13/2011. (III. 25.) NGM rendelet
13/2011. (III. 25.) NGM rendelet
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjéről1
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a kormánytisztviselői állomány pszichikai alkalmasságát – jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál adathozzáférés szempontjából védett munkakörök esetében – a kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőzően vizsgálni és minősíteni kell.
(2) A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, teljesítmény- és képességtesztek, műszeres vizsgálatok, kompetencia alapú vizsgáló eljárások és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha a vizsgált személy pszichés állapota indokolja – kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.
(3) A pszichológiai szakterület szakirányító szerve a szakmai és módszertani előírások figyelembevételével biztosítja az egységes szakmai elvek, módszerek és kritériumok érvényre juttatását. A pszichológiai kritériumokat és kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A pszichikai alkalmassági vizsgálati tevékenységet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (a továbbiakban: KEK) pszichológusai végzik, akik e tevékenységükben – jogszabály rendelkezésében és szakmai előírásban foglaltak kivételével – nem korlátozhatók és nem befolyásolhatók.
(5) Az első fokú pszichikai alkalmasságvizsgálatok végzésére az illetékes alapellátó pszichológus, a II. fokú pszichikai alkalmasságvizsgálatok végzésére a KEK kijelölt szervezeti egységének (a továbbiakban kijelölt szervezeti egység) vezetője által erre kijelölt szakirányító pszichológus jogosult.
(6) A vizsgálatot végző pszichológus nem lehet a vizsgált személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.
2. A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendje
2. § (1) A felvételi pszichikai munkaköri alkalmassági vizsgálatok általános célja:
a) elősegíteni, hogy a legnagyobb valószínűséggel alkalmas személyek kapjanak kormánytisztviselői kinevezést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyes munkaköreibe;
b) annak elbírálása, hogy a vizsgált személy megfelel-e az adott munkakörben, beosztásban és munkahelyen végzett tevékenység pszichológiai alkalmassági követelményeinek, valamint alkalmas-e a munkaköri követelményekből adódó fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére.
3. § (1) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatását az illetékes személyügyi szerv vezetője írásban kezdeményezi a kijelölt szervezeti egység vezetőjénél.
(2) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi szakterülete gondoskodik arról, hogy a vizsgálatra küldött személlyel kapcsolatos minden előzményi adat a vizsgálatot végző pszichológus rendelkezésére álljon.
(3) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a kijelölt szervezeti egység vezetője jelöli ki azzal, hogy a vizsgálatot az erre irányuló kezdeményezés kijelölt szervezeti egységhez történt megérkezésétől számított 30 napon belül be kell fejezni.
(4) A pszichikai alkalmassági vizsgálaton való részvételre senkit sem lehet kötelezni. A hivatalból kezdeményezett pszichikai alkalmassági vizsgálatokat az önkéntesség biztosítása mellett kell, illetve lehet elvégezni.
(5) A vizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát, aláíratja vele a vizsgálatba beleegyező – 4. melléklet szerinti – nyilatkozatot, valamint tájékoztatja a vizsgálat céljáról, menetéről, várható időtartamáról.
(6) A vizsgált személy a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt minden esetben írásban nyilatkozik arról, hogy
a) beleegyezését adja a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez,
b) vállalja, hogy a vizsgálat során együttműködik a vizsgálatot végző pszichológussal és pszichológiai asszisztenssel, illetve az ő utasításaik alapján jár el,
c) hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat során keletkező személyes és különleges adatait a vonatkozó törvények alapján a kijelölt szervezeti egység kezelje,
d) hozzájárul, hogy a vizsgálat eredményeként készült alkalmassági minősítést a munkáltatói jogkört gyakorló vezető megismerje.
(7) A vizsgált személyt a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt írásban – a 4. melléklet szerinti nyomtatványon – tájékoztatni kell
a)2 arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző pszichológust, valamint a vizsgálat lefolytatásában résztvevő asszisztenst és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli;
b) a keletkezett vizsgálati dokumentáció tárolására, kezelésére vonatkozó előírásokról;
c)3 arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 4. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelés a személyi anyagához nem csatolható és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 32/Y. §-a szerinti minősítéséhez nem használható fel;
d) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 4. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelésről másolatot kérhet.
