1306/2011. (IX. 2.) Korm. határozat
1306/2011. (IX. 2.) Korm. határozat
a magyar küldöttség részvételéről az ENSZ Közgyűlés 66. ülésszakán1
2011.09.02.
A Kormány
1. jóváhagyja – a Melléklet szerint – az ENSZ Közgyűlés 66. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit;
2. felhatalmazza a külügyminisztert, hogy az ENSZ Közgyűlés 66. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetőjének és tagjainak megbízásáról előterjesztést tegyen a Magyar Köztársaság elnökének.
Melléklet az 1306/2011. (IX. 2.) Korm. határozathoz
Irányelvek az ENSZ Közgyűlés 66. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységéhez
Az ENSZ Közgyűlés 66. ülésszakán a magyar küldöttség a kormányprogram kül- és biztonságpolitikai céljaival és feladataival, valamint a magyar nemzeti érdekekkel és az Európai Unió közgyűlési prioritásaival összhangban, a közös euro-atlanti értékeket egyidejűleg érvényesítve tevékenykedjen.
A küldöttség az Egyesült Nemzetek Szervezete reformjával és működésével kapcsolatban
1. hangsúlyozza, hogy a Magyar Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetét tekinti a nemzetközi kapcsolatok alapvető és meghatározó multilaterális keretének a globalizáció összetett és ellentmondásos jelenségeinek kezelésére, továbbá a hagyományos, valamint a XXI. század újszerű biztonságpolitikai, humanitárius, emberi jogi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásainak megoldására;
2. tevékenységével – az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretei között – aktívan működjön közre az ENSZ reformfolyamatának keretében a 2005. évi szeptemberi Csúcstalálkozót követően létrehozott új ENSZ szervek, a Békeépítő Bizottság és az Emberi Jogi Tanács tevékenységének megerősítésében;
3. kísérje figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibővítésére és munkamódszereinek átalakítására vonatkozó javaslatok alakulását, a 2009 februárjában megkezdődött kormányközi tárgyalások folyamatát és eredményeit; jelezze, hogy a megújuló Biztonsági Tanácsnak meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind tekintettel kell lenni a hatékonyság követelményére is;
4. erősítse meg, hogy a világszervezet menedzsmentjének reformja, a Közgyűlés revitalizációja, és az ENSZ környezetvédelmi rendszerének reformja tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a reformfolyamat előreviteléhez; az ülésszak közgyűlési alelnökeinek egyikeként tegyen erőfeszítést a Közgyűlés revitalizációjának előmozdítására, munkamódszereinek korszerűsítésére és hatékonyabbá tételére, valamint ellenőrző szerepének megerősítésére;
5. erősítse meg, hogy Magyarország támogatja az ENSZ fejlesztési rendszere reformjának továbbvitelét, amelyekkel lehetségessé válik majd az ENSZ fejlesztési feladatainak hatékonyabb ellátása;
6. hangsúlyozza, hogy fontos mérföldkőnek tekintjük a UN Women létrehozását a nők jogainak és esélyegyenlőségének érvényre juttatása szempontjából mind az ENSZ keretein belül, mind globális és nemzeti szinten; jelezze, hogy a Végrehajtó Tanács tagjaként aktív szerepet vállalunk a nemek közötti egyenlőséget célzó átfogó stratégia kidolgozásában;
7. kísérje figyelemmel a 2005. évi Csúcstalálkozón, illetve az ennek nyomán megindult reformfolyamat keretében felvetett és jelenleg is formálódó olyan új elgondolások alakulását és támogatottságát, mint a védelmi felelősség elve és az emberi biztonság kategóriája;
8. Az ENSZ finanszírozásának fenntarthatósága érdekében – összhangban az EU prioritásaival – igyekezzen napirenden tartani a jelenleg a tagdíjaknak az elmúlt időszak világgazdasági változásait nem tükröző elosztását eredményező tagdíjskála felülvizsgálatának kérdését; ugyancsak törekedjen arra, hogy a világszervezetnek a 66. ülésszak során elfogadandó 2012–2013 időszakra szóló költségvetése az ENSZ főtitkár által meghirdetett, 3% kiadáscsökkentést tartalmazó takarékossági alapelvekhez illeszkedjen.
A küldöttség a béke és biztonság témakörében
9. az EU vonatkozó stratégiáival is összhangban aktívan vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a leszerelési és non-proliferációs rendszerek erősítését célzó tevékenységében, különös tekintettel a Leszerelési Értekezlet (CD) revitalizálására vonatkozó erőfeszítésekre és az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) hatálybalépését szorgalmazó országok magas szintű ülésére,
10. a nukleáris biztonság fokozására irányuló erőfeszítések támogatásaként aktívan vegyen részt a Közgyűlés magas szintű szegmensének keretében megrendezendő, a nukleáris biztonsággal foglalkozó magas szintű rendezvényen;
11. a terrorizmus elleni harc keretében járuljon hozzá a terrorizmus elleni normatív szabályozás megerősítéséhez, így különösen az ENSZ terrorizmus ellenes globális stratégiája alkalmazásának előmozdításához, valamint a nemzetközi terrorizmus tárgyában létrehozandó átfogó egyezmény tárgyalásának mielőbbi lezárásához;
12. emelje ki a nemzetközi válságok megelőzését szolgáló preventív diplomácia és a mediáció alkalmazásának szükségességét, illetve a válságrendezés terén a gyors, időben történő nemzetközi reagálás és jelenlét szükségességét, valamint támogassa a főtitkárnak az ENSZ Titkárság illetékes részlegei megerősítésére irányuló elképzeléseit;
13. uniós partnereinkkel együttműködve szorgalmazza a konfliktus utáni válságkezelés és fejlesztés összefüggéseinek további vizsgálatát, a Békeépítési Bizottság ez irányú tevékenységének megerősítését, valamint az Európai Unió és az ENSZ konfliktus utáni tevékenységének összehangolását;
14. vegyen részt az ENSZ békefenntartó tevékenysége felülvizsgálatával, annak hatékonyabbá tételével kapcsolatban megindult közös gondolkodásban, ide értve az ENSZ Titkárság békefenntartással foglalkozó részlegei megerősítését, a békefenntartó missziók összetett mandátumának korszerűbb kialakítását, a kapacitásalapú megközelítést, a civil lakosság védelmét, illetve a békefenntartók robosztusabb fellépését célzó kezdeményezések támogatását, valamint a missziók pénzügyi, logisztikai és személyi feltételeinek tervezésével kapcsolatos kérdéseket is;
15. az EU közös kül- és biztonságpolitikai egyeztető mechanizmusában való részvétele során – nemzeti érdekeinkkel összhangban – járuljon hozzá a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nyomán megváltozó közös európai külpolitika kohéziójának további erősödéséhez, az Unió ENSZ-szervekben való megfelelő képviseletének kialakításához, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai törekvések hatékony képviseletéhez és érvényesítéséhez;
16. folytassa aktív szerepvállalását a globális kihívások – nemzetközi terrorizmus, határokon átnyúló szervezett bűnözés, illegális kábítószer-kereskedelem, korrupció, pénzmosás, emberkereskedelem – elleni fellépés ügyében jelenleg kidolgozás alatt álló nemzetközi normák elfogadásában, és a már elfogadott nemzetközi egyezmények végrehajtásának elősegítésében.
A jogállamiság területén
17. támogassa az ICJ és az ICC tevékenységét, valamint az ICTY és az ICTR tevékenységének sikeres befejezését, valamint uniós partnereinkkel együtt támogassa a jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten történő megvalósítására irányuló törekvéseket, és ennek keretében a Titkárság Jogállamiság Önálló Osztálya működését.
A küldöttség az emberi jogok területén
18. európai és transzatlanti partnereinkkel szorosan együttműködve segítse elő az egyetemes értékeket jelentő emberi jogok és alapvető szabadságjogok – ideértve a nemzeti kisebbségek jogait – nemzetközi védelmének erősítését és ennek keretében támogassa az ENSZ emberi jogi mechanizmusainak megerősítését, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanács, és az általa alkalmazott különleges mechanizmusok megerősítésére, ideértve az ország-specifikus és tematikus mandátumokat is;
19. EU-s partnereinkkel együtt kezdeményezze a nemzetközi közösség hatékony és időben történő fellépését az emberi jogok megsértőivel szemben. Ezzel összefüggésben mutasson rá a korai előrejelzés, a megelőző védelem és a helyszíni nemzetközi ellenőrzés fontosságára;
20. kezelje kiemelt prioritásként az EU és hasonlóan gondolkodó partnerei kezdeményezéseiben való részvételt és azok támogatását, különös tekintettel az egyes országok (pl. Mianmar/Burma, KNDK, Irán) emberi jogi helyzetével foglalkozó, a fogyatékkal élő gyermekek helyzetére, a kisebbségek jogaira és a vallásszabadságra vonatkozó határozatokra, valamint az emberi jogi oktatást a középpontba állító nyilatkozatra;
21. hangsúlyozza a humanitárius jog maradéktalan tiszteletben tartását a humanitárius segítségnyújtás terén, beleértve a segítségnyújtást végző nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és munkatársak helyszínre jutását, tevékenységük zavartalan biztosítását és a humanitárius tér biztonságának garantálását.
A fenntartható fejlődés kérdéskörében
22. az Európai Unió tagországaival együtt, figyelembevéve a 2009-es koppenhágai klímacsúcs kimenetelét és a 2010-es cancúni megállapodások eredményeit is, a klímaváltozás és a fejlesztés, valamint a béke és biztonság kérdéseinek szoros összefüggését hangsúlyozva támogassa egy, a 2012 utáni időszakra szóló kötelező erejű globális klímavédelmi megállapodás létrejöttét az ENSZ keretein belül;
23. A 2012. évi Rio+20 fenntartható fejlődési konferencia kapcsán megrendezendő különböző fórumokon szorgalmazza a fenntartható fejlődés koncepciójának megfelelő környezetbarát gazdaság (zöld gazdaság) megteremtését, valamint a fenntartható fejlődés intézményes keretei megújításának fontosságát az EU prioritásokkal összhangban;
24. kapcsolódjon be azon párbeszédbe, mely olyan új, széles körű nemzetközi figyelemre számot tartó kérdések tekintetében bontakozott ki, mint a biodiverzitás megóvása, az élelmezésbiztonság, az élelmiszerárak emelkedése, az energiabiztonság és az üzemanyagárak emelkedése, valamint ezek összefüggései a fejlesztéssel és a szegénységcsökkentéssel;
25. aktívan vegyen részt a Közgyűlés általános vitájával párhuzamosan megrendezendő, az elsivatagosodás, a talajdegradáció és a szárazság környezeti és társadalmi hatásait vizsgáló magas szintű rendezvényen.
A fejlesztés, szegénységcsökkentés és humanitárius segítségnyújtás témakörében
26. támogassa a Millenniumi Fejlesztési Célok 2015-ös határidőig történő megvalósításának előmozdítását, különös tekintettel a teljesítésben leginkább elmaradott országokra és használja fel az ENSZ Közgyűlés fórumait és a kapcsolódó rendezvényeket Magyarország nemzetközi fejlesztési politikájának bemutatására;
27. jelezze hazánk elkötelezettségét a HIV/AIDS, malária és más fertőző betegségek leküzdésére irányuló globális összefogás iránt; emelje ki, hogy Magyarország a szellemi és kutatási tőkéjével, kapacitásaival kész aktív szerepet vállalni az ezen betegségek elleni nemzetközi együttműködésben;
28. hangsúlyozza, hogy a Magyar Köztársaság a nemzetközi fejlesztési együttműködésben továbbra is hangsúlyos szerepet tulajdonít a mezőgazdasági szektornak, valamint az agrárkutatásoknak, és a Közgyűlés különböző fórumain népszerűsítse Magyarország eredményeit az agrárium területén;
29. emelje ki az EU fejlesztési minisztereinek széles körű támogatását elnyerő, a víznek a nemzetközi fejlesztésben betöltött szerepét elemző, magyar elnökségi dokumentum főbb következtetéseit és hangsúlyozza, hogy Magyarország bilaterális és multilaterális fejlesztési együttműködési programjaiban továbbra is kész vízgazdálkodási, vízvédelmi tapasztalataink megosztására;
30. aktívan kapcsolódjon be a Közgyűlés magas szintű szegmensének keretében megrendezésre kerülő, a nem fertőző betegségek megelőzéséről szóló magas szintű rendezvény munkájába, felhívva a figyelmet arra, hogy ezen betegségek az elöregedéshez kapcsolódó demográfiai jelenségekkel összefüggésben, egyre komolyabb társadalmi kihívásokat jelentenek;
31. az oktatási és tudományos kérdések vonatkozásában hangsúlyozza Magyarország évtizedes együttműködési tapasztalatait a fejlődő országokkal, bilaterális találkozók során egyeztessen a partner tagállamokkal a további lehetőségekkel kapcsolatban, és népszerűsítse az idén novemberben ötödik alkalommal sorra kerülő Budapesti Tudományos Világfórumot;
32. aktívan vegyen részt az ENSZ fórumain a gazdasági és pénzügyi válság szegénységcsökkentésre és fejlesztésre gyakorolt hatásainak feltárásában, az esetleges negatív hatások kezelésére és kiküszöbölésére irányuló megoldási javaslatok kidolgozásában;
33. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés meglevő intézményeit és mechanizmusait megfelelőnek tartjuk az új kihívások kezeléséhez, azonban érdekeltek vagyunk hatékonyságuk és koordinált működésük további javításában, illetve esetleges reformjukban;
34. az európai humanitárius konszenzus végrehajtásával összhangban hangsúlyozza a humanitárius válaszadási képességek és kapacitások, továbbá a globális és helyi koordináció hatékonyságának növelését, különösen a megnövekedett számú és hatású katasztrófahelyzetek esetén, kiemelve a megelőzés, a korai előrejelzés és a katasztrófakockázat-csökkentés jelentőségét.
A Magyar Köztársaság jelöléseivel kapcsolatban
35. használja fel az ENSZ Közgyűlés fórumait, valamint a Közgyűlés margóján létrejövő két- és többoldalú magas szintű találkozókat Magyarország ENSZ szervekbe benyújtott jelölései támogatottságának felmérésére és növelésére, valamint egyes ENSZ szervezetek, intézmények vezetői posztjaira benyújtott magyar jelölések sikerének előmozdítására;
36. tekintse prioritásnak a Magyar Köztársaságnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó helyére a 2012–2013-as időszakra szóló jelölése népszerűsítését, új támogatók megszerzését; ennek érdekében minden alkalmas fórumon folyamatos és intenzív lobbi-tevékenységet végezzen a lehető legmagasabb szinten egészen a szavazás napjáig;
37. használja fel a közgyűlési fórumokat kétoldalú kapcsolataink erősítésére az ENSZ tagállamaival, különös tekintettel az afrikai, karibi és latin-amerikai, valamint a csendes-óceáni térség államaira, ezzel is támogatva a magyar nem állandó BT-tagságért folyó kampányt.
1
A határozatot az 1046/2015. (II. 11.) Korm. határozat 1. pontja visszavonta 2015. február 12. napjával. Alkalmazására lásd e visszavonó határozat 3. pontját.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás