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, továbbá valamennyi nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv közvetlenül hozzáférhet.”
a) 96. § (2) bekezdés g) pontjában az „az élettársra és az eltartott hozzátartozói minőségre” szövegrész helyébe az „a hozzátartozókra” szöveg, az „az élettársi, hozzátartozói” szövegrész helyébe az „a hozzátartozói” szöveg,
14. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