(8) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely az 1. § (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további kiegészítő vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.
(9) A pszichikai alkalmassági vizsgálat lezárultával a pszichológus részletesen tájékoztatja a vizsgált személyt az eredményről, és a meghozott minősítésről, továbbá a „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítés esetén a jogorvoslati lehetőségről.
(10)4 Aki a számára előírt pszichikai alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a vizsgálatba nem egyezik bele, kormánytisztviselői állományba nem vehető fel.
3. Az alkalmasság minősítése
4. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményéről a vizsgálatot végző pszichológus szöveges értékelést készít. A szöveges értékelés alapján a vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést a vizsgálatot végző pszichológus hozza meg, aki a döntés szakmai megalapozottságáért személyében felelős.
(2) A vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést (alkalmassági minősítés) a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzését követő három munkanapon belül írásba kell foglalni.
(3) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat során adható minősítések:
a) „Pszichikailag alkalmas” (PAS),
b) „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg” (PNMF).
(4) A minősítést a 2. melléklet szerinti formanyomtatványra kell rávezetni.
(5)5 A kijelölt szervezeti egység az alkalmassági minősítést írásban közli az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel. A munkáltatói jogkört gyakorló vezető az alkalmassági minősítésben foglaltak figyelembevételétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében eltekinthet, ha a vizsgált személy nem felel meg az adott munkakörben, beosztásban és munkahelyen végzett tevékenység pszichológiai alkalmassági követelményeinek, vagy nem alkalmas a munkaköri követelményekből adódó fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére.
5. § (1) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálaton kiadott jogerős minősítés 1 évig érvényes. Ha ezen időtartam alatt nem történik meg a „PAS” minősítést szerzett személy felvétele, ismételten le kell folytatni a teljes felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálatot.
(2)6
4. Jogorvoslati lehetőség
6. § (1) Ha a vizsgált személy az első fokú alkalmassági minősítéssel nem ért egyet, akkor a minősítés kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül a kijelölt szervezeti egység vezetőjéhez írásban előterjesztett kérelem útján kezdeményezheti annak felülvizsgálatát.
(2) A kijelölt szervezeti egység vezetője által kijelölt szakirányító pszichológus a kérelem beérkezésétől számított 30 naptári napon belül másodfokon megvizsgálja az érintett személy pszichikai alkalmasságát.
(3) A másodfokú pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzésében és a minősítés meghozatalában nem vehet részt az a pszichológus, aki a kifogásolt alkalmassági minősítést megalapozó vizsgálatot elvégezte.
(4) A másodfokú vizsgálatot követően jogorvoslati lehetőség nincs.
5. A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációval kapcsolatos nyilvántartás
és adatvédelem
7. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
(2)7 A kijelölt szervezeti egységnél keletkezett vizsgálati dokumentációt bizalmasan kell kezelni, az csak a kijelölt szervezeti egység területén, zárt lemezszekrényben tárolható, személyi anyaghoz nem csatolható, a NAV tv. 32/Y. § szerinti minősítéshez nem használható fel, és arról másolat kizárólag a vizsgált személy kérésére, annak részére készíthető.
(3) A kijelölt szervezeti egység adatai más nyilvántartásokkal nem kapcsolhatók össze, a kijelölt szervezeti egységnél a lefolytatott pszichikai alkalmassági vizsgálatok során keletkező dokumentáció elektronikus elkészítése és tárolása céljából üzemeltetett informatikai eszközök hálózatra nem csatlakoztathatók.
(4)8 A pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző pszichológust, valamint a vizsgálat lefolytatásában résztvevő asszisztenst és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség kiterjed a betekintésre jogosultakra, valamint mindazon személyekre, akik bármilyen formában az adatok birtokába jutnak.
(5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok belső szervhez, szervezeti egységhez, egyéb intézményhez nem továbbíthatók, kivéve, ha ezt törvény elrendeli.
8–9. §9
6. Záró rendelkezések
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2)10
1. melléklet a 13/2011. (III. 25.) NGM rendelethez
|
Felsővezetői kompetenciák |
Főosztályvezetői kompetenciák |
Osztályvezetői kompetenciák |
Beosztotti kompetenciák |
||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
súly |
szint |
súly |
szint |
súly |
szint |
súly |
szint |
alkalmazkodó képesség |
6 |
6 |
6 |
4 |
6 |
3 |
5 |
3 |
döntési képesség |
7 |
7 |
7 |
5 |
6 |
4 |
6 |
4 |
együttműködés |
6 |
5 |
6 |
3 |
5 |
3 |
4 |
3 |
empátia |
5 |
4 |
5 |
3 |
7 |
3 |
4 |
3 |
felelősségvállalás |
7 |
5 |
7 |
5 |
7 |
5 |
7 |
4 |
kommunikáció |
6 |
4 |
6 |
4 |
6 |
4 |
7 |
3 |
minőségre törekvés |
6 |
6 |
6 |
5 |
6 |
5 |
7 |
3 |
önállóság |
7 |
4 |
7 |
4 |
6 |
4 |
6 |
3 |
önbizalom |
6 |
5 |
6 |
5 |
6 |
3 |
6 |
2 |
önfejlesztés |
5 |
6 |
5 |
5 |
5 |
4 |
5 |
3 |
önkontroll |
6 |
4 |
6 |
3 |
6 |
3 |
6 |
3 |
problémamegoldó képesség |
6 |
5 |
6 |
5 |
6 |
4 |
5 |
3 |
szabálytudat – szabálytartás |
6 |
6 |
6 |
6 |
6 |
6 |
5 |
5 |
teljesítményorientáció |
6 |
5 |
6 |
5 |
6 |
3 |
4 |
2 |
csapatmunka |
6 |
5 |
6 |
4 |
5 |
4 |
|
|
előrelátás |
6 |
5 |
6 |
4 |
6 |
3 |
|
|
elvárások támasztása |
7 |
6 |
7 |
4 |
6 |
3 |
|
|
irányítás |
7 |
5 |
7 |
4 |
7 |
4 |
|
|
jövőorientáció |
5 |
6 |
5 |
4 |
5 |
3 |
|
|
mások megismerése |
6 |
5 |
6 |
5 |
5 |
5 |
|
|
motiválás |
6 |
6 |
6 |
4 |
6 |
4 |
|
|
Kompetencia definíciója |
Szintdefiníciók |
---|---|
Alkalmazkodó-képesség és készség |
1. Képes különböző, megváltozott munkakörülményekhez, munkafeltételekhez alkalmazkodni; |
2. Képes megváltozott feladatokhoz alkalmazkodni; |
|
3. Képes különböző szabályzókhoz alkalmazkodni; |
|
4. Képes más személyekhez alkalmazkodni; |
|
5. Képes különböző, munkájában érintett csoportokhoz alkalmazkodni; |
|
6. Képes viselkedésén változtatni, ha a helyzet azt kívánja; |
|
Döntési képesség |
1. Döntés előkészítése és meghozatala érdekében információt gyűjt; |
2. Mások segítségével képes döntést hozni; |
|
3. Rutin helyzetekben képes jó döntést hozni; |
|
4. Leszabályozott helyzetekben képes jó döntést hozni; |
|
5. Váratlan, személyt érintő kérdésekben képes jó döntést hozni; |
|
6. Váratlan, csoportot érintő kérdésekben képes jó döntést hozni; |
|
7. Váratlan, összetett, szervezetet érintő kérdésekben képes jó döntést hozni; |
|
Együttműködés |
1. Ötleteivel, véleményével segíteni igyekszik a közös cél elérését; |
2. Közvetlen munkatársaival rendszeresen megosztja azokat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek; |
|
3. Vezetőivel is rendszeresen megosztja azokat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek; |
|
4. Tágabb környezetével rendszeresen megosztja azokat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek; |
|
5. Képes információt szerezni az együttműködő szervektől, szervezetektől; |
|
6. Képes olyan személytől is információkat szerezni, aki passzív az együttműködésben; |
|
Empátia |
1. Képes a másik személy hangulatát, érzéseit észlelni; |
2. Részlegesen érdeklődő – szimpátia alapján figyel a másik félre, időnként csak úgy tesz, mintha érdekelné; |
|
3. Érdeklődő – Meghallgatja a másik személy problémáit; |
|
4. Együttérző – Képes megérteni a másik személy érzéseit, problémáit; |
|
5. Véleményével képes iránymutatást adni a másik problémájának megoldására; |
|
Felelősségvállalás |
1. Felismeri a helyzetben meglévő felelősségét, de nem vállalja fel; |
2. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, de nem vállalja fel; |
|
3. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, és esetlegesen felvállalja; |
|
4. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, és azt felvállalja; |
|
5. Feladat végrehajtása, döntései során vállalja a felelősséget a lehetséges következményekért; |
|
Kommunikációs készség |
1. Érthetően fejezi ki magát szóban vagy írásban; |
2. Érthetően fejezi ki magát szóban és írásban; |
|
3. Meggyőződik az adott információ egységes vagy pontos értelmezéséről; |
|
4. Az érkezett információkat képes jól feldolgozni és továbbítani mások felé; |
|
Minőségre törekvés |
1. Alapvető feladatokat ellátja, tartja a határidőket; |
2. Kellő odafigyeléssel látja el feladatait; |
|
3. Szakszerűen látja el feladatait; |
|
4. Szakszerűen és alaposan látja el feladatait; |
|
5. Szakszerűen, alaposan és a vonatkozó minőségi követelményeknek megfelelően látja el feladatait; |
|
6. Minőségi követelményeit megfogalmazza a szervezetre vonatkozóan; |
|
Önállóság |
1. Rutin helyzetekben útmutatás nélkül végzi munkáját; |
2. Egyszerű feladatok ellátása során nem igényel útmutatást; |
|
3. Összetett feladatok ellátása során nem igényel útmutatást; |
|
4. Váratlan helyzetbe kerülve szakmai ismereteire, tapasztalataira támaszkodva megoldja a feladatot; |
|
Önbizalom |
1. Hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak; |
2. Kézben tartja a feladat végrehajtását, de ha megkérdőjelezik a helyességét, elbizonytalanodik; |
|
3. Kézben tartja a feladat végrehajtását, és ha megkérdőjelezik a helyességét, akkor sem bizonytalanodik el; |
|
4. Tévedéskor korrigálja véleményét; |
|
5. Indokolt esetben határozottan vállalja véleményét, kiáll álláspontja mellett, azt képviseli; |
|
Önkontroll |
1. Megőrzi nyugalmát stresszes helyzetben; |
2. Kezelni tudja felbukkanó negatív érzelmeit; |
|
3. Ellenáll annak, hogy belesodródjon indulatokkal terhes helyzetbe; |
|
4. Stresszes helyzetben is képes racionális, építő jellegű, konstruktív probléma-megoldásra; |
|
5. Életet veszélyeztető stresszes helyzetben is képes racionális, építő jellegű, konstruktív problémamegoldásra; |
|
Önfejlesztés / tanulási készség |
1. Tapasztalatokat cserél kollégáival, más szakemberekkel; |
2. Utána olvas hiányzó ismereteknek; |
|
3. Mások észrevételeit képes elfogadni; |
|
4. Mások észrevételeit képes hasznosítani; |
|
5. Saját hiányosságait felismeri, belátja, elemzi, beépíti ismereteibe személyes tapasztalatait; |
|
6. Tudatosan elemzi saját viselkedését, tevékenységét, hogy legközelebb jobban teljesítsen; |
|
Problémamegoldó képesség |
1. A felmerülő problémákat észleli, észreveszi; |
2. A felmerülő problémákat azonosítja; |
|
3. Jelzi a problémát és a más által kiválasztott, meghatározott megoldást véghezviszi; |
|
4. Probléma megoldásához megkeresi a lehetséges alternatívákat; |
|
5. Problémák felmerülése esetén a lehetséges alternatívák közül a kiválasztott, meghatározott megoldást véghezviszi; |
|
6. Problémák felmerülése esetén a lehetséges alternatívákból kiválasztja azt, amelyik a leghatékonyabb megoldást eredményezheti és azt véghezviszi; |
|
Szabálytudat – szabálytartás |
1. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzókat ismeri; |
2. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzókat helyesen alkalmazza; |
|
3. Megköveteli magától és a közvetlen kollégáitól a munkaköréhez kapcsolódó szabályzók betartását; |
|
4. Munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályzókat is ismeri; |
|
5. Munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályzókat is helyesen alkalmazza; |
|
6. Az adott feladat megoldásához a legmegfelelőbb, jóváhagyott szabályt alkalmazza; |
|
Teljesítményorientáció |
1. A munkaköri leírásnak megfelelően látja el feladatait; |
2. Ismeri és elfogadja közvetlen szervezeti egységének céljait; |
|
3. Törekszik az egyéni és a közvetlen szervezeti célok összhangjának megteremtésére; |
|
4. Ismeri és elfogadja a szervezet jövőképét; |
|
5. Munkájával hozzájárul a szervezet jövőképének megvalósulásához; |
|
6. Törekszik az egyéni célok és a szervezeti jövőkép összhangjának megteremtésére; |
Kompetencia definíciója |
Szintdefiníciók |
---|---|
Csapatmunka |
1. Meghallgatja az általa vezetett szervezeti egység tagjainak véleményét, azokat tiszteletben tartja; |
2. Tisztában van az általa vezetett szervezeti egység érdekeivel, bizalommal fordul munkatársai felé; |
|
3. A hatékony csapatmunka érdekében maga is véleményt nyilvánít; |
|
4. Lépéseket tesz a csoportlégkör javítása érdekében, közben jár az általa vezetett szervezeti egységen belüli konfliktusok feloldásában; |
|
5. Az általa vezetett szervezeti egység érdekeit kifelé és befelé egyaránt képviseli; |
|
Előrelátás |
1. Tevékenysége során az adott feladat végrehajtása érdekében képes legalább egy lépéssel előre gondolkodni; |
2. Munkája során figyelembe veszi a lehetséges kockázatokat; |
|
3. Munkája során előre látja az események mögött meghúzódó ok-okozati összefüggéseket; |
|
4. Munkája során előre feltérképezi a lehetséges kimeneteleket; |
|
5. Szem előtt tartja a szervezet stratégiai céljait; |
|
6. A szervezetre ható külső tényezőket is figyelemmel kíséri; |
|
Elvárások támasztása |
1. Munkatársai számára általánosságban megfogalmazza a munkavégzéssel és kapcsolattartással kapcsolatos igényeit; |
2. Munkatársai számára konkrétan megfogalmazza a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit, de munkatársai igényeit figyelmen kívül hagyja; |
|
3. Munkatársai számára konkrétan megfogalmazza a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit, és figyelembe veszi munkatársai igényeit is; |
|
4. Munkatársaitól a tervezés és végrehajtás során csak a legszükségesebb együttműködést várja el; |
|
5. Munkatársaitól a tervezés és végrehajtás során a folyamatos együttműködést várja el; |
|
6. A munkatársaitól a stratégiai célok elérése érdekében folyamatos együttműködést vár el; |
|
Irányítás |
1. A közvetlen beosztottak tevékenységét megszervezi; |
2. Kézben tartja és koordinálja a feladatokat; |
|
3. Egy folyamatot vagy tevékenységet úgy tervez meg, hogy a kívánt eredményt a legkedvezőbb módon érje el, a feladat meghatározásnál figyelembe veszi munkatársai képességét; |
|
4. Részletes eligazítást ad, egyértelműen meghatározza a feladatokat, prioritásokat, szükséges mértékben informálja a munkatársait, és számon kéri a végrehajtást; |
|
5. Az általa kiadott feladatok végrehajtását következetesen ellenőrzi, a határidőket betartja és megköveteli, hogy más is betartsa; |
|
Jövőorientáltság |
1. Elfogadja szervezete, azon belül a szervezeti egysége számára kialakított jövőképet és annak érdekében képes hatékonyan dolgozni; |
2. Képes kialakítani egy, a szervezet stratégiájához illeszkedő jövőképet szervezeti egysége számára; |
|
3. Kommunikálja a szervezeti egysége határozott jövőképét a siker elérése érdekében; |
|
4. Szervezeti egységének jövőkép kialakítását beosztottjaival közösen végzi, és ezzel összhangban vannak döntései és tevékenységei; |
|
5. Szervezeti egységének jövőképét határozottan közvetíti, és részt vesz szervezetének jövőkép kialakításában; |
|
6. Határozott jövőképpel, ehhez adekvát küldetéstudattal tevékenykedik, és teljes szervezetét is képes ennek megfelelően mozgósítani; |
|
Mások megismerése |
1. Képes munkatársainak, beosztottjainak viselkedését objektíven észlelni és felismerni; |
2. Rendelkezésre álló információi alapján képes munkatársai, beosztottjai magatartásának helyes értékelésére; |
|
3. Spontán módon foglalkozik munkatársai, beosztottjai tudásának, képességeinek a megismerésével; |
|
4. Tervezetten végzi a munkatársak tudásának, képességeinek feltérképezését, megismerését; |
|
5. Munkatársai szakmai és személyi tulajdonságait jól ismeri, ehhez igazodó a feladat elosztása; |
|
6. Felismeri munkatársaiban a fejlesztésre szoruló képességbeli hiányokat, aktívan részt vesz a dolgozók fejlesztésében; |
|
Motiválás |
1. A különböző ösztönző módszereket és hatásaikat nem teljes körűen ismeri, de törekszik munkatársait tevékenyebb munkavégzésre ösztönözni; |
2. Példamutató viselkedésével motiválja társait és beosztottjait; |
|
3. Tisztában van a különböző ösztönző módszerek hatásaival és alkalmazási lehetőségeivel, de nem építi be vezetési rendszerébe, ad hoc-szerűen motivál; |
|
4. Külső ösztönző, motiváló módszereken túl, belső motivációs eszközöket is alkalmaz; |
|
5. Pozitív megerősítést ad, elismer, elmarasztal a jobb teljesítmény fenntartása és elérése érdekében; |
|
6. Különböző ösztönző módszereket a helyzetnek megfelelően és személyre szabottan alkalmaz. |
Kód |
Megnevezés |
Beosztási kategória |
|||
---|---|---|---|---|---|
|
|
Felsővezetők |
Főosztály- |
Osztály- |
Beosztottak |
1. |
Személyiségbeli tényezők |
|
|
|
|
1.1 |
Pszichés egyensúly tartós hiánya |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.2 |
Alacsony színvonalú szociális hatékonyság |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.3 |
A személyiség érettségének nem megfelelő szintje |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.4 |
Szociábilitás nem megfelelő szintje, túlzott introverzió, túlzott extraverzió |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.5 |
Túlzott szorongásra, vagy a szorongás hiányára utaló személyiségjegyek |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.6 |
Olyan pszichoszomatikus tünetképződésre utaló jegyek, melyek a beilleszkedést, hatékony munkavégzést veszélyeztetik |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.7 |
Önkontroll hiánya, zavara, túlzott agresszivitásra (auto-, heteroagresszió) utaló személyiségjegyek, emocionális kontroll nem megfelelő szintje |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.8 |
Felelősségtudat nem megfelelő szintje |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.9 |
Pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdés (frusztrációs tolerancia) alacsony szintje |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.10 |
Alkalmazkodási készség, flexibilitás alacsony szintje |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
1.11 |
Önértékelés tartós zavara |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
2. |
Intellektuális képességek nem megfelelő szintje, zavara |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
3. |
Figyelmi, szenzomotoros képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara |
|
|
|
|
3.1 |
Figyelmi képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
3.2 |
Szenzomotoros képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
4. |
Kommunikációs készségek nem megfelelő szintje, zavara |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
5. |
Devianciák |
|
|
|
|
5.1 |
Viselkedési addikciók |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
5.2 |
Szuicid cselekmények, szuicid hajlam |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
6. |
Értékelhetetlen teszteredmények, vizsgálatvezetővel való nem megfelelő együttműködés, a vizsgálat szabályainak megszegése |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
7. |
Alacsony fokú pálya-, illetve munkamotiváció |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
PNMF |
2. melléklet a 13/2011. (III. 25.) NGM rendelethez
3. melléklet a 13/2011. (III. 25.) NGM rendelethez11
4. melléklet a 13/2011. (III. 25.) NGM rendelethez12
A rendeletet a 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelet 36. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 34. §-át.
A 3. § (7) bekezdés a) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (7) bekezdés c) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (10) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdését az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (2) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8–9. §-t az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 3. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (1) és (3)–(4) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás